Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Gondoló idézeteit egy keresőprogramba beillesztve könnyen megtalálható az eredeti publikáció helye. Itt azonban nem kell guglizni, hogy rájöjjünk: korunk egyik legfontosabb társadalmi problémacsoportjának egyik csücskét kapargatja fórumtársunk.
Voltak daliás korok, amikor a közösség javának keresése és jövőjének szolgálata sokaknál az önérdek elé került a fontossági sorban. Sajnos ma nem ilyen kort élünk. A hajléktalanok tömege társadalmi probléma, amit muszáj napirenden tartani, és keresni a megoldásokat. Sokan önhibájukon kívül kerültek vállalhatatlan és méltatlan helyzetbe, és veszítették el létalapjukat. Vannak persze egyszerűen lusta, vagy különféle jellemhibák miatt utcára került emberek is, de itt nem is az egyéni okok kereséséről van szó. Tény, hogy sokan élnek az utcán, fedél nélkül. Valójában én sem tudhatom, hogy mikor kerülök oda. Láthatjuk, hogy ahol sűrűbb bokros részek vannak, ott már kalyibák rejtőznek, vagy akár nem is rejtőznek. Ott voltak például azok az emberek, akik saját életük és felmenőik tisztes munkájának összes eredményét, plusz hiteleiket tették abba, hogy a néhai fantomlakótelepen sorházat építtessenek. Később láttuk, hogy az a beruházás az első kapavágástól kizárólag a balekok kizsebeléséről szólt. Nem tudom felelőssé tenni azokat az embereket, akiket aztán a jogrendszerünk és a gazdaságunk teljesen magára hagyott, akik emiatt hajléktalanná váltak.
Szóval az a helyzet, hogy az így járt embereknek is vannak természetes egészségügyi szükségleteik, és az ember alapvető erkölcsi érzéke azt mondja, hogy ha a társadalom nem tudta biztosítani a védelmüket az ellenségtől, akkor ne is szabja meg, hogy hová mehetnek, hol tölthetik napjaikat.
Másrészről - mint azt a kerületi kulturális rendezvények egyikén megtudhattuk a tudománytörténet jeles professzorától - Bolyai Jánost a saját korában nem annyira elborultnak tűnő és forradalmi geometriájáért tisztelték, inkább azért, mert jól tudott gyakorlatias katonai létesítményeket, például latrinát tervezni. Mert akkoriban (is) több katonát öltek meg a betegségek, mint az ellenség kardja. Egy rosszul megépített latrina következményei járványok lehettek. Rengeteg emberhalálnak és szörnyű betegségnek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a tömeges igény és a műszaki lehetőségek megszülethessenek egy higiénikusabb városi környezet kialakítására. A városok olyan sűrű lakóhelyek, ahol a természet szokásos rendcsináló folyamatai önmagukban már nem bírnak a fertőző hulladékokkal. Csatornarendszer, wc-k, mosdási, fürdési lehetőségek, ruhamosás-vasalás, számos olyan intézmény és infrastruktúra van, ami már természetes igénnyé vált, de amiből a hajléktalanok kimaradnak. Ők kényszerűen visszatértek a több évszázaddal korábbi, ma már nehezen elfogadható higiénés szintre, hogy itt csak ezt a problémakört említsük.
A dilemma ott van, hogy őket, akik szinte mindent elveszítettek, nem foszthatjuk meg attól az utolsó joguktól, hogy ott tengessék életüket, ahol akarják. Másrészről azzal a középkori mocsokkal sem szívesen találkoznak az emberek, amiben a hajléktalanok többsége élni kénytelen. Környezetvédő társaink nevelő hatására eléggé átszoktam a tömegközlekedésre. Látom, hogy a közösség érdeke a közösségi közlekedés fejlesztése lenne, de sajnos nem fogok többé leülni a BKV plüss üléseire, amiken előttem saját ürülékében tocsogott számos hajléktalan. És nem azért, mert alább valónak tartom őket magamnál, csak a mocskukban nem szeretnék osztozni, amíg még van hol mosdanom és ruhát mosnom.
A helyzet tehát azon kívül, hogy az utcai mocsok és ürülék egy nyilvánvaló konfliktuspont hajléktalan és (még) hajlékos közt. A helyzet a közjó fejlesztésének társadalmi szintű megerősítése helyett arra ösztönöz, hogy akinek még van hol mosdania, elforduljon a közös problémáktól, magára zárja a lakás- és kocsiajtaját, és ha a közösben már reménytelen kulturáltabb körülményeket teremteni, otthon próbáljon emberi körülmények között élni. És így a probléma önmagától nagyobbodik a végtelenségig, vagy ameddig közös megoldásokat nem találunk.
Megoldani Gondoló nem tudja ezt problémakört, de néma sem maradhatott. Hogy mennyire hiányos vagy rébuszos tehát hozzászólása a témában, az nagyjából közömbös. Szólt, hogy nem jól van így, és ez már több, mint ameddig sokan eljutnak.
Bár hozzászólásaid 98 %át általában nem értem, ez nem probléma,mert nem is érdekelnek. Ebben az estben sem vagyok másképp, de azért most megkérdezném, hogy itt és most aktuálisan minek a 10 pontját semmisítette meg a Kúria? Mire vonatkozóan tiltott helyek az említett helyek? Tiltott a március 5-ei testületi ülés is, amit nem tudsz a minek a honlapjáról elővarázsolni? És ha elővarázsolod?
Ez engem mélységesen nem érdekel! Csupán tiszta, rendezett, békés környezetben szeretnék élni! Ezt nem tilthatja be és nem semmisítheti meg a Kúria, akinek meg dolga, hogy ezért tegyen, azt meg ezért fizetem! A cserebogarak hallhatatlanságáról pedig nem kívánok értekezni...
"A Kúria által megsemmisített tíz pontban a II., a IV., a IX., a X., a XIII., a XIV., a XVI., a XVII., a XXI., és a XXII. kerület javaslatai szerepelnek, a hatályban hagyott négy pontban pedig a VI., a XI., a XVIII. és a XX. kerület által megjelölt közterületek vannak."
"...egységesen tiltott hely például minden, ami a világörökségi terület, a BKV-megállók 50 méteres körzete, a legtöbb aluljáró, a játszóterek, óvodák, iskolák és temetők 100 méteres körzete. "
Plusz a március 5-ei testületi ülés, amit nem tudok elővarázsolni a honlapról.
Ma ismét a Budafok 1. postahivatalba mentem és szomorúan állapítottam meg, hogy a nem tudom milyen illetékes legutóbbi padeltüntető akciója siralmasan gyengécskére sikeredett. A problémát még csak tünetileg sem tudta kezelni. Pad ugyan nincs, de a korábbi padon "pihengetők" most a "Számoló kislány" kútszobor medencéjének partján üldögélnek lábat áztatgatva, természetesen életvitelszerűen múlatva ott napjaikat és a bokrokat továbbra is használva, amiről a húgy- és szarszag árulkodik. Lehet, hogy mostantól aggódom kell a medencéért is?
A Hosszúréti-patak ugyan belátogatott néhány alacsonyabban fekvő kert végébe, de tudomásom szerint kár nem keletkezett. Ismét bebizonyosodott, hogy a 100 évvel korábban kialakított védelmi rendszer még ma is jól működne, ha nem piszkáltak volna bele a szomszédos XI. kerületi Köérberek területén.
A Balatoni úti áteresz teljesen víz alá került.
A Horogszegi határsor 2008-ban épült hídjánál a vízszint elérte azt a maximális vízszintet amire méretezték.
Ahhoz, hogy a keresztező visszaduzzasztó közműveknél nem következett be nagyobb elöntés, jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a kritikus helyeken, a keresztező műtárgyakról a lakók távolították el a fennakadt uszadékot a György utcánál és az Ady Endre úti hídnál is.
Az alábbi linken több kérdésre találtok magyarázatot, közöttük arra is, hogy a Hosszúréti-patak vízgyűjtő területének rendezése miért nem a 2000-ben kiadott környezetvédelmi engedély alapján történt, történik, s a 2010-s katasztrófát követően miért a halőrök szabályozzák továbbra is a patak és a tározók vízszintjét. Az árvízi biztonságot az írás sajnos nem érinti.
Köszönöm, hogy megismerhettem őt, köszönöm, hogy általa új nézőpontokkal és ismeretekkel gyarapodhattam. Köszönöm, hogy velünk volt, sajnálom, hogy személyesen csak ritkábban volt velünk.
Csodálatom egyik tárgya a toronydaru: a város fölé magasodik, és a rá szabott időszelet során figyeli a várost. Látószöge különös és állandó, de meglátásai mindig újak és érdekesek. Őrszemek a város felett, sok mindent látnak, de ebből keveset osztanak meg velünk.
Bóz7 is egy ilyen őrszem volt, egy kedves őrszem, hálás vagyok a sorsnak, hogy személyesen is találkozhattunk. Nyugodjon békében, én megőrzöm emlékét, ameddig tudom.
Kedves Gondoló, ez viharkár nagyon komoly volt. Gondolom, a Városháza nem tart feleslegesen sokszoros kapacitást ahhoz képest, amivel a rendszeres közterület fenntartást el lehet végezni. Ehhez képest a legnagyobb vészhelyzeteket mindenki igyekezett azonnal elhárítani. Az önkéntes segítségre való felhívás most is érvényes, a türelem pedig ingyen van.
Hozzá kell szokni, hogy a természeti csapások következményei nem múlnak el pillanatok alatt. Nem érzem helyénvalónak a hivatal - khm... - kérdőre vonását ebben az esetben. Célszerűbb az elvárhatót várni el, és akár segíteni is abban. Elég sok kár keletkezett tetőkben, villamos hálózatokban, egy csomó kevésbé feltűnő helyen, ezeket mind javítani kell a monszun előtt, ehhez képest ha fahulladék van félrehúzva valahol és ott várja az elszállítást, az nem tűnik kiemelten magas prioritású feladatnak.
Tegnap láttam egy fellocsolt útszakaszt a környékünkön.
Arról jutott eszembe, hogy nemrég barkácsolták (talán csatorna) a Barackos út azon szakaszát ami elkerüli a Barackos eddig nem aszfaltozott részét (Szakiskola). Előtte mintha ott is feltúrták volna az utcát - gondolom szintén csatorna.
Szóval a Barackos - Barackos ezen sarkán lakó szerencsétlen lakó, több m3 vizet ellocsolt arra a szakaszra, mert az egész Barackos úti forgalom ott ment el előtte a szép fehér poron,
nem kis sokkot okozhatott neki.
Igazából csak oda akartam eljutni, hogy ilyen időszakban, megható (?!) figyelmesség lenne ha nem csak az aszfaltozott utakat locsolgatnák.
Ja a poros utcákat az év más időszakában is lehetne, nem lenne annyi por a lakásban.
A "nincs adat" időszakot megelőzően elég jól leképezte a történéseket, látszik rajta, ahogy felszárad a csőtörés utáni ülepítőtó, és elkezd porozni a mészkőiszap. Az adatsoron látszik a takarítógép porfelverése a szombati csőtörést követő késő délután. Nem tudom, mennyihez képest számolják a százalékokat, ha negyven mikrogramm per köbméterhez, akkor háromszázhetvenhárom százalékon tetőzött, és látszanak rajta a pár órás próbálkozás órái. A nagy vihar előtti szélvihar pora is szépen látszik a korábbi adatokból, érdekes, hogy épp most ment tönkre, de az Időkép valahonnan még megszerezte a július 20. este 7 órai adatokat, amelyek szerint 260%-os volt a PM10 terhelés, mellesleg hasonló, mint az elmúlt pár napban. Az is érdekes, hogy tizenhetedikén este tíz órától ma reggelig még volt néhány mérési adat, de azok pont 100%-on belüliek voltak.
Egyébként amíg működött, addig nagyon szépen látszott rajta a lakótelep életritmusa, illetve a hajnali harmat felszáradása. Köszönet érte, ha megjavítják, bár nem tagadom, érdekesnek tartanám azt a valóságtól elrugaszkodott, pusztán szépirodalmi célú hipotézist, miszerint annak a szenzornak nem volt semmi baja, híven közvetítette a valóságot, csak valamiért a 2-300%-os rossz híreket hozó hírnöknek halnia kellett. Már voltak is érte a szerelők.
Köszönjük a tájékoztatást, szívesen fogadjuk a visszajelzéseket. A Budatétényben lévő mérőállomás műszerei a legöregebbek Budapesten, sajnos előfordul hogy meghibásodnak. A mérőállomást a Pest megyei Kormányhivatal munkatársai üzemeltetik. Kollégáink már jártak a helyszínen és megbizonyosodtak arról, hogy műszer-meghibásodás történt. Egy másik pormérőt fognak elhelyezni a konténerben, aminek az adatai alapján már megalapozott következtetéseket lehet majd levonni az állomás környezetének szennyezettségéről.
Üdvözlettel:
Gyarmatiné Mészáros Erzsébet
Országos Meteorológiai Szolgálat ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ olm@met.hu levegominoseg.hu
A sztáliniért már elnézést kértem, azonnal rájöttem, hogy nem volt korrekt, csak itt nem lehet hozzászólást visszavonni. Csak arra próbáltam utalni, hogy voltak képek, ahol bizonyos arcok egy ideig ott voltak, aztán egy ponton túl már nem voltak ott. Megváltozott a múlt.
Azt magyarázd meg légy szíves, hogy szerinted az Időkép honnan vette a 260% PM10 adatot. Szerintem a budatétényi mérőállomás közzétett mérési adataiból. Namost ha azt az adatot közzétették egyszer, akkor most a lekérhető riportban miért nem jelenik meg?
A murvázott, kommunikációval portalanított földutakon is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ott nem egy egyszeri csőtörés a kiváltó esemény. Néhány csapadéktalan napot követően a szomszédos zöldfelületek mindig kifehérednek. Vajon ott milyen értéket mérne a légszennyezettség mérő?
Ezt nem kellene átpolitizálni, én is elnézést kérek, hogy az indulataim elragadtak. Általános véleményem az, hogy a mérési adatok gyűjtése és azok folyamatos értékelése a valóság tükrében az egyik legfontosabb feladatunk. Ha egy adat nem tetszik, akkor azt nem elhallgatjuk, hanem megpróbáljuk megérteni, mi állhat a háttérben. Szerintem ez a mészkőiszap-porzás elég jó magyarázatot ad a rossz értékekre, és elég jól megmutatja a jelenleg alkalmazott modell hibáit is.
Minden szakértői rendszer foglalkozik az adatforrások hihetőségével, és a kevésbé hitelesnek gondolt adatforrást igyekeznek nem túl nagy súllyal figyelembe venni a döntések meghozatalánál. A legnagyobb katasztrófák esetében azonban megfigyelhetjük, hogy nem hitték el a hihetetlent, és rosszul tették. Néha a legkevésbé megbízhatónak tekintett forrás hozza a valódi hírt, mert a tömeg inkább hisz az elvártra hasonlító eredményeknek, még ha azok téves következtetésből erednek is. Ez olyan, mint hogy a protokoll alapú orvoslás többnyire eredményes, de néha nem képes felismerni a szokatlan okokat.
Az már csak egy apróság, hogy ha a nagy sötétvörös folt nem is érint akkora területet, mint amekkorára az elnagyolt modell interpolálta, a helybélieket bizony súlyosan érinti, és a túl magas értékek egyszerű negligálása számunkra, akik itt lakunk, nem a legkedvezőbb intézkedés. Én speciel ma itthon maradtam takarítani, mert ettől a portól elkezdett begyulladni a családtagok szeme. Sajnos ha kint nem javul a helyzet, akkor ez a takarítás egy lehetetlen küldetés, mert ebben a melegben muszáj szellőztetnünk, első ablaknyitásra jön be a következő porfelleg.
Igen, ezért is gondolom, hogy az Időkép nem az ujjából szopta az elfogadhatatlanul magas értékeket, amiket nekem már nem sikerült látnom a konkrét mérőállomás adatsorában.
Eddig azt hittem, legalább a környezetmonitoringban a mérnöki tudományok diktálnak, most már tudom, hogy itt is inkább a sztálini retus. Tegnap estig hittem a mérési adatokban, legfeljebb azt gondoltam, hogy rosszul értelmezik azokat, és túl kevés a mérési pont a lokális anomáliák kiszűréséhez az országos áttekintés megalkotásában. Az viszont, hogy az értelmezés korrekciója helyett a ténylegesen regisztrált adatokat törlik - végülis köszönöm, beleillik a nagyképbe. Tudom, most az jön, hogy senki nem törölt semmit, nem is volt ott adat, csak akkor az Időkép mi alapján rajzolta a mélyvöröset? Tippelték?
