jótett helyébe jót várj, itt a lista az aznapi Normandiában tartózkodó német csapatokról és létszámukról, valamint a következő napokban beérkező erősítéseik (csak létszám, ha kell a lista is szólj) :))
Jah, meg pár millió telepített akna, spanyollovasok az ár-apály zónában... gyalogsági árokrendszer, beton bunkerek és lövegállások + a 88-as légvédelmi lövegek, amivel a part is tűzalá vehető volt. Egyébként az állásokat nem mindenütt a parton építették ki, köztudott, hogy az Omahán a dűnék mögött vízzel elárasztott legelők voltak, karókkal megtűzdelve, s a parttól kb. 3 km-re voltak a német állások...
Miután nem omlottak össze eléggé ötletszerűnek tűnik a német stratégia semmint jól átgondolt tervnek
Az, az....Hitler külpolitikai "ösztönei" , melyet bekajáltak kritikátlanul a tábornokok - ugye az 1 vh-t vették alapul, mikor lazán verték az orosz sereget - aztán adtak Leninnek úgy 200 M aranymárkát és az orosz front összeomlott.
De, sztem a dolog nem ilyen 1szerű...Hitler 41-re totál kényszerhelyzetbe manőverezte magát.
A barbarosában az volt a terv, hogy az oroszok az első csapás után összeomlanak mint a franciák. Aztán nem ez történt. Miután nem omlottak össze eléggé ötletszerűnek tűnik a német stratégia semmint jól átgondolt tervnek. Nem is igazán értem mi lehetett a céljuk.....
Kérlek alásan, Eisenhower szerint az első nap végére 156.000 szövi katona volt a francia partokon, ebből 23 ezer ejtőernyős, 57500 amerikai és 75.215 britt ls kanadai.
Tehát többen voltak, mint a védekező németek a partszakaszon - ráadásul a flotta szállítókapacitásának és a légierő valamint a maquis németeket lassító akcióinak köszönhetően megnyerték a logisztikai versenyt a szövik.
Bocsánat a kontárkodásért, de mintha Sztálin különbéke kérelmekkel bombázta volna Hitlert, még 1943 tavaszán is! Sztálingrád után! (persze ekkor már nagyobb önbizalommal, de mégis csak ő kezdeményezte.)
Tehát mégis csak volt eredménye a Barbarossának, mégha a gyökeres ideológiailag kényszerített teljes leverést nem is érte el. A Szovjetunió olyan súlyos veszteségeket szenvedett, amiket csak egy olyan despotikus és terrorizált társadalom tudott túlélni.
egyetértek, hihetetlen kockázatokat vállaltak be a Barbarossa idején, szerencséjükre a szovjet középparancsnokok kellően kezdeményezőkészségnélküliek voltak, vagy túl merészek.
hajdanán Hamburgerrel erről beszélgettünk: a német feladatorientált vezetés nagyon jó támadásnál, mert nem kell nagyon megszabni semmit (csak a célt kell megadni), a beosztott dönthetett. Viszont védekezésben ez nem működik (hacsak nem állandó ellentámadásokkal, amit harcászati szinten csináltak is a németek), hadműveleti szinten nagyon nagy bukta, csak reagálásra alkalmas (amit viszont általában jól csináltak, de minden szovjet "cselt" bekajoltak).
(most megmértem: az észak-francia partvidék és a beneluxék partvonala együtt közel kiteszi az akkor levő keleti frontot (kb 80%-a). Így nem is volt más várható, mint támpont jellegű védelem...)
Nem voltak illuzioim eddig sem, de ez meg alulmulja azokat is. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a hadmuveleti terulet nemet reszrol nem volt megszallva, csak tampont szeruen.
térkép és az adatok alapján 20kilométeren kb 9 század (feltöltve kb 150fő/század= kb1500 fő, 20000m/1500=13m elég laza... kb Ercsi védelemi sűrűség :))
(bár p ezt írja, de ez több mint az Omaha Beach: Of the goal of a total of having 12,772 personnel by May 1st, there was in reality about 12,021 personnel. Of this, 6,800 were actually combat troops, to be responsible for defending a 53km long Divisional Front."
tüzérség szempontjából Ercsinél 70 cső állt rendelkezésre (ami több, mint az Omaha-n védő hadosztály tüzérezrede)
az Omahán partra szállók száma sokkal több, mint az Ercsinél átkelők száma...
Majd mások megmondják - már volt is próbálkozás - :-))) Azért valószínűleg nagyobb erő volt, mint a norvégok részéről. Na meg azok a böszme nagy ágyúk (pláne amik nem is ezen a partszakaszon voltak...)
Sajnos nincs időm és lehetőségem, hogy szombatra provokatív kérdésekkel készüljek... :-)))
3 hadosztaly reszei, azok is inkabb 2-3. vonalbeli alakulatok, a 21. pancelos reszei ertek meg ki arra a napra a hadmuveleti teruletre, asszem volt egy legvedelmi dandar, ( ez lehet kesobb telepult oda, nem tudom ) nehany tuzersegi egyseg. Ennyi.
Szovi: 3 legidesszant ho. es asszem kb. 5 hadosztalynyi partraszallo ero osszesen, a nyugati elit elitje nagyjabol. + nehany 1000 repulo, meg nehany 1000 hajo. Az elso nap lefutott meccs volt, aztan ahogy Rommel mondta, ha elso nap nem kergetik vizbe oket, akkor mar sose.
Oké, de pl. amíg Normandiában néhány százezer katonát és több száz tankot és járművet kellett majdnem látótávolságra átszállítani és egy nagyon erősen védett partszakaszon partratenni, addíg pl. a németek hadihajóikkal behajóztak a kikötőkbe és azokról szálltak ki a katonák, tehát az inkább megszállás volt, mint partraszállás. Az ellenállás sem volt igazán erős. Hatalmas nagy ellenállás a japcsikat sem várta a Fülöp-szigeteken... Szóval itt is mindegyik más volt, ezeket úgy lehet összehasonlítani, mint az almát a körtével, a folyami átkelés pedig a ribizli... :-)))
Azért sokkal inkább, mint egy folyón való átkelés, ahol pl. lehet manőverezni a parton, tapogatni a gyenge pontot, tűztámogatást adni a túlpartról, felderítőket átdodni.. légi fedezet bármikor megoldható pillanatokon belül... nem véletlen, hogy nagy tengeri deszantra csak a németek, angolok, japánok és USA volt képes - a SZU max. közepesekre, de majd Laci jön és számot ad pl. Brezsnyev elvtárs kedvencéről :) (gyengébbek kedvéért: Kercs, "kisföld" )
Ezen kívül is volt 3-4 deszantocskájuk még, első sorban a Fekete-tengeren, ahol nem volt német flotta, csak pár kishajó, meg tengó.
Tehát Normandiának nem analógja az Odera, Visztula, Duna átkelés - hanem pl. a németek norvégiai partraszállásaival, a jappok Fülök-szigeteki inváziójával, vagy Saleronoval, Anzioval stb. lehet párhuzamba állítani.
Ezek a partraszállások is annyira különböznek egymástól mind a körülmények, feltételek, a résztvevő erők stb. tekintetében, hogy szerintem ezeket legalább annyira nem lehet párhuzamba állítani...
Egy tengeri deszant egyébként véleményem szerint sokkal bonyolultabb, mint egy szárazföldi folyami átkelés. Tehát Normandiának nem analógja az Odera, Visztula, Duna átkelés - hanem pl. a németek norvégiai partraszállásaival, a jappok Fülök-szigeteki inváziójával, vagy Saleronoval, Anzioval stb. lehet párhuzamba állítani.
Nah, viszont van egy lényeges eltérés: nevezetesen Ike és vezérkara a szó eredeti értelmében nem volt katonai főparancsnok, inkább katonadiplomata, aki közvetített az US. egyesített vezérkarok főnöksége, a Pentagon és az angol vezérkar, minisztériumok, az elnök, valamint Churchill között. A csapatok vezetésébe néhány példát leszámítva nem szólt bele, akkor is előfordult, hogy Monty figyelmen kívül hagyta... ez a Sztavka és a frontparancsnokok viszonylatában elképzelhetetlen volt.
Ezen túlmenően a különböző haderőnemek sokkal nagyobb függetlenséget élveztek, mint bármelyik más haderőnél.
azért neveztem a partraszállást áttörésnek, hogy a szovjet analógia meglegyen (pl Ercsi átkelés hasonló hadművelet lehetne, vagy a Dnyeperen való átkelés.
egyébként semmit nem cáfoltál ezen kívül, amit írtam (ugyanis a Cobra-t én is úgy írtam le, ami lehetőséget adott az önálló döntéshozatalra, de a Bagratyion kezdete után a szovjet csapatok is üldözésben voltak, szabadon lettek eresztve.
(egyébként a szovjet áttörések, pl Margit-állás áttörésénél is a Sztavkától csak engedély jött (kisebb módosításokkal) a front által felterjesztett tervre, ami hozzávetőlegesen határozta meg a hadseregek feladatait, a hadseregek tervei lemennek ho szintre, de csak sávhatárokig (amit te mondasz, hogy ne legyen keveredés), a hadosztály pk már maga jelölte ki az áttörési szakaszokat a terep ismeretében. Persze ez nem olyan nagy sűrűségű áttörés volt, mint a Visztula-Odera hadműveletnél, ahol erre fizikailag nem volt hely, ott hadsereg szint tudta csak koordinálni a nagyon összetömörödött csapatokat.)
A partraszállást nem nevezném áttörésnek, speciális művelet, s olyan nagy számú csapat vett benne részt, hogy ezért nem volt lehetőség eltérni az OVERLORD-ban meghatározottól, mivel torlódást, fejetlenséget okozott volna.
Az áttörés a COBRA volt. Itt is csak az indulás volt megszabva, az áttörés ténye után Bradley szabadjára engedte Patton páncélosait - a német ellentámadást gyalogsággal, tüzérséggel és a stratégiai légierővel oldotta meg. A nagy rohanásban a légierő feladata volt a szárnyak biztosítása (persze ezt csak fejetlenül visszavonuló ellenség ellen lehetett büntetlenül csinálni).
