Keresés

Részletes keresés

astronom Creative Commons License 2008.07.29 0 0 49006
Tudom, tudom olyan hülye vagyok, hogy nem fogom fel azt sem amit leírtak.

A terápia a helyes diagnózis felállításával kezdődhet.
Előzmény: cíprian (49001)
Gézoo Creative Commons License 2008.07.29 0 0 49005

 

 Meg- győzés esetleg, de győzelem?? Te miért akarsz győzni? Miben akarsz győzni?

Előzmény: pint (48986)
HondaVuk Creative Commons License 2008.07.29 0 0 49004
Az bizony lehet. Pontosan melyik része rossz? Mert az biztos, hogy nem fog stimmelni a végén. :)
Előzmény: mmormota (48989)
Gézoo Creative Commons License 2008.07.29 0 0 49003

Oké... indokold.. miért ne lennének egyformák az ősmércék?

 

Előzmény: mmormota (48985)
mmormota Creative Commons License 2008.07.29 0 0 49002
Éppen emiatt a rugalmasság miatt kértem Gézootól pontos utasítást az ősmérce készítésre. Ott nehéz kibúvót találni, mert megvan mit kell csinálni, hogyan, mire kell a mérce.

El is rontotta tisztán és világosan, annak rendje és módja szerint.

Előzmény: astronom (48999)
cíprian Creative Commons License 2008.07.29 0 0 49001
Marhaság. Einstein könyvéből idéztem, a specrelben pedig az üres tér összemegy.
Tudom, tudom olyan hülye vagyok, hogy nem fogom fel azt sem amit leírtak.


Előszőr keresd ki azt az Einstein idézetet, aztán büfögd ide magad.
Előzmény: astronom (48999)
cíprian Creative Commons License 2008.07.29 0 0 49000
Emlékszel a szomszédasszonyra? Tudod, akinek nem kellett kecske, mert a saját ujjából fejte a tejet.
Előzmény: pint (48997)
astronom Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48999
Nem emlékszel a vonatkoztatási építményre?
Ott meg éppen az volt a lényeg, hogy az üres tér is összemegy.
Elég rugalmas a cyprianfizika, hogy apróságokon ne akadjon fönn...
Előzmény: pint (48997)
cíprian Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48998
Azt hiszem nem olvasod el minden hozzászólásomat. Valakinek már leírtam, mire használják a Lotr-t a specrelben és mire a Lorentz-elvben. Nem ugyanarra használják.
Előzmény: ivivan (48995)
pint Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48997
emlékszel a fogaskerékre? ott is azt állította, hogy a fogak rövidülnek, emiatt a hézagok meg nőnek
Előzmény: ivivan (48995)
cíprian Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48996
Már hozzászoktam a lézerceruzához, meg a számítógéphez. Mérőszalagomat és a logarlécemet valahova a pincébe vittem, lusta vagyok előszedni.
Előzmény: pint (48994)
ivivan Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48995
Már olyan sokszor utánanéztem a Lorentz elvnek, hogy unom is :-) Inkább te nétt utána: a teljes koordináta rendszerre alkalmazzák a Lorentz trafót...
Egyébként érdekes is lenne, ha nem így lenne: van egy súlyzód; tudod. Egy rúd, a két végén egy-egy tárcsával. Ha ez testként megrövidül, akkor a két tárcsa közelebb kerül a kontrakció miatt. De ha kivesszük a rudat, akkor szerinted nem változik a két tárcsa távolsága, csak a vastagságuk csökken?
Előzmény: cíprian (48978)
pint Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48994
ahelyett, hogy megkísérelnéd újra feltalálni a lorentz transzformációt, nem ártana még most leállni.

a Kr pedig még mindig csak egy praktikus módszer, akárcsak a mérőszalag. miért nem mérőszalaggal erőlködsz inkább?
Előzmény: cíprian (48992)
cíprian Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48993
Látom megvetted a krumplit a piacon. Itt nem osztanak krumplit, neked a hozzászólás teljesen felesleges időtöltés lenne.
Előzmény: pint (48990)
cíprian Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48992
Ezt nagyon rosszul írtam, nem is így gondoltam:
"Emiatt lecsökkentjük a hullámhossz egységét is annak érdekében, hogy a méter is megmaradjon 1 méternek."

Így gondolom:

Tekintettel arra, hogy a mozgó kripton frekvenciája csökken, emiatt a nyugvó 1méter hosszúságra kevesebb periódus esik. A métert azonban periódusszámban határozzuk meg. Kevesebb periódusszám egyúttal azt jelenti, hogy a méter mérőszáma kisebb lesz, hiszen a mérőszám a periódus. Vagyis ez a hosszkontrakció egy valóságban állandó hosszúságú rúdon. Ez a gondolatmenet egyezik a tieddel, ha jól látom.
Előzmény: cíprian (48988)
mmormota Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48991
Nekem volt egy szép kísérletem a krómmal.
Előzmény: pint (48990)
pint Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48990
nem lehetne még valahogy a deutériumot belevonni ebbe? vagy legalább a C13-at
Előzmény: cíprian (48988)
mmormota Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48989
Ezt a mérce dolgot most te is elrontottad, csak máshogy...
Előzmény: HondaVuk (48987)
cíprian Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48988
A cézumos idő, és a kriptonos útmeghatározásra gondolok. Tudom, hogy érteni fogod.

A méteretalon/másodpercetalonnál a periódusszámok aránya állandó a földi álló körülmények között.
Ha mozog a cézium, lassul a frekvenciája, kevesebb lesz a periódusa. A specrel a mozgó tárgyon visszaállítja a periódusszámot annak érdekében hogy 1 másodperc a mozgó tárgyon is 1 másodperc legyen. Ez az idődilatáció, és szerintem ez az ok is. Nem kell persze ezzel egyetérteni velem.

Ha viszont baszkuráltunk egyet a céziumon-etalonon, akkor ugyanezt meg kell tenni a kripton-etalonnal is, mert a kripton frekvenciája is lelassult. Emiatt lecsökkentjük a hullámhossz egységét is annak érdekében, hogy a méter is megmaradjon 1 méternek.
Persze hogy mindebből nem veszünk észre semmit, mert csak az etalonjainkat baszogattuk, és ennek semmiféle fizikai következménye nincs.
Az már csak hab a tortán, hogy a periódusszám valóságos csökkenése miatt az agyunk valóságosan is lelassul, emiatt azt sem vesszük észre, hogy kevésbé öregszünk.

Rövid ész, tovább élsz. :-)

Előzmény: Gézoo (48984)
HondaVuk Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48987
Persze, ezt megtehetjük. De ennek van egy nagyon kellemetlen következménye. A magasságom állandóan változna, az asztal hosszát is folyton másnak mérnénk, hiszen a mindennapokban használt mérőrúd mindig más lenne. Ha a hajó gyorsítana vagy lassítana, akkor mindig összemennénk, majd kitágulnánk, legalábbis, ha a standard mérőrudat használnánk. Persze bevezethetnénk egy lokális mérőrudat, ami fix lenne, ami nem változna, de akkor meg a lokális és a globális időrúd közötti átváltás lenne nehézkes (időpont-függő).

Ezért aztán ez az etalon nem igazán lenne használandó. Ráadásul éppen az a gond vele amit mmormota hívta fel a figyelmedet, ugyanis az általad a 48982-ben adott megoldás nem jó az ő problémájára. Ha van két méterrudam, az egyik amit elindulás előtt egyeztettem az álló rendszerrel és a másik meg ami úgy működik mint a tied, akkor ha a munkások a központi - te órád szerint - használt mértékkel dolgoznak, akkor a végén visszaküldve az alkatrészeket az álló rendszerbe azok nem fognak stimmelni. Akkor fognak stimmelni, ha azokat a kutya közönséges, de indulás előtt szinkronizált mérőrúddal mérem ki.

Az ok nagyon egyszerű: a te órád azt mutatja, hogy az adott pillanatban mekkorának látod te az álló rendszer 1m-es darabját (azaz a hozzád képest nagy sebességgel mozgó 1 m-es méterrudat). És amikor elkészíted a várt készülékdarabot, akkor az olyan hosszú lesz a te hajódon, mint amilyennek te a mozgó rendszerbelit látod. Ha mondjuk 1/2 m hosszúnak látod az álló rendszer 1 méterjét, és az álló rendszerben ennek pont egy méteresnek kell lennie, akkor ezt te 1/2 méteresre fogod esztergálni (a hajó lokális mérőrúdja szerint lesz ennyi, a szerint ami szerint a belső hosszak nem változnak). Amikor aztán visszatérsz a bázisra, akkor az a munkadarab még mindig fél méteres lesz a hajó mérőrúdja szerint, de ekkor a ajó mérőrúdja és a te mérőrúdad pont ugyanakkora lesz, így aztán az elkészült és bázisra vitt munkadarab is pont fél méteres lesz 1 méter helyett.

Megj.: természetesen itt a mérőrúd képletes, valójában helyette az általatok javasolt eszköz vagy hasonló rezgésszámon alapouló eszköz van. Csak így egyszerűbb rá hivatkozni, a lényeget meg nem befolyásolja.
Előzmény: Gézoo (48977)
pint Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48986
"Sebaj, az a fő, hogy aktívak vagyunk :)"

bizony. a részvétel a fontos, nem a győzelem!
Előzmény: Gézoo (48980)
mmormota Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48985
No ha így csinálják, akkor izgalmas lesz bontogatni a csomagokat. :-)))

Ahány alkatrész, annyiféle méret. Ami közeledő hajóról rendeltem az pici lesz, ami távolodóról az meg nagy...


Előzmény: Gézoo (48982)
Gézoo Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48984

   Egyetértünk..  Bár, ha a pl eg "keringést" nézek, akkor ha a központja

mozog,  akkor az idő lassilása miatt a keringő rész által befutott pálya átmérője

az időlassulás mértékétől függ..

Előzmény: cíprian (48983)
cíprian Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48983
"A mozgó rendszerben az óra lelassulva, már nem ugyanazt a hosszat tekintjük
1 méteresnek."

Pontosan így gondolom én is.

A Lorentz-transzformációnál együtt kezeljük az időt is az utat. Látszólag egyik sem ok vagy okozat, matematikailag egyenértékű a kettő. Attól, hogy matematikában együtt kezeljük az időt és az utat, a fizikában az egyik lehet ok a másik pedig ennek okozata.

Einstein az időt jelölte meg oknak, ezt Jánossynál olvastam, egyéb információm nincs Einstein kijelentéséről. Jánossy pejoratív értékelte, hogy Einstein kiemelte az időt, és azt mondta, hogy egyenrangú az idő és az út.

Jánossyval ellentétben én is az időt gondolom oknak, mégpedig olyan gondolatmenetben, ahogy mondod. A periódusok lelassulnak ez pedig az idő mértékének a dilatációját okozza. Szerintem ez az ok. A következmény pedig az út mértékének a megváltozása, de ez már csak matematikai következmény, és szerintem fizikai értelme nincsen. Ha úgy tetszik, az idő dilatációja valóságos, az út kontrakciója pedig látszólagos. Ez most csak a véleményem, de úgy látom egyezik a tieddel.
Lehet másképp is felfogni, emiatt a valóságos-látszólagos vitába nem szoktam beszállni.
Előzmény: Gézoo (48977)
Gézoo Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48982

Szia!

 

  Ma is többször "elhangzott.."  vegyünk egy közös forrást, állandó időalapként.

 

   Rendszerében találjuk ki, hány db rezgésthez tartozó fényutat tekintsünk pl. 1 méter hossznak.  legyenn ez most 1000 db rezgés ideje...

 

   Szereljük fel a megrendelőket két-két fénysorompóval.. és azzal az utasítással

hogy olyan távolságra állítsák a számlálós fénysorompóikat, hogy a számlálókon

folyamatosan 1000 legyen a különbözet.. mert akkor a számlálók távolsága pontosan 1 méter.

 

  

Előzmény: mmormota (48981)
mmormota Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48981
'Ha minden rendszer ugyanazt az időalapot használja és ugyanezen időalap egysége alatt megtett fényutat a hosszegységének meghatározására, akkor minden rendszer ugyanazon "méretű" idő és hosszmércét használja, sebességétől függetlenül.'

No ha ez így van, igazán adhatnál egy rövid, de pontos munkautasítást az űrhajók esztergályosainak, hogyan készíthetnek maguknak egy ősmércét, amit használva összeillő gépalkatrészeket készíthetnek. Ha az ebay-en több hajóról rendelek alkatrészeket, azok passzoljanak mikor kiszedem őket a csomagokból... :-)
Előzmény: Gézoo (48977)
Gézoo Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48980
Sebaj, az a fő, hogy aktívak vagyunk :)
Előzmény: cíprian (48976)
Gézoo Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48979

   Na jó, jó.. Alkalmazni kell a Lorentz- transzformációt..

 

   De miért kell alkalmazni?  Vagy miért éppen azt?  Mi az a fizikai ok ami miatt

alkalmazni kell? Elgondolkoztál már ezen? :)

Előzmény: ivivan (48975)
cíprian Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48978
"A Lorentz-elv is így számol és a specrel is."

Ennek nézz utána. A Lorentz-elvben a Lorentz-trafót a testen belüli deformáció mértékének kiszámítására használják elsősorban. Ezt a specrel nem ismeri.
Előzmény: ivivan (48975)
Gézoo Creative Commons License 2008.07.29 0 0 48977

"De mire jó ez?"  Kérdezed.

 

     Egyrészt arra, hogy jól látható legyen az, amit Cíprian mond. Azaz a forrás

rendszer 1 métere ugyanakkora marad a mozgó rendszerben is, azzal együtt, hogy

     A mozgó rendszerben az óra lelassulva, már nem ugyanazt a hosszat tekintjük

1 méteresnek.

     Másrészt ennek az oka, kizárólag a mozgó rendszer fényhez relatív sebessége.

     Mert a mozgó rendszer két pontja között a fényút idejét,  amit mi távolságnak nevezünk, a sebességéből adódóan más idejűnek fogjuk mérni

    mint a forrás rendszerében álló ugyanekkora atomszámból álló test,

ugyanazon  két pontja közötti fényút megtételéhez szükséges időt.

 

    Azaz összefoglalva:

 

  Ha minden rendszer ugyanazt az időalapot használja és ugyanezen időalap egysége alatt megtett fényutat a hosszegységének meghatározására, akkor

minden rendszer ugyanazon "méretű" idő és hosszmércét használja, sebességétől függetlenül.

 

   És egy a specrel alapjait érintő összefüggés:

 

   Két rendszer közötti hosszkontrakció aránya a két rendszerbeni

 fényút idejének arányával fordítottan arányos.

 

Előzmény: HondaVuk (48974)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!