Pedig akinek témábavágó, annak aranyat érhet. Én meg itt, göttingenben találtam a könyvtárban egy pár éve kiadott orosz szakkönyvet, amely a mesterséges migrációval foglalkozik a SzU területén, 1921 és 1958 között (kitelepítések, deportálások, stb.) Rengeteg táblázat, adat, hivatkozás, kitelepített kategóriák (p.l. meglepő volt számomra, hogy mennyi prostituáltat és köztörvényest deportáltak Moldáviából, Lengyelországból (Nyugat Ukrajna és Belorusszia) és a Balti államokból.
asszem megyek ma a könyvtárba, és majd megadom itt a pontos címét, hátha valakinek kell.
Ha megvan oroszul - akkor letöltöm Maskovtól vagy a Militerán.:)) De kösz! Eddig nemigen érdekeltek a hadifoglyok, de az utóbbi időben egyre több olyan írás kerül a kezembe, ami igenis foglalkozik velük, ezért a magyarul róluk megjelent irodalmat gondolom illik elolvasni. írtam neked a másik topikba, könyvügyileg. (Valszeg én is hanyagolni fogom a fórumot egy időre, vagy csak ritkán nézek be, mert leragadtam a könyvemmel, valahol 1721-nél (,,Orosz-kínai határkonfliktusok története"), ráadásul beveszem magam a könyvtárba, mert az agyvérzés kerülget - ugyan azoknak a tájegységeknek (Kína) más-más az átirata németül, angolul és franciául (az oroszról már nem is beszélve). És mindegyik fonetikusan írja:((( Szóval - régi nevekből ki kell kotornom a köztes verziót, majd utánna ,eg kell nézni, hogy hogy írják manapság (valszeg az angol átíratot fogom használni). No, ennyit dióhélyban...
No, köszönöm a kiigazítást. Úgy tudtam, hogy a hadifoglyokat nem vitték az Urál-vonalán túl. Ezek szerint tévedtem. Megkövetem magam.
...Stop! Egy kérdés - a szibériai táborokban polgári internáltak voltak, vagy hadifoglyok? Mert nem mindegy. Felhomályosítana valaki? (Nincs most lehetőségem könyvtárba menni).
„Csak vártam a halált a többi ezer rabbal együtt. Félálomderengésben tengődtem, de a víz iránti áhítozás csak nem csillapodott. A szomjúság az emberkínzás egyik legszörnyűbb formája. Az éhséget jobban ki lehet bírni. A mai napig paranoid vagyok a szomjúságot illetően. Ha csak egy kicsit is szomjas vagyok, szinte pánikba esem.”
Bien György: ELVESZETT ÉVEK Egy magyar diák raboskodása a GULÁG kelet-szibériai lágereiben. Kolima 1945-1955
Tudtommal Kolima nem a kellemes klímájú Szocsi környékén van...
Hogyne lettek volna magyarok Szibériában a WWII. után. Igaz a többségük Európában volt, de jutott belőle máshová is.
"A magyar hadifoglyok és polgári internáltak többsége tehát a GUPVI, vagyis a hadifoglyok és internáltak táborvilágába került. A magyar foglyok mintegy 2000 táborban szóródtak szét. A visszatérő foglyoktól kapott információk alapján a kisgazda irányítás alatt álló honvédelmi minisztériumban számos tábort sikerült azonosítani. Azerbajdzsánban 44, a Baltikumban 158, Belorussziában 131, a Kola-félsziget térségében 53, Grúziában 65, Kazahsztánban 39, Moldáviában 15, Észak-Oroszországban 119, Leningrád térségében 53, Közép-Oroszországban 627, az Urálban 276, Szibériában 64 táborban voltak magyarok."
Stark Tamás: Magyarok szovjet kényszermunkatáborokban
szoktam nezni ha vmelyik "ismeretterjeszto" csatornan megy vmi 2.vhs "doksifilm"
televan altalaban pontatlansagokkal de a kepek miatt erdekesnek talalom oket eppen a 41es elorenyomulasrol volt szo amikor hirtelen begordul a kepbe egy kotenyezett Pz IV Ausf. H. :)))
Novoszibirszk Kazahsztán és Dél-Szibéria válaszvonalán van. Végül is - nevezhetjük ,,Szibériának". Bár ez épp határvonal/határeset, mivel a Barabinszkaja-sztyeppe és az Ob Iszkitimi-kanyara még a Kazah-Nagysztyeppe része, de Tscsany és Tara mocsarak (a várostól északra) már valóban Dél-Szibéria.
Az elsp VH alatt az egész Transszib mentén voltak, egészen Vlagyivosztokig.
A II.VH után a legkeletibb, az a Krgolag (Kargopoli tábor ) volt. A térképen külön voltak jelölve a magyar, a német, egyéb és a japán hadifogolytáborok. Szibéria déli része japánokkal volt telepöttyözve.
Szerintem érdemes beugrani a Hadtörténetibe, szinte biztos, hogy a kiállításnak van dokumentálható háttéranyaga; ott a térképeknek is szerepelniük kell.
Nekem nagyon érdekes volt a kiállítás (a prezentációján és megnyitóján voltam, ezért a megjelenő orosz Állami Katonai Levéltár képviselőjével, illetve a tárlat orosz szakértőjével is sikerült pár szót váltani). Ami viszont felkeltette a figyelmemet és érdeklődésemet - az egyik fotón orosz(szovjet inkább?) hiwik voltak, a magyar hadsereg kötelékében, a fotó alapján NYOMTATOTT karszalagokkal. No, erről akarok egyszer komolyabb kutatást végezni, hogy milyen lehetett a létszámuk, milyen dokumentumok szabályozták szolgálatukat az MH-n belül, stb. Szerintem ,,fehér folt" mint a magyaroknak, mint az oroszoknak (a német szolgálatban álló HIWI-kről már elég nagy a szakirodalom, de erről még semmit nem olvastam.) Gondolom voltak hasonló alakulatok a román és olasz csapatok kötelékében is.
Ajánlottam már többször anno a magyar hadifoglyokról nyitott tárlatot a Hadtörténeti Múzeumban. Az Urál vonalán tovább, keletre NEM VOLTAK MAGYAR HADIFOGOLY TÁBOROK. Szibéria... Nincs annál eémesebb hely?:)))
Még valami: Temesváron volt egy gyüjtőtábor ahol a Szibériába deportált foglyokat helyezték el ideiglenesen, erről is érdekel minden egyéb infó. Itt található róla bővebben infó: http://www.geocities.com/Athens/Parthenon/5343/lager.html
igen ismerem az Arcanumos DVD-t is, de még várat magára a megszerzése. Illúzióim nincsenek, sajna ez nem az az ország... Öregapám szolgált amúgy ott tizedesként, Pécsen képezték ki őket a hadapródképzőben, majd Felvidék emlékérem, utána Fenyvesvölgy, Nagyberezna, Uzsok. Aztán repesz, haza, majd a ruszkikkal ki Szibériába. Szintén várok a fenti földrajzi/történelmi helyekkel kapcsolatos bármilyen infót, képet, korabeli dokumentumot.
Mellékeltem egy képet, talán nem sokan tudják hogy Pécsen a mostani orvosi egyetem gusztustalan szocioutópista épülete helyén állt egykor fent nevezett iskola. Hihetetlen hogy lehetett lebontani egy ilyen épületet.
ha komolyabban érdekel a következő könyveket szerezd be (többsége a hadtörténeti múzeum könyvesboltjában beszerezhető, vagy beszerzik, vagy a kiadónál érdeklődj, vagy szerezd be CD-n innen:
-Ravasz István: Érdély ismét hadszíntér 1944 (Petit Real)
-Szabó József János: Az Árpád-vonal (Timp)
-Illésfalvi-Szabó-Számvéber: Erdély a hadak útján 1940-1944
(ahogy látom a Illésfalvi Péter: A hegyicsapatok megszervezése a magyar királyi honvédségnél 1939-1940-ben megvan)
Ezekből általában sok mindent megtudsz.
Ezután még megnézheted mi az a pár centi anyag ami a levéltárnak maradt:
HEGYI DANDÁROK
A Kárpátalja birtokbavétele után 1939. október 1-vel a magas hegységekben vívandó hadműveletek végrehajtására Máramarossziget székhellyel felállították az 1. hegyi dandárt. Alárendeltségébe 3, majd 5 hegyi zászlóalj, 2 hegyi tüzérosztály, dandárközvetlen alakulatok és málházott vonat tartozott. A hegyi dandár hadtestköteléken kívüli, békében is csaknem hadilétszámon álló, azonnal mozgósítható seregtest volt. 1943. október 1-vel az 1. hegyi dandár mintájára a 8. határvadász dandár csapataiból Munkács székhellyel felállították a 2. hegyi dandárt. Az 1. hegyi dandár új állomáshelye Beszterce lett.
1655.
M. kir. 1. honvéd hegyidandár
1945.márc.
0,003
ifm
1656.
M. kir. 2. honvéd hegyidandár
1944.júl.-aug.
0,03
ifm
1585.
M. kir. 3. honvéd hegyidandár
1945
0,04
ifm
HATÁRVADÁSZ SEREGTESTEK
A határok őrzésére és védelmére a korábbi határőrkerületekből 1938. október 1-vel 8 határvadász dandárt szerveztek. Egy - egy határvadász dandár 3, a védendő határszakasz veszélyeztetettségétől függően különböző erősségű, 1 - 1 tüzérüteggel és 1 - 1 kerékpáros századdal megerősítee határvadász zászlóaljból és 3, a határőrizetet közvetlenül ellátó portyázószázadból állt. A határvadász dandárok feladata volt a határszolgálat és -őrizet mellett egy esetleges támadás esetén gyorsreagálású erőként a betörő ellenséges erők feltartóztatása a reguláris csapatok megérkezéséig.
A határvadász dandárok állomáshelyei 1938. október 1-én a következők voltak:
1. Budapest, 2. Székesfehérvár, 3. Szombathely, 4. Pécs, 5. Kiskunhalas, 6. Debrecen, 7. Miskolc, 8. Orosháza.
A Felvidék visszacsatolásával a határvadász dandárok állomáshelyei 1939. január 1-től a következőképpen módosultak: 1. Salgótarján, 2. Komárom, 3. Keszthely, 4. Pécs, 5. Kiskunhalas, 6. Mezőtúr, 7. Beregszász, 8. Sátoraljaújhely. Az 1939 - 1940 közti országgyarapítások és az ezzel járó hadseregfejlesztés eredményeként a határvadász dandárparancsnokságokat más magasabbegység parancsnokságokká szervezték át. Csak a két legveszélyeztetettebb határszakaszon: a Kárpátalján és Erdélyben maradt meg a 8. /Munkács/ és a 9. /Marosvásárhely/ határvadász dandár. Más országrészekben zászlóalj és ezred szintű határvadász alakulatok teljesítettek szolgálatot. 1943. október 1-vel a 8. határvadász dandárból megalakították a 2. hegyi dandárt.
aki bármit tud a M. Kir. 11. honvéd-hegyivadász zászlóaljról (II. szakasz különösképpen érdekel), kérem ossza meg az infót. Minden érdekel, irodalom, média. Köszi!
Én ennyit tudtam a netről egyelőre összegereblyézni:
"A Szovjetúniónak a magyar határon való megjelenéséből a legfelsőbb hadvezetés is levonta a konzekvenciákat, s ennek, valamint részben nyilván a VIII. hadtestparancsnokság sürgető átszervezési javaslatának következményeképpen december 2-án kiadták a szervezési rendelet módosító intézkedését. Ez súllyal a kárpátaljai határvadász alakulatok fejlesztésére irányult. Két határvadász-zászlóaljat és a megnövekedett számú csapatok jobb vezetése érdekében egy határvadászdandár parancsnokságot vezényeltek át a magyar-szovjet határ megerősítésére, valamint állományemeléseket is hajtottak végre. Az átszervezéssel járó változtatásokat két ütemben, legkésőbb 1940. március 1-jéig kellett befejezni. A 3. határvadászdandár parancsnokságot Keszthelyről Sátoraljaújhelyre, a 11. határvadász-zászlóaljat Körmendről Fenyvesvölgyre, a 10.-et Sopronból Ökörmezőre helyezték.
Magasállományra emelik, ezért 1940. január 8-ig Körmenden felállítja 2. századát, majd mindkét portyázó századát visszahagyva Fenyvesvölgyre kerül. 3. százada a 22/3. határvadász század lesz, melyet Debrecenből Hajasdra helyeznek át. Az egész zászlóalj hegyi felszerelést kap, a 21. tábori tüzérosztály 1. hegyiágyús ütegét átadja részére, s azt Losoncról Fenyvesvölgyre vezénylik. Ugyanott felállít egy portyázó századot is, őrsei : 1. Nagyrosztoka, 2. Huszna, 3. Uzsok, 4. Határszög, 5. Kiesvölgy, 6. Patakújfalu., létszámuk 20-27 fő között, békeállományon. A zászlóalj csapatainak hadrendje és létszámai megegyeznek a 24. határvadász-zászlóaljéval. Összlétszáma 1011 fő ( 788 rendfokozat nélküli, 153 tisztes, 38 altiszt, 32 tiszt ) és 210 ló ( 337 hátas, 12 hámos, 125 málhás, 36 öszvér ), a határszolgálatos rész 156 fő. [HL HM 63.010/eln. 1/a. - 1939.]" (Illésfalvi Péter: A hegyicsapatok megszervezése a magyar királyi honvédségnél 1939-1940-ben)
Jut eszembe Dargóval kapcsolatban mi újság?:) Most olvastam Ortutay Tivadar : Két világháború sodrában c. memoárját, amiben, mint Szobránc vidéki származású tartalékos tiszt érintőlegesen ír róla.
érdekes kimutatás a német hadosztályokról a különböző frontokon. Viszont ezekben nincsenek benne a német szövetségesek hadosztályai. Ki kéne egészíteni...
A FlaK hatasossagat elegge le szoktak becsülni. Jo pelda ra a 107. pancelos dandar bevetese a MarketGarden idejen. fel voltak szerelve kb. 300-350 csönyi FlaKkal.Nem tudom mennyi gepet szedtek le, nem sokat. Ez alapjan mondhatnank haszontalan, de a szövetseges pilotak az elsö par gep elvesztese utan nagy ivben kerültek az alakulat környeket. Lenyegeben szabadon tudtak mozogni. Ez akkor oriasi fegyverteny volt. Vagy emlekezzünk a Sarlovagas kezdetere. A szövi bombazo erök az elsö par napban megprobaltak megsemmisiteni a nemetek atkelöhelyeit. A FlaKok es a vadaszerök annyira megtizedeltek öket, hogy lenyegeben nem volt aztan komolyabb dobasuk a tovabbiakban. Arrol nem is beszelve, hogy a gyalogsagot mennyire tudtak szivatni a könnyü FlaKkal. Azonkivül a nehezFlaKot hasznaltak közvetlen es közvetett iranyitassal is földi celpontok ellen, nemcsak pancelosok ellen.
A szovjet vadaszbombazok, csatagepek hatasossaga pedig nagyobb volt annal, mint ahogy gondolnank az alapjan mennyi pancelost löttek ki. Szerintem az ütegallasok, gyalogsag es utanpotlas elleni beveteseik sokkal többet ertek. Szoval ez fontosabb volt.
En növeltem volna a csaptlegvedelem erejet egyertelmüen, mert jo befektetes volt.
mint irja is, zarotuzet nyitottak, tuzfuggony, pont a mazli faktorra "jatszott" ez az eljaras ra, es persze nem kizarolag a 88asokat hasznaltak, hanem egyutt a tobbivel
