Megvettem a pici körfürészt. Meister, 17000 Ft, 800W, 2900-as fordulat, 40x50-es asztal. Próbálgattam egy kicsit, jelentem, megvan minden ujjam és látok is. :-)
Tettem föl képeket ide. A vágásképeknél a vágás közben alul lévő oldal van felül. A vékony lemezeket csak úgy kézzel nyomtam alá, azért görbék (bár próbáltam egyenesen tartani, 1 milliméternél többet mozgott).
Első benyomások:
Jó:
- olcsó
- nagyon csendes (direkt meghajtás)
- elég jó vágáskép
- könnyű (13 kg)
- abszolút nem rezonál
- alapállásban az asztallap és a fűrészlap derékszögben van.
- van hozzá tolható szögvezető, mint rferi rajzán
- az asztal síkjának emelése elviselhetőnek tűnik: 4 csavar az egyik oldalon, ami biztosítja, hogy derékszögű marad, és 2 csavarral egy támasztékot kell utánaállítani a másikon.
- 2 év garancia
Rossz:
- a kézvédő csak 4 centiig nyílik föl, vastagabb darabok kétoldali vágása esetén le kell venni
- az asztallap túl vékony fémből van, hajladozik
- a párhuzamvezető le-felrakása kicsit macerás, nem lehet csak úgy lehúzni oldalt, teljesen ki kell csavarni a rögzítőcsavarokat
- a szögvezető hol lötyög a tolósínben, hol szorul (ezt majd korrigálom)
- a magyar használati utasítást egy Németországban élő kínai írta, akinek talán az ükapja tizenhatodrészt magyar volt. :-) Az angolt ugyanez az ember írta.
Hat ez allat jo. Most csak atfutottam, (dolgozni is kell) de erzem, hogy a ficko megfogta a problemat. Talan ha szorol szora elolvasom, en is felfogom.
Persze a legnagyobb alapja a dolognak, hogy rovid, egyenes darabokkal foglalkozik, es a korfureszt kb gyalunak vagy marogepnek hasznalja.
Azon en is gondolkoztam, hogy valami olyan csuszoasztalt (dobozt) utok ossze, amiben rogziteni tudom az amorf fadarabot, ugy hogy egy oldala kilatszik, es akkor a dobozt vezetve a vezeto mellett a kilogo oldalt sikba tudtam vagni.
KOSZONET minden eddigi otletert is. Ha a korfuresz nem eleg preciz, megfontolom a gyalu asztalra rogzitesei is, bar akkor mar nem hanyatt tennem, hanem derekszogben, hogy olyan vezetoket csinalhassak hozza mint egy rendes marogephez.
Láttam ám én már barkács elektromos kézigyaluhoz is asztalt, amibe fejel lefelé, tehát késsel felfelé befogva abrikternek lehetett használni.
Azzal már három oldalát le lehet egymásra derékszögben venni.
Ha a fűrész átviszi a neked megfelelő vastagságot, akkor a negyedik oldalt lehet azzal, vezető mellett.Egy éles, sok fogú lap olyan vágási felületet tud produkálni, hogy már nem kell gyalulni.
De szvsz nem nagy feladat lehet egy ilyen gyaluból egy kicsi vastagolót applikálni néhány MDF-ből kivágott lap és egy fémlap (ez lenne az asztal) segítségével.
Sőt az asztala lehet még zártszelvénydarab is, mert ez olyan keskeny, ilyen méretben még van zártszelvény.
Szerintem is a 2-3 a jó válasz.
Mondjuk az MDF rossz választás a kérdés eldöntése szempontjából, mert azt lehet gyalulni.
De a forgácslap iszonyat hamar megeszi a gyalukést, ezért azt csak végszükségben vágom otthon, és akkor is csak akkorákat amiket vezető mellett lehet.
Nem én vagyok az ideális válaszoló erre, de éppen most volt ilyen esetem. Elrontottam ugyanis a tálcámhoz vett 3x1.5 profilléc marását, így a tálca egyik oldala nem jött ki. Ezért nem volt kedvem boltba menni, nekiestem egy 10x2.5x400-as szőrös lécnek. Levágtam keresztbe egy darabot, aztán hosszába dekopírral egy kb 3.5 centi széleset. Aztán nekiestem az elektromos gyaluval. A lapja egyenes volt, azt csak méretre kellett gyalulni kétoldalról. Az élén durva fűrésznyomok voltak és az egész trapéz alakú volt. Ezért az él gyalulása közben tekergettem a gyalulási mélység állítóját, hogy szintbe hozzam. Végül több, egyre finomabb gyalulási menet után lett egy minden oldalról derékszögű lécem.
Erzsébeti, bocs, ha traumát okoztam volna a leírással. Tulajdonképpen tőled várjuk a választ. :-)
Kicsit pofatlansag a kerdes, de azert megprobalom.
Szoval elmondanatok, hogy hogyan kell furesztelepi (szo"ro:s) pallobol barkacs elektromos kezigyalu es asztali korfuresz segitsegevel pontos (inkabb egyenes, derekszog, a meret kevesbe szamit) leceket csinalni?
Gondolom a profik negyfejes gyalugeppel, vagy legalabbis egyengeto gyalu, vastagsagi gyalu, korfuresz modszerrel csinaljak.
Vehetek lecet persze, de nem tarthatok otthon szortimentet, de soha nincs otthon olyan amilyen kellene. Meg erdekel is, hogy meg lehet-e csinalni.
ha dilemmában vagytok, hogy hogy lehet "nagy" anyagot vágni...
Vonal berajzol...vonal mellett elvág (szabadkézzel)...kb úgy, hogy maradjon 2 mm...
ezután neki a gyalugéppel, ami lehet kézi, de akár asztali is....
2-3 db anyagnál ez nem nagyon játszik szerepet.. mondjuk 50-60 tételnél már kicsit macerás, de egy hobbiasztalos ne "iparkodjon":))
Nem olyan bonyi ez...
Nem gondolom, hogy rá akarsz beszélni. Lehet, hogy én vagyok a hülye, de egyre kevésbé értem, hogy mire való egy asztali körfűrész. :-)
Tegyük fel, hogy megveszem a nagy Einhell-t, aminek a képét beraktam korábban. Annak 96x96-os asztala van, tegyük fel, hogy a vezetőléc ezen az egész asztalon mozgatható (nem így van egyébként, csak a középső kicsin). Ez esetben kb. 48 centiig lehet a vezetőt használni.
Namármost, akarok csinálni egy 100x100x50-es szekrényt, mondjuk 200x200-as MDF táblából. Ez áll 100x100 és 100x50-es lapokból (durván véve). Ennek a szekrénynek egyetlen vágásához sem tudom használni a vezetőlécet!
Nekem ebből úgy látszik, hogy
1. Egy bolti körfűrész használhatatlan ezért mindenki azzal kezdi, hogy átalakitja kétszer akkorára.
vagy
2. Kézzel vezetik az anyagot a gépre.
vagy
3. Mindenki csak hosszirányú vágásra (esetleg pici lécdarabkák keresztirányú vágására) és tűzifához használja és lapszabászatban vágat le minden táblaanyagot.
Figyelj, én nem akarok senkit semmire rábeszélni, de szép munkát körfűrésszel kézben vezetve nem lehet szvsz végezni.Az legfeljebb az ácsoknak jó!
Gondold el, hogy a szekrényajtót vágod!Keresztbe!
Ha csak egy kicsit is mellémegy, már ordít a hiba!
Én eleinte azt csináltam, hogy a faanyagra felszorítottam a vezetőt megf. távolságban a vágástól, és az mellett toltam kézben a gépet.
Az eleje-vége még így is macera volt, mert ott nem fog a talp akkora felületen.Aztán ezt meguntam, és lett ez az asztal, de még egy gépet akarok csinálni, ami kifejezetten nagyobb lapok keresztbe vágására, ill. ferde vágásra lesz, és elővágó is van benne.Olyasmi lesz, mint a lapszabászműhelyekben van, csak a jobbra-balra menet marad ki, egyszerűen függölegesen lehet majd huzkodni a gépet.Alatta a lapot meg akár ferdén is be lehet tenni, és akkor szögben vág.
Olyan 220-250 cm magasra gondoltam.
Elhiszem, hogy valamivel könnyebb megtartani nagyobb asztalon, de ennyivel? Szerintem másik alátámasztás nélkül (én egy létrát szoktam használni) így is mérleghintásat játszol. A hosszabb vezetőt elismerem, hogy sokkal jobb.
Kicsit még mindig furcsállom, hogy kézzel nem lehet vezetni az anyagot legalább keresztvágásnál. Akkor a kézi körfűrésszel is reménytelen egyenesen vágni ha a párhuzamvezetőt nem tudod használni?
billegtess egyszer egy kicsi asztalon keresztben, de akár hosszában is egy két-három méteres anyagot, majd megtudod!
Én komoly elvárásokkal állok a körfűrésszel szemben, mert amit azzal levágok, azt már gyalulni se nagyon akarom, olyan pontos legyen.Ennek egyik feltétele a nagy asztal, mert minél nagyobb az asztal, annál pontosabban vezethetsz.A vezető is hosszabb, a vezetett hossz is, ezért az esetleg kicsit görbe szélű anyag ( mondjuk 1mm hullámosságú) is egy tolás során kisebb hibával vágható le.
Ha a kerék átbillent, akkor már akármerre lehet tolni, mert az asztal súlya nem engedi visszabillenni.Az ütközőt oda kell tenni, ahol már stabil.
-
Miért is tudok 60 centit vágni?
Ja keresztbe?
Nem.
Az asztalom szélére feltettem egy vezetősínt, amin végigtolhatok egy szögbeállítót, és ha keresztbe kell vágni pl egy 200x20 centis darabot, akkor beállítom a szöget, nekiszorítom az anyagot a szögbeállítónak, és azzal együtt tolom ezáltal a vágás egyenes, bár nem párhuzamos egyik oldallal sem (akár).A szögbeállító nem éri el a fűrészlapot, tehát azt nem vágom át.
Az ötlet jó, bár én mindig elfelejteném, hogy melyik irányba szabad tolni. :-) Esetleg ha lehet szerezni fékezhető kereket, hasonlót babakocsin lévőhöz, akkor fel lehetne szerelni fixre is.
A te körfűrészeddel ezek szerint kb. 60 centiig tudsz hosszra vágni. És mit csinálsz utána? Mondjuk egy 4 méteres lécet fel szeretnél darabolni 1 méteres polcoknak.
Na itt van:
Oldalanként két láb van együtt egy menetes szálon, anyákkal és alátétekkel megakadályozva a jobbra-balra csuszkálást.Ezt a szálat lehet lábbal átfordítani egyik állásból a másikba.Először az egyik oldalon, aztán a másikon.
Árat nézve tényleg nem nagy kockázat....
"Tényleg, vezető nélkül mennyire nehéz egyenesen vágni vele? Ha csak berajzolok egy vonalat egy táblán és kézzel irányítom a fűrész alá, könnyű követni a vonalat?
" Szinte egyáltalán nem lesz egyenes, és visít is majd rendesen, meg a kilépőélnél vakarja az anyagot.Én csak a tüzifát vágom rajta vezetés nélkül...
"A nagy fűrész sehogy se fér el a garázsban, akárhogy agyalok. Még ha sikerülne is besuvasztani egy sarokba, ahhoz kicsit túl nehéz, hogy mindig kivonszoljam az udvarra egyedül vágni" Erre nekem van egy nagyszerű megoldásom.Négy kerék rajta, de csak akkor van a keréken a cucc, amikor tologatom.Fűrészelésnél a kerekek fent vannak, és stabilan áll.
Rajzoltam egy skiccet, lefényképeztem, majd megy a tárba.
1 - Úgy néztem, hogy a nagyobb körfűrészeknek is van egy alapasztala, és kihajtható támaszok oldalra és hátra. Viszont a vezetőléc csak a kb. 60x60-as alapasztalon mozgatható. Vagy rosszul gondolom?
2 - Itt kicsit pontatlanul írtam le. A legalsó állásban (max. vágásmagasság) van egy fix ütköző, itt nem kell mindig állítgatni. Ha feljebb akarom emelni a lapot pl. hornyoláshoz, akkor kell.
Még mindig úgy érzem, hogy az árat nézve nem olyan nagy kockázat egy ilyet kipróbálni. Szerintem elsősorban hosszvágásra használnám, mert abban igazad van, hogy ha le kell vágnom egy sorozat 50 centis lécet, akkor már nem tudom használni a vezetőjét. Ekkor maradna a kézi gérvágó (10 centi szélességig).
Tényleg, vezető nélkül mennyire nehéz egyenesen vágni vele? Ha csak berajzolok egy vonalat egy táblán és kézzel irányítom a fűrész alá, könnyű követni a vonalat?
A nagy fűrész sehogy se fér el a garázsban, akárhogy agyalok. Még ha sikerülne is besuvasztani egy sarokba, ahhoz kicsit túl nehéz, hogy mindig kivonszoljam az udvarra egyedül vágni. Alternatívaként maradna még a kézi körfűrész.
Az a ferm aminek csak 55mm volt az atvagasa az milyen tipus volt pontosan? mert lehet hogy azert volt kicsi, mert aszinkron motor es direkt hajtas. Azert az megfontolando. halk, nincsenek szenkefek, normalis felfutas, nincs fogaskerek hajtomu.
1- én nem szeretem.Az enyém 120x80 és nagyon sokszor ez is kicsi.A fűrész kábé középen van, és ha nagy anyagból kell nagyot levágni, akkor a vezetőléc nem fér el az asztalon.
2-Nagy gond.A fűrészlapon alig tudsz mérni vágásmélységet, a derékszög állandó utánállítása is egy idő után csak mérget hoz, nem tudsz kellően haladni a melóval, mert állandóan a gépet állítod, használat helyett.
3-nekem kevés lenne.Kétoldalas vágás----hát enyhény szólva is nehézkes.Ha szőrös pallóból indulsz ki, és gyalulás előtt legalább valamennyire le szeretnéd tisztázni, akkor nem jó kétoldalról vágni, mert nem tuti, hogy ugyanoda visszatalál a lap.Általában nem talál oda....
Viszont előre jó a szélességet legalább letisztázni, mert a keskenyebb anyagot hamarabb, kevesebb fogásból kigyalulja az ember, mert kisebb rajta a vetemedés effektív mérete.Ne feljtsük el:minden anyag vetemedett egy kicsit.
Gyalult anyagot meg egyre kevésbé fogsz használni, mert rájössz, mennyivel jobb fatelepi árúból dolgozni.
Ránéztem az asztali körfűrészekre is. A Metrós nem volt összeszerelve, ezért azt nem tudtam alaposabban megnézni. A BauMaxban volt 2 nagy és két kicsi.
A teljesítményekre, fűrészlapátmérőkre sajnos nem emlékszem pontosan, de 20 centi és 800W körül vannak a kicsik (mindkettő közvetlen tengelyes volt).
Egyelőre a Meister felé hajlok, de vannak kérdéseim is:
1. Mekkora gond a kisebb asztalméret? Polcoknál, nehezebb tábláknál nehéz lesz tartani, hogy ne billenjen le? Vagy majd összeütök valami támasztékot melléje?
2. Az asztal magasságának (vagyis a vágásmélységnek) az állítása kétoldalt, külön csavarokkal, vezetősín nélkül történik, tehát minden állítás után derékszöget kell nézni. Centibeosztás nincs, mérni kell. Nagy gond ez?
3. Elég-e nekem a 44 mm-es vágásmélység? Ezzel végül is kétoldalról el tudok vágni 8 centis anyagot is, nem?
Megnéztem az oszlopos fúrógépet, de amikor megemeltem a dobozt, inkább egy új állvány mellett döntöttem. Ehhez új munkapadot kéne építeni. :-)
Viszont az OBI-ban találtam egy sokkal jobb konstrukciónak tűnő állványt. A rugó középen van, nem a karon + 3 pontos rögzítésű a kar, ezért kicsi a kotyogás. Normálisan, bilincsként szorul a csőre. És még olcsóbb is volt, mint a régi (3500 helyett 2500).
Lehet rosszul irtam?,
A 4-es lyukat csak a forgacslapba kell mivel igy sokkal jobban oda lehet huzatni a felette levo anyaghoz...munkalapba nem is kell elofurni
Megnézem, de még a kistestvéreinek is utánanézek, mert nekem az állványt fölösleges kifizetni, nem fér el a műhelyben, úgyhogy asztalon fogom használni.
