Én alulról felfelé csavaroznék, jó sűrűn, olyan 5-ös gyorscsavarral.
De én még előtte vennék nyolc lábat a két szekrénykére, és felszerelném, olyan állíthatósat, jó erőset.Lehet vascsavar is.
És akkor a felcsavarozott munkalapon vízmértékkel és vonalzóval ellenőrizve ki lehet lőni a talaj egyenetlenségeit, és teljesen síkba lehet állítani a munkalapot.
1. egy belsokulcsnyilasu (imbusz) m8 csavar feje kifejezetten szep, ahogy belesimul az asztallapba. Ez altalaban fekete, es szep sima, nincs sorjaja a horonynak, stb. szepen bele fog simulni.
2. konyhaban a jol kiszamitott hosszu forgacslapcsavart siman belehajtjak alulrol felfele, negy-hat mind a ket szekrenynel boven eleg, ha nem akarod az egesz cuccot egyben mozgatni.
Feltettem egy új képet a műhelyről, itt már a szekrényeknek van ajtajuk és hátlapjuk.
Még össze kéne fogatni a szekrényeket a munkalappal, de még tanakodom a megoldáson. Először kapupánt csavarra gondoltam, aztán bútorösszehúzóra (ha van belőle 7 centi hosszú). Van más ötletetek. (Csavarfejet nem nagyon merek süllyeszteni a munkalapba, mert félek, hogy nagyon elcsúfítom.)
Azért gondolom, hogy elég a kicsi, mert elsősorban lécek kereszt és hosszirányú darabolására használnám, másodsorban kisebb táblák (szekrények alkotóelemei, stb.) vágására.
Nagyon nem kell, hogy erős legyen, ráérek. Szerintem azután, hogy egy négyméteres deszkát hosszában kettévágtam dekopírral kb. 15 perc alatt, bármit gyorsnak fogok találni. :-)
olvasd el az utso evet a barkacsolas fajatekok topicban, vannak linkek, meg minden. en egy bo feleve jartam korul a temat, es a gpf altal emlitett fermnel kotottem ki, es tkp nem bantam meg.
mintha mar irtam volna, hogy a fetis szerszamaruhazban ugy egy honapja volt egy sonderangebot, hogy a bosch ts10-et odaadjak 190000Ft-ert, ami iszonyu jo ajanlat, mert a dewalt 744 a gelko.hu-nal 250000, es a boschban van lagyinditas, meg allitolag precizebb.
a masik topicban emlitett einhell kicsi gepek a baumaxban (soroksari ut) szoktak lenni, es igen olcsoak ahhoz kepest, hogy dontheto sullyesztheto. (kb 20000ft). Ezek aszinkron motor, de nagyon kicsi egyszeru cucc, asszem 200-as koronggal. a fenti bosch, dewalt meg a ferm is 250-es korong, de kefes motor, attetel -> nagyon hangos.
Emelhető és dönthető legyen a lap.
Emeléskor ne változzon a szög. (Ez természetesnek tűnik, de láttam olyat, aminél ez nem volt igaz.)
Mindenféle skálák és ütközők és tolattyúk legyenek hozzá. Ne kelljen méregetni, se a párhuzam ütközőnél és lehetőleg a merőleges szánnál sem. (Azt már tényleg csak drágábbon láttam, hogy van egy durva állítő és utána egy tekerentyűvel finoman is lehet 10-ed mm-re állítani. Egy nagyító is volt a skála fölött.) Ha bal oldalon vágsz, máshol indul a skála, mintha a jobb oldalon!
Ne lötyögjön semmi! Lehetőleg egy kézzel, egy mozdulattal legyen rögzíthető az ütköző...
Nem tudom, a Ferm-es 50 ezres tud-e ilyeneket, de szerintem annál olcsóbbért nem igen kapsz olyat, ami finom munkákhoz jó.
Azt hiszem, igazából két típus van, a preciziós fűrész, és az ácsoknak, épületasztalosoknak való, inkább daraboló.
Most nem alkatrészekből összeszedett, hanem komplett hordozható asztali körfűrészben gondolkozom. Olyanban, ami feltehető egy munkapad tetejére, és esetleg oldalra, hátra kinyitható szárnyai vannak. Itt van pár hasonló, csak persze nem ilyen árban gondoltam: http://www.epinions.com/hmgd-Shop_Tools-All-Table_Saw
Őszintén szólva nincs kedvem nekiállni ilyesmit barkácsolni, mert ha nem sikerül tökéletesen precízre, akkor megette a fene az egészet.
Végiggondoltam, hogy mit vesztek, ha kézi helyett asztali körfűrészt veszek, de igazán csak a nagy táblák vágása jutott eszembe, ami nagyon ritka eset és a lapszabászat amúgy is szebben megcsinálja. Van még valami, amit asztalival nem tudok megcsinálni?
És még egyszer leírom:ha lehet a lap közepén a luk ne legyen túl kicsi, mert ha pl. 30mm mint a Bosch-on, akkor bármit vehetsz rá. Ha kisebb a lukja egy esztergályos simán átalakítja nagyobbra, de fordítva nem megy.
Én egy élezőmesternél veszem a lapjaimat, és ott ő kapásból ki is fúrja nagyobbra nekem.Viszont megfigyeltem, hogy szinte csak 16mm-es nyers lapokat tart, hogy bárkinek jó legyen :--))
Ha találsz olyat, amiben van lágyan indító elektronika, esetleg fordulattartással, az nagy előny, persze az árat eléggé megdobja.
Szvsz kicsit ne vegyél, mert a körfűrészt asztalban a legjobb használni, és az asztal lapjának vastagsága is levesz a vágásmélységből.
Asztalt meg majd csinálsz hozzá.Ha jól emlékszem te tudsz hegeszteni.
Nem vagyok nagy szakerto tapasztalt. En az eddigi tapasztalatok alapjan a kovetkezokre figyelnek:
1. az asztal mennyire sik es merev. ne legyen gorbe egyaltalan.
2. a lapot ha megfogod, mennyire tudod oldalra megmozgatni. talan a legfontosabb, hogy nagyon pontosan egy sikban forogjon. ha kiterhet oldalra, rezegni fog, es nem lesz pontos, meg csunya lesz a vagas.
3. csekkold le a derekszogeket. iszonyu szivas, ha nem tudod tutira, hogy amit elvagsz az derekszog lesz.
Erősen gondolkozom, hogy mégiscsak inkább asztali körfűrészt veszek, legalább egy kisebb modellt. Elég sokfélét lehet kapni, le tudnátok írni, hogy mire érdemes figyelni vásárláskor?
Sziasztok
Pár hozzászólással korábban írta (asszem rferi), hogy a cserépkályha mellett bizony veszélyben lehet a bútorok állaga. :-O
Mi van azonban a galériával? Ha esetleg a kályhához közel kerül vmelyik része? Ezek szerint arra is nagy esély van, hogy pl csigalépcső lesz a valódiból? Tud valaki a tapasztalatáról írni? Most kicsit elbizonytalanodtam.
ne tévesszen meg.. én 76 ft-os pántot használok, és az sem olasz, se nem német... hanem török:)
Az is igaz, hogy ez a pántár 100 db-os kiszerelésre vonatkozik... darabra ua ott már 90 ft körül van.
Sokan akarják-akarták már elhitetni velem, hogy csak a blum, vagy a hafele pántot szabad használni, mert csak azok a jók.. (régen minden asztalos a ferrari kivetőpántra esküdött. Én nem állítom, hogy az enyém jobb, de az eltelt cirka 10 év használata meggyőzött arról, hogy jó választás ez az olcsó pánt. kb 3-4 db-ot kellett eddig lecserélnem a 10 év alatt azokból amit felszereltem... évi kb 800-1000 db-t szerelek...
Ez szerintem mindenképpen elég tapasztalat ehhez:)
Hidd el:) nekem már kb 15-20 éve működik ez a 2 mm-es "maradék" falvastagság:)
A fúró átmérője 35 mm, így a sugara 18 mm, és így marad 2 mm a falvastagságnak.
A másik, hogy én nem tartom magam annyira ügyesnek,hogy ne üssem be előre a lyukat:)
Ha nagyon ugyes vagy akkor lyukasztani sem kell ...egybol mehet az akkus geppel a csavar.
Ja egyebkent sziasztok...Orulok hogy idetalaltam.Remelem sok erdekes tema lesz meg.
Egyebkent az uj hafele pantoknak mar 5 mm-re kell lenni az ajtolap szeletol. En azt a 20 mm-es tavolsagot(lyukkozep)egyebkent is nagyon meresznek talalom.
Ezúton kérek bocsánatot az olasz kivetőpántipartól. :-) Bizonyára a 96 forintos ár tévesztett meg.
Bond
aki a barkácsáruházak aljas árfelhajtó összeesküvésének áldozata
----
Nem világos az oldalra fordított szekrény ötlete, ugyanis ennél a pántnál a nyitott ajtó nincs síkban a szekrény oldalfalával, több, mint 4 mm eltérés van.
Annyit segítségképpen, hogy ha el tudod fordítani a szekrényt az oldalára akkor már nem is kell fognod két kézzel az ajtólapot, mert az akkor már "lapján" fekszik:). Mi nem rajzoljuk körbe a csavarhelyet, hanem egy határozott mozdulattal kilyukasszuk a spitzbohr-al, és ugyanazzal a fogással már mehet is bele a "gyorscsavar", vagy ahogy más ismeri a a forgácslapcsavar. Mondanom sem kell, hogy alapból akkus géppel tekerjük be.
Nekem valami erdész fúró készletem van, volt vagy 2000 forint a 6-os készlet. :-) Kinézetre olyan mint a Forstner de vagy 2-3 mm-t kilóg a hegye. Amennyi ajtót én fogok szerelni, arra jó lesz, hacsak nem akarok 15 mm-nél vékonyabb lapot, mert akkor átlyukasztom. Mondjuk most kicsit megkékült az éle, lehet, hogy túlerőltettem.
Csészetávolságon a csésze szélének távolságát értem a lap szélétől. Próbáltam 3mm-rel, az kevés volt, a próbalap a kivetőpánt állítócsavarjának végállásában sem illeszkedett (gagyi olasz kivetőpánt). Végül 5mm vált be. Így viszont 22.5-re van a lyuk közepe. A 10 centis távolságot eltaláltam.
Nekem a nagyobb gondot a szekrénybe menő tartóka bejelölése okozta. Végül csináltam egy olyan próbalapot, amin pont 10 centire bemartam a fészket, ebbe szereltem egy pántot tartóstól,pontosan odaillesztettem az ajtó felső és alsó éléhez, a tartót a szekrény falához feszítettem a rugó ellenében és a harmadik kezemmel körberajzoltam a csavarlyukat. :-) Nem volt egyszerű. Hogy kellett volna ezt okosan csinálni?
A "csészetávolságon" mit értessz?
A fenékfúró (fortsner) "lukközepe" az anyag szélétől 2 cm:) De miért nem kérdezted meg?:)
Az ajtó alsó és felső vízszintes sikjátol meg 10 cm az alap, ettől el lehet térni ( a 10 cm-től) de alapból ennyivel lehet számolni.
mi sem hasznélunk sablont, csdak akkro, ha kellő mennyiséget kell kifurni. Fúráskor miután bejelölkük a lukközepet akkor egy azstalosszerszámmal (spitzbohr...magyarul lyukszúró) beütunk egy kis lukat, hogy a fortsnerfúró középső hegye könnyen odataláljon. Ha nincs ilyen belyukasztás akkor nagy esély van arra, hogy "elmásszon" a fúró. Ezt a pánthelyfúrást mindig álványosfúrón kell csinálni, mert az ember keze nemelég pontos ehhez. persze elég egy olyan szerszám hozzá (álvány)amibe be lehet fogni a kézifúrógépet (én is ilyet használok). A fortsnerfúrónál fontos dolog, hogy ha valaki ilyet vesz akkor úgynevezett "koronást" vegyen. Ez nem márkajelzés, hanem a fúró vágóélén kiképzett nyúlvány szakmai neve. Tehát a vágóélnél úgy néz ki a fúró, hogy van a "közepe", utána kétoldalt a fúró teljes szélességében pedig egy-egy sugárirányú "lapos" vágóél, és a vágóél végén (kint a külső peremnél) van egy kiálló hegyszerúség. Persze mind a két vágóélen egy-egy:)
Ez fontos alkatrész mert ettől fog "szépen" dolgozni a fúró, és ettől van az is, hogy ha nem álványban dolgozik vele az ember akkor "megtámasztódik" a fúró fúrás közben, és így pontosabb oldaltartást lehet elérni. Egy vídiás (keményfémlapkás) 35 mm-es fortsner fúró ára kb 6000-10000 forint közt mozog, és megéri megvenni, mert vannak mindenféle gagyi cserélhetőlapkás izék is kb 2000-3000 ft között, de azok szart sem érnek (max 3 db luk...)
Érdeklődés híján költözés elhalasztva. Majd elköltöznek mások, és akkor gyors lesz. :-)
Fölszereltem életem első két kivetőpántját és pontosan sikerült. Ráadásul sablonom se volt, nekem kellett kitalálni a csészetávolságot. Úgyhogy most alig fér be az arcom az ajtón. :-)
Amikor megveszel egy fenyőszekrényt, szerintem már az le van lakkozva.
Olyan veszett sokat nem tudsz vele csinálni.
Ráadásul egy cserépkályha mellett iszonyat meleg és száraz a levegő, szvsz. nincs semmi ami vetemedés nélkül kibírná.
Esetleg, ha abban a szobában már legalább egy teljes fűtési szezont kibírt valahol távolabb, akkor kiszárad egyenletesen annyira, hogy oda lehet tenni a kályha mellé??????
Nálunk otthon a hat éve felrakott ajtó tizenöt centit kanyarodott el a kályhától. szóval sok reményt nem fűzök a dologhoz.
Mielott meg athelyeznetek/szetszednetek stb. a forumot, legyetek szivesek valaszolni egy kerdesre:
Nemreg vettunk egy fenyofabol keszult komodot. A cserepkalyha melletti falfelulet kinalta magat, hogy oda rakjuk. Mikor a munkahelyemen elmeseltem a butorvasarlast, tobben figyelmeztettek, hogy a cserepkalyha mellet (kb. 30-40 cm volt koztuk) nem lesz tul jo helyen. Otthon tapasztaltuk, hogy a komod cserepkalyha feloli oldala kismertekben mar elkezdett hullamosodni, igy gyorsan el is vettuk onnan. (Mindjart jon a kerdes is...)
Szoval, azota azt hallottam, hogy megfelelo kezeles utan barmilyen fenyobutort batran odatehetunk a cserpkalyhahoz. Mostanaban szeretnenk venni egy fenyofa konyvespolcot a komod hult helyere.
Mivel kezeljuk (lazurfestek, favedo szer, lakk?) a polcot, hogy elkeruljuk a kiszaradast, es az eldeformalodast a cserepkalyha mellett?
végülis lehet, hogy igazad van, csak mi van, ha kimoderálják a címet?
Meg én pl. erre is úgy találtam rá, hogy a törzsasztalban az eleje felé volt a sorban, mert éppen akkortájt írt bele valaki.
Ha nem írsz bele, már egy nap alatt nem lehet megtalálni, annyira elfedi a többi, más témájú hozzászólás.
A kutya nem fogja megtalálni.És akkor az új címet sem.
Igazából mennék is meg nem is, mert tényleg idegesít ez a tökölődés, de féltem a jó társaságot is.
