Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Annyira nem ismerem, de az eső ill. felszíni víz elvezetés, elválasztása nyilván cél.
Ami a pálya szerkezetet illeti, a Nagytétényi úton elég heterogén lehet, a régi kétsávos út, ami végigment, szerkezete csak pár helyen újulhatott meg, az elmúlt évtizedekben, a kb. 8 év előtti útrekonstrukció során nagyrészben szőnyegezés történt, lemarással, pár helyen szerkezet átépítés, ott ágyazati réteg van, szemcsés, fagyvédő, ami a kapilláris vizek felszivárgását és megfagyását akadályozza meg, majd soványbeton alap -hajszálrepedésekkel dilatál - és kétrétegű aszfalt van, kötő réteg, kiegyenlítő, ragasztó szereppel és kopó réteg, ami akkoriban zömmel finom kőszemcsés masztix aszfalt volt. Sok helyen, a szélesítéseken is új szerkezetek épültek, legutóbb a Campona projekt alkalmával, jó 15 éve.
Az aszfaltburkolat egy dolog, de ami jobban érdekel, az ami a mélyben van. A Nagytétényi úton nagyon szép volt, amikor felvágták az utat, mint egy múzeumban, olyan jól látszottak a rétegek az út szerkezetében. Meglepően vastag az egész szerkezet, benne aljzatbeton, vízelvezető rétegek, meg ilyesmik. Ha valaki jártas a témában (mondjuk mélyépítő, van itt ilyen?), tarthatna egy kis ismeretterjesztést, hogy mi a szerepe az egyes rétegeknek, és azok funkcióját hogyan állítják helyre egy ilyen felbontás után. Ebből a szendvicsből az aszfalt csak a legkönnyebben hozzáférhető, vékony réteg.
Ha valaki ismeri a projektet, arról is írhatna néhány sort, hogy a mostani fejlesztés szétválasztja-e az esővíz gyűjtő rendszereket a kommunális szennyvíztől.
Az is érdekes mutatvány volt, hogy itt rájöttek, hogy rossz oldalt martak fel. Vajon megcsinálják az egészet, esetleg az önkormányzat itt rászánja majd a pénzt, hogy a középső sáv is rendesen le legyen aszfaltozva?
Elhiszem, hogy marha hasznos és szükséges dolog, de a kivitelezés nagyon nem sikerül jól.
Nem tudjátok esetleg, hogy mi a helyzet az aszfaltozottnak tűnő útszakaszokkal? Többek között a Nagytétényi úton és a Sörház utcában is vannak olyan szakaszok, amik szilárd burkolatot kaptak, a csatornafedlapokkal azonos szintben ráadásul, csak az úttest többi részétől vannak elcsúszva néhány centivel, úgyhogy a felmart részeken van egy bő 3 centi mély kivágás még mindig. Ezeket meg fogják csinálni, vagy részükről ennyi volt?
Apropo, az itteni Kocsola helyéről két véleményt hallottam: az egyik a mai Olajhegy keleti oldala, a másik a Rózsavölgy. És hogy kapcsolódjak a megjegyzésedhez, néhány fotót készítettem Kocsola faluban - ha jól emlékszem, Somogy és Tolna határán van az a falu.
Augusztus 4: Elkészült az új budafoki rendelőintézet. Második napja tart Budafokon, a XXII. kerületi szakorvosi rendelőintézet átadása, átvétele. Impozáns - részben három-, részben négyemeletes - modern épület, tizenhét millió forintba került. (...) Az új intézetben sebészet, nőgyógyászat, urológia, ortopédia, fogászat, orr-, fül-, gége-, szemészeti rendelő fizikoterápia, EKG, laboratórium kap helyet, szárnyépületében gyermek- és csecsemőosztály. A márványpadlós előcsarnokban sok virágállvány; a színes padok, a hatalmas üvegfalak derűssé, barátságossá teszik az épületet. A rendelők falait váltakozva világoszöld, vagy fehér csempékkel burkolták, a folyosófalak műanyagfestést kaptak. Mindenre gondolt Kéri Gyula tervezőépítész: a beteg és az egészséges gyerekek külön bejáraton kerülnek majd a gyermekosztály kettéosztott várakozó-folyosójára. A liftek egyike betegkocsi szállítására is alkalmas. A hónap közepén lesz az új rendelőintézet ünnepélyes megnyitása. A kerület körzeti orvosainak egy része akkor ide helyezi át rendelését. (...) (Esti Hírlap)
A családunkkal és a rokonainkkal nem mindig könnyű kijönni, különösen, ha a házastársunk rokonairól van szó. Ez a nagy igazság ugyanúgy igaz ma is, ahogyan régen, s még a nagy emberek sem voltak kivételek ez alól.
Törley József nevét, azt hiszem, mindenki ismeri, hiszen[...] Bővebben!Tovább »
A méréstechnika tudományából speciel van képzettségem. Úgy gondolom, hogy ez az elintézési mód nem megfelelő. Aláássa a környezetmonitorozó rendszerekben való bizalmat, ami eleve nem túl erős. Nem elegendő kiadni egy közleményt, hogy rossz volt a műszer, az adatokat érvénytelenítettük, csókolom.
Néha a legrögösebb út az egyenes... legközelebb mond azt egyszerűen, hogy vinned kell a leletet a szakrendelésre, vagy hogy holnap szabin lesz az orvosod... és mindenféle kötekedés nélkül te fogod kapni a leletet...:)))
Mit értesz az alatt, hogy ez is? A budatétényi szerintem nem volt hibás, legalábbis ami napokról van adat, azokon elég reális értékeket mutat. Lehet kérni róla visszamenőleg statisztikát órás és napi bontásban is.
A fenti képen piros nyíllal jelölten az automata mérőállomás konténerét. Látszik, hogy elég jó helyet választottak neki. Egy csendes, domboldali lakótelepen van, egy egyelőre elhagyatott, leendő építési terület, az egykori rózsakert szélén. Elég magasan ahhoz, hogy a völgyben megülő szmogból kiemelkedjen, és elég alacsonyan ahhoz, hogy a Dunaújvárosból néha felkúszó szmogcsík alatt maradjon.
A kiugró értékeket egy csőtörés okozta, ami a lakótelepi házak közt, nagyjából a kék nyíllal jelölt helyen történt. A nyomócső a föld alatt volt, és kimosta a mészkövet, lisztnél finomabb kőporrá alakította azt a követ, aminek a helyén nagy gödör lett.
A mérőállomás előtti úttest valahogy lefolyástalan terület lett.
A fenti képet egy eső után fényképeztem, nos a csőtörés ennél magasabb vízállást hozott, és a mészkőlisztes hordalékot a tóvá szélesedő úttesten terítette szét.
Itt látható, milyen békés, feszített víztükrünk van eső után. A vizet a szél és a nap felszárította, maradt a nagy felületen lerakott nagy mennyiségű finom por, abból lett a PM10 minden elhaladó autó és minden szélfuvallat után.
Amikor itt a topikon forró téma lett az állomás, pár órán belül jött valaki, és szerelt valamit az állomáson, és attól kezdve visszamenőleg sem volt adat. Nagyjából azok a napok tűntek el, amikor tényleg érdemes lett volna monitorozni, mert határérték felett volt a por, ami a fákon, autókon és a lakásokban is láthatóan leülepedett. Lehet, hogy tényleg rossz volt pár napig a műszer, de amiről van adat, az teljesen reálisnak tűnik, beleértve a vihar előtti porvihart, és a csőtörés utáni felszáradást is. Még az élet napi ritmusa is jól látszik az adatokon, ahogy elindulnak dolgozni az emberek, felszárad a hajnali harmat, és ahogy megjönnek munkából. Az is látszik, hogy az akkori kőpor szépen lassan kezd eltűnni a takarítás és az esők nyomán.
Ha rajtam múlna a monitorozás, azt csinálnám, hogy ilyen kiugró adatok esetén alkalmi, mobil mérőpontokat telepítenék a közelben és a környéken, és azokkal vetném össze a kiugró értékeket adó műszereket, amiket változatlanul üzemben tartanék, és gyakrabban ellenőriznék. Az Időkép vizualizációjának az a hibája, hogy nem tud tekintettel lenni a szennyezés koncentráltságára. Annyira kevés a mérőpont, hogy egy kiugró érték túl nagy területet átfest a vizualizációban. Ami lehet, hogy tényleg úgy van, de az is lehet, hogy csak a mérőpont közelében van valami igazán lokális szennyezés. Dorog azért izgalmas, mert sok egyéb mellett ott van egy veszélyeshulladék-égető is, aminek az üzemeltetői okoztak már mérgezést, és akkor megtagadták az információszolgáltatást, tudomásom szerint következmények nélkül. Nem voltak hajlandók megmondani, hogy mi volt a kifolyt hordókban, kábé százezer liter mérgező anyag csurgott a Dunáig.
A Báthory utca (A Barackosról nyíló balra az első utca) is része volt a csatornázási projektnek.
Ez egy olyan szűk utca, hogy nem lehetett csak egészben leaszfaltozni.
Igazán alkalmas lett volna egy olyan minta utcának, ahonnan kigyomlálják az oszlopokat - amik tovább szűkítik az utcát. Ha már úgyis fel volt túrva, akkor még két nap szívás és az összes vellany, kábelizé mehetett volna a telekhatárig a földben. (Ott egy segédoszlopon tovább a régi bekötéshez.)
Egy igazán beállt utcáról van szó, itt rendezés emberi lépékben már nem lesz.
