1941 végére több, mint három millió hadifoglyot vesztett a vörös hadsereg! A hadfelszereléssel együtt. Az ipari termelés a felére esett vissza. Zsukovtól tudjuk milyen ellátási körülmények között zajlott a moszkvai csata. (lőszerhiány)
1941 december 58 lövész és hét lovas hadosztály a főparancsnokság tartaléka.
Vjazma környéki veszteségek (Zsukov: Emlékek, gondolatok 282.o) 1942 májusi nagy veszteségek Harkov környékén, (a szovjetek három hadsereget vesztenek 6., 57, részben 9.) A 44. és az 51 hadsereg kercsi kudarca. ( a 1942 tavaszi szovjet offenzívák kb. félmillió katona elvesztésével jártak) Ezt követi a német offenzíva júniusban!
A sztálingrádi front csapatainak általános feltöltöttsége nem érte el az ötven százalékot július végén.
A déli front négy hadserege összesen százezer katonával rendelkezett július végén és tovább hátrált a Kaukázusba.
Alakulóban lévő csapatokat is bevetettek sztálingrád védelmében, hogy lassítsák a német előnyomulást. " Természetesen alakulóban lévő erők bevetését nem tarthatjuk helyesnek, de abban az időben a főhadiszállásnak nem volt más választása, mert a Sztálingrádba vezető utak fedezése gyenge volt." (Zsukov 296)
Kinek volt az utasítása, hogy a 21 pz ho-t tették Caen közelébe, a 12 SS pz ho helyett? Rommel, Rundstedt, Swappenburg, Hitler, stb??? Nyilván arra gondoltak, hogy a 12 SS pz ho tartalékként mind a Pas Calais mind Normandia felé fel lehet használni. De ki állította fel ezt így? Miért nem volt pantherei a 21 pz ho-nak?
Közben azonban néhány éve némi fény derült Sztálin 1940. késô ôszi, területgyarapító háborús terveire, amikor a diktátor formálisan is hajlandó lett volna csatlakozni a Berlin-Róma-Tokió tengelyhez. De változatlanul titok övezi Sztálin 1941 ôszén, Bulgárián keresztül Hitlernek tett különbéke-ajánlatát, akárcsak az 1942-ben Svájcban és Svédországban a legnagyobb elôvigyázatosság mellett folytatott szovjet-német tárgyalások történetét. Publikussá váltak Laverntyij Berijának, a szovjet rendszer egyik legvéresebb hóhérának nagyszabású 1953. tavaszi-koranyári kül- és belpolitikai reformtervei. Ugyanakkor gyakorlatilag hozzáférhetetlenek Berija és társai terjedelmes vallomásai a börtönben. (Kun Miklós)
A Vörös Hadsereg teljesítőképességét illetően akkor tájt az egész világ a finn háborút vette alapul.
Sztem ez azért sem valószínű, mert
1. +előzte a finn kudarcot 1 fölényes győzelem (mégha komolytalan méretű is volt) azzal a Japánnal szemben, melytől a korábban elszenvedett lealázó vereség mint1 előrevetítette az 1. vh-s buktát.
2. nem is volt szükség kockáztatni 1 ilyen felületesnek is könnyen bizonyulható állástfoglalást, hisz a Hahin-Gol kivételével minden érdemi háborúját elbukta az orosz hadsereg a krímivel kezdődően (jó, a bulgáriait nem, de micsoda áldozatok árán a fingi-lingi törökkel szemben)
(mindjárt jön István és megmagyarázza, h valójában egyik alkalommal sem szenvedett vereséget az orosz haderő :) )
Kifejezetten képtelenségnek érzem, h a Zsugás 43-ban bármiféle békeajánlatra törekedett volna....sőt, -mint Schellenberg is leírja - nem reagált a japó közvetítési ajánlatokra sem (érthetően).
'43 őszére minden megváltozott! A nagy nyári hadjárat szovjet sikerei megteremtették a lehetőséget a németek kiverésére. 1944 a "sztálini tíz csapás éve". Az utolsó különbéke esély talán 1943 kora tavasza lehetett. De Hitler még bízott a nagy nyári koncentráció sikerében, hiszen a 41-42-es nyári hadjáratok nagy német sikereket hoztak, mindkét alkalommal csaknem kimerítették a szovjet tartalékokat.
Ezért mondta Rommal, hogy az első nap el kell intézni a partraszállást. Sokkal élesebb helyzet alakult volna ki, ha Rommal a helyszínen van, s a pc-osokat még a hajnali riadóztatás után kivezénylik a partra. Persze ismerjük Hitler pc-osokkal kapcsolatos parancsát, de Rommelt is, akivel előfordult még Afrikában, hogy felülbírálta Adolf utasítását...
jótett helyébe jót várj, itt a lista az aznapi Normandiában tartózkodó német csapatokról és létszámukról, valamint a következő napokban beérkező erősítéseik (csak létszám, ha kell a lista is szólj) :))
Jah, meg pár millió telepített akna, spanyollovasok az ár-apály zónában... gyalogsági árokrendszer, beton bunkerek és lövegállások + a 88-as légvédelmi lövegek, amivel a part is tűzalá vehető volt. Egyébként az állásokat nem mindenütt a parton építették ki, köztudott, hogy az Omahán a dűnék mögött vízzel elárasztott legelők voltak, karókkal megtűzdelve, s a parttól kb. 3 km-re voltak a német állások...
Miután nem omlottak össze eléggé ötletszerűnek tűnik a német stratégia semmint jól átgondolt tervnek
Az, az....Hitler külpolitikai "ösztönei" , melyet bekajáltak kritikátlanul a tábornokok - ugye az 1 vh-t vették alapul, mikor lazán verték az orosz sereget - aztán adtak Leninnek úgy 200 M aranymárkát és az orosz front összeomlott.
De, sztem a dolog nem ilyen 1szerű...Hitler 41-re totál kényszerhelyzetbe manőverezte magát.
A barbarosában az volt a terv, hogy az oroszok az első csapás után összeomlanak mint a franciák. Aztán nem ez történt. Miután nem omlottak össze eléggé ötletszerűnek tűnik a német stratégia semmint jól átgondolt tervnek. Nem is igazán értem mi lehetett a céljuk.....
Kérlek alásan, Eisenhower szerint az első nap végére 156.000 szövi katona volt a francia partokon, ebből 23 ezer ejtőernyős, 57500 amerikai és 75.215 britt ls kanadai.
Tehát többen voltak, mint a védekező németek a partszakaszon - ráadásul a flotta szállítókapacitásának és a légierő valamint a maquis németeket lassító akcióinak köszönhetően megnyerték a logisztikai versenyt a szövik.
Bocsánat a kontárkodásért, de mintha Sztálin különbéke kérelmekkel bombázta volna Hitlert, még 1943 tavaszán is! Sztálingrád után! (persze ekkor már nagyobb önbizalommal, de mégis csak ő kezdeményezte.)
Tehát mégis csak volt eredménye a Barbarossának, mégha a gyökeres ideológiailag kényszerített teljes leverést nem is érte el. A Szovjetunió olyan súlyos veszteségeket szenvedett, amiket csak egy olyan despotikus és terrorizált társadalom tudott túlélni.
egyetértek, hihetetlen kockázatokat vállaltak be a Barbarossa idején, szerencséjükre a szovjet középparancsnokok kellően kezdeményezőkészségnélküliek voltak, vagy túl merészek.
hajdanán Hamburgerrel erről beszélgettünk: a német feladatorientált vezetés nagyon jó támadásnál, mert nem kell nagyon megszabni semmit (csak a célt kell megadni), a beosztott dönthetett. Viszont védekezésben ez nem működik (hacsak nem állandó ellentámadásokkal, amit harcászati szinten csináltak is a németek), hadműveleti szinten nagyon nagy bukta, csak reagálásra alkalmas (amit viszont általában jól csináltak, de minden szovjet "cselt" bekajoltak).
(most megmértem: az észak-francia partvidék és a beneluxék partvonala együtt közel kiteszi az akkor levő keleti frontot (kb 80%-a). Így nem is volt más várható, mint támpont jellegű védelem...)
Nem voltak illuzioim eddig sem, de ez meg alulmulja azokat is. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a hadmuveleti terulet nemet reszrol nem volt megszallva, csak tampont szeruen.
