Ezt nagyon rosszul írtam, nem is így gondoltam: "Emiatt lecsökkentjük a hullámhossz egységét is annak érdekében, hogy a méter is megmaradjon 1 méternek."
Így gondolom:
Tekintettel arra, hogy a mozgó kripton frekvenciája csökken, emiatt a nyugvó 1méter hosszúságra kevesebb periódus esik. A métert azonban periódusszámban határozzuk meg. Kevesebb periódusszám egyúttal azt jelenti, hogy a méter mérőszáma kisebb lesz, hiszen a mérőszám a periódus. Vagyis ez a hosszkontrakció egy valóságban állandó hosszúságú rúdon. Ez a gondolatmenet egyezik a tieddel, ha jól látom.
A cézumos idő, és a kriptonos útmeghatározásra gondolok. Tudom, hogy érteni fogod.
A méteretalon/másodpercetalonnál a periódusszámok aránya állandó a földi álló körülmények között. Ha mozog a cézium, lassul a frekvenciája, kevesebb lesz a periódusa. A specrel a mozgó tárgyon visszaállítja a periódusszámot annak érdekében hogy 1 másodperc a mozgó tárgyon is 1 másodperc legyen. Ez az idődilatáció, és szerintem ez az ok is. Nem kell persze ezzel egyetérteni velem.
Ha viszont baszkuráltunk egyet a céziumon-etalonon, akkor ugyanezt meg kell tenni a kripton-etalonnal is, mert a kripton frekvenciája is lelassult. Emiatt lecsökkentjük a hullámhossz egységét is annak érdekében, hogy a méter is megmaradjon 1 méternek. Persze hogy mindebből nem veszünk észre semmit, mert csak az etalonjainkat baszogattuk, és ennek semmiféle fizikai következménye nincs. Az már csak hab a tortán, hogy a periódusszám valóságos csökkenése miatt az agyunk valóságosan is lelassul, emiatt azt sem vesszük észre, hogy kevésbé öregszünk.
Persze, ezt megtehetjük. De ennek van egy nagyon kellemetlen következménye. A magasságom állandóan változna, az asztal hosszát is folyton másnak mérnénk, hiszen a mindennapokban használt mérőrúd mindig más lenne. Ha a hajó gyorsítana vagy lassítana, akkor mindig összemennénk, majd kitágulnánk, legalábbis, ha a standard mérőrudat használnánk. Persze bevezethetnénk egy lokális mérőrudat, ami fix lenne, ami nem változna, de akkor meg a lokális és a globális időrúd közötti átváltás lenne nehézkes (időpont-függő).
Ezért aztán ez az etalon nem igazán lenne használandó. Ráadásul éppen az a gond vele amit mmormota hívta fel a figyelmedet, ugyanis az általad a 48982-ben adott megoldás nem jó az ő problémájára. Ha van két méterrudam, az egyik amit elindulás előtt egyeztettem az álló rendszerrel és a másik meg ami úgy működik mint a tied, akkor ha a munkások a központi - te órád szerint - használt mértékkel dolgoznak, akkor a végén visszaküldve az alkatrészeket az álló rendszerbe azok nem fognak stimmelni. Akkor fognak stimmelni, ha azokat a kutya közönséges, de indulás előtt szinkronizált mérőrúddal mérem ki.
Az ok nagyon egyszerű: a te órád azt mutatja, hogy az adott pillanatban mekkorának látod te az álló rendszer 1m-es darabját (azaz a hozzád képest nagy sebességgel mozgó 1 m-es méterrudat). És amikor elkészíted a várt készülékdarabot, akkor az olyan hosszú lesz a te hajódon, mint amilyennek te a mozgó rendszerbelit látod. Ha mondjuk 1/2 m hosszúnak látod az álló rendszer 1 méterjét, és az álló rendszerben ennek pont egy méteresnek kell lennie, akkor ezt te 1/2 méteresre fogod esztergálni (a hajó lokális mérőrúdja szerint lesz ennyi, a szerint ami szerint a belső hosszak nem változnak). Amikor aztán visszatérsz a bázisra, akkor az a munkadarab még mindig fél méteres lesz a hajó mérőrúdja szerint, de ekkor a ajó mérőrúdja és a te mérőrúdad pont ugyanakkora lesz, így aztán az elkészült és bázisra vitt munkadarab is pont fél méteres lesz 1 méter helyett.
Megj.: természetesen itt a mérőrúd képletes, valójában helyette az általatok javasolt eszköz vagy hasonló rezgésszámon alapouló eszköz van. Csak így egyszerűbb rá hivatkozni, a lényeget meg nem befolyásolja.
"A mozgó rendszerben az óra lelassulva, már nem ugyanazt a hosszat tekintjük 1 méteresnek."
Pontosan így gondolom én is.
A Lorentz-transzformációnál együtt kezeljük az időt is az utat. Látszólag egyik sem ok vagy okozat, matematikailag egyenértékű a kettő. Attól, hogy matematikában együtt kezeljük az időt és az utat, a fizikában az egyik lehet ok a másik pedig ennek okozata.
Einstein az időt jelölte meg oknak, ezt Jánossynál olvastam, egyéb információm nincs Einstein kijelentéséről. Jánossy pejoratív értékelte, hogy Einstein kiemelte az időt, és azt mondta, hogy egyenrangú az idő és az út.
Jánossyval ellentétben én is az időt gondolom oknak, mégpedig olyan gondolatmenetben, ahogy mondod. A periódusok lelassulnak ez pedig az idő mértékének a dilatációját okozza. Szerintem ez az ok. A következmény pedig az út mértékének a megváltozása, de ez már csak matematikai következmény, és szerintem fizikai értelme nincsen. Ha úgy tetszik, az idő dilatációja valóságos, az út kontrakciója pedig látszólagos. Ez most csak a véleményem, de úgy látom egyezik a tieddel. Lehet másképp is felfogni, emiatt a valóságos-látszólagos vitába nem szoktam beszállni.
'Ha minden rendszer ugyanazt az időalapot használja és ugyanezen időalap egysége alatt megtett fényutat a hosszegységének meghatározására, akkor minden rendszer ugyanazon "méretű" idő és hosszmércét használja, sebességétől függetlenül.'
No ha ez így van, igazán adhatnál egy rövid, de pontos munkautasítást az űrhajók esztergályosainak, hogyan készíthetnek maguknak egy ősmércét, amit használva összeillő gépalkatrészeket készíthetnek. Ha az ebay-en több hajóról rendelek alkatrészeket, azok passzoljanak mikor kiszedem őket a csomagokból... :-)
Ennek nézz utána. A Lorentz-elvben a Lorentz-trafót a testen belüli deformáció mértékének kiszámítására használják elsősorban. Ezt a specrel nem ismeri.
"2.) A Lorentz-elvvel korrigált newtoni fizika szerint csak a mozgó tárgyak mennek össze."
Ezt honnan vetted? A Lotr-t kell alkalmazni: ha van egy x1 és egy x2 koordinátám, ami a másik rendszerben x1' és x2', akkor ez a távolság akkor is meg fog változni, ha a két koordináta között van egy test és akkor is, ha nincs. A Lorentz-elv is így számol és a specrel is. Ilyen szempontból nincs különbség... (ha lenne, akkor lenne kísérlet, amivel dönteni lehet a kettő között)
Ezt most mire írtad? Igen, így tudjuk meghatározni, hogy a másik rendszerben mekkorának mérik a két fénykapu közti távolságot. Ha mi - az űrhajón - fixnek látjuk (azaz 1 méteresnek mérjük), akkor a fényforrás rendszerében nem akkorának mérik (persze csak ha mozgunk) és fordítva, ha hozzáhangoljuk a bejövő fény megváltozásához, akkor ott mindig 1 méteresnek látszik.
"Gézoo készüléke azért jó, mert a fenti filozófiai vitát nagyon egyszerűen szemlélteti, és egyúttal el is függetleníti magát tőle. Jól szemlélteti ugyanis, hogy ha egyetlen rendszer adataival írjuk le a mozgást, akkor lehetetlenség beszélni az üres távolság kontrakciójáról. Ezt a kijelentést a specrel is elfogadja."
A specrel ezt egész pontosan hol fogadja el? Én ilyet a specrelben nem olvastam. Meg egyáltalán mit jelent az üres távolság fogalma? Ha hirtelen felgyorsulnék és elkezdenék a Nap felé repülni, akkor a Naptól mért távolságomat kisebbnek mérném, pedig köztünk - jó közelítéssel - üres tér van. Ha tök üres tér lenne, akkor is közelebb mérném.
Gezoo készüléke meg semmi ilyet nem mutat. Ha Gezoo munkása össze-vissza rángatja a második fénykaput úgy, hogy mindig pont akkor menjen át rajta az aktuális impulzus, amikor az elsőn átmegy a következő, akkor persze az eredeti rendezrben végig fixen ugyanakkora távolságúnak fogom mérni. De ebből nem következik az állításod.
"Van amikor viszont nincs előnye a specrelnek, pl. ha 8-10 különböző sebességű testtel van dolgunk. Ilyenkor úgy vélem, átláthatóbb egyetlen koordinátarendszerben dolgozni, vagyis a Lorentz-elvvel."
Ilyenkor a specrel is egy koordinátarendszerrel dolgozik. Miért ne dolgozna eggyel? Épp, hogy egyet használ, hiszen ilyenkor tudja összehasonlítani a különféle eseményeket.
1.) A specrel szerint a téridő egésze változik meg. Ennek következtében a tárgyak is összemennek, meg a közöttük levő távolságok is, mert mindkettő a téridő része.
2.) A Lorentz-elvvel korrigált newtoni fizika szerint csak a mozgó tárgyak mennek össze.
A két elmélet között lehetetlenség eldönteni, melyiknek van igaza.
Gézoo készüléke azért jó, mert a fenti filozófiai vitát nagyon egyszerűen szemlélteti, és egyúttal el is függetleníti magát tőle. Jól szemlélteti ugyanis, hogy ha egyetlen rendszer adataival írjuk le a mozgást, akkor lehetetlenség beszélni az üres távolság kontrakciójáról. Ezt a kijelentést a specrel is elfogadja.
"A specrel a mozgó és összement kaput is 1m hosszúságúnak mondja, meg az álló kaput is 1m hosszúságúnak mondja a saját rendszerében megmérve. Természetesen ekkor az álló és a mozgó mértékek nem azonosak egymással."
Ez így jó, de még egy kis kiegészítést jó hozzá tenni.
Tekintettel arra, hogy a specrel an block változtatta meg a mértékeket, emiatt a mértékek különbsége a testek közötti üres térre is vonatkozik. Azért praktikus ez, mert a Lorentz-trafót így az egész térre (és időre) alkalmazni lehet. Különben a testekre egyenként kellene a Lorentz-trafót alkalmazni akkor is, ha a testek közötti sebesség állandó lenne. Kétségtelen, hogy a specrel sok esetben praktikusabb mint a Lorentz-elvvel korrigált newtoni fizika. Van amikor viszont nincs előnye a specrelnek, pl. ha 8-10 különböző sebességű testtel van dolgunk. Ilyenkor úgy vélem, átláthatóbb egyetlen koordinátarendszerben dolgozni, vagyis a Lorentz-elvvel.
"Ez igaz.De csak azért igaz, mert a mozgó testek megrövidülnek még ha álló rendszerről nézzük is. Ez a kiegészítése a newtoni fizikának, annak érdekében, hogy ne menjünk át a specrelbe, és megmaradjunk a newtoni fizikán belül. Az üres távolság, azonban nem megy össze."
Tehát akkor a két kapu közötti távolság összemegy, de a köztük lévő üres tér nem. Ez így azért nem kerek nekem.
Na, eddig nekem nem tűnt fel, hogy a fénykapukat össze-vissza tologatjuk. Ha így teszünk, akkor igen, akkor a forrás rendszerében tényleg 1 méter távol lesznek mindig egymástól. Ez így már tiszta. Bár én eddig fix kapukról beszéltem, de nyugodtan cincálhatjuk is őket.
Viszont akkor felmerül, hogy mire jó ez? Mi fog ebből következni?
"Viszont ha egy másik - tök ugyanolyan elrendezésű - asztalt felviszek egy űrhajóra és gyors tempóban elkezdek távolodni, akkor az ezen az asztalon lévő két fénykapu már nem 1 méter távolságra lesz"
Ez igaz.De csak azért igaz, mert a mozgó testek megrövidülnek még ha álló rendszerről nézzük is. Ez a kiegészítése a newtoni fizikának, annak érdekében, hogy ne menjünk át a specrelbe, és megmaradjunk a newtoni fizikán belül. Az üres távolság, azonban nem megy össze.
Az asztalos példád akkor nem jó, ha az aztalodra csavarozod a fénykapukat. Ha a fénykapuk kiterjedés nélküli testek, és nincsenek az asztalhoz rögzítve, akkor az álló rendszerben nem megy össze a kapuk közötti távolság, ha a mozgó kaput az álló rendszerbeli adataival írjuk fel.
Más a helyzet a specrelben. A specrel a mozgó és összement kaput is 1m hosszúságúnak mondja, meg az álló kaput is 1m hosszúságúnak mondja a saját rendszerében megmérve. Természetesen ekkor az álló és a mozgó mértékek nem azonosak egymással.
De megint filozófálunk, ahelyett, hogy Gézoo készülékéről konkrétan beszélnénk. Szerintem konkrét példán keresztül könnyebb tisztázni a dolgokat
