Keresés

Részletes keresés

NevemTeve Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46427
Szabad ezt úgy interpretálnom, hogy ha pl. én valamely rendszerben mozdulatlan vagyok (sebességem 0c), akkor a Gézoofizika állítása szerint minden rendszerben mozdulatlan vagyok (sebességem 0c)?
Előzmény: Gézoo (46425)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46426

  Inkább koncentrálj arra, hogy a c, minden rendszerben azonos értékű!

 

Ha ezt megértetted, akkor foglalkozhatsz az ősemberekkel is!

Előzmény: NevemTeve (46424)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46425

Butaságot kérdeztél.

 

  A vonathoz relatív sebességű lövedék, sebessége minden rendszerben

a vonattól relatív.

 

  Ha pl. ez a sebességérték a vonat rendszerében v=0,6c akkor minden más

rendszerben szintén v=0,6-al szorzandó az ottani fénysebesség.

 

    Válasz ki egy olyan rendszert ahol a fénysebesség nem egyenlő c-vel, és ott

nem 0,6c a vonathoz relatív lövedék sebesség.

 

   Minden más rendszerben v=0,6c 

 

Előzmény: NevemTeve (46422)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46424
> A. Einstein állítása szerint a sebesség mindig relatív, azaz viszonyított.

Hát, nem egészen: már a barlanglakó ősember is tudta, hogy a sebesség (éppúgy, mint a helyzet) viszonylagos, ugyanaz a dolog lehet egyszerre 'fent' és 'lent', 'itt' és 'ott', 'gyors' és 'lassú', 'közeledő' és 'távolodó' egyszerre, attól függően, hogy ki nézi.
Előzmény: Gézoo (46423)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46423

   Érdekes, pedig már többször leírtuk- a sebesség a mozgás egyik jellemzője.

 

    nagysága = a megtett út és az út megtételéhez szükséges idő hányadosa.

 

   jele:  v  mértékegysége SI szerint m/s 

 

  (A hétköznapi életben még használatos    a km/h, cm/s, mm/s, ill. az angolszász területeken a csomó=mérföld (tengeri)/h ill. szárazföldi mérföld/h , ips, fps, stb) 

  A. Einstein állítása szerint a sebesség mindig relatív, azaz viszonyított.

  A fény sebessége állandó, jele c, nagysága ~3e8 m/s , minden rendszerből mérve

numerikusan azonos értékű.

 

   Remélem azt megértetted, hogy ha rendszerünkben v=0,8c sebességgel

mozog egy a saját rendszerében x=1ct hosszúságú tárgy,

    akkor ezt a tárgyat mi  csak x'=0,6ct hosszúnak látjuk, és

   csak akkor tudunk a valóságos méretével számolni, ha

a  Lorentz transzformációval a látott méretét a mi rendszerünkbe konvertáljuk.

 

  Megértetted? Valóban megértetted?

Előzmény: ivivan (46420)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46422
Jó isten, nem voltunk mi már ezen a ponton egypárszor?!
Próbálj meg egyetlen szóval válaszolni: szerinted a golyó sebessége ugyanakkora a vonathoz képest (azaz a vonatból mérve), mint a sínhez képest (azaz a sínről mérve)?
Előzmény: Gézoo (46412)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46421
Ennek nem nagyon van értelme... Amit mondhatunk, az az, hogy a fény sebességének nagysága mindenhez képest ugyanannyi... az iránya már nem ugyanannyi (ugye, emlékszünk, a sebesség vektormennyiség).
Előzmény: Törölt nick (46413)
ivivan Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46420
Még mindig nem láttam tőled a sebesség definícióját. Jó lenne, mert így elég nehéz vitázni veled, ha nem ugyanazt értjük sebességen...
Előzmény: Gézoo (46409)
ivivan Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46419
"Miközben tudjuk, hogy a Földtől távolodtunk 10févet."

Elfeledkeztél a hosszkontrakcióról: az űrhajó rendszerében a Föld csak 8 fényévre van a csillagtól, ami éppen ki is jön: (40/3)*(3/5)=8
Előzmény: Bign (46418)
Bign Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46418
"Az űrhajón ha eltelik 50/3év, addig a Földön 40/3év telik el, illetve az űrhajón eltelt 200/9 év allat, a bolygón eltelik 40/3év.

Igy van, de ez nem mond ellent fentinek. Az űrhajón az utazás 40/3 évig tart, a Földön 50/3 évig, a bolygón 200/9 évig. "

Igen mert rendelkezünk azzal a plusz információval, hogy az űrhajó honnan indult, tehát elefe mozgónak vettük.
Kiszámoltad az ürhajón (mivel halad) eltelik 40/3év, közben a Földön 50/3év.
Eddig rendben van.

Ha az ürhajóról figyeljük a Földet, azt látjuk, hogy 3/5c-vel távolodik tőlünk 40/3évet
(40/5fév).
Illetve a bolygó 4/5c-vel távolodik 40/3évet (160/15fév).

Miközben tudjuk, hogy a Földtől távolodtunk 10févet.


Előzmény: Gergo73 (46364)
mmormota Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46417
Megmondom őszintén, Eisteint még érteni vélem. De korunk viharos fejlődése - különösen a Gézoofizika terén - már meghaladja a képességeimet.
Előzmény: Gézoo (46416)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46416
Jaaa, nem érted?  Akkor nem terhellek ilyen kérdésekkel.
Előzmény: mmormota (46415)
mmormota Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46415
Mennyi milyen micsoda micsinál a micsodára???
Előzmény: Gézoo (46414)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46414

Ki is állította, na ki is..

     Hát elsőként egy Einstein nevű figura, amikor azt állította, hogy a fény a tükörből ugyanannyi idő alatt ér vissza, mint a relatív rendszer szerinti két átfogónyi hossz megtétele után.

Előzmény: mmormota (46411)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46412
Gézoo válasz | megnéz | könyvjelző 2008.04.08 17:32:39 © (46409)

"Egyébként"

                   Elnéztem valóban 3x6 db adatot kértél.

  és

 

  "Egyébként, csak hogy képben legyél, elárulom, hogy"

 

  a golyó vonathoz relatív sebességének állandósága volt a vita tárgya.

 

  Ez a sebesség a fény sebességének 0,6-szorosa a vonat rendszerében.

 

  És minden más rendszerben szintén v=0,6c...

 

   Ha szerinted a "minden más rendszerben" más a c értéke,

  akkor a v=0,6c értéke is lehet más..

 

   Szerintem a c értéke állandó, így a 0,6c érték is állandó.

 

Előzmény: NevemTeve (46408)

Erre te azt állítod hogy:

"Az a gond, hogy te időnként előkapsz olyan fogalmakat, hogy 'a golyó sebessége a vonat szerint, a sín szerint', én meg csak nézek, mint Rozi a moziban. Ilyen egyszerűen nincs.
Olyan van, hogy a 'a golyó sebessége a vonat szerint' meg olyan, hogy 'a golyó sebessége a sín szerint'
. "

 

 Azaz már megint olyat állítottál ami nem igaz! Hacsak nem bűn, hogy

  "szerintem a c értéke állandó"  mondatban a "szerint" szótő szerepelt.

 

  De továbbra is csak hablatyokat írsz válasz helyett.

       Továbbra is arról győzködsz, hogy a c nem állandó minden rendszerben.

 

        Továbbra sem érted, hogy  c állandó,  

                                           ezzel minden egyes része-részlete  állandó.

 

Előzmény: NevemTeve (46410)
mmormota Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46411
"Akkor a fényőrában hogyan lehet y=0,6y' és z=0,6z' ha v= 0,8c ?"

Állította ezt valaki?
Előzmény: Gézoo (46407)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46410
Az a gond, hogy te időnként előkapsz olyan fogalmakat, hogy 'a golyó sebessége a vonat szerint, a sín szerint', én meg csak nézek, mint Rozi a moziban. Ilyen egyszerűen nincs.
Olyan van, hogy a 'a golyó sebessége a vonat szerint' meg olyan, hogy 'a golyó sebessége a sín szerint'.
Előzmény: Gézoo (46409)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46409

"Egyébként"

                   Elnéztem valóban 3x6 db adatot kértél.

  és

 

  "Egyébként, csak hogy képben legyél, elárulom, hogy"

 

  a golyó vonathoz relatív sebességének állandósága volt a vita tárgya.

 

  Ez a sebesség a fény sebességének 0,6-szorosa a vonat rendszerében.

 

  És minden más rendszerben szintén v=0,6c...

 

   Ha szerinted a "minden más rendszerben" más a c értéke,

  akkor a v=0,6c értéke is lehet más..

 

   Szerintem a c értéke állandó, így a 0,6c érték is állandó.

 

Előzmény: NevemTeve (46408)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46408
Egyébként, csak hogy képben legyél, elárulom, hogy amiről beszélünk, az nem 'valaminek a sebessége', hanem 'két valami sebességének a külünbsége'.
Érted, hogy a kettő miért nem ugyanaz?
Előzmény: Gézoo (46403)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46407

    A te kedvenced is a fényőra. Einstein is szívesen példállózott vele, és bevallom, hogy én is kedvelem.

 

   Ha már itt vagy, akkor a kedvencünkről kérdeznélek..

 

  Azt tudod, hogy a Lorentz transzformáció szabályai szerint

 ha a relatív sebesség vektora x tengely irányába mutat, akkor y=y' és z=z' .

 

  Akkor a fényőrában hogyan lehet y=0,6y'  és  z=0,6z'  ha v= 0,8c  ?

 

Szimpla SR..  Remélem érted a kérdést.

 

 

Előzmény: mmormota (46404)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46406
Jaaa, te még ott tartasz... 18 db adatot akartál kérni, de csak 6 db-ot kértél.

Ez már a Gézoomatematika? Szerinted 3*6=6?
Előzmény: Gézoo (46403)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46405

Ne írkálj, javításnak nevezett butaságokat!

   Te még a szorzásnál és az összeadásnál elakadtál..előbb azon juss túl!   

Előzmény: NevemTeve (46402)
mmormota Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46404
Nincs is izgalmasabb, mint működésbem látni a Gézoofizikát!

Földanyának Földannya, azannya...
:-)

Előzmény: Gézoo (46401)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46403

   Jaaa, te még ott tartasz...  18 db adatot akartál kérni, de csak 6 db-ot kértél.

Válaszolni, azt sem tudtál a kérdésre..

    Segítek!

 

   Megértetted, hogy a sebesség számításához felhasznált út és idő adatoknak,

ugyanabból a rendszerből származónak kell lenniük ahhoz, hogy ne butaság legyen az osztás eredménye ?

 

  IGEN   NEM

 

(A helyesnek vélt választ másold át a válaszodba!)

Előzmény: NevemTeve (46400)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46402
Keressük meg az első hibát!

"Azaz a sín rendszerében a vonat eleje és vége között haladó fény, 0,6ct+0,8ct=1,4ct távolságot tett meg, t=1 sec alatt"

Javítsuk:

"Azaz a sín rendszerében a vonat eleje és vége között haladó fény, 0,6ct+0,8ct=1,4ct távolságot tett meg, t=1.4 sec alatt"
Előzmény: Gézoo (46401)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46401

   Oké..

 

  A sín rendszerében mozog a vonat 0,8c sínhez relatív sebességgel.

A vonat a saját rendszerében x=1ct hosszú, így a sín rendszerében x'=0,6ct hosszúnak látjuk.

 

   A sín rendszerében lévő mérőeszközzel mérni nem tudjuk, így a sín rendszerében

1c sebességű fényt használjuk mérceként.

 

  A sín rendszerében elindul a fény a vonat végéből, és eléri a vonat elejét .

közben a 0,6ct hosszú vonat 0,8ct utat tett meg.

 

  Azaz a sín rendszerében a vonat eleje és vége között haladó fény,

0,6ct+0,8ct=1,4ct távolságot tett meg, t=1 sec alatt

    azaz a fény sebessége v=1,4ct/1s= 1,4c

 

   A sín rendszerében vonat elejétől indult fény szintén végighalad a 0,8ct hosszú

vonaton t=0,2 sec alatt, ekkor a fény sebessége v=0,8ct/0,2s=4c

 

   Akkor a sín rendszerében mekkora a vonat valóságos hossza, sebessége?

 

 

Előzmény: ivivan (46399)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46400
Úgy látszik visszafelé megyünk, most kb az általános iskola első osztályánál tartunk. Szóval: szerinted mennyi a 3*6?
Előzmény: Gézoo (46398)
ivivan Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46399
A sín rendszerében a sín rendszerében mért hossz az érvényes. Nincs semmilyen vélt hossz...
Előzmény: Gézoo (46397)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46398

1+1+1+1 +1+1+1= 6 db szám, megkaptad.

 

A 6 db relatív sebességet is megkaptad. 

 

  Ennek ellenére  már harmadszor nem feleltél a kérdésemre. Pótold!

Előzmény: NevemTeve (46396)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.08 0 0 46397

     A sín rendszerében nem a vélt hossz, hanem a vonat rendszerének

 Lorentz transzformált hossza érvényes hossz.

 

   Hogy megértsd:

 

   A vonat hossza saját rendszerében 1, ez a 0,8c vonathoz relatív sín rendszeráben

 

   0,6..  Haladjon a sín rendszerének t=1 sec ideje alatt a vonat eleje és vége között

valami.

            Mekkora a "valami" vonathoz relatív sebessége?  

 

  NevemTeve,  Mmormi és szerinted  a valami 0,6c relatív sebességgel halad.

 

  mert a vonat rendszerének hosszmércéjét a sín rendszerének idéjével osztjátok.

 

  Szerintem pedig áll a sín rendszerében, ha a vonaton hátrafelé haladt, ..

 

 

Előzmény: ivivan (46395)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!