A mexikoiak ill latinamerikaiak kozul sokat magukat indiannak ill indian felvernek tartjak, nem csak az USAban bevandolroket. Tudod, mayak meg hasonlok. Szoval lehet, hogy ez attol is fugg, hogy kerdezi egy nepszamlalo az angol esetleg nem is beszelo pacienst. Annie pl kirohogott multkor, amiert leindianoztam egy mohikan holgyet, mikozben nemreg olvastam, hogy a statisztikak szerint az indianok tobbsege jobban szereti az "american indian" megnevezest a "native american"-nel. Na, tegyel igazsagot ezek utan a statisztikakban.
A kaliforniai 1% nem kiemelkedoen sok egy olyan cenzusadatban, ahol az egesz orszagra az atlag 1.2% volt (valszeg ugyanarrol a statisztikarol van szo).
Elnezest, barmekkora is a szam (googlebol, cenzus adatokbol hoztam), asszem erzed, hogyha ennel kisebb, attol sem lesz gazdasagilag realisabb egy onallo indian allam lete. Gondolom a konkret szam attol fugg, hogy csak a rezervatumban elo "tiszta" indianokat szamoljuk, vagy a fel-negyed, generaciok ota varosban elo, de onmagat esetleg indiankent megjeloloket is beleszamoljak-e. Ezen kivul az altalad emlitett mexikoiak (kulturalisan sokan magukat meszticnek vagy indiannak tartjak, nem csak zsozsoert) vagy az alaszkai nativek is valoszinuleg bele vannak szamolva.
Pesten is egy felcigany is cigany, ill Szlovakiaban vagy Romaniaban is rengeteg kardcsorteto magyart ismerek, akiknek a nagyszulei tulajdonkeppen svabok, szerbek es minden mas - szoval ezeket nehez ertelmesen szamolni.
"Bár ha belegondolok, hogy egy kb európányi területen pár ezer indián és eszkimó "háborúzik"...nem tudok elképzelni komolyabb csapatmozgásokat :)"
Az európaiak érkezése előtt nem is igazán voltak. A törzsi háborúkat néhány tucat harcos vívta egymással, ha egy száz-kétszáz fős csapat összejött, az már óriási hadseregnek számíthatott:-)))
AZ USA-ban a népszámlás ilyetén adatai önbevalláson alapulnak.
Én is hallottam olyan esetről, amikor mexikói bevándorlók magukat indiánoknak vallották, hogy ezzel vélt vagy valós előnyökhöz jussanak.
Rossz nyelvek szerint Új-Mexikóban még egy kitalált törzset is megpróbáltak bejegyeztetni:-)
Elképzelhető tehát, amit írsz, de sok gyökértelenné, törzsen kívülivé vált észak-amerikai indián lumpenproletár is kaliforniába húzódott, mert ugyebár Kaliforniában szebb és könnyebb az élet...
A sziúk szerintem teljesen reménytelenek, bár a navahókat annyira nem félteném gazdaságilag.
Tudtommal vannak pl faüzemeik, fémmegmunkálás, modern értelemben vett farmerkedés stb, tehát talán egyedüli indián törzsként nagyjából a századnak megfelelően gazdálkodnak. Hirtelen hasonló eset csak a grönlandi inuitoknál jut eszembe.
Tényleg a grönlandiak, eszkimók nagyon offok itt?
Anno olvastam egy ifjúsági regényt (Faerly Mowat: A sarkvidék Robinsonjai), amelyet bár tudományos forrásnak nem tekintenék, de volt benne egy-két érdekesség. Valahol Kanadában játszódott a történet. Két jóbarát -egy fehér srác és indián barátja- valamiért ott ragadtak északon. többször is megemlítették, hogy az eszkimók és az indiánok kimondottan nem kedveltéke gymást, nekik is bújkálniuk kellett az inuit vadászok elől. Bár ha belegondolok, hogy egy kb európányi területen pár ezer indián és eszkimó "háborúzik"...nem tudok elképzelni komolyabb csapatmozgásokat :)
Zaszlaja, nagypecsetje Monornak is van, ezert nem tul meglepo.
Az indian torzsek kozul pedig kb 200 (most nincs kedvem kiguglizni, de nagysagrend szerintem stimmel) el van fogadva az USA federal goverment altal, mint nemzet, es ha jol ertem a szuverenitas azt jelenti, hogy az allamokhoz hasonlo onrendelkezest elveznek, ill federal szinten targyalnak veluk.
Az cenzus szerint az USA 1.2% "native americans and indians". Ez laza 3.5 millio fo, bar lehet, hogy az alaszkaiakat ebbol le kene vonnom.
Hagyomanyos eletmodot folytatva ugya az egesz orszag eltartokepessege ezt nem fedezne, ha az osszes "kulfoldit" kivagnak, akkor sem. Innentol akkor meg inkabb az a kerdes, hogy a nem-hagyomanyos eletmodot hogyan tudjak megvalasztani, nem? Most komolyan bolenyt akarnak vadaszni es tobbheti munkajuk gyumolcset becserelni egy baltara a feheremberrel, vagy valamennyire alkalmazkodni az ipari forradalomhoz? Van azota egy vilag, ahol feltalaltak a kereket, a femeket meg tudjak munkalni, esatobbi. Mert ha nem bolenyvadaszat meg gyujtogetes akar lenni a fo megelhetes, akkor kb semmi elonye nincs egy onallo indian orszagnak, azon kivul, hogy sajat zaszloval menetelhetnek az Olimpian, viszont rengeteg kara lenne. Jelenleg amerikai allampolgarkent atllagamerikaihoz hasonlo eletmodot elhetnek, amerikai egyetemekre jarhatnak, munkat vallalhatnak, vallakozhatnak. Olimpiai sportolokent barmikor elindulhatnanak, egyetemeken sportoszdondijjakkal olyan lehetosegeik vannak, amikrol egy magyar almodni sem merne, es minden interjuban elmondhatjak haromszor hogy indianok, valszeg ki is irnak nagybetuvel, mint ahogy most is az egyik biciklis csajrol is naponta haromszor leirjak, hogy norveg, thai, indian stb keverek. Onallo indiankent meg atlagboliviviai vagy atlagmexikoi szinvonalat kene beloniuk maguknak gazdasagilag. Illetve helyesbitek: Bolivianak es Mexikonak vannak termeszeti eroforrasai ill tobbe kevesbe bejaratott gazdasagi kapcsolatai, tehat valszeg ez ala kene beskalazni magukat. Indian sportolokent meg lehet, hogy lenne egy-ket versenyzojuk, aki ott lenne az Olimpian, mint a Krokodil vagy Eddie, a sas, hogy a fel vilag azon rohogjon, mikor a Speedo ad nekik egy uszogatyat mert megsajnalja oket. Ez tenyleg nyero tervnek tunik. A sima szuverenitas mire nem eleg?
"Legyen bár hülye kérdés, de Kaliforniában vannak még egyáltalán indiánok?"
A net szerint vannak, a 2010-es népszámlálás szerint a 37 milliós lakosságnak kereken az 1,0 %-a, tehát 370 ezer fő.
Bár egy könyvben azt olvastam, hogy ezek nagy része nem a régi kaliforniai törzsek leszármazottja, hanem egész Észak-Amerikából verődtek össze különböző törzsekből, de törzsi kötelékeikkel nagyobbrészt már szakítottak.
Navahóföld 71.000 km2, kb. 175.000 lakos, kb. 2,5 fő/km2 népsűrűség lenne
Sziúföld, ha Dél-Dakota teljes nyugati felét megkapnának + még mondjuk a Black Hillst, továbbá ha a nem sziú lakosság elköltözne az új országból, akkor kábédézé:
kb. 120-130 ezer km2, kb. 70-75 ezer lakos és hihetetlenül alacsony, kb. 0,5-06 fő/km2-es népsűrűség.
Szóval a navahók Karcagon azért nem férnének el, de pl. Debrecenben már igen, a lakoták meg kábé Szolnokon:-)
Főleg a népsűrűségi adatok borzasztó alacsonyak európai, de még észak-amerikai szemmel is.
A gazdasági alapjuk hogy mi lenne, az megint egy nagy kérdés...
A rezervatomok szuverenitasok, nem tartoznak az allamok ala, es aki ott el dolgozik, nem is fizet allami adot, csak federalist. Ok gyakorlatilag mindent megkapnak, amit egy amerikai, viszont egy csomo kivetelt elveznek, pl mohawkok szadadon maszkalhatnak Kanada es USA kozt, se vam, se utlevel, se semmi. Kaszinok is kozismert pelda. Most azon kivul, hogy lenne zaszlo, mi elonye lenne egy fuggetlen indian allamnak?
A terület még oké, de mennyi emberről beszélünk? Mert szerintem ezek a derék rézbőrűek kb elférnének Karcagon,a szélsőségeseik pedig kis túlzással egy Lada-kombiba.
Amúgy nemrégiben volt szerencsém beszélgetni egyébként kő liberális amerikaiakkal, akik már a magyar "néger" szó létezésén is kiakadtak.
Meglepett, hogy az indiánokról még így is piszok rossz véleményük volt.
"Amit megkeresnek a casinoikban, azt azonnal elisszák..."
Szerintetek off lenne itt az indián casinok intézményének kitárgyalása? -még a kiváló South Park/Family Guy sorozatba is bekerült :)
USA-ban is vannak olyan részek, ahol az indik viszonylag nagy lélekszámban, zárt tömbben élnek.
Az arizonai/új-mexikói Navahóföld (Navajoland) , ill. a dél-dakotai Sziúföld (Siouxland) ilyenek legoinkább.
Navahóföld területe egybefüggő 71.000 km2, Magyarország területének kb. 3/4-e.
Sziúföld ugyan szét van tagolva vagy 6 rezervátumra, de ezek viszonylag közel vannak egymáshoz.
Mind a navahó, mind a sziú "szélsőségeseknek" vannak olyan elképzeléseik, hogy törzsi területük az USA-n belül speciális státusú autonóm területté váljon, amolyan társult állammá, mint pl. Puerto Rico.
Egyesek még az ENSZ-tagságon is gondolkodnak.
Sziú "szélsőségesek" egy része azt szeretné pl. hogy Dél-Dakota tagállamnak a Missouritól nyugatra fekvő teljes területe + a Black Hills térsége + Észak-Dakota, Montana és Nebraska határmenti sávjai is egy önálló lakota állammá szerveződjenek, egyenkőre az USA-n belül.
Ennek neve Lakotah vagy Maka Lakotah lenne állítólag.
Persze néhányan még ennél is tovább mennek és az USA-tól való teljes elszakadást propagálják. UHHHHHHH....
A fő probléma csak az, hogy a körülhatárolt területen rengeteg olyan lakos is él, akinek egyáltalán nincs sem vérségi, sem kulturális kötődése a sziúkhoz, nekik nyilvánvalóan kevésbé tetszik ez az ötletelgetés, amit nyilván az US-kormányzat sem támogat.
Valószínű, hogy hjosszú ideig nem lesz még ebből az egészből semmi.
Bár megmondom őszintén, hogy nekem különben tetszene, hogy pl. a nyári olimpiai játékokon navahó és sziú olimpiai csapat is vonulna be saját zászlók alatt a megnyitó ünnepségen:-))))
Legyen bár hülye kérdés, de Kaliforniában vannak még egyáltalán indiánok?
Az Ishit olvasva utánanéztem, hogy anno (1850-ig) rengeteg pár ezres törzs élt ott, mivel a gyér létszámú spanyol kolónia "nem sok vizet zavart", leszámítva néhány "aprócska" járványt.
Ez az idilli állapot az aranylázig tartott ki, amikor kb tíz év alatt teljesen legyalulták az indián kultúrákat.
Olvasom, hogy pár ezer indián még mindig maradt. Ők hogyan élték túl? Alapvetően kevesen voltak és a járványok, mészárlások pár éven belül egész törzsket tüntettek el. Ehehz képest a Maidu törzs 4000 körüli létszáma valóságos sikertörténet.
Ez így van sajnos . Nem kell messzire menni ..pl. Románia, Szlovákia ... a Magyar nyelv háttérbe van szorítva , ( kevés Magyar nyelvű iskola van , nem elég ) ez ok elég ahhoz , hogy egy nyelv lassú kihalásra legyen itélve .
Braziliában kb. ma 180 indián nyelv létezik és kb. 60 etnikum , mely ma már nem beszéli ősi nyelvét , csak Brazil -Portugált .
E Amerika lakossaga alacsony intenzitasu mezogazdasagot folytatott, gyarmatositok nelkul sem volt tobb par millional. Ha mind tuleltek volna a gyarmatositast, akkor is egyszeru gazdasagi okokbol a letszamuk kicsi marad a 300+ millios USA ill Kanada lakossagan belul. Ilyen kis letszamu csoport megmaradasa eredeti formaban ilyen nagy embertomegben meg pozitiv, tamogato kormanyzati segitseg mellett is szerintem halalra lenne itelve.
D Amerikaban, ahol sokan voltak az indianok, ott sokan maradtak. Ettol fuggetlenul lehet, hogy gazdasagi ertelemben sokkal rosszabbul elnek, mint az USA indianjai. Nem tudom, egyszeruen lehetosegkent vetem fel. Szerintem Boliviaban vagy Braziliaban sem feherekkel vannak elsororban teli a szegenynegyedek. Viszont egy tobbtizmillios kozosseg mar megtartja nyelvet, akar politikailag uralkodo reteg, akar nem.
Hasonlo tendenciak szerintem az europai tortenelemben is megfigyelhetoek: pl normanon/vikingek a Britt szigeteken ill az oroszoknal.
Nem az idő vasfoga eszi meg a nyelveket, hanem a társadalmi hierarchiában sokkal magasabb szinten álló és a modern civilizáció kommunikációs követelméyneinek sokkal jobban megfelelő ún. "kultúrnyelvek" szorítják ki az őshonos indián nyelveket.
Észak-Amerikába ez az angol, Latin-Amerika nagy részén a spanyol, Brazíliában a (brazíl) portugál.
Latin-Amerika azon részein, ahol nagy összefüggő területen nagy lélekszámú, viszonylag zárt mezőgazdasági életmódot folytató indián népek élnek, ott az indián nyelvek sokkal jobban fennmaradtak, mint Északon, ahol az őslakók kisebb létszámúek és sokkal jobban szét vannak szóródva, jelentős részük a városi nyomornegyedekben próbál a többségi társadalomhoz asszimilálódni.
A karib az azért más, mert ugyebár a vad karibok kiirtották az arahuac férfiak nagy részét, az arahuac nőket viszont feleségül vették.
Ott azt hiszem úgy volt - de majd Punk kijavít, ha nem - hogy a férfi nyelv alapvetően karib, míg a női inkább arahuac jellegű volt. Nyilván volt egy közös nyelvi szint, amin a két különböző nem tagjai egymás között érintkeztek.
Ehhez képest a sziú-lakota férfi- és női beszéd közötta az eltérések minimálisak, hiszen ott csak bizonyos nyelvtani végződések mások.
Nem különösebben bonyolult elmélet, és előre elnézést kérek, ha nagyon OFF lenne. Csak ez a nyelvi tény számomra annyira egyedülálló volt, hogy megmozgatta a fantáziámat.
Tehát a Yahi egy meglehetősen elszigetelt nyelv volt, mivel a törzs kiszorult a termékenyebb kaliforniai völgyekből a nagyobb létszámú és erősebb törzsek miatt a hegyek közé. A könyv le is írja, hogy nem szívesen érintkeztek velük, mert vad és ravasz törzs hírében álltak -ők sem nagyon kerestéka kapcsolatot más törzsekkel, kettőt kivéve, de ott is csak a cserekereskedelem miatt. Így nagyon kevés külső szó szivárgott be -érdekes módon pár spanyol (!!!) szó viszont igen.
A férfiak ugyebár együtt jártak el vadászni, a nők pedig otthon maradtak, gyűjtögettek. Ez így mindent összevetve azt jelentette, hogy kb az év felében nem is látták egymást. Sőt, a kisfiúkat elég korán elvitték a férfiak magukkal a hegyekbe, így még az anyjuk és lánytestvéreik hatása sem érvényesülhetett.
Nyilván a közös nyelv megmaradt, de a hosszú távolléteknek köszönhetően elindult egy nyelvi evolúció. Még most, az informatika és az internet korában is vannak olyan szavak, amiket kvázi csak nők és csak férfiak beszélnek. Tudom, hülye példa, de talán szemléletes:
Mondjuk a nők szívesebben használják a "pasi /maci / nasi" szavakat, míg a férfiak a "srác/ medve/kaja" szavakat használják. A nyári közös összejöveteleken pedig a "férfi/mackó/étel" szavakat. Talán kisarkított példa, de valami hasonlóból vezetem le. No meg a hosszú ideig tartó együttlétből és abból, hogy elviekben ez a folyamat 3000 év alatt zajlott le.
Még egyszer sorry az OFF-ért, továbbra is szívesen olvaslak benneteket.
Az idő vasfoga megeszi a nyelveket? Vagy az emberek eszik ? .D Franciahonban XIV.Lajos idejébe a lakosság 25% beszélte a francia nyelvet. Most talán 10% beszélhet a francia nyelven kívől valamelyik régi nyelvet. Breton, Baszk stb...
