Keresés

Részletes keresés

ivivan Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46324
Minden egymáshoz képest mozgó rendszerben van Doppler. Ha a tükrök rendszerében a fény mondjuk kék, akkor az ahhoz képest mozgó rendszerben nem kék.

Még annyit, hogy ha a frekvenciát akarod boncolgatni, akkor felejtsd el a fehér fényt: a fehér fény a látható tartomány minden frekvenciáját tartalmazza, ezért látjuk fehérnek, ezért Doppler effektus bemutatására alkalmatlan.
Előzmény: Gézoo (46321)
Gergo73 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46323
Bocs, az utóbbit tudjuk. Tehát csak az a kérdés, hogy a csillag mozog-e a Földhöz képest.
Előzmény: Gergo73 (46322)
Gergo73 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46322
Még azt kéne tudni, hogy a csillag mozog-e a Földhöz képest, illetve hogy mekkora sebességgel teszi meg az űrhajós a Föld-csillag távot a Földhöz képest.
Előzmény: Bign (46288)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46321

    Először is:  A hullámszám fogalmilag az egy méter hosszra eső hullámok száma, ami számszakilag a frekvencia reciprokaként is számolható.

 

    Másodszor, a fényóránák nincs Doppler hatás, lévén, hogy a tükrök között pattogó fény nem lép át más rendszerbe..  A tükrökkel mozgó rendszerben (az álló megfigyelő szerint) sincs Doppler hatás, és a mozgó rendszerben síncs, lévén, hogy a mozgó rendszer is sajátjában látja pattogni..

 

   Hidd el, nem bántásként mondom, hogy: Jó lenne, ha a fényóra elvét ismernéd,

tudnád, hogy mit értünk Doppler hatáson, mi a hullámszám, stb.

   Nagyon komikus az amikor nagymellénnyel kioktatsz, hogy szerinted

mit nem tudunk,  közben ilyen alapokat külön el kell magyarázni neked.

 

 

Előzmény: ivivan (46320)
ivivan Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46320
És mit nézzek a hullámszámon? A hullámszám a hullámhossz reciproka... Ez miben befolyásolja azt, hogy a frekvencia megváltozását a Doppler effektus okozza?
Előzmény: Gézoo4 (46307)
TEODOR Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46319
A történések leirásában minegy , hogy valamiféle ellemi részecskék hordozzák-e az energiát és ezek mozognak , vagy álló ellemirészecskék adják tovább az energiát a szomszédjuknak és igy halad az energia a térben.
Előzmény: Gézoo (46318)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46318

   Jó volt neki! Nem volt fórumozó, és nem vitatták az ilyen kijelentéseit..

 

   Még mielött belemennénk a boncolgatásába, elfogadhatónap tartasz-e egy olyan megközelítést, hogy ami sugárzás az mindig foton áramlás, és az szerint, hogy

milyen kölcsönhatást vált ki a környezetéből, úgy osztályozzuk: mágneses-, elektrosztatikus-, elektromágneses hatásként?

    Ill. ami ebből következik: Azzal is egyet lehet-e érteni, hogy a fotonok

áramlásával kitöltött térrészt, amelyben az erőhatást tapasztaljunk, erőtereknek nevezzük ? 

   Csupán azért kérdezem, mert  ha elfogadható az ilyen megközelítés, akkor

más szemlélettel lehet Maxwell egyenletaihez is közelíteni.

 

 

  

Előzmény: TEODOR (46317)
TEODOR Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46317
 

"Invariáns geometriai reprezentáció: irányított egyenes szakasz, és ez a geometriai entitás ugyanaz marad, ha más koordinátarendszerből tekintjük is. A vektor egy geometriai egység, ami a koordinátarendszertől független."

 

 

           " Először tekintsük csak a szűkebb értelemben vett négy Maxwell-egyenletet. Ezen egyenletekben H a mágneses, E pedig az elektromos térerősség vektora, B a mágneses indukciót, D az elektromos eltolást jelöli (mely utóbbit szokás elektromos megosztásnak és dielektromos indukciónak is nevezni),  j az elektromos áramsűrűség vektora, végül  az elektromos töltéssűrűség. Mielőtt részletesebb magyarázatba bocsátkoznánk, igen fontos kiemelni, hogy valamennyi változó térmennyiség. Ez azt jelenti, hogy nagyságuk -és vektorok esetén az irányuk is- egy adott időpontban attól függ, hogy a tér melyik pontjában tekintjük őket. E helyfüggés hangsúlyozására az alábbi jelölést használhatnánk:"

 

A Maxwell egyenletekrl idézet.

Előzmény: Gézoo4 (46315)
pint Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46316
valaki kisegítene? nem tudom, hogy a fehér fénynek mennyi a hullámhossza.
Gézoo4 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46315

   És ilyen sok mondattal?  Gondolod, hogy mások is végig olvassák?

(Bevallom én is csak azért olvastam végig, mert valami újdonságra számítottam..)

Előzmény: cyprus_people (46312)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46314

    Mint említetted korábban, kalibrálunk, egy adott "álló" helyzetben..

  

Aztán a méréseket másnap is így indítjuk, sőt! Van olyan, hogy naponta többször újra kalibrálunk, mert "elmászott" a freki, a stb..

 

   Igen. Jól látod, komoly hatásai vannak, de őszintén: Te elvárod egy mezei mérnöktől, technikustól, hogy eljusson a tudatáig, hogy az életét

megkeserítő mérési hibákat szortírozza, az szerint, hogy melyik relativisztikus,

melyik, hőmérsékleti, melyik energia állátási, és melyik kozmikus (pl. napkitörés)

eredetű?

  Nem. Gondolom te sem várod el.. Mert hiába is várnánk el, sokuknak meg sem fordul a fejükben a lehetőségek fele sem..  Ezért sem látják..

 

  Igen, igazad van. Hatnak a jelenségek.  Nagyon is.. Példa  egy 3 cm és egy 4 cm hosszú vezetékben, egyetlen Smith trigger kimenetéről egy h nand kapuira ment a jel..  szimpla invertálás volt a feladat.. rendesen működött is.. elfordítottam az asztalon és nem működött..  vissza ford.. műkszik.. nem ragozom..

  másfél centis "fényút" elegendő volt ahhoz, hogy határeseti detektorrá alakítson két kommersz h -s kaput.

 

 

Előzmény: TEODOR (46310)
cyprus_people Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46313
Ez miből gondolod?
Előzmény: NevemTeve (46305)
cyprus_people Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46312
Ismeretterjesztés.)
Előzmény: Gézoo4 (46311)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46311
Mi a célod a beillesztésekkel?
Előzmény: cyprus_people (46303)
TEODOR Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46310

Furcsa dolog a frekvencia .

 

Vegyünk alapul egy L C rezgkört tegyük egy oszcillátorba , mozgassuk különböző sebességekkel , vajon a kondenzátor lapjai között hogyan változik az elektromos erőtér , a tekercsben vajon torzulásmentes marad-e a mágnesesmező (erővonalak).

 

Az SR szerint valóságosak a rövidülések , a tekercsnek ha rövidül a hossza nl az induktivitása , kondenzátornak közelebb vannak a lemezei nől a kapacitása , ugyan ilyen arányban nől a periódus idő, most ha ezt a rezgkört elforgatod egy mozgó rendszerben vajon hogyan változik a frekvencia?

 

Előzmény: Gézoo4 (46308)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46309

Szia NevemTeve!

 

  Igazából nem értelek. Kellően értelmes, képzett vagy ahhoz, hogy értelmes,

előremutató beszélgetések részese legyél.

  Ezzel szemben most is a "sületlenséget termelni" gunyorban merül ki

a képességed, a fényóra frekvenciáinak megvitatása helyett.

 

 

Előzmény: NevemTeve (46301)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46308

Szia Teodor!

  Igen. Jól látod. Adva van a majdnem étermentes SR.. foltokkal, hiányokkal, hibákkal.

Ki kellene javítani, be kellene foltozni.. No persze, ehhez előbb meg kellene érteni.

   És akkor itt van a fórum csodálatos lehetősége. Ennek ellenére  az helyett, hogy építhetnénk,  vitatás címén a többiek a sárba tipornak mindenkit, akinek a szavait nem értik, vagy nem érik fel ésszel.

   Bár csak megváltozna a hozzáállásuk! 

Előzmény: TEODOR (46306)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46307

Szia Iván!

 

  Nos, itt szó sincs dopplerről..  Hogy te mégis annak hiszed, az jól példázza leírtakat.

 

  Nézz utánna: hullámszám     Utánna majd megvitatjuk.

 

  Megjegyzem, hogy igazán nekikezdhetnél alap fizikai ismeretek megszerzésének,

mielött a levegőben lógva vitatnál olyan mondatokat, amelyek szavait sem ismered.

Előzmény: ivivan (46302)
TEODOR Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46306

Szia Gézoo, szerintem is furcsa ez a felfogás, minden elzménye az SR-nek az éterre kidolgozott kutatásokból áll . A Maxwell egyenletek leirják az EM-tér tulajdonságait a fény terjedését vákumban , de ez a képlet csak az éterhezképest álló forrás esetén pontos , és itt adódik "c"-nek a fénysebessége. Ha mozgó forrásból származik a fény akkor a forrástól már nem távolodhat ugyan akkora sebességgel minden irányban , nem egyforma körkörösen a tér gerjesztése (ellenállása) ebből adódik a forrás oldali Doppler. A forrásnál levő megfigyel számára ez nehezen vagy egyáltalán nem mérhet ki , mint a sajátsebesség a kett összefügg.

 

Az egyenletei megalkotásakor már Maxwell is alkalmazott bizonyos átlagolást , ezt még Az SR-ben megtoldják egyszer , a R.Dopplerban mégegyszer átlagolnak csoda-e a káosz a végeredménynek.

 

Az egymáshozképest mozgórendszerek vizsgálatakor mint irod a hullámszám vizsgálata nem mellőzhető .

 

Az is érdekes , hogy amikor vektortérben akarjuk leirni a folyamatokat maximális az SR hivők ellenállása , amikor hullámterekkel foglalkoznánk szintén ezt tapasztaljuk.

 

Nem értik mért feszegetjük ezeket a dolgokat, szentség gyalázásnak veszik ,nem veszik észre azt , hogy nem cáfolni akarjuk hanem csak az érem másik oldalát is vizsgálni akarjuk .

 

 

Előzmény: Gézoo4 (46300)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46305
Tényleg nem ide kéne... pláne, hogy még a szerzői jogokat is megsérted ezzel a bepasztázással...
Előzmény: cyprus_people (46303)
cyprus_people Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46304

Mivel a látott fény, akármilyen gyenge is, energiának tekinthető,

és a világűr minden pontjában a szemünkkel érzékelhető, óriási

jelentőségű dolgot fedeztünk fel. Felfedeztük azt, hogy a világűr

minden pontjában végtelenül apró részecske formájában anyag

is található. Az E = mc2 képlet alapján ugyanis energia csak ott van,

ahol anyag van.

Felfedezésünk után a világűr már nem olyan, mint amilyennek

előzőleg láttuk. A valóságban egy nagyon apró, nagyon sűrű tömegű,

egymást lazán érintő elemekből felépülő vízhez, még inkább

levegőhöz hasonló anyag lett belőle, ami betölti az egész

világűrt, szemünktől kezdve a csillagokig és a csillagokon túl a végtelen

távolságig. A leírtak alapján egy koromsötét, átláthatatlan

falat kellene, hogy alkosson. Szerencsénkre azonban ezek az apró

részecskék, vagyis az éter, nemcsak az elektromágneses hullámoknak,

hanem a fénynek is hordozója, ezért átlátszó. Az átlátszóság

oka pedig az, hogy az utunkba eső részecske nem eltakarja

látókörünket, hanem ugyanazt az információt tartalmazza, mint

amit a fényforrásnál tartalmazott. Miért akadna meg szemünk félúton

máson, mint amit az út végén látunk?

Képzeljünk el magunk előtt egy láthatatlan embert!

Mivel ilyen ember nincsen, teremtenünk, gyártanunk kell egyet!

Tekintsünk ki az ablakunkon, és figyeljük a túloldalon elhelyezkedő

zöld bokrokkal, fákkal körülvett épületet. Mondjuk meg

Jóska barátunknak, vonuljon el a szemközti ház előtt! Akárhogy

szeretnénk is, Jóska barátunk különböző okok miatt nagyon jól látható,

amit ki kell küszöbölnünk ahhoz, hogy Jóskánk láthatatlan

cyprus_people Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46303

"HATODIK FEJEZET

Az Éter

Amikor képzeletben egy hidrogénatomot felnagyítunk akkorára,

mint az Parlament, akkor a nagyított protonja csak akkora lesz,

mint egy búzaszem, az elektronja pedig annak a fele. Nyugodtan

mondhatjuk, hogy a proton és az elektron együttes nagysága a

hidrogénatom nagyságának körülbelül csak 1 billiomod része.

Mi van a proton és az elektronok között? – kérdezhetjük.

Semminek nem hívhatjuk a hézagot kitöltő űrt, akármilyen pici

is, mert tudjuk, hogy a semminek nincs dimenziója. Azt is tudjuk,

hogy a világűr minden mikroszkopikus pontjában anyag van.

A kettő közötti hézagot tehát az úgynevezett „éter” tölti ki.

Amikor idáig az éterről hallottunk, nem gondolhattunk másra,

mint amit a tudósok eddig hajlandók voltak nekünk elmondani,

és amit saját tudásszomjunk miatt módunk volt róla tanulni. A fenti

információk szerint az éter nem volt más mint az óriási üres világűr,

ami az elektromágneses hullámokat hordozza. Azt azonban az

egyik előző fejezet alapján már tudjuk, hogy csak akkor képes a

hullámokat hordozni, ha erre alkalmas anyagból áll.

Ha nappal vagy felhős időben próbáljuk az étert megvizsgálni,

nem sok sikerre számíthatunk. Amint azonban beesteledik, és a világűrt

eltakaró felhők elvonulnak, látókörünk a csillagokig kiszélesedik.

Megállapíthatjuk, hogy az agyunk és a szemünk szerint a

sötétben messzebb látunk, mint nappal. A valóságban tudjuk,

hogy ez nem igaz, csupán a látszat csal.

Amit a szemünk előtt szétterülő világűrben látunk, az első pillantásra

nem sokat mond. Sok fényes csillag, sötét, óriási terjedelmű

„üres” világűr vonja magára figyelmünket. Tapasztalatom

szerint sehol sem találni olyan helyet, ahol az előre kiszemelt csillagomat

(aminek az adott helyen kell lennie), ne látnám. Még az

űrben utazva is ugyanazt fogom tapasztalni.

Előzmény: Gézoo4 (46300)
ivivan Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46302
"Einstein és a vakon követői számára ugyanazt a fehér fény "pattog".."

Mikor beszéltünk mi itt arról, hogy milyen szinű a fény? Miért lenne ez ennél a kísérletnél lényeges? És miből gondolod, hogy Einstein, vagy akár mi nem tudnánk, hogy a Doppler minden IR váltásnál fellép?
Előzmény: Gézoo4 (46300)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46301
Gézoo olvtárs, nehogy feladd! Sőt, inkább rajzolj, minél többet! TEODOR és Bign egymagában nem tud elég sok sületlenséget termelni, Te is kellesz!
Előzmény: Gézoo4 (46300)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46300

Szia!

    Félek attól, hogy akik mezők fénysebességgel terjedő hullámzásának tekintik a mágneses, elektromos, gravitációs erők szállítását, hatását azok minden ellenkező állításukkal ellentétben éterben gondolkodnak.

   Valamint éterben gondolkodik az is aki ugyanúgy számol a fénysebességgel minden rendszerben,  mintha a saját rendszere éterében utazna a fény..

   Ilyen "éterhez ragadt" vitapartnerektől csacskaság elvárni a szabad gondolkodást.

Főleg azért, mert akik fennen lobogtatják az SR zászlaját, de éterként értik

azok akkor sem fogják fel a példákat helyesen, ha a szájukba rágja valaki.

 

   Itt van példának a fényóra, akár az eredeti akár a teniszlabdával módosított változata.  Az elv nem rossz, de azzal senki sem számol, hogy akár a "merőleges" szakaszt, akár a mozgó megfigyelő átlós szakaszait "nézzük", mindkét szakaszon ugyanannyi foton van, különböző hosszú útszakaszon.

 

    Teodoron kívűl senkinél sem látom azt, hogy belátná, hogy ebből az azonos fotonszámból (hullámszámból -- a gk--) a merőleges szakaszon más, méghozzá

a relativisztukus hatásnál is sokkal nagyobb mértékben más frekvenciát lát

az egyik és mást frekit a másik megfigyelő.

   Érthetőbben a tükrökkel utazó kék, a hozzá képest mozgó piros fényt lát..

ha az adott hosszhoz tartozó "hullámszámot" figyelembe vesszük.

   Einstein és a vakon követői számára ugyanazt a fehér fény "pattog"..

  

   Tavaly egy vitában, a gömbsugárzó fényének szín és sebesség összefüggését

sem és a fényesség és sebesség összefüggést sem értették meg.

   

   Ezért mondom, hogy kár fáradnod a bizonygatással.

Előzmény: cyprus_people (46297)
ivivan Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46299
Egy linket szerintem is megérne a Zöldségboltban.
A negatív MM eredményt gondolom nem említi a könyvben...
Előzmény: cyprus_people (46293)
ivivan Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46298
"De ez nektek nem elég.
Ti azt állítjátok, hogy a sebesség tényleges hatással van az órára, az űrhajós öregedésére.
Na ez az, ami ténylegesen nincs benne az SR-ben, legfeljebb egy hibás gondolat kísérlet formájában.
Ez csak egy téves következtetés."

Az SR egyáltalán nem beszél másról, csak tényleges hatásokról. Semmilyen látszólagos dologról nincs szó benne.

Közben rájöttem még egy rávezetési lehetőségre. Ha ez sem válik be, akkor feladom.

Mmormi kísérletében cseréljük le a fényt teniszlabdára (űrállomáson vagyunk, ahol nincs gravitáció) és indítsuk el w sebességgel átlósan úgy, hogy aki elindította, az követi a fel-le pattogás közben. Ekkor az szerint, aki követi a labdát, a labda függőlegesen pattog az alsó és felső lap között w'=sqrt(w2-v2) sebességgel, ahol v a megfigyelő vízszintes irányú sebessége.
Az álló megfigyelő azt látja, hogy a labda w sebességgel halad pattogás közben. Nyilván w>w'.

Most gondolkozzunk el egy picit: ebben a kísérletben semmilyen relativisztikus effektus nem mutatkozott, mert v,w<<c.

Miben is különbözik ez a kísérlet a fénnyel végrehajtott analóg kísérlettől? Abban, hogy az álló és a mozgó megfigyelő szerint különböző sebességgel mozog a teniszlabda. Mivel tudjuk, hogy a fény esetében ilyen lehetőség nincs (mivel a fény minden megfigyelőhöz képest azonos sebességgel mozog), ezért valami másnak kell megváltoznia: ez az idő.
Előzmény: Bign (46271)
cyprus_people Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46297

Folytatás;

 

Einstein emiatt azt hiszi, hogy a fény mellett haladó személy, akármilyen

sebességgel haladva, a fényt mindig 300 000 km/mp-nek

látja haladni. Ennek a tévedésnek egy másik tévedés lett az eredménye,

amiben azt akarja mindenkivel elhitetni, hogy nem öregszünk,

ha a fény sebességével száguldunk.

Einstein tudta, hogy amint a fényt belevonja elméletébe, senki

sem mer vitatkozni vele, mert senki sincs tisztában a fény tulajdonságával,

még saját maga sem. Tudja, hogy a fényt oldalról nem

lehet látni. Mint egy mágikus varázsló a színpadon, próbálja elhitetni

szemlélőivel, hogy ő látja a fényt oldalról nézve haladni, és

minden alkalommal mást „lát”, mint amit egy „átlag” ember látna.

Mi pedig mint Jézus békésen legelő birkanyája, szó nélkül bámuljuk,

míg ő sorozatosan és nagy élvezettel bűvészkedik a fénynyel.

Ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a valóságot, remélve,

hogy olvasója nem fog a szemfényvesztő trükkjére rájönni. Figyelmen

kívül hagyja a saját relativitáselméletét is, mert nem veszi

számításba a mozgó koordináta-rendszerben elhelyezkedő szemlélőt.

Olvasómnak eszébe se jusson arról ábrándozni, hogy ha a fény

terjedési sebességét túllépi, akkor meg fog fiatalodni! Lehet

ugyanis, hogy jelenleg az Andromeda csillagrendszer tőlünk távolodó

széléről figyelve, Olvasóm éppen a fény terjedési sebességének

a többszörösével halad, és kis szerencsével így is meg fogja

érni a 70. életévét.

A tudósok bizonyítottnak vélik, hogy az idő lassabban telik a

fény sebességével haladó személy számára. Arra azonban nincs bizonyíték,

hogy mind a két órát egyszerre indították el, és egyszerre

állították meg úgy a Földön váró személy, mint az űrben utazó

ember esetében. A Földön heverő atomóra más hőmérsékletnek

van kitéve. Már csak a hőmérséklet-különbség miatt sem lehet

pontosságát garantálni, annál is inkább, mert több millió tik-takra

képes másodpercenként. Tízezer elvégzett kísérlet után is néhány

klikknyi különbség mérhető a két óra között mind a két irányban,

tehát ez semmit sem bizonyít.

Előzmény: cyprus_people (46293)
cyprus_people Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46296
Szóval vigyem a "zölségboltba"?
Előzmény: NevemTeve (46294)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.07 0 0 46295
> a fény terjedési sebessége nem függ a fényt kibocsátó forrás sebességétől

Ez minden más hullámjelenségre is igaz. Ami a fény esetében különleges, az az, hogy a megfigyelő sebességétől sem függ.
Előzmény: cyprus_people (46293)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!