De, 1915. augusztus 5-én az osztrák-magyar U5-ös tengó (pk: Georg von Trapp korvettkapitány) Pelagosa szigeténél elsüllyesztette az olasz NEREIDE tengót. Ez volt a tengeri hadviselésben az első eset, hogy tengó tengót süllyesztett el. tengó tengó elleni támadásra korábban is volt példa, szintén az osztrák-magyar U4 cserkészet be az olasz hadüzenetkor egy ellenséges tengót, de az nem jött össze.
én említettem, feltételes módban - a Spektrum filmben említették azt hiszem, de utána kellene nézni, ezért nem mondtam tutira - s jóval a győztes hadjárat után, otthon, a közfelháborodás hatására.
s nem elbocsátást, hanem lemondást írtam, a kettő közötti különbség óriási...
A leglogikusabb magyarázat, hogy kerültek olasz foglyok az Indiai-óceánra 42 elején: ekkor esett el Szomália és Etiópia, a foglyok egy részét, egészét (?) az angolok a búrok példájára nyilván áthajózták Indiába, Ceylonba.
A kérdés inkább az, 42. dec. 12. előtt (német hadüzenet USA-nak) - ha előtte történt, milyen alapon támadtak USA repülők német tengót?:)) ráadásul, hogy kerültek az óceán keleti medencéjébe? Tudtommal USA hordozók ekkor a térség közelében sem voltak. De a Dél-Atlanti vizeken se nagyon lehetett ebben az időszakban jenki hordozó... tehát ott is necces lenne a történet német tengó és USA repcsik közt.
Bocs Otranto, visszaolvastam, valóban nem Te állítottad a parancsnok elbocsájtását.
Május 1-én a britek bombázták és hajókkal lőték a Falkland szigeteken állomásozó argentin erőket, miközben az ARA San Luis torpedót inditott egy meg nem nevezett brit hadihajóra, ugyanekkor légitámadás érte a Port Stanleyt ágyuzó Brit hadihajókat. Ezek után az április 12-i jegyzéknek érvénybe lépett a bárhol megtámadható pontja. Egyébként véleményem szerint az ellenség a zónán bellül és kívűl, kivéve a semleges területeken legális célpont.
Május 2-án a brit tengeralatjáróknak végre sikerült felfedezniük az ARA 25 de Mayo repülőgéphordozót, de ez már a Belgrano elsüllyesztése után volt, és nem is kapták meg a tűzparancsot.
kétségtelen tény, hogy a BELGRANO a zónán kívül hajózott, és legjobb tudomásom szerint már nem a szigetek irányába.
Végülis Ambasa leírásában benne van a magyarázat: amikor felfedezték, a kötelék még a szigetek felé tartott. Lejelentették, mire London parancsot adott az elsüllyesztésre. Noha közben a kötelék irányt változtatott, a parancsot London nem változtatta meg, így a süllyesztés már valóban más irányba haladó hajót ért...
Köszönöm a kimerítő választ és leírást. Ez alapján akár jogosnak is tűnhet a támadás, bár kétségtelen tény, hogy a BELGRANO a zónán kívül hajózott, és legjobb tudomásom szerint már nem a szigetek irányába. A rombolók jelenléte megmagyarázza, hogy a britek miért nem mentettek.
A kapitány elbocsájtását nem én vetettem fel, hanem valamelyik más olv.társ.
Az ARA Genereal Belgrano elsüllyesztése, azért nem ilyen egyszerű ügy. A brit kormány a svájci nagykövetén keresztül átadott egy jegyzéket, ami tartalmazta a 200 nm-es blokádot, ami köztudott, de azt is, hogy ha a brit alkalmi harci kötelék hajóit támadás éri, akkor ők is megtámadják az argentin erőket, bárhol is legyenek azok, továbbá fenntartották a jogot arra, hogy csapást mérnek akár az argentin honi területekre is. Az argentinok április 28-án egy nagyszabású hadműveletbe kezdtek. A hadművelet három flottakötelék egyidejü csapásméréséből állt, ami május 1-én következett be. Bonyolítja a helyzetett, szintén ekkor a brittek is megkezdték a csapásmérésüket a szigetek ellen. A 200nm-es körzeten kívűl az atomtengeralatjáróikkal járöröztek, és a két támadó kötelékből kettöt fel is fedeztek, de a legfontosabat a repülőgéphordozósat nem, úgyhogy kicsit idegesek voltak. Április 29-én fedezték fel a z északról támadó fregattokat, április 30-án a Belgranot, ellenben a harmadik köteléket csak egy véletlen folytán május elsején hajnalban fedezték fel a britek, amely akkor már indítási távolságban volt. (hogy mért nem történt meg az argentin Skyhawkok csapásmérése, az már egy külön történet), továbbá ezen a napon az argentin szárazföldi bázisú repülőgépek brit hadihajókat támadtak. Ebből az következik, hogy amikor az britek május 1-én reggel periszkopon keresztül megpillantották a Belgranot, éppen tüzelőanyagot vételezett egy ellátóhajóról és a szigetek felé tartott, csak egyre gondolhattak. Május 1-én délelöttaz argentinok lefujták a hadműveletet, és elkezdtek egy gyülekezési pont felé hajózni. Közben azonban egyenesen Londonból a brit parancsnok támadási parancsot kapot a Belgráno elsüllyesztésére (május 2.), két órás manőverezés után támadópozicióba került, és zulu18.57 helyi idő szerint 15.57-kor három torpedót indított a célra. Két torpedó talált, hogy hol arról megoszlanak a vélemények, mindenesetre már a torpedórobbanások hatására valószínüleg elesett mintegy 250 argentin tengerész a 386-ból. És most Bögöly felvetésére, hogy miért nem mentett a HMS Conqueror, ugyanis az ARA General Belgranot két romboló kisérte, az ARA Piedra Buena és az ARA Hipolito Bouchard, amelyek a támadás után vizibombákkal támadták a brit tengeralatjárót.
Amit leirtam, abból mindenki eldöntheti hogy jogos volt-e támadás, vagy nem , szerintem jogos.
A halálfejes lobogó az első világháború óta a brit tengeralatjárók győzelmi jelvénye, az eredményes tengeralatjáró honi bázisára árbocán ilyen lobogóval rajta az elért erdménnyel szokot befutni, ez is mint sok mndem a Royal Navy hagyománya.
Ellenben Otranto, megadhatnád a forrását annak, hogy olvastad, hogy a kapitányt elbocsátották, erről még nem hallottam, de lehetségesnek tartom, és szeretnék utána nézni.
Igen, a leghíresebb Q-hajó az I. vh.-ban a BARALONg volt, amely rendszeresen vizbe ölte az elsüllyesztett német tengók legénységét. A dolog annyira kínossá vált már az angoloknak, hogy egy ködös estén a hajó kapitány egyszer csak eltünt ScapaFlowban a saját hajója fedélzetéről. állítólag maga V. György inspirálta az eltüntetést azzal, hogy kijelentette: ez az ember nem hordhataja ugyanazt a kabátot 8tengerésztiszti egyenruha) mint én.
Én az Atlanti déli medencéjére emlékeztem, de ha fogadnom kellene, inkább a te emlékezetedre tenném a tétet... és igen, rémlik, többségében olaszok voltak, bár értelemszerűen a fogvatartó személyzetet is mentették egy füst alatt.
Igen az az eset az Indiai Óceánon történt ha jól emlékszem, de a csavar a történetben az volt, hogy a németek egy olyan hajót süllyesztettek el, amely olasz hadifoglyokkal volt tele zsúfolva, ezért volt fontos a tengónak, hogy kimentse a hajótörötteket. Alapvetően előtte sem volt jellemző a mentés a német tengókra, persze ez anank köszönhető, ahogy kölcsönösen durvultak el a harci cselekmények a tengeren is.
Az elsüllyesztésben csak az az elítélendő, hogy a britek a maguk által meghatározott hadizónán kívűl, úgymond békés területen küldték fenékre a BELGRANO-t. Ez korlátozott háború volt, célja a szigetek visszafoglalása volt, nem több, így nem is folytak totális hadműveletek. Pont ezért jelölték ki a britek a hadizónát, és pont maguk szegték meg ezeket a szabályokat a BELGRANO elsüllyesztésével.
s akkor még nem is beszéltünk a Q hajókról amelyek minden tengeri jog megsértésének a csúcsa volt a WWI-ben és WWII-ben egyaránt az angolok részéről. Érdekes, ezekről nem készült a 60-70-es években propaganda mozi...
A második világháborúban a németek úgy 1942-től nem tartották be, miután egy tengójukat úgy bombáztak meg az amerikaiak, hogy az éppen semleges kikötők felé vontatott több, amerikai és brit személyzettel zsúfolásig tömött mentőcsónakot...
Egy totális háborúban éppenséggel dobhattak volna, végtére is az argentinok maguknak keresték a bajt, de ez nem totális háború volt, csak egy korlátozott háború a Falklandért, abba meg nyilván nem fért volna bele se az atombomba, se a kiöregedett cirkáló zónán kívüli elsüllyesztése. De ha már elsüllyesztették, legalább a legénységet kimenthették volna.
csak onnan, hogy azzal, hogy úgy tűnt a válaszod alapján, hogy azzal, hogy háború volt, mindent meg lehet magyarázni. De elnézést, ha erős volt, nem akartalak megbántani.
Amúgy pedig nem köszönni kellett volna, de tengeren alapvető szabály, hogy az elsüllyesztett ellenséges hajó személyzete már nem ellenség, hanem hajótörött, akiknek a kimentése mindenkinek kutya kötelessége. Háború ide vagy oda, atomtengó és atomtitok ide vagy oda.
azért nem hülyeség, mert maguk az angolok jelültek ki a szigetek körül egy hadizónát, és deklarálták, hogy azon belül minden argentin hajót elsüllyesztenek. a BELGRANÓ viszont a zónán kívűl tartózkodott, és nem is a zóna felé, hanem ellenkező irányba haladt. De végül is igazad van, háború volt, ennyi erővel a britek egy atombombát is ledobhattak volna Buenos Airiesre, igaz?
