igen, volt üzemanyag vezeték a tenger alatt valamint 2 mesterséges kikötőt építettek az amik, amelyből az egyiket megrongált egy tengeri vihar. Ha jól emlékszem szeptember elején a pc. egységek egy részénél üzemanyagellátási gondok is voltak, nem csak lőszer, légiszállítással igyekeztek pótolni, mint a németek 41-ben a Szu-ban.
3. Valahol olvastam, hogy amig a szövetséges alakulatok mozgásban voltak, a hadianyag nagyobbik részét a repülőbombák tették ki, amit kétszer kellett csak megmozgatni, az angliai reptereken, és onnan már a németek nyakába hulllott. Ha valami miatt lelassult a front, akkor a tüzérségi-harckocsi lőszer adta a döntő hányadot, és ez csak a kikötőkön keresztül mehetett.
Amit belinkeltem írja:
Some 28 divisions were advancing across France and Belgium, each ordinarily requiring 700-750 tons a day. Patton's 3rd Army was soon grinding to a halt from lack of fuel and ordnance.
Ettől szedek össze pontosabb adatokat, de ezek nem a repülőbombák.
Az amerikai hadsereg mozgásban sok üzemanyagot használt (erősen gépesítve voltak), vagy állásban sok tüzérségi anyagot használtak, lényegében mindig nagyon sokat igényeltek...
"2. a tehergépkocsis szállításra, ha működtek is volna a vasútvonalak, hányszor kellett volna átrakni az utánpótlást, mert a végén akkor is teherautóval kell szétosztani?"
Ez így van (a boldolt rész), de a vasúti szállítás nem igényel annyi üzemanyagot (amit a teherautóknak kell szállítani), nem igényel annyi embert, nem igényel annyi karbantartást (amihez rengeteg alkatrészt kell szállítani), nem igényel annyi szerelő állomást, gyorsabb(!), kisebb a kiesés (pl balesetek, mert a teherautó nem kötött pályán halad), amortizáció kisebb, olcsóbb, nagyobb áteresztőképessége van.
Szovjet adatok alapján egy front, ha nem volt vasútvonala, lényegében állnia kellett. Szovjet oldalon kb 50km sugarú kört tudtak tehergépkocsival lefedni a vasúti kirakodóhelytől.
Sziasztok, 1. Antwerpen a Rajna deltájának a szélén fekszik, ma természetvédelmi terület, de akkor egy óriási mocsár vidék tele sekély vizű ágakkal, és szűk hajózási csatornákkal. Nem igazán a második világháborús harckocsi támadásokra alkalmas terület. A védekezők előnyben vannak. 2. a tehergépkocsis szállításra, ha működtek is volna a vasútvonalak, hányszor kellett volna átrakni az utánpótlást, mert a végén akkor is teherautóval kell szétosztani? 3. Valahol olvastam, hogy amig a szövetséges alakulatok mozgásban voltak, a hadianyag nagyobbik részét a repülőbombák tették ki, amit kétszer kellett csak megmozgatni, az angliai reptereken, és onnan már a németek nyakába hulllott. Ha valami miatt lelassult a front, akkor a tüzérségi-harckocsi lőszer adta a döntő hányadot, és ez csak a kikötőkön keresztül mehetett. Egyébként volt a csatornán egy üzemanyag-vezeték is a sok jármű számára. Ez avalohal pedig Eisenhower emlékiratai volt.
Na ugye, ugye, a zsebek, mint Dunkerque nem osztot, szorzott, Antwerpen viszont igen.
Megjegyzem Cherbourg (mélytengeri kikötő) már nem Normandia, hanem a Cotentin-félsziget. De ez csak földrajzi kiegészítés, akárcsak az is, hogy Marseilleből jelentősebb mennyiséget szerintem nem szállítottak az északi frontra, hanem a Rajna-vidékre (Elzász) és az olasz határra (bár ott tessék-lássék háború folyt).
Arra gondolok, hogy Ike és Monty igen csak hatalmasat hibáztak, mert a brit páncélos ho amely épen elfoglalta Antwerpent és a belga ellenállás segítségével megakadályozták a dokkok felrobbantását, nem foglalták el a Schelde két oldalát (majd a kanadaiak tisztítják meg 0944 decemberére), így korábban lehetett volna a támadáshoz közeli kikötő a kezükben. Sőt Modelnek sikerült a 15. hadsereg csapatainak jelentős részét éjjel a Scheldén komphajókkal a Walchren sziget melletti félszigetre szállítani a britektől 10 km-re. A brit parancsnokok nem utasították a csapatokat 10 km északra Antwerpen határától, hogy lezárják a Walchren-t. .Modelnek ezek a csapatai támadták nyugatról a Marke Garden erőket. Ezután a Market Garden ostobasága egyértelmű szvsz. , ahelyett, hogy a minden erővel felszámolták volna a 15. német hadsereget és kitisztítják az Antwerpeni kikötő megközelítési viziútjait, ami óriási előnyhöz jutathatta volna a szövetségeseket mert az utánpótlást nem kellett volna 100%-ban Normandiából és Marseilből szállítani. SZVSZ ezen ment el, hogy a szovjetek értek Berlinbe.
egy-egy zseb feltöréséhez szükség lett volna 2-3 hadosztályra, jelentős nehéztüzérségre, s légierőre. Rengeteg felszerelést kellett volna leszállítani (logisztika) , s nyugodtan lehetett számolni egy hét intenzív harctevékenységgel. Tekintettel a komoly erőkifejtésre utána a bevetett csapatokat pihentetni kellett volna, illetve feltölteni. Ennyit nem ért meg az angolszászoknak egyik sem. Különösen nem Dunkerque, amely sekélyvízi kikötő volt! Már 1940-ben felrobbantott mólókkal és kikötőmedencékkel, berendezésekkel (ezért is maradt ott többek közt a teljes nehézfelszerelés). Mire működőképes állapotba hozták volna rég bevették Antwerpent...
A korai időben igen, de később amikor Antwerpen is működni kezdett már, a vasutakat újjá építették és a Magyarországon is ismert Truman mozdonyok elkezdték a munkát.
Ami azt illeti a Normandiába menő vasútvonalakat igen módszeresen és hosszú ideig bombázták, tehát érthető, hogy a közutat favorizálták, macerás lett volna az újjáépítés, inkább ezt is meghagyták a franciáknak. Volt elég teherautójuk és benzinjük...
A zsebek két oldalon maradtak: Lorient és St.-Nazaire Bretagneban, valamint Dunkerque. Előbbiekkel azért nem foglalkoztak, mert a frottól távoli kikötőkként nem osztottak, szoroztak - a németek maradék tengerészeti erőit augusztusban Norvégiába evakuálták, viszont a vasbeton tengó bunkerek és megerődített kikötő miatt igen macerás lett volna a felszámolása (jól kiképzett legénység, rengetek légvédelmi löveg...) Dunkerque jól jött volna, de Le Havre, Boulogne és Calais bevételével a térségben volt elég kikötőjük papíron, de valóságban a németek, mivel itt várták a partraszállást erősen rombolták a kikötőket, illetve elaknásították. Az említett okokból itt sem érte volna meg a befektetett erő, a várható veszteség a hasznot. A szövik ekkor egyébként is már Antwerpenre fenték a fogukat, amely sokkal kedvezőbb fekvésű és nagyobb kikötő volt, ráadásul Németország szájában....
nem a kikötők számával volt a gond, hanem elhelyezkedésével.
A kikötőtől való elszállítás megnövelte az utánpótlási vonalat, amit érdekes módon nem vasúttal oldottak meg (nem értem miért), hanem a Red Ball Expressel (teherautóval). (valszeg az amerikaiak valahogy áthozták a saját kinti közlekedési kultúrájukat... ...mással egyenlőre nem tudom magyarázni...)
Szia, és ha el is foglalják vajon használahtók maradnak a kikötők? Niztos nem. Ha az elszigetelésre nem kellett sok katona, jobann jártak, ha ott hagyták. Egy esély lett volna, ha a védők megadják magukat. Édesviz
Sőt, az atlanti parton is maradtak a háború végéig úgynevezett "fülek" német kézen ( megerődített tengó bázisok. Ezek nem a hősies német ellenállásnak köszönhették létüket, hanem annak, hogy az angolszászok tevékenységét nem zavarták, szükségük meg Cherbourg bevétele után nem volt, s egyszerűen otthagyták a franciáknak. Érdemi ostromot nem folytattak ellenük.
A Csendes-óceán szigetvilágában ugyanezt csinálták az isten hátamögötti japán helyőrségekkel... egyszerűen sajnáltak egy zászlóaljnyi veszteséget olyan megerősídett pontokért, amelyre nem volt szükségük.
Le Havre-t gyorsan elfoglalták, de a németek felrobbantották a dokkokat, így 1945 elejéig nem lehetett használni. A többi említett erődöket a kanadaiak feladata volt felszámolni, amit elvégeztek.
Kedves olvtárs, a légvédelem nélküli erődöknek természetesen lejárt a kora a második világháborúra. Nyugodtan megkérdezhetném, sorold fel a légvédelemre alkalmazott katponák névsorát a belga erőd rendszerben. A válasz az: olyan nem volt. Az erődök akkor többé-kevésbbé megfeleltek az akkori harcászati-hadászati körülményeknek, ha megfelelő helyen, megfelelő mélységben védtek. A belga erődrendszert ejtőernyősők segítségével vágták át, és foglalták el. Mert felülről semmilyen védelme se volt. Az Árápád volnalra csak annyit, hogy a Kárpátok hágóit megvédeni megfelelő mennyiségű munició birtokában könnyebb, mint meg támadni. Mert hiába voltak annyian, mint az oroszok, ott nekik is sorba kellett állni. A T34-T82-es sorozat, pedig nem magashegyi járóképességéről volt híres. Utalhatnék még az utódok Afganisztáni csúfos vereségére is. Édesviz
Szerintem is volt értelme az Atlanti Falnak, csak nem pont az, amire tervezték. Az észak-francia kikötők, mint Le Havre, Calais, Dunkirk a háború végéig német kézen bírtak maradni, jól bele is zavartak a szövetségesek utánpótlásába. Meg a Németország felé tartó bombázókat is előbb lehetett észlelni.
egyszerű, eljárt az idő a Maginothoz hasonló erődök fölött ekkorra, a németek, ha kell át tudták volna törni a hadjárat elején is, a szükséges eszközök a rendelkezésükre álltak (nehéztüzérség és Stukák, s ehhez jött még a légideszant) . A híres belga erődöket is elintézték különösebb gond nélkül. Egyszerűen lejárt ezen erődök kora.
Erre csak azt mondom hogy egyszer élünk, jobb elnézegetni mind a két szörnyüséget 60'-évvel késöbb. Ha van valakinek ideje irja be a veszteségeket az atlanti fal elött.... Ja és azt irod "Van egy rossz hírem, a Maginot vonalat is áttörték a németek a hadjárat lezáró szakaszában." mint tudjuk ekkorra màr mindenki pakolt és a fogàt vagy seggét mentette de még volt mit àttörni......................... Persze a történelemben nincs : Mi lett volna ha? A tények azok tények az erödök még léteznek és müködnek ha nem is mind. Pedig a hàboru végig vonult rajtuk oda vissza. Akàr honnan nézzük a Maginon vonalnak senki meg sem adta az esélyt hogy ki legyen probàlva teljes kapacitàsàban. Félre ne értsetek nem a franciàkat vagy németeket vagy angolszàszokat védek vagy tàmadok de tudjàtok vannak a civilek vannak a politikusik meg vannak a katonàk a hàborukban- nem kell megilyedni az életszmléletem nem ennyire szük, lehet hogy szükebb...- A politikusok biztosan nem fognak egy ilyennek neki menni a civilek meg a katonàk igen és nem lennék a helyükben
A lőszer még kitartott, az emberanyag kimerültsége volt a fő gond. Mivel a békével viszonylag kevés területet vesztettek, megérte elfogadni, mert így nem váltak csatatérré a déli part nagyvárosai. Ha feltétel nélküli megadást követeltek volna tőlük, akkor tovább harcolnak, volt még mivel.
-de ez már csak az oroszok b@lf@szságánk volt köszönhető... 1 hónapig izmoztak Tordánál, ahelyett h besétáltak volna az Alföldre a Bánságon keresztül...
-1ébként amit te mondtál az már csak időhúzásra volt jó...A román átállással a további harc is értelmetlenné vált mivel 0%ra csökkent a nyugati megszállás esélye v. a feltétel nélküli kapituláció elkerülése
Nem vesztette el az értelmét, mert a 4. ukrán front északról nem zárta be a harapófogót a Debreceni csata idején, és így Észak-Erdélyt ki lehetett üríteni.
Még Normandia térségében is volt páncélos erő, csak kénytelenek voltak helyben toporogni, mivel Keitel nem merte Hitlert felébreszteni, a führer parancsa nélkül pedig a pc.-k nem mozdulhattak... partraszállás visszavéréséhez kevés lett volna ez az erő, de igen jelentős veszteséget okozott volna, az biztos, sőt az is, hogy rosszabb pozíciókkal kellett volna beérniuk az első nap végére az angolszászoknak a hídfőkben.
jó kis urbanlegend :) viszont természetesen nem igaz, mivel a WWII-ben a statisztikák szerint egy ellenséges harcos kiiktatására több lövést is le kellett adnia a tüzérségnek. Elképzelhető, hogy volt munícióhiány - vissza kellene olvasni Mannerheimet - de az igazi problémát nem a nagy létszámú orosz gyalogság okozta - az korábban is adott volt - hanem a koncentrált tüzérség, valamint a páncélosok és gyalogság kombinált támadása. A finneknek gyakorlatilag nem volt páncélos fegyverneme - egyetlen páncélos csatát jegyeztek fel - így az áttöréseket nem tudták lefékezni, reteszelni ellencsapásokkal. Tehát, ha lassan is, de felzárkózhattak a következő védelmi övre.
