A terület még oké, de mennyi emberről beszélünk? Mert szerintem ezek a derék rézbőrűek kb elférnének Karcagon,a szélsőségeseik pedig kis túlzással egy Lada-kombiba.
Amúgy nemrégiben volt szerencsém beszélgetni egyébként kő liberális amerikaiakkal, akik már a magyar "néger" szó létezésén is kiakadtak.
Meglepett, hogy az indiánokról még így is piszok rossz véleményük volt.
"Amit megkeresnek a casinoikban, azt azonnal elisszák..."
Szerintetek off lenne itt az indián casinok intézményének kitárgyalása? -még a kiváló South Park/Family Guy sorozatba is bekerült :)
USA-ban is vannak olyan részek, ahol az indik viszonylag nagy lélekszámban, zárt tömbben élnek.
Az arizonai/új-mexikói Navahóföld (Navajoland) , ill. a dél-dakotai Sziúföld (Siouxland) ilyenek legoinkább.
Navahóföld területe egybefüggő 71.000 km2, Magyarország területének kb. 3/4-e.
Sziúföld ugyan szét van tagolva vagy 6 rezervátumra, de ezek viszonylag közel vannak egymáshoz.
Mind a navahó, mind a sziú "szélsőségeseknek" vannak olyan elképzeléseik, hogy törzsi területük az USA-n belül speciális státusú autonóm területté váljon, amolyan társult állammá, mint pl. Puerto Rico.
Egyesek még az ENSZ-tagságon is gondolkodnak.
Sziú "szélsőségesek" egy része azt szeretné pl. hogy Dél-Dakota tagállamnak a Missouritól nyugatra fekvő teljes területe + a Black Hills térsége + Észak-Dakota, Montana és Nebraska határmenti sávjai is egy önálló lakota állammá szerveződjenek, egyenkőre az USA-n belül.
Ennek neve Lakotah vagy Maka Lakotah lenne állítólag.
Persze néhányan még ennél is tovább mennek és az USA-tól való teljes elszakadást propagálják. UHHHHHHH....
A fő probléma csak az, hogy a körülhatárolt területen rengeteg olyan lakos is él, akinek egyáltalán nincs sem vérségi, sem kulturális kötődése a sziúkhoz, nekik nyilvánvalóan kevésbé tetszik ez az ötletelgetés, amit nyilván az US-kormányzat sem támogat.
Valószínű, hogy hjosszú ideig nem lesz még ebből az egészből semmi.
Bár megmondom őszintén, hogy nekem különben tetszene, hogy pl. a nyári olimpiai játékokon navahó és sziú olimpiai csapat is vonulna be saját zászlók alatt a megnyitó ünnepségen:-))))
Legyen bár hülye kérdés, de Kaliforniában vannak még egyáltalán indiánok?
Az Ishit olvasva utánanéztem, hogy anno (1850-ig) rengeteg pár ezres törzs élt ott, mivel a gyér létszámú spanyol kolónia "nem sok vizet zavart", leszámítva néhány "aprócska" járványt.
Ez az idilli állapot az aranylázig tartott ki, amikor kb tíz év alatt teljesen legyalulták az indián kultúrákat.
Olvasom, hogy pár ezer indián még mindig maradt. Ők hogyan élték túl? Alapvetően kevesen voltak és a járványok, mészárlások pár éven belül egész törzsket tüntettek el. Ehehz képest a Maidu törzs 4000 körüli létszáma valóságos sikertörténet.
Ez így van sajnos . Nem kell messzire menni ..pl. Románia, Szlovákia ... a Magyar nyelv háttérbe van szorítva , ( kevés Magyar nyelvű iskola van , nem elég ) ez ok elég ahhoz , hogy egy nyelv lassú kihalásra legyen itélve .
Braziliában kb. ma 180 indián nyelv létezik és kb. 60 etnikum , mely ma már nem beszéli ősi nyelvét , csak Brazil -Portugált .
E Amerika lakossaga alacsony intenzitasu mezogazdasagot folytatott, gyarmatositok nelkul sem volt tobb par millional. Ha mind tuleltek volna a gyarmatositast, akkor is egyszeru gazdasagi okokbol a letszamuk kicsi marad a 300+ millios USA ill Kanada lakossagan belul. Ilyen kis letszamu csoport megmaradasa eredeti formaban ilyen nagy embertomegben meg pozitiv, tamogato kormanyzati segitseg mellett is szerintem halalra lenne itelve.
D Amerikaban, ahol sokan voltak az indianok, ott sokan maradtak. Ettol fuggetlenul lehet, hogy gazdasagi ertelemben sokkal rosszabbul elnek, mint az USA indianjai. Nem tudom, egyszeruen lehetosegkent vetem fel. Szerintem Boliviaban vagy Braziliaban sem feherekkel vannak elsororban teli a szegenynegyedek. Viszont egy tobbtizmillios kozosseg mar megtartja nyelvet, akar politikailag uralkodo reteg, akar nem.
Hasonlo tendenciak szerintem az europai tortenelemben is megfigyelhetoek: pl normanon/vikingek a Britt szigeteken ill az oroszoknal.
Nem az idő vasfoga eszi meg a nyelveket, hanem a társadalmi hierarchiában sokkal magasabb szinten álló és a modern civilizáció kommunikációs követelméyneinek sokkal jobban megfelelő ún. "kultúrnyelvek" szorítják ki az őshonos indián nyelveket.
Észak-Amerikába ez az angol, Latin-Amerika nagy részén a spanyol, Brazíliában a (brazíl) portugál.
Latin-Amerika azon részein, ahol nagy összefüggő területen nagy lélekszámú, viszonylag zárt mezőgazdasági életmódot folytató indián népek élnek, ott az indián nyelvek sokkal jobban fennmaradtak, mint Északon, ahol az őslakók kisebb létszámúek és sokkal jobban szét vannak szóródva, jelentős részük a városi nyomornegyedekben próbál a többségi társadalomhoz asszimilálódni.
A karib az azért más, mert ugyebár a vad karibok kiirtották az arahuac férfiak nagy részét, az arahuac nőket viszont feleségül vették.
Ott azt hiszem úgy volt - de majd Punk kijavít, ha nem - hogy a férfi nyelv alapvetően karib, míg a női inkább arahuac jellegű volt. Nyilván volt egy közös nyelvi szint, amin a két különböző nem tagjai egymás között érintkeztek.
Ehhez képest a sziú-lakota férfi- és női beszéd közötta az eltérések minimálisak, hiszen ott csak bizonyos nyelvtani végződések mások.
Nem különösebben bonyolult elmélet, és előre elnézést kérek, ha nagyon OFF lenne. Csak ez a nyelvi tény számomra annyira egyedülálló volt, hogy megmozgatta a fantáziámat.
Tehát a Yahi egy meglehetősen elszigetelt nyelv volt, mivel a törzs kiszorult a termékenyebb kaliforniai völgyekből a nagyobb létszámú és erősebb törzsek miatt a hegyek közé. A könyv le is írja, hogy nem szívesen érintkeztek velük, mert vad és ravasz törzs hírében álltak -ők sem nagyon kerestéka kapcsolatot más törzsekkel, kettőt kivéve, de ott is csak a cserekereskedelem miatt. Így nagyon kevés külső szó szivárgott be -érdekes módon pár spanyol (!!!) szó viszont igen.
A férfiak ugyebár együtt jártak el vadászni, a nők pedig otthon maradtak, gyűjtögettek. Ez így mindent összevetve azt jelentette, hogy kb az év felében nem is látták egymást. Sőt, a kisfiúkat elég korán elvitték a férfiak magukkal a hegyekbe, így még az anyjuk és lánytestvéreik hatása sem érvényesülhetett.
Nyilván a közös nyelv megmaradt, de a hosszú távolléteknek köszönhetően elindult egy nyelvi evolúció. Még most, az informatika és az internet korában is vannak olyan szavak, amiket kvázi csak nők és csak férfiak beszélnek. Tudom, hülye példa, de talán szemléletes:
Mondjuk a nők szívesebben használják a "pasi /maci / nasi" szavakat, míg a férfiak a "srác/ medve/kaja" szavakat használják. A nyári közös összejöveteleken pedig a "férfi/mackó/étel" szavakat. Talán kisarkított példa, de valami hasonlóból vezetem le. No meg a hosszú ideig tartó együttlétből és abból, hogy elviekben ez a folyamat 3000 év alatt zajlott le.
Még egyszer sorry az OFF-ért, továbbra is szívesen olvaslak benneteket.
Az idő vasfoga megeszi a nyelveket? Vagy az emberek eszik ? .D Franciahonban XIV.Lajos idejébe a lakosság 25% beszélte a francia nyelvet. Most talán 10% beszélhet a francia nyelven kívől valamelyik régi nyelvet. Breton, Baszk stb...
Az én adatom 2007-es, és kb. 800 komancsul beszélőt ír, természetesen nem tudom, hogy beleszámoltak-e mindenkit, aki tízig el tud számolni. :) A lényeg, hogy ha a filmet komancsul akarták volna megcsinálni, a Tibb által említett színvonalon meg tudták volna oldani azt is. Szerintem.
A komancsok az elmúlt évtizedekben elég sokat ügyködtek, hogy a nyelvüket megőrizzék, természetesen nem állítom, hogy ez biztosan sikerülni is fog nekik.
Összehasonlításképpen a legnagyobb latin-amerikai indián nyelvek:
déli quechua: kb. 6-7 ,illió beszélő, társhivatalos a spanyol mellett Peruban és Boliviában
guaraní: kb. 4-4,5 millió beszélő, társhivatalos a spanyol mellett Paraguayban és az argentín Corrientes tartományban
aymara: kb. 2,5 - 3 millió beszélő, társhivatalos a spanyol mellett Boliviában
nahuatl: kb. 1,5 millió beszélő (Közép-Mexikó)
yucateca maya: kb. 1 millió beszélő (Mexikó, Yucatán-félsziget)
mapuche: kb. 300-700 ezer beszélő (Chile, Argentína nyugati része)
A guaraníhoz még annyit, hogy a források szerint Paraguay népességének kb. a háromnegyede beszéli, ill. megérti, meg hogy állítólag ez a vezényleti nyelv a paraguayi hadsereg néhány alakulatánál.
Olyat is hallottam már, hogy a paraguayi futballválogatott tagjai ezen a nyelven adtak egymásnak taktikai utasításokat a VB-selejtezőkön, hogy az ellenfél játékosai ne értsék.
Spanyolul ha mondták volna, azt Dél-Amerikában lényegében mindenki megérti, valamennyire még a brazílok is:-)))
A helyzet a valóságban korántsem enyire rózsás: az UNESCO vonatkozó szakmai szervezetei az észak-amerikai indián nyelvek túlnyomó részét az "erősen veszélyeztetett" kategóriába sorolták.
A legtöbb é-amerikai indián nyelv gyakorlatilag már kihalt, mivel csupán néhány tucat igen idős személy beszéli, a fiatalabb generációk már nem.
Néhány kivétel a korábban már említetteken felül:
Cree: 115 ezer beszélő
Ojibwa: 56 ezer beszélő
Cherokee: 16 ezer beszélő
Nyugati apacs: 14 ezer beszélő
A navahón kívül talán a cree és az ojibwa helyzete tekinthető stabilnak, ezeknek írott változatuk is van és viszonylag sok indián közösség használja őket a Nagy Tavak vidékén.
A kisebb, néhány száz, vagy 1-2 ezer fő által beszélt nyelveknek nem sok esélyük látszik a túlélésre, a nyelvészek mindenesetre gőzerővel dolgoznak, hogy legalább a lejegyzés szintjén megőrizzék az emberiségnek ezeket a nyelveket.
Most nyelveszek lehet, hogy megolnek, de szerintem nincs eles kulonbseg akozott, amit te konkret nyelvtani jelentessel biro szonak mondasz, es amit en hangulatfesto partikulanak nevezek. Tavol keleti nyelvekben van egy csomo ilyen toldalek, partikula. Ha pl japan filmeket nezel, akkor a tematol / tortenettol fuggoen holtra meg lehetsz gyozodve, hogy a jelen ido jele a "sa" vagy a "daro", pedig semmi koze hozza. A magyarban nem igazan van ilyen, ugy kepzeld el, mint a bazmegezest: konkret jelentese a szonak onmagaban nincs, de rendszeresen hasznalva eros stiluselem, ami a beszelo tarsadalmi poziciojat, altlanos hangulatat, velemenyet stb mind magaban hordozza.
Kicsit böngésztem a Wikipedián, hogy melyik -éamerikai indián nyelvnek hány beszélője van.
Persze nem mindenhol a, legfrissebb adatok vannak fönn, van ahol pl. 1990 és 2000 közöttiek.
Ezek szerint:
navaho - 120 ezer körül
dakota - 15 ezer
lakota - 6 ezer
komancs - kétszáz
egységes irokéz nyelv nincs, különböző törzsi nyelvek, ezek közül a mohawkot beszélik a legtöbben, kb. 3.500-an.
Wiki szerint a dakota és a lakota kölcsönösen érthető, lényegében ugyanannak a sziú nyelvnek két területi variánsának foghatók föl.
Tehát ha így számoljuk, akkor dakota-lakota: 21 ezer fő körül.
Elég alacsony számok, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Latin-Amerikában több millió fő által beszélt indián nyelvek is léteznek, pl. a kecsua, guaraní, ajmara, nahuatl és mapuche (ez utóbbi csak félmilliós).
yelo' encl. Particle which marks an assertion spoken by a man. The particles pi (plural) and yelo' are ordinarily contracted to pelo' when both are present in a sentence. Same as welo'.. He' wic^ha's^a ki~ li'la ksa'pe yelo'. That man is very wise. Hena' wi~'ya~ ki~ li'la wo's^ic^a pi yelo' (pelo'). Those women are real troublemakers.
