Ezért kérdeztem, hogy mi a sebesség definíciója szerinted? Mert ugye a sín rendszerében a vonathoz képest relatív sebesség számításához a sín rendszerében lévő adatokat kellene használnod (ezért kezdődik úgy a mondat, hogy "a sín rendszerében"). Tudod írni a definíciót és a képletet?
Nem transzfomálok semmit sehová. Együtt számoltuk ki a táblázatot, akkor nem volt ellene kifogásod, ha utólag akarsz rajta változtatni, akkor mondd meg, hogy szerinted hogy alakulnak ezek az értékek (3*6 db számadatot kérek, nem kifogást).
A sín rendszerének idejével és következetesen más más rendszerek hosszaival számolsz.
#1:
A sín rendszerének idejével és a lövedék rendszerének hosszával számolsz, amikor szerinted a sín rendszerében a lövedék 0,28c vonathoz relatív sebességét
jó mérésnek véled.
#2:
A sín rendszerének idejével és a lövedék rendszerének hosszával számolsz, amikor szerinted a sín rendszerében a lövedék 0,15c vonathoz relatív sebességét
jó mérésnek véled.
#3:
A sín rendszerének idejével és a vonat rendszerének hosszával számolsz, amikor szerinted a sín rendszerében a foton 1c helyetti 0,2c vonathoz relatív sebességét
jó mérésnek véled.
Mikor érted már meg? MINDIG egy rendszerből vett út és ugyanabból a rendszerből vett idő hányadosa adja a sebességet!
Ha a sín rendszerének idejét akarod használni, akkor transzformáld át a sín rendszerébe a hosszakat is!
Na egy utolsó próbálkozás. Kicsit nagyítottam a képen és a sebességet v=0.8c-ről 0.6-c-re változtattam, talán így jobban látható lesz.
Az ikerprobléma ábrázolása a három (közös origójú) rendszert egymásra rajzolva.
Fekete: Maradó rendszer Piros: Távozó rendszer Kék: Visszaérkező rendszer Zöld: Fény világvonala Fekete vastag: Utazó iker világvonala
Mindegyik rendszerben a megfelelő színű pontozott vonal az egyidejűség vonala ("vizszíntes koordináta"), a szaggatott vonal az egyhelyűség vonala ("függőleges koordináta")
Azt hiszem itt az ideje, hogy definiáld a sebességfogalmat, amit használsz, mert a "hagyományos" relatív sebesség definíció szerint nincs igazad. Az én rendszeremben megmért megtett út és eltelt idő hányadosa (=relatív sebesség) rendszer függő.
Most te definiáld azt a sebességfogalmat, ami szerinted állandó.
Egyszer már meg lett mondva, hogy a sín rendszerében akármit is mérsz vagy számolsz, az hamis, mert ezt elébb vissza kell még számolni a vonat rendszerébe. Csak így adódik ki a "helyes sebesség". Mert a sín rendszerében más az idő és a hossz mértékegységed, ezért az ottani számolás megtéveszt.
Az ikerprobléma ábrázolása a három (közös origójú) rendszert egymásra rajzolva.
Fekete: Maradó rendszer Piros: Távozó rendszer Kék: Visszaérkező rendszer Zöld: Fény világvonala Fekete vastag: Utazó iker világvonala
Mindegyik rendszerben a megfelelő színű pontozott vonal az egyidejűség vonala ("vizszíntes koordináta"), a szaggatott vonal az egyhelyűség vonala ("függőleges koordináta")
Azt megértetted, hogy a vonat és a golyó közötti (relatív) sebesség, ha a golyó rendszerében 0,6c akkor a vonat rendszerében is 0,6c, sőt a sín rendszerében is 0,6c és a fotonhoz rögzített koordinátarendszerben is 0,6c ..
Belenyugodtál abba, hogy nem érted, amit teve és ivivan magyaráznak neked. Viszont rájöttél, hogy te is tudsz olyat mondani, amit meg ők nem értenek... :-)
Azért fontos, mert a két megfigyelő ugyanazt a számú hullámot-fotont, különböző hosszon látja. Így a két látott frekvencia is más. és mégis:
a példa beli: v=0,8c a relatív sebességű a rendszerek között.
A fényóra háromszögének oldalai: c, 0,8c, 0,6c .. ebből a tükörrel mozgó a legrövidebb oldalt 1c hosszúnak látja, míg a másik ezt a hosszat csak 0,6c hosszúnak, és a valós fényútnak az 1c hosszú átfogót tekinti.
Így mindkettő a saját rendszerébeni 1c hosszon látja az összes n db fotont.
Azaz a freki-hullámhossz mindkét rendszerben azonosnak látszik.. f=n/c
(Ha a forrás és a cél is egy rendszerben van!)
Egymás frekvenciáit pontosan a transzformált hossz-idő adatokkal eltérő
Valahogy úgy érzem, hogy megint visszaestünk a halandzsaállapotba... próbáljuk meg mégegyszer: egyetértünk-e abban, hogy a sebesség nem önmagában létező mennyiség, csak valamihez viszonyítva értelmezhető? Tehát nincs olyan, hogy a 'golyó sebessége', csak olyan, hogy 'a golyó sebessége a vonat szerint' illetve 'a golyó sebessége a sin szerint'.
Ha megértetted, hogy abban az esetben, ha egy esemény idő és hely adatait ugyanabból a rendszerből véve végezzük pl. a sebesség számítást, akkor ugyanúgy mint ahogyan a c minden rendszerben ugyanaz a numerikus, ugyanúgy bármilyen más sebesség is ugyanaz a numerikus értéket jelenti.
Ha pedig továbbra sem érted, hogy ha felemás adatokkal dolgozunk, azaz a
megfigyelő idejével, a megfigyelő rendszerébe transzformált hosszal, akkor
a sebességek semelyike sem lesz állandó. Ez igaz c-re és minden nálánál kisebb sebességre is.
Ha azt is megérted, hogy a c-t csak és kizárólag azért szokás mindenrendszerből mérve c-nek tekinteni, mert a saját rendszerünk hosszait és idejét is használhatjuk
a sebességének mérésére.
Más rendszerekben megtett útja esetén (mint a vonat-sín rendszerek esetén
a vc=0,4c transzformált hossz és a saját óra állás,) minden adatát egyaránt transzformálni kell a rendszerünkbe ahhoz, hogy megkapjuk a c sebességet.
Tehát megértetted, hogy minden sebesség állandó, akár c akár más v sebességről legyen szó?
Volt itt mindenféle zavaros gondolat, pl hogy a 'sebességkülönbség minden megfigyelő számára azonos', meg hogy 'furcsa, hogy a fénysebesség minden megfigyelő számára azonos, amikor a többi sebességek meg nem azonos': azt kérdezem, hogy ezeken sikerült-e túllépjünk?
