Attól függ, akarod-e korrigálni a kijelzőket a fény futási idejével vagy nem.
Ha nem akarod, akkor természetesem nem kell a távolság. Cserébe a számlálók a forrás rendszerében sem egyidejűleg kettyennek, hanem a közelebbi hamarabb, a távolabbi később.
Ha korrigálni akarod a számlálókat a futási idővel, akkor természetesen kell a távolság, különben nem tudod meghatározni a futási idő, így nem tudsz helyesen korrigálni.
Elolvastam a többi hozzászólásodat és látom, hogy nem érted, miért nem kell távolsággal számolni. Javaslom azt gondold végig, miként eshet ki az út olyan számolásoknál, ahol állandó fénysebességgel mérünk.
"Ez azt a látszatot kelti, mintha a fény sebessége és a jelek sebessége eltérő lenne."
Nem kelti. :-) Ki tudtad számítani, de nem érted, hogy amit kaptál, az hogy lehetséges.
" Ami pedig lehetetlen.. akkor Lm valós értéke: Lm=L1*L2=1 "
Sőt, négyzetméter... :-))) Méter szorozva méterrel, az négyzetméter. Nem gondolhatod komolyan ezt a hülyeséget...
Már egy korábbi hozzászólásban röviden elmondtam, hogy lehet az, amit most lehetetlennek tartasz. Ha abból nem érted, de szeretnéd megérteni, szólj és elmondom részletesebben.
Örülök, hogy a feladat kiírását egyformán látjuk, de ennek a mondatodnak már nem örülök, mert ezek szerint még mindig nem értjük egymást:
"Ezt te is írtad persze, de épp ezért érdekes, hogy nem vetted észre, hogy ha nem tudjuk a távolságot, akkor nem tudjuk azt sem megmondani, hogy mennyi impulzust bocsátott ki a forrás. "
Az olyan óraszinkronizálásnak, mint amilyen a mienk is, az az alapja, hogy az út kiesik, és csak az időkkel kell számolni. Azért esik ki az út, mert a fénynél mindegy, hogy periódust számolunk vagy métert, hiszen a fénysebesség és a hullámhossz mindig azonos.
Ha az utat ejtjük ki, akkor a periódusszám megadja a fényforrás rendszerébenaz időt. .
t=kp azt jelenti, hogy p darab periódust megszámolunk, és evvel mindig tudjuk mennyi idő telt el a fényforrás rendszerében. k csak egy állandó szorzószám, így csinálunk a periódusból másodpercet.
NEM KELL TUDNUNK HOL VAGYUNK, a fény periódusszámából akkor is tudjuk, hány másodperc telt el a fényforrás rendszerében.
A periódusszám=impulzusszám, nem értem, hogy az impulzusszámláló miért ne tudná számolgatni a fényimpulzusokat mozgás közben is.
Javaslom, újra olvasd át a 49177-. hozzászólást.
Nem tudom most mit nem értesz, talán azt, hogy az impulzus darabszámából hogyan lesz k szorzóval másodperc?
A feladat azért könnyű és banálisan egyszerű, mert az álló fényforrás rendszerében kell szinkronba hozni a mozgó rendszer órjáját. Fordítva megizzadnánk, vagyis ha a mozgó rendszer órájához kellene szinkronizálni az álló rendszer óráját, különösen ha a mozgó rendszer hektikusan mozogna. De most nem erről van szó.
"a fény azon szakaszának a hossza a detektorok rendszerében amelyen az 1000 db jel van. S = 1000 L1 = 1000*c/f1 = 3e11/9e11= 1/3 m L2= 1000*c/f2 = 3e11 / 1e11 = 3 m
Ez azt a látszatot kelti, mintha a fény sebessége és a jelek sebessége eltérő lenne. Ami pedig lehetetlen.. akkor Lm valós értéke: Lm=L1*L2=1 A példában: Lm=L1*L2 = 3/3 = 1 m"
Ezt nem értem. Miért szoroztad össze? Mert az világos, hogy összeszorozva 1-et kapsz mindig, ez látszik a képletekből. De miért szorzod össze? Miért nem összeadod? Vagy kivonod őket? Vagy egyiket a másik hatványra emeled? Gondolom azért, mert így jön ki az 1.
Viszont akkor most azt már láthatod, hogy nem igaz az eredeti állításod. Ha a szegedi forrás alapján készíted el az 1 méteres alkatrészt, akkor 1/3-ad méteres lesz (Szegeden is, amikor oda megérkezel), ha a budapesti jel alapján, akkor meg 3 méteres (és ez Szegedre történő megérkezésedkor is annyi is lesz). Egyszóval mmormota feladatára az a válaszod, hogy bizony nem működik a mérőrudad, legalábbis nem úgy, ahogy te azt szeretnéd.
"És a két mérési eredmény szorzata adja -- a detektorok rendszerében -- ugyanazt a hullámszámot mint a forrás rendszerében álló detektorok."
Sajnálom, hogy bent már nem léphettem be..így itthon legalább szépen kidolgoztam Neked a specreles választ.
Közben NevemTeve relativisztikus Dopler levezetése mellé két relativisztikus
Doppler megoldást is bemutatok.
Relativisztikus Doppler hatás, kicsit másként..
Alapelv: Egy forrásból kilépő jel sorozata, halad a detektor felé, majd eléri a detektort.
Sugárzással f0 frekvenciájú forrás v sebességgel közeledik a detektorhoz annak rendszerében ( ahol a detektor áll.)
t=0 időpontban, c távolságra a detektortól elkezdi kisugározni a jeleit a detektor felé, a jelek c sebességgel közelednek a detektor felé.
első jel t=1 időpontban eléri a detektort az utolsót t=1 időpontban c-v távolságról indul, ahonnét az utolsó jel t=1+((c-v)/c) időpontban érkezik a detektorhoz.
jelek beérkezésének teljes időszakasza: első jelek beérkezése t=1 és az utolsó 1+((c-v)/c) időpont közötti időszakasz.
teljes beérkezés ideje t= 1+((c-v)/c) - 1 = (c-v)/c A teljes sugárzás ideje=1 kisugárzott frekvencia f0 frekvencia f=1/idő szakasz = c/(c-v)
detektált frekvencia f=f0 * c/(c-v)
f0 frekvenciájú forrás v sebességgel távolodik a detektortól annak rendszerében ( ahol a detektor áll.)
t=0 időpontban, c távolságra a detektortól elkezdi kisugározni a jeleit a detektor felé, a jelek c sebességgel közelednek a detektor felé.
első jel t=1 időpontban eléri a detektort
az utolsó t=1 időpontban c+v távolságról indul, ahonnét az utolsó jel t=1+((c+v)/c) időpontban érkezik a detektorhoz. jelek beérkezésének teljes időszakasza: első jel beérkezése t=1 és az utolsó 1+((c+v)/c) időpont közötti időszakasz. teljes beérkezés ideje t= 1+((c+v)/c) - 1 = (c+v)/c
A teljes sugárzás ideje=1 kisugárzott frekvencia f0
frekvencia f=1/idő szakasz = c/(c+v) detektált frekvencia f=f0 * c/(c+v)
példa: v=0,8c forrás, saját rendszerében f=3,0e11 Hz
közeledéskor detektált v=0,8c f0 a forrás rendszerébeni frekvencia f0=3e11 Hz f a detektor rendszerében a detektált frekvencia f=f0* gyök(1+(v/c))/gyök(1-(v/c))=f0*3 = 9e11 Hz
távolodáskor detektált v=0,8c f0 a forrás rendszerébeni frekvencia f0=3e11 Hz f a detektor rendszerében a detektált frekvencia f=f0* gyök(1-(v/c))/gyök(1+(v/c))=f0*1/3 = 1e11 Hz
Mint látható, az eredmények azonosak.
A számlálós elvre gyakorolt hatása:
A forrás rendszerében f = 3e11 Hz hullámhossza L = 1 mm hullámszáma S = 1000 1/m
A hullám egyenértékűen helyettesíthető -- impulzussal, ekkor röviden impulzusként hivatkozuhatunk rá -- fázishelyzettel, ekkor pl. fázis vagy jel néven hivatkozhatunk rá
Példa az a behelyettesített hivatkozásra:
A forrás rendszerében a fény 1 méteres szakaszán 1000 db jel található. A forrástól c sebességgel távozó fény, minden méterén 1000 db jel van.
A fény sebessége nem változhat. A fény sebessége rendszertől és megfigyelőtől függetlenül állandó. Amennyiben ez az Einsteini állítás igaz a fényre, akkor a fénysebességgel vele együtt haladó jelekre is érvényesre kell lennie.
Sőt! Még akkor is igaznak kell lennie, ha a Doppler hatás érvényesül.
Nézzük a fenti példa adataival:
Forrás frekvenciája saját renszerében f = 3e11 Hz detektorok sebessége a forrás rendszerében v = 0,8c m/s detektált frekvenciák a detektorok rendszerében f1= 9e11 Hz, f2= 1e11 Hz
a fény azon szakaszának a hossza a detektorok rendszerében amelyen az 1000 db jel van.
S = 1000
L1 = 1000*c/f1 = 3e11/9e11= 1/3 m L2= 1000*c/f2 = 3e11 / 1e11 = 3 m
Ez azt a látszatot kelti, mintha a fény sebessége és a jelek sebessége eltérő lenne.
Ami pedig lehetetlen.. akkor Lm valós értéke: Lm=L1*L2=1
A példában: Lm=L1*L2 = 3/3 = 1 m
No jó, de lehet, hogy véletlenül jött ki ez az eredmény,
most ellenőrzésként nézzük teljesen más adatokkal:
Forrás f=6e8 Hz esetén 1 méteren 2 db jel van a forrás rendszerében S=2
Kis javítások: nulla idő alatt tudjon megállni = végtelen gyorsulásra képes Az űrhajó egy tetszőleges időpontban kiadott végtelen sebességű jelre megáll = azaz akárhol van is a forrás rendszerében ugyanakkor áll meg vagy máshogy a vezérlő impulzus végtelen sebességel terjed
Igazából nagyon egyszerű a probléma és nem kell hozzá se specrel, se Lorentz, se Newton, semmi. Elég hozzá matektudás. Mostantól mindig minden számítást a forrás rendszerében végzek.
Van a forrásunk, ahonnan minden egyes másodpercben elindul egy impulzus. Nulla időpontban indult az űrhajónk és ezt követően minden egyes másodpercben indult egy-egy impulzus (tehát t=3-nál a 3. impulzus indul). Az űrhajó tetszőleges c-nél kisebb sebességgel legyen képes haladni és nulla idő alatt tudjon megállni. Látszik, hogy ekkor t idő múlva az űrhajó egy olyan gömb belsejében kell legyen, aminek a sugara pont t (a gömbfelszínen nem lehet, ahhoz pont c sebesség tartozik). Az űrhajó egy tetszőleges időpontban kiadott végtelen sebességű jelre megáll és megnézi, hogy mennyi az idő az óráján, azaz addig hány impulzust számolt össze.
Triviálisan látható, hogy - mivel az űrhajó a fénynél lassabban haladt - az űrhajó által ebben a t1 időpontban lejelentett impulzusszám csak és kizárólag attól függ (persze t1 értékén kívül), hogy milyen messze van a forrástól. Ezt te is írtad persze, de épp ezért érdekes, hogy nem vetted észre, hogy ha nem tudjuk a távolságot, akkor nem tudjuk azt sem megmondani, hogy mennyi impulzust bocsátott ki a forrás.
Ha mondjuk a t1 idő 20.5 másodperc, akkor a forrás addig 20 impulzust bocsátott ki és fél másodperce bocsátotta ki az utolsót. Ekkro az űrhajón gyorsan megáll és megnézi, hogy mennyi impulzust számolt meg. Ha az űrhajó távolsága a forrástól 20 (nyilván az egysége fénymásodperc), akkor ő addig nulla impulzust látott (mert a 20-dik impulzus 19.5 másodpercre jár a forrástól, hiszen az elő impulzus t=1-kor indult). Ha 10-re van a forrástól, akkor ő pont 10-el többet, azaz 10 impulzust számolt össze, ha meg mondjuk pont a forrásnál van, akkor meg 20-at.
Jól látszik, hogy önmagában a leszámolt impulzusok száma nem elég megmondani, hogy pont ekkor hányadik impulzusnál jár a forrás, azaz mennyit mutat az órája. Ha plusszban megvan a távolságinformáció, akkor az már elég.
Persze az egészből elhagyható az űrhajó. A kérdés igazából az, hogy a forrástól x távolságra lévő megfigyelő addig hány kör áthaladását számolta meg. Ez egy tök egyszerű matekfeladat. Ha t1 (>1) idő telt el a nullától és másodpercenként jönnek az impulzusok és az első t=1-ben jött és a távolsága x a forrástól, akkor a megszámolt impulzusok száma (I): I = [t1-1]-x+1, ahol a szögletes zárójel az egészrész függvényt jelenti. Hacsak el nem basztam, mint a székely a petrencésrudat. :)
Várj! Látok egy hibát a kérdésfeltevésedben, lehet hogy ezért látod lehetetlennek a megoldást. Nem azt a kérdést tetted fel amiről vasárnap óta vitatkozunk. Remélem nem ravaszkodásból.
Ezt kérdezed 49197-ben:
"A feladat az volt, hogy van egy fényforrásunk és a te órád a repülő űrhajóban ugyanazt az időt írja ki, mint amit a fényforrásnál kiír az óra. Ezt nem tudod megoldani."
Fordítva! Mindig az ÁLLÓ RENDSZERBELI IDŐT mérjük, a mozgó idő sohasem érdekelt minket. Ezt ugyanigy mindig kiordibáltam, gondolva az utólagos félreértesekre. Most ilyen esetben vagy.
A kérdés helyesen:
"A feladat az volt, hogy van egy fényforrásunk és a repülő űrhajóban ugyanazt az időt írja ki az óra, mint amit a fényforrásnál kiír az óra az ÁLLÓ MEGFIGYELŐ SZÁMÁRA. Ezt nem tudod megoldani." Vagyis az ÁLLÓ MEGFIGYELŐ ugyanazt az időt látja mindkét órán. Ezt is sokszor leírtam. Látod már a különbséget?
Tehát ebben az eredeti megfogalmazásban továbbra is lehetetlennek látod a megoldást?
Magyarán: a számlálóból számolt időhöz először hozzá kell adnod a forrás rendszerében mért távolságodat és a fénysebesség hányadosát. Illetve ennek a kétszeresét, ha azt akarod, hogy a forrásnál álló megfigyelő ugyanazt olvassa le, mint ami a nála lévő órán látható (akkor amikor a fény odaér).
De persze ha tudod a távolságot akkor sem elég a k*p értéket kiírni (t(0) = 0 esetnél), mert az nem az az idő ami a fényforrásnál van abban a pillanatban, hanem az az idő + amennyi idő alatt a fényforrás rendszerében a fény odaért.
Nem hektikusan változó mozgásnál lehetetlen, hanem akkor, ha nem tudod, hogy milyen messze vagy a fényforrástól. Ha tudod a távolságot, akkor triviálisan megoldható a feladat, ha nem, akkor meg szerintem nem fogod tudni megcsinálni.
Tudnom kellene azt is, hogy tartod-e még magadat a 49197. beli kijelentésedhez:
"A feladat az volt, hogy van egy fényforrásunk és a te órád a repülő űrhajóban ugyanazt az időt írja ki, mint amit a fényforrásnál kiír az óra. Ezt nem tudod megoldani."
Úgy látom, hogy még csak nem is hektikus mozgásra gondoltál.
Látnom kell a véleményedet, hogy ne fussanak a kérdéseid holtvágányra.
Arra válaszolj előbb, hogy elképzelésed szerint a példádnak mi köze van ahhoz a kijelentésedhez, hogy hektikusan változó mozgásnál lehetetlen a feladat megoldása? Cél nélküli tengeriherkenytűbe nem megyek bele.
Kérlek gyorsan válaszolj, mert mindjárt mennem kell, és csak este leszek gép mellett.
Azt továbbra is fenntartom, hogy abból az információból amit te leírtál és úgy ahogy ezt leírtad ez nem működik. Válaszolj kérlek a feladatomra amit az előző hozzászólásomban tettem fel! És írd le azt is, hogy hogyan számoltál.
A kísérlet az lenne, hogy én megadom az általad kért adatokat egy általam kitalált elrendezésben és neked meg kell mondanod, hogy mennyit mutat a központi óra. Benne vagy?
Íme a kísérlet leírása: - f0 = 1 Hz, azaz ha a fényforráshoz képőest nem mozgunk, akkor pont 1 másodpercenként kapunk egy jelet - Nulla időpillanatban indulunk - Kereken 100 jelet kaptunk
Kérdések: - Mennyit fog mutatni az óránk ebben a pillanatban? - Mennyit mutat a forrás órája ebben a pillanatban? - Mennyinek fogja látni a forrásnál ücsörgö megfigyelő a mi óránkat pont ebben a pillanatban (ez volt az eredeti feladat - amiben az előbb egyetértettünk-)?
Ha nem tudod kiszámolni esetleg a választ, akkor ehhez még mennyi infóra lenne szükséged?
Ezt írtad a 49197-ben, tehát a "szájba papizós" 49177 után_
"A feladat az volt, hogy van egy fényforrásunk és a te órád a repülő űrhajóban ugyanazt az időt írja ki, mint amit a fényforrásnál kiír az óra. Ezt nem tudod megoldani."
Aztán kifejtetted, hogy szerinted miért nem lehet megoldani.
Be kellene ismerned, hogy leesett a tantusz, és kész. Nincs abban semmi, ha az embernek éppen a legegyszerűbb megoldás nem jut az eszébe. Sőt, néha erre lehet rájönni a legnehezebben.
Őőő, ezt elrontottam. Legyen a fény frekvenciája pont 1Hz. Vagy inkább mondjuk úgy, hogy 1 másodpercenként bocsát ki egy impulzust. Így lesz k értéke pont egy, ha jól számolom. Nyugalomban ahány impulzus annyi másodperc.
"Amikor 49177-ben szájba papiztam a megoldást dühömben, még ezután is HondaVuk kijelentette, hogy hektikusan változó mozgásra nincs megoldás."
Dehogynincs! Én magam is adtam rá megoldást! Én mindösszesen annyit vitatok, hogy ehhez elég lenne az általatok megadott információ. Ezért ragaszkodok ahhoz, hogy nagyon pontosan megfogalmazzátok, hogy mire van szükségetek!
Tehát az egyszerűsített kísérletet összefoglalnám. Ha valahol elrontom, akkor azt írd meg légyszi!
Maga a kísérlet:
Jelölés: W - nyugalmi helyzetű megfigyelő kezében órával F - fényforrás H - hajó (mozgó óra) ~ - impulzusok
WF~~~~~~~~~~~~~H
W (a megfigyelő) F (a fényforrás) mellett (nulla távolságra) áll kezében egy órával és azt állítod, hogy függetlenül H mozgásától (egydimenziós mozgásról van szó természetesen) tudsz olyan módszert amivel W minden időpillanatban ha ránéz a kezében és a hajón lévő órára, akkor ugyanazt az időt látja.
A megoldás (amit megértettem belőle) az egyszerű esetre (ez igazából egy példa):
- Az F fényforrás frekvenciája legyen 300 GHz (jelöljük f0-al), azaz a hullámhossza épp 1 méter. Így k értéke pont 1. - Ekkor t=p, ahol p a fénysugár periódusainak a NUMERIKUS SZÁMA Gézoo számlálóján. - t=t(0)+p ahol p az impulzusok megszámolt darabszáma. A kijelző ezáltal másodpercben írja ki az időt (k-t elhagytam, mert 1 az értéke). - Megállapodtunk, hogy Gézoo a fényforrás mellől indul, ekkor t(0)=0. Vagyis ekkor a kijelző t=p-t mutatja.
Eddig jó? És ha igen, akkor most szerinted a számláló azt fogja mutatni ami a feladatban szerepel? Még egyszer a feladat (jelöléseket lásd 49202-ben):
"W (a megfigyelő) F (a fényforrás) mellett (nulla távolságra) áll kezében egy órával és azt állítod, hogy függetlenül H mozgásától (egydimenziós mozgásról van szó természetesen) tudsz olyan módszert amivel W minden időpillanatban ha ránéz a kezében és a hajón lévő órára, akkor ugyanazt az időt látja."
Vagy ehhez még kell némi számolgatást végeznie Gezoo-nak a hajón, azaz nem direktben a fent kiszámolt p-t írja ki? Vagy igen?
Ha hektikusan változik a test mozgása, belekeveredtetek a specrelbe, téged különösen a Doppler homályosított el. Nem láttátok a fától az erdőt, és azt állítottátok, hogy a hektikusan változó mozgású órát lehetetlenség periódusszám alapján szinkronizálni.
Gézoo mániákusan félnapokig kivastagította nektek, hogy CSAK PERIÓDUSSZÁMOT MÉRÜNK. Nem értem, miért nem esett le nálatok napokig, hogy ez egy nagyon egyszerű eset.
Amikor 49177-ben szájba papiztam a megoldást dühömben, még ezután is HondaVuk kijelentette, hogy hektikusan változó mozgásra nincs megoldás.
Most már "kis dedósnak" minősítitek a példát Az. Kisdedós.
Nehogy azt képzeld magadról, hogy jobban érted a fizikát Gézoonál. Nálad több a helytelenül használt lózung mint bárki másnál.
Komolyan mondom nem értem. Lehet, hogy én vagyok a hülye, de nem értem minek kell bele cézium.
Az f(cézium) mennyi? Nem pont 9,192,631,770 Hertz? Csak azért, mert akkor a 49168-ban a k = f(fénysugár) / (9192631770 * 9192631770), azaz a cézium frekvenciájának a négyzetével osztom fény frekijét. Ezt már szóvá is tettem korábban. Ha meg szorzás helyett osztást írok, akkor a zárójelen belül pont 1-et kapok. De akkor meg minek ilyen bonyolultan kifejezni az 1 értéket? Szóval ez nem teljesen világos.
De ha ki ishagyható a cézium, akkor miért nem hagyjuk ki? Ha jól értem, akkor k értéke pont egy, ha foprrásból kisugárzott fény frekije pont 300 GHz. Jól értem? Mert akkor leírnád ilyen módon? Mert én továbbra sem látom, hogy milyen módon működik a dolog.
Összesen annyi az állításod, hogy ha nézel egy órát, akkor látod rajta az időt.
Mivel ezt elég bonyolultan fejtetted ki, hallgatóságod hajlamos volt azt hinni, hogy mondani akarsz valamit, valami - hogy is mondjam - kevésbé egyszerűt. Különösen, hogy szinkronizálást emlegettél, ami mást jelent.
Nálad az általános értelmével ellentétben azt jelenti, hogy ha mindenki ugyanazt az egy órát nézi, akkor mindenki ugyanazt az egy órát látja. Kétségtelen igazság ez, még ha nem is különösebben mély.
Az. Szégyelném magam helyetekben, hogy erre már vasárnap nem jöttetek rá. Ezelőtt két perccel még kijelentetted, hogy lehetelenség hektikusan változó mozgásra szinkronizálni. Most mitől lett hirtelen "kisdedós szin" neked?
Szóval ne játszátok el az okosat, amikor végre leesett nálatok a tantusz.
Mmormota sem jött elő a megoldással vasárnaptól idáig, pedig minden részletében itt volt a vitában. Ő se játsza most az eszét, hanem szégyelje magát, hogy még ezt az igen egyszerű esetet sem értette idáig.
Szóval jobb lenne, ha Gézooval nem olyan nagy arccal vitatkoznátok.
Állapodjunk meg abban, hogy az egyszerűség kedvéért mindkét kijelzőn másodpercben jelenik meg az idő. Digitális kijelzőkről van szó.
A 49168-ban felírtam a számítás menetét.
k értékét csak egyszer kell meghatározni álló helyzetben Ez szokványos cézium-133 atomóra, felírtam az 1 másodpercnek (álló) a periódusszámát. Viszonyítani kell még egymáshoz a fénysugár 1 másodpercen belüli periódusszámát a césium 1másodperces periódusaihoz. Ehhez elegendő Gézoo impulzusszámlálója is. Meg van k értékünk, továbbiakban már nem kell a cézium-133 atomóra sem.
Gézoonak van egy mozgó impulzusszámlálója és semmi több. Ja és van egy kijelzője, ami együtt mozog az impulzusszámlálóval. Ennél egyszerűbb mérés ugye nem is lehetséges.
Gézoo a mozgó testen csak a fényforrástól bejövő impulzusokat számolja. A kijelzőjét a következőképp kalibrálja:
t=t(0)+kp ahol p az impulzusok megszámolt darabszáma. A kijelző ezáltal másodpercben írja ki az időt. Megállapodtunk, hogy Gézoo a fényforrás mellől indul, ekkor t(0)=0. Vagyis ekkor a kijelzőt t=kp arányra kell csak kalibrálni.
Ennyi csupán. A többit a 4168. és 49177. hozzászólásban leírtam.
Nagyon egyszerű ez, ha valaki frissen jön ide, tényleg jogosan röhög ki minket, hogy mit vacakolunk ezzel ennyit.
De én minden ilyen vitából tanulok. Most is tanultam belőle (Doppler vs. hosszkontrakció), meg elmagyarázás közben is tanulok. Szóval végül is hasznos.
Szerinted van valami lényeges elvi különbség aközött, hogy távcsövön nézem a távoli órát, és látom ahogy villog a kettőspont, meg aközött, hogy direkt küldi a villanást azért látom?
Egyiknél valami oknál fogva más a távolság meghatározás mint a másiknál?
Azt hogy a távcsövön nézés/óraleolvasás gépesíthető nem vitatom. De ha növelni akarjuk a foglalkoztatottságot, fel is vehetünk erre egy embert minimálbéren. :-)
