Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
A Budafoki Péter-Pál Utca és Környéke Polgári Kör Elnöksége
meghívja Önt és kedves családját
a 2015. június 26 – 28. között tartandó
XVI. PÉTER-PÁL NAPI RENDEZVÉNYEIRE
P R O G R A M
Június 26-án, pénteken
14 órakor Schams Ferenc és Pettenkoffer Sándor emléktáblájának megkoszorúzása a Tangazdaságban.
15 órakor Örömfoci címmel sportdélután (kispályás labdarúgó mérkőzések) az Arany János utcai lakótelepi pályán.
17 órakor a Budafok-Tétény természeti szépségei c. fotópályázat eredményhirdetése, a legjobb képek kiállítása (Seybold-Garab pince, Péter-Pál u. 39.)
18 órakor Bartha Szilvia keramikus iparművész és Havasi Mária festőművész közös kiállításának megnyitása a Seybold-Garab pincében. Közreműködik: Szabó Anna hárfán A kiállítást megnyitja: Petz Nándor a Budafok-Tétény Klauzál Gábor Művelődési Ház művészeti referense
A megnyitót követő fogadáson szeretettel várjuk kedves vendégeinket.
A kiállítás megtekinthető pénteken 21 óráig, szombaton és vasárnap 10-től 16 óráig.
Június 27-én, szombaton
8 órakor a Budafoki Fúvósegylet zenés ébresztője Arató László vezetésével végig a Péter-Pál utcán.
9 órakor ökumenikus istentisztelet a Péter-Pál kápolnában. Közreműködik: a Capo di tutti i Capi kórus Zongor Attila vezetésével.
Az istentisztelet után: a Péter-Pál kápolna előtt koszorúzás az Ősök fája mellett felállított kopjafánál.
10 órakor a Seybold-Garab pincében kezdődik a kulturális műsor.
A vendégeket köszönti: Vankó András, a Polgári Kör elnöke. 10.10-től a kulturális programban fellép: a Budafoki Református Ifjúsági Zenekar előadásában spirituálékat hallhatnak a kedves vendégeink
11.00-tól a játékos kedvű és a kézművesség iránt érdeklődő gyerekeket a nemezelés, krepp virágkészítés rejtelmeibe avatjuk be. Az elkészített műveket minden készítő hazaviheti!
12.30-tól a Seybold-Garab-pince (Péter-Pál u. 39.) várja a vendégeket ételekkel és italokkal.
Június 28-án, vasárnap
A Seybold-Garab pincében a pénteken megnyitott művészeti kiállítás 10-től 16 óráig látogatható.
10 órától gyermekek kézműves foglalkozás keretében a mennyasszonyi fakanál-báb készítésének rejtelmeibe kapnak betekintést.
11 órakor a gyermekek és a felnőttek számára színházi előadás kezdődik, melynek címe:
Együgyű Misó
Előadják a Babszem Jankó Gyermekszínház (Eger) művészei Matykó néne meg van áldva egyetlen porontyával! Már pelyhedzik a bajusza, ám az esze olyan kurta, mint egy őzsuta farkincája! Akármibe kezd, abból csakis sületlenség származik. Bármit is cselekszik, az biztos visszájára fordul. Így hát Matykó néne erősen a szívéhez kap, mikor csemetéje bejelenti, hogy elindul szerencsét próbálni a nagyvilágba. Ám Misót nem kell félteni! Ha ő úgy döntött, hogy szerencsét próbál, akkor az a szerencse jól meg lesz próbálva! A huncut Ördög Kópé nem kis bánatára… és a nézők nagy mulatságára! 4 éves kortól ajánljuk.
12.30-tól a Seybold-Garab-pince (Péter-Pál u. 39.) várja a vendégeket ételekkel és italokkal.
PROGRAMJAINKRA MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!
MI meg elbúcsúztunk kerubtól a Budafoki temetőben. Ott voltak topic tagjaink is, Hatanbátor, KHR, Ppapa, Borkostolóó, Aschcroft, Zugi, és talán mások is.
Mindenki pótolhatatlan, de kerub itt és a kistétényi helytörténetben különösen, anyagai még vannak feldolgozásra, és publikálásra várva, reméljük lesz rá erő, vállalkozó, pénz.
Már írtam az argentin példát (ha jól emlékszem, ott történt az eset). Tökéletesen arányos az eljárás. Az elvett festékkel nem tudtak nagyobb felületre fújni a biztonsági őrök, mint - vetkőztetés után - az elkapott grafittisek testfelülete.
Utolsó mondatodhoz szeretnék kapcsolódni. Adott esetben a szóban forgó épületből ott ahol van, úgy ahogy van, semmilyen funkcióváltoztatással nem lehet a környezetbe illő épületet varázsolni, mert városképi hatását a ház építészeti kvalitásai határozzák meg. Lebontásáról és radikális átépítéséről pedig ugye nincs szó. Mindazzal együtt az elmúlt akárhány évtized sarát, nevezetesen azt, hogy ez az épület ott így felépülhetett, nyilvánvalóan nem kérhetjük számon az új tulajdonoson.
Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem.
Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell.
Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen. Verset irunk - ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem.
...
Gyuri azon kevés különleges emberek egyike volt, aki látta, érezte a múltat, a jelent és a jövőt, érezte az időt, és szerette az embereket. Egy ideje már szervezte új fórumát, és ismerkedett azokkal, akikkel hamarosan találkozni fog. Kedves Gyuri, kösz mindent, lennél szíves fenntartani nekem az slr nicket?
A bemutatott terv alternatívák részletei, egy rövid beszámoló és a hozzászólási lehetőség megtalálható a Városháza honlapján.
Ezúttal a város vezetése felkészülten, a lakosságnál sokkal nagyobb létszám-arányban és komolysággal képviseltette magát, és kész volt együttműködési megegyezéseket kötni, olyasfélét is, amit régóta szorgalmazok. A jelenlévők egy része (hangos része) nem értette, hogy hol van, melyik évszázadban, és mi a megbeszélés tárgya, így annyira nem sikerült élni a párbeszéd lehetőségével, amennyire azt egyébként a szervezők hozzáállása ezt lehetővé tette volna.
Tényleg több alternatíva közül lehet választani, aki nem él a lehetőséggel, az visszautasít egy kinyújtott kezet, és eldob egy önrendelkezési lehetőséget. Sajnos az alternatívák közt nem szerepel az, amiért két évtizede küzdöttem hol szavakkal, hol tettekkel, de nem meglepetés, hogy a vágyaim nem találkoznak a többségével, az pedig érzékelhető volt, hogy a többség akaratát keresték, és igényes megoldásokat vázoltak fel. Röviden összefoglalva a házak közti, nagyjából rombusz alakú területek eredetileg egybefüggő füves részek voltak sövénnyel keretezve, ligetszerűen telepített fákkal gazdagítva, az aszfaltozott gyalogos útvonalak pedig a házak mentén haladnak, többnyire sövényekkel határolva. A koncepciók kibontották, és vezérelvnek használták a lakosság által létesített "toronyiránt" vaddisznócsapásokat, és a füves részeken magas színvonalú multifunkciós területeket álmodtak különféle burkolatokkal (térkő, stabilizált szórt burkolat, műfű stb.), térbútorokkal, és némi tereprendezéssel, hogy ne csak az utcabútorokon lehessen leülni, hanem a tereptöréseken is. Vezérmotívum a kör, kicsit aréna-szerű közösségi terek, játszóterek alakulnának ki. A gyalogosok biztonsága és elsőbbsége érdekében az autóközlekedés és a parkolás is némiképp átalakulna, ebben is felvázoltak alternatívákat. Volt két felszólaló, aki az én preferenciáim mellett szólt. Egyikük a füves területek egyben tartása mellett szólt, másikuk pedig az akadálymentes, gurulható burkolatok mellett. Sok téma elhangzott még, ezeket majd bemutatják azok, akiknek azok voltak a fontosak.
Ami az elhangzottak alapján azonnali ajánlatként elhangzott részben polgármester úr részben az építész részéről, az a lakóházak körüli kertrészekről való, házanként megbeszélhető megállapodás arról, hogy mely részeket szeretnék a lakók maguk gondozni, és melyeket szeretnének, ha az önkormányzat gondozna. A másik azonnali pozitív válasz a focipálya zajcsökkentése volt, a lakók elmondása szerint még hajnali háromkor is idegenek jönnek autóval-busszal focizni, zajt csapnak, és folyó ügyeiket az ablakok alatt intézik el. Az építész az ivókutak kérdésére válaszolt: azok lesznek a játszótereken.
Részemről a bemutatott alternatíváknál sokkal egyszerűbb dolgot képzeltem el: a jelenlegi járda nyomvonalak megtartását, a burkolatok rendbetételét, a füves részek egyben tartását, a sövények feljavítását, hogy tömör, vállmagasságban nyírt kerete legyen a füves-ligetes részeknek, és a fák olyan formájú nyírását, ami nem járna a törzsek jegenyére felkopasztásával. A legelőkön látható alulról síkba nyírást vizionáltam, és a fákat felülről is metszeném, hogy ne nőjenek túl magasra, hiszen akkor kiborulnak a vékonyka talajból, és nem tudják felnyomni a vizet. Apropó víz, téma volt, hogy ki fizesse az öntözővizet, nekem természetesen mindig sci-fi jár a fejemben, és klórozott, csatornadíjjal terhelt ivóvíz helyett esővízgyűjtőket építenék, és onnan öntöznék. Budafokon nemes hagyományai vannak a csapadékvíz és az erodált föld visszagyűjtésének, hasznosításának.
Amit én hiányoltam a koncepcióból (de nyilván ez nem lehetett a tervező feladata), az a lakosság tanításának, szükség esetén nevelésének lehetséges módja. Mert hiába épül bármi szép, ha a tisztelt lakosság azt vandál mód leharcolja. Volt például, aki a közterületi szemeteseket hiányolta, de amíg voltak, addig a nagyérdemű oda hordta a kommunális szemetét. Japánoknál az a szokás, hogy mindenki hazaviszi a szemetét, és otthon szelektálja szakszerűen, nekem ez a megoldás tetszik, én is így csinálom.
Sebastian Perez (USA, Corpus Christi) kevéssé volt vidám, mikor a dühöngő bírónő 8 év letöltendő börtönre ítélte a város falainak összefirkálásáért. Ez a videó már arról szól, amikor újra tárgyalás után 2 év letöltendőre változtatták a döntést, de a srác még itt sem boldog.
A világ graffitisei, és még sokan mások is fel voltak háborodva az ítélet súlyosságán, tekintve hogy sokkal nagyobb anyagi károk okozói is megússzák szárazon, vagy felfüggesztettel, és a börtönben tartás költségei a közvetlen kár sokszorosát teszik ki.
Én úgy gondolom, hogy a tagelést nem lehet gondatlanságból, véletlenül, vagy létszükségből elkövetni. Itt az ember felkészül, elhatározza, hogy mit fog tenni, beszerzi hozzá a felszerelést, kifürkészi a megfelelő alkalmat, és aljas, sunyi módon olyankor, amikor nem tudnak ellene védekezni, megrongálvalamit, sokszor a közösség vagyonát, ami őt magát is gazdagíthatná.
Nem vagyok igazságügyér, de van egy olyan érzésem, hogy a közösségnek joga van "beárazni" az ilyen cselekedeteket, nem kell arányosságra törekedni. A büntetési tételek ismertek, mindenki szabadon eldönti, hogy a vandalizmus megér-e neki annyit.
Részemről a szándékos városi rongálást a legrosszabbak közé sorolnám, úgy gondolom, nagyobb kárt tesz a városban, mint elsőre látszik, mert reménytelenül kiábrándító környezetet teremt, kiöli a városlakókból a jobbítani akarást. Aki tesz valamit, hogy élhetőbb legyen a város, mások azt következmények nélkül tönkreteszik, egy idő után az értelmes lakosság megtanulja magára zárni az ajtót, és csak azzal törődni, ami a saját falain belül van. Ez az ára a szabadon engedett vandalizmusnak. A szabadság festékszórós bajnokai valójában a szabadságot rombolják le, szemen köpik azt, aki két keze munkájával munkával tesz a városért.
--------------------------------
Sokszor egy épület városképi hatását nem annyira a ház építészeti kvalitásai határozzák meg, mint az, hogy mennyire van rendben. Solera-nak a magam részéről köszönöm, ha egy piszokfoltot megpróbál rendbetenni, és nagyon sajnálom, ha ettől már az első pillanatban megpróbálják elvenni a kedvét.
Tegnap este ott voltunk, a RackaJam koncerten a nagytétényi kastély kertben, - Budapest Folk Fest, - Kárpátmedencei Borászok és Zenészek feszitválja - és a borokon, nagyon jó volt, kissé mellbevágó az elején az 5500 Ft-os beugró, de ez a poharakat és a borokat is tartalmazza. Mi csak egy-egy felvidéki, Arad menti, villányi, egri bort, ill. a Papp pincészet két borát vizsgáltuk meg, állták a próbát, és mi is. Ma folytatás a Rozáriumban, aki bírja - a hőséget -.
Köszönöm a hozzászólásokat - még villa-ét is:) - nekem alapvetően más a véleményem, de most nem ez a hozzászólás tárgya. A felújításról: nekem bántja a szemem a hátsó traktus teherbejárata is, de egész egyszerűen, arra már nincs pénz. Talán jövőre... A Kálváriát újítják, ahhoz minden segítséget megadok, de szomorúan látom, hogy a frissen festett falat valaki már összeTAG-elte...Sajnos a kameráim nem látják azt a területet...
Engem nagyon bosszant az, hogy nem tudunk vigyázni a rendre, ha valami tiszta és új, azt be kell mocskolni....
A fórum tagjai, ha vásárolni jönnek, 5% kedvezményben részesülnek. :) (csak szóljanak)
Imre utolsó mondatából az is kiderül, hogy elhatározását a terület rendezésére az a lenyelt béka is befolyásolta. Ő most ennyit tud tenni, köszönjük! A békákról pedig nyugodtan értekezzünk, hátha jelentkezik még egy „békamentő”
Megvolt rá a lehetőség, meg kellett volna venni és utána azt csinál vele a tulaj amit akar. Akár le is bonthatja. Nem így történt, le kellene nyelni a békát.
Örülni kéne, hogy végre normális kézben van és be szeretne illeszkedni a közösségbe!
A témát korábban, vagy 5-10 éve többször kitárgyaltuk, egyszer bóz-t is sikerült megsértenem, a hulladékleeresztő illatára utalva. Azt hiszem vitathatatlan, hogy 73-ban ide az egykori Promontor szívébe, a kápolna és a stáció elébe egy betonkocka abc áruház iderakása minimum blaszfémia, de leginkább rombolás volt. És a városközpontok szisztematikus lebontása és helyükbe panelrengetegek helyezése nagyjából ugyanezt jelentették.
Lebontani természetesen a betonkockát kellene, ezt a tavalyelőtti Casino projektben is felvetettük, és a kiadvány címlapján is szerepel az egykori abc takarta stáció és kápolna. Nyilván sokáig állami tulajdon volt, majd privatizálták, és ugyanez a helyzet a piac menti mai lepukkant kínai bolttal.
Nem hinném, hogy ideológiai kérdés annak megítélése ami anno történt, rombolás, a közösség elleni cselekmény volt, kicsiben is, nagyban is.
Ezek kétségtelenül figyelemfelkeltő mondatok, melyek hitelét azonban az érzelmi töltésű megfogalmazások jelentősen csökkentik. Milyen épületek lebontására gondolsz? Mit szentségtelenítettek meg? Mit lehetett volna a 90-es évek után tenni? Helyi erőkkel lebontani? Mit? A magántulajdonú területen álló épületet? Az épület nyilvánvalóan nem szépségdíjas, az adott helyre nem illik. Mit lehet tenni?
Kedves Imre, köszönjük. Ön és az épület már egy folyamat eredményeként tart itt, aminek a kezdőpontja '73-ban a kápolna és a stáció területének nyilvánvalóan koncepciózus rombolása, megszentségtelenítése volt, ilyesmi sok helyütt megesett, a belvárosi övezetek ledózerolásával, megspékelve panelosítással, a lakosság szétkergetésével.
Ezen 90 után lehetett volna vagy kellett volna, talán még ma is lehetne segíteni, az ilyen épületeknek helyi erőből történő lebontása révén. De belépett a magántulajdon és annak szentsége.
Kissé hasonló a helyzet a piac területén álló volt szivárvány áruházzal, ami amúgy még egykor építészetileg értékesebb épület is volt, később pusztították le.
Gál Imre vagyok, én vettem meg a Kálváriahegy utcai volt ABC-t.
Lehetőségeinkhez képest elkezdtük az üzlet felújítását.
Az ablakok cseréje tavaly lezárult, idén a bádogos részt és az oldalfalakat szeretnénk megújítani.
Az oldalfalak és a bádog egységesen fehér (RAL 9003) lesz. Reményeim szerint ez jól mutat a köztes vöröses-barna ablakokkal. A Péter Pál utcai fronton szeretnénk egy kb. 1,2m-es kerítést csináltatni, szinteltolással, fehér kőburkolattal az állandó járdára lemosott föld ellen.
Mivel ez így egy vízszintes felület lesz, könnyebb lesz virágokkal beültetni ( a feleségem által) :)
Az épület előtt lévő parkolót lezárom, mert a sofőrök előszeretettel itt ürítik ki a kocsi szemetesét a talajra, nem a 3 méterre lévő kukába....
Természetesen, ha van valami program és megkeresnek, hétvégére térítésmentesen rendelkezésükre bocsájtom a területet ( olyan állapotban kérném vissza hétfőn, ahogy átadtam).
Egyenlőre ennyi... És kérném az épület szidásának a mellőzését, megpróbálok mindent megtenni, hogy ne legyen szégyenfoltja Budafoknak. :)
"A terület érdekessége, hogy alatta szarmata kori mészkővonulat húzódik..."
"Ez az üzem 1890-ben épült: azon túl, hogy Törley a kor legmodernebb eszközeivel szereltette fel, érdekessége a hatalmas, húszezer négyzetméteres pincerendszer – ez nem kőbe vájt, hanem téglából épített."
"Csepel szőnyegbombázásakor találat érte az üzemet, és a töltésre szánt bor elfolyt."
Készületlenül érte a mederbővítőket az árhullám. Ott legalább tesznek valamit az árvízveszély csökkentésére.
A Hosszúréti-patak vízszintje alig érte el a közepes szintet. Mióta nem manipulálják a Tóvárosban ponyvával a kifolyást biztosító műtárgy áteresztő képességét mintha kisebbek lennének az árhullámok. Továbbra is ömlik a víz a középvízi medret keresztező vízcső elzáró szerelvényéből.
A Kártya utcaikat megint elöntötte a csatornából előtörő szennyvíz, valamint az összegyülekező csapadékvíz. A Méhész utca végén és a Honfoglalás út elején ismét állt a Ringló útról idekormányzott csapadékvíz.
Növény utcai kereszt lámpáján finomíthattak valamit, mert reggelente az M0 közepéig torlódik vissza a sor.
Délutánonként meg az M0-ra nehézkes a felhajtás, szintén a lámpa miatt.. Persze az lenne a legjobb, ha a Miklósi, Halásztelki dömping nem erre akarna jönni, de hát a 2 sávos bevezető csalogató számukra. Csepelen keresztül esélytelen bejutniuk a városba..
