1) partra szállnak görögországban. ez meg is történt. de innen eljutni a balkán északi végéig, sőt azon túl Magyarországra, hát az nem két nap, még ha az ellenállás nem is olyan nagy. 2) partra szállnak dalmáciában, olyan területen amelyet titóék ellenőriznek: át kell kelni a dinaridákon. ez picit nehezebb az olasz terepnél is. ráadásul titóék ugye kommunisták... 3) partra szállnak az isztrián. ez már német terület (szlovénia már mindenképp), szintén baromi nehéz terep, ráadásul itt vannak a horvátok is, na meg a magyar haderő sincs messze...
katonailag lehetetlen közeli feladat, most minden szándéktól függetlenül...
Mussolini megteremtette a középhatalmi státus feltételeit, papíron a hadereje és a flottája jelentős volt. Arról nem tehetett, hogy a tábornokai tehetségtelenek a katonái meg gyávák voltak, ezt az utóbbi 200 évben a legtöbb olaszról el lehet mondani.
Ezen kívül megállította a népességfogyást, felszámolta a maffiát és világszínvonalra emelte az olasz focit.
"Nem ment volna, mert Sztálin nem kapitulált volna soha"
Feltételek nélkül soha, de különbékét többször is tervezgetett. Ha a németek csak az SZU-val harcolnak, indulhattak volna egy hónappal előbb, és mire az eső miatt elakadnak, addigra már katlanba zárták és megsemmisítették volna a Moszkvát védő orosz hadseregeket.
"Egyébként 1941-ben a szovjetek még nagyrészt egyedül harcoltak, a Lend Lease és a nyugati szárazföldi részvétel túlnyomó része, valamint a nyugati légihadjárat erősödése is 1942 utánra esik."
A Lend Leaset Showtimes már leírta, ezen kívül folytak Franciaország ellen a "rodeók" és "rebarbarák", ment a harc Észak-Afrikában és a megszállás is kötött le német katonákat.
Utána néztem, Ploestivel ellentétben a zalai olajmező egyetlen jelentősebb bombázást se kapott. Az amik a finomítókat, vasúti csomópontokat, hidakat, valamint a Bp-i ( Csepel), győri, diósgyőri ipartelepeket, a ferihegyi és kecskeméti reptereket támadták első sorban Magyarországon. Lispéről (zalai olajmező) egyetlen kárjelentést találtam.
Egyébként pont itt volt egy rokonom légvédelmi tüzér. A napokban beszéltem vele, Berlin bombázását emlegette, hogy két napig égett a város, Zaláról semmi érdemlegest nem mondott - pontosabban annyit, hogy az amik mindig a lőtávolságuk felett repültek. Bombázásra se panaszkodott. Majd, ha legközelebb beszélek vele rákérdek erre.
akkora Churchill már pánikolt a Balkán helyzetén, látva hogy a kommunista terjeszkedés ott megállíthatatlan, és USA ellenállt a befolyási övezetek (mint valid dolog) kialakításának, így nem volt garantált, hogy a szovjetek megállnak a befolyásolásnál.
44 augusztusában próbált megegyezni Titóval egy trieszti partraszállásról (persze ekkor már nem erőszakosan, hanem a Titó partizánjai biztosítanák előbb a helyet...
De ha már műbenzin: ez valójában mekkora arányt tett ki, és ha mondjuk Ploiestivel együtt a zalai olajmezők is kiesnek, akkor lett volna kapacitás ezt pótolni?
Nem tudom. Mindenestre a 43. szeptemberi előzetes fegyverszüneti megállapodás is arról szólt, hogy a fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon előrenyomuló angolszász csapatok elérik a magyar határt. Kállay nem volt hajlandó fegyverszüneti tárgyalásokat folytatni az oroszokkal, pedig szvsz ekkor már a szövetségesek is tudták, hogy nem lesz balkáni front. Azt sem tartom kizártnak, hogy a szövetségesek bíztak a német titkosszolgálatokban, és abban , hogy tudni fognak az előzetes fegyverszünetről, és ezzel újabb német hadosztályokat vonhatnak el a Balkán megerősítésére.
Németek a maradék készletekből, meg a műbenzinből hadakoztak tovább, a zalai olaj volumenében igen kevés volt hozzá.
Kicsi a valószínűsége, hogy az oroszok előtt átrágták volna magukat a hegyeken, ráadásul az oroszok nem vették volna baráti lépésnek... véletlenül felszabadították volna Görögországot is...
A várható veszteségek nem álltak arányban a várható nyereséggel.
Jártál már személyesen Trieszt és a Mura között? Én igen, s megjegyzem sokkal nehezebb terep, mint a Normandia és Németország közötti... ráadásul a zalai olajmező akkor még nem igazán osztott, lévén a Ploesti olajmező sokkal nagyobb kapacitással termelt, s csak a román átállást követően pár nappal vesztették el a németek. Mellesleg, ha fontosnak tartották volna az amik a zalai olajmezőt, akkor kétszer ráküldenek 200 bombázót vadászkísérettel és kiiktatva a "probléma".
A szövetségesek még a Iasi - Kisinyov hadművelet megindítása előtt partraszálltak Dél-Franciaországban, s ezzel végleg pontot tettek Churchill Balkán-politikájára. Egyébként is nem sok eredménnyel, annál több veszteséggel kecsegtetett volna az akció.
A felvetés nem Bécsig vagy Budapestig, hanem a zalai olajmezőkig szólt.
És hát pont azért lehetett vona esetleg értelme ott partraszállni, mert az a németeknek fontos.
Ezzel az erővel Patagóniában is lehetett vonla partraszállni, az még kevésbé volt fontos a németeknek. ;-)
Viszont ha nincs olaj, akkor nem tudnak háborúzni sem, és ehhez képest nem feltétlenül biztos, hogy amin át kellett vonla rágni magukat Trieszttől Nagykanizsáig, az több durvább, mint Normandiától Berlinig.
Nyilván egy csomó érv szólhat a balkáni partraszállás ellen is, csak (egyelőre) azt nem látom be, hogy miért ne lett volna ab ovo realítása.
