"Egyre növekvő mértékben érkeztek a fővároshoz a csapatokat, haditechnikai eszközöket, fegyvereket, téli ruházatot és élelmiszert szállító szerelvények Szibériából és Közép-Ázsiából." - szovjet WWII. 4. kötet 347. oldal.
István, ezek szerint utólag tájékoztathatnád a szovjet történészeket, hogy Szibériából szállított erősítés urban legend.
Ezen kívül Csujkovot is legyél kedves tájékoztatni, mert a memoárjában származási helyük szerint említette a beérkező hadosztályokat, s Sztálingrádban jó pár szibéria egység harcolt, s azt is elfelejtette említeni, hogy neki kellett volna felfegyvereznie őket... Mint ahogy 45-ben is nem csak személyi állományt csoportosítottak át nyugatról haditechnikát is a jappok elleni támadáshoz. Még archív filmek is vannak a bevagonírozott páncélosokról, amint Szibéria felé száguld a gözös velük..
a 99. lövészhadosztály (23. lövészhadtest, 46. hadsereg) 206. lövészezredének egyik zászlóalja az átkelés előtt kb így láthatta az átkelési szakaszát a Duna másik oldaláról (persze sötétben zajlott az átkelés).
(az előadáson teljes berepülést csinálok, tehát nem csak kép lesz)
(a magassági adatokra ráfeszítettem 1950-es légifotót, azt látjátok most, Manifold GIS rendszerrel megjelenítve)
Rosszabb:( Éppen a Trockij által szervezett ,,Perzsa forradalmat" (,,Keleti express" hadművelet) vesézem és fordítgatomaz ide vonatkozó irományokat. Innen a hiba.
Ha meg van a szahalini olaj, nem kell az USA-val hadba szállni... tehát alternatívájuk volt. Ráadásul Szibériából és Távolkeletről a Szu rohamtempóban szállította el a csapatokat, ezzel tömték be a lyukakat a német fronton, majd a moszkvai ellentámadás főerejét is a szibériaiak képezték. ................
Urban legend. K.b. egy évvel ezelőtt a ,,Német vereség a II.VH-ban ezt a témát már kiveséztük. A Távol-Keleti és Szibériai körzetekből érkező csapatok száma elenyészó volt Moszkva alatt. Az egységek döntő többségét a Volga-menti, Kaukázusi- és Kaukázuson-túli, Uráli katonai körzetekből hozták és Perzsiából. Ráadásul a Szibériai és Távol-Keleti katonai körzetekből nem került elszállításra a haditechnika, mint ahogyan 1945-ben sem dobtak át haditechnikai eszközöket Csehszlovákiából és Németországból a Távol-Keletre: csupán a személyi állomány ment oda, a harckocsikat és többi cucc közvetlenül a gyárakból érkezett, illetve a körzetek 1941-től ott lévő fegyverzetét használták.
Ebben egyetértünk, hogy a legjobb megoldás a német hadüzenet volt számukra. Az USA vezetői tisztában voltak azzal, hogy a németek hosszútávon nagyobb fenyegetés a japánoknál. 1941-ben még nem volt egyértelmű, hogy a keleti hadszíntéren miként dől el a küzdelem. A fő veszély az lett volna, ha Hitler legyőzi az oroszokat és megszerzi szovjet nyersanyagbázisokat. Ha megszabadul a wehrmacht a keleti fronttól, Európában lehetetlen lett volna partraszállás, így H. elkezdheti a flottát/légierőt erősíteni. Ez a gondolatmenet szükségszerűen oda vezetett, hogy az USA-nak Németország ellenfeleit támogatni kell, annak érdekében, hogy addig lekössék a németeket, amíg az USA mozgosít. Mindenképpen ki kellett provokálniuk a háborút. Ha H. nem üzen hadat, ők üzenik meg.
Az olaj. A Szu a háború kitörése után többszörösége futtatta fel a kőolaj kitermelést Szahalin északi részén. Vlagyivosztok közelében meg szén és sokkal egyszerűbb lett volna hazaszállítani az ipar ellátására, mint előbbit Indonéziából, utóbbit meg mondjuk Kínából. Jah, s ne felejtsük el a kolimai aranybányákat...
Ha meg van a szahalini olaj, nem kell az USA-val hadba szállni... tehát alternatívájuk volt. Ráadásul Szibériából és Távolkeletről a Szu rohamtempóban szállította el a csapatokat, ezzel tömték be a lyukakat a német fronton, majd a moszkvai ellentámadás főerejét is a szibériaiak képezték.
Az biztosra vehető, hogy japán hadbalépés esetén se számíthattak volna erősítésre az itteni csapatok. Max. annyit tudtak volna tenni, hogy női kisegítő alakulatokat szerveznek, esetleg a lágerekben lévő rabokból alakított csapatokat itt vetik be...
A szövik két nagy kirakodó kikötője északon Arhangelszk és Murmanszk volt. A németek támadták a hajózási útvonalakot tengókkal, felszíni hajókkal és repülőkkel. Belföldi szállítmányok a jégmentes időszakban jöttek Szibériából és a Távol-Keletről. Az Admiral Scher egyszer el is ment vadászgatni és Novaja Zemját megkerülve mélyen beúszott a szibériai vizekre, Dickson kikötőjét ( Jenyiszej torkolat) szét is lőtte.
Az angol hadihajó honlapokon fenn vannak a rombolók, s a később átadott olasz hajók is. A kereskedelmi hajókat ( 70 db.) már említettem, de ott volt ám nagy számú hajómotor is - a SZU-nak nem volt megfelelő építő, javító kapacitása .
"Nem nőtt volna a csillagos égbe az ellsüllyeszteni szükséges hajótér,"
Hát, sztem hosszú távon a németek nem nézték volna el, hogy a semleges USA kereskedelmi flottája a briteknek szállít szinte mindent - hadüzenet ide vagy oda, előbb - utóbb ugyanúgy ellenséggé nyilvánították volna a semleges hajókat is, mint az I. vh-ban, illetve később a II. vh-ban.
Szvsz zseniális húzás lett volna Hitler részéről mindenféle ígéretekkel Japánt háborúba cukkolni az USA ellen és aztán dörzsölni a markát, hogy a kötekedős Rooseveltet szépen lefoglalják. Nem nőtt volna a csillagos égbe az ellsüllyeszteni szükséges hajótér, az USA közvélemény el lett volna foglalva vele, hogy hű, a japánok mekkora szemetek.
Önmagában nem változtatta volna meg a végkimenetelt, de jó húzás. Sok jó húzás meg egyenlő győzelem.
Nyáron, a jégmentes időszakban jöttek a szállítmányok Szibériából.
A DB jelü szovjet konvojok közlekedtek Dickson és Fehér-tenger között, a KB konvojok a Kola-félsziget és a Fehér-tenger, a KP konvojok pedig a Kola-félsziget és Petsamo között (ez utóbbit ne kérdezd, merre van). Az ellenirányú konvojok a BD, BK és PK...
Az itt állomásozó orosz flotta jelentéktelen volt, ráadásul nem is rendelkezett megfelelő tengó elhárító hajókkal. ... valamint mint említettem rombolókat is kaptak az angolszászoktól,
Eleinte csak néhány, részben nem túl korszerű romboló volt a térségben, ezekhez később még néhányat áthoztak a Csendes-óceáni flottától (pl. Razumiy és Razyarenniy) ill. belső folyókon keresztül a Balti-flottától. Az angolok az amcsiktól a Lend-Lease keretében kapott 50 db régi 4-kéményes rombolóból adtak tovább 9 darabot a szovjeteknek.
Megpróbálok linelni az uboat.net-ről, bár az eredmény eddíg általában furcsa volt:
Nem egészen. Persze morzsolták, fárasztották a bombázókat kísérő vadászok, de mivel túl nagy volt a veszteségük, s a Luftwaffe nem gyengült kellő mértékben rászálltak a már említett üzemekre - s ezt követően látványosan csökkent a Luftwaffe ereje, ami pl. abban mérhető, hogy a korábbi elfogóvadász létszámnál sokkal kevesebbet tudtak a levegő emelni. Ekkortól szabadon jártak keltek az angolszász gépek a német légtérben, a korábbi a bevethetőségi határt súrolta a bombázók vesztesége ( 3 százalék, sok akciónál 5-6 százalékot is elért, s leesett 1 százalék körülire) - Ezt első sorban a stratégiai üzemek bombázásával érték el az angolszászok és nem légicsatákkal.
Egyes források kiemelik, hogy a hadviseléshez elengedhetetlen repülőbenzint is az USA szállította. + a műszaki ketyerék (rádió, radar stb.) fontosságát is lehetne hangsúlyozni.
Ezeken a számokon újra és újra megdöbbenek. Nagyon hasznos lehetett, hogy a szovjeteknek szinte csak fegyvereket kellett termelni.
Te sem gondolod komolyan:) Az USA megszállása egyetlen német terv sem létezett, a SZU elfoglalására az Uralig viszont igen. Egyébként az a pár ezer harckocsi, hogy ment volna el az USA-ba, úszva?:) A németek és csatlósaik nagy hülyesége volt, hogy a jap támadás után hadat üzentek az USA-nak. Beszállt volna e nélkül is az axis ellen, de valószínűleg jóval később. Közismert a sztori a magyar hadüzenetről. Zanzásítva: Magyarország? Van tengerük? Nincs. Akkor, hogy is akarnak megtámadni? ...
Vártam, hogy valakinek feltűnik-e ez a megjegyzés, de Otranto távollétében nehezen ment :P
Természetesen, valójában a saját vonalak mögötti belföldi szállításokról van szó, például Fehér-tenger.... mint köztudott Észak-Norvégiában jelentős német tengerészeti erő állomásozott, felszíni hadihajók is elkalandoztak Novaja Zemjáig és a tengóik is. Nyáron, a jégmentes időszakban jöttek a szállítmányok Szibériából. Az itt állomásozó orosz flotta jelentéktelen volt, ráadásul nem is rendelkezett megfelelő tengó elhárító hajókkal. Nézd meg a becsatolt listát... egyébként a belső csatornarendszeren keresztül szerintem jutott a hajókból a Ladoga-tavi flotillának és a Baltinak is. Ezen túlmenően kaptak pl. az USA-tól 70 kereskedelmi hajót a hajótér veszteség pótlására, valamint mint említettem rombolókat is kaptak az angolszászoktól, valamint még 44-ben több nagy felszíni hadihajót az olasz zsákmányból - ez azért fontos mivel a háború ideje alatt egyetlen egy nagyobb hadihajót sem bocsátott vízre a SZU.
Nem tudom. Mindig attól függ, hogy mihez viszonyítunk. A csata elején biztos, hogy a németek voltak fölényben (15 ho., ebből 4 pho.), aztán miután bekerítették B-t, mentek tovább előre és kisebb erőket hagytak az ostromra. Ekkor már elképzelhető egy erőegyensúlyközeli helyzet.
