Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46554

Szia!

   Nagyon jó megfigyelő vagy!  Azt ugyan nem írtad, hogy az okát is érted-e, de

magát a lényeget már látod!  Szuper!

 

   Azt gondolom belátod, hogy ha a Z rendszerből azonos méretűnek látszik egy

az X és egy az Y rendszer sebességével mozgó test, akkor mégsem egyforma nagyságúak, annak ellenére sem, hogy a Z rendszerben egyforma méretűnek látszanak, mert különböző a Z rendszerhez relatív sebességük. 

 

    Ezért feltételezem, hogy a v és w egyszerű kivonásának értelmetlenségét belátod.

Előzmény: NevemTeve (46548)
mmormota Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46553
Mély tiszteletem mellett le kell szögeznem, hogy egy rohadt szót se értesz a specrelből. Abszolut semmit. Ez halál komoly, semi túlzás nincs benne.
Előzmény: Gézoo (46552)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46552

  Szóval tévedtem.  Sajnálom.

    Azt hittem, vagy helyesebben reméltem, hogy csak Iván értelmezte félre a specrelt, és ti "csak" poénból kötözködtök. 

   De mint írod, te sem érted, hogy különböző kontrakciójú rendszerek

adatait értelmetlen egymásból kivonni..

   Igazán sajnálom, hogy te sem érted. 

Előzmény: mmormota (46547)
mmormota Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46551
Ehhez társul egy nemstandard matematika. Ezt csak felkent szakértői (jelenleg 1 ilyen van) tudják helyesen alkalmazni. Felületes szemlélőnek pedig úgy tűnhet, egymásból nem kövekező, sorokba rendezett véletlenszerű művelethalmaz az egész.

Ez azonban súlyos tévedés, ami azon a helytelen elképzelésen alapul, hogy a szemlélők tudatlanságukban a hagyományos matematika és logika szabályai szerint próbálják értelmezni. Ez természtesen kudarcra van ítélve. Megértéséhez holisztikus megvilágosodás szükséges, amit közönséges elméknek elérni nem, csak közelíteni lehetséges.
Előzmény: NevemTeve (46548)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46550
Az egésznek a háttere szerintem az, hogy nála a fénysebesség állandósága nem fizikai valóság, mérési adat, hanem valamiféle számítási technológia, trükk, amellyel a mért adatokat úgy változtatjuk meg, hogy kijöjjön a 'c'.
Előzmény: mmormota (46549)
mmormota Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46549
Az a baj,hogy a Gézoofizika időben változó (valódi téridő objektum). Sose éred utol magad, mire kezdenéd megérteni a tegnapi változatot, mára már megváltozott.
Előzmény: NevemTeve (46548)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46548
Ahogy én látom, most éppen ott tartunk, hogy X-nek az Y-hoz viszonyított sebességét a következőképpen kell kiszámolni:

legyen valamilyen Z-hez képest X-sebessége v, Y-é pedig w. Ezekből 'hosszkontrakcióval' számítsuk ki v'-t és w'-t, majd vegyük a különbségüket.
Előzmény: mmormota (46547)
mmormota Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46547
"Nagyon sajnálom, hogy "Mmormi", Pint és NevemTeve, az helyett, hogy
a lényeget segített volna megértetni veled és a többi olvasóval, hibás, vagy csak pusztán kaján hozzászólásaikkal tovább nehezítették a képet."

ivivannal nem kell megértetni, mert ő érti. Veled meg nem lehet, mert túl mélyen meg vagy győződve arról, hogy az épp aktuális tévedésed az egyedül jó, és nem is figyelsz oda másra, mint annak hirdetésére... :-)
Előzmény: Gézoo (46544)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46546

Figyelj csak!

 

  Nem egy hosszkontrakció van, hanem három rendszernél, egyszerre kettő..

 

  Mert minden rendszerből a másik két, különböző sebességű és hosszkontrakciójú rendszert látják.

 

   Ezért a sebességeik szimpla kivonása értelmetlen!

 

 

Előzmény: ivivan (46545)
ivivan Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46545
Ezt nem értem: hol van hosszkontrakció, mikor az általam megadott mérési módszerben csak a sín rendszerében mérhető adatokkal számoltam?
Előzmény: Gézoo (46544)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46544

"Akkor mégis jól értem, hogy azt állítod, hogy a sín rendszerében nincs értelme a lövedék sebességét megkérdezni?"

 

  Félreérted! Meg lehet kérdezni bármely rendszerhez relatív sebességét.

 

  Csak teljesen értelmetlen két különböző hosszkontrakciójú rendszerből származó látványt kivonni egymásból.

 

    Nagyon sajnálom, hogy "Mmormi", Pint és NevemTeve, az helyett, hogy
a lényeget segített volna megértetni veled és a többi olvasóval, hibás, vagy csak pusztán kaján hozzászólásaikkal tovább nehezítették a képet.

Előzmény: ivivan (46543)
ivivan Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46543
Akkor mégis jól értem, hogy azt állítod, hogy a sín rendszerében nincs értelme a lövedék sebességét megkérdezni?

Nem értem miért kell bonyolítani: a sín rendszerében a fény és lövedék sebességkülönbsége úgy számolható, hogy megmérjük azt az s távolságot, amennyivel t idő alatt a fény megelőzi a lövedéket (az s és t is a sín rendszerében van definiálva) és a v=s/t képlettel már meg is kaptuk az értéket. Minden mért érték a sín rendszerében van. Miért kellene transzformálni bármit is?
Előzmény: Gézoo (46542)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46542

Szia Iván!

"Szerinted lehet olyan rendszer ahonnan mérve az útszakasz 60%-a nem az adott útszakasz 60%-a?"

"Nem, ilyen nincs.

De elfeledkezel az egyidejűség relativitásáról: az A rendszerben az, hogy a fény megteszi a távot és az, hogy a test megtette a táv 60%-át egyidejű események, de minden más rendszerből nem egyidejűek..."

 

Nos, csalafintaság volt a példában, de nem ez a helyes megoldás.

   Mert ha a tér egy adott pontjáról elindul egy lövedék és a foton mint egy másik lövedék,  akkor minden rendszerben egyformán egy pontból kiindult lövedék és fotonről beszélünk.

   Itt jön az SR-es csalásunk: 

     A megfigyelői rendszer és a lövedék rendszerének relatív sebessége jól és viszonylag egyértelműen azonosítható, de a foton helye .. lévén,

   hogy c sebességével minden rendszernél gyorsabb,  és a fotonhoz relatív mozgás

csak a frekvencia megváltozásán keresztűl lenne érzékelhető, de ez kimaradt a specrelből, ezért  maga a specrel nem így kezeli.

   Ebből adódóan specrelen belülről egy út marad a sebesség helyes értelmezésére.

Ha figyelembe vesszük a sebesség értelmezésénél, ugyanazt a hosszkontrakciót,

amit minden olyan tárgy esetében figyelembe veszünk, amelynek a megfigyelői rendszerhez viszonyított sebessége van.

 

   No, de nem úgy, mint ahogyan Te és még néhányan teszitek, hogy egyszerűen kivonjátok a két relatív sebességet egymásből!

 

  Hanem  azért nem úgy, mert két külön sebesség, két külön hosszkontrakciót szenvedett rendszert is jelent egyben.

   Ezért NEM KIVONHATÓK a sebességek, hanem Lorentz transzformáció segítségével

MINDEN adatot egy közös rendszerbe kell transzformálni, és ott elvégezni

a "sebesség számítást", --az osztást-- .

 

 

    

 

Előzmény: ivivan (46498)
Dubois Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46541

Közismert, hogy a vírusokat és Tróját Vergilius hamisította, aki maga is hamisítvány volt. Leghíresebb művét már eleve úgy kezdi, hogy fegyvert és egy trójai vírust énekel.

 

"Arma virumque cano, Troiae qui primus ab oris"

Előzmény: pint (46540)
pint Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46540
na és? vírusok se léteznek.
Előzmény: astronom (46539)
astronom Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46539
Höhö, Trója nem is létezett...
Előzmény: pint (46538)
pint Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46538
off.

vannak emberek, akik tökélyre vitték a hozzánemértést. te is ezek közé tartozol. gyakorlatilag minden, amit mondasz, az rossz. még amikor csak bunkóskodni akarsz, akkor is tévedsz.

"Félek, hogy csak trójai vírus telepítésben vagy nagyfiú..."

nincsen olyan, hogy trójai vírus. a trójai és a vírus két egymást kizáró kategória.
Előzmény: varhun (46531)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46537
Olvtársak, eddig az volt a baj, hogy nagyon leült a topik, most viszont túltermelés van futóbolondból, lehetne, hogy legalább a történelemhamisítás-leleplezők elhúzzanak innen?
astronom Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46536

Ha komolyan azt hiszed, hogy ezeknek az idióta  pamfleteknek bármi jelentősége lehet, akkor igen nagy tévedésben vagy.

Persze, ha csak pimaszkodni támadt kedved egy kicsit, az más...

Előzmény: varhun (46534)
ivivan Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46535
A levelezésemet azért nem említettem, mert nem értettem a mondatodat:

"Amikor megmondják, kiderül, hogy egyoldalú levelezést folytatsz vele..."

Kivel folytatok egyoldalú levelezést?
Előzmény: varhun (46534)
varhun Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46534

A távcsőbe nem nézők, az akadozva, nehezen olvasók, a tyúkeszűek nem fogják megvédeni a kitalált relativitáselméletet.  

Más időket élünk. (A tévedés ellenére)

 

Ja és mi van a levelezéseddel, arról nem szóltál....

 

Vagy csak azt is úgy nagy általánosságban gondoltad?

Előzmény: ivivan (46533)
ivivan Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46533
"Először, mint kiderült el sem olvasod azt amire válaszolsz...."

Egy fél oldalas írásban átsiklottam az évszám fölött. Mindjárt rituális öngyilkosságot követek el...

"Általában az olvasást már a második oldalon abbahagyod..."

Mivel akkora marhaságok vannak az ilyen írások első néhány oldalán, hogy az kicsapja nálam a biztosítékot (ebben például az első oldalon "bizonyítja" a szerző - aki történetesen ezt az írást nem írta alá - hogy idő nem létezik)

"Nem tudod, hogy kiről van szó... "

Az idézeteknél illik jelezni, hogy kötől idéz az illető. Nem csak egyszer valamikor 250 hozzászólással visszább, mert egyrészt 3 nap alatt elfelejti az ember, másrészt nem feltétlenül mindig ugyanattól idéz.

"Tehát ott a cím, és rendeld meg a tanulmányt! "

Azt mondod, hogy a tanulmány olyan titkos, hogy meg kell rendelni, mert nincs kint sehol a neten? Ennek vajon mi lehet az oka?

"(Félek, hogy csak trójai vírus telepítésben vagy nagyfiú...)"

A trójai vírusokat kerülöm. Azokat csak az informatikai analfabéták eszik meg...
Előzmény: varhun (46531)
varhun Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46532

Einstein a valóságban nem is létezett, csak a reneszánszkori hamisítók képzeletében."

 

Ezzel mindig meg lehet ügyesen téveszteni a moderátorokat...

Előzmény: NevemTeve (46530)
varhun Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46531

Bár már többször próbálkoztam szinte triviális hibák jelzésével, a szerzők a legtöbbször egy "Köszönöm megtisztelő levelét, de ..." kezdetű levéllel válaszoltak, beleolvasnék ebbe az írásba, de sehol nem találom. Tudna valaki egy linket adni?"

 

Zavaros vagy, meg blöffölsz is Öreg! 

 

Először, mint kiderült el sem olvasod azt amire válaszolsz....

 

Általában az olvasást már a második oldalon abbahagyod...

 

Nem tudod, hogy kiről van szó...

 

Amikor megmondják, kiderül, hogy egyoldalú levelezést folytatsz vele...

 

A végén még is beleolvasnál abba, amelyről kamúleveleztél... 

 

Tehát ott a cím, és rendeld meg a tanulmányt!

 

(Félek, hogy csak trójai vírus telepítésben vagy nagyfiú...)

Előzmény: ivivan (46524)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46530
Einstein a valóságban nem is létezett, csak a reneszánszkori hamisítók képzeletében.
Astrojan Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46529
Minden olyan megértési kísérlet, amelyik nem veszi figyelembe a mozgást, hanem csak az órák lassabb járásával foglalkozik, eleve kudarcra van ítélve.

Ezt úgy érted, hogy ha nem veszünk figyelembe mozgást, tehát a két óra ne mozogjon egymáshoz képest, ne körözzenek, távolságuk konstans, mondjuk legyenek egy asztalon.

Egy ilyen esetben nem tudod megérteni melyik óra jár lassabban ??


cyprus_people (46500), boldogan hajlítgatják a semmit, a tér egy fogalom, nem anyag, nem lehet hajlítgatni. Ráadásul tökéletesen rugalmas semmi mert ha kiveszed belőle az anyagi testet akkor visszanyeri eredeti alakját a semmi vagyis az üres tér. Vagy az üres téridő, az se rossz.
Előzmény: Dubois (46452)
cíprian Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46528

Azt hiszem legjobb lenne, hogyha a hármasütközést vizsgálnád. Ott kristálytisztán lefejthető a matematika a fizikai realitásról.

 

Az ok-okozati viszonynak ugyanis elentmondana, ha a hármasütközés során előbb találkozna egy test a saját törmelékékével, mielőtt ütközött volna. A specrel nem mond ellent az ok-okozati viszonynak, a specrelben is ez az elsődleges.

 

A hármasütközésnél jól látszik, hogy elsődleges az időtartam az időponttal szemben, annak ellenére hogy egy-egy testről más-más időpontokat állapítanak meg a hármasütközésre vonatkozólag.

 

Szerintem az időtartamok különbözőségéből jobb kiindulni, mint az időpontok különbözőségéből, ha a fizikában az ok-okozati összefüggésekre vagyunk kiváncsiak.

Előzmény: Bign (46512)
Gergo73 Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46527

Egyébként a legutóbbi 46525-ös üzenetem szépen egybecseng a 46437-essel. Ott tekintettük az alábbi két eseményt:

 

A: "űrhajós találkozik a csillaggal"
B: "Földi órákon az űrhajós-Föld találkozása óta eltelt 32/3 év"

 

Megállapítottuk, hogy a Föld rendszerében a két esemény között t=6 év telt el, míg az űrhajós rendszerében a két esemény egyidejű volt. Ez cseppet sem véletlen: a Föld rendszerében a két esemény között x=10 fényév a távolság, tehát - amint láttuk a 46525-ösben - a Földhöz képest v=c2t/x=6/10 fénysebességgel kell közlekednie annak a rendszernek, amiben a két esemény egyidejű lesz. És az űrhajó sebessége éppen ennyi (3/5 fénysebesség)!

Előzmény: Bign (46512)
cíprian Creative Commons License 2008.04.10 0 0 46526

Az egyidejűség csupán időtartamban való különbözőséget jelenti, ha fizika felől közelítjük meg a kérdést. Az időtartamban való különbözőségben rejlik a fizikai ok-okozati magyarázat is.

 

Ha a matematikai modellt tekintjük, akkor az időpontok lehetnek eltérőek, és azonosak is. Az időpont modellfüggő. A specrelben az időpontok pl. eltérőek, de ha mögéje nézel, akkor azt látod, hogy a specrelben is igazolni lehet az időtartam eltérőségét.

 

Vagyis azt javaslom, ha igazán felül akarsz emelkedni a matematikán, és a fizikában keresed az okokat, akkor az időtartamra koncentrálj az időpont helyett.

Előzmény: Bign (46512)
Gergo73 Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46525

Hogy kell nekem mozognom, hogy egyidejünek lássam?

Először is tisztázzuk, hogy az "egyidejűnek lássam" a SR-ben azt jelenti, hogy "egyidejű legyen". Ez egy jó gyakorlófeladat a Lorentz-trafóval. Az egyszerűség kedvéért legyen a tér egydimenziós (különben végtelen sok megoldása van a feladatnak, de azok is egyszerűen leírhatók).

 

Jelölje A és B a két villámot, és jelölje I az eredeti inerciarendszert. A villámokat pillanatszerűnek és pontszerűnek tekintjük, magyarán A és B két esemény. Az A és a B időbeli távolsága az I-ben legyen t (te ezt jelölted dt-vel), térbeli távolsága az I-ben legyen x (erre is szükség lesz). Itt t és x két nemnegatív szám (mértékegységgel ellátva). Jelölje c a fénysebességet, továbbá jelölje J a keresett inerciarendszert, tehát amiben A és B egyidejű. A J konstans v sebességgel mozog az I-hez képest, tehát ez a v a kérdés az x és t adatok függvényében. Az általánosság megszorítása nélkül I-ben és J-ben is megtehetjük az A villámot az origóeseménynek, ekkor tehát az I-ben és a J-ben az A koordinátái (0,0), míg az I-ben a B koordinátái (x,t). A Lorentz-trafó szerint a J-ben a B koordinátái x'=(x-vt)/(1-v2/c2)1/2, t'=(t-vx/c2)/(1-v2/c2)1/2. A t' nem más, mint a J-ben az A és a B között eltelt idő, tehát a kérdés az, hogy t' milyen v-re nulla. Ez egy igen egyszerű egyenlet: t-vx/c2=0, tehát v=c2t/x. Mivel v kisebb c-nél, ezért a keresett J akkor és csak akkor létezik, ha x>ct, és ebben az esetben az ő sebessége v=c2t/x.

 

Összefoglalva: Ha a tér egydimenziós, továbbá az eredeti IR-ben a két villám egymástól x távolságra csapódott be és közöttük t idő telt el, akkor x>ct esetén az eredeti IR-hez képest c2t/x sebességgel közlekedő IR-ben egyidejű lesz a két villámcsapás (a többi IR-ben pedig nem), míg x<=ct esetén egyetlen IR-ben sem lesz egyidejű a két villámcsapás.

 

Előzmény: Bign (46512)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!