beszélgettem egy éve amerikai neocon-okkal. Az iskolai tanulmányai során, és a közbeszéd alapján azt mondta: USA nem veszített el háborút, csak jó célért küzdött, és csak jó eszközökkel. Ehhez kellenek az általad is említett (pszichikai) megerősítések, mást egyszerűen nem is mondhatnak... ...pl próbálj itthon román elméleteket hangoztatni...
Utóbbi időben mást se látok a Discovery stb tévéadókon, mint (kissé torzitom): micsoda jó dolog volt hogy ledobták a két atombombát, hiszen hány amerikai és japán életet kiméltek igy meg...
1. Először is nem állt szándékomban megsérteni téged, nem ismerem a szakmai előéletedet, és rajtad kívűl esetleg olyanok is olvassák ezeket a véleményeket, akiknek ez nem egyértelmű.
2. Az M-13 négy változatából csak egyben múlja fel robbanótöltet mennyisége szerint a szovjet 152 mm-es gránátokat.
Rakéták adatai :M-13 43.2/4,9 kg, M-13UK 42,3/4,9 kg, M-13DD 62,2/4,9 kg, M-20 57,9/18,4 kg
152 mm 37M D-1 tarack: RRO/OF-530 40/6,86 kg G-530 40/5,1 kg,
152 mm 37M ágyútarack. RRO/OF-540 43,6/5,9 kg, OF-540G 43,6/6,25 kg BR-540 48,8/0,66 kg BR-540B 49/0,48 kg
Szerintem nem 40 kg körüli, hanem a feletti mind. Az öszes repeszromboló töltette nagyobb legalább 20%-kal (kivéve a M-20, aminek viszont a hatótávolsága volt csekély).
3. Úgy gondoltam, hogy az eddigiekben 1 gránát romboló képességét vettetük egybe 1 rakétáéval.
4. Továbbra is általános adatokat adsz meg, és pedig ha konkrét adatokat (ha akarod akár a hivatkozhatok szabályzatokra: Tüfe14 (152 mm 43M tarack), Tüfe15 (152 mm 37M ágyútarack D-1) illetve a löszerekről szóló Tüfe 59 (késöbb Tüfe136).
5. Nem én vontam kétségbe a sorozatvetők használhatóságát, Én pont kiálltam mellette. természetesen mindegyik eszköznek megvan a megfelelő tűzfeladata, és anak alkalmazási mélysége
6. Úgy gondolom, hogy véleményünk, mindössze két dologban tér el:
- az egyik a rombolóerő
- a másik a csúnya szavak használata, ha nem tetszik a másikunk véleménye.
Off:
Remélem ettől a kis intermezzótól eltekintve, még jóizükret fogok vitatkozni, vagy éppen egyetérteni egy volt tüzérrel.
1. Nem elfelejtettem, hanem Én csak a szovjet rakétákról, és tüzérségi gránátokról írtam, írtam, mert vitattam azt állítást (csak vélemény), hogy megfelelne egy M-13-as rakéta egy ugyancsak szovjet 152 mm-es gránátnak.
2. Nem tudom elütés csak amit írtál, de az M-13, RSz-132 mindkettő átmérője 132 mm az Én forrásaim szerint.
A muszaki leiras szerint (orosz) max. lotavolsag 14.600 m. (nagyjabol megfelel a ,,15.000"-nek, de azert az a 400 m is sokat szamit.
Ad ketto: en a BM-sorozatvetok eseteben a legnagyobb elterjedesnek orvendo 152-mm RS-lovedeket vettem alapul (lotavolsag 8.300-8.500 m, majdnem 600-700 m-el nagyobb, mint a nemeteke volt; raadasul az RS thermoborikus lovedek volt, es nem csak repesz-rombolo.)
Amit mi használtunk a 80-as években, az az 1943-as szovjet 152-es ágyútarack némileg módosított változata volt, emlékezetem szerint a malac 56 kg, ehhez a töltet és hüvely még 32 kg ( maximális töltettel). A lőtávolságot pedig 15000 méterre mondták. Mivel műszaki leírást sosem kaptunk róla, így nem tudom mennyire fedi a valóságot. Akkor még fotózni is tilos volt, nem, hogy műszaki leírást adtak volna a fegyverhez...
Nem ismerem a forrásaidat, de az enyémek szerint a szovjet 152 mm-es tarackok és ágyúk gránátja 40 kg-tól (repeszromboló) egészen 51 kg-ig terjedtek (páncélgránát). A repeszrombolók töltete 6-8 kg között mozgott.
Az M-13 rakéta ezzel szemben 132 mm 42,3-57,9 kg közötti induló tömeg mellett (vigyázz ez a rakétameghajtást és a robbanófejet is jelent, míg az 152mm gránátok tömegében nincs benne a kivető töltett) 4,9-18,4 kg robbanótöltettel rendelkezett.
42,3 kg-os rakéta 4.9 kg-os töltet mellett 8400 m lőtáv, míg a 57,9 kg-os 18,4 kg robbanótöltettel rendelkező rakéta csak 5500 méterre ment el.
Egy szovjet 1937 M 152 mm-es ágyútarack 43,6 kg-os gránátja 17265 méterre ment.
Az 1938 M tarack 51 kg-os gránátja 12400 méterre ment.
Ezeknek az adatok tükrében, Én nem állítanám hogy egy M-13 rakéta egy 152 mm-es gránáttal volt egyenértékű, maradjunk inkább egy 122 mm-esnél 25 kg körüli gránátok kevesebb, mint 4 kg-os robbanóanyag töltettel.
Más ( Tisztelt Miszega ez nem neked szól, nem, tudom ki írta)
Én úgy hallottam, hogy az M-13-nak is jelentős repeszhatása volt, nem csak légnyomást okozott.
ugyanazt utángyártani, még, ha jó fegyver is értelmetlen - mivel valószínűleg addigra az eredeti használója továbbfejleszti. annak van értelme, hogy egy kiforrott fegyvert továbbfejlesszenek - saját céljaiknak, gyártási kultúrájuknak megfelelően. A németek tudtak volna T34-et gyártani, a szovjetek viszont nem valószínű, hogy a tigrissel, királytigrissel az adott időszakban megbirkóztak volna, de, ha mégis sikerül valami csoda folytán, akkor se bírták volna a precíziós szervízigényt, mivel nem volt megfelelően képzett személyzetük hozzá... munkakultúra...
csak ne feledd el az akkori tölteteket számba venni, a maiak helyett - egyébként a maiak romboló erejét is láthattad nyáron, Észak-Izraelben, a kilőtt több ezer darab lövedék a legtöbb gondot a zsidóknak a bozóttüzekkel okozta.
Termit keverekekrol vagy termoborikus loszerrol halottal? (Nem kotozkodes kepen mondom).
Lattal mar BM-sorozatveto utani teruletet? Nem lehetett annyira ,,lelektani" fegyver, ha a mai napig vagy 40 hadsereg fegyvertaraban megvan (beleertve a fejlettebb orszagokat is).
A sorozatvetoknek megvolt az elonye, es megvolt a hatranya is.
Bovebben a temaban holnap irok, mert most 2 percem maradt:((((
Miből volt az a 6-7 kg-os robbanófej, talán könnyített uránból, hogy akkora ereje volt, mint a 152-es ágyútarack 56 kg-os lövedékének? :)
A humort félre téve kizárt a hasonló rombolóerő ( 152-nél voltam tüzér, igaz pár évtizeddel később). Hatásfoka a töredéke volt, előnye a tűzgyorsaság, a terület lefogása és a pszichológiai hatás - de minden más paraméterben a csöves tüzérség a jobb.
