A francba!!!:(((((((((( Írtam vagy két oldalnyi választ, erre nem ment át.:(((((((((
Röviden: a légvédelmi ágyút ne soroljuk a tüzérségi eszközök közé (amúgy az amerikai 85-mm-est gyártották a szovjetek 1939 óta,licenc alapján, kisebb módosításokkal). Na, a többi a tüzérségi eszközök száma.
Levegőböl ledobott ellátásuk a briteknek sajnos nagyrészben a németekhez hullott. Később a német katonák kínálták csokoládéval a brit hadifoglyokat. A fő probléma az volt, hogy Frost (azt hiszem ezredes) alegysége Arnhemnél bejutott a városba az északi hídfőt el is foglalta, de nemsokára el is vágodott a ho. főerőitől. A Rajnától délre ledobott lengyel ejtőernyős dandárnak sikerült a folyó déli részét elfoglalni. Montgomery egy pillanatig megfontolta, hogy a megmaradt ejtőernyős hadosztályt hídfőben tartva folyamátkelést kierőszakolni, szvsz ha egy nappal korábban érkeznek ez sikerült is volna (Frost alegysége így is fantasztikus teljesítmény után így is úgy is fogságba került volna). SZVSZ egy napon múlt az egész terv sikere.
Valaki írta itt a szovjetek vagy a németek a veszteségekkel nem törődve ezt az egy nappal korábbi érkezést abszolválták volna.
Ezen kívül Anglia és Kanada is szállított a SzU-nak "kölcsönbe" - igaz kisebb sételben, mint az USA. Igazán jelentősége a járműveken, alumíniumon, gumin, húskonzervern és néhány vegyianyagon kívül a háború végére a hajóknak volt. Az angolszászok nélkül még saját beltengeri szállításukat se tudták volna megvédeni a német tengóktól és gyorsnaszádoktól. Az előző táblázathoz hozzá kell adni az angolok által átadott hajókat. Ha jól emlékszem még 7 rombolót is adtak az angolszászok, majd az olasz zsákmányból nagy hajókat is, a Norvégiában lévő német hajók ellensúlyozására.
Amit a SZU kapott az USA-tól 1941. jun 22 - 45. szept.30. között. A lövegek száma valóban alacsony, csak megemlítettem, hogy még a SZU-nak is adtak az USA termelésből. Az USA tankokat is általában lebecsülik, pedig a közepes kategóriában a Sherman nem volt rossz - bár tudjuk az orosz páncélosok nem nagyon szerették. A repcsik meg túl bonyolultak voltak nekik:) Az viszont még nem hallottam, hogy az USA jeepekre, teherautókra, bakancsokra, húskonzervekre panaszkodtak volna:) Vagy az alumínium is igen jól jött, a gumival együtt... cserében az USA mit kapott? Az első szakaszban, USA hadbalépéséig egy kis aranyat, aztán semmit. Na jó, az alelnököt 44-ben elvitték egy szibériai patyomkin-utazásra.
Az usa a SzU-nak nemigen exportált tüzérségi eszközöket (rendkívül elenyésző volt a szám), mivel nem volt értelme - nem lehetett volna biztosítani a folyamatos lőszer-utánpótlást. Elég sok olyan eszköz akadt, ami ki sem erült a frontokra, ment egyenest a raktárba, illetve sok eszköz további szállítását a szovjetek kérték mellőzni.
Kasserine-hágót se hagyjuk ki, Rommel nagyon megkalapálta a szöviket, csak nem volt megfelelő erő és hadtáp ( mint szoktam emlegetni a siker egyik legfontosabb eleme a logisztika!) a siker kiaknázására. Sokat mondóak a számok: 22 ezer német nekiment a 30 ezer szövinek, és taktikai győzelmet értek el. Támadó hadművelet közben veszteségük 6 nap alatt 2000 ember és 34 tank, a szöviknek pedig 10000 ember, 183 tank és 706 egyéb jármű.
még megnézhetnénk a Hurtgen forestet, meg az Ardenneket, és ezzel le is tudjuk a nagy veszteséggel járó hadműveleteket, és ebből nekem az jön ki, hogy egy hadműveletben egy ho+dd szinten ez volt a legnagyobb arányú véresveszteséggel járó hadm.
sőt ha a fogságba esetteket is számoljuk, akkor valóban kevesen jöttek vissza tőlük (persze ekkor az Ardennek tűnik nagyobb arányúnak, de meg kellene nézni).
de a D-day az ami egységnyi időszakban a legnagyobb veszteséget produkálta (ho-dd szinten)
egyszer összeszedem a keleti fronti eseteket, de jóval hosszabb lesz a lista és az arányok...
én a veszteséget nem vereségnek gondolom (bár az is lehet probléma), hiszen pl a XXX hadtestnél pont ezt mondtam hibának.
Amiért az egész előkerült, mert a MG-t halottam a legveszteségesebb hadműveletnek (és a filmben ez volt az indok a megadásra). A veszteség adatok (ezen a szinten, tehát ho-hdt szinten) valóban a nyugati fronton jelentősek voltak (a szövetséges oldalon), de mind a németeknél, mind a szovjeteknél ezek az arányok nem voltak annyira impresszívek (persze nem is kevés!).
Nah, amiről szó volt, az I. cassinoi csata, a US 36. Ho. 2 nap alatt 2100 fős veszteséget szenvedett el a Rapido völgyében. Itt történt, hogy az említett 2 zászlóaljból összesen 40 ember ért vissza a szövi. vonalak mögé. Sztálingrádban ez például nem is bizonyult volna rossz aránynak:)
szedjünk össze félraj adatokat :))) vagy vegyük a repülőket, ha lezuhant akkor könnyen kijön a személyzet 100%-a.
egyébként a kijelentést a Discovery-n hallottam (gondolom brit film volt :))), ott ezzel magyarázták, hogy meg kellett adniuk magukat. Ezekután kezdtem megnézni az adatokat...
Ezred szint alá nem érdemes menni, mert az már erősen torzíthatja az összképet. A Tordát utolsóként - egyébként megkésve - elhagyó magyar zászlóalj 44. októberében 85-90 százalékos veszteséget szenvedett, mivel visszavonulás közben bekerítették. Ennek ellenére a tordai csata a Honvédség egyik legsikeresebb védelmi hadművelete volt az egész WWII-ben.
zászlóalj szintű adatokat 44-től a németeknél, illetve szinte végig a szovjeteknél alig tudunk, ezért használnék hadosztály-hadtest szintű adatokat, mert másképp nincs mihez viszonyítani.
ugye eddig az Arnhemnél ledobott erőkhöz mértük az adatokat.
Természetesen lehetnek olyan rajok akik 100%-bab elvesztek, sőt a német határnál levő védelmivonalnál tudunk olyan amerikai századot, amely teljesen eltűnt.
De itt hadosztály, de inkább hadtest szintű műveletet kellene megnézni.
(egyébként magyarországi harcoknál tudunk bekerített szovjet zászlóaljról, amelynél 100% volt a veszteség, csak a súlyos sebesültek adták meg magukat)
A két átkelt zászlóaljból valami 40 ember jött vissza. vagy valami ilyen rémlik.
Vagy volt valami angol zászlóalj, aminek egyik százada 50%-os veszteséggel visszajött, hogy másnap az egész zászlóalj támadjon szintén 50%-os veszteséggel.
Nah, meg van az angolszászok legnagyobb emberveszteséges hadművelete, mármint arányában. A léroszi deszant 43 szeptemberében: a bevetett 5000 katonából 2000 elesett, vagy megsebesült ( 40 százalék!) a többi fogságba! Tehát ez még Dieppe-t is überelte. ( a szovjet WWII. története, 7. kötet, 544. oldal)
A 2. hullámot végrehajtó 116. és a 16. ezredharccsoport ( a 29. és az 1. hadosztályból) 3000-3000 fős létszámának harmadát (1000-1000 fő) elvesztette. Az első hullámban érkező 8 rohamgyalog-század ennél még nagyobb arányú veszteséget szenvedtt. A támogató tankzászlóalj 32 páncélosából 5 ért partot, amelyek rövidesen megsemmisültek. (100%)
A nap végére, mikor a teljes inváziós haderő patraszállt összességében már kedvezőbb a kép.
Az angoloknak már nem nagyon volt mit mozgósítani (a sorozottak jókora részét elvitte a flotta meg a légierő), max a gyarmatokon, de az meg nagyon nehézkes dolog.
A strat bombázást is fel kell építeni: repülőterek kiépítése, technika, szervíz, képzett földiszemélyzet áttelepítése. Hosszútávon biztosan kijött volna a szövik anyagi fölénye.
Mondasz vmit, ezenkívül az egyik gyors olasz folyónál vmi texasi hadosztály nagyon komoly veszteséget szenvedett. Ott volt az Omaha partszakasz is. De ettől függetlenül törekedtek a veszteségeket minimalizálni. Inkább a légierővel és a szárazföldi tűzerővel akartak eredményt elérni.
Nyilván 2-3 héten belül tudtak volna legelább 2 hadtestnyi erőt átdobni Európába, aztán Angliában is volt katonájuk szép számmal. A Ny-Eu mögöttes területeken. Az Észak-Olaszo-ban, Ausztriában lévő csapataik elégségesek lettek volna az Alpok lezárására. Kicsit az angoloknak kellett volna megerőltetni magukat, hogy otthonról csapatokat küldjenek a kontinensre,
Egyiptomból és Irakból pedig Iránba - mivel nyilvánvalóan itt is nyílt volna egy másodrendű front. Ennek lényege egy dologban foglalható össze: Baku kikapcsolása az Irakból induló stratégiai bombázókkal. Ez pedig igen megnehezítette volna a páncélos csapatok kellő üzemanyaggal ellátását - amit ráadásul tovább apasztott volna a Kelet-Eu-i vasútvonalakat támadó légierő és gerillák... Baku és az olaj lett volna az egyik Achilles-sarka a szovjeteknek. Nem véletlen, hogy a franciák a téli háború alatt készítettek olyan terveket amely szerint Szíriából bombáznák Bakut...
