Nem azt irtam, hogy mindenkit belelottek a vizbe, hanem azt, hogy ott is elofordult. Mellesleg a hajoforgalom eszaki vizeken Murmanszkig es Arhangelszkig volt 95 szazalekra angolszasz kezben. A keleti utvonalakon (M.-tol es A.-tol keleti iranyban)egeszen 1943 oszeig a part-menten hajoztak (keleti iranyban), es csak 1943 nyaran kezdtek ott alkalmazni a konvojokat.
Azokon a vizeken mar csak azert sem tudtak a jeghatar menten hajozni, mivel a ket epkezlab jegtorot felfegyvereztek es elkuldtek Murmanszkhoz. Raadasul azokon a vizeken meg nyaron is gyakori a kod, es a viz-terkepeket csak az 50-es evekre sikerult normalisan megszerkeszteni.
Amugy valoban folosleges ezen vitatkozni - ami volt volt, ami nem az nem.
Az északi útvonalon folytatott szállítási kapacitás legalább 95 százalékát az angolszász konvojok tették ki, s nem a szovjet partmenti forgalom - illetve nyáron a Távolkeletről. Egyébként a szovjetek is áttértek a konvojrendszerre.
A konvojok útvonala nem a part, hanem a jéghatár közelében, északon húzódott, hogy távol legyenek a német repterektől és kikötőktől. Mivel jelentős hadihajó és légi támogatással biztosították a konvojokat, így a német tengók ebben a térségben csak vízalól, torpedóval támadtak, s nem merültek fel kilőni egy-két csónakot.
Mint jeleztem a szovjet belföldi hajózás kapacitása elenyésző volt, ha elő is fordult egy-két atrocitás ez alapján nem lehet általánosítani. Mellesleg a WWII. szovjet sorozatban sem szerepel ez a vád a németek ellen. Tehát, ha elő is fordult az elvtársak se tekintettek neki nagy jelentőséget. Azt hiszem ezzel ezt a témát kiveséztük. Én legalábbis igen:)
Miert ne lennenek szalonkepesek? Az emlitettek kozul csak az utobbit ismerem, velesemmi gond:))) Az elobbirol nem tudok mit mondani: vagy nem emlekszem ra, vagy meg nem olvastam. Van ez igy.:)
Lejjebb leirtam (showtime-nak), hogy nem volt irracionalis (bar a haboruban minden irracionalis), es nem voltak nagyobb veszelynek kiteve.
1944 vegen, amikor az Eszaki-flotta a legjobban allt ,,hajougyileg", majdnem az egesz flottat mozgositani kellett, hogy levadasszanak egy serult, felszinen uszo nemet tengot.
Csak az, aki nem volt az ottani tengerparton, es nem latta azt a videket mondhatja, hogy ott egyszeru lehetett a navigacio (a harcrol mar nem is beszelve).
Mellesleg - eszakon nemet katonai repuloterek uzemeltek melyen a szovjetek hataban.
biztos abban a jelentésben szerepelt ez is, amely szerint a Tirpitzen torpedótalálatot ért el az egyik szovjet tengó:)
pedig az északi útvonalon kezdetektől konvojrendszerben haladtak a hajók
...................
A torpedokat valoban kilodte, de o maga sem ertette, hogy miert fujtak fel az ugyet, hiszen meg a hajonaploba is be volt irva, hogy: ,,Kilottem ket torpedot a ,,Tirpitz"-re. A csatahajo folytatja utjat, majd eltunt a kodben."
A ,,joindulatot" tarsd meg:)))))
Amugy a vizek nem annyira hidegek arrafele (azok a kikotok meg telen sem fagynak be, persze negyedora abban a vizben szinten halalos). Ami a konvojokat illeti: a nemet tengeralattjarok egeszen Dixonig, Tiksziig es az eszaki folyok torkolataig raidoltak szovjet teruleten, es ott pedig - bizony-bizony - igen ritkan kozlejkedtek a hajok konvojban (leginkabb a navigacio elejen es vegen, amikor jegtorokre volt szukseg). Nem egy eset volt, amit a tulelok utan jegyeztek fel, hogy a sullyedo hajo mellett felbukkano nemet tengok legenysege belelotte a vizbe a menekulni probalo matrozokat). Ami a loszerpocsekolast illeti - a haboruban bizony megesik, hogy pocsekoljak.;)
Az Eszaki Flottat 1939-40-ben kezdtek felallitani, es nem volt annyi hajo, amivel biztositani lehetett volna a hajok vedelmet (mar a haboru kezdete utan kellett a Balti flotta egyes hajoinak attorniuk eszakra, illetve az 1941-42-es nyari navigacio kezdetevel a Csendes-oceani flotta egyes hajoit vezenyeltek eszkara. Es csak 1943 vegen erkezett meg az Amerikaban vasarolt harom (orosz osztalyozas szerint ,,Bezuprechnij" osztäly) rombolo.
Ez igaz, showtimes viszont arról beszél, hogy amellett, hogy egy ilyen lépés teljesen illogikus lett volna - merthogy azokon a vizeken alig percekig lehet csak a vízben kibirní, és csónakban sem sokkal több az ember esélye - amellett irracionálisis, mivel indokolatlanul nagy veszélynek teszi ki a saját naszádot. Ezzel a véleményével én is teljesen egyetértek.
csak a Stephen Colbert showból. Te emlegetted. Ha nem is szó szerint ennek titulálta, de kb. ennek nézte, miközben jót röhögött rajta. egyébként kinek a pap, kinek a papné. a jenkik hősei majd akkor érdekelnek, ha ők is megfelelően állnak más népekhez. elhangzott egy lobbi felhívás, meg egy reflektálás rá. ennyi elég is volt belőle, nem ér több időpocséklást- nekem legalábbis nem.
Kedves barátom nem tudom honnan veszed ,hogy az amcsik s..fejnek nézik Zrínyit . Leszar.om nem szeretem amerika ha vitázni szeretnél történelem akkor állok elébe :
www.ksikft.hu alby nick alatt megtalálsz egyébként pedig alberthegedus@yahoo.co.uk
Igazad van ! Nemzetünk egyik legjobban fájó sebe ez a nap . Aradon kivégezték a forradalom és szabadságharc tábornokait . Pesten pedig Batthány miniszterelnököt . Azt el kell , hogy mondjam az iskolám névadója lett volna a 14. de mivel részt vett Ferenc József nevelésében nem került bitóra . Gáspár András tábornokról van szó .
Sajnos a mai materiális világban elvesznek az ilyen történelmi emlékek. Nekünk anno tudni kellett ( még tudom is , 1991ben végeztem ált.isk.) az összes tábornok nevét . A mai fiataloknak nem tudom kell-e még emlékezni .
A történelem egyik legszebb fintora , hogy amikor Haynau Angliába ment jóval az 1848-as események után , az angol gyári munkások majdnem sikeresen halálra lincselték Arad miatt .
Majd, ha megtanulják, hogy nem egy s...fej volt Zrínyi Miklós.
Tőlem addig mehetnek a sóhivatalba. Egyébként az egyetlen komoly lövegállást, ami az amerikai partszakaszt veszélyeztette a rangerek foglalták el, s nem is volt benne egy darab ágyú sem ( Cornelius Ryan : The Longest Day , hogy angolszász szerző angolul megjelenet művét idézzem).
Szerintem sokan olvastuk S.A.Embrose könyvét az Easy századról . Aki nem olvasta az látta a tévében az Elitalakulat című filmet . Aki ismeri a sztorit annak nem kell elmesélni a D-napi ágyúelfoglalást . Ezért a tettért Winters századost jelölték a Medal of Honour-ra . Amit azért nem kapott meg mert hadosztályonként egy ember kaphatta csak meg. Itt az alkalom , hogy ezt a hibát jóvá tegyék Szavazz te is : http://www.petitiononline.com/Winters/petition-sign.html?
Köszönöm
Alby alberthegedus@yahoo.co.uk
Kérlek benneteket segítsetek !!! Ahol tudjátok rakjátok le ezt a linket !
Viccesen gondolok arra , hogy most fordítva történne valami . Az amerikaiak sokan szavaztak az M0 -ás híd nevére . Ők viccből csinálták hát én komolyan gondolom .
én meg csak azt mondtam rendkívül kicsi a valószínűsége, hogy a kapitányok kockáztatták volna a naszádot és a legénység életét teljesen irracionális dologért.
több okból is igen kicsi a valószínűsége, hogy ilyen piti bosszúvágy miatt a kapitány kockáztatta volna az egész legénységét, mivel konvoj térségében bármikor, bárhol feltűnhetett egy romboló, s ha felszínen van, igen kicsi az esélye arra, hogy túlélje a kalandot... de ennél is nagyobb veszély leselkedett rájuk a levegőből, mivel a konvojt kísérő szövetséges gépek a felszínen tartózkodó tengót úgy kinyírhatták, hogy már csak a becsapódásokat észlelik...
Történhetettt az úgy is hogy egy műszaki hibás lemaradt hajót támadt meg a tengó, és miután elsűlyedt a hajó, felmerült, és a csónakokat is legéppuskázta.
Nem mondom, hogy így volt, de lehetett akár így is.
elég hullámzó arrafelé a tenger, a csónak sokszor annyit ér északon, mint a dióhéj... egyébként is konvojok térségében melyik tengó merül fel két csónak miatt a bőrét kockáztatni?
biztos abban a jelentésben szerepelt ez is, amely szerint a Tirpitzen torpedótalálatot ért el az egyik szovjet tengó:)
pedig az északi útvonalon kezdetektől konvojrendszerben haladtak a hajók, jó pár hadihajó és sokszor rephordozó kíséretében, a galád német tengó meg torpedózás után a rombolókra fittyet hányva felmerült, hogy kicsit géppuskázzon :) (csak a PQ17-es konvojt oszlatták fel, az összes többi végig megfelelő kísérettel haladt, tehát a tengók vízalól, torpedóval támadhattak).
egyébként is észak inkább a repcsik, mint a tengók vadászmezeje volt. egy-egy kirívó eset történhetett, de több nem.
Nyíltan nem adhattak olyan parancsot, amelynek az volt a lényege, hogy a szövetséges tengerészeket hagyni kell elpusztulni. De abban igazad van, hogy a parancs lényege ez volt. Ezzel is el akarták rettenteni őket attól, hogy hajóra szálljanak.
A legsúlyosabb incidens 1944. március 13-án történt, amikor az Atlanti-óceánon az Egyenlítőtől délre az U 852 (Heinz-Wilhelm Eck) elsüllyesztette a PELEUS görög gőzöst, majd 3 tengerész kivételével legéppuskázták a hajó személyzetét. (ezért egyébként a háború után egy brit katonai bíróság Eck-et és a gyilkosságban résztvevő társait halálra ítélte és kivégezték őket.)
Szóval az este utánanéztem. Nem 1943-ban történt, és nem az Indiai óceánon. Minden más stimmel :))))
1942. szeptember 14-én az U 156 (pk: Hartenstein) 600 tengeri mérföldre a Nyugat- Afrikai Pálma-foktól délre elsüllyesztette a LACONIA 20 000 BRT-s óceánjárót, amely 1800 olasz hadifoglyott vitt Egyiptomból Dél-Afrikába.
Miután kiderült, hogy olasz hadifoglyok voltak főleg a fedélzeten, az U 156 elkezdte a mentést, és hamarosan segítségére sietett az U 506 és az U 507. Közben a vichyi francia hatóságok 1 cirkálót és 2 fregattot indítottak el a túlélők kimentésére, a 3 tengó pedig elkezdte a 7 mentőcsónakot a franciák által megjelölt pontra vontatni. Szeptember 16-án reggel jelent meg az amerikai repülő, amely bombákat dobott a 3 tengóra.
Az eset után adta ki Doenitz a hírhedt "Laconia-parancsot" amely megtiltotta, hogy a német tengók az elsüllyesztett hajók személyzetének bármilyen formában segítséget nyújtsanak.
Nem kötözködés képpen kérdeztem, hanem mert a témával kapcsolatos minden információ érdekel. A különbségre való javításodat köszönöm, valóban felületes voltam.
javítom magam, természetesen 41. dec. 12. a német hadüzenet - elnézést az elütésért, viszont 42 folyamán akkor sem sok USA rephordozó szaladgálhatott az Indiai-óceán keleti medencéjében, mivel a jappok ekkor még igencsak lekötötték őket.
