Az újabb rendszertani besorolás szerint az amerikai és az európai bölény között csak alfaji szintű különbség van. Tehát ugyanannak a fajnak két különböző alfaja.
Keresztezhetőek is egyébként különösebb probléma nélkül.
Az amerikai bölény állományának egy részét ma már farmokon tenyésztik, állítólag húsuk kedvelt az észak-amerikaiak körében.
Vannak persze vad vagy félvad csordák is, az egyik legjelentősebb vad állományuk a Yellowstone National Parkban található.
A X-XI. századi vikingek szerintem nem tudták kiirtani az ottani őslakosokat.
Sőt hosszabb távon az őslakók számbeli fölénye győzött és a viking telepesek kerültek kiirtásra.
A XVII. sz. elején azért már teljesen más volt a helyzet a keleti parton, mert az európai gyarmatosítók a hideg fegyeverek mellett tűzfegyverekel, muskétákkal, pisztolyokkal, sőt ágyúkkal is rendelkeztek.
Mindamellett nem volt könnyű menet a keleti partvidék meghódítása, a keleti part egyes részeit még a XVIII. sz. első felében is az őslakosok ellenőrizték, bár a demográfiai mérleg már a XVIII. sz. legelején erősen az angolszászok javára kezdett elbillenni.
Új-Foundland eredeti őslakói a félig-meddig rejtélyes, kevésbé ismert beothuk nevű törzs tagjai voltak. A leírások szerint elég kezdetleges életformájuk volt, testüket vörös festékkel mázolták be.
Nem tartoztak az algankin nyelvcsaládba, nyelvük rokontalan, ún. izolált nyelv lehetett.
A XVIII. sz. elős felében az algankin nyelvű mikmak törzs kelt át a kontinensről Új-Foundlandra és kiirtották a beothukok már amúgy is erősen megritkult népességének maradékát.
Úgy tudom különben, hogy az angolok később az itteni mikmakokat is elüldözték vagy kiirtották.
Hogy élnek-e ma még indiánok Új-Foundlandon, konkrétan nem tudom, talán az angol Wiki Kanadával, Új-Foundlanddal foglalkozó részei segíthetnek.
Kérdésem volna: Új-Funlandon léteznek még indiánok?
Tegnap az Amerika felfedezése c. Spektrum műsorra aludtam el és félálomban azon morfondíroztam, hogy őseiknek milyen szerepük lehetett abban, hogy a XI. században nem sikerült az európai letelepülés Észak-Amerikában. Szerintem elég nagy - a gröndlandi viking telepek elnéptelenedése nyilván más kérdés és OFF itt.
Valószínűnek tartom - persze ez csak feltevés, semmi több - hogy lakatlan terület esetén kisebb kolóniák fennmaradhattak és idővel gyarapodhattak volna, ám a Skraelingek (valószínűleg ők voltak az indiánok a saga szerint) ezt csírájában elfojtották. Még olyan hű, de nagy mészárlást sem kell rendezni egy pár tucat főt magában foglaló kolóniában végzetes sebet üssenek. Tudtommal nem csak felfedezők, hanem pár száz telepes is átruccant a kontinensre és hát ugye a Mayflower utasai nem nagyon találkoztak két méteres, szőke, csatabárdot lengető helyiekkel.
Egyébként is középkori (lőfegyverrel nem rendelkező) európaiaknak igen kemény dió lehetett a keleti part - a XVII. század végi és XVIII. századi események azt mutatják, hogy még a puska és a lényegesen nagyobb létszám esetén is csúnya buktába lehetett belefutniuk az európaiaknak.
No mindegy, nem akarom félrevinnia topicot, főleg a dél-amerikai kitérőm után.
Lenne egy kérdésem, állítólag Thaddeus Stevens, az Egyesült Államok alkotmányának 13., 14. és 15. kiegészítésének atyja, védőügyvédként nem csupán feketéket, de indiánokat is védett, sokszor ingyen. Tud valaki esetleg utóbbi esetről, vagy legalább, hogy hol lehet utánanézni?
Ne add föl, mert igazad van. A 'corn' eredetileg és általánosan gabonát jelent, nyilván az amerikai angolban is létezik ez a jelentése. Szűkebb értelemben használatos egy adott népesség/régió fő gabonafajtájára, vagyis az Ország szótár szerint (ami persze mára avulhatott) Angliában 'búza', Skóciában 'zab' és Észak-Amerikában 'kukorica'.
De magában az Államokban is a maize szót használják, ha tudományos vagy nemzetközi szóhasználattal igyekeznek a növényre hivatkozni, illetve a mezőgazdasági szervezetek a nevükben a formálisabb és egyértelműbben a kukoricát jelentő 'maize'-t használják.
Az egykori fehér telepesek, farmerek körében egyszerű angol nevet kerestek a növényre s így született az 'indian corn', vagyis az indiánok gabonája elnevezés a kukoricára, amiből a rövidebb 'corn' származik állítólag.
"Akkor Buffalo Bill-t csak Bivaly Vilmosnak szabad forditani vagy Buffalo, NY is teves nev? :)"
Nem, éppenséggel nem szabadna Bivaly Vilmosnak fordítani, csakhogy szegény fordítókat megtréfálhatja az a furcsa tény, hogy a buffalo ténylegesen bivalyt jelent, nem bölényt. Csak erre próbáltam felhívni a figyelmet. Nyilván a New York állambéli Buffalo városát, vagy Bill Codyt senki sem fogja átnevezni Bisonra, és az amerikaiak ezután is buffalónak fogják hívni a bölényt, de ami azt illeti, az elnevezés bizony téves:
It's bison not buffalo. Bison are commonly called "buffalo" by many, however, they are technically bison.
Why Not Buffalo?
The common misnomer of the bison
Buffalo was the term bestowed upon the mighty beast when Europeans first gazed upon them. They most resembled the African and Asian Water Buffalo they were used to seeing across the Atlantic, so the misnomer stuck. While they are related, they are more closely related to the European Bison, or wisent.
Sot, ha rakeresel a tobbi szocikkben is elsosorban a "corn (maize)" vagy "corn" szerepel, magyarul a britt angolban is a corn az elterjedtebb megnevezes.
Nem, a tragédia az, ha egy Afrikában játszódó történetben a buffalo szót valaki bölénynek fordítja. Mert elméletileg a buffalo bölényt is jelent, gyakorlatilag viszont, az afrikai szavannákon relative ritkák.
"Ismereteim szerint az amerikai angolban a buffalo (bivaly) szó teljes joggal használható az amerikai bölényre is."
Iegn, széles körben elterjedt és régen meggyökeresedett elnevezés az amerikai bölényre a buffalo a bison helyett. Csakhogy nem teljes joggal használható, hanem valójában teljesen hibás elnevezés és sok félreértésre ad okot, hogy szegény "bison"-t "buffalo"-nak mondják, írják. Talán nem is csoda, hogy az esetleg szegényes zoológiai képzettséggel bíró fordítók beszopják ezt a dolgot, s megszületik az amerikai bivaly.
Ismereteim szerint az amerikai angolban a buffalo (bivaly) szó teljes joggal használható az amerikai bölényre is.
Sőt nekem US-angolban írt vadnyugati történetekből úgy rémlik, hogy gyakrabban használják a bölényre a buffalo, mint a bison szót.
Szóval nem akkora tragédia, ha valaki az amerikai bölényre buffalot mond, az afrikai kafferbivalyra a bison szót használni már kissé aggályosabbnak tűnik:-)
Ajófene tudja, én még amerikaitól (ill a simple english-t használó bármely nemzetiségűtől) a maize szót nem hallottam, csak a corn-t. A mezőgazd. szakszótár szerint is a corn az US term. Bár, állítólag a Schallplatte is német szó, igaz, 10 év alatt 1szer találkoztam vele, egy festmény címeként.
A kukorica hivatalos angol neve a Wikipedia szerint maize, azzal a megjegyzéssel, hogy egyes angol nyelvű országokban a kukorica megnevezésére a corn szót használják.
A brit angolban - amely szerintem az igazi angol, szemben a leromlott, banalizálódott jenki angollal - a corn szó bármilyen gabonanövényt jelölhet.
A maize/maíz a taino mahiz szóból származik, először a spanyolba került át maíz formában, aztán onnan több nyugat-európai nyelvbe.
A taino egy az Antillákon beszélt indián nyelv volt.
Tehát végső soron akkor kijelenthetjük, hogy több nagy világnyelvben a kukorica neve indián eredetű.
Az biztosan nem, mert annak az eredeti jelentése az angolban gabona volt és Amerika fölfedezése előtt főleg a búzára, rozsra, árpára értették.
Volt is ebből egy elképesztően nagy fordítói baki, Cornwell Stonehenge c. regényében valamelyik barom, túlművelt fordító úgy fordította le a "gabonatáblák zöldelltek" kifejezést, hogy a "kukoricaföldek zöldelltek".
Kr.e. 2 000 körül a Brit-szigeteken:-)
Az a röhej, hogy a legtöbb olvasónak fel sem tűnt a baki....
Visszatérve a kukoricára, a spanyolban a kukorica neve maíz, de mintha az angolban is volna valami hasonló szóalak, amit a corn mellett a kukoricára használnak.
A kukorica tudományos neve is Zea mais, a mais/maíz szó ismereteim szerint valamelyik mexikói indián nyelvből származik, talán a nahuatlból vagy a majából.
