Ne felj a Lengyelek, meg a kanadaiak gondoskodtak arrol, hogy ne legyenek a nemetek Gentlemanok minden esetben. Meg azert az amerikaiak is lödöztek le foglyokat, de azert termeszetesen nem fogtak perbe senkit. Egyebbkent azok az SS-ek akik voltak a keleti fronton is mar, meg voltak lepödve azon, hogy az angolokkal lehetett "civilizalt" modon haboruzni. Egyebbkent visszaemlekezesek szerint valtakozo volt, hogy Gentleman modra harcoltak, vagy irgalmat nem ismerve.
Mondjuk inkább úgyhogy az angoloknak nem volt több harckocsiuk kéznél. Annak ellenére, hogy Kréta nem ideális terep a harckocsi hadviselére azért sokmindenre használhatóak, mint sok más helyen használták is (pl.: Csenedes-Óceáni hadszintér meg egyéb ilyen vidékek) Obijektum védelmre, járőrözésre, szállítóoszlop védelmére meg egyéb ilyen feladatokra tökéletesen alkalmasak és szükségesek.
Ebben a vitában nem a németek tették kicsinylem le, mert valóban komoly dolog volt amit csináltak. Nem ez a kérdés.
Írod, hogy míg fel nem koncoltak néhány ejét a görögök, utána bajonettel is... Azért ne gyártsunk már hőseposzokat, ők is csak emberek voltak. Másrészt ez előtt vagy ennek ellenére voltak akik magadták magukat nem? Az angolokat meg nem koncolták így nem volt ilyen "visszatartó ok" Bár szerintem a valódi visszatartó ok az volt, hogy megoldódott a helyzet mielött tömegesen adták volna meg magukat.
Ha megnézed Kréta domborzati térképét megérted miért nem volt több páncélos, nézd inkább a lövegeket, meg a géppuskákat... egyébként az igazán nagy teljesítmény az volt, hogy a nagyobb létszámú, kitűnő védelmi állásokkal rendelkező, megfelelő utánpótlással rendelkező ellenséget sikerült legyőzniük és visszavonulásra kényszeríteni.
Több tízkilométerrel arrább törtek át a franciák - ezért nem akarták feladni Monte Cassinot az ejtőernyősök, mivel szerintük tartható volt, a parancsnokok szerint viszont csak idő kérdése volt az egyetlen utánpótlási útvonal elvágása.
Megemlítem azért Kréta sem volt sétagalopp, mivel az angoloknak meg volt a németek terve és a leszállópályák környékét telepakolták légvédelmi lövegekkel és géppuskákkal, a németek ennek ellenére - óriási veszteség mellett - megkapaszkodtak, majd elfoglaltak egy repteret. megemlíteném kritikus helyzet nekik is volt, az olasz hadihajók által kísért tengeri konvojt az angolok a tenger fenekére küldték és odalett rengeteg ember, a teljes nehézfegyverzet, élelmiszer, lőszer, kötszer... víz és kaja nélkül harcoltak a délszaki hőségben. Lőszer nélkül már nem. Miután kiderült, hogy pár, magát megadó falmschirjagert a görögök megkínoztak és megöltek utána görögnek nem adták meg magukat, inkább bajonettel a kézben haltak meg. Ez volt a német és az angol ejtőernyős közötti különbség.
Szvsz Monty egyébként sem volt jó parancsnok. Már El Alameinnél is csak azért nyert mert nála volt minden. Taktikailag lassú volt, stratégiailag meg nulla. Mind a jenkiknél, mind a németeknél klasszisokkal jobb parancsnokok voltak.
Szerintem az elszántsággal nem volt baj. Krétával összehasonlítva 2 nagy különbség volt. 1, Egész Krétán volt 6db angol harckocsi 2, A védők Krétán nagyokat hibáztak, amit a németek nem tettek meg 44-ben. A támadók mindkét esetben hibáztak/nem terv szerit ment mindig a dolog, de ha az angolok nem teszik meg azt a szívességet, hogy óriásiakat hibázzanak, akkor német ejék ugyanúgy mentek volna hadifogoly táborba, minta vörös ördögök 44-ben. A Market Garden nem azon múlott, hogy nem voltak elég elszántak. Megtették amit meglehett, kitartottak addig míg kilehetett. Egy német se tud sebesülten, éhesen, lőszer nélkül harcolni bekerítésben. Ilyen esetben, ahogy írod Krétán is megadták magukat.
Igen meg kellett probalni. Csak az a gond, hogy ami egy Studentnek, Rundstedtnek, Guderiannak ment, arra Monty, Horrocks, Urquaheart nem volt megfelelö parancsnok.
Mellesleg tudtak volna abban az utanpotlashianyos helyzetben nehany okosat lepni, ami megvaltoztathatta volna a Marketgarden vegeredmenyet. El kellett volna vagniuk a 15. nemet hadsereget. Elmulasztottak.
Amugy azert irtam hogy 41-es nemet ejtöernyösökre gondoltam, mert pl. Student 44-es hangzatos 1. ejtöernyös hadserege minden volt, csak ejtöernyös nem.
Azért Monte Cassino-ban nem csak a csori lengyelek mentek ölre velük. Viszont a veszteségeket nézve vajon pontosan kik is voltak a gyösztesek meg a vesztesztesek. A német ernyösök és a deszant alakulatok szerintem ha nagyobb csoportokban hajtottak végre feladatokat eredményesebbek voltak mint a szövetségesek. Viszont a beszivàrgàshoz és a diverzàns megbizatàsokat az angolok eredményesebben hajtottàk végre. A német ernyösök a II.V.H utàn is eredményesek maradtak persze màs hadseregekben de ahol csak megjelentek mintha tovàbb vitték volna a làngot. Ugye ott voltak Koreàban, Indokinàban majd késöbb Afrikàban is. Sajnos mi egy nagyon szomoru sikeresen végrehalytott huzàsuk fölött sirànkozhatunk ami sokba került az orszàgnak nevezetesen amikor tuszul ejtették Horthy Miklos fiàt és ezel zsaroltàk. Krétàn àmulatba ejhették a màr igy is demoralizàlt Angolokat, akiknek nem kellet kétszer mondani hogy huzzàk le a rollot.
Csak ha Frost és emberei, kamikaze módra fel is koncoltatják magukat akkor sem érnek vele semmit, mert a páncélosok még messze voltak Arnhemtől mint Makó Jeruzsálemtől. A hidat me megszerezték és ha jól emléxem 3 napig tartották, Azthiszem ennyinek elégnek kellett volna lennie.
Krétán a németek azért győztek, mert a veszteségre tekintet nélkül végrehajtották a kitűzött célt, ha kellett az utolsó emberig elestek, csak akkor adták meg magukat, ha elfogyott a lőszer, vagy magatehetetlenné váltak (ha pechjükre görögöknek adták meg magukat akkor valszeg fel is koncolták őket). Az angolokban nem volt ekkora elszántság. A lengyelekben igen, de akkorára már minden elbukott, csak lemészároltatták őket.
Egyébként a német ejtőernyősök harckészsége és szakértelme a háború végéig magas színvonalú volt, gyalogosként is megállták a helyüket, elég csak annyit mondani Monte Cassino... voltak akik parancs ellenére sem voltak hajlandók visszavonulni az apátságból. Itt is csóri lengyeleknek kellett ölre menni velük, mert mindenki másnak, amiknak, indiaiaknak beletört a bicskája.
Ezzel azért vitába szállnék. Az akció nem az ejtőernyősökön bukott el, hanem azon, hogy pc-os csapatok nem értek oda, az egy töltésen vezető út miatt. Frost és csapata addig tartotta magát amíg csak lehetett + Urquhart (gyanítom rosszul írtam) is a végsökig kitartott. A könnyű fegyverzetű ejtőernyősök sztem nem tehettek meg sokkal többet a nehéz páncélosokkal felszerelt németek ellen.
Meg szerencse, hogy odairtad csak Arnhem. Mellesleg ez sem teljesen pontos megfogalmazas, de ne szörözzünk rajta. Velemenyem szerint a Market Garden akkor sikerülhetett volna, ha nemetek hajtjak vegre.
Kretaval összehasonlitva a szövetsegesek sokkal jobb indulo helyzetben voltak, tuleröben voltak, de amig a nemetek Kretan gyözni tudtak, addig a szövik egy felsikert ertek el, valojaban egy kudarcot. Oriasi hibakat vetettek, es velemenyem szerint a szövi parak nem ertek el a nemet parak szinvonalat. Marmint a 41-es nemet szinvonalra gondolok.
10.300 ember lett ledobva a 1st British Airborne Divisiontól és a 1st Polish Parachute Brigade.
Ebből visszatért a 2.827, 1.600 sebesültet hagytak hátra 204 medical officerrel és chaplainnal. A többi vagy megadta magát vagy meghalt. A meghaltak számát 1.300 körül lehetett...
Na igy mennyen el az ember ithonrol, talàn a nemét le lehetett volna irni...........................................................akkor többen kapicsgàltàk volna.
Nemhiaba irtam be, hogy OFF, mivel szinte mindenkinek vagy Tuhacsevszkij, vagy mas ex szovjet parancsnok jut eszebe:)))
Nem:)))
A hadvezer - Jeanne d'Arc:)
1429 majus 8-an torte fel Orleans korul az angolok ostromzarat, a Szazeves haboru soran, ami gyakorlatilag egy angol intervencio altal fuszerezett, hatalomert folyo polgarhaboru minden kulso jegyet magan viselte. Johanna ,,egi hangokra" hivatkozott, amiben a katonai egi sugallatot lattak, az ellensegei meg orultnek tatottak (amit alatamasztani veltek a gyakori duhkitoresei es rohamai.)
Elfogtak, pebe fogtak, majd magjan elegettek, 1431 majus 30-an (innen a '30-as evek:)).
halala utan tobb francia hadvezer maganak tulajdonitotta a varos felmenteset.
A mellette harcolo Gilles de Laval marsallt, de Rais barojat 1440-ben pebe fogtak. A vad: a satan ugynoke, aki tobb, mint 130 fiatal fiut olt meg. Peret nagyon sokaig oktattak a jogaszoknak, mint elso jogi precedenst tomeggyilkossagokra.
Johanna peret III.Calixtus papa kezdemenyezesere 1455-ben ujra kezdtek targyalni, majd 1456. julius 7-en minden egyes vadpontjaban vetlennek talaltak. Ekkor kerult a peranyag szelere a ,,resolutio reabilitatio" felirat. ,,Rehabilitaltak":)))
