Bár kicsi a mozgás a topicon, azért én írom a tapasztalataimat.
Valószínű, hogy csak azért volt gyenge a hátsó része Alinak (meg gondolom az első is), mert nem volt rajta hús (izom).
Mostanra szépen megerősödött és bizony valaminek neki kell támaszkodnom, ha csupa szeretetből nekem dől (pedig én se vagyok kis darab, csak idős). Nem ugrál rám és alapvető parancsoknak is szót fogad. Ez főleg a "Marad!", mert mikor a macskának is viszem a kaját, nem jó ha ott sertepertél.
(Gömbit kutyamentes helyen etetem, csak oda kell jutnia.)
Alit már kézből is tudom etetni - főleg jutalomfalat szinten. Ez azért hír, mert az elején ki volt éhezve, és a kezemet csuklóig leharapta volna. Nem haragból, csak mert ilyen tapasztalata nem volt. Az etetőedényét is elvehetem előle (ugye ki kell mosni), de azt csak akkor teszem, ha már üres. Óvatos duhaj vagyok.
Tudom, hogy ezek a dolgok normálisan szocializált kutyánál nem váltják ki a "Hűha!" effektust, de Alihoz február óta érhetek hozzá, a megelőző kilenc évben (na jó, az első néhány éve elviselhető volt), egy nem minősíthető gazdája (?) volt. Még az ételt és vizet is a kerítésen át adtuk be neki a jóérzésű szomszédokkal együtt, mert a portára se nagyon engedett senkit.
Számomra jó hír, hogy a szomszédok már nem etetik, láthatják, hogy naponta kétszer átjárok etetni-itatni és megszeretgetni az öreget.
A hátsó fél gyengeségét okozhatja gerinc probléma is. Jelei: Nem igazán emeli a farkát, a hátsó lábát nem emeli elég magasra járáskor, így először a körme kopik jobban, majd a lábfeje is.
Meg tudod nézni te is. Állítsd egyenes talajra,fogd meg az egyik hátsó lábát , kicsit emeld csak meg,és a tappancsát hajlítsd hátra, majd engedd le a lábát a földre. Ha szinte azonnal visszateszi rendesen a tappancsát, szuper. Ha késve, vagy nagyon lassan, akkor az gerinc gond. Segíteni lehet gyógyszerrel a fájdalmán.
Tudom, hogy ez általában nem hír, de ma Ali már egy kissé emelt farokkal is járkált (eddig csak lógatta a farkát). Nekem ez nagy öröm, mert úgy láttam, a hátsó fele gyengécske. Talán még megerősödik kicsit.
Köszönöm a válaszodat! Sajnos nem tudok annyit foglalkozni vele, mint szeretnék, mert a saját portámon is van tennivaló és hát nem vagyok már 20 éves. De mindig fölvidít ez a nagy mamlasz. Ma is reggel átvánszorogtam, megetettem, utána levettem a nyakörvét, hogy alatta is kifésüljem, eltávolítsam a kihullott szőröket. Hát jót birkóztunk, mert Ali hanyattvetette magát, hogy jajdejó, úgyhogy a fésülés fele vakargatás meg röhögcsélés lett.
Azért próbálom tartani a "tekintélyt",- ezt tényleg komolyan, mert ha megindulna, biztos nem tudnám erővel visszafogni. Ezek nagyon egyszerű dolgok, pl. én megyek ki elöl a kennel ajtaján, rászólok keményen (?) meg ilyenek. Öreg kutyát már nehéz új trükkre tanítani, de próbálom elérni, hogy hallgasson rám.
Ha van tanácsod, nagyon szívesen fogadom, mert remélem még 4-5 évig boldogítjuk egymást. Ha eszembe jut (tudod, "szenilis a mama"), majd teszek föl képet is róla.
Általában a kutyagazdák nagy részéről az a vélemény---nem normális :)
Szerintem semmi baja nem lesz ezután sem, ha nem a világ legjobb tápját fogja kapni.
Ne szénát, kis szalmát tegyél neki. Gyorsan szárad, ha vizesen netán belefekszik.
Igaz, némi plusz takarítást igényel, hiszen óhatatlanul a bundáján kihord némi adagot.
Bolha ellen érdemes a házát akár Piretrin porral beszórni. Arra is mehet simán a szalma, ha beraksz neki. Ha poros lesz is a bundája ,baja nem lesz tőle a kutyának.
Nem hiszem, hogy valaha megelégelné a szeretetedet.
A maradékon én a húsos maradék kaját értem. Tyúkom is van, így nekiállok szétválogatni a krumplit-tésztát-rizst a hústól. (Azt egy percig se állítottam, hogy normális vagyok, néhányan talán meg is orroltak, mikor a felkínált ételmaradékot visszautasítottam. Tojok rá, a kutya a fontos.) Így a tyúkoknak is jut.
A házát megpróbálom úgy alakítani, ahogy javasoltad, bár a széna főleg a tyúkok és a fürjek alá megy. De megoldom. Bár télire akkkora bundát növeszt, hogy egy malamut is megirigyelhetné. De lesz neki szél-eső és hóvédett bebújója.
Megérdemli ez a szépség (ha ronda lenne akkor is), hogy jó sora legyen végre. Szelíd, kedves, türelmes - de azért figyelem a viselkedését, hogy mikor elégeli meg a szeretgetést.
Én csak hússal etetek. 42 kilós kutyámnak 80 dekát adok.Vegyesen. Hús-húsoscsont. Maradékban nem tudok mit írni, mert azt nem kap.
Télire felmehet 1 kilóra, vagy többre is az adag. A kétszeri etetés maradhat.
Természetesen a kutyától függ, mennyi az a mennyiség, amitől megfelelő a kondíciója. Ha kerekedik, csökkentesz. Ha vékonyodik, emelsz az adagokon 10-20-dekát.
Idős már, így szalmával kibélelheted a házát. Ha komolyan fázik, be fog menni.
Szerencsés kutya, hogy öregségére gondoskodó gazdája lett.
Itt még nem jártam, de úgy alakult, hogy tanácsra van szükségem.
Élt a szomszédunkban egy vénember, akinek volt egy gyönyörű ónémet juhásza. Hál isten a kutya még megvan. Az öreg az utóbbi pár évben nagyon rosszul (sehogy se) gondoskodott róla. Ha én és az utcabeliek nem etetjük, már nem lenne.
Az öreg egy fél éve kórházba került, aztán vagy két és fél hónapja eltemettük. Így a kutya szerencsére rám maradt. Nagyon jó természetű 9 éves kutya. Elég rossz állapotban volt, de pár hét múlva azt vettem észre, hogy szoros rá a nyakörv. Úgyhogy hízik azóta, kapott új nyakörvet is.
Na ennyi volt a mese, most jön a kérdés. Eddig naponta kétszer etettem, már nem moslékot, hanem csirke lábat, -nyakát, -far hátat, -mell csontot kap, azt az egyféle kutyaszalámit, amit hajlandó megenni, meg ha a konyháról megfelelő maradék van. Eddig úgy kellet beleimádkoznom a kaját, most már egyre kevésbé kell bíztatni. Már hagyja magát fésülni, szóval fejlődik. Chipelve, oltva eddig is volt (kész csoda!), most is olttattam, féregtelenítettem, bolhairtottam. De! Nem tudom, egy ekkora kutyának mennyit és mit kell enni adni. Bár hízott és szép a szőre, de jön a tél és lehet, hogy nem lesz hajlandó a most készülő házába beköltözni, mert eddig se volt évek óta háza, hanem az ajtó előtt alszik.
Vannak lakók, úgyhogy kevesebbet van egyedül (szeretik), de a gondozását én vállaltam fel.
Szóval minden tartási és nevelési (9 éves) tanácsot szívesen fogadok, mert van ugyan egy sámliméretű kutyám, de az más tészta, mert mióta megvan, a család kedvence.
Bocs, hogy ilyen hosszú voltam, legközelebb már tömören leszek.
Szia! Köszi, hogy válaszoltál. Szégyenkezve mondom: gondoltam, hogy fésülés a megoldás, de így általad megerősítve, hogy nincs semmi különleges ápolási mód, megnyugodtam, hogy több odafigyeléssel megoldható. Természetesen fésüljük, tűri, szereti is, de mivel eddig nem volt ónémetem, erre a részére eddig nem figyeltünk jobban. Kicsit most is vedlik..
Hali! Valaki jár erre, talán kapok véleményt, tanácsot? Fésülgessem? Két oldalt a fülénél le lett vágva az összetapadt szőrzet. Én nem mertem, mert úgy gondoltam, hogy esetleg eleven húsába vágok. Fiam ügyesen, sérülésmentesen levágta.
ha kutyusod szeret a szabadbanszabadon sétálni , labdázni, úszni a Dunában vagy barangolni az erdőkben ,mezőkön ,akkor a LeiKaland Kutyanapköziben a helye. A kutyusokat gépkocsival hozzuk és visszük a Kalandokra. Preferált kerületeink a XVII., XVI., XV., XIV., XIII., X., VII., és a IV. Áraink kedvezőek.
Ha felkeltettük érdeklődéseteket nézzétek meg facebook oldalunkat.
sziasztok! rég nem járt erre senki. talán, hátha.. mégis.
eddig 4 német juhászom volt, de a "normál". most ónémet juhász kutyám van. konkrétan róla nem sok leírást találtam, vagy csak én vagyok ügyetlen.
kérdésem az lenne, hogy a nyakánál, füle alatt növesztett szőrzetét (sörényét) simán fésülgetni kell?
be kell vallanom, hogy nagyon szép volt, mindenkinek nagyon tetszett a sörénye.. egyszer jól megfogdostam, és azt hittem valami daganata van a nyakánál.
kérem szépen, nem nevetni!
mivel eddig még nem volt ilyen kutyusom, nagyon megijedtem, annál is inkább, mert a 3. lány német juhászomat (soha nem szült), a legutolsó pillanatban pakolta ki az állatorvos.. annyira az utolsó pillanatban, hogy a kezében szétmállott a méhe. örök hálám neki, mert még kb. 3 évet élt velünk, 14 évesen távozott el, agyvérzésben. nehogy azt higgyétek, hogy csak néztük a kutyát. méhbetegségénél orvoshoz vittük, levett 20 ezer forintra, szinte a semmiért, és hogy majd holnap.. röntgen, stb.
"holnap" már délelőtt egy másik állatorvost kerestünk, aki ki is jött, alaposan megvizsgálta. elaltatás is szóba került, de látta mennyire szeretjük, soron kívül elvállalta, hogy két órán belül a műtőasztalon lesz. szóval megmentette az életét, és azonnal felismerte, hogy nagyon nagy a baj, nem úgy mint az előző doki.. agyvérzést húsvétkor kapott (állatorvosomat felhívtam, ünnep ide-oda, de németországban voltak, felesége német). találtunk egy helyet (ünnep lévén), ahonnan kijöttek, elvitték, infúziókat kapott, de másnap sajnos kezeim között meghalt.
szóval.. szeretjük az állatokat, felelősséget érzünk irántuk, ezért is kérdezem, hogy hogyan kell bánni a "sörényével"? elég fésülgetni?? egyébként fésüljük a testét, de a nyakánál ez valahogy mégis nagyon összeállt.
