Teljesen igazad van, most mégis elakadtam, hogyan lesz a fotocella kapuiból útvonal.
Az úgy igaz, ahogy mondod, a fotocella két kapuja között c*k*p alapján mindig az a távolság lesz, amit a fényforrás mellett állapítanánk meg. Félre kell tenni itt a Doppleres és a specreles lózungokat. Ezt úgy értem, hogy a c*k*p értéke változatlan marad a két cellakapu között, bármilyen hektikusan mozog a számláló.
Na jó, de hogyan lesz ebből fényforrástól mért távolság? Hiszen igaza van ivivannak, c*k*p értéket mérünk akkor is, ha áll a számláló a fényforráshoz képest. Most úgy látom, hogy mindenképp meg kell még adni azt a szempontot is, hogy az űrhajó irány változatalan. Vagy pedig ismernünk kell a fényforrás rendszerében másik pontot is ahhoz, hogy a számlálónk helyzetét betájoljuk. Tehát be kell tenni háromszögelést is?
PS: Azt ugye látod már, hogy fejlődnek a kollegák, és levetkőzték a specreles lózungjaikait. :-)
Jobban belegondolva semmilyen függvény sem jó.. És bármi lehet visszatetsző..
A számlálós ügyben viszont, minden egyes impulzushoz ugyanaz a forrás rendszerbeli hullámhossz tartozik. Ebből fakadóan a számláló értékhez tartozó
forrás rendszerbeli távolság s(p)=s0+p*L ahol a p a számláló állása s0 helyről
indulástól megszámlált impulzus számmal, L a forrás rendszerében a fény által
két impulzus között megtett út.
Éés mielött további félreértések lennének, az egyszerűség kedvéért a számláló 1D-s mozgást végez pl. az X tengely mentén.. tetszőleges sebességeket felvéve a forrás rendszerében.
Az elv 2D-s ill. 3D-s kiterjesztéséhez a forrás rendszerében nem elegendő egyetlen pontszerű forrás léte.
Amúgy meg ilyen az amikor a függvény jellege jó? Szerepelnek benne olyan változók amik a jó kifejezésben is benne vannak? Egyenlőségjel van a jobb és bal oldal között? Vagy ez csak része a kimosakodásnak, és egyedüli szerepe, hogy elősegítse a "nekem mindig igazam van ezekkel a hülyékkel szemben" magatartás megerősítését? Azt hiszem ezt hívják kognitív disszonanciának.
"Sajnálom, hogy a legegyszerűbb függvények értelmezésénél már gondjaid vannak. Azt még jobban sajnálom, hogy a beszélgetésbe az "akasszuk meg a topic-ot" oldalon száltál be. Remélem, egyszer ez ah hozzáállásod is jóra fordul.. Megnyugtatlak a függvények helyesek."
vs.
"Nos, egyik sem jó.. A függvény jellege a jó .."
Legalább egyetlen egyszer megérnénk azt, hogy egy ilyen leégés után bocsánatot kérsz! Nem azért amiért tévedtél (ez bárkivel előfordul), hanem azért, mert lekezelő voltál és nagyképű és mindemellett még hülyeséget is beszéltél.
Nem gumicsont reakció volt. Egyszerűen nem világos a leírásodból, hogy miéárt használod az egyéb órákat és az sem, hogy azok egymáshoz képest hogyan vannak elhelyezve. Ezért javasoltam, hogy egyszerűsítsük le a kísérletet. Ezt gumicsont reakciónak nevezni eléggé érdekes.
Miután már maga Ciprian is elismerte, hogy a távolság képlet rossz, ezért ez a nagyképű hozzászólásod visszatetsző. Megnyugtatlak, nincsenek függvényelemzési problémáim. És ha elolvastad volna az utolsó pár hozzászólást, akkor te se írtál volna ilyen nagyképűen...
A "t"-s képlet lehet jó, de az "s" biztos nem, ahogy már megállapítottuk itt...
"És ha nem segítenek forrás oldalon? Sőt, a forrás nagyon messze van és ismeretlen a relatív sebesség?"
Nos, ha SI méterénél nem segítenek a forrás oldalon, akkor Neked sincs métered.
Az relatív sebességet is ismerjük, sőt mi több! A számlálós hajó fedélzetén
méterben mérhetően, kézzel foghatóan ismerjük..
Egy távoli csillag relativ sebességét rendszerünkben sem ismerhetnénk pontosabban, pedig azt éppen úgy elfogadod ismertként, mint akár a Vénusz vagy a Jupiter relatív sebességét.
Te vagy az egyetlen aki jó irányban gondolkodik. Lenyűgöz a kitartó türelmed, ahogyan a "csakazértselegyenúgy" vitapartnereinkkel küzdesz.
A kérdésedre válaszolva, igen a két fénysorompó közötti távolságot összevetve
az impulzusok közötti távolsággal, a k tényezőt is megkaphatjuk, ill.
van egy nagyon lényeges jelentősége.
Egy adott forrásból származó fénynek standard frekvenciája és hullámhossza révén, az ettől való eltérés mérésével a saját rendszerünk által elszenvedett
idő-hossz torzulások mérhetők.
És mint ahogyan azt elsőre felismerted, mindezt konkrét szám formájában.
Úgy mint ahogyan a példa szerinti 1945. villanás-jel mindenkinél az 1945. sorszámú,
úgy az 1946.-tól mért távolsága a számláló rendszerébeni hossz.
Így amennyiben a Földön használt helyi Kripton-86 2p10 és 5d3 energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő, vákuumban terjedő sugárzás hullámhosszúságának 1640763,73-szorosa, akkor a számláló rendszerében ekkora hosszúságú
a forrás rendszerének 1 métere.
Így akár kapuzhatunk is a fénysorompókkal, majd az első által átengedünk pl.
8203818,65 impulzust amire a fénye eléri a második fénysorompót,
akkor egyszerűen osztjuk 1640763,73 -al... 8203818,65/1640763,73=5
és megkapjuk, hogy a forrás rendszerében pontosan 5 méter az a hossz ami a
számlálók rendszerében a két fénykapu között van.
Ha ez a helyi méterrúddal csupán 4 m-nek mérhető akkor pillanatnyi sebességünket is ismerjük.. a forrás rendszerében.
Azaz megint csak egyszerű abszolút numerikus értékekkel dolgoztunk.
Persze most majd mindjárt előállnak azzal, hogy "jó, de mi úgy gondoltuk, hogy legyen egy jó - értsd nem Gezoo-féle - óránk az űrhajón plusszban". Persze így könnyű. Ha bármi gond van, akkor kitalálnak valami újat.
Mondjuk abban nem vagyok biztos, hogy ez elég. Egy dimenzió esetén elég, de mi van, ha a forrás körül körpályán mozgunk? Vajon gyorsulásmérő nélkül - csak ezzel a két óra segítségével - rá fogunk jönni, hogy körpályán mozgunk és nem változik a távolságunk a fény forrásától? Szerintem nem. Sőt, jobban belegondolva biztos nem vagyunk rá képesek.
"Rájöttem már, hogy a c*k*p csak az utak összegét adja meg. Vagyis mozoghat a számláló periodikusan helyben is, az utak összege ekkor is c*p*k lesz."
Még csak ezt sem. Ha megállsz, akkor az út 0. A c*p*k pedig folyamatosan nő.
Én sem értem, hogy mit akartok ezzel a globális idővel, de tudjátok mit: tegyük fel, hogy van egy űrhajónk, ahol a Kicsi Rózsaszín Láthatatlan Orrszarvú (KRLO) mindig megsúgja nekünk a "külső" időt, ha kérdezzük, tehát mindig van egy tKRLO időnk, mint viszonyítási alap.
És most jöjjön, hogy ezt mire szeretnétek használni? Elsősorban Gézoo-t kérdezem, mert Ő vetette fel az egész bonyolult rendszert...
nyilván, ha túl egyszerű lenne, akkor ők is értenék, hogy ez így kevés. egy jelforrásból sose lesz hely is és idő is, csak a kettőnek valami kevercse. távolság nélkül nem tudjuk az időt, idő nélkül a távolságot. csuka fogta róka.
egyes embereknek úgy működik a világ: ami túl bonyolult, arról nem nyilatkozom, lehet, hogy jó, lehet, hogy nem. másoknak meg így: ami elég bonyolult, annak a hibáit nem értem, tehát akkor az jó.
Amit én nem értek az az, hogy miért nem jó az, ha a forrás elküldi a nála mért időt mondjuk másodpercenként. Nem, nekik ez nem elég bonyolult és misztikus, be kell kavarni céziumot, meg talán még a Mikulást is.
Ez a kripton frekvenciája honnan jött be? Teljesen felesleges, csak bonyolítja az egészet. Az a lényeg, hogy van egy pulzárunk, ami adott időközönként (esetünkben másodpercenként) küld egy impulzust. Még csak azt sem értem, hogy honnan került ide cézium vagy bármi másféle anyag.
Tőlem bekeverhetjük a Cs-133-at is, de az teljesen felesleges. És akkor is ugyanerre az eredményre fogsz jutni. Amúgy szerintem ott a törtben a cézium frekvenciáját nem szorozni, hanem oszteni kellene azzal a baszom nagy számmal nem? Így szorozva nem hiszem, hogy jó.
nem bizonytalanodtam én el, amit mondtok, az nem jó. de az a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy nincs semmi jelentőssége, ha sikerül megoldani a technikai problémákat, akkor sem lesz a végeredménynek semmi tanulsága.
ez olyan, mintha valaki föld központú leírását adná a naprendszernek, bizonyítandó, hogy mégiscsak a nap kering a föld körül. némi erőlködéssel meg tudja csinálni a pörgő-forgó leírást, de ettől még igaza nem lesz.
"A fényforrás rendszerében villanjon fel a fény másodpercenként egyet (azaz amikor egymás mellett állnak, akkor a fényfelvillanás periódusideje pont 1), így persze k is 1."
Nem jó, nem azzal a k-val számolsz, amit írtam. Kihagyod, hogy a fénysugár frekvenciáját össze kell vetni a Cs-133 frekvenciájával is. Olvasd el légyszíves figyelmesebben, amit írtam erről a legutóbb.
a cél valóban triviális, a megvalósítás azonban nem annyira. például tudni kellene valahonnan a távolságot is. valamint, ha áltrel felé mozdulunk, azt is érteni kell, hogy a bejárt út nem egyenes, sőt, több úton is eljut hozzánk a jel. (még pontosabban végtelen úton jut el mindenhonnan.)
Köszi, ebben van igazságod. Az s=s(0)+c*k*p valóban nem a helyet adja meg. Rájöttem már, hogy a c*k*p csak az utak összegét adja meg. Vagyis mozoghat a számláló periodikusan helyben is, az utak összege ekkor is c*p*k lesz.
A képlet csak akkor jó, ha megadjuk a mozgás irányát is, és az nem változik.
Az a hihetetlen, hogy ilyen triviális dolgot két napi vita után sem értenek a kollégák. Persze igazad van, triviális dologra ne fordítsak ennyi időt.
Azért van kis érdekesség is a dologban, nem nagy, de nézd meg, nem tudnak a szakik kimászni belőle. A mozgó impulzusszámláló ugyanis pöröghet, felszállhat körhintára és cigánykereket hányhat mint ide Lacháza, azonban akkor is jól fogja mutatni az álló fényforrás idejét. Ez az, amit a kollégák nem tudnak megemészteni. :-)
hihetetlen ez a téma. a két "reformer" azon erőlködik, hogy definiáljon egy globális időt, ami egyáltalán nem nehéz dolog, az már egy más kérdés, hogy gyakorlati nehézségeket vetne fel. ez annyira érdekes téma, minthogy van a földön lokális idő, meg van UTC. ennek semmiféle tudományos jelentőssége nincsen, pusztán praktikus kérdés.
a vita meg azon megy napok óta, hogy még ezt sem tudták rendesen kitalálni, és az amúgy teljesen felesleges és egyáltalán nem újszerű ötletet is telerakták hibával.
de a fő hiba akkor is az, hogy nem látják be: amit akarnak, az triviális. akárki tud definiálni globális időt. csak az nem lesz túl használható. azért nem is használja senki.
Jó, akkor tehát az értelmezésem jó volt. Ekkor viszont ez nem működik. Nem csak ivivan-nak gyanús ez.
Legyen a kiinduló helyzet az alábbi: - induljanak mindketten ugyanarról a helyről, így s(0) legyen egyenlő 0. - A fényforrás rendszerében villanjon fel a fény másodpercenként egyet (azaz amikor egymás mellett állnak, akkor a fényfelvillanás periódusideje pont 1), így persze k is 1. - t(0) legyen nulla az egyszerűség kedévéért.
Ekkor a képleteink így egyszerűsödnek: - t=p (=1*p) - s=c*p (=0+c*1*p)
Kezdjünk el nulla időpillanatban c/2-vel távolodni a fényforrástól, pont mikor az utolsó fényimpulzus elment. A fényforrás rendszeréből nézve a következő impulzus 1 másodperc múlva indul (t=1) és t=2-ben éri utól az űrhajót. Az űrhajóban is számolják az impulzusokat és a képleted alapján amikor bejön az első, akkor kiszámolják a forrásnál eltelt időt és t=1-et kapnak. Tehát nem jó a képlet a t-s képlet vagy legalábbis nem azt mondja amit szerinted kellene ("a fényforrás rendszerében az idő (másodperc)" - idézet tőled)
De az útképlet sem jó. E szerint ugyanis a forrás rendszerében a távolságunk a forrástól c*p, azaz egy fénymásodperc, ami oké is, de ha megállunk és elkezdünk várakozni, akkor a képlet szerint egyre nőne a távolságunk - hiszen p egyre nő, míg c konstans -, miközben az nem is változik. Úgyhogy sajnos ez sem jó.
Az más kérdés, hogy elvileg lehet-e helyes képletet adni (elképzelhető, hogy lehet), de a jelenlegi kpletek nem jók. Mielőtt belekötsz: biztos igaz, hogy ezek is számolnak valamit, de nem azt amit te mondtál. :)
Akárhogy gondolkozom, nekem ezek a képletek gyanúsak. Nem tudom, hol a hiba, de az biztos, hogy az "s"-t nem így kell számolni. Egész egyszerűen azért, mert a képlet szerint (ha k>0) s>s(0), ami egyszerűen kizárja, hogy én közelebb menjek a forráshoz, pedig hát én közelebb is mehetek, ha akarok... Szóval valami nem stimmel, de nem tudom, hogy mi... Most vacsizok és utána kitalálom, hogy hol a baj :-)
A módszer csak a forrás rendszerében jó. Pl. felküldenek egy űrszondát, és az űrszondán is a földi álló rendszerbeli paramétereket akarják használni, és nem akarják, hogy a paramétereket a szonda mozgása befolyásolja. (tekintsünk el a gravitációtól). Erre jó a módszer.
Mi van, ha nem segít be a távoli rendszer? Nem tudom, ezért kérdem, mit lehet kezdeni Gézoo fotokapuival?
Mint mondtam, az álló fényforrásnál egyszer kimérik k értékét, és ezt közlik Gézooval.
k=f(fénysugár)/(f(cézium)* 9192631770) Ezzel t=k*p
itt t= a fényforrás rendszerében az idő (másodperc) f=frekvencia (1/másodperc)
p=a fénysugár periódusainak a NUMERIKUS SZÁMA Gézoo számlálóján. Figyelj a nagybetűs kiemelésre.
Gézoo impulzusszámlálót visz magával, ami csak a periódusok p=NUMERIKUS SZÁMÁT jelzi ki. Semmi mást nem mér, a többit számolja.
Tehát k a fényforráshoz rögzített rendszerben konstans. Ezt az értéket csak egyetlen egyszer kell megadni Gézoonak. Úgyanígy csak egyszer kell megadni Gézoonak s(0) és t(0) értékét.
Ezek után Gézoo ki tudja számolni a a fényforrásnál levő t=t(0) + k*p időpontot, és a fényforrástól való távolságát a FÉNYFORRÁS RENDSZERÉBEN. A fényforrásnál a t pillanatnyi időpont akkor van, amikor az impulzus beérkezik Gézoohoz. Tehát egyidejű. (Leszámítva természetesen a jel késlekedését a műszerén belül, de ezt most is, mint általában, hanyagoljuk el)
A pillanatnyi távolságot a fényforrás rendszerében kapjuk meg, mégpedig akkor, amikor a fényforrásnál az óra éppen t időpontot mutat: s=s(0)+c*k*p
Leírtam ezt nagyon sokszor, nehogy azzal gyertek, hogy ezt csak most mondom. Olvasd kérlek vissza.
Ha úgy tetszik a kijelzőre közvetlenül ki lehet írni t és s értékeket, Gézoo készüléke tehát óra és távolságjelző is egyúttal.
