Egy másik, jóval régebbi westernfilm John Ford klasszikusa, a Hatosfogat.
Ebben az indiánok (apacsok) gonosz mellékszereplők, akiknek az a "feladatuk", hogy a fehér hősök lepuffanthassák őket.
Különben szerintem felnőtt fejjel többször is végiggondolva a dolgot, kicsit irreálisnak tartom az üldözéses jelenetet.
az apacsok lóháton vágtáznak a menekülő postakocsi után, miközben Ringo a postakocsi tetejéről a Winchesterjével (Henryjével?) kényelmesen lepuffantgatja őket.
Én az apacs főnök helyében olyan helyen támadtam volna meg a postakocsit, ahol kevésbé tud elmenülni, pl. sziklák között és minimum két oldalról, hogy összezavarodjanak és ne tudják merre kell menekülni.
Továbbá rögtön killőttem volna a postakocsit húzó lovak közül vagy kettőt, ezzel gyakorlatilag megbénítva annak a mozgását.
Lóháton ülve vágtázni egy postakocsi után, amelyiknek a tetején egy gyakorlott céllövő fekszik Winchesterrel a kezében, továbbá még a postakocsiban ülő utasok is tüzelnek az ablakokon kifelé, hát finoman szólva is öngyilkos vállalkozásnak tűnik....
Persze a film így biztos sokkal látványosabb.:-)))
Különben egyszer összeszámoltam ráérő időmben: az apacsok ebben az üldözéses jelenetben kb. 30 embert veszítenek, míg a postakocsi utasai közül egy hal meg, ha jól emlékszem.
Én csak azt furcsállom, hogyha Henry-puskával ennyire nehéz lett volna bölényt elejteni, mint írjátok, akkor az őslakók íjakkal és nyilakkal hogy tudtak bölényre vadászni?
Mosolygós a könyvben és a filmben is egy álmodozó srác, nem egy talpraesett típus. Nem véletlen, hogy mindig ő kerül bajba (a már említett bölény is őt készül felöklelni), csak mindig kihúzzák a csávából. Kizárt, hogy ennyire feltalálná magát.
Szerintem a katona Szélfútta haj elől,Mosolygós felé fordult és a fiú vágta bele a mellébe saját harci bárdját miután közben talpra állt. Szélfútta haj ujjongott,de a fiú szomorúnak tűnt,hiszen először ölt embert.
Azt magyarázzátok el nekem a Farkasokkal Táncolóval kapcsolatban, hogy amikor a folyóparti támadás végén az elmenekülni készülő katona megüti a srácot, majd jön Szélfútta Haj, akkor az hogy lehetséges, hogy háttal áll neki a katona (próbál lóra kapni), a lakota látszólag a hátába is vágja a harci bárdot, de amikor a katona földre zuhan, akkor mégis a melléből áll ki. Mégis szembefordult vele?
Persze, biztosan van ilyen szerencsés lövés, de az inkább a kivétel, ami erősíti a szabályt. Itt Kevin Costner túl messziről lő egy viszonylag gyenge lőszert tüzelő puskával, ezért a dolog meglehetősen valószínűtlen.
Mondjuk előtte kapott már pár golyót a bison. Nem lehet,hogy van egy pont a testén,ahol beszedhet egy azonnali halálos lövést ? Úgy értem a valóságban. Kittenberger Kálmánnál olvastam annó a kafferbivaly vadászatakor nem egy halálos lövésről,ami szintén az utolsó pillanatban döntötte le a bivalyt,még mielőtt...Igaz ,hogy az közvetlen közelről történt és talán modernebb fegyverből.
Mindez persze nem változtat azon,hogy a Farkasokkal Táncoló a valaha volt legjobb indián- film------szerény véleményem szerint.
Úgy tom, hogy a hivatáos bölényvadászok nehéz, egylövetű, nagy kaliberű Sharps-puskát használtak, ami direkte nagyvadakra lett kifejlesztve.
És nem lóhátról vadásztak többnyire, hanem álló helyzetből vagy lesből fekvő vagy térdelő helyzetből.
Sajnos ez a fegyver és ez a módszer meglepően hatékonynak bizonyult az amerikai bölény ellen, az 1880-as évek végére szinte teljesen kipusztították a fajt.
Hál Istennek, csak majdnem, ma már 100 ezer fölött van a bölények száma az US-ban, Kanadát nem tudom, de ott is vannak csordák....
Érdekes, hogy az USÁ-ban nemcsak vad csordák vannak, hanem félig háziasított állatok is, amiket farmokon tenyésztenek a húsukért és a bőrükért.
Én csak egyetlen tipi-alaprajzot ismerek, Clark Wissler 1910-ben publikálta a Material Culture of the Blackfoot Indians c. munkájában.
Nem különít el férfi és női oldalt, csak annyit ír, hogy a két támla közti hátsó rész a férfiak szertartási és egyéb tárgyainak volt fenntartva.
A bejárat keleti tájolású, a tűz nagyjából középen van, mögötte a szertartások számára elkülönített terület, az "oltár". A déli fekvőhely a családfő és felesége helye. A kényszerű monogámia előtt több fekvőhely is lehetett itt, ekkor még a fekvőhelyek mindkét végén volt támla, fejtől és lábtól is. A kisebb gyerekek ágya a szülők lábánál, a nagyobbak és a vendégek ágya az ellentétes oldalon volt. A ruhák és személyes tárgyak táskákban és batyukban az ágyak mögé voltak bedugva, az élelmiszerek és edények az ajtó déli oldalán, a lószerszámok a másikon. Írja még, hogy a családfő helye a dakota, gros ventre és sarcee törzseknél a déli oldalon volt.
Nem tudom, pontosan mit értesz északi indiánokon. A navahók ugyan nem északiak ma már, de onnan érkeztek a délnyugatra nem sokkal az európaiak előtt. Az ő lakhelyük a hogan, és náluk köztudottan elkülönül a női (északi) és férfi (déli) oldal. A belépőnek az óra járásával egyezően kell körbejárni, illetve az egyes tevékenységekre is vannak szabályok.
Gondolom, a síksági indiánoknál is voltak ilyesmik, csak komolyabban utána kéne nézni.
Na ja. :-) Egyébként a jelenet első fele teljesen hiteles, ugyanis a Henryvel a bátrabb vadászok pont így lőtték a bölényt, a robogó monstrumok mellett, egészen a közelükben lovagolva. Mondjuk általában kellett legalább 4-5 találat egy bölény megfektetéséhez. A profik ezt a módszert túl veszélyesnek tartották, ők messzebbről, erősebb lőszert használó fegyverekkel tizedelték a csordákat.
Ha disznot kell darabolni, vagy 1:1 ki kell valami parbajra allni egymas ellen, akkor azert egy nehezpancelos felperc alatt szetszed egy pikast, akarhogy is pontozzuk, pedig a tortenelem sokszro megmutatta, hogy a harcteren ez ugye pont forditva tortenik, oramupontossaggal. Tehat a disznodarabolo osszehasonlitasi rendszer nyilvanvaloan rossz valaszt adna olyan esetekre, mikor a ket fajta harcos valoban talalkozott is, akkor miert mukodne fikcios esetekre.
Gondolom ez a jelenet mindenkinek emlékezetes maradt a filmből. Ehhez kapcsolódva idéznék egy részletet Kovács László Vadnyugati vadászpuskák c. könyvéből:
"Csak közbevetve jegyzem meg, hogy az Oscar-díjas "Farkasokkal Táncoló" című westernfilm egy jelenetében a Kevin Costner alakította főhős indián barátaival bölényre vadászik Henry puskával. Olyan hiteles és érdekfeszítő ez a rész, hogy csak második nézésre vettem észre, hogy a derék vadász üres fegyverrel lőtte a vadat. A tár hasadékában lévő pecek ugyanis alapállásban leledzett, tehát ott nem volt egyetlen töltény sem! Az ezt követő izgalmas részletben fiatal indián barátját veszélyezteti egy sebzett bika, amelyet a főszereplő minimum 60-70 méterről parádés lövéssel terít le. A bölénnyel villám módjára azonnal végez a lövedék. Tűzbe rogy, ahogy a vadászok mondják. Butch Winter fegyver és töltényszakértő szerint ez csak úgy lehetséges, ha az illető kb. hat hüvelyk mélyen bedugja a csövet a bika fülébe, mielőtt elhúzná a ravaszt... Ugyanis a .44 Henry Flat nem képes ilyen távolságból keresztülverni a vastag, szívós koponyát. Ennek ellenére ez a töltény olyan népszerű volt az USA-ban, hogy egészen 1934-ig gyártották."
