feltettem az apeh-nek a kérdést kb1,5hónapja, ha többet termelek magánszemélyként mint amit elfogyasztok akkor mi a szitu mivel megujjuló ÁFA, SZJA ???, 1 hónap után jött a válasz még nem tudják de rajta vannak .
Akkor már csak egy olyan kérdése vetődött fel bennem hogy általában az ember reggel délben délután nincs otthon amikor ugye a legnagyobb áram termelés van napelemek által viszont a fogyasztás majdnem hogy nulla.
Ekkor milyen megoldással éri meg napelemet üzemeltetni villanyóra szempontból?
Tehát ha nem pörög vissza villanyóra akkor hogy számolódik ki, vagy hogy nem veszik el azaz áram amit a napelemeim megtermelnek ekkor?
Gondolom az a síma villanyóra amikor iylenkor többletermelésnél megáll az nem jó.
Mert igazából az éri meg ami korrekten kivonja azt az áramot amit visszatermelek.
És azaz óra speciláis óra ha van oylan költségekben megéri kifizetni mondjuk a démásznak?
A kulcsszót és a választ is megadtad: a régi órák (egyes típusai).
Ezek száma elenyésző, ugyanis, - ha jól emlékszem - 5 vagy 10 évente hitelesíteni kell az órákat, és az ilyenek lecserélték/lecserélik...... És ezek már több évtizede gyártott órák, amik iylenekre képesek lehetnek.
Nekem is van a pincémben egy almérő, ami tud visszafelé forogni, és saját használatra beraktam. De ilyet már nem tesznek/szerelnek fel.
Alapból a napeleme nagy része nem 12V-os, ez a legritkább a kinálatokban szinte. Rendszerint nagyobb feszültségüek. Ugyebár fél voltos cellák vannak ezekben összekötözgetve a kívánt feszültség elérése érdekében, és így számos fajta/féle kapható forgalomban. Ezalatt természetesen a mono és polikristályos napelemekról beszélek, az amorf más eset.
Persze igyekeznek "szabványfeszültségek" felé haladni, amit te is leírtál - 12, 24, 48, stb - de ma már ez sem feltétlen igaz. Ahol sok napelem kell, ott rendszerint hálózatra visszatáplálásos üzem van, ott meg széles tartománya van az inverter bemeneti feszültségének. A napelemes rendszerek döntő többségét a hálózatra visszatápláló rendszerek teszik ki, így iygekeznek minél magasabb feszre felmenni manapság.
Azért ma már egy 100W-os napelem messze nem 100.000 Ft, jóval alacsonyabb, és elég baj, ha 2m2 a mérete. Ez 5 % körüli hatásfokot mutatna, amit a legrosszabb amorf cellák képviselnek (élettartamuk is igen rövid általában).
Pár gondolat, ami talán kicsit átláthatóbbá teszi a dolgot.
A villanyóra nem pörög visszafelé, akkor sem, ha te vissza akarsz táplálni a hálózatra. Ez mechanikailag benne meg van oldva, max egy fordulatig lehetséges.
Ha te hálózatban visszatápláló rendszerben gondolkodsz, akkor az elektromos szolgáltatót kell felkeresned és alaposan kikérdezned. Ugyanis ilyen esetekben egy oda vissza mérő villanyórát tesznek fel, lecserélik a korábbit.
Az inverterre utalással kapcsolatban.
Sokféle hálózatra tápláló inverter létezik, csak a fő kérdés, hogy mit is fogad el a szolgáltató? Mert ha veszel valamilyet, és nincs megfelelő minősítése, vagy a szolgáltató valamiért nem fogadja el, akkor hiába vetted. Akkor nem fogsz tudni velük szerződést kötni, nem fogják lecserélni az órádat, stb.
Sajnos a Sunnyboy termékcsalád csak elfogadott szinte kis hazánkban midnenhol. Holott pl van magyar gyártmányú hálózatra visszatápláló inverter is, meg még 100 féle. Hogy mi miért van elfogadva a sok közül, annak nyílván több oka van, viszont ami meg el van fogadva nagyon drága a többihez képest.
Nem fizeti ki ha többlet van, legalábbis ritka, hogy egy ember ennyi napelemet fel tudjon rakni a tetőre, hogy ilyen szerződést kössön - több kW-os rendszer kell ehhez. Legalábbis a statisztikailag átlagfogyasztó polgár esetében. Az alapszerződés legalábbis ilyen. Ha neked elképesztően sok pénzed van, és annyi napelemet fel tudsz pakolni, hogy többet termelj, mint amennyit fogyasztasz, akkor is kérdésessé válik, megéri-e. Ennek komoly bürokratikus útja van. Eleve csökkent áron veszik át, te kiserőműnek fogsz minősülni, Áfa fizetés, adó, stb. Szóval nem egyszerű.
Különböző feszültségű típusok: ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy mekkora teljesítményű rendszert szeretne valaki telepíteni. Erre vannak mindig optimális megoldások. Tegyük fel 1000W-ot fel akarsz tennia tetőre. Ha 12V-os rendszered van, akkor durván neked 85A fog folyni csócsban. na ezt azért lekezelni nem feltétlenül olyan triviális dolog, napi x órában. Vastag vezetékek, elég komoly kötések, drágítja nagyon az egészet, ráadásul a feszültségesés arányaiban sok veszteséget fog okozni.
Ha ugyanezt a rendszert 48V-os rendszerként telepíted, akkor az áramerősség már csak a negyede lesz, azaz 20-22A nagyságrend. Ez már kezelhetőbb, nem kell midnenféle drága szerelvény, kisebb veszteségekkel is jár, stb.
Elsősorban ezért vannak a különféle feszültségszintú rendszerek, de még bőven ki lehetne ezt egészíteni.
A hatásfoka az inverternek nem feltétlenül a bemenő fesztől fog függni, de valamilyen mértékben az is befolyásolja. Eme mérték nagyon kicsi, igazából nem érdemes vele foglalkozni (mármint az inverter bemenő fesz változásából adódó hatásfok változással).
A rendszerfesz már erősebb befolyásoló tényező sok szempontból is.
Mindenesetre ajánlom figyelmedbe a napenergiás topicot:
Alapból a napelemek nagyrésze 12 voltos. Esetleg több sorosan kapcsolt 12 voltos részből áll így jön ki a 24, 48 Elvileg létezhetne 36 is de olyat sose láttam. A feszültség elvileg független a hatásfoktól. Nagyobb feszültséget általában a nagyobb teljesítmény miatt használunk, hogy ne terheljük túl nagy átammal a vezetékeket. Vagy azért mert az akkuhoz/ inverterhez/ fogyasztóhoz métetezünk.
Azt azért jobb ha tudod hogy a napelem drága, 100 wattosra pl a 100 000 Ft, még reális ár és 2 négyzetméter is meglehet a mérete. Ugye 1200 watthoz 12 darab kell. vagy akksi, kiegészítő áramkörökkel (töltésvezérlő, visszatöltés ellen védő std). Magyarország nagyrészén nincs 2000 napsütötte óra, tehát egy napelem csak az árát a 100000FT-ot (50 ft/kWh mellett) nem egy év alatt hozná meg. Kiindulva egy átlag ház fogyasztásából, nem termelnek annyit a napelemek hogy a különbözet pozitív legyen, inkább csak arról szól hogy kevesebbet kell fizetni.
Én arra lennék kíváncsi hogy régebben olvastam hogy nemteljesen mindegy hogy a napelem rendszer amit kiépítek hány V-os(tehát hogy 12 vagy 24 vagy 48 vagy még milyenek vannak?). Mert hatásfoki különbségek vannak.
Na most ez érvényesül hogyha veszek mondjuk egy power jack grid tie 1200w invertert?
Mert ebből az inverterből is látok különböző feszültségű tipusokat. Melyik a jobb?
Arról is olvastam hogy elvileg suny boy invertereket fogadja el az áram szolgáltató illetve fizeti ki ha többlet energia van. De ezeket a más márkákat 1500kwh alatt is elfogadja viszont csak mint visszapörgetve villanyórát, a többlet energiát nem fizeti vissza.
Ezt jól tudom?
Tehát a hatásfoka az inverternek növekszik ha nagyobb feszültségű áramot táplálok bele?
Sok sok kérdésem lenne. Sajnos nagyobb nagyon gyenge vagyok fizikából (is) viszont kombinációban és kézügyességben jó.
Számomra nem tiszta az áram (A) erőség a feszültség (V) és teljesítmény (W) közötti összefüggés és akkor még a Hz-ről nem beszéltem.
Azért érdekel mindez mert egy áram fejlesztőt hoznék létre. Egyenlőre elméletben próbálom összerakni de kevés a tudásom az infóm és bár sok minden fent van a neten gyakorlatilag egy videót láttam ami be is mutat valamit ténylegesen ( ) amit értek és meg is tudom építeni. A többi bemutató amit a nyelv miatt nem is értek és az egész akár egy trükk is lehet. Sajnos 30 éves koromra jól megtanított az élet milyen pitik az emberek és hogyan hazudoznak össze vissza.
A fő problémám az ha csinálok egy szerkezetet ami mondjuk 1000 fordul percenként hogyan tudom az energiát hasznosítani. Legyen egy kis polák generátorra amit rákötök. De állítólag ha már fogyasztót teszek rá akkor belásítja a forgást. Én ugyan nem látom be miért viselkedne így de elképzelhető számomra.
Jó de akkor még csak 12V van mitomén mennyi A és Hz. Hogy lesz nekem ebből háztartásban használatos áram. Olyat is olvastam, hogy 12 vagy 24 v jön létre a V de átalakítva megy a vezetékekben majd a háztartásokban használatos gépek java részénél vissza alakítatják (pl telefon töltő, párologtató, stb) vagyis elvileg nagyon sok dologhoz jó lenne a 12V de nem tudom mi mindenhez még ami nem működne amúgy az autós szivar gyújtóról. Illetve az sem biztos jó egy az egyben hisz a generátor az aksit tölti (úgy tudom nagyobb erőséggel /de hogy mi a nagyobb azt már ne kérdezd/ V? A? ) nincs nagy kedvem kipróbálgatni pár gép tönkre menése által. Nézegetem én a ráirt adatokat a gépeken a dugónál akár vagy ha van táp ott de teljesen kínai nekem.
Egyébként nem zavarna ha autó izzóval világítanék J a refi aszem 75 Watt. kb 700 az izzó és a tompított lehet kis fény a refi a nagy valamint eléggé strapabírónak gondolom lévén van autóm sokat használom sokat ég az izzó. Na erről ennyit. Ezzel még a bojler nem fog működni…… Néztem invertert ( mondjuk itt: http://www.panelectron.hu/belfoldi_arlista.htm ) 100W árban jó. Da egy hajszárító 1300 W-os a bojler meg ha jól tudom napi 1kW vagy a hűtő annyi….. van 1200W-os de hát….na most böngésztem még. Pajernél van inverter ami 100W de 5000W is lehet (http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert6/HazInverter.html ) de én nem értem ezeket. Transzformátorok, primer izé meg szekunder, mos-fet meg tranzisztorok….kivagyok. És akkor még elkalandozik, Pl: Kétféle típusú vasmag van. A hagyományos szögletes E-I vasmag és a torroid alakú vasmag. Az utóbbi használata előnyösebb, mivel ott a hatásfok eléri a 95 %-ot is, míg az E-I alakú vasmagok hatásfoka jóval 90 % alatt van. Ekkora teljesítményeknél ez már nagyon sokat jelent. A hatásfok a mágneses fluxus akadályoztatása miatt olyan alacsony az E-I alakú vasmagoknál. Ezt a következő ábrán is láthatod. Nyersen fogalmazva NEM érdekel hány fajta van és hogy melyik a nem jó! Torroid kell és kész! Így se értem aki meg igen az gondolom szintén tudja, ha meg nem, se lényeges!
Közben olvasom tovább az oldalt és van kaszkádos inverter is ami még olcsóbb és tukép nekem teljesen jó lenne pl vízmelegítésre felőlem aztán mehet az éjjel nappal ha ingyé van de ha pl lenne konyhám akkor a fritut melegíteném vele amíg kell azt kikapcsolom ha nem. Gondolom ki lehet iktatni a fritu ki bekapcsoló paneljét. De a legjobb vagy egyszerűbb a fűtésre rányomni, mint mondjuk olaj radiátor aszem az 2000W. Had menjen az éjjel nappal! No de hogyan vagy honnan veszek ilyet? Kitől? 2000W 13500 Ft anyag költség megépíteni nem tudom vajon a munka díja mennyi lehet?
Amúgy nem értem miért 48V –al példáz : A következő táblázatban egy 48 V bemeneti feszültséggel rendelkező négykaszkádos feszültségnövelő áramkör kaszkádjainak az áramait és feszültségeit láthatod. Mikor inkább 12V lenne a jó ahogy irja is: A transzformátor arra kell, hogy az alacsony, 12-48V-os bemenő feszültséget 220 V-os hálózati feszültséggé alakíthassuk. De feszültséget növelni nem csak transzformátorral lehet, hanem úgynevezett feszültségkétszerező kaszkádokkal is, melyek diódákból és kondenzátorokból állnak. Most komolyan szívat?
Így is kínai ha meg még találnék embert aki megépíti lehet Ö se tudná ez alapján hogy lenne teljesen jó.
Azt is írja a 100W lehet többet csinálni de én úgy vettem ki nem hozzá épít az ember hanem az alapján csinálni erősebre vagyis ha veszek egy 100W-ast se tudom turbózni azt azért bele is írhatta volna vagy elve hanyagolj a 100 ast
Tudom, hogy kicsit ellenszenvesnek tünök de ez a csucs: (A többi alkatrész rajzátittnézheted meg) : 注目のキーワード【PR】
Szóval bazira beszélünk valamiről de valójában semmiről.
Elmondom én hogy gondolnám ezt:
Kell egy áram termelő : Fogsz egy (pl) Suzuki generátort. Sok van bontóból olcsón veszed.
Vagy, bármi mást ( napelem, stb) ami áramot termel ami van neked amit be tudsz szerezni.
Vagy esetleg így: olyan áram forrásra van szükséged ami 12V, 5A, stb ilyenek a : G, K, L és a szuzuki generátor J . Itt meg itt, ilyen helyeken juthatsz hozzá megveheted. Vagy ezt kikeresi az ember megnézi hol kap mennyiért,stb
A meghajtásához kell: Szél turbina, mágnes motor, vízturbina, stb. X fordulatszám kell
Megépítési útmutató: itt meg itt: xxxx
De az én verzióm a mágneses így: X átmérőjű tárcsa (beszerzési hely) , x fajta mágnesek (besz hely), állvány, stb.
Kell egy inverter: ha folyamatos áram használat van X fajta kell, itt meg itt vagy ilyen helyeken készítetheted mert készen venni boltból drága. Ha változó a terhelés akkor Y kell azt meg itt és itt készítetheted el vagy ilyen műhelyeket keres fel. A kapcsolási építési rajzokat nyomtasd ki vidd magaddal. Kb x Forintba fogy kerülni. 200X.-ei adatok alapján. Árat azért jó írni hogy képben legyen az ember, nehogy átvágják vagy még többe jönne ki a végén. És az sem mindegy mikoriak az adatok!
Na ha ez megvan fogod azt összeépíted és használod.
Vagy lehet kompletten egy kipróbáltat beírni. Ami működik, használható. Nem feltétlen ingyen, mindenki pénzből él! De valami kézzel foghatóbb írás kellene ami egyrészt hiteles(ebb) másrészt egy laikus is egyszerűen felfog nem ezer képlet és halott linkek.
Aki ilyet tud az írjon nekem vagy linkelje be az oldalt.
Például ilyesmire gondoltam: http://aeco.hu/napkollektor-hazilag/ Ö nem a levegőbe beszél meg képleteket nyomat hő/liter vagy átfolyási sebesség/hő érték és nem ír az ingadozásokról meg minden másról…..Tisztán világosan érthetően le van irva mi kell, hogyan kell összerakni és mire kell figyelni.
az a baj a jelenlegi részecskegyórsítókkal, hogy a részecske tangenciális sebességvektorát növelik csak meg közel c -re. holott egy 3ds térben a szabadságfokok száma legalább 3. laikusként arra gondolva,hogy ha a vt =~c és vr =~c => ve=~ 21/2 c =~1.42c >> c, így megsérülne az ált rel elméletet, melyszerint a határseb c.
bocsi, most lattam meg a rajzot. az a baj, hogy nem kell eljuss a generatorig, annelkul se mukodne. mindket iranyba (mindket felol) taszit a magnes (kiegyensulyozzak egymast).
Szia! A huzalt felets el ha tényleg termelőt akarsz csinálni akkor a száraz cellás megoldást csináld meg! De ez csak tanács:) én már a merülő forralót megcsináltam és nem jó.
Hogy mit írnak nem számít! Van egy másik oldal a www.hhopower.hu itt nézd meg.
Ezzel az ötlettel szeretnék kiugrani ami nem használ üzemanyagot.
A csapágy dolgot is megtudom oldani. Csak méretek illetve villany tudás hiányban szenvedek.
Egyszerű gplakatos fejjel találtam ki.
folyamat:
Van egy mágnesesség mentes keret amiben pozitív polusú mágnesek vannak fél körívben elhelyezve. Belllül van egy tengely és azon pedig negatív mágnesek vannak bele építve. Ezen tengelyen lenne összekötve a generátorral.
Tulajdonképpen tökéletes lenne szerintem mivel nincs ami tönkre menjen csak max a csapágy ami a forgást biztosítja. És áramot illetve üzemanyagot nem igényel.
Csak áramot termelne. És soha nem állna meg. Karbantarás illetve nagy tudást szerintem nem igényel.
Helló! Ez már régi dolog és mindenhonnan a nagy hatásfokot hallani róla. Állítólag az ökonet mlm rendszerben már lehet venni is... Már megépítettem volna, de nem tudom a lyukak méretét, sűrűségét, mélységét, a motor fordulatszámát, teljesítményét stb. Mivel ez egy már sok helyen használt cucc, jó lenne róla pár adat. Kicsit drága játék az anyag és az esztergályos munka is. Jó lenne tudni, hogy melyik anyag hány kwh után fogy el, merthogy elfogy. Üzemeltetni az éjszakai árammal is lehetne egy puffertartály használatával. Ahogy én tudom 100 % fölött lehet a hatásfoka, de ehhez kellenének a méretek. Házilag elsőre biztosan sikerülne egy 60% körülit csinálni, de bele sem kezdenék.
Tudna valaki segíteni abban, hogy konkrétan hogyan lehet megoldani vízszintes tengelyű szélgenerátoroknál, hogy védve legyenek a túl nagy széllel szemben ? Esetleg (terv)rajz ? Gondolkodom függőleges tengelyű szélgenerátor építésén is, mivel azoknál nem gond a szél erőssége.
Csak nem a Water4gas tipusu spiral generatort akarod megcsinalni??? Ha igen, akkor azt nyomban felejtsd el, en mar megcsinaltam es kb 8.000km-ert mentem vele aztan szetrohadt. Nagyon gyenge kutyu, meg 10 amperon is max 0.3L gazt termelt percenkent es a netten mar a 10 amperrel 1litret termelnek az iparosok, ugy hogy inkabb lemezes generatoron, vagy csoves,- de az nehezebb-, gondolkodj. sok sikert!
