Ha kiderülne, hogy nem valóságos az idődilatáció, nem dőlne össze a világ, a relelm is ugyanolyan jól használható lenne mint most, csak azt tudnánk meg, hogy a relelm a látszó világot írja le, ez nem baj.
Az a baj, hogy a fizika nem ismeri a látszólagos koordináta fogalmát. Magyarán ha nincs idődilatáció, akkor bukik a relativitáselmélet. Csakhogy akkor bukna egy csomó más dolog is, amiről viszont tudjuk, hogy nem bukik. Na most ezt rakd össze.
Jól van Gergő, vicces vagy, de komolyra fordítva a szót, nekem eszem ágában nincs megismételni a HK kisérletet. Le kell hozni egy GPS órát. Pillanatnyilag szerintem ez a legtöbb amit a relelm érdekében (vagy ellene) tenni lehet.
Ha kiderülne, hogy nem valóságos az idődilatáció, nem dőlne össze a világ, a relelm is ugyanolyan jól használható lenne mint most, csak azt tudnánk meg, hogy a relelm a látszó világot írja le, ez nem baj. Csak jó tudni. Például a fekete lyukak környékén változtatni kell az elképzeléseken. Meg még egy pár helyen.
Akkor legyen igazad, nem azt a kísérletet ismételték meg..
Rendben, köszönöm.
a dilatációt csak a HK kísérlet bizonyíthatja..
Szörnyű vagy, a dilatációt csak a visszahozott GPS óra bizonyíthatja, a HK kisérlet az ellenkezőjét bizonyította, a 447. sz óra bizonyítja (alátámasztja), hogy semmi sem történt repülés közben az óra járásával. A másik három óra meg összevissza járt, nézd már meg az ábrát, mondjuk a 408. sz. óra kék vonalának párhuzamosnak kellene lennie a hozzátartozó piros vonallal. Az óra járása teljesen megváltozott repülés közben, használhatatlanná vált.
Ha a két vonal párhuzamos maradt volna és a repülés után egy lépcsőt látsz a kék vonal és a piros vonal között, akkor lenne relativisztikus dilatácós nyúlás vagy mi.
De így csak az látszik, hogy szar az óra.
Rosszul tűri a zötykölődést?
Igen, de tök mindegy, nekünk látni kellene a viselkedését repülés előtt és után, több atomórával elvégezve a kisérletet, nem eggyel, egy ilyesvalami ábrán.
Nem az a cél, hogy minél nagyobbat szedjen össze,
De igen, az a cél. Az a cél, hogy ki lehessen hámozni a zajból a valóságos eltérést ha van. Például
1 hónap körözés után 0.01 sec
2 hónap körözés után 0.02 sec
3 hónap körözés után 0.03 sec
4 hónap körözés után 0.04 sec
stb. Ennek van értelme, ez kisérlet. De egy fél napos kisérlet egyetlen mérés 0.000 000 039 sec eltérésének, ne haragudj... nulla kisérleti értéke van.
Én nem értem, miért van jelentősége annak, hogy pontosan azt a kísérletet ismétlik e meg, vagy egy másikat, ami ugyanazt méri. De úgy látom, neked ez nagyon fontos.
Akkor legyen igazad, nem azt a kísérletet ismételték meg, tehát nem bizonyít semmit, mert a dilatációt csak a HK kísérlet bizonyíthatja, az pedig ugye hazugság, és itt be is zárult a kör.
A filmen egyébként azt hiszem, elhangzott az óra pontossága, és nehezen tudom elképzelni, hogy atomórára miféle hatással lenne a szállítás. Másképp rezeg az atom, ha szállítjuk, vagy mi? Persze, a relelm szerint másképp, na de te azt nem fogadod el, akkor mi más oka lehet neki? Rosszul tűri a zötykölődést?
Az meg megint miféle érv, hogy a GPS is csak 0,1 sec eltérést szedhet össze? Nem az a cél, hogy minél nagyobbat szedjen össze, hanem hogy pontosan annyit szedjen össze, amennyit az elmélet megjósol.
Ezen a repülős kísérleten annyit szedett össze.
Végül is értelek már téged. Neked az az axiómád, hogy minden kísérlet, ami a relelmet közvetlenül igazolja, csalás, hazugság. Csak akkor azt nem értem, miért követelsz rajtunk ilyen kísérleteket.
Én végülis örülök, hogy csak ilyen marhaságokat tudtok válaszolni. Annak megértésére azonban képesnek érezlek, nem azt mondtam, hogy nem szabad megismételni a Hafele kisérletet hanem azt,
hogy nem ismételték meg.
Tiszta?
Ha meg fel lennének téve a grafikonok, az is hazugság lenne.
Előfordulhat az is, nagyon kicsi a számított eltérés, nagy lehet a szórás, az óra járása sohasem stabil, szállítás közben egész más a járása, ki tudja? Ti mindenesetre vakon/látatlanban hisztek benne annak ellenére, hogy most(anában) derül ki a relelm sarokpontjának tekintett HK kisérletről, hogy hazugság.
Vissza kell hozni egy GPS órát !!! Az is csak 0.1 sec eltérést szedhetett össze.
Szép történet, de a kérdésre megint nem válaszoltál. Tudod definiálni a sebességet, a gyorsulást differenciálok nélkül? Vagy akkor azokat a fogalmakat is dobjuk a szemétbe, a tömeggel együtt?
Miért lenne ez baj? Ráadásul nem igaz, légyszíves nézd meg a legelső, apróbetűs sor linkjeit, ott találod az eredeti Kelly dokumentumot, én csak egy icipicit segítek a megértésben. Dubois már megértette, különbenis ő találta ezt a nagyon hasznos irodalmat.
Nos, a transzatlanti odavissza járat 39 nanosec -es bizonyítéka, ami nem közlemény hanem annak behazudása, hogy ő a Hafele Keating kisérlet megismétlése, halálpontos de fogalmunknincs milyen pontosságú egyetlenegy atomórával, véletlenül sem a HK útvonalon, semmilyen körülmény sem azonos az eredeti HK kisérlet körülményeivel, tehát nem a HK kisérlet megismétlése. A szállított atomórának nincs meg a repülést megelőző előélete és a repülést követő utóélete, a pontosságának grafikonos ábrázolása, köztes adatok, semmi.
Mitől van ekkora arcotok, ki van nyírva a Hafele Keating kisérlet és a relativitáselmélet a teljes ökörségével 39 nanoszekundum vélt vagy valós eltérésén táncol örömében.
Ez a videó lenne a relativitáselmélet egyetlen bizonyítéka ?
(Meg ott van még egy kis körözés egy öböl felett repülővel, néhány órás repülőúttal, ki ne felejtsük)
Akkor meg nem értelek. Azt mondod, ne használjuk a tömeg szót, mert az mozgó testre értelmezhetetlen, hanem használjuk csak a lendületet, amiről viszont nem tudod megmondani, hogy mi.
Na most a mozgó tárgyak dinamikájának leírásához azért valamelyik megis csak kellene nem? Akkor ezek szerint ne is beszéljünk mozgó testekről, ne is vegyünk róluk tudomást? Vagy azért úgy ábrándozás szintjén gondolhatunk rájuk, de számolni már ne akarjunk? Ebben mi a jó?
A film a Hafele-Keating kísérlet megismétléséről szól. Többek között szerepel benne a UTC idő mint referencia. Ez az eredeti Hafele-Keating kísérlet idejében még nem is létezett.
"Tudják, hogy hülyékkel vitatkoznak és ott nem szabad támadási felületet hagyni."
lehet, hogy tudják, de nem érdekli őket. a legtöbb tudósember elitista vagy közönyös annyira, hogy nem foglalkozik idiótákkal, hanem csinálja a dolgát. és bizony kétértelműen fogalmaz, mert aki akarja, az megérti úgyis, aki meg nem, az le van szarva.
A filmen nem a Hafele-Keating kísérlet van, csak az elején említik azt.
Volt már a topicban, hogy ez egy jubileumi repülőút volt Anglia-Usa oda-vissza.
A mai órák pontosabbak mint a 70-es évek elején voltak, már nem kell körberepülni a világot ez a rövid út is jól mérhetően kimutatja az időeltérést.
A Hafele-Keating kísérlet elterjedt végadatai jogosan kétségbe vonhatók, annyira nem volt pontos az a mérés, amit azok sugallnak.
Az viszont tény, hogy ez az utóbbi kísérlet valóban egy jól sikerült mérés volt, visszahozott órával, még ha ez meg is haladja Astrojan felfogóképességét.
A film érdemel annyi kritikát, hogy ha már elvégezték és lefilmezték, akkor mennyi ideig tartott volna pontosan kiírni, hogy a számított időeltérés ennyi volt, a mért időeltérés ennyi. Ehelyett egy híradó stílusú megjegyzéssel intézték el a végén.
Nem is sajnálom ilyenkor, hogy szélhámosozzák a tudósokat, megérdemlik. :)
Tudják, hogy hülyékkel vitatkoznak és ott nem szabad támadási felületet hagyni.
A relativisztikus mechanikában könyen becsapódhatunk, ha az F=ma képletből akarunk kiindulni.
Erről már volt szó korábban.
Vegyük az alábbi példát:
Megy egy teherautó az úton v állandó sebeséggel.
E teherautó platóján van egy vízszintes síklap, ami függőleges rezgőmozgást végez, miközben állandóan vízszintes marad. Mármint a teherautóhoz rögzített rendszerben.
Korábban már láttuk elvi megfontolások alapján, és pint animációval is bemutatta, hogy ezen síklap az út rendszerében nem marad vízszintes, sőt, A vagy V alakot is felvehet, sőt AA vagy W alakot is.
Most képzeljük azt, hogy ezen a síklapon golyók vannak, amik a lappal együtt függőleges egyenes mentén mozognak, mármint a teherautó rendszerében. Ezeknek vízszintes irányú gyorsulásuk nincsen. Fölfelé a lap tolja őket, lefelé a súlyuk húzza vissza.
Az út rendszerében azonban a ferde lapon sem gurulnak le. Fedig az F=ma ezt sugallaná.
De akkor miért követelsz további bizonyítékokat? Bármennyi kísérletet is végeznének, te írnál egy weblapot, amin csalásnak nyilvánítod, aztán belinkelnéd bizonyítéknak.
Na ne nevettess.. 47351- ben kérdeztelek, szükséged van e a Hafele Keating csaláskisérlet magyarázatára. Nem volt. Erre most beteszed a HK kisérletet mint bizonyítékot.
Ebben a kisérletben az egyetlen óra ami (többé kevésbé) használható az a 447. számú óra. Ez pedig éppen azt bizonyítja, hogy semmiféle relativisztikus ugrás nem mutatható ki.
"A relativisztikus mechanikában viszont véges fix erővel véges fix ideig gyorsított rendszer sebessége nemlineárisan változik - magyarán a gyorsulás nem állandó."
Itt érzem az ellentmondást: ha nem nő a test tömege, akkor miért nehezebb gyorsítani?
De ilyen alapon nem lehetne semmit differenciálokkal definiálni, pl a sebességet sem, mert megmérhetetlenül kis távolságok és kis időtartamok különbségén alapul. Pedig azt azért megnézném, hogy hogyan definiálsz másképp pillanatnyi sebességet.
Nézd, vannak a világban objektumok. Ezek ha ütköznek, akkor megváltozik a sebességük. Sok ilyen ütközést vizsgálva rájöttünk, hogy az ütközés utáni állapotok leírásához kell valami olyan mérőszám, ami csak az objektumoktól függ.
Ez igaz volt jelenségek egy nagyon tág halmazára a billiárdgolyóktól kezdve a a sziklatöbökön át a gázmolekulákig, úgyhogy elneveztük tömegnek.
Egyébként tömeget szabatosan definiálni nem szoktunk úgy átalában. A sok modell közül kiválaszthatsz egyet, abban adhatsz egy mérési definíciót. A modell lényegi része, hogy megmondja hogy mi a "tömeg", illetve - ami igazán fontos-, hogy hogyan kell mérni. Lehet hogy rugós erőmérővel kell. Lehet hogy ütközésekkel kell. Mindkettő elfogadható lehet egy modellben. Ha van egy modellünk kiskocsikra, akkor a kiskocsik ütközésével definiálhatod. Ha van elektrodinamikánk, akkor pl. a töltött részecskéknek a tömegét definiálhatod a gyorsulásukkal elektromos térben. Ha van áltrel, akkor a térgörbítő hatással.
Az ütközés sem feltétlenül jó definíció. Galaxisokat pl. elég nehéz akárhogy is ütköztetni. Akkor nekik nincs tömegük?
Az, hogy a fenti modellekben a tömeg definíciók "ugyanazt" a dolgot írják le, az egy igen súlyos kijelentés, különböző modelleket így nem feltétlenül lehet összehasonlítani...
Mondjuk ez: A tömeg a testekre jellemző mennyiség, ami párkölcsönhatásban fordítottan arányos a két test sebességváltozásának nagyságával. Szerintem ebben benne van a lényege.
Nekem az F=ma definícióval csak az a bajom, hogy látod, az könnyebben kikezdhető, ahogy itt is azzal jött valaki, hogy a sebességre merőleges meg párhuzamos erők esetén más más tömeg jön ki. De ha az orra elé teszünk egy ködkamrás felvételt egy részecskeütközésről, amiből látszik, hogy a két proton sebessége nem egyformán változott, akkor azzal nem tud mit kezdeni. És nem kell transzformálgatni időt, erőt, távolságot, mert az ütközésben ezeknek nincs szerepe, vagy nem érdekesek.
Meg aztán hogy viszed tovább az erős definíciót a kvantumfizikába? Ott egyáltalán nem is beszélünk erőről meg Newton törvényekről. De párkölcsönhatás meg sebesség ott is van.
Definíciót nem kell bizonyítani, akár tórusz, akár tetraéder, ha definiálva van, onnantól léteziuk is, legfeljebb azt lehet megkérdezni, hogy hasznos e ez a definíció vagy nem :)
Kérdés, hogy lehet -e függetleníteni az erőtől, mivel tömeg nem is létezik, a tóruszok tehetetlensége látszik tömegnek. Ez a keringési tehetetlenség a külső erőhatásnak ellenáll, így a tömeg értelmezéséhez szükséges az erő (a gravitáció is erő).
Egyébként persze, a definíció egy elvi dolog, senki sem áll le tömeget mérni ütközésekkel, ha van egy pontos rugós mérlege is, de szerintem a definícióknál épp az a fontos, hogy elvileg minél egyszerűbb és univerzálisabb legyen, mert akkor lesz használható tág körben és függetlenül más mennyiségektől, például az erőtől.
