részleges igazad van: 1, a román átállás valóban meg volt szervezve, s a németek alábecsülték az első 2-3 napban, részben ezért is nem szakadtak el a főerőik Moldáviában időben az oroszoktól és nem zárták le a Focsani kaput ( a front jelentős rövidítése, előkészített állások, vazi akadály elég lett volna a VH megállítására, a Sztavka a tartalékokat biztos, hogy nem ide, hanem a berlini irányba küldi.
2, A 2. magyar Hadsereg nem csupán az 1. HDS-ből átdobott két hadosztályból állt, a póthadosztályok is meglepően jól harcoltak, s ott volt a német Gruppe Siebenbürger, benne egy intakt SS hadosztály, s páncélosok, tüzérség - amit jól lehetett vegyíteni a gyengébben fegyverzett, de harcolni akaró magyar alakulatokkal
3, Tordánál nem akadtak el a magyarok, 3 nap alatt 70 km-t nyomultak előre - az előttük védekező román hadosztályt teljesen szétverték, parancsnokát vezérkarostól elfogták. Ne fitymáljuk le a valódi magyar sikereket! Azért álltak meg, mivel szept5-én indult a támadás, s a légi felderítés már ezen a napon jelezte az orosz élpáncélosok elérték a Kárpátok szorosait. Szept.8-án padig kiadták a parancsot a védelembe való átmenetre, mivel az orosz páncélosékekkel több helyen harcérintkezésbe kerültek, s már nem volt sansz a szorosok elérésére.
4, ezt követően egy magyar gyalogos és pc. hadosztály, néha egy német pc. hadosztály támogatásával majd egy hónapon át Torda térségében feltartott egy orosz pc. hadtestet és a román csapatokat. Ez volt a tordai csata, s azért vonultak vissza a végén, mivel Erdély kiürítése miatt már Kolozsvár térségében voltak a balszárny csapatai.
5, Arad alatt is elverték a románokat rendesen, de ez csak korlátozott, pozíciójavító támadás volt, mivel nem a trianoni határon akarták fogadni az oroszokat. Világos térségében találkoztak össze a magyarok és a szovjet páncélos ékek. Arad térségét elvesztették, de az oroszokat sikerült lefékezni.
6, Az erdélyi román haderő nagyon gyenge teljesítményt produkált a magyar-német ellentámadás idején, a közben Moldvából áthelyezett román csapatok sem jelentettek erősítést, mivel az emberanyag igen demoralizált volt. A beérkező oroszok által grundolt Tudur Vladimirescu is kb. olyan teljesítményre volt képes, mint egy átlagos magyar sorhadosztály.
7, német fegyverek román kézben. Döntően nem zsákmány volt, hanem az eredeti fegyverzetük, amit Hitlernek köszönhettek, pl. Me 109-esek, német lövegek... a németek a raktáraik többségét megvédték a románoktól, mikor jöttek az oroszok felgyújtották. A légierőt meg majd teljes egészében evakuálták ( Szászrégennél pl. töb száz gép állt a mezőn, szállítók, vadászok, bombázók, minden féle... amire az oroszok légicsapást is mértek).
Torda utan a 2. magyar elakadt a romanokban. Nem a szovjetekben, a romanokban. Nem is csoda, 1 pancelos, es egy gyalogos hadosztaly keves akarhogy is vesszük. Aradot ugyan elfoglaltak, de par km-el utana szinten elakadtak, a romanokban.
Összegezzük a helyzetet. Az atallas meg volt szervezve. A romanoknak volt 2 intakt hadseregük, azonkivül az atallas utan a szovjetek rekord gyorsasaggal allitottak harcba az ellnük korabban bevetett, foglyul ejtett, stb. roman csapatokat. Közben a romanok elfoglaltak szinte az össze romaniai nemet fegyverraktarat, stb. Tehat atallas utan legkesöbb 2 hettel mar volt bevethetö szinten kb. 3 hadseregnek megfelelö erejük jobb felszerelessel, mint a magyar, es ebböl 1 eleve Erdelyben es a Partiumban volt, hatar menten többnyire kiepitett allasban.
Mi eselye volt a magyar hadseregnek, aminek a legjobb resze le volt kötve a Karpatokban, es egesz Erdely, Partium ellen össz-vissz egy gyenge hadseregnyi eröt tudtak összeszedni, amiböl 2-3 hadosztaly volt rendes alakulat, a többi pot,stb.
Szerinted az atallas ugy zajlott le, hogy beerkezett valahova egy telefonüzenet, "elvagva az 1. pc., 6.,8. szetverve, mit csinaljunk?", es erre a mit csinaljunkra valaki felkapott egy masik telefont felhivta Sztalint, hogy mit szolna ahhoz hogyha atallnank, erre ö jo, erre mag a roman, akkor rendben atalltunk.
Nem. Nem tudom, de szerintem az elsö targyalasok meg 43 elejen elkezdödhettek az atallasrol, es nem veletlenül nem tudtak a nemetek lezarni a Focsani kaput. Az egesz atallas kegyetlenül jol volt szervezve. Az sem veletlen, hogy a 2. magyar hadsereg a tordai hasadek utan elakadt a roman erökben.
Mellesleg ha nincs a kiugras, akkor Sztalinnak tenyleg csak a lengyel siksag marad, mint egyedüli lehetöseg az attöresre. A Karpatokon nem tudtak attörni sehöl sem, es nem tudtak volna Focsaninal sem. Es meg egy dolgot szem elöl tevesztett mindenki az alabb szolokbol, a VH is elerte a teljesitökepessege maximumat 44-ben. Akinek vannak informacioi, az nezzen utana, hogy mondjuk 44 nyaratol mennyire voltak feltöltve a VH-s hadosztalyok emberrel, es milyen idöközönkent, mondjuk viszonyitva akar 43-hoz, de meg inkabb 42-höz. Elfogyott az emberanyag. Berlin az utolso dobas volt. Sztalin nem veletlenül nem mert bevallani egy ujabb haborut. Söt nem veletlenül hagyta meg a Finn függetlenseget sem.
A Guernica nevű spanyol városka elleni 1937. április 26-i, 1600 áldozatot követelő náci légitámadás és bombázás nyomán született meg Picasso azonos nevű mesterműve, amely a háború borzalmainak leghíresebb szimbolikus ábrázolásaként vált ismertté.
Mielőtt megkérdezné valaki, hogy mióta lettem képzőművészeti szakértő leszögezném, hogy nekem az eredeti végzettségem grafikus és szobrász (kisplasztikák), ráadásul édesapám is képzőművész.
Kifejezetten érdekesnek találom annak elemzését, hogy különböző ,,nagy embereket, diktátorokat, politikusokat" mi visz rá a képzőművészet gyakorlására.
Hitleren kívül festett még Churchill (érdekes, de ő is tájképeket!:)), Chumbarlain (a koncentrációs táborok atyja), Buharin (az októberi bolsevista puccs egyik szerzője), J.Mengele és Genrih Jagoda (az OGPU véreskezű vezetője).
Szóval, ez önmagában is megérdemel egy pszichológiai vagy... kulturológiai(???) elemzést.
Egy fecske nem csinál nyarat. 44 végén, 45 elején a szövetségesek úgy törtek előre (mint keleten, mint pedig nyugaton), hogy sok német gépet a pilótáik egyszrűen összetörték: azokat a repülőtereket, amelyekről felszálltak, visszatértükkor már elfoglalták a földi egységek.
Eleg arra gondolni hogy mi van ha a nemetek meg egy kicsit tokeletesitik a Me-262-est es ebbol legyartanak tobbet gyartanak, ami meg lehetseges is lett volna ha nem vesztik el romaniat.
Felesleges. A nemet nyelvtudasom elegge alapfoku. De a levelet megprobalom megkeresni. Az ujsag szerint (amiben olvastam) a nemet tudos nagyon remenykedett es allitotta hogy kozel voltak.
Nem készült volna el. Elejétől kezdve egy tévutat választották, ráadásul a nukleáris máglyák sem kecsegtettek komolyabb sikerrel.
A témában ajánlok egy kifejezetten mérvadó szakkönyvnek mondható irodalmat (nemhiszem, hogy magyarul megvan, de ha van lehetőséged németből fordítani, megpróbálom beszkennelni és átküldeni az idevonatkozó oldalakat. Már ha, persze, nincs lehetőséged beszerezni.)
Fritz Hahn. ,,Waffen und Geheimwaffen des deutschen Heeres, 1933-1945", Dörfler zeitgeschichte,(dátumot nem tudok mondani)
német atom nem lett volna pár hónapon belül, tehát a németeken semmi se segített volna összességében, viszont pl. a magyarok számára, ha a román front nem omlik össze kedvezőbb a helyzet, pl. javul az alkupozíciónk az oroszokkal szemben. Illetve aki időt nyer, életet nyer(het). Kiszámíthatatlan mi történik a belpolitikában. Kvázi ettől rosszabb, mint ami történt nem történhetett volna ( nyilasok, az ország fél éven át hadszintér).
Berlinnél mindenesetre nem kerültek nagyon váratlan helyzetbe, két hét alatt végeztek.
Három fronton támadtak, és abból Konyev és Rokosszovszkij frontjai végig mint kés a vajban (mondjuk vagy ötszörös túlerő mellett ez nem is csoda), és Zsukov is csak egyszer akadt el egy vagy két napra a saját hibájából. Elég lett volna a háromból az egyik frontnak győznie.
Kelet-Poroszországban se túlozzuk el a gondjaikat, a fő cél az Odera volt, nem a Balti-tenger.
Viszont említhetjük a Krímet, aminek az elfoglalása a németeknek egy évbe és kemény harcokba tellett, az oroszok viszont pár hét alatt megoldották...
Bagratyion, ami csak azért tudott ilyen sikerese lenni, mert nyugaton ekkor már javában ment a partraszállás.
Viszont ha augusztusban a románok nem ugranak ki, akkor a nyugatiak visszavonulnak Franciaországból... :-) Ugyanez mondható arról is, hogy na de létszámfölényben voltak. A létszámfölényben elért gól éppannyit ér a fociban is... Ezek a tényezők egyre erősebben jelentkeztek, egyre nőtt az orosz létszámfölény, egyre több fronton szenvedtek egyre nagyobb veszteséget a németek, nehéz elgondolni, mit tehettek volna, hogy az oroszok egyáltalán ne tudjanak áttörni. Max pár hónap késés, talán még annyi sem.
A Iasy - Kisinyov hadműveletből a németek számára a létező legrosszabb variáció valósult (csapatok felmorzsolása, többségének megsemmisítése), meg, a szovjetek számára pedig a létező legjobb.
Némi szerencsével, vagy Friessner gyorsabb reakciójával (ellenségtől elszakadás, Focsani kapu megszállása), esetleg Hitler nem Bukarestet akarja megbüntetni, hanem lezárni legalább az erdélyi hágókat... másképpen alakulnak a dolgok. A sebtében összekapott 2. magyar HDS. is gyorsan teret nyert a románokkal szemben, a Bánátból induló németek is, sőt még egy héttel később is Arad térségében a magyarok. Ha Focsaninál legalább egy hétig feltartják az oroszokat, Bukarest helyett a német bombázókat a fronton vetik be, illetve a felvonuló gépesített csapatok fékezésére, akkor elérhették volna a hágókat. Az erdélyi román csapatok, az erősítésekkel együtt nagyon gyengén muzsikáltak.
Biztos akadt egypár, de nem ez volt a jellemző. Olyanról nem tudok, ahol úgy verték meg a németeket, hogy nem voltak túlerőben. Leningrád deblokadírozása még 1941-ben kezdődött, a jasi győzelemhez meg jelentősen hozzájárult a románok viselkedése is.
A nemetek vegig abban biztak hogy megmentik oket a csodafegyverek. Ha Romania az olajmezokkel egyutt meg tobb idejig nemet kezben marad akkor meg tovabb huzta volna hiszen tobb benzine marad a harckocsiknak, repuloknek stb. Olvastam hogy a kiralytigrisekbol a legtobb vesztesseg pont az uzemanyaghiany miatt volt. Nem tudom hogy mennyire volt elorehaladva a nemet atom-kutatas, de egy nemet tudos (nem jut eszembe a neve) elete vegen azt irta egy leveleben hogy nagyon kozel voltak. Ha bejon nekik, ez nagy eselyt adott volna a tovabbi harcokhoz.
Erre bizonyíték az egy szál Bagratyion, ami csak azért tudott ilyen sikerese lenni, mert nyugaton ekkor már javában ment a partraszállás. Zsitomirnál, Narvánál, Budapestnél, Varsónál, Kelet-Poroszországban és Berlinnél már nem tudták ezt a tételt bizonyítani. ..................
Nem a Bagratyion az egyetlen. Nekem kapásból még három hasonló hadművelet jut hírtelen eszembe: Leningrád deblokírozása, a Korszuny-Sevcsenkovszki ütközet, a Jassi-Kisinyovi hadművelet.
Már miért ne kéne haragudni? Azért mert elárultak minket, amint a háború kicsit is rosszabbra fordult, a csapataink oldalába engedték az ellenséget, majd őket követve brutálisan terrorizálták a civiljeinket?
Szerencsére az árulásukért jutalmul Causescut kapták. Jó bolt volt.
Ezt a "viccet" talán már idéztem e topicon,de úgy látszik,ismét időszerű .