Sziasztok! Az egyik országos hirdetési újságban (nem merem reklámozni a nevét) ma olvastam egy hirdetést, miszerint eladásra kínálják Borovszky Magyarország vármegyéi sorozatból Pest-Pilis-Solt-Kiskun I.kötetet és Esztergom megyét. Gondoltam, hátha vkit érdekel. További szerencsés kutatást.
Üdvözletem tudom már mindenkinek tele van a feje a sok névvel ,de ha netán BRANDSCHOTT névvel találkoznátok és jeleznétek azt nagyon megköszönném,Csabi.
Apai-ági őseim Ugocsa-vármegyéből származtak,a családi hagyomány szerint 1650 körültől iskolamesterek és prédikátorok.Ami biztos:ükapám,Nagy Lajos Ujhelyi Klementinát vette el(a Hont-Pázmány nemzetségig visszavezetett Ujhelyi-családból,a leszármazási táblájukon rajta is vannak az ükszüleim).Salánkon volt tanító,akárcsak dédapám,Nagy Béla(sz.1864,Feketerardó).Egy Nagy József nevezetű "oskola-rector" ősünk állítólag Esze Tamás keresztfia volt.
Anyakönyvi szinten amit lehetett,megtettem...Vagyis tudomásul vettem,hogy az Országos Levéltárban egyetlenegy film van Kárpátaljáról...Véletlenül épp' Feketeardó(1770-1800),ami időben sajnos nem stimmel.Találtam ugyan egy Nagy János iskolamestert,aki elvette Ungi Mihály ref.esperes leányát,Katát(gyermeküket nem találtam,de aztán elköltöztek onnan az iskolamesterek névsora alapján),de ugyebár Nagy-nevű rengeteg van...
A család többi ágát már sikerült feldolgoznom az anyakönyvek és összeírások alapján,de ennél a kárpátaljai vonalnál elakadtam,és Ukrajna nem éppen a legegyszerűbb helyszíne a családkutatásnak...
Segítséget szeretnék kérni,hátha valakinek van tippje,vagy véletlenül Ugocsa-vármegye tanítóival,iskolamestereivel,prédikátoraival foglalkozik.
A Fonnyadt tulajdonságjelölő közszóból képző nélkül kialakult családnevek tipusának egyik példája. Mint ilyen ragadványnév, azt jelenti, amit a közszó, kérdés mire utalt az első e néven illetett személy esetében? (ábrázatra, arcszínre, testtartásra)
Nyáron elkezdtem a családfám illetve a családnevem eredetének kutatását. Szerencsére elég jól haladtam, így a családfámat már 1800 körülre visszavezettem. Sajnos pár hónapig szüneteltettem, de szeretném most folytatni a kutatómunkámat. A családnevem Száki y és szerencsémre a felmenőim törzsgyökeresen Ács nevezetű településről származnak, így az ottani református lelkésznél kutakodtam. Igazából, kiváncsi lennék, hogy van-e valaki aki találkozott ezzel a vezetéknévvel ? Elsősorban Ács és környékéről érdekelne. Illetve azt szeretném még megkérdezni, hogy a családnevek eredetéről , honnan lehetne több információt szerezni?
Tallián (vizeki ls Bélaházi) János neje lidertedeji nagy karolina, gyermekei: dénes, janka, özv: Hagyárosi Zalay Istvánné előneveinek épségbentartása mellett a magyar bárói rang és címer adományozása: Wels, 1897 febr 17. LXX 225
Tallián (vizeki) béla országgyűlési képviselő nejke Varadiai baich mária, gyermekei: Tibor, Jenő, és Lyubicza: réginemesi címerük megerősítése mellett a bárói rang és az örökös főrendiházi tagsági jog adományozása: bécs 1911 dec 13. LXXII 648.
Az az ága a családnak - akik a szentgyörgyi Horváthokkal, Szelesteyekkel házasodtak - biztosan katolikus volt, mert a Horváthok is katolikusok voltak.
MOL film száma:A4579 Szombathelyi egyházmegye (római katolikus) szül időpontja:1710 helység:Szentivánfa (Vas vármegye) Név: Ernestina Szelestey Apja neve: Balthasare Szelestey Anyja neve: Maria Tallián Keresztszülő: Emericus Nádasdy, Tarnóházáról
de aztán felraktam ezeket a hivatkozásokat a többi térkép közé, végső soron pedig a többi hivatkozás közé még akkor is, ha itt többen olvasnátok - egyenként is :)
Próbáljál meg Bolháson keresgélni, az cca. 70 km-re van Mernyétől - a Tallián család birtoka volt . Akár 2 generáció alatt is teljesen elszegényedhetett egy család. Lehet, hogy akit kutatsz, az a híres Tallián család elszegényedett oldalági sarja.
Köszönöm az adatokat. Nekem egy 1836 körül született Tallián Anna került képbe a kutatásom során, de nem gondolnám, hogy a nemes Talliánokhoz tartozna... vszeg akkor nem ment volna feleségül egy zsellérhez. Mernyén laktak, ő ott is halt meg, de nem ott házassodtak össze. Talán megtalálom valahol a közelben és akkor - esetleg - a felmenőiről is megtudok valamit.
üdv.: curlie
U.i.: Kívánok minden Topictársnak békés Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt!
#95 1893.04.14.-6. Főispáni kinevezések: Somogy vármegye: Tallián Gyula
#98 1897.01.27.-5. 1.) Bárói méltóság adományozása Tallián János és utódai részére.
-----------------
Ez a Talian család ugyan Sáros vármegyébõl származik, de honlapjukra feltették a Tallián címert, hozzátéve, nem tudják, hogy van e közük hozzá: http://members.tripod.com/sjhoard/index.htm
Nos belenéztem a könyvbe, de nem találtam semmi érdemlegeset ami segíthetne a nevezett megtalálásában. ha érdekel a Jászság újjátelepüléséről általánosságban vannak adataim. Egyelőre ennyi...
Ezek az az adatok az1690-1750 közötti időszakra vonatkoznak, de belenézek hátha... Egyébként nem felejtettem el a Szeghalomra vonatkozó kérésedet, csak az elmúlt két hónapban egy árva napot sem tudtam kutatásra fordítani. Ha lesz eredmény begépelem. (Egy-két nap és odajutok, hogy belenézzek a könyvbe.:))
Egy darabig nem voltam netközelben. Az Alapi kötet infói után érdeklődőknek: a könyv végén használható névmutatóban tudok keresni. Sajnos helységnévmutató nincsen, így a majd 300 oldalas anyagot nem tudom helységekre szűrni.
Egy darabig nem voltam netközelben. Az Alapi kötet végén található névmutatóban keresve sajnos nem találtam a keresett neveket.
A legközelebbiek vastagon a szószerinti tartalom: Nemességhírdetések, bizonyságlevelek között Kadocsy József. 1792. és Kajdóczy lásd Saáry másképpen Kajdóczy Károly, ifj. István fia, Lajos fiával. 1828. (Arm.1646.XI.12.) azaz a címeres nemesítőlevél kiadásának ideje
Az én ükapám is törvénybíró volt a faluban. Úgy mesélte papám, hogy ez nem volt egyenlő a bíróval. második világháborút követő években még választottak bírót,de aztán jött a tanácsrendszer.
tekintve, hogy az apa ismeretlen, egy ág gyakorlatilag nagy valószínűséggel kiesik. Amit tehet:
a területileg illetékes megyei levéltárban megnézi az állami anyakönyvben a születési bejegyzést, mit tartalmaz. Itt valószínűleg lesz utalás az anya származási helyére, foglalkozására stb.
A hatvani r.k. plébánián megpróbál betekintést nyerni a keresztelési anyakönyvbe, hátha ott is lesz értékelhető adat - akár a potenciális apa személyéről is, néha előfordult, hogy bejegyezték, mert az anya elmondta, hogy (szerinte) kitől van a gyerek, aztán persze sokszor ezt a nevet törölték is...
ezt követően, az anya adatai birtokában lehet az anya felmenőit kutatni vissza az időben, szintén a területileg illetékes levéltárban (mivel az 1895.X.1. előtti egyházi anyakönyvek mikrofilmen megtalálhatók ott is), vagy a Magyar Országol Levéltár (MOL) Budapest, Bécsi út 314-316. sz. alatti egységében (amit mára azt hiszem Lángliliom utcává tettek).
A MOL honlapján (http://www.mol.gov.hu) tud keresni, hogy az anyakönyvek mely időszakot ölelnek fel és mi a mikrofilmek jelzete, amit a MOL-ban kérhet. A megyei levéltár ettől eltérő jelzetet alkalmaz(hat).
Első lépésben meg kellene nézned édesanyád születési bejegyzését az egri megyei levéltárban és a hatvani katolikus plébánián. Elképzelhető, de nem túl valószínű, hogy ott az apára vonatkozóan lehet(nek) bejegyzés(ek).
A nagymama születési bejegyzése vélhetően megtalálható az Országos Levéltárban (ha nagyon fiatalon szült, akkor az is Egerben - 1895-ig találhatóak az anyakönyvek mikrofilmen a MOL-ban). Ha ezt megtalálod - és erre úgy gondolom jó esély van (a Tóbi nem lehet túl gyakori név), akkor onnan lehet visszafelé halad(gat)ni.
Városban vagy községben a tanács vagy elöljáróság azon tagja, aki a feudális időkben a lakosság között felmerült vitás polgári peres ügyekben és büntető ügyekben ténylegesen ítélkezett. "
A hivatkozásban láttam, hogy neked van Jász-Nagy-Kun Szolnok megye betelepüléséről adataid. Egy Gyulai Sándor nevű emberrel (1868 +/- 10 év körül) nem találkoztál véletlenül, főleg Jászberény környékén? Szépen kérlek, nézd meg nekem, hátha, ugyanis nem tudok visszafelé kutatni amíg ő nincs meg. Köszönettel: Szilvia Magánba is írhatsz: szilvianak@gmail.com.
Ha a Kajdacsy/Kajdachy családról valami szerepel a könyvedben az erdekelne. Amikor még nem volt scannerem akkor a digicamerával csináltam makró állásban felvételeket, egész jól hasznosíthatók...
azóta megfejtettem: Szerintem Pranhartsberg, ami Sitzendorf an der Schmida része (Alsó-Ausztria). Az elején én is G betűnek gondoltam, de Skoumi P-nek látta és ez vezetett szerintem helyes útra. Ugyanis a telefonkönyv szerint ott még mindig vannak Autherith és Autheried nevűek.
Mivel nem kaptam választ arra, hogy Jászberényben kutat-e valaki tovább kérdezek. Kutat -e valaki Tiszalök környékén vagy Jászkíséren?
Továbbá kutat e valaki Füzesgyarmaton vagy Szeghalmon. Kérem, ha valaki igen, jelentkezzen akár magánban is (szilvianak@gmail.com) Nagyon fontos lenne. Köszönöm szépen előre is!
Tremmel J. (pastor pecorum, csordás) és felesége Schiller T. Sopronban születnek (róm.kat.) előbbi 1764-ben utóbbi 1774-ben. Házasságukat nem találtam meg Sopron anyakönyveiben (sem a Szt. Mihályban, sem a Szt. Györgyben). Egyik gyermekük T. György 1823-ban hal meg Sopronban 9 évesen, másik gyerekük T. J. 1830-ban házasodik Sopronban 20 évesen. Egyikük születését sem találtam meg az anyakönyvekben. Aztán 1832-ben meghal az öreg Tremmel J. és felesége Schiller T. is. Mindkettő elhunytát a soproni anyakönyv rögzíti.
A kérdés tehát az, miért nincs meg a házasság és a két gyerek születése, ha minden más esemény ott történt... Elképzelhető hogy Sopron valamelyik jobbágy településén éltek egy ideig, aztán visszamentek Sopronba lakni? A csordás foglalkozással állhat kapcsolatban az egész? Vagy mi...?
Kedves skoumi, Koszonom valaszodat, nem akarok tippelni az okokra, de biztos nem nemzetbiztonsagi. A mormonoknal vannak filmek, de nagyon hianyosnak tunnek termeszetessen a titkositott evek elottire ertve, a MOL Allami anyakonyvek keresojen meg meg annyi sincs, tenyleg elszomorito: http://www.natarch.hu/fondx/aker.html Udv. Laci u.i. a társadalomtörténeti adattárukat meg nem neztem at, kosz azt is: http://tarstort.bparchiv.hu/tarstort/simplesearch.html
Itt is felteszem a kérdésem, mert nem mindeki tagja a másik listának:
Szerintetek melyik osztrák településen születhetett Auterit Ferenc.Ma melyik település lehet ez? A mellékelt kép a csallóközi Fél település anyakönyvéről készült.
Kedves Kutatótársak! köszönöm a segitségetek, már is előrébb jutottam mivel tiborpapa olyan felsorolást küldöt ami a o anyámra is utalhat, mivel Czibere Juliannaként van jegyezve a déd apám születésikivonatán.még átkell néznem jobban,és gondolkodni kell. igaz egykissé mesze lakom a kutatás helyszinétől/gönyü/, a többit majd e -mailben. Nagyon boldog vagyok és reménykedek.Köszönöm!
Nádudvar,
magyar m. v. Szabolcs vármegyében, Debreczenhez 4 mfdnyire a pesti országutban: 463 romai, 409 kath., 8 evang., 16 n. e. óhitü, 5683 ref., 400 zsidó lak., rom. kath. és ref. anyatemplommal, synagógával, postahivatallal, vendégfogadóval. Határa gazdag fekete földből áll, e mellett roppant kiterjedésű, de többnyire majorsági birtok, mert egész urbéri telek csak 13 4/8 van, s ez első osztálybeli: Fában szükséget érez.
Földesurai:
gr. Vay, b. Baldachy, b. Perényi, b. Vay, Aranyos, Balás, Bene, Bökönyi, Barta, Bereczky, Bekecs, Biró, Cseke, Csernátonyi, Czibere, Czeglédy, Deme, Demjén, Dálnoky, Erdélyi, Edelényi, Egry, Fejér, Fekete, Fogarassy, Gál, Győrfy, Győry, Gellért, Halasy, Harmathy, Hodosy, Ibrányi, Iklódi, Iványi, Kósa, Kiss, Katona, Kenéz, Kemecsey, Károlyi, Ludmán, Madácsy, Mészáros, Mikola, Molnár, Mómus, Madarász, Mikó, Mile, Mihályi, Szabadszállási, Nagy, Ács Nagy, V. Nagy, Szödényi Nagy, Nemes, Őrsy, Pap, Polgáry, Razsó, Szathmáry, Szűcs, Szivák, Szabó, Szigethy, Szanics, Törös, Tóth, Zákony, Zöldy, Varga, Vecsey, Virágos, Varsányi, Várady, Vattay, Szilassy, Szathmári, Király, Márczy, Szécsy, Szerdahelyi, Borbély, Dersy, Putnoki, Jósa, Szentimrey, Horváth, Boros, Solyom, Kovács, Pető.
Besenyőd,
magyar falu, Szabolcs vgyében, Baktához félórányira: 96 r., 30 g. kath., 543 ref., 98 zsidó lak., s ref. anyatemplommal, 7/8 harmadik osztálybeli urbéri telekkel, dohány-termesztéssel. F. u. Baranyi, Bezdédy, Bicskey, Borbély, Czeglédy, Dekmár, Eöry, Ferenczy, Halász, Hideg, Kecskeméthy, Kis, Kóródy, Ladányi, Laskay, Lórándy, Lőrinczy, Mikó, Molnár, Nagy, Puskás, Rácz, Szabó, Szelle, Strogy, Tar, Tarsy, Török, Udvarhelyi, Zoltay, Zsiday, Jeney, Vékey, Vida.
Kedves topictársak! Rimaszombat város házassági anykönyvei csak 1852 -től vannak meg Besztercebányán.Az anykönyvek másodpéldányait keresem. Hol lehetnek ?
Kedves Kutatók! Teljesen új vagyok a családfa kutatás terén, igaz minden ajánlott web oldalt
áttanulmányoztam a még élő rokonokat megkérdeztem, de ök sem tudnak többet mint én.
1845febr.17-én szül. Czeglédi József a dédapám, annak apja Gábor Nádudvari lakos.
A családi legenda szerint hétszilvafás nemesek voltunk erröl papirt örzött a legidösebb Czeglédi fiú aki 85-ben meghalt fiú utód nélkül, a papír eltünt, de 2002-es levéltári gyarapodásban utalás van 6350/ r64 Czeglédi családról. A z apai águnkban 9 élőgyerek volt, ha ez volt az elődeinknél is a szokás akkor nehéz lenne vissza vezetni a fát, sokan felvették a nevet. A kérdésem az lenne honnan tudhatnám meg, és nézhetném meg a okiratot. A másik: a Nagy-könyvet érdemes e megszerezni vagy fizesek elö kereső programra.? Nem vagyok már
Fiatal, de kiváncsi vagyok a múltamra. Köszönöm , és próbáljanak tanácsot adni. Azt is tudom van egy dunántúli és egy alföldi- és kassai ág. Ez valahol össze ér?
Üdvözletem mindenkinek. Beteg voltam több, mint egy hétig, és meló is akadt, ezért kicsit félre kellett tennem a kutatást. Kérdésem lenne, hogy Jászberényben kutat -e már valaki? Ha igen, figyelné nekem a Gyulai nevet? Bármi érdekel. Köszönettel.
36.Krucsay család iratai 1606-1854Ezt pl. a szabolcs megyei levéltárban találtam!!Emlékszem hogy valaki a krucsayakat kereste, de hogy ki volt?????Gerard16061854
Elég sokat kutatgatok a családfám után. Eközben ezerszám találkozom különleges nevekkel!!!!
Gondolom sokan vannak így ezzel
Megtennétek, hogy a következp tematikában írtok egy-egy bejegyzést fejenként:
Hol kutatok Adott településen-környéken mely külölegesebb családnevek érdekelnek Ezzel elérhetjük, hogy ezen a néhány beírási területen mindíg megtaláljuk ha érdekesebb névre bukkanunk, de nem emlékszünk a sokezer beírásból hol olvastuk
Pl. nálam:
Polgár.görbeháza és tiszacsege környéke:
nevek:
Ale Bai(y) Balla CSuhai Dubicz Kruppa Lass Murvai Pete
Nézzetek utána mennyi a valóságalapja ezen a címen található írásnak..főleg a nevem érdekelne...de hátha másnak is segítség.A benne lévő forrásokról mit lehet tudni?
Turul 1883-1950
1883-2 A VEZEKÉNYI NEMZETSÉG ÉS A GRÓF CZIRÁKYAK. Második és befejező közlemény.
Cziráky Ferencz, testvérének Györgynek birtokát utóbb zálogképpen megszerezvén; nemcsak ezt, hanem Czirákon, Veszkényben, Dénesfán és a szemerei határbeli Tomaj nevű pusztán lévő saját birtok-illetőségét 1536-ban Ostffy Lászlónak a csornai convent előtt elzálogosította. Cziráky György azonban később 1539-ben saját részét ismét visszaváltotta.
Ezen György özvegyével utóbb Eszéki Pál deák nejével első férjének cziráki és dénesfai birtoka végett Cziráky Cziriak és testvére Tamás 1545-ben Sopronmegye alispánja előtt perben álltak.
Vályi András: Magyarország leírása
TOMAJ. Badacsony Tomaj, és Lesencze Tomaj. Két Magyar falu Szala Várm. Badacsony Tomajnak földes Ura Hg. Eszterházy Uraság; ennek pedig Nedeczky, és több Urak, lakosaik külömb félék, fekszenek Tapolczához 1/2 mértföldnyire; földgyeik középszerűek, vagyonnyaik többfélék.
A Vezekény-nemből eredő ősrégi család, melynek családfája okleveles alapon az 1247 körül élt PÁL vagy POUCÁ-ig vihető fel. E nemzetség ősi birtokai Sopronmegyében voltak. Osztozkodás útján kiszakadván a közös nemzetségi szervezetből, a család a XIV. század végén veszi föl egyik birtokáról a Cziráki nevet. Kiváló tagja a XVI. században CZ. MÁTYÁS, ki 1567. Miksa királytól ősi jószágaira új adományt eszközölt ki. Fia MÓZES (megh. 1627.) mint jogtudós kora legkiválóbb férfiainak egyike; azóta is e téren többen tüntek ki a családból. (V. ö. Turul 1883.) A család róm. kath.
Rangemelések: CZ. MÓZES ítélőmester és kir. személynök 1620. ápr. 5. (Bécs) emeltetik báróságra. (L. Reg. 7. sz. 78. l.). A grófi diploma br. CZIRÁKY JÓZSEF részére 1723. febr. 21. Bécsben kelt. (L. Reg. 34. sz. 207. l.)
A grófi czímer: Kék mezőben zöld alapon szétterpesztett hátsó lábain álló fehér farkas, első lábaiban vörös zászló nyelét tartva, a zászlón hold és csillag. Sisakdísz adományozva nincs. Takaró: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
JÁNOS (szül. 1818. decz. 29., megh. 1884. febr. 9.) cs. kir. kamarás és val. b. t. tan., tárnokmester, arany-gyapjas vitéz, a Szt.-István- és vaskorona-rend vitéze, jogtudor, a m. tud. akadémia ig. tagja; neje petit-verneuili gr. DEZASSE Lujza (szül. 1821. nov. 27.) cs. kir. csillagk. és palotahölgy. Esküvő: 1845. febr. 1.
Gyermekeik:
I. MÁRIA (sz. 1845. nov. 21., megh. 1851. nov.)
II. KONSTANCZIA (szül. 1847. május 30.) cs. kir. csillagk. és palotahölgy; férje zsombolyai és janovai gr. CSEKONICS Endre (sz. 1846. szept. 13. Ivánkán, Borsodm.). Esküvő: 1869. okt. 13. Lovasberényben.
III. LUJZA (sz. 1848. ápr. 23.)
IV. ANTAL (sz. 1850. jul. 12. Döblingben), cs. kir. kamarás, a m. főrendiház tagja. Birtokai: Lovasberény (hitbizomány), Nadap és Börgönd Fehérmegyében; 1. neje gr. ESTERHÁZY Alice (sz. 1850. febr. 17., megh. 1882. jún. 21. Budapesten), gr. Esterházy 76László és br. Orczy Erzsébet leánya, cs. k. csillagk. hölgy; esküvő: 1873. aug. 16. Budapesten. 2. neje gr. KEGLEVICH Róza (sz. 1849. márcz. 29.), buzini gr. Keglevich Gyula és br. Orczy Georgina leánya, cs. k. csillagk. hölgy; esküvő: 1884. márcz. 29. Budapesten. Lakás: Lovasberény.
Gyermekeik:
1. MARGIT (sz. 1874. aug. 11. Dénesfán).
2. LÁSZLÓ (sz. 1875. márcz. 29. ugyanott).
3. ALICE (sz. 1877. jún. 28., megh. 1877. aug. 12.).
4. MÁRIA (sz. 1881. jún. 20. Dénesfán).
V. BÉLA (sz. 1852. máj. 23. Lovasberényben), a m. főrendiház tagja, Fehérvármegye főispánja. Birtokai: Dénesfa, Czirák és Beled Sopronm., Kenyeri, Kecskéd Vasm.; neje gr. ESTERHÁZY Mária (szül. 1856. máj. 9.) cs. kir. csillagk. hölgy, galánthai gr. Esterházy László és br. Orczy Erzsébet leánya. Esküvő: 1878. jún. 4. Budapesten. Lakás: Dénesfa és Székesfehérvár.
Gyermekeik:
1. ALBERTA (sz. 1879. ápr. 11., megh. 1881. jan. 20.)
2. MIKLÓS (sz. 1881. ápr. 6.)
3. JÓZSEF (sz. 1883. jún. 11.)
4. GYÖRGY (sz. 1885. máj. 9.)
VI. JÁNOS Nep. (sz. 1854. jan. 16.) cs. k. kamarás, a m. főrendiház tagja; birtokai: Rum és Kolta; neje gr. ALMÁSY Erzsébet (sz. 1857. decz. 20.) cs. k. csillagk. hölgy. Esküvő: 1878. okt. 12. Budapesten. Lakás: Rum v. Kolta és Budapest.
Leányuk:
JANKA (sz. 1879. jul. 10. Lovasberényben).
Kedves tiborpapa, Szeretek megallni a pazmandi delre nezo Cseplek szolloshegyen a csodalatos kilatas no meg a kostolas miatt is. Talaltam ezt az egesszen kivalo terkepet melyen Pazmand is rajta van a jobb felso sarokban, talan erdekelni fog: http://lazarus.elte.hu/hun/maps/velenceh/velind.htm Udvozlettel Kupan Laszlo
Kedves Feri, Masodik kerdesedre tudok valaszolni, a Bp. Fovarosi Leveltarban a XIII keruleti Teve utcaban, az Arpad hid pesti oldalanal, szemben a Rendor kapitanysag modern epuletevel.
Ehhez kapcsolodva, nekem is lenne egy kerdesem ebben jartas forum tarsakhoz.
Iden nyaron M.o.-i tartozkodasom alatt tobbszor jartam a fent emlitett leveltarban, ahol minden esetben szivelyes segitseget kaptam kikeresni az anyakonyv/film szamokat. Egy esetben a leveltaros kollega emlitette, hogy magam is megkereshetem a szamitogepukon, illetve meg is mutatta hogy kell. Akkor nem kerdeztem meg, hogy kivulrol is hozza lehet e ferni a listahoz, most meg nem talalom a web oldalukon: http://www.bparchiv.hu/
Tehat a kerdesem, hozza lehet e ferni kivulrol, vagy a lista csak belso hasznalatra van?
bevallom, sosem marhapásztorkodtam (na jó, ez így nem egészen fedi a valóságot, de a klasszikus értelemben valóban nem) :) így kicsit hiányos e téren a közművelődésem :)
és abból indultam ki, hogy 1820-ban még nem volt elterjedt sem a kamionos, sem a vasúti élőállatszállítás, így feltételezem, lábon hajtották a jószágot egyik helyről a másikra :))
de szurkolok Idrisinek, hogy a környéken rábukkanjon az őseire :)
Kedves Te! Emlékszel még erre a beszélgetésünkre? Nem lehet tudni többet Gyurik MIhályról???? Nagyon érdekelne az az ág! Email címedet hogyan kaphatom meg, hogy magánban írjak? Üdv.
Ez a dolgozat szépen bemutatja a történeti hátteret, miként veszítette el jelentőségét ez idrisi által megjelölt 1820-as évekre (Hol van már Eke Máté, meg az eszéki tőzsérek!)
A pásztor "terelgette nyáját, fújta furulyáját", a hajcsár, cenzár (szenzál), tőzsér az, aki a marhakereskedelemhez köthető (Néprajzi Lexikon hajcsár szócikke)
A pásztor, juhász, stb. nem mozgott nagy területek közt. A pásztorszervezet tagozódása szerint a "pásztorok az állattartókhoz való viszonyukban lehetnek községi, magánállattartók által fizetett konvenciós és az állattartók közössége (gazdaság, társulat) által fogadott közös vagy nyájpásztorok."
Községi-e, vagy nagyobb birtokosé (Batthyány?! Zichy?!)
Ez az ökörpásztor így van leírva? Mert az akkor utalna az életmódjára (arra, hogy nem gulyás, azaz naponta hazajár az állatokkal), s így több köze van a településhez, több 'nyoma' lehet ott. Azt kellene pontosan tudni, ki(k)nek a jószágát őrzi, maradtak-e fent számadások. Mondjuk Nyitra messze van, de ha mozgásukat akarod felkutatni, elsősorban a környékben, vagy a birtokosok azonossága szerinti más területekben gondolkodj. Ha nagybirtokos volt, annak közeli (vagy kevésbé közeli) birtokai segíthetnek orientálódni (ez földművesek XIX. századi migrációjában, a nagybirtokok közti mozgásában több példa alapján feltételezhető).
Ez Maniga szlovák nyelvű honlapja. Vannak/lehetnek benne számodra érdekes mondatok. Különösen az Od prvých záznamov... fejezet utolsó bekezdésében a helyi textil manufaktúráról amit ír."V Maleniciach sa začalo rozvíja valchárstvo textilné remeslo na výrobu súkna. Surovinou bola vlna z oviec [ez juh], ktoré sa v hojnom počte v tom čase chovali na majeri Juhásňa" (kiemelés tőlem)
Meg ilyenek:
"Od prvej polovice 18. storočia a do roku 1931, teda plných dvesto rokov, sa spájajú osudy a história Maleníc so žachtickým rodom Zichy. Patrili mu panstva Divín, Voderady, Rusovce, Zelovce, Cífer a Malenice." (kiemelés tőlem)
Az általam átnézett református anyakönyvek mindegyike az 1700-as évek elejétől (1715 - 1740) van vezetve. Hol és hogyan lehet korábbi időkből személyekre vonatkozó adatokra (születés, házasság) szert tenni?
Más! Keresett rokonomat családi iratok szerint 1911-ben Budapest I. kerületében anyakönyvezték. Hol lehet ezeket a polgári anyakönyveket megnézni?
Az ökörpásztor ügyről akkor kicsit bővebben szólnék, mert szerencsére azért ennyire még nem látom borúsan a helyzetet. A helyszín Maniga [Malschenitz], Nyitra vm. (ma: Malenice, Szlovákia) 1821-ben Paczelt (Páczeld) György (juhász) és felesége Tircz(in) Mária előszőr szerepelnek az anyakönyvben, mint keresztszülök. De több felnőtt gyermekük is élt ekkor. Pl. Paczelt Mária is, akinek 1833-ban születik törvénytelen gyermeke. Majd 1835 a következő gyerek, de ez már törvényesen; az apa Matovics (Mattovics) Pál (ökörpásztor). 1833-1835 között Manigán nem házasodtak össze!! Majd szépen sorban születtek gyermekeik... Matovics Pál nem helyi születésű volt és mivel a házassági bejegyzés nincs meg, nem tudom honnan jött. (Ez a feleségre is igaz). Halotti anyakönyvek a MOL-ban és a mormonoknál is csak 1866-ig vannak. Az 1866-1895 közöttiek csak Pozsonyban kutathatók; legalábbis egyelőre. A manigai anyakönyvekben van még egy Matovics (János), aki 1829-ben jelenik meg előszőr, mint szülő. 1855-ben meghal, de nem írták honnan jött/ hol született.
Röviden ennyi. Gyanítom/remélem, ha meglenne M. Pál és P. Mária halottija, akkor ott lenne plusz infó, de Pozsonyba, ezért nem szándékozom elutazni. A házassági viszont nem értem hol lehet.
Ami talán segítség lehet utazás nélkül is az az 1828-as összeírás. Ill. találtam egy Csallóközből Krassó vm.-be történő telepes listát, ami 1834-35-ös és Peredről (szintén Csallóköz) egy Matovics is áttelepült. link
Elnézést kérek a hosszú írásért, de talán másnak is segítséget jelenthet, ha kapok néhány tippet.
nem akarlak elkeseríteni, de adott esetben egy ökörpásztor felbukkanhat akár a Délvidéken is egyszer, majd a Felvidéken másszor, s akár még Ausztriában vagy a mai németországban is, hiszen akkor adott esetben lábon hajtották a jószágot a vásárokra, illetve a vevőkhöz... (lásd: A Tenkes kapitánya).
Hogy a családot adott esetben ilyen nagy távra cipelte-e magával a pásztor, az megint egy másik, és a fene tudja, ki által megválaszolható kérdés... Tehát adott esetben valóban célszerű először a szűkebb körben végigböngészni az anyakönyveket (hja, kicsit sziszifuszi meló :) ) s ha nem nyert, akkor viszont tágítanod kell a kört...
A most következő írásomnak már vannak előzményei ezen a fórumon, de most összegezve, más megközelítésből próbálom körüljárni a problémát.
Családom kutatása közben már elég sok juhász foglalkozású őst sikerült találnom (pedig családkutatási szempontból jobb lenne, ha valami kevésbé mozgalmas tevékenységet folytattak volna). A legtöbbjükkel meg is gyűlt a bajom, mert állandóan mozgásban voltak. Egyszer csak megjelentek egy településen (az anyakönyvi bejegyzés tanűskodik róla), aztán váratlanul eltüntek és sajnos sok esetben nem derült ki honnan jöttek, merre mentek. Legtöbbjük az adott terület földbirtokosának volt "urasági juhásza". Ebből logikusan következik, hogyha sikerülne részletes adatokhoz jutnom az adott birtokról, ill. annak történetéről akkor az talán segíteni. A kérdésem az lenne, hogy nincs-e valami jó irodalma ennek a témának? [Az 1820-1870 időszakról van szó.]
És hogy még tovább szűkítsem a kört, íme a területek: Csallóköz (Fél, Éberhárd) Nyitra (Maniga és környéke) itt: ökörpásztorról van szó Esztergom vm. (Bátorkeszi)
És a nevek: Legtöbbször német név: Roszkopf, Paczelt, Czetmayer, Auterit, Fürstenczeller, stb. de egyéb is: pl.: Matovics
Ez igaz, de nem minden logikától mentes. Gyula Békés megye székhelye volt korábban, igen közel van Békéscsabához és annyira nem kis város, Békés pedig Békéscsaba szűkebb vonzáskörzetéhez tartozik (10 km). Mezőcsát viszont 40 km-re van Miskolctól a megye legdélibb csücskében. Persze az ország többi megyéjéből így könnyebb elérni, feltéve ha tudják, hogy ott kell keresgélni. Jó hétvégét Neked is!
Még egy érdekesség ugyaninnen: Azt talán többen többen tudtátok, hogy Zemplén vármegye állami anyakönyveit Sátoraljaújhelyen őrzik, de hogy a megye többi részének (Borsod, Abaúj, ...) anykönyveit Mezőcsáton, arra kevesen tippelnének. Hasonló a helyzet a felekezeti anyakönyvek másodpéldányaival. Nem tudom, hogy van-e még egy ilyen megye az országban, ahol a megyeszékhely állami anyakönyveit nem helyben őrzik. De most már legalább ezt is meg lehet tudni a fondjegyzékből:
XXXIII.1. Állami anyakönyvi másodpéldányok levéltári gyűjteménye (1895-1980) 171,74 fm a) Abaúj, Borsod, Gömör, Kishont, Torna (vár)megye és Miskolc város anyakönyvi kerületei állami anyakönyvi másodpéldányainak gyűjteménye (1895-1980) 116,40 fm b) Anyakönyvi másodpéldányok utólagos bejegyzései (1896-1960 1961-) 55,34 fm XXXIII.2. Zemplén megye állami anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye (1895-2004) 131,70 fm a) Anyakönyvi kötetek (1895-1980) 112,50 fm b) Utólagos bejegyzések jegyzékei (1907-2004) 19,20 fm
IV.412. Abaúj-Torna vármegyei felekezeti anyakönyvi másodpéldányok (1827-1895) 13,50 fm IV.830. Borsod vármegyei felekezeti anyakönyvi másodpéldányok (1799) (1827-1895) 17,20 fm IV.831. Gömör és Kishont vármegyék felekezeti anyakönyvi másodpéldányai (1827-1895) 0,32 fm IV.1420. Zemplén vármegyei felekezeti anyakönyvi másodpéldányok levéltári gyűjteménye (1821-1895) 12,00 fm IV.1926. Miskolc város felekezeti anyakönyvi másodpéldányai (1827-1895) 2,00 fm
XV.1. Borsod vármegye levéltárában kezelt Mohács előtti oklevelek levéltári gyűjteménye (1270-1523) 0,18 fm XV.6. Borsod vármegye levéltárában kezelt kéziratos térképek levéltári gyűjteménye (1750-1950) 5,50 fm
Ha jól értelmezem, akkor egyszer majd Zemplén vármegye hasonló anyagai is felkerülnek (XV.2., XV.7.). Abaúj megye hasonló iratai viszont valószínűleg Kassán vannak.
(Régebben is fenn voltak ezek a térképek, de nem ilyen jó felbontásban és külön jelszó kellett a pdf állományok megnyitásához, most jpg-ben vannak.)
Sajnos leírást egyben nem találtam a térképekhez, egyenként végig kell kattogni, de úgy tűnik mind az egykori Borsod vármegyéből van.
A 263 oldalas fondjegyzékben sincs részletes térképjegyzék, de legalább fenn van egészben:
Vannak még szintén nagy felbontású, máshonnan nem letölthető régi vármegye térképek (Görög Demeter, 1802-1811 közöttiek) Borsod, Abaúj, Zemplén, Gömör, Torna vármegyékről:
Egyházkerületi hovatartozás szerint történtek (történnek ma is) az anyakönyvek vezetései. Sokszor egy településen több is van, ha elég nagy. Mindegyiknek saját parókiája van. Olyan van, hogy nem odatartozó személlyel az egyházkerület területén történik valami (születés, halál) és ott jegyzik be, mert ott keresztelik, ill. ott temetik (szolgáltatják ki az utolsó szentséget). Illetve a sokat ismert helyzet, a lányos háznál tartott esküvő házassági bejegyzése annak illetékességi egyházkerületének anyakönyvében.
Mivel (katolikusoknál) az egyházkerület vezetőjét az illetékes egyházi igazgatás (püspökség) jelöli ki, nem a hívek által választott személy, olyan helyzet előállhat, hogy a hívek és az egyházkerület vezetője (plébános) között jelentős és tartós ellentét alakul ki, akár hitéleti kérdésekben is (végül is az egész reformáció ilyen helyzetből indult ki, ill. ilyen helyzetek tömeges jelentkezéséből). Ez szélsőséges esetben a hívek más parókiához, akár más felekezethez való 'átjárását' is eredményezhette, de ez inkább a hódoltsági időket követő évtizedekre jellemző, a közigazgatás reformja előtt (az 1709-es időszak ebbe beletartozik). Egyszer összegeztem itt a www.katolikus.hu felhasználásával a jelentősebb egyházitörténeti eseményeket a XVII-XIX sz-ban. Ilyen tömeges áttérésről ismerünk példát, de a motiváció pontos megrajzolásához ismerni kell az egész faluközösség adott időszaki helytörténetét.
"úgy pontosította a vőlegény, hogy az egyik kedvenc vásárázó helyükhöz viszonyította (prope Rajec)." A bejegyzést tevő nagy valószínűséggel az eskető, vagy valamelyik egyházfi volt. Egyedül a bejegyző 'megfogalmazása' érvényesül a beírásokban, pláne, ha házassági. Azt ugyanis 3-szor kihírdették előtte. (addigra csak kiderült, hogy pontosan hova is való a vőlegény ;) Elhalálozottról, pláne, ha átutazó volt, vagy kevesen ismerték a faluban elírhatnak tanu bemondása szerint szerint, születésnél is a születés napja mehetett bemondásra, (különösen elzárt tagolt terepen lakóknál zord időjárást követő keresztelés esetén) a lényeg ott is a keresztelés napja volt.
"Viszonyította" - Valószínűleg nem magától, akár megkülönböztetés is lehetett a sok Závada között, de inkább gondolnék arra, hogy egyfajta közigazgatási hovatartozást fejezhetett ki, gondolok itt a vármegye területének járásokra (szolgabírók illetékességi területei!) való felosztására. Szóval, hogy nem magától.
Köszönöm szépen a hasznos linkeket! A vásározási szokások azt mutatják, hogy Nemeszávadáról legszívesebben és leggyakrabban Vágbesztercére és Rajecra jártak vásározni a nemeslaki (Nemeszávada) lakosok. Míg a másik két Závadáról (Szunyog- és Pásztor-) egyértelműen Zsolnára. Ez is megerősítheti azt a feltételezést, hogy a házasságkor bemondott származási helyet, úgy pontosította a vőlegény, hogy az egyik kedvenc vásárázó helyükhöz viszonyította (prope Rajec).
Egy szlovák anyakönyvi kiadványban: Nemeslak (Nemeszávada), mint Precsin ill. Domanizs (Demény) fíliája szerepel, de egy kutatótárs észrevétele alapján úgy tűnik Podszkálon is nagyon sok nemeslakit anyakönyveztek, szinte már fíliának látszik. Lehet olyan, hogy egy településről az emberek nem a hivatalosan meghatározott templomba végezték "anyakönyvi dolgaikat" hanem egy számukra "szimpatikusabb" (könnyebben megközelíthető) faluban?
A héten néhány napot én is az óbudai kutatóban tervezek eltölteni. Az 1100-s Index-et már átnéztem. Jövőre direktben tervezem Eger és Heves meglátogatását.
És most várom az ehhez kapcsolódó cseh-szudéta mikrofilmeket, talán ez is segíteni fog. (Ha megküldik.)
Egyik Zsolnától nyugatra a már említetted 'Patina Zavada' (Pásztorzávod), másik ettől délre 'Szunyog Zavada'. Ugyanakkor van Trenčianska Závada is (Trencsénzávod), 1899-ig Zavadaként (ma Nemsó/Nemsova része) Trencséntől 12 km-re a Vág jobb partján, kicsit távolabb a folyótól egy patak mellett.
A tippelted Nemeslak/Zemianska Zavada (a fenti térképen Nm.Zavada) van tényleg a legközelebb, ezen környékbeli Zavadák közül ráadásul Rajec felé esik és közel van hozzá (én is erre indulnék el, bár még az is felmerült bennem, hogy a Raj... utalás egy Rajcsánka folyó melletti Zavadára utalna, de ilyen nincs).
Ajánlom még ezt az oldalt, készítője kutatott a területen (Trencsén vm-i települések).
Ez az oldal pedig azt mutatja meg Trencsén vm vásározási szokásait bemutatva, hogy mely települések mely városokat részesítették előnyben (fontos adalék tud lenni kutatáshoz)
Szerintem a megyeiekben meg is van...sőt máshol is, csak utána kellene nézni.....
Ezt például a Debreceni Egyetemi Könyvtár katalógusából másoltam:
Cím:
Siebmacher's Wappenbuch [elektronikus dokumentum] = Nagy címereskönyv / szerk. Nagy Iván [et al.]
Megjegyzések:
J. Siebmacher's grosses und allgemeines WappenbuchMagyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély nagy címerkönyveNagy címerkönyvFőcím a nyitóképernyőrőlCímadat a borítón: J. Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch; Magyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély nagy címerkönyveGerinccím: Nagy címerkönyvTérségünk máig legrészletesebb tudományos címerkatalógusaként számontartott mű Magyarország és Erdély, valamint Horvát-Szlavónia nemes családai, nemzetségei és személyei címereinek legteljesebb kiadását adja közre.Rendszerkövetelmények: CD-ROM olvasó; Windows 95/98/ME/NT/2000/XP
Tárgyszavak:
Heraldika adatbázisok Heraldry Databases.
Egyéb nevek:
Nagy Iván, felsőgyőri (1824-1898) (történész, genealógus) Siebmacher, Johann (?-1611) (festő, rézmetsző)
Dátum:
2002
Megjelenés:
Budapest : Arcanum Adatbázis Kft., 2002
Terjedelem:
1 CD-ROM ; 12 cm
ETO jelzet:
929.6(086.9)
ISBN:
963-9374-38-5
Státusz
Tétel<
Lelőhely
Helyrajzi szám
Kötet
Szám
Példány
Státusz
1.
DEENK NAGYK Kutatóterem
K CD 586
K
Helyben használható
Akkor felfedem amit tudok (sejtek): Cífer anyakönyve 1709-ből. Hozzá tartozott Vedrődújfalu, ami a másolaton Novavilla néven szerepel. Závadák közül Nemes-Závadára tippelek, mai magyar neve Nemeslak. A közeli Raj... település pedig Rajec lenne... Ezt erősiti, hogy Puhó (ahonnan a feleség származik) sincs messze. Rajectől északkeltre is van egy Závada (Pásztorzávod), de az annyira közel van Zsolnához, hogy nem hiszem, hogy "prope Raj..." lenne akkor az anyakönyvben.
Tudom, hogy elég sokan a családtörténeti listán is fent vagytok, ezért Tőletek előre is elnézést kérek az ismétlésért. Ellenben, aki még nem vette szemügyre legújabb problémámat, azoknak most ajánlom figyelmébe:
Szeretném a férj pontos születési/származási helyét kihámozni [a településnév megvan, de hogy mihez van közel (prope ...) az bizonytalan] ill. a feleség vezetéknevét. Mindtkettőre van tippem. Sőt a származási hely elég megalapozott is, de a több szem többet lát elve, azért mindig hasznos lehet.
Köszönöm a segítséget, és azt, hogy ílyen részletesen foglalkoztál az általam felvetett témával! Alsóörs Pogármesteri hivatalával máris felvettem a kapcsolatot Borbás László könyve ügyében, és reménykedve várom válaszukat, hátha tovább tudok lépni a kutatásban, ettől a könyvtől sokat remélek! Ugyanis eléggé leragadtam Alsóörsnél, már évek óta helyben topogok, a gond az 1747-ben született
Szalai Mihály apjával van, akit szintén Mihálynak hívnak.Ennek a Mihálynak sem a születését, sem a házasságkötését, sem a felesége nevét , de még a halálát sem találom sehol,mintha az ördögök játszanának velem! Ami róla tudható, az, hogy 1740.04.11.= Erzsébet, 1742.08.25.= Anna, 1745.02.06.= megint Erzsébet, ezután jön az 1747.03.13.-i Mihály /ő szépapám apja!/, ez a négy gyermeke született , aztán tovább semmi!...Az első gyermek születése szerint kb 1738-39-ben kellett
házasságot kötnie, ekkor -gondolom- legkevesebb 20 éves lehetett, így számolgatva kb 1718-19 körül, vagy még korábban kellett születnie. Alsóörsön 1720-ban kezdődik az anyakönyvezés, ezért gondoltam, és csak GONDOLTAM ! -hogy ő is annak a Szalai Mihálynak a fia, akinek 1721-ben Zsuzsa lánya születik, ez a Zsuzsa 1738-ban házasságot köt Alsóörsön, itt be van írva, hogy apja Szalai Mihály,ez tehát így pontos. 1736-ban /hó és nap hiányzik/ , tehát Zsuzsa előtt ugyanitt házasságot köt Szalai Rebeka, akinek az apja szintén Szalai Mihály, tehát ennek a leánynak is 1720 előtt kellett születnie, itt megint arra gondolok, hogy ők hárman , tehát Rebeka, Zsuzsa, és Mihály testvérek. Ismétlem, én itt semmit nem merek kijelenteni, csak próbálok a sötétben tapogatózni! Mihály házasságkötésével kapcsolatban van
az alsőörsi anyakönyvben két adat, ami adhat némi támpontot. /az anyakönyv egyébként -sajnos- elég hiányos, évek hiányoznak belőle, az anyák nevét nem írják be a gyermekek születésénél, majd csak 1771-től, a keresztszülőknél pedig csak az van beírva pl.: Gaál János és felesége, tehát így sem lehet senkit azonosítani. Háromszor jegyzeteltem ki a teljes anyakönyvet, de Mihály házasságkötésére vonatkozóan csak annyit találtam, /ha egyáltalán ő az!/ hogy 1736-ban egy születésnél keresztapaként van bejegyezve egy Szalai Mihály, mint nőtlen legény.
1738.10.30-án viszont már Szalai Mihály és felesége keresztszülők. Ebből merek arra
gondolni, hogy talán 1738 év első felében kötött házasságot, de hogy hol, arról
fogalmam nincs!
Lichtneckert András könyvét, =Alsóörs története, már szinte kívülről tudom, a benne
fellelhető Szalai adatok még jobban belekevernek Mihály történetébe!
Már átnéztem az összes környező, sőt a távolabbi települések anyakönyveit Veszprém környékét, Székesfehérvár környékét, Pápa környékét, az egész Balaton
felvidék településeit, de nem lettem okosabb! Mikor az 1715-ös összeírásban megtaláltam ezt az utalást az extraneus Szalai Mihályra Sárkeresztúron, akkor
a sárkeresztúri ref egyház anyakönyveit is háromszor néztem át, és jegyzeteltem ki,
Annyi benne a Szalai, mind égen a csillag, ráadásul ott is hasonló "módszerrel" vezetve, hogy semmi azonosító adat nincs ! A MOL-ban Veszprém,-Zala,- és Fejér megye közgyűlési jegyzőkönyveit néztem át, találtam benne a sárkeresztúri Szalaiakról majd 200 oldalnyi nemességvizsgálati , és tanuvallatási jegyzőkönyvet,
ezeket lefénymásoltattam, és itthon tanulmányozom.Ráadásul ennek a családnak
van még egy balatonhenyei, és egy tagyoni ága is, ezeket is feltérképeztem, de
a homály nem akar oszlani, már nem tudom, hogy merre kutakodjam tovább?
Világért sem merem állítani, hogy az én felmenőim ehhez a Szalai családhoz tartoznak, csak próbáltam következtetni, mert Alsóörsig jó vagyok, innen van egy
átívelés Sárkeresztúrhoz, ezek armalis nemesek voltak, 1635-ben kapta három
Szalai testvér II.Ferdinándtól az armalist, nem voltak birtokosok....
Az én Szalai felmenőim sem voltak soha birtokosok, inkább szegénységben éltek,
de hát végső soron valahová kell tartozniuk, valamelyik armalis nemesi Szalai családhoz, mert Nagypapám mesélte nekem még halála előtt, hogy volt a családnak
egy "kutyabőr" , ő még látta, persze nem tudta, hogy mi volt benne, mert latin szövegü volt, ez neki gyermekkori emléke volt, de hogy hova lett, vagy mi történt vele, arra nem emlékezett!...
Kérdezem én Tőled, hogyan tovább? El kellett már mondanom a bánatomat valakinek, mert 1996 óta foglalkozom ezzel a témával, az anyag egyre gyűlik, de a kép nem akar tisztúlni!
Elnézést kérek ezért a hosszú irományért Tőled, és minden kedves Fórumozótól, tudom, hogy nem szabad másokat ilyen hosszan terhelni, de hátha valakinek támad
Köszönöm a segítséget, elolvastam a Néprajzi Lexikon idézett részét, így már világosabb a kép, remélem, hogy tovább tudok lépni! Mégegyszer köszönöm ! Mária
esetleg épp azért nyitották 1720-ban meg a ref könyvet, mert akkor ...törölve, látom a helytörténeti linkből, folyamatosan lakott és mind kálvinista volt. Azért érdekes továbbra is, elötte hova könyveztek. Ez lehet a kutatási irány. Ill. a másik, az ellenőrzés, a sárkeresztúriba belenézni.
A házasságik mikor kezd .. törölve (látom 1720-tól vegyes)
Érdekes, amit felvetsz: Egy extraneus, akit összeírnak egy településen itt lakik és ott birtokos, vagy ott lakik és itt birtokos?
Az 1715-ös összeírás választ ad erre, s azt mutatja, hogy az 1715-ben Alsóörsön összeírt Michael Szalay nem lakik ott, hanem épp Sárkeresztúron lakik, csak adózik az alsóőrsi szólőbirtoka után, melynek vszeg bérlője (a tiborpapa megadta forrás szövegében a szőlőbirtoklás szóra linkelve átvezet egy másik szócikkre, mely szépen leírja, mi minden védi egy szőlőbérlőt a birtokában)
Önmagában a Szalai név és a hely egyezősége ill hasonlósága nem igazolás. Ha Szalai névre keresel a www.arcanum.hu/mol adatbázisában az 1715-ös összeírásban csak Fejér vm-ből (Cottu Albensi) 12 településről találasz e néven, Veszprém vm-ben 5 helyütt. Az valószínű, hiszen leírták, hogy az 1715-ben Alsóörsön összeiratott Mihály (alulról a 2.) és az ugyanakkor Sárkeresztúron szintúgy összeiratott Michael Szalai felülről a 7. azonosak (Sárkeresztúron 3 Szalai is van.), viszont 1715 és 1720 között van 6 év és van 'egy csomó' Szalai a közelben. Ráadásul ha az 1747-ben született Mihály nevű ősödnek az apja nincs helyben születettként bejegyezve 1720, azaz a matrikula megnyitása utántól, akkor az is arra mutat, hogy máshol született (vagy esetleg előbb, s akkor 1747-ben legalább 27 éves, vagy helyben 1720 elött, de más településhez könyvezték, ahol már volt ref.hitközség, körbe kéne nézzél ez ügyben. Ajánlom:http://www.lichtneckertandras.hu/tartalom_alsoors.htm Ennek van egy fejezete A reformáció kezdetei, meg a következő is jó.)
Van-e akár Zsuzsa születésénél nála, vagy másnál bejegyezve gyermekhez, hogy elsőszülött, szokás-e ott azidőben arrafelé,, ill 1747-ben Mihály születésénél, vagy az évben másnál ugyanez?). Az 1747-ben született Mihály szüleinek házasságiját kerested már? Benne vannak az alsóörsiben?
Az, hogy Zsuzsanna decemberben születik szintúgy mutathat arra, hogy akkor éppen Alsóörsön tartózkodik a család (borászoknál idény!), de lehet szimplán egy helyi, 1715 után áttelepült család is, esetleg épp azért nyitották 1720-ban meg a ref könyvet, mert akkor Nincs ott egy bejegyzés Zsuzsanna szüleinél, hogy a szülők hol laknak (település megnevezése, esetleg telekszám. szoktak llenni, bár nem emlékszem, ebben azidőben szoktak-e már) A házasságik mikor kezd
Kicsit más, de érdemes lenne megnézni:
Alsóörs honlapján ajánlanak egy helytörténeti témájú könyvet (fönt a felső keretben Alsóörsről c. fülön van egy beharangozó az első oszlop alján Könyvek felirat alatt)
Borbás László: Alsóörsi nevek. "Az 1200-as évektől tárgyalja családi neveink kialakulását. Történelmi időrendben, nyelvészeti, néprajzi összefüggésben is. Szófejtő tudománnyal vezet rá bennünket a családnevek eredetére - s e fölismerések visszavisznek bennünket a föltáratlan, homályos múltba, messzi tájakig, mesterségekig, az élet sokféle vonatkozásáig. Oklevelek, régi anyakönyvek, ódon iratok titkaiból fejti meg a falunkban valaha létezett és ma is itt élő családok névváltozásait, nevük végső kialakulását, a nevek leterheltségét.[...]Elvégzi a családok mennyiségi vizsgálatát időrendi bontásban is és rögzíti az idegen eredetűeket. Kutatásában több, a család és nyelvészeti munkában felhasználható eredményt is közöl."
(hívd fel az önkormányzatot, vagy a kiadót - ott a neve -, hogy mely könyvtárakban lelhető fel, helyben biztos, s esetleg egy nyaralás alkalmával, pláne, ha esik az eső érdemes felkeresni őket)
Szerintem <50% az azonosságra az esély. Az, hogy az összeírt Mihály azonos, az több, mint valószínű, hisz Alsóörsnél ekként iratott, az, hogy ez a Mihály Sárkeresztúron lakik 1715-ben az is biztos, s aztán eltelik 6 év. Innentől sem a dokumentumok között nincs konzisztencia, sem módszertanilag nem megalapozott a tényként kijelentés. Sárkeresztúr anyakönyveibe javaslom még nézz bele, milyen bejegyzések vannak 'arra' a családra a továbbiakban (mondjuk 1700-tól).
Segítséget szeretnék kérni, és ha kapok, előre is nagyon köszönöm!
Szalai felmenőim után kutatok, és a meglévő családi iratok és egyházi anyakönyvek
alapján eljutottam Alsóörs községig, ahol a református egyház születési anyakönyvében megtaláltam szépapám apját, Szalai Mihályt, aki 1747.03.13.-án született, apja szintén Szalai Mihály, az anyák nevét itt akkor még nem írták be .
Az alsóörsi református anyakönyvet 1720-tól vezetik.Mindjárt az elején, 1721.12.28.-án Szalai Mihálynak Zsuzsanna nevü leánya születik, ez a Szalai Mihály az én 1747-es Mihályomnak -valószinüleg- nagyapja.
Az 1715. évi összeírásban a következőt találtam Alsóörs községnél .... Michael Szalai
ex Keresztúr, ex Cottu Albensi -extraneus. Extraneus = külső, kívülről jövő, külső birtokos. /szőlőbirtokról van szó/. Ezt a "külső birtokos"-t nem tudom értelmezni! Ez azt jelentheti, hogy az illető más községben lakik, és onnan jár a szőlőjét művelni, vagy talán azt, hogy más községből költözött Alsóörsre /jelen esetben Sárkeresztúrról/ ? Ha csak "kijárt" a szőlőjét művelni, akkor előfordulhat, hogy gyermeke születését Alsóörsön anyakönyvezték? Ez számomra azért fontos, mert ha az 1721-es születésnél beírt Szalai Mihály azonos az 1715-ös összeírásban szereplő Szalai Mihállyal, akkor az én Szalai felmenőim valószínüleg köthetők a sárkeresztúri Szalaiakhoz, akikről Nagy Ivánnál az olvasható, hogy Balatoncsicsóról származnak, /1635/ és 1744-ben Fejér megyében, nagyobbára Sárkeresztúron laktak, úgy szintén 1768-ban...!
Az 1720.évi összeírásban Alsóörsön Michael Szalay inquilini/lakó, bérlő/-ként van összeírva.
Elnézést a hosszú magyarázkodásért, kérem, segítsen valaki a "külső birtokos"-t értelmezni!
A helyzet azért bonyolultabb,mert nem ott születtek. A szülők,hogy honnan vándoroltak oda,arra sincs sajnos semmi utalás. A 3 testvér közül is csak Ádám házassági bejegyzését találtam meg, 1816-ban 22 évesnek írták. Tehát már itt eltér az 1791-es születéstől. Neve mellett csupám az van,hogy "honestus juvenis" Ez mit jelenthet? Több testvérről nem tudok.
50% - vagy így történt, vagy nem... a viccet felretéve, az esély tényleg nem lehet túlnagy, de kizártnak nem tartom. Csodák márpedig vannak és voltak! Szerintem próbáld megkeresni a három testvér házassági bejegyzését, hátha ott szerepelnek életkorok. Ez esetleg megerősítheti azt a feltevést, hogy valóban ikrek voltak... vagy megcáfolhatja.
Az azért furcsa, hogy a születési bejegyzést nem találod. A feltételezett 1791-es születés előtt voltak-e már gyermekei a házaspárnak, amit megtaláltál?
Szerintetek mennyi az esély,hogy 1791 körül hármasikerpár született,és életben maradt mind a három? Mert eddigi kutatásaim során azt tapasztaltam,hogy azokban az időkben még a sima ikrek is nagyon ritkán maradtak életben. Sajnos a születési bejegyzésüket nem találtam meg. A halotti anyakönyv szerint T.József 1856-ban 65 évesen, T.Ádám 1859-ben 68 évesen, T.Magdolna 1861-ben 70 évesen halt meg. Biztos,hogy testvérek voltak,mert csak egy ilyen nevű család volt a faluban,és a szülők halotti anyakönyvi bejegyzése is megvan. Még arra gyanakszom, hogy elírhatták az életkorokat, így jött ki mindegyikre az 1791.
Sajnos már nem, csak az ELTE belső hálózatáról érhetőek el a térképek. Ha konkrétan kellene valamelyik, amit ott láttál, lehet hogy el tudom küldeni. Az autóstérkép viszont újra elérhető, de ez már OFF.
Nagyon lelkes és segítőkész vagy....ez látszik a hozzászólásaidból is. Azonban tényleg "CSAK" jó szándékból írom le, hogy ez a stílus itt nem helyénvaló ( " mindig leugat valaki")....és gondolom másutt sem. Ha ezen a topikon visszaolvasol egy kicsit tapasztalhatod, hogy a megszólítások, a kérések, a megköszönések és a válaszok is legtöbbször tiszteletteljesek, nem haverkodóak ....Van egy mondás: " Ha Rómában vagy viselkedj úgy mint a rómaiak..." Itt is vannak bizonyos szabályok, szokások amelyeket bizony el kell fogadni, be kell tartani. A Radixon is van " illemtan", amit ott is kéretik betartani... (pl. bemutatkozás, kifejezések használata stb...).A legtöbben olvassák azt a fórumot is, ( itt is és lehet még ott is előfordulnak), -tehát az oda feltett linkeket ide bemásolnod talán felesleges...de ! nagyon respektálom, hogy segítőszándékkal és tele lelkesedéssel teszed. Ezen a topikon bár csak nick néven vagyunk, de sokan nem éppen a Te korosztályodhoz tartozunk. Ezért kérlek ne légy senkivel udvariatlan......remélem én sem voltam az.
Onnan, hogy a több száz fórum olvasó beírja. Pl. ha megnézed az ebben a fórumban tett hozzászólásaimat abból tudod kiket miket kutatok, megköszönöm ha tudsz benne segíteni.
Nem kell megsértődni, többen is csak egy rendet akarunk veled megértetni, amit te úgyfest nem értesz meg.
Ja úgy tudod megnézni a hozzászólásaimat, hogy rákattintasz a nickemre ott feljön több adat pl. egy szó hozzászólások, erre katt és ott megkeres a topikunk címe és a számokra katt.
Már hogyne lenne segítség valakinek. Én betudnék tenni Ajkáról helyből öt emlékművet nevekkel. Nem teszem. Ha valaki jelentkezik, hogy Ajkai emlékművekről nevekre lenne szüksége akkor fényképeznék és neki küldeném mailban. De ezt már mondták mások is ;-)
Az én Jancsó rokonságom (oldalágiak, tehát én nem vagyok Jancsó leszármazott) Eperjesről költözött Heves megyébe a 18. század végén, illetve Tiszabőn is volt egy tócsa Jancsó, de az ő származásukat nem kutattam.
Sajnos az előző üzenetem vége lecsúszott a gép hibájából. Szóval:
Az 1825 utáni időszakból ami elégett, azt a Heves Megyei Levéltárban őrzött másodpéldányok tökéletesen helyettesítik.
Az 1800-1825 közötti időszakból ami elégett, azt a fennmaradt anyakönyvi indexkötet pótolja kismértékben, igaz ez sok adatot nem közöl természetszerűleg (index-jellegénél fogva) - pl. házasságoknál a szülőket. (Indexkötet a MOL Filmtárában A1100 dobozszám alatt)
Ami teljességgel elveszett és pótolhatatlan, az 1765-1800 közötti időszak. Ezt talán enyhítetik egyes megmaradt adójegyzékek (ha vannak, én nem néztem még utánuk).
A hevesi római katolikus anyakönyvek másodpéldányai 1826-tól megvannak a Heves Megyei Levéltárban, amik így pótolják a 19. századi részből elégett anyagok egy részét.
Telefont javaslok kajrának egyrészt az egyházi levéltárba, másrészt a egri megyeibe.
S ugyanezt iaternak az 1715-ös vonatkozásában az utóbbihoz. Nem azt, hogy van-e ott, hanem tudnak-e róla valamit, miért nincs rajt' (ill. a kiadóhoz:Arcanum)
Bocs, hogy belekotyogok: nem az 1827/XXIII.trv.-re gondolsz, amelyik kötelezővé tette az egyházi anyakönyvek másodpéldányainak levéltárba történő leadását?
talán meg lehetne próbálni, annál a püspöki levéltárnál ahova Heves tartozik.Mert az 1800-as évek elején volt valamilyen rendelet(legalábbis a veszpréminél úgy volt), hogy a parókiáknak be kellett adni a püspökségekhez másodpéldányokat az anyakönyvekről, azt hiszem évente.
Elnézést kérek, de belekeveredtem... Egerben, Hevesen és Hatvanban is kutakodtam. Rövidzárlat a "computerben"...
Most azért bátorkodom egy kérdést feltenni: a hevesi mikrofilmen 1868-1889 közti bejegyzések "ist verbrannt". Ezen időszak anyakönyvei megtalálhatók-e valahol. Nekem nagyon fontosak lennének.
honnan lehetne azt megtudni, hogy egy házaspárnak hány gyermeke született összesen.
sehonnan. illetve onnan, hogy kikutatod... nem volt anno semmilyen nyilvántartás arról, hogy kinek hány gyereke született. A dézsmakönyvekben, vagy az összeírásokban is csak azt találhatod meg, ha megtalálod, hogy abban az évben, amikor az a jegyzék készült, épp hány gyereke volt (általában az apának - mivel általában az ő neve volt feltüntetve)...
Lehet buta a kérdés: honnan lehetne azt megtudni, hogy egy házaspárnak hány gyermeke született összesen. Mert az őseimnek. pl. 5 gyereke van, ebből három teljesen másik faluban született, és kettőt nem találok.
Holnap (pénteken és lehet szombaton is) megyek a Hajdúböszörményi levéltárba. Akinek kell valami ma estig szóljon!!!!
Óh köszönöm a tájékoztatást. Hát azt hittem valahol ezt is nyomon lehet követni, de ha nem, akkor nem. Ha nem gond, mindenképp szeretném megkapni azt az ágat, amit már kinyomoztál. Az én legősibb ősapám Gyurik András volt, felesége Majoros Veronika. Mihály nemigen volt a családban, de pont aki segíteni tudott volna meghalt. Így most várnom kell más adatforrási lehetőségre. De azért hátha a te családodban találok szálakat. Nagyon-nagyon sok mindent nem tudok még.
Szilvia, a névváltozásokat sehogyan nem lehet nézni...pontosan ezért nehéz ott a 18.század kutatása. Szóbeli információm van egy helyi profi kutatótótól, hogy ez azért van, mert szökött jobbágyok voltak többségükben, a Koháry uradalomból szöktek a Beleznay uradalomba, majd onnan tovább. Ha minden igaz kapok valami segédanyagot a napokban a nógrádmegyei jobbágyokról, s abból talán többet tudok. Ezek a jobbágyok (Csabán már hospesként) 66 évig nem vették fel az eredeti nevüket, ezért, s később pedig esetlegesen. Az említett ősapám akként van a halotti anyakönyvben, hogy Kovács Péter apja: Gyurik Mihály, anyja Erzsébet... csak abból tudtam nyomonkövetni, hogy a korai években ilyen nevű házaspár csak ez az 1 volt, de például ősamyám vezetéknevét pontosan ezért, csak sejtem, de nem tudom.
Szilvia! Igyekszem majd, de nem biztos, hogy tudok válaszolni, mert a gépet csak holnap viszem szervízbe (ma múlt ki a laptopom), s valamennyi adatom ott van a windows szoftverek alatt...ez pedig, amin vagyok nem az... Biztosan van közös pont. Ez a Gyurik (stb....) család Szekerka néven, Csaba első telepesei között szerepel a helytörténeti munkákban, Várkútról (Hradistye) jött az ős-ősapa kb. 1718 táján, az akkori Nógrád megyéből (később Gömör). A következő feladatom éppen az ő családjuk visszakövetése lesz a felvidéki anyakönyvekben, ha...ha, minden úgy sikerül ahogyan tervezem. Gyulán egyébként én a dika jegyzékeket fotóztam csak. (1744 és 1786)
Ja és mellesleg én még nem járok ilyen mélységig. Azt sem tudom, hol kell nézni a névváltozással kapcsolatos dolgokat. De bármi érdekel, amit találtál velük kapcsolatbn, a fotókat elküldenéd, hogy átmazsolázzam őket?
SZia. Nem találkoztunk sajnos. Én még nem voltam a gyulai levéltárba, csak készülök, de nem tudom mikor fogok eljutni. Nekem sok Gyurik rokonom van, BÉkés megyéből főleg. Tehát, ha bármiféle kutatásod van, megköszönném, ha átküldenél egy másolatot belőle, átnézés végett. Ki tudja, lehet valamelyes rokonok vagyunk. Nem voltál hosszú, olvastam volna még, mert hát ugye lehet érdekelt vagoyk és bármi érdekel. Sajnálatos módon az egyetlen ember, aki a felmenőimről tudott volna segítséget adni, múlt héten elhunyt (90 akárhány éves volt, sajnos nem ismertem sezmélyesen csak most a kutatás során derült ki). És a lánya küldte volna el az iformációkat, de most így haláleset után nemigen ezzel fog foglalkozni. Nekem is az otthoni gépen van a családfa úgyhogy majd este értekezünk és leírom én kit kutatok. Köszönöm addig is. Üdv.
Kedves Szilvia! Régen jártam erre..bocsánat, csak most vettem észre, hogy kérdeztél. Fotóztam Gyulán...találkoztunk volna? Gyurik névvel kapcsolatban: igen találkoztam vele: lévén az egyik ősapám is Gyurik ( Gyurkowiech, D'jurkowje, D'jurkoro...stb.. formában is előfordult a név, ezt vagy ebben a topikban LvT-vel vagy a Családneves topikban kiveséztük), Az én Gyurik Péter ősapám 1805-ben halt meg 85 évesen Békéscsabán, apja Gyurkowjech al. Szekerka Mihály 1758 körül ( most nem a saját gépemnél vagyok ezért nem tudok utána nézni) szintén Békéscsabán, s valószínű az ő édesapja is Szekerka Mihály néven.
Ősapáim közül Péter 1753-ban a csabai evangélikus lelkész (Vandlik Márton) követőjekén Nyíregyházára ment - ekként tirpáknak is vagyok mondaható:)) - ahol jó 10 évig élt. Sajnos Vandlik lelkész úr igen gyönyörű kézírással, de kevés precizitással rendelkezett, s ezért azok az anyakönyvek esetlegen tartalmaztak pontos bejegyzéseket...esetemben pl. a gyermekek egy része nem született, csak meghalt.
Azt láttam még, hogy Gyurik György is volt Nyíregyházán, valószínű a testvére v. nagybátyja volt ősapámnak.
A család többi része Csabán maradt, nagyon kiterjedt család volt...Péter ősapa valószínű kovácsmester volt, mert mint Kovács Péter lett eltemetve, s gyermekei a későbbiekben a Kovács Péter vezetéknevet viselték.
De testvérei és azok családjai maradtak a Gyurik névnél. Írd meg konkréten mi érdekel, s ha megjavult a gépem szívesen utánanézek. Bocs' ha hosszú voltam.
Hogy hogy lehet kutatni a Hböszi levéltárban? Jó gyorsan:)
Hát előtte legalább két nappal telefonon oda kell szólni, hogy ne legyetek túl sokan, mert kb. 4 szék van a kutatószobában, tel. szám: 52/229-442. Nagyon kedvesek, segítőkészek a hölgyek (ketten vannak általában). Sztem 1895-től meg tudod nézni, amit akarsz, mert azt biztosan tudom, hogy a furtai anyakönyvek 1865-től vannak. Lehet fotózni is, 500 Ft 500 db kép, és rögtön engedélyezik is. Minden nap 8-15.30-ig van kutatás, pénteken fél 1-ig. Most az ünnepek miatt lehet kicsit máshogy alakul. Én nem tudom mikor megyek legközelebb, de ha hamarabb mint te szívesen megnézem amit kell, csak küld el nekem emailben vagy itt is jó. Semmibe nem kerül, ha én nézem meg, mert ha megyek nekem is kell valami biztosan és nem egy nagy összeg a buszjegy oda-vissza. A fotózást meg már kifizettem, úgyhogy belefér a keretbe. Üdv.
Ha minden kerek akkor novemberben még megyek Gyulára, de ez csak terv egyelőre... Ha találok valamit jelzem. Az esetlegesen érdekelne, hogy Erdőgyarakról(Bihar vármegye, nagyszalontai járás) akad-e valami irat a levéltárban. Hátha ,bár vannak kétségeim. Köszönet!
Ő róla szeretnék többet megtudni: Koós /Puskás/ Rozália Szeghalom, 1904.6.21. - Debrecen, 1990.06.24. Szülei: Koós István, Puskás Rebeka. Igazából a szüleiről kellene többet megtudni, mert nem tudok feljebb haladni. Koós Rozáliának azért van két neve, mert mamám elmondása szerint egyszer így anyakönyvezték egyszer úgy. Ezt én sem értettem, de így van. Tehát bármi érdekel, ami róluk esetleg kiderülne. De ha csak Koósokat, vagy Puskásokat találsz, azokat is szívesen veszem, majd csak kihámozok belőle valamit. Ha tudsz fotózni, az lenne a legeslegjobb!!! Mégegyszer köszi. Mikor mész kb? Neked nem kell valami HBMegyéből?
"...számos tornyával és zöldelő hegyeivel csinos látványt nyujt, utcái újabban rendezettek s nagyrészt városias színezetüek, csakis terjedelmes külvárosai (Felsőnémet, Hatvan és Maklári külváros) inkább falusias jellegüek."
Mivel nem vagyok Egerben ismerős, nem tudom létezik-e jelenleg "hatvani" városrész. (Nagyapám is - még az 1800-as években - ott született.)
A térképet most nem tudom produkálni (egy levéltárban találtam rá), úgy emlékszem, hogy a lexikon térképén a Hatvani út környékére helyezhető. Igyekszem előkeríteni és küldöm.
Jól esett, hogy kerestél. Nem sértődtem meg, inkább hirtelen rosszul esett egy-két dolog, de fátylat rá. Voltam ma a Hböszi levéltárban fotóztam néhány zsákai, furtai születési, házassági, halálozási anyakönyvet, csak pl. foggalmam sincs, hogy lehet felrakni, hogy mint egy weblapon meg tudjátok nézni. Így inkább, ha kell valakinek valami onna, írjon emailt és átküldöm emailben. Ale névvel nemigen találkoztam, de még megyek Zsákára közvetlenül a tizsteletessel vagy a plébánossal (vagy hogy nevezik manapság őket) fogok találkozni aki személyesen adja ide az eredeti anyakönyveket és akkor megtudok nézni bármit. Csak jó lenne valami konkrét adat is. Vagy ennyid van????
Még ma este felrakom a könyveim jegyzékét (családfakutaás témában)
ha valakit valamelyik érdekel írjon....
kb 200 db a polgar anyakonyveknél lesz fenn...
Gerard
Ui. Szilvia hol vagy? Ne sértődj meg, inkább írj vissza, hogy zsákán és környékén vagy kutatásid alatt az ALE névvel nem találkoztál-e. Eddig a családfakutatásomban ez a legnagyobb luk.
Köszönet a válaszért! Kissé lelombozódtam mikor nem találtam meg a bejegyzést, de hátha az eredetiben benne van. Igaz a levéltárostól hallottam, hogy a személyes ismerősét bejegyezték a halotti anyakönyvbe miközben még vígan élt... No legalább van merre még szétnézni. (Csak jelzem, hogy a kunágotai anyakönyvek elég hiányosak és rossz állapotúak Gyulán a levéltárban.)
Először is: minden felajánlott segítséget nagyon köszönök a besenyszögi hagyományőrző projekttel kapcsolatban, és mindenkit, aki a községben kutat(ott), arra biztatok, hogy pályázzon. Még egyszer és utoljára a kiírás linkje: www.besenyszog.freeweb.hu
Westham 4!
Saját tapasztalatból megerősíthetem, hogy néhány név kimaradt az anyakönyvekből. Mikor dédnagyapám testvéreit és azok hozzátartozóit szerettem volna felkutatni (Besenyszög), két nyomon indultam. Először megkérdeztem nagymamámat, aki szépen fel is sorolta az édesapja testvéreinek nevét, kor szerint, azok házastársainak nevét,gyermekeik nevét, azok házastársainak nevét 80 évesen. Természetesen csak azokat a testvéreket tudta felsorolni, összesen öten voltak testvérek dédnagyapámák, akik megérték a felnőttkort és találkozhattak a kislánnyal (mamával), aki így megőrizte emléküket.
Ezek után a levéltárba mentem ellenőrizni az adatokat. A felsorolt 5 testvér helyett jóval többet talátam. Dédnagyapámnak több testvére meghalt néhány évesen (rájuk nem is emlékezhetett nagymamám) és több csecsemőnek a korábban meghalt testvér nevét adták.
Dédnagyapám egyik nővére - név szerint Boros Brigitta - sehol nem szerepel a születési anyakönyvekben, pedig átnyálaztam az összes szóba jöhető évet, és persze fogalmam is volt róla, hogy hányadik gyerekként született és mégis: semmi. Egyszerűen kifelejtették az anyakönyvekből. Esetleg nem keresztelték meg? Egy régi, római katolikus, paraszti családban ez nehezen képzelhető. Pedig Boros Brigitta élt és virult, csak nincs meg a születési anyakönyve.
Szerintem is felesleges megsértődni, majd ha még pár évet eltöltöttél kutatással, rá fogsz jönni, hogy még mindig van mit tanulnod....
Az embernek sokat segítenek az ilyen fórumok(meg az olyanok mint a Radix), ha az elejétől elolvassa, bizony sok kérdésére választ kap. Egy-egy konkrét községnek elég ha a nevét megemlíted(vagy a linkjét),akit érdekel, jelentkezni fog.
Konkrét kérdésekre(mit-kit keresel?) biztosan valamelyik helyen választ kapsz.
Ami a 4822 és 4666 hozzászólót illeti: kevés ilyen segítőkész és a családkutatásban járatos embert ismerek(legalábbis virtuálisan), amint azt honlapjai
is tanúsítják.Nekem is rengeteget segített.
És ha elolvastad , láthatod, konkrét dolgokra válaszol.
Ha jól emlékszem, a "hadnagy -"ról van szó ill Nyírbátorról,mert valaki azt kereste..
Nem megsértődni kell, hanem tanulni a hibáinkból. Itt senkinek nem szedték még le a fejét.......Téged nem kioktattak, hanem kicsit figyelmeztettek vagy éppen a" helyes útra próbáltak terelgetni...". Tették ezt jó szándékkal! Ezen a topikon is vannak nagyon kedves,segítőkész és komoly tudással rendelkező családfakutatók, - akárcsak a Radixon. (4822. 4666. " a zenésznek muzsikálsz ")
Mindenki kezdte valahol és eljutott valahova. Remélem még Te is fogsz ezen az úton járni........sokat tanulni,olvasni és a lelkesedésed is megmarad.
Örülök, hogy tetszett és látom hasznos volt a "sulinet örökségtár" linkje.
Kedves hozzászólók! Előszöris mindenkinek köszönöm a kioktatást, igazán jól esett.
Vajon azoknak is "leszedtétek a fejét", aki ezeket írta: 4822, 4815, 4783, 4666-as hozzászólások! Csak mert ők is hasonlókat és hasonló terjedelmeket írtak....
Én ezzel lezártam ezt a hozzászólási ceremóniát!!!
ez így van... de akkor tanácsolom fogadd meg a rutinosabb tanácsait...
" ha bármilyen nevet találok, és felteszem egy ilyen fórumra, akkor pici segítséget nyújtok azoknak, akik mondjuk tényleg friss kutatók és azt sem tudják hol kezdjék el."
ad bármilyen: ha mindenki minden bármilyen nevet feltenni amit talál, akkor szerinted mi lenne???!!!
ad hol kezdjék el...: itt kellene elkezdeniük szerinted?
viszont ha már rutinosnak érzed magad és segíteni akarsz akkor léci csak konkrét-egyértelmű kérdésekre írj válaszokat, ha valaki elakadt volna... mert egyébként dugig lesz a fórum és teljesen elveszítjük a fonalat...
Köszönöm az észrevételt. Tényleg bocsi, hogy lelkes vagyok! Csak pl. én is már két éve kutatok, mégis kezdőnek érzem magam, és nagyon sokszor fogalmam sincs, hogy ti miről beszéltek itt, milyen linkeket ajálnlgattok vagy pl. a MOL-ban hogy lehet keresni. És azt gondoltam más is van így ezzel (hiszen nem mindenki rutinos kutató!!!!!!!!!) és ha bármilyen nevet találok, és felteszem egy ilyen fórumra, akkor pici segítséget nyújtok azoknak, akik mondjuk tényleg friss kutatók és azt sem tudják hol kezdjék el. Én is sokat tanulok a fórum használatával kapcsolatban, de azt gondolom nem olvastam semmiféle szabályzatot arra vonatkozóan, hogy mit lehet és mit nem lehet ide felrakni. Ez egy fórum, tehát mindenki azt ír le, amit akar, belátása szerint.
Szerintem a puella és a virgo között korkülönbség is van, a puella néhány évvel fiatalabb.(nem tudom meg tudod-e nézni, hogy alátámasztják-e ezt az anyakönyvi adataid. Magyarul hány éves a bejegyzésben a puellának jelölt és hány a virgennek?)
Minden tiszteletem 'gyermeki' lelkesedésed előtt és nem akarom lelohasztani, de a topik áttekinthetősége, használhatósága érdekében kérlek legyél figyelemmel arra, hogy a topik eddigi élete során 'úgy alakult', hogy ez egy szolgáltaltó topik, ha valaki elakad kutatás közben (esetleg elején), kérdése van, akkor itt próbáljuk átsegíteni információkkal, tapasztalatok átadásával, a 'több szem többet lát' örökérvényű igazság felhasználásával. Szintúgy nem lett élő rokonok felkutatásának terepe, azokra van más, sokkal hatékonyabb internetes hely.
Önmagában, a 'mit olvastam, megosztom veletek' módszert nem alkalmazzuk.
Hidd el többeknek van jelentős irodalma, forráskereső (találó!) rutinja, de 'helyzet' nélkül nem árasztjuk el a topikot, azért mert ismerünk egyes forrásokat. Mi itt, a 'kibeszélő' topikban akkor jövünk, ha az internetes keresés, egyéb adatbázisok felkutatása során nem jut eredményre az illető s azt konkrétan igényli. Mindezt épp a topik 'használhatóságának' érdekében alakították így - hallgatólagosan - látogatói.
Szeretném, ha nem csak 'vendég' lennél, hanem otthon is érezd magad benne, ezért fenti felvetéseim (csak:) kérések.
A második világháború 1941-ben a Szovjetunió megtámadásával elérte közvetlen szomszédságunkat. Mindinkább érvényesült Németország nyomása, hogy Magyarország teljes erejével vegyen részt az eseményekben. Elfogadták az úgynevezett zsidótörvényeket, amelyek végül is teljes jogfosztáshoz vezettek. Zsákán 1944 májusában zárták gettóba a zsidókat, majd Nagyváradra vitték őket, ahonnan a legtöbben Auschwitzba kerültek.
A Zsákai Honismereti Szakkör tagjai 19941995-ben felkutatták a Zsákáról elhurcolt zsidók történetét. Farkas József és felesége, Magyar Gizella korcsmárosok voltak, a híres-neves Dübögő kocsma tulajdonosai. Mindketten Auschwitzba kerültek, ott gyilkolták meg őket. Fiaik, Farkas és Móric, mint munkaszolgálatosok haltak meg, még 1943-ban. Lányaik, Klára és Fanni, szintén Auschwitzban pusztultak el.
Grünberger Józsefné szódavizes, három gyermekével, Évával, Istvánnal és Annával együtt maradt Auschwitzban. Hasonló tragédia érte utol a Weisz családot. Weisz Bertalan ruhaboltos feleségével Goldberger Margittal, Sámuel fiukkal (gabonakereskedő) és feleségével, valamint lányukkal, Weisz Ilona Gutlodin Sándornéval együtt lettek a vészkorszak áldozatai Auschwitzban. Khón József tollkereskedő feleségével együtt ugyanott pusztult el. Ugyanilyen sorsra jutott a Zsákán nagyon népszerű Márton család is: Márton Jakab hentes és mészáros feleségével, Weisz Paulával és lányával Gabriellával, sőt ennek lányával Szántó Katalinnal együtt, akit csak azért vittek el, mert az anyja zsidó volt.
Az auschwitzi pokolból megmenekültek néhányan, de közülük csak Márton Gabriella szülésznő és öccse, Márton Ferenc hentes és mészáros jött vissza Zsákára. Később mindketten Debrecenbe költöztek.
Zsákai lakosok 1906 körül és későbbiekben: Pinyte János felesége, Pántya Flora , dr. Reinkopf Izidor, Id. Jankó Gyula gyógyszerész 1896-ban nyitotta meg patikáját a faluban, Tóth Sándor hentes és mészáros, Sütő Gyula cipészmester , Derzsi Domokos körállatorvos, Lovász János , Dürgő Jánosé. Márton Jakab (1869 1944) volt a községben az első tanult mészáros (és hentes). Valóságos dinasztiát alapított. Felesége mellett fia, Márton Ferenc (19101988) is mint mészáros és hentes dolgozott. Vajna Jánosné Pozsonyi Margit (Mimi), Brumár János, Fiai, ifj. Brumár János és Brumár László is asztalosok. Bordács Jenő téglaégető mester, 1890-ben született Petrányi Gyula kéményseprő, boltos kereskedést a bizonyára görög származású Andrásfy József kezdte el, 1842-ben, Márton Jakab és családja, Weisz Dávid és Bertalan, Feldmann Ede és József, Braun Adolf és fiai, Glück Mór és fia, Ignác nemcsak vegyeskereskedéssel foglalkoztak, hanem termény- és gyapjúfelvásárlást is folytattak. Sőt Glück Mór neves vendéglőt is alapított. Biharkeresztesi származású (1892), jegyzőként Székelyudvarhelyen, Kolozsvárott szolgált Eszenyi László, jegyző Batta Antal lett az utóda.
Rhédey család után kutat valaki? Mert ha igen és eddig még nem haladt, azoknak óriási segítség ez a könyv. Amúgy tényleg kíváncsi lennék Rhédey Ferenc és leszármazottainak a mostani élő leszármazottjára. Tud róla valaki valamit?
"A következőkben azután az 1786-ban kötött családi egyezségnek megfelelően birtokolták a Rhédeyek Zsákát. 1808-ban például úgy, hogy hárman osztoztak a tulajdonon: gróf Rhédey Ádám, gróf Rhédey Mihály és gróf Rhédey Lajos. 1836-ban báró Vay Miklós, gróf Rhédey Ádám, gróf Rhédey János és gróf Rhédey Gábor (aki mintegy háromezer holddal bírta a dózsai pusztát) voltak itt a birtokosok. Báró Vay Miklóssal kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy halála után örökösei egy közel kétezer holdas birtokrészt mondhattak a magukénak. Kiváló gazdálkodással az utódok a területet háromezer holdra növelték. De a Vayak nem nagyon kedvelték a zsákai birtokot, ezért a XIX. század végén el is adták. Az új tulajdonosnak sem tetszett, tovább akarta adni. Vásárlót nemigen találtak rá, és ezért felajánlották a lakosságnak. A zsákaiak azonban nagyon drágának találták. Megvette viszont gróf Almássy Imre. "
Talán ez is segítség lehet valakinek. Jók ezek a kis könyvek!!!!!!!!!!!!!!! Sok érdekes és hasznos információ van bennük, ajánlom mindenki figyelmébe.
""Rhédey Julianna, hogy a birtok esetleges elkobzását elkerülje, elzálogosította a nagyszerű összeköttetésekkel rendelkező Kolyi Komáromi Györgynek, aki hozzáfogott, hogy erős kézzel rendbe tegye. Tevékenységét a zsákaiak az uradalom jobbágyai elsősorban nem kis elégedetlenséggel kísérték. Nem csoda, az új földesúr többek között tervbe vette például, hogy az évi robotot tizenkét napra emeli. Néhányan úgy hárították el ennek terhét, hogy 1720-ban tizenhét szabad menetelű zsákai jobbágy (öreg Vámos György, Verebesi István, Szántó János, Nagy Ferenc, Szabó Ferenc, Pap Gergely, öreg Sólyom János, Pap János, Bói János, Szabó András, Orbán István, Vámos Benedek, Törzsök András, Törzsök János) négyszáz forintért bérbe vette a váradi kispréposttól a szomszédos furtai pusztát olyan feltétellel, hogy ezen felül semmit se szolgáljanak, és ezzel Furtát megülték. ""
Hello. Próbáltam visszakeresni, hogy ki keresett Zay nevű ősöt, de nemigazán találtam, ezért csak így idemásolom amit a Zsákai Nagyközség Öröksége c. könyvben találtam utalást.
"János Zsigmond nem nézhette jó szemmel a történteket, ezért 1564-ben Báthori István vezérével vissza akarta foglaltatni, ostromoltatta eredménytelenül. A sikertelen ostrom arra volt jó, hogy a zsákai várat Izsákai Andrásnak az 1566. május 25-én kötött ungvári egyezségben át kellett adnia a császáriaknak, személy szerint Schwendi Lázárnak, Kerecsényi Lászlónak és Zay Ferencnek. "
virgo (virginis) = szűz; még nem házasodott soha juvenalis (iuvenis (rövidítve: juv.) = egyedülálló fiatal férfi puella = egyedülálló (nem házas) lány puer = egyedülálló (nem házas) fiú
Elképzelhető az, hogy a levéltári másodpéldány születési anyakönyvből "kifelejtsék" valakinek a nevét? Lévén a dédnagymamám a család tudtával és a házassági valamint a halotti bizonyítványa szerint is Kunágotán született. Ott viszont nincs bejegyezve...(Persze az eredeti átnézése még hátravan.) Szóval elképzelhető?
Ez nagyon szuper ötlet volt, tök jók a képek. Kár, hogy nekem nem nagy segítség. Legalábbis eddig Polgárról még nem találtam ősöket, de hátha. Azért elmentettem. Én mindenesetre a saját nevemben köszönöm, hogy feltetted. Várok még minden ilyen kincset!
Diósberényből vagy környékéről keresek Koósokat, konkrétan Koós Istvánt, Koós Veronikát. Koós Istvánnak nem tudom a feleségét, valamikor az 1900-as években születhetett, de azt tudom, hogy 4 gyermeke van, volt. Koós Veronika Hajnal Gáborhoz ment feleségül, ő is valamikor az 1900-as években születhetett, nekik két fiúk volt, Gábor és István. Bármilyen segítséget szívesen veszek. Köszönettel: Szilvia.
Ezt értenem kellene? Belenéztem már én is ezekbe a családfákba, mert valamelyik fórumon rakták fel, de nemigazán találtam semmit. Én arra értettem, hogy tudsz segíteni, hogy van "credited" az Arcanumra nekem pedig nincs, és ha nézegeted és látsz olyat, amit én keresek esetleg kiírhatnád vagy elküldhetnéd. Üdv.
Bocs, hogy közbeszólok... Egernek egy városrésze volt Heves (lehet, hogy még ma is az). Én Hevesen és Egerben is kutakodtam, s egyideig "megvezetett", amíg egy korabeli térképen sikerült pontosítanom.
Egernél 5 Pászti említtetik: András (35 év), István (nincs kormegjelölés), János (kor itt sincs, de '48 aug 26-án életkor miatt felmentve), József (nincs kor) és még egy József (szintúgy nincs)
Miért nem nézed meg a Verpeléti házasságit 1840-1845 között, abban benne lesz a vőlegénynél, ha nem helybeli, hogy honnan jött.
Az 5148-ban megírtam, nincs nálam, az 5146-ban iatert idéztem saját magának. (valamikor volt kint nála, a 3527-es hozzászólása idején, valamikor 2006 júniusában.)
Azoknak javaslom az 1720-ast akik az 1715-ösön már túl vannak. Ha 1720 messze van attól, ameddig ellátsz, akkor elég, ha megnézed az 1715-öst, hogy merre orientálódj a kutatásban ha elakadtál 1845-nél.
Viszont, hogy jó hír is legyen, 1848-ban Prókai János 21 éves földműves összeiratott 1848-ban Verpeléten, mint nemzetőr (lehet Erzsébet rokona?)
Az én őseim is hevesből valók. Innen érdekelne Verpelét Itt a Prokkaiak, illetve a fellelhető Pászthy/Pásztik 1720 mondjuk jó messze van az időben :-)
Jelenleg én még csak 1845-ből tudok biztos adatot ebben az évben született üknagyapám verpeléten 04. 26-án. Az ő édesanyja Prokkai Erzsébet de nevén túl egyelőre semmi biztosat nem tudok :-( Csak azt, hogy ő verpeléti miatta költözött oda szépnagyapám.......
Ha találsz bármit jegyezd fel kérlek, előre is kösz.
Egy helyi összefogással, önkormányzati támogatással (tárhely állandó biztosítása, adatbázis elkészítésének támogatása) létesülő helyi adatbázis létesítése remek ötlet. Akár országos mozgalmat is indíthatnátok (a kistérségben mindenképp ;-).
(Hátha elterjedne. Nem egetrengető ráfordítás, egyre több önkormányzatnak van már hivatalos oldala, annak tárhelyén el is férne. A lokálpatriotizmust és a hagyomásnyokat pedig mindenképp erősítené.)
összesen 1714 felvétel. 20-as átlagban sor/felvétel (ha 1 felvétel =1 kihajtott oldal),kb 35.000 bejegyzés. Ha hozzánézitek a szomszéd településekre anyakönyvezetteket, akkor sem több 40.000-nél.
Valamennyiünk nevében gratulálok hozzá. Sok sikert! :)
Kedves besenyszögi gyökerekkel rendelkez?k és bárki, aki szeret kutatni!
Besenyszög Község Polgármesteri Hivatala (Besenyszög, Dózsa Gy. út 4.) a település múltjával kapcsolatos pályázatot hirdet amat?r kutatók számára lakhelyt?l és korhatártól függetlenül.
Két témában (helytörténeti és néprajzi) lehet pályázni a megadott témakörökben, illetve bármely más, Besenyszög községhez kapcsolódó történelmi vagy néprajzi témában.
A pályázat elbírálásánál el?nyt jelent, ha a pályázó saját kutatómunkát végez, nyomtatásban, gy?jteményekben meg nem jelent forrásokat dolgoz fel, ír össze illetve, ha eredeti, ötletes és új formában, mégis hitelesen mutatja be a feldolgozott témát.
Ez a gy?jt?pályázat egy besenyszög hagyományait meg?rz? projekt része. Akit érdekel, a község honlapján www.besenyszog.freeweb.hu - b?vebben olvashat a kiírásról, a díjakról, az ajánlott témakörökr?l. Illetve bátran kereshet engem is a blanchelorflower@hotmail.com e-mail címen.
A projekt többi része: egy hagyományos besenyszögi ételekb?l álló receptgy?jtemény létrehozása (lehet recepteket küldeni és nagyon megköszönjük), valamint a kés?bbiekben egy besenyszög anyakönyveib?l álló online családtörténeti adatbázis létrehozása, amely minden kutató számára online elérhet? lenne, persze tiszteletben tartva az id?korlátokat, amelyek a levéltárban is megvannak.
Nincs nálam semmi, haj' de rég kutattam, nem is merem ideírni, hanem iater hozzászólásait 'szembesítettem' saját magával, utaltam rá, hogy említette, voltak kint nála az 1720-as összeírás Heves vármegyei tekercsei (ill annak kópiái). Kérd le Te is Nyíregyházára (és akkor ott meg tudod nézni helyben mi van még hajdúösszeírás, 'papíralapú')
Helló! Én már is jelentkezem, nekem Kisújszállásról kellene a Czaga. 1723-ban már biztosan ott voltak, de hátha már 20-ban is. Előre is köszönöm! Mariann
3527 hsz: "Szóval: nálam van az 1720-as összeírás Heves és Külső-Szolnok, Jász-Kun Kerületek :D mi máás?! Valakit érdekel konkrét település ebből a két megyéből?! Mert ha már úgyis tekerem és belebotlok szívesen kiírom. Nem ígérem, de ki tudja?!"
itt Egerről van szó, hogy mit jelentenek az egyes színek, egy más példákon jól látszanak:
1. Kubak, Kubach, Hernádfalu, Szepes, Spiske Bystré, SK
2. Fél Szaru, Fenszaru, Jászfényszaru, Jász-Nagykun-Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok
különböző időszakok elnevezése, ill a közigazgatási besorolás elnevezése (barna=helységnév, kék=ún. Lipszky féle helységnév, zöld= 1913-as helységnév,piros= 1913-as megyenév, középkék =mai elnevezés. Erre úgy is el lehet jutni, hogy a www.arcanum.hu/mol keresőben balra az 1715-ös összeírást hívod be, és akkor felad egy új felületet)
Örülök, hogy érdekes volt az adat. :) Egyébként a születési és a halálozási idő különbségét még akkor sem mindíg tudták pontosan kiszámolni, amikor már volt külön rovata a születés idejének a halotti anyakönyvben. (Ha jól emlékszem 1950-től.) Sűrűn előfordul(t) esetemben is.
egyébként továbbra sem világos előttem, hogy hová tűnt Heves az 1715-ös összeírásból??!!
Lehet , hogy ezt keresed?
Az 1715-ös összeírásnál Eger címszó alatt:
Eger, Heves, Heves
Adózók neve: Christophorus Kurcz; Joannes Fejkel; Joannes Arvai; Michael Török; Michael Boros; Michael Gőrőgh; Joannes Bászli; Michael Zarnoczy; Emericus Nagyszombati; Alexander Vizontai; Michael Lom; Andreas Király; Joannes Ondricsek; Laurentius Obermajer; Georgius Szabo; Stephanus Ali; Georgius Lovas; Michael Szabo; Andreas Dallos; Franciscus Nyilas; Georgius Sziárto; Martinus Siska; Franciscus Gombkőtő; Antonius Hauszman; Joannes Siska; Martinus Bognár; Laurentius Svááb; Martinus Csanadi; Joannes Sz.Péteri; Jacobus Horváth; Andreas Traxler; Stephanus Somody; Petrus Kozma; Mathias Viszneky; Paulus Somody; Joannes Hochencaszner; Stephanus Somoskűi; Joannes Illovai; Joannes Gotth; Mathias Kelemeny; Martinus Snobl; Beniamin Bognár; Georgius Pusztai; Adamus Verstern; Thobias Proczik; Mathias Taczler; Petrus Nerman; Joannes Kép Iró; Ladislaus Komáromj; Mathias Takács; Andreas Pecsik; Joannes Pleicser; Stephanus Adorján; Stephanus Katona; Paulus Horvath; Andreas Bartok; Stephanus Nagy; Joannes Laszlo; Stephanus Agardi; Georgius Felinger; Joannes szabo; Mathias Sűtő; Ambrosius Vas; Michael Bernárd; Stephanus Bernárd; Martinus Kosztenszki; Ignatius Kovács; Martinus Kovács; Paulus Jardan; Joannes Tot Arvai; Joannes Preidigen; Joannes Sánta; Paulus Vizontay; Joannes Szabó Lukács; Jacobus Garden ifj.; Franciscus Ali; Nicolaus Dobrotka; Martinus Posgay; Joannes Deli; Stephanus Vargha; Gregorius Berta; Joannes Grueber; Andreas Nagy; Petrus Szécsy; Joannes Asztalos; Andreas Portörő; Stephanus Koczka; Michael Patay; Joannes Tuza; Michael Pazmádi; Stephanus Kovács; Stephanus Olasz; Caspar Katy; Stephanus Totfalusy; Josephus Smid; Joannes Osvald; Caspar Tőrök; Martinus Takács; Stephanus Bognár Jászi; Stephanus Hajnall; Ladislaus Kis; Joannes Bognár; Martinus Szégedy; Stephanus Toth; Nicolaus Nagy; Mathias Pasztor; Joannes Bányai Szabó; Joannes Füstőr; Valentinus Kovács; Laurentius Csangri; Joannes Kis; Joannes Kek; Michael Szabo; Michael Svarcz; Adalbertus Nagy; Joannes Gyenge; Stephanus Vasárheli; Michael Komáromj; Laurentius Török; Joannes Császár; Joannes Hajdu; Michael Oláh; Petrus Paplanyos; Thomas Görogh; Michael Rézmives; Michael Váradi; Valentinus Racz; Sigismundus Botafőző; Nicolaus Olah; Egri Szávo; Veszeliny; Michael Racz; Gabriel Racz; Ladislaus Csongradi
Oldalszám: 94, 95, 96, 97
linker();
//betoltes();
idokozben azonban megtaláltam Michael Vallzon halottiját a kotelki anyakonyvekben azonbn 2-3 év diffi van az általam megtalált 1787-es szuletésu Vallyon Mihaly és az elholt kozott... :((( a halálozás 65 évre van talán kerekitve? Ha azt vesszuk, hogy V.M. hevesi szuletesués felnott emberkent koltozik kotelekre, akkor elkepzelheto, hogy a temeto pap nem tudta a pontos szuletesi datumot? de a gyerekek sem???
Szerintetek? elfogadjam azt a szuletesi bejegyzést valosnak vagy sem, ill. hogyan tudnam bizonyitani?
"Egyenesen álló, kék színű hadipajzs. Udvarában zöld mező, melynek közepén vörös dolmányba öltözött, sárga csizmát húzott és fején kalpagot viselő vitéz áll. A jobbjában három meghajló búzakalászt tart a magasba, a baljában pedig szablya lóg. A pajzsnak nyitott rostéllyal ellátott, királyi fejékkel díszített hadisisak támaszkodik, amelyből egy újabb, az előzőhöz hasonló módon három búzakalászt tartó kéz nyúlik ki."
"Most olvastam Dr. Győrrffy Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez(Az 1571-es szolnoki török defter fordítása) című könyvét. No ebben a 26. oldalon van Csege falu, ahol felsorolnak egy bizonyos Csiga(?) Gergel nevű embert. Nem tudták pontosan lefordítani az eredetiből, ezért a kérdőjel. Nem nagyon konyítok a nevek változásához, csak mint érdekeset említem meg. Talán lesz valami haszna...:)"
nekem a Csigák őseim!!! :)
dédnagymamám Csiga-lány volt, Vallyon István felesége. A tiszabői Csiga családról van szó az én esetemben.
apropó Vallyon!
Kedves Többiek! + milyennincs! :)
A múltkor ha jól emlékszem a Vallyon családot ott fejeztem be, hogy megtaláltam Kőtelken Vallyon István és Márkus Erzsébet házassági akv.-ét, amelyben a férfi szülei Vallyon Mihály és Kőmíves Rozál voltak. Locus orig-nak pedig Heves volt megjelölve. Azóta Hevest tekrem, ráérő szabadidőmben... ami nagyon kevés :( És lám-lám meg is találtam ott a Vallyon családot. Vallyon István születésijét a fenti szülőkkel együtt 1824-ből. Aztán jöttek a bajok... Indultam volna vissza a házasságiakkal, de szomorúan tapasztaltam az alábbi német mondatot:
"N.B. Die Bande, enthaltened Eintragungen aus 1790-1820, sind verbrannt." 1820 és 24 között pedig nem házasodott Mich. Vallyon és Rosal. Kömives. Ergo csak egy lehetőségem maradt: nézni a születésieket 1790-től vissza. Na már most ezek az anyakönyvek úgy megégtek, hogy 1790-től visszafelé is csak a lapok alsó fele maradt épen egy kb. 20 éves intervallumban. Csüügedve lapozok, amikor egy remény csillant fel: 1787. július 18-án születik Michael, Martinus Vallyon és Helena Herd... gyermeke. A Herd után a lap meggyűrődve, na mondom éljen... talán meglesz. És akkor új ötletem támadt. Elindulok a halottiakkal, hátha itt találom meg Michael Vallyon halottiját és akkor megvan a születése időpontja is, hisz a halottiban feltüntetik a korát és azt is aki temeti. Egyelőre őt nem, viszont Helena "Herda"-t megtaláltam. 69 évesen 1828. dec. 19-én huny el, Martini Vallyon özvegyeként.
A Herda egyébként németnek tűnik. Valami info-segítség a névvel-betelepítéssel kapcsolatban. A XVIII.sz-i anyaköveket lapozgatva pedig feltűnik a név: "Vallon" :) hm... no comment. Mostantól kezdve érdekelnek a vallonok is. Jó forrást valaki?
milyennincs: megválaszoltam Neked az iwiw-es kérdést? :)
Sziasztok! Tudna nekem valaki segíteni? Próbálom lefordítani ezt a címerleírást, de sajnos csak nagyvonalakban értem, miről szól...
Militare erectum Cœrulei Coloris fundum illius latepatenti viridi campo interocupante, cujus in medio Juvenis rubro vestitus amictu Cothurnis flavis subductoque vertici apposito pileo dextra ternas spicas Triticeas in altum vergentes servare sinistra vero manu gladium, de Brachio gepare eoque dependentem fulciri directeque in Campo stare Conspicitur.
SCUTO incumbentem galeam Militarem Craticulatam sive apertam Regio Diadœmati ex eoque integrum brachium Humanum, ternas itidem spicas Triticeas prioribus Conformes ostentans proferente ornamenta.
Nem, nincs. Mint módszertan, alkalmazott kutatási eszköz az ilyen típusú közvetlen megkeresés, gyakran élnek/élünk vele. Szerintem Zichy Mihály kapcsán úgy is gyakran kereshetik őket hasonló kérdésekkel. Számukra nem lehet váratlan egy ilyen kérdés, egyikőjük számára sem (nem kell tőle félni:)
Végül is megvan ez az ág a korábban említett családfán a http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy2.html alatt. A 2. forrásban szereplő Ádám A1-B3-C3-D1 alatt található, a szintén említett leszármazottak közül József (-E1-F3), Mihály tovább -G2, ill József - G1.
A 'tényállásról' azt gondolom, hogy meg kell kérdezni/kérdezned a múzeumot.
Az első forrás azt írja van külön sírja Tomsics Júliának, külön sírja Gotthard Flórának és külön sírja Gotthard Flóra gyermekének Zichy Flórának (Feltételezem, hogy a síremlék itt maga a sír - nem mindig az) A második pedig azt, hogy "A sírban nyugszanak még" Nem írja melyikben, csak annyit, hogy abban nyugszik - másokkal - Gotthard Flóra is ill. egy Zichy Flóra nevű személy. Mindenesetre van ott egy fénykép a 3 sírról (arról, amit a másik forrás szépen leír)
Szerintem Antalnak és Mihálynak lehetett egy Flóra nevű testvére, aki egy sírban van Gotthard Flórával és más családtagokkal, de nincs egy sírban Tomsics Júliával és a másik Flórával. (a Flóra nevet nem véletlen kaphatta akésőbbi kislány)
Írod: "a Zichy Antal- Gothárd Flórával kapcsolatban ugye még nem jeleztek vissza a plébániáról, illetve a muzeumból?"
Félreértettél. Az 5044-ben azt írtam, hogy "megnéznek neked a Zalai parókián is". Nem igértem, hogy utánajárok, hanem javasoltam, hogy fordulj hozzájuk. ill. előtte a Múzeumhoz.
"fraternitás szeniora" - szerintem külön fraternitás+senior, ahol az -a végződés olyan, mint a tanára végén az -a.
Fraternitás (eredeti jelentése testvérisülés) egy hitéleti fogalom az evangelikus egyház keretén belül, senior pedig tisztségviselő, itt ~je.
"Az egyházközségek és a gyülekezetek esperességeket (fraternitásokat vagy seniorátusokat) hoztak létre. Ebben példaként szolgáltak a római katolikus esperességek -- természetesen a rájuk jellemző hierarchikus rendszer nélkül -- és a külföldi protestánsok által kialakított közösségi formák. A fraternitás élén álló szenior (senior) a lelkészek közül került ki, és széles körű jogok illették."Forrás
A Néprajzi lexikon szócikke: ángy ugyan ezt mondja, de 'mifelénk' nem csak a férfirokon felesége, hanem maga a nőrokon is ángy (persze ez már a XX. sz. utolsó harmadából származó tapasztalat)
A 'magyar nyelvben' még 'létezik' ugyanezekre a néne ('Öreg néne őzikéje'), valamint a tánti (a német tante-ből) :)
Sziasztok! A felvidéki anykönyvekről lehet érdeklődni nálam is. Az anyakönyvekkel kapcsolatos honlap készülőben van. + Én régebben a magyarországi népszámlálások ívei után kutattam, sajnos nem nagyon tudott róluk senki. Írtam a MOL -nak s 1910-es népszámlálás egyedi ívei után érdeklődtem. Azt a választ kaptam, hogy decemberig az ívek még a KSH -nál lesznek de januárban átviszik a népszámlálások anyagát a MOL-ba s ezért kb 1 évig nem lehet majd bennúk kutatni - átirányítottak a Központi Statisztikai Hivatal -hoz. Írtam és telefonon is beszéltem a KSH munkatársával aki közölte velem, hogy 100 000 -szer mindenkinek elmondta, hogy a népszámlálások íveit mindig megsemmisítették s ezek sosem léteztek -nem maradtak meg. S az 1869(1870),....1910.... -es népszámlálások íveit mindig megsemmisíteték. Érdekes volt számomra megtudni, hogy Magyarország megsemmisítette a 20. sz. nép. íveket is és talán csak az 1970-es,1980-as évek ívei léteznek. Családfakutatás szempontjából érdekesek lennének ezek az ívek -de sajnos ez van ezt kell szeretni.
Csehszlovákiában 1919 -ben tartották az első népszámlálást - az íveket megsemmisítették. A másikat 1921 -ben az íveket megsemmisítették - pedig hát elég fontosak voltak. Az 1930 -as népszámlálás ívei viszont megmaradtak. Tudomásom szerint az 1950-es,60-as,70 stb. ívek is megmaradtak s lehet bennük kutatni. A Szlovák Nemzeti Levéltárban találhatók.
Az idősebbik Zichy fiú 1850-es évekbeli tevékenységéről egyelőre keveset tudunk. Többek között részt vett egy megyei gazdászati egylet munkájában Somogyban, a borászati szakosztály egyik vezéregyénisége vált belőle. Ebben a nehéz politikai időszakban a családját ért sorscsapások is sújtották, egymás után vesztette el szeretteit. A zalai régi temető félhomályában egymás szomszédságában áll az 1852-ben, harmincévesen elhunyt első feleségének, Tomsics Júliának és az 1857-ben, huszonegy évesen meghalt második feleségének, Gotthard Flórának a íremléke. Köztük egy gyermekkoporsót formázó sírkövön olvasható felirat Zichy Flóra 1857 1858 mutatja meg a hozzá legközelebb állók végső nyughelyét.
1697-ben grófi rangot nyert. Mihály későbbi leszármazottai közül Ádám mint a kőszegi kerületi tábla elnöke 1732-ben bárói rangot nyert. A Zichy családot illető Somogy vármegyei birtokoknak Ő volt a birtokosa. Utódok nélküli halála miatt ezek birtokok Ádám utódaira szálltak. Ádám 1703-ban császári kapitány lett. Későbbi leszármazottai közül József Tolna vármegye alispánja, Mihály -akinek Zichen vannak a birtokai pedig oroszvári birtokos lett. Józsefnek, Nágocson voltak birtokai. Későbbi leszármazottaik közül Ferenc táblabíró, Sándor zalai birtokos volt, akinek felesége Eperjessy Júlia. Fiaik: Antal és Mihály. A sírban nyugszanak még: Gothárd Flóra, Zichy Antal felesége (1836. május 31.-1857. december 10.) ZichyFlóra, (1832-1838.) Zala régi temető. Az emlékmű állapota: szürke gránit négyszögletes bástyaszerű sírjel, gondozatlan.
Ezt Ti hogyan értelmezitek? Hortenz
A magyar nyelvben külön kifejezés van a vérszerinti nagybátyám feleségére: ő az "ángyom". A vérszerinti nagynéni férjét meg hallottam már "Nagysógor"- nak emlegetni.
PÍLA, DÓCZY-FŰRÉSZE BB Kerület: iar nad Hronom Róm.kat.plébánia hivatal Egyházkerület: Píla Anyakönyvek: születési: 1787-1904 házassági: 1787-1829, 1832-1853 halotti: 1787-1897 Régebbi bejegyzések a Vežké Pole-i r. kat. plébánia hivatal anyakönyveiben találhatók.
VEźKÉ POLE, PÁLOS-NAGYMEZŐ BB Kerület: iar nad Hronom Róm.kat.plébánia hivatal Egyházkerület: Vežké Pole Anyakönyvek: születési: 1757-1904 házassági: 1757-1906 halotti: 1757-1864 Az anyakönyvben a köv. évig:1787 találhatók még szórvány bejegyzések a köv. helységből: Píla.
A BB az anyakönyv tárolási helyét mutatja, tehát Besztercebánya (Banská Bystrica).
Ha bármelyik szülőm (apám, v. anyám) fiútestvére a nagybátyám, lánytestvére a nagynéném, akkor azok házastársa is automatikusan nagynéném, ill. nagybátyám lesz?
köznyelvileg igen - rokonságilag viszont szvsz nem.
A másik kérdésem: kije vagyok a nagybátyámnak, nagynénémnek? Van erre magyar kifejezés?
unokaöccse vagy unokahúga - attól függ, melyik nemhez tartozol :)
Ha bármelyik szülőm (apám, v. anyám) fiútestvére a nagybátyám, lánytestvére a nagynéném, akkor azok házastársa is automatikusan nagynéném, ill. nagybátyám lesz?
A másik kérdésem: kije vagyok a nagybátyámnak, nagynénémnek? Van erre magyar kifejezés?
A keresett helység Píla (Bars megye), esetleg Dóczyfűrésze néven is lehet. De ha már kedvesen segíteni próbálsz, megkérdezem abszolut kezdőként. Az Arcanumon találtam az 1712-es összeírás anyagai között családnevem ebben a helységben, mekkora esélye van, hogy megvannak az anyakönyvek abból az időből és mekkora az esély azok kutatására? Vagy lehet, hogy túl nagy fába vágtam a fejszém? Előre is köszönök mindent! Üdv
http://www.ellisisland.org/search/matchMore.asp?MID=02134606840160419616&order_num=1514425880&ORDER_ID=1600115798&LNM=GALUSZ&PLNM=GALUSZ&first_kind=1&kind=exact&offset=0&dwpdone=1 - ezen listában lévő személyek érdekelnek... köszönöm Neked is skoumi!:)
Meglepődtem megmondom őszintén, nem számítottam arra, hogy ennyire segítőkészek lesztek... amúgy pedig naygon szuper a topik!!!
Üdv mindenkinek! Még a nyár elején olvastam, hogy készül egy adatbázis a felvidéki anyakönyvekről, amely a MOL-éhoz hasonlóan megmutatná hol mikortól és meddig vannak meg adatok. Erről tud valaki valamit? Elkészült már esetleg? Nagyon kössz a segítségért!
nagyon megkérlek, áruld már el, hogyan tudod kimásolni az arcanum-os DVD-ből a cimerképet. Szöveget simán kimásolok, de a képek másolására - biztosan ügyetlenségemnél fogva -- nem jövök rá. Hálásan köszönöm. T.
A listában szereplő nevek némelyike nem kicsit van elírva.
Meg tudnád adni a rekordok ID-jeit, ahol az adatokat találtad? Így meg lehetne nézni, hogy hogyan írták az eredeti listában. Az ID-ket úgy tudod elővarázsolni, hogy egy-egy adatra rákattintva megkeresed az URL-ben található pID változót (ld. a mellékelt képen bejelölve).
Ha sikerül ezeket a helyneveket normálisan átírni, utána lehet nekifogni az azonosításuknak. Néhány napon belül talán sikerül egy ehhez is használható eszközt beizzítanom a www.radixhub.com címen. (Most még csak az 1913-as helynévtár korabeli alakjaira lehet benne keresni.)
Így hamarjában néhány a listáról: Korpena - nyilván Korpona, Rimakokova, Runakokova - gömöri helység, Peterreve - Backo Petrovo Selo, Péterréve, a minap szerepelt a hírekben, az ottani magyarok elleni támadások mián, Szhacsan, Szkacaany - és talán Kacssing és Szkaeckso is - Szkacsány az egykori Nyitra vm-ben.
ezek a helységek annak idején MO-hoz tartoztak, az ellisisland.com-on találtam rájuk... Tudnátok segíteni abban, hogy hol tudnék utána nézni, hogy ezek melyik mai helységet takarják? Van a netem vmi helységkereső esetleg? Hol induljak el? Köszönöm gyors választokat!
Szerintetek a Krucsay milyen eredetű név? Krucsó és Krucsay közötti hasonlóság a véletlen műve lehet? Ugy néztem a Krucsó már állt mielőtt a Krucsayak birtoka lett...
Siebmacher's Wappenbuch
Der Adel von Ungarn [Magyarország]
Krucsay v. Krucsó u. Nádfő.
Wappen: In B. auf gr. Boden ein geharnischter Mann mit Eisenhaube, welcher gegen einen, aufeinem Baume sitzenden Raben, einen Pfeil aus einem Bogen abzuschiessen zu trachten scheint. Kleinod: Der Mann wachsend, hier in d. Rechten ein r. Banner haltend, die Linke in d. Hüfte gestützt. Decken: bg. rs. Angesehenes, wie es scheint mit Ende des vorigen Jahrhundertes erloschenes Geschlecht, einst in Zemplin, (woselbst Magyar-Krucsó und Nádfo gelegen) Bereg, Szabolcs u. Ugocsa angesessen, bezw. begütert. Georg Krucsay, lebt i. J. 1654; Martin Krucsay, (1704, 1705 Vicegespan v. Ugocsa), tritt 1732 als Besitzer v. Szög in Zemplin auf; er war der letzte Bewohner der einst bedeutenden Burg Kisvárda (nun Ruine u. starb in vorstehend genanntem Jahre, nachdem er bereits früher, seine Ehefrau, Barbara Tolvay, wegen erwiesener Untreue, hatte köpfen lassen. Wurde auch: Krutsay u. Krucsay geschrieben. (N. J. VI. 471. Györgyényi Ignácz, Kis-Várda, ec. Buda, 1872 p. 6. Siegel d. d. 1706 des Stefan K. Lehóczky T. Beregvárm. Monogr.).
bona féle tábornokok és törzstisztek a 48/49...-ban:
báró MESZÉNA (MESSINA) KÁROLY Nagybecskerek, Torontál m., 1787 k. Apja M. Domokos cs. kir. őrnagy (1800. elesett). Vagyontalan katona-dinasztiából származott, r. kat. A pozsonyi katonai nevelőintézetben és az olmützi katonaiskolán végez. Volt hadnagy (1813-1818. a 9. gyalog-, 1825-1835. a 6. határőrezredben szolgált, adósságai miatt elbocsátották), állatorvos. Felesége Krucsay Josefa ( 1843), majd Hertelendy Rozália, gyermektelen. 1848 nyarán és őszén nemzetőr tisztként részt vesz a délvidéki harcokban. Dec. 20- őrnagy, az 1. honvéd vadászezred 1. osztályának (1-2. század) szervezője Bács-Baranya- és Tolna megyében, majd parancsnoka az eszéki várőrségnél. 1849. jan. 16- alezredes. A vár őrségével teszi le a fegyvert (febr. 13.). Márciustól hadbírósági vizsgálat folyik ellene Bécsben, mivel ellenezte a vár feladását. 1850 július végén szabadon bocsátják. Rabár Ferenc passim, KAW.: Milit. Gouv. zu Wien 827-828.
erdélyi királyi könyvekben semmi
felvidéki nemes c saládoknál több utalást is találtam, de csak családfákban...
bács-bodrognál szintén ez a helyzet
gudenusban: 1., találat:.....................
338EÖTVÖS (sárvári) Rangemelések Címeres nemeslevél: 1757. július 18. PÁL, fia PÁL, s ennek fiai: JÁNOS és FERENC. (Liber Regius XLIV. kötet, 422. o.) Magyar bárói rang; előnév: 1867. március 6. JÓZSEF. (Liber Regius LXVII. kötet, 965. o.) A bárói rang megerősítése: elhat. Neuberg, 1874. április 27. (Liber Regius LXVIII. kötet, 443. o.) Címer Az 1867. évi magyar nyelvű diploma szerint: Egy álló vitézvért, két kék, egy ezüst és egy veres mezőre osztva; az első ezüstmezőben jobbra néző egyfejű fekete sas emelkedik, a második kék mezőben hátulsó lábain lépdelő aranyoroszlán fölemelt jobb előmarkában meztelen kardot villogtat maga fölött; a harmadik hasonló kék mezőben, a talapzat hosszában vonuló zöld gyepen ezüstös négyszeg-kövekből épített vártorony áll, melyet zárt kapuval ellátott kőfal környez és fölötte arany nap ragyog; a negyedik veres mezőben zöld pázsiton két bekötött, aranymetszetű könyv van egymásra téve, melyek fölött szájában zöld levelű olajágat tartó fehér galamb repül előre. A vért felső szélén bárói korona (hétgombos), s ezen koronázott, nyílt lovagsisak nyugszik, jobbra vörös-ezüst, balra kék-arany sisaktakarókkal; a sisak koronájából jobbra tekintő aranyszarvú, -körmű és -sörényű fekete egyszarvú emelkedik; vértőrökül jobbra hasonló egyszarvú, balra arany nyakörvös, fehér agár a vért alatti aranyszínű arabeszklépcsőn áll, mely körül két szalag vonódik s azon arany, nagy betűkkel e jelmondat van írva: FIDE ET LEGE. Leszármazás A Sárvári báró EÖTVÖS JÓZSEF, szül. 1798. febr. 22. Budapest, 1883. máj. 1. Hétszemélynök. = I. 1825. KOLB Mária, szül. 1807. Pásztori, Sopron vm., júl. 15. = II. 1867. Vizmai LUKÁCS Hermin, szül. 1841. márc. 12. Budapest, 1916. szept. 4. Tem. uo. Kerepesi úti temető. Gyermekei: első nejétől: IIV. második nejétől: V. I. MÁRIA, szül. Buda-Pest, 1828. Tótkeresztúr, 1901. dec. 3. Tem. uo. 1901. dec. 5. = Budapest, 1858. Sallóvölgyi BÉKEFFY Károly. Csendőrezrds. II. ERZSÉBET, szül. Buda-Pest, 1830. uo. 1860. okt. 6. = Budapest, 1847. Lovag MARCHER József, Udvari tan. III. JÓZSEF, szül. Budapest, 1832. aug. 4. Pécsvárad, Baranya vm., 1908. okt. 15. Tem. uo. 1908. okt. 16. 339= Budapest, 1862. nov. 5. SZABÓ Róza, szül. Buda-Pest, 1842. aug. 10. Pécsvárad, 1929. okt. 17. Tem. uo. 1929. okt. 19. Gyermekei: 13. 1. FANNY, szül. 1863. szept. 6. 2. JÓZSEF, szül. Tótkeresztúr, 1866. júl. 5. 3. LÁSZLÓ, szül. Sopron, 1870. márc. 5. Méntelepi szds. = Kecskemét, 1895. Répceszemerei HANTHÓ Stefánia, szül. 1877. okt. 25. (H. István dr. med. és DUKAY Julianna leánya.) Gyermekei: a1a3. a1. RÓZSA, szül. Kecskemét, 1897. aug. 2. = Budapest, 1918. okt. 25. SCHELL Zoltán. Huszárkapitány. a2. LILLY, szül. Kecskemét, 1899. febr. 13. = Budapest, 1922. febr. 12. Lovag ZELENSKI Károly. a3. LÁSZLÓ, szül. Versec, 1902. nov. 16. Budakeszi. (Bárói rangját a M. Kir. BM 21 925/1930. szám alatt igazolta.) = Budapest, 1930. máj. Krucsói BAYER-KRUCSAY Sonja, szül. Helsingborg, 1907. jún. 13. (B.-K. Dezső m. kir. konzul és
2. találat a sztojka névnél, dwe azt nem tudtam kimásolni....
dvd IV családtört....
Krucsay (krucsai) Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Beregmegyében József fordul elő az igazolt nemesek között. Krucsay (nádfői) Nagy Iván szerint (VI/471.) Zemplénmegyei család. Krucsay Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szabolcsmegyében József, Márton, László igazolják nemességüket.
Bayer-Krucsay (krucsói). A nemességet 1912. aug. 6. Bayer Dezső nyerte a B.-Krucsay kettős névvel. Krucsay v. Krucsó u. Nádfő.
Wappen: In B. auf gr. Boden ein geharnischter Mann mit Eisenhaube, welcher gegen einen, aufeinem Baume sitzenden Raben, einen Pfeil aus einem Bogen abzuschiessen zu trachten scheint. Kleinod: Der Mann wachsend, hier in d. Rechten ein r. Banner haltend, die Linke in d. Hüfte gestützt. Decken: bg. rs. Angesehenes, wie es scheint mit Ende des vorigen Jahrhundertes erloschenes Geschlecht, einst in Zemplin, (woselbst Magyar-Krucsó und Nádfo gelegen) Bereg, Szabolcs u. Ugocsa angesessen, bezw. begütert. Georg Krucsay, lebt i. J. 1654; Martin Krucsay, (1704, 1705 Vicegespan v. Ugocsa), tritt 1732 als Besitzer v. Szög in Zemplin auf; er war der letzte Bewohner der einst bedeutenden Burg Kisvárda (nun Ruine u. starb in vorstehend genanntem Jahre, nachdem er bereits früher, seine Ehefrau, Barbara Tolvay, wegen erwiesener Untreue, hatte köpfen lassen. Wurde auch: Krutsay u. Krucsay geschrieben. (N. J. VI. 471. Györgyényi Ignácz, Kis-Várda, ec. Buda, 1872 p. 6. Siegel d. d. 1706 des Stefan K. Lehóczky T. Beregvárm. Monogr.).
- Magyar nemes családok (Kempelen Béla) - A magyar nemzet hadtörténelme - Magyar középkori adattár (Engel Pál) Magyarország családai (Nagy Iván) - Magyarország vármegyéi és városai I-III (Borovszky) - Siebmacher's Wappenbuch (Nagy címerkönyv) - Felvidéki nemes családok (Szluha Márton)
- Bács-Bodrog, Csanád, Liptó, Nyitra, Udvarhely és Vas vármegyék nemes családjai Tábornokok és törzstisztek, Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
- DVD könyvtár IV. - Családtörténet, heraldika, honismeret - TURUL 1883-1950
Fentiek megvannak (jó része a dvd iv-es könyvtár része)
Az Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Új kiadás, mozaikolt! DVD-ROM
Nem a mozaikolt, hanem a régi, de megvan
- Széchenyi István minden írása - Harmadik katonai felmérés 1869-1887, Osztrák-Magyar Monarchia, 1:75.000 - Harmadik katonai felmérés 1869-1887, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000 - Elektronikus Régi Magyar Könyvtár
Nincsennek.
Azert keresem az ismeretséget, mivel szeretnék segitséget kérni tőlük. Nem rég elkezdtem foglakozni a családfám kutatásával és valószínűleg ezek egyikében-másikában fontos információkra bukkanhatok.
"A család címere a pajzs udvarában egy magas fa, melynek tetejében egy holló ül, a fa átellenében fekvő dombon egy vitéz áll, és a fán ülő madárra nyilaz, a pajzs fölötti sisak koronájából szintén magyar vitéz nyúlik ki, zászlót tartva." (Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendei táblákkal)
illetve
A nyírbátori templomban van egy oltár, melyet Krucsay János készíttetett és azon rajta van a címer.
Kicsit belekontárkodok a Czaga eredetbe. Most olvastam Dr. Győrrffy Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez(Az 1571-es szolnoki török defter fordítása) című könyvét. No ebben a 26. oldalon van Csege falu, ahol felsorolnak egy bizonyos Csiga(?) Gergel nevű embert. Nem tudták pontosan lefordítani az eredetiből, ezért a kérdőjel. Nem nagyon konyítok a nevek változásához, csak mint érdekeset említem meg. Talán lesz valami haszna...:)
Kedves Milyennincs! Köszönöm segítségedet, nagyon sokat segítesz vele! Ami a Miklóst illeti tényleg nem tudom, hogy mikor született, csak azt, hogy 1730.nov.7-én halt meg Tiszapalkonyán.Azt sem tudom, hogy ki volt a felesége. Három fiáról tudok. Biztos volt több gyerek is, de anyakönyvek Palkonyán 1720-tól vannak. János 1742-ben halt meg Palkonyán, 42 évesen. Mihály 1730-ban halt meg Palkonyán, 22 évesen. A harmadik György, ő is Palkonyán halt meg 1778-ban 64 évesen. Mind a hárman Tiszapalkonyán nősültek. Próbálok utánajárni az általatok javasolt dokumentumoknak. Szia Mariann
Még annyit kedves Mariann, hogy Dankó Imre a Kazinczy Ferenc Társaság és a B-A-Z M.Levéltár által 1991-ben megjelentetett A Sajó_Hernád-melléki Hajdútelepek című munkájában Palkonyánál (30.oldal) azt írja "A községbe nagy számmal települtek át polgári hajdúk, mikor Polgár hajdúváros szabadalmai veszélyben forogtak, illetőleg elvesztek." előtte még azt is írja "...a palkonyaiak élénk kapcsolatot tartottak a tiszántúli hajdúkkal." (ezt már a XVII. századra is, 1619-től érti)
Mindez összecseng egyrészt azzal, amit az imént írtam a Szabolcs vármegyei hajdú települések felé való orientálódást, másrészt (s ez a fontosabb!) amit Stefan- írt az 5021 hsz-ben a nyíregyházi levéltár anyagáról. http://www.szabarchiv.hu/lt/, annak iratanyagának fontosságáról, mint kutatási irány.
Ott olyan összeírások is lehetnek, ami a szabolcsi hajdú városokra vonatkoznak.
Ha pl. bemész a kereséseknél a 'településre' oldalra, ott a településhez beírva, hogy hajdú talász
- 1699-ből egy összeírást Eördögh Dániel megyei perceptor jelentése az adó beszedéséről, illetve azok falvankénti megoszlása címmel, jelzete: IV. A. 1. Fasc. 117. No. 71. 1699.
- vagy (s ezt se zárjuk ki egyelőre) az évszám szűkítéssel találsz szökött jobbágyokról is összeírást, pl 1702-ben A megye területéről a jelzett vidékre szökött jobbágyok összeírása megjelöléssel a IV. A. 1. Fasc. 20. No. 163. 1719.
- vagy ha elmondod nekik, esetleg jobbat tudnak javasolni.
Amellett a Czaga = Csege lehetséges azonosságot ne vessük még el ebben az esetben, osztom gerard véleményét (5059 hsz), hogy ne zárjuk ki a Czaga=Csege azonosságot. Az erdélyi orientálódás korai (nem kizárt, de korai), a XVII. század utolsó évtizedében ott kell lenniük valahol a közelben. Jelenthet tiszacsegei eredetet más névvel, s Czagává (Csegévé) másutt válik - ennek szökött jobbágy esetében van jelentősége. A képzőtlen lakosnév magyar környezetben nem jellemző, de felvett formában, szökött jobbágyként ezt közölve új közösségben - ne zárjuk ki egyelőre. A fenti összeírásokban a keresztneveket, különösen az összetartozó keresztneveket is figyeld (más, de azonos vezetéknévvel egy István és Miklós).
Amúgy azt gondolom Miklós az idősebb, és István vagy a fia, vagy az öccse. Abból gondolom, hogy a a már szóba jött forrásban a 184 esküt tettek között 16.-ként soroltatik fel egy nem alfabetikus névsorban, ahol a 14 jurassor (esküdt) után tkp. a második. Ez vagy a kora, vagy a vagyoni helyzetével magyarázható.
Ha lesz olyan település, ahol Miklós ott van, lehet, hogy István is ott lesz, esetleg kiskorú. Mert a korukról nem tudsz sokat, annyit, hogy 1702-ben már nagykorúak (ez akkor hány éves kor is?), s 1723-ban Miklós palkonyán, István Kisújszálláson él. Az, hogy István származik el, szintúgy azt mutatja, ő a fiatalabb (vagy oda nősülés, vagy fiatalabb kora miatt az áttelepülést - persze még jóval 1723 miatt - inkább vállalta. Ez a jászok kiskunsági kirajzásánál is tipikus volt)
Írod még máshol, hogy 1707-ben már nincsenek Polgáron. Ez egybecsenghet azzal, ami Hajdúnánás történetéről olvasható: "A szabadságharcban való részvétele miatt 1707-ben a labanc seregek bosszúból felégetik és kifosztják a várost. A bajt 1709-ben a pestis fokozta."
Olyan emberek ismeretségét keresem, akiknek meg van a következők közül valamelyik:
- Magyar nemes családok (Kempelen Béla)
- A magyar nemzet hadtörténelme
- Magyar középkori adattár (Engel Pál)
- Magyarország családai (Nagy Iván)
- Magyarország vármegyéi és városai I-III (Borovszky)
- Siebmacher's Wappenbuch (Nagy címerkönyv)
- Széchenyi István minden írása
- Harmadik katonai felmérés 1869-1887, Osztrák-Magyar Monarchia, 1:75.000
- Harmadik katonai felmérés 1869-1887, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000
- Felvidéki nemes családok (Szluha Márton)
- Bács-Bodrog, Csanád, Liptó, Nyitra, Udvarhely és Vas vármegyék nemes családjai
-Az Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Új kiadás, mozaikolt! DVD-ROM
- Tábornokok és törzstisztek, Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
- Elektronikus Régi Magyar Könyvtár
- DVD könyvtár IV. - Családtörténet, heraldika, honismeret
- TURUL 1883-1950
Azert keresem az ismeretséget, mivel szeretnék segitséget kérni tőlük. Nem rég elkezdtem foglakozni a családfám kutatásával és valószínűleg ezek egyikében-másikában fontos információkra bukkanhatok.
" Ritka szerencsés az..." Bizony én is szerencsésnek érzem magam, amikor már 3. éve "csak" H.szoboszlót kutatom, mivel anyai dédanyám ősei mind itt vannak. A "Bocskai hadi népe" felsorolásból nagyon sok név szerepel a családfámon is..., és valóban csak 1700 előttről vannak problémáim.
De ! Itt a "bőség zavarával küzdők",- ugyanakkor apám családjáról meg semmilyen
információval nem rendelkezem, még a nagyszüleimet sem ismertem...
még annyit: 'Korán' van még 1702-ben, a birtokviszonyok sem tisztázottak, országosan sem, szervezett betelepítések ekkor még nincsenek, a 'közelben való mozgások' (akár területileg, akár összetartozó birtokokat, birtokosokat, személyi kötődéseket értve) a tipikusak, ezért, amit Mariann keres, az inkább helyben lesz, akár nem is 'összeírva, egyben', hanem információ morzsa formájában, amit idrisi keres, annak nyoma akár helyben, akár a telepítő irataiban lehet.
Mivel mostanában elég sok szó esik Polgár városáról, ezért arra kérném azt aki találkozik kutatásai közben a (kerekgedei) Makó családdal ill. leszármazottaival ezen a településen az jelezze felém. Az 1730-1740 körül települhettek be (Makó János és testvére Imre). A betelepülést követő kb. 100 év érdekelne. A Bencsik féle könyvben van néhány utalás, de több kéne... :)
Te most azt keresed, hogy 1700 (ill. a biztosan igazolt 1702. dátum) előtt mikor jelennek meg Polgáron a Czagák, és esetleg van-e olyan dokumentum ami ahhoz (egy betelepítéshez, betelepüléshez) köthető, és tartalmazza azt, hogy honnan érkeztek. Ehhez
érdemes az elsődleges forrásokat, esetünkben ezt a 2 úrbéri összeírást megnézni. Minden kis részlet fontos lehet a továbblépés szempontjából. Az elsőt innen szemlélve nem kizárt, hogy 1702-ben és nem előbb érkeztek. 8a 12 forint+csizma is érdekes, s mi van, ha feleségeik jogán lettek kiváltságosak. meg kell nézni melyik csoportba írták őket egyáltalán. A tiborpapa által adott a Bocskay hadi népe (Turul 1907/3) más felbontásban adja meg a neveket. A zsellérek nem azonos a XIX. sz. II. felének zsellér fogalmával. Itt inquilinus, telekkel nem, de eszközökkel attól bőven rendelkező személy, aki épp alkalmas volt arra, hogy 'felszabadított'ként, jobbágyi függelemből frissen kikerültként értendő, s ilyen a hódoltság utáni 'átrendeződés' éveiben volt sok. Sokan épp várkatonai szolgálat végeztével kerültek ebbe a helyzetbe. Előtte épp a katonai szolgálat mentesítette őket az úrbéri szolgáltatástól. Ők vagy városba költöztek s lettek szabad bérmunkaerő, vagy iparos, vagy ismét telken 'megülve' választották (folytatták) az úrbéri kötelmeket.
Az, hogy később elköltöztek (1707-es összeíráskor már nincsenek ott, mint máshol írod) összefügghetett azzal, ami miatt végül Polgár 1718-ban kivált a hajdúvárosok közösségéből. Az, hogy a wiki szerint "Ebben az időszakban Polgár a hajdúkiváltság jogcímét biztosító katonai szervezet formain fennállása mellett, olyan széleskörű autonómiával rendelkező, szabad paraszti mezővárossá alakult át, amelynek anyagi létét elsősorban a paraszt-polgári életformára való áttérés: a nagyarányú pusztai állattartás, kisebb mértékben a földművelés, a vásártartási jog, a gabona- és marhakereskedelem, valamint az 1630-ban megkapott révjog jövedelme biztosította" szintúgy erősíti a gyanumat a (vár)katonai 'előélet' iránt. (az ostort érzi kezébe valónak nem a kapát, ha már kard nem lehet :) Ez íg ypersze csak okoskodás, de most a valószínűségeket keressük.
Az is lehet, hogy részt vesznek a hadi eseményekben, ezért nincs összeírva. (látod ez is 'összecseng'het azzal, hogy előtte (vár)katonák lettek volna. A H-BmLevéltár Hadúböszörményi repertóriumával próbálkoztál már?
Ott pl. ezt olvasom:
"A hét hajdúváros adóigazgatási különállása I. Lipót 1693-ban kiadott rendeletén alapult. A hajdúvárosok a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt Szabolcs megyétől elkülönítve adóztak. Szabolcs megye nem akart lemondani a puszták /Varjas, Vid, Pród, Sima/ adójáról, katonai erővel is behajtotta. Ebből per lett, és a hajdúvárosok azt kérték az uralkodótól, hogy ítéletlevél formájában mondja ki a városok és pusztáik függetlenségét Szabolcs megyétől. A hajdúvárosok testületileg tagadták meg az adófizetést Szabolcs megyének. A hajdúvárosok tehát egy összegben adóztak a királynak. Ez rosszabb volt a török kiűzése előtti helyzettől, de jobb volt a földesúri birtokon élő jobbágyfalvakétól, mert a hajdúvárosok mezőváros jellege megmaradt. Az egri káptalan igénye 1691 körül újra felerősödött Polgár és Szentmargita területére iránt, három évtizedes küzdelem volt ez a földesúri alávetettség ellen, de hiába. 1718. február 11-én a Hajdúkerület közgyűlése tudomásul vette, hogy Polgár kivált a hajdúvárosok közösségéből, de ugyanakkor el is néptelenedett, a káptalan máshonnan hozott jobbágyokkal népesítette be. Ettől kezdve Polgár újra az egri káptalan jobbágyfalva lett. Polgár 110 éves hajdúmúltjából a Hajdúkerület anyagában találhatók feljegyzések, a polgári levéltári anyag a 19. századból való."
Egyrészt felveti az ötletet a felsorolt Szabolcs vm-i hajdú települések anyagainak átvizsgálását, másrészt megmondja hol vannak 1718 elötti anyagok.
(az elején említett úrbéri anyagok Bp-en vannak, azt hogy melyik filmen a helyi levéltárban kell lennie segédletnek arra, hogy mi a filmszáma, hogy lekérd)
András! Most már megkaptam a levelet, csak most meg én nem tudom a választ elküldeni, visszaküldi az én postafiókomba. Nézd már meg, nincs tele a postafiókod? Mariann
Kedves Milyennincs! Tudni tudok mind a két összeírásról, de csak Bencsik János Polgár története című könyvéből. Nekem hozzá nem értőnek meg sem fordult a fejemben, hogy magában az összeírásban még más adatok is szerepelhetnek. Tényleg az is benne van, hogy honnan jöttek? Neked esetleg nincs-e meg az összeírás? Nem tudnád-megnézni? Nagyon szépen köszönöm a segítségedet! Szia Mariann
Nem tudom, amit tiborpapa írt, az látom, hogy 1702-es, de van az urbáriumok közt azidőtájt kettő összeírás:
UC 30:18 - 1702 május 26.
UC 93:38 -1702 június 2.
Az elsőben "Új telepesek felvétele 12 forint és egy csizma szolgáltatása ellenében [...] háztulajdonosok név szerint jövevények név szerint Zsellérek, kik hajdú családba nősültek és a feleségek jogán kiváltságosak" A jövevényeknél esetleg az is, hogy honnan, ha már megkülönböztetik a másik 2 csoporttól.
Utóbbiban "Lakosok (nativi et advenae) összesen" Mind a kettőt láttad, Mariann?
Kedves Tiborpapa! Idáig már én is eljutottam. De innen merre tovább? Mivel ezek a Czagák szabadosok, jövevények voltak, valahonnan jöttek. Ezt a megkülönböztetést a letelepedés után 1-2 évig használták, amíg az adómentességük tartott. Tehát 1700-1701-ben jöttek, de vajon honnan? Az 1700 utáni időkkel már nincs problémám, de az előtte lévő időket hogy és hol kutassam? Köszi. Szia Mariann
Turul 1883-1950
1907-4
BOCSKAY HADI NÉPE.
Septem Oppidorum Hajdonicalium Ao 1702. ad Benignum Suæ Majestatis Sacratissimæ Mandatum peracta.
Conscriptio Oppidi Polgár.
(Libertini. Szabadosok.)
Balogh András, Dalmi István, Pecze István, Szabó Márton, Csonka Ambrus, Békes Mihály, Sánta Péter, Tajdi Márton, Vajda Péter, Pecze János, Vida István, Molnár Sámuel, Ungvári János, Arnóth István, Tanka Péter, Kis János, Szőllősi Pál, Mólnár János, Fejér György, Koroknyai István, Thót János, Sándor Mihály, Czaga Miklós, Tóti Márton, Bokor János, Kis János, Fejér János, Szűts Mihály, Fakó István, Goris András, Bokor Mihály, Takáts Ferencz, Angyal István, Festető János, Czaga István.
Gerard! A múlt héten igérted, hogy megnézed Polgár ragadványneveiben tartalmaz-e Czaga nevet. Mire jutottál? Hogy állsz Polgár anyakönyvének feldolgozásával? El tudod-e küldeni nekem CD-n? Köszi: Czagáné Mariann
Amit küldték köszönöm. Először amikor a családfát kezdtem keresni a herényi Gothárdok címerét találtam meg. Azzal volt aposztrofálva, hogy Gothárd címer. Később olvastam valahol, hogy ők is a felvidékről származnak, és akkor "kapták a nemességet" amikor Herényre költöztek. Ekkor jöttem rá, hogy ez egy másik mese.
- Kérdezném tőletek: valós lehet, hogy 1 kötet Boroszky 60.000.-Ft?
- Orosz Ernőnél megtaláltam az idézett részeket.
- A Nagy Iván-ba milyen trükkel lehet "bele menni", mert nekem nem sikerül?( Ez vonatkozik a Kempelenre is.)
Az 5063-ban elütöttem G. T. születési dátumát, helyesen 1899. július 29. Az egyik papíron ezt találtam. - 1921. július 26. előtt az egri gyalogezrednél katonai szolgálatot teljesít. Katonai rendfokozata főhadnagy.-
- G.F. 1875.ben Majzik János felesége lesz Nagyfügeden. Ezt miben találtad? -
- A tábla alapján András sz:1772. (28 év) György sz:1744. (75 év)- szerintem vagy van itt még egy emberöltő, vagy Borovszky a jó - Gáspár sz:1669. között nem stimmel valami. Ha Borovszkyt vesszük alapul és feltételezzük, hogy ez a György ugyanaz a György, (1708-1776.) akkor a korkülönbség életszerűbb.
Kedves Gerard! A polgári anyakönyveket mikrofilmen néztem meg, a református egyetlen tekercs születési anyakönyvek 1882-1889. A katolikus születési1827-1895, házassági 1819-1895, halotti 1823-1895, vegyes 1728-1894. Nekem a református kellene, minél régebbi, annál jobb. Úgy tűnik, hogy a Czagák nem Csegéről jöttek / Csegén és környékén nincs egy Czaga sem /. Az itteni Czagák Tiszapalkonyáról származnak, egy Czaga Miklós nevű, 1702-ben István testvérével Polgáron feltűnő "jövevénytől" hajdútól. István Kisújszálláson alapított családot, azt az ágat még nem ismerem. A két testvér feltételezésünk szerint Erdélyből Kolozsvártól északkeletre található Cege románul Taga faluból származhatnak. Ennek a falunak a neve az évszázadok során többször volt Czaga. Többek között Wass Albert is lakott abban a faluban. Ez a falu 2-300 évvel ezelőtt még csaknem tiszta magyar anyanyelvű volt. Mi Polgárról származunk, de Sajószögediek vagyunk. Te hol laksz, és milyen anyakönyvek vannak meg neked dátum szerint, mert ha tudnám használni, engem is érdekelne DVD-n vagy CD-n.
Ez kb 50-60 képet jelent (ezen felül van még vagy ötven vegyes kép, amelyeken ugyan az én családi vonatkozásaim vannak, de ugye mindegyiken van még 20-30 név), amelyek kb 3,5 megásak egyenként. DVD-re, vagy cd-re ki tudom írni, de ahhoz címet is küldj privátban.
Igen, így ezekkel az évszámokkal lehettek unokatestvérek. 'Tévelygésemnek' 3 oka van (ezért jó, ha vannak részletek)
1. fiatalabbnak feltételeztelek 15-20-al
2. nagyapád és édesanyád közti 38 év nem gyakori (mondjuk az én nagyapám is 1896-os:), nálunk a sor 1896-1931-1962-2001/2005, a 3 generáció majd 110 év)
3. menet közben valami miatt ugrottam egy 'oktávot' vagy Edu szkennelésén lelkesedtem be és rohantam vissza fejben az időben, az idősíkok összekeveredtek bennem. Nem tudom mért emlegettem 1736-os születést G. Flóránál az 5054 hsz-ben, s 'követeltem' még 3 generációt :) Fentiekből lassan összejön az néhány NEM 'hiányzó' generáció :o)
Ami kimaradt a korábbi adatokból: Nagyapám: Gothárd Tíbor 1898-as, Édesanyám 1936-os, Én pedig 1960-as vagyok.
Az örömöm pedig azért indokolt, mert három éve bolyongok a neten azzal a kényszerképzettel, hogy találok személyes adatokat, illetve egyedül is fel tudom göngyölíteni a családfát.Végül is apróbb sikereim voltak, de igazán nem vittek előbbre. Végül is akkor találkoztam először A "Fórummal" amikor "bele is léptem" és vettem a bátorságot, hogy segítséget kérjek.
Egyébként mea culpa, ez valóban egy "pontos sportág", feltéve de meg nem engedve hogy nekem van igazam, ha G.F. szül: 1836. II. G.I. pedig 1830-ban akkor lehettek unokatestvérek. Nem akarlak megbántani. Mindent nagyon köszönök.
Kedves Edu36!
Köszönöm szépen a képeket. Feltételezem, hogy ez nem az a könyv, mert ha jól nézem Mihályfalusi 1914-ben halt meg, és ezt a könyvet 1936. és 1942. között adták ki, mert Édesanyám még benne volt 1936-os, de a húga aki 1942-es már nem. Ezen kívül szeretnék megkeresni még egy könyvet (hátha valakinek erre is lesz elképzelése, elnézést, hogy ilyen problémás vagyok). Azt I. világháború után adták ki, és abban szerepel, hogy Gothárd Tíbor (1898. júl. 29.) a fronton megsebesült. Ezt még Édesanyám látta gyermekkorában. (Már most látom, hogy minden létező adatot egyszerre kell megadni.)
Az elmúlt napokban érdeklődéssel olvastam - hány generációnak kellett is lenni, hogy reális legyen egy leszármazási lánc.
Amenyiben majd ráértek, segítsetek már nekem (együtt gondolkodva) kitalálni az alábbi konkrét adatok alapján a generációkat, ill. azt hogy ki mettől meddig élhetett:
1628 Elek Jakab nemességet kap (gondolom felnőtt) fiaival Jánossal és Imrével. (meg persze feleségével és lányaival)
1638 Elek Jakab birtokosként összeírva (1648-ban már nincs, csak fia János)
1642 (az ekkor már néhai) Imre fia, (a fenti János unokaöccse) Elek János lemond öröklött földjéről és szőlőjéről, mert elköltözött és mesterségét indítaná (egy másik megyében)
1644 előbbi (unoka) Elek János már szerepel önálló adózóként az összeírásban
1672-1696 között E. János mellett - külön, önálló gazdálkodóként már össze vannak írva (gondolom fiai) István, György és Ferenc is
1715 - 1720 előzőek közül már senki nincs, ellenben van (egy 3.) Elek János, és (egy szerintem nem az előbb szereplő, így tehát 2.) Elek Ferenc, akik mint később kiderül testvérek
1744 Ez utóbbi E. János fia István kéri nemessége igazolását - megkapja a másik megyéből átkért adatok alapján (az igazolásban - szerintem helytelenül - az Ő nagyapjaként említik az 1642-ben már mester Jánost)
1793/94 az 1715/20-ban összeírt János és Ferenc öccsének Andrásnak (aki 1757-ben meghalt, és az anyakönyvben nem jelzik "öregnek") gyermekei Sándor és András 63 ill. 65 évesen egy harmadik megyében kérnek nemességigazolást
Te hol laksz? Én görbeházi szüleim őseit kutatom. (fő nevek: hajdú-ale-kruppa-murvai-répási, különlegesebbek? Lass, Bábolnai Kiss, Dubicz)
Leginkább az ALE nevet szeretném már tudni, hogy honnan jön (eddig jórészt csegei, polgári és körnező településeken találtam valamiféle kapcsolatot, de 1880-nál visszább még nem jutottam, és ezt a nevet sem említi semmi. Egy db Ale Henrik lovagra való utalást találtam, de az meg olyan régi, hogy szerintem semmi köze a kettőnek egymáshoz (1500 körüli német lovag, egyetlen festményszerű valami és egy címerpajzs)
Megvan egy könyv Polgár ragadványneveiről, ebben a kutató azt állapítja meg, hogy a Polgár története könyvben nem helyesek a betelepülésről szóló adatok (nógrád, palócz vidék) mivel a rgadványnevek alapján közelebbiek a beköltözők. (a legtávolabbi ragadványnév egy békési település, illetve a fennt jelzett rokonom Bábolnai Kiss). Ma este megnézem tartalmaz-e CZaga nevet.
Bár a Czaga nevet nem ismerem, de szerintem a Polgári ősök miatt valószínűbb a Tiszacsegéhez való kapcsolódás. Ott lehetett csegének esetleg Czaga névváltozata.
a www.tiszacsege.hu -n csak a Chege névváltozatot ismerik ugyan, de....
Anyakönyvi adatok alapján meddig jutottál vissza? mivel 1751 az első házassági anyakönyv Polgáron, és 1820-tól mondható normálisan vezetettnek az anyakönyvi kimutatások (addig van olyan év, amelyben 3-4 házasság történt. ennek oka, hogy a tanyán, illetve a településtől távolabb élők nem szántak időt a bejelentésre.
Nekem fotón megvan kb az első 60-70 év. De még ién is küzdök a feldolgozásával...
...volt Gothard, meg Gotthárd, s ami kimaradt Gotthard:
7 településnél (Andrási, Gömörpanyi, Hosszúszó, Krasznahorkaváralja. Lekenye, Lökösháza, Otrokocs) mint birtokos említi a családot, továbbá törvényszéki bíróként említtettik Gotthard Alajos.
továbbá:
"Gotthard Endre. Gotthard Endre, egri egyházmegyei pap, utóbb hirlapíró. A Hölgyfutárban fordításai jelentek meg (1860) és beszélyeket, tárczákat, czikkeket saját lapjaiba (Gömöri Lapok, Rozsnyói Hiradó, Felvidéki Közlöny) írt. Szerkesztette 1869-ben az Ellenőr czímű havi közlönyt Rozsnyón, majd ugyanez évben a Gömöri Lapokat Rimaszombatban, 1873-ban a Rozsnyói Hiradót Rozsnyón és 1874-ben a Felvidéki Közlönyt Rimaszombatban. Önálló munkái Lengyelhon vészangyala, René, A szabadságért, Nagy Péter végrendelete, Egy nagyon elgyötört ember. (K. M.) - róla többhelyütt ír. Gotthard Mihály. Gotthard Mihály, dobsinai származású, bölcseleti doktor, merényi, majd iglói ág. ev. pap, a hol 1820-ban meghalt."
...van még 1 -k -val Bikszögre is a kereső szerint:
"Felsőválybikszög. Felsőválybikszög, vályvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 85 házzal és 326 ev. ref. vallású lakossal. Azelőtt két község volt, ú. m. Felső-Vály és Bikszög. Vály községet már a pápai tizedszedők jegyzéke említi Val néven. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk nevét az egykorú oklevelekben. Bikszög 1427-ban fordul elő Bykzwgh eltorzított alakban. Legrégibb birtokosa 1630-ban a Gotthárd család, 1680-ban a Fuló család. A mult század elején a jászói prépostságnak is van itt birtoka. Később az egyesített községekben a következő birtokosok voltak: Nagy, Bodon, Balajthy, Óváry, Szivós, Lökös, Herényi, Katona, Vincze, Kálas, Beke, Kálmánczy és Vályi családok. A csehek idejében a község határában a magyarok és a csehek között harcz volt. A község régi temploma 1619-ben leégett, de 1622-ben újra felépült. Az egyháznak több érdekes edénye van a XVII. századból. E faluhoz tartozik Szirnálla és Emberhegy puszta is. A község postája Felsővály, távírója és vasúti állomása Tornallya.
[...]
A türelmi rendelet biztosítván a reformátusok szabad vallásgyakorlatát, a régi egyházakat ismét felújították. A felújított anyaegyházak a hozzájuk csatlakozó leányegyházakkal egyesülve, a következőleg csoportosultak: [...] Felső-Vályhoz csatlakozott: Bikszög, Gergelyfalu, Alsó-Vály, Mihályfalva"
ír még a Lökös és a Kalas (Kálas) családról külön...
"A Rákóczy Ferencz védelme alatt 1707-ben Rózsahegyen tartott zsinaton szervezett négy egyházkerület közül a gömörit már mint fennállót ismerték el. Kiterjedt pedig a gömöri, kishonti, tornai, borsodi, hevesi és szolnokmegyei gyülekezetekre és az e megyékben fekvő városokra is. Ugyancsak e zsinat adta meg a szuperintendenseknek az excellentissimus czímet, a melyet a róm. kath. egyház püspökei viseltek. Az első gömöri kerületi consistorium állott a szuperintendensből és 8 lelkészből, továbbá Szentiványi Mátyás, Czékus Miklós, Törék Miklós, Krús Péter, Gothard Dávid és Modony János világiakból.
[...]
Gotthárd. Gotthárd (bikkszögi). A XVII. században tünik fel. Felső-Vályon volt birtokos. Tagjai közül György (sz. 1708, 1776) előbb sajó-gömöri lelkész, majd tanár Dobsinán, később lőcsei városi lelkész. János (17121777) a gömöri fraternitás szeniora. Az 1755. évi összeírásban a család több tagjával találkozunk Gömör vármegye nemesei közt."
Más nincs. Ezeknek majd érdemes lesz utánanézned. Látom belelkesedtél.:) Sok sikert :)
Edu táblázata alapján G.István I. bátyjának, Károlynak unokája az a Flóra, aki Majzik Jánosné lesz, akit az 5044-ben írtam. Dédapád másodunokatestvére.
Zichy ügyben még az ükapád is 'kevés' (mert ő úgy-e G. István I.) Oda még 3 (!!!) generációval feljebb lehet Zichyné (szül 1736). Biza.
Most, hogy így mondod inkább az ükapám unokatestvére a G.F. (az évszámok alapján). A G.F. biztos, mert a családi elbeszélés és az adatok is összevágnak.
Fantasztikusak vagytok!
Elmondás alapján bikkszögi és lőkösházi Gothárd. (Az előnevek nincsenek dokumentálva.)
nemes I. Gothárd István - felesége: nemes Sághy Johanna
házasságkötésük: - ?
Fiuk:
nemes II. Gothárd István Rezső Antal (Otrokocs, 1830.augusztus 17.)
felesége: nemes Mária Nemes (szülei: nemes Nemes János
nemes Bornemissza Johanna, Csikóháza, 1833. szept. 23.)
Házasság kötésük: Tarnazsadány, 1853. október 10.
Lakik: Nagy Csoltó község 70. szám
Leányuk: Gothárd Irma Otrokocs, 1860. június 10.
Fiuk:
Gothárd Géza János István Ő a dédapám -(Gömör és Kishont vármegye, Csoltó
Gömör Panyit, 1854. augusztus 30.)
Felesége: nemes Várallyay Ilona
(szülei: nemes Várallyay János Apátfalva, 1830. február 14.
an: nemes Subich Rozália, Egerfarmos, 1836. február 25.
házasság kötésük: 1855. július 22. ;
Subich Rozália szülei: nemes Ladislaus Subich Mlinka Anna)
Házasságkötésük: Heves vármegye, Apátfalva, 1898. november 26.
Valami nagyon nem világos. Ez a "dédnagyapámnak volt egy unokatestvére" megfogalmazás pontosan mit jelent? Hanyas vagy Te, az apád, a nagyapád és a dédnagyapád. Csak évszámok, nevek nélkül. Szerintem legalább 1 generáció hiányzik (Miért kerestem én 2 emberöltővel később Zichy Antalt?)
Ez a Zichy rokonság biztos? vagy a Gothard Flóra biztos - lásd Nagyfüged.
Ez a Flóra név végigfut a családon (legalábbi egy időben, ez ismert, gyakori jelenség más családoknál is), mert 1 emberöltővel később egy másik bikkszögi Gotthard Flóra 1875-ben bizonyos Majzik János felesége lesz Nagyfügeden (Heves megye)
A korábban találtad forrásban ott van a születési dátum is - Gothárd Flóra, Zichy Antal felesége (1836. május 31.-1857. december 10.). A házasság - mivel a lány 21 és fél évesen halt meg, 1854-1857 között lehetett. Antal 1854-ben 32 éves, emiatt nem hiszem, hogy korábban (a 32/18 hihetőbb, mint a 30/16 stb. bár nem kizárt)
A Zalai (Somogy m.) anyakönyveket a www.mol.gov.hu alatt nem találom, de esetleg 'egy ilyet' megnéznek neked a Zalai parókián is (ha nem tudják a múzeumban, hogy ott volt-e az esküvő, s kik Flóra szülei)
Ezek szerint róla volna szó (Zichy Antal). Azért nincs rajta az odaát adott családfán(ill. valamelyik korábbi, nem részletezett elágazás), mert "A Zichyekből a XVIII. század folyamán részben különvált a Habsburg-hű grófi ág. A főnemesi címekkel nem rendelkező zalai Zichyek [...] A Zichyek középnemesi,zajki ágából származó Zichy Sándor és a szintén nemesi családból származó Eperjessy Julianna Antal nevű gyermeke 1823. november 7-én látta meg a napvilágot a család zalai kúriáján."
Magad is innen vetted az infódat (máskor megkönnyíted a dolgunkat, ha a forrást is megadod :)
Ha így van, és "A zalai régi temető félhomályában egymás szomszédságában áll az 1852-ben, harmincévesen elhunyt első feleségének, Tomsics Júliának és az 1857-ben, huszonegy évesen meghalt második feleségének, Gotthard Flórának a síremléke", akkor javaslom Somogy megyei Zalán a Zichy Múzeumot megkeresni, hátha tudnak ott a 'testvér' (Mihály testvére Antal) családjáról részleteket, pláne, hogy ott éltek. "A szemközt lévő családfán 1200-ig vezették vissza a Zichyek származását."
Az idősebbik Zichy fiú 1850-es évekbeli tevékenységéről egyelőre keveset tudunk. Többek között részt vett egy megyei gazdászati egylet munkájában Somogyban, a borászati szakosztály egyik vezéregyénisége vált belőle. Ebben a nehéz politikai időszakban a családját ért sorscsapások is sújtották, egymás után vesztette el szeretteit. A zalai régi temető félhomályában egymás szomszédságában áll az 1852-ben, harmincévesen elhunyt első feleségének, Tomsics Júliának és az 1857-ben, huszonegy évesen meghalt második feleségének, Gotthard Flórának a íremléke. Köztük egy gyermekkoporsót formázó sírkövön olvasható felirat Zichy Flóra 1857 1858 mutatja meg a hozzá legközelebb állók végső nyughelyét. Hortenz
zicsi és vásonkeői Zichy Antal, (Zala, 1823. november 7. Budapest, 1898. május 19.) a magyar főrendiház tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbelii tagja, az Országos Képzőművészeti Társaság választmányi tagja, Zichy Mihály festőművész bátyja.
(Elemben eddig, a házasságával kapcsolatos adatokra nem bukkantam.) Hortenz
- Úgy tűnik megtaláltam az ajánlot topikot. Hurrá! Gothárd= " Isten által erőss"-ben igazad lehet. A nagyszüleimnek szerencséjük volt, mert a II. világháború után nem vitték el őket, pedig nagy esélyük lett volna rá a származásuk miatt.
- Abban kérnék tanácsot, hogy a Gömör vármegyében éltekről személyes adatokat (1700-as évek vége, 1800-as évek eleje) Neten hol lehet keresni? Nekem ugyanis jelen pillanatban nincs lehetőségem arra, hogy személyesen kutatgassak.
- Még egy másik kérdés: állítólag 1941. körül adtak ki olyan könyvet (lexikont) amiben az akkori nemesi családok voltak feltüntetve. Milyen könyv lehetett ez?
továbbá szintúgy Bp-en a számodra fontos időszakból (www.arcanum.hu/mol keresőbe Vajka beírásra jön elő):
"UC 6 : 64 1699. március 13. Kuriális nemesek és zsellérek taxaadóinak összeírása Pozsony megye felsőszigeti járásában. (Nagy-Joka, Közép-Borsa, Föl-Borsa, Egyházfalva, Sáp, Csukár-Páka, Királyfia, Tejfalu, Gutor, Püspöki, Gomba, Olgya, Csenke, Bevata, Kis-Magyar, Bustelek, Felső-Jányok, Nagy-Magyar, Fél, Hidegkút, Csütörtök, Gencsháza, Szász, Kislégh, Egyházaspáka, Sárosfalva, Vajka, Doborgaz, Bácsfalva, Keszölcés)"
Ez ugyan 1702 elötti, de érdemes megnézni nem élt-e már ott.
"UC 34 : 42 (c)1704. október 4.320 oldal latin, eredeti, kötve. "Conscriptio", melyet Bory Gábor készített. (Összeírás: várak és allódiumok részletes leírása, subditusok száma és úrbéres szolgáltatásaik, kommenciós listák.) A pozsonyi fiscusi javak összeírása Rákóczi Ferenc rendeletére."
az utolsó, az eberhardi uradalom között szerepel Vajka és Doborgaz. Ezek nem egyházi allodiumok, de érdemes körbenézni esetleg más felmenők miatt is, meg az ilyen mondatok miatt is:
"Birtoktörténeti adatok birtokosok nevével, portiókkal. A városokban házak, helyük, leírásuk, hozzátartozó földek, kaszálók, szőlők, állatok. Detrekői uradalomban régi birtokos tisztjei kettő kivételével hűséget fogadtak a fejedelemnek s helyükön maradtak."
mert aki meg nem fogadott hűséget...
Bármilyen összeírás ami a megadott településekre vonatkozik fontos abból az időszakból, mert jelzi, hogyan mozoghattak (mikor hol voltak, ott voltak-e ténylegesen stb.)
A Vajk(a)i anyakönyvek Bp-en is megvannak, kint a Bécsi úton a Filmtárban. Születési 1673-tól, halotti 1712-től. Jelzete: 49860-49865. Ez 6 tekercs, nincs elötte 'A' betű (ez fontos!)
A Zeve név a Nevek, családnevek magyarul topikban tavaly már előjött. Érdekes, hogy ott mik 'hangzottak el'. (még annyit, ami akkor nem jött elő, mert a kérdésfeltevő holland családi legendával jött, hogy sok Zewe él németként)
nagyon köszönöm a hozzászólásodat, már nem is reméltem, hogy kapok levelet. Igazad van, hogy katona lehetett Zeve Pál, akiről szó van, mert a MOL-ból (levélben) megtudtam, a következőt:1702. október 4-én egy Bécs-Mailbergben kelt adománylevél által a vajkai székhez tartozó Doborgaz községben Kollonich(ts?) Lipót predialistája lett. Úgy tudom, Mailberg valamilyen katonai központ volt. Még pontosan kikeresem. Zeve Pál fia Mihály 1744-ben a Komárom vármegyei nemes Bereczky Erzsébettel házasodott, s Nagymegyeren telepedett le. Ennek fia Ferenc Gellérben élt. Vajkát és Doborgazt az 1715-ös összeirásban nem találom, Pozsony vármegyében kellene lenniük.
A vajkai anyakönyvek Pozsonyban vannak, azokat alaposan át kell néznem, eddig ui. Nemesócsa anyakönyveit néztem, mert ott is élt ilyen nevű család, azt hiszem, a családtagokkal kapcsolatban tévúton vagyok, ezért igyekszem mihamar Pozsonyban terminust kérni a levéltárban. Azt mindenképpen hiszem, hogy egy család. Ezek az emlitett falvak mind egymás közelében vannak. S a család egyértelműen állitotta, hogy ők német nyelvterületről származtak. Egy kitűnő forrásmunka - Kocsis Aranka: A vajkai szék nemesei (Hagyatéki leltárak a 17-19. századból), Pozsony 1997, azt irja: A curiák birtokosainak egyetlen összeirása maradt fenn, mégpedig az 1752. esztendőből ... eszerint A Zevék kezén volt a curiának majdnem fele, valamennyien 1/128 octált birtak. .... Próbálok a családról egy másik forrásmunkát is beszerezni: Ethey Gyula: A Verebélyi érseki Nemesi Szék, Magyar Családtörténeti Szemle VII. évf. 1941, 159 p. és a MOL-beli adománylevél másolatát is. Ez azonban mind utazgatással jár.
Most mindenesetre alaposan átgondolom, amit irtál, s megnézem a linkeket, amit ajánlottál. Mindezt nagyon köszönöm, a családtagokról -- addig mig nem láttam a vajkai anyakönyveket -- most nem tudok többet irni. Köszönettel.
Kollonits 1695-1707 között volt érsek Eeszetergomban, ez 'izgalmas' időszak (beleesik 1703 is), maga is 'katonaviselt' ember.
Alapállásban azt gondolom, hogy katona lehetett az illető, akit ebbéli 'érdemeiért, és későbbi szolgálataiért kapta ezt a lehetőséget - függetlenül a vallásától. Nem biztos, hogy újonnan 'adatott', lehet, hogy magtalanul elhúnyt személy és a visszaszállt birtokot adta ki még egyszer.
" a török hódítást kevés prédiális szervezet élte túl: az esztergomi érs. 4, a győri pp., a győri kápt., a pannonhalmi főapát és a zágrábi pp. (mint a topuszkói apátság birtokosa) 1-1 prédiális széke. Az esztergomi érs. ~ei a 19. sz. 1. felében 30.000 hold földön éltek. "http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKEEEE/16EGYHIJ.HTML
Ez nem sok. És az 1 családra/személyre jutó sem 'akkora'.
írhatnál még (azidőtájt hány éves, mikor születtek a fiai, német-e a felesége, stb. - apró nyomot keresünk :)
- Melyik évben történt az adományozás és mi az illető neve.
- A fiait megtaláltad az anyakönyvekben. Az apjuk nincs a halottiban?
- A birtokot fiúágon lehetett örökölni, nem tudom, hogy osztódott-e, úgy vajmi kevés maradt. Az 1715-ös összeírásban a fiai benne vannak (az 5-ből 4)?
- halt-e meg (találsz-e feljegyzést a matrikulában) akkortájt (az elött vagy fél évvel) praedialista, amikor az illető megkapta az adományozást.
Amúgy a www.arcanum.hu/mol oldalán a praedialista szóra jönnek elő úrbéri összeírások (mondjuk egyik sem esztergomi egyházmegye), olyan is, ahol az áll (UC 102:15c) "Idegen földesurak jobbágyai és zsellérei, akik megüresedett praedialista telkekre ültek, praedialista szolgálattal tartoznak az uradalomnak"
igazából nem is a presbiterségen van a hangsúly, hanem azon, hogy a protestánsokat oly nagyon üldöző Kollonits Lipót esztergomi érsek reformátusoknak, ill. protestánsoknak is is adott-e az egyházának földjeiből (plusz nemességet hozzá) csak azért, hogy a bandériumát gyarapitsák? Az az ősöm, akiről szó van, egy német volt, akit Kollonits Lipót telepitett be az ismert betelepitési politikája során és tett egyházi nemessé. Ennek az ősnek ugyan a vallását nem tudom, de mind az öt fia református volt, ezt már az anyakönyvekből tudom. Ezért gondolom, hogy az ős német protestáns lehetett, csak furcsállom, hogy ez esetben a főpapoknak nem számitott, hogy ki milyen vallású volt?
Lehet. hogy lényegtelen probléma, de ha mindegy volt a vallási hovatartozás, akkor más "nemesi szék" területén (vajkai, érsekléli, zágrábi stb.) élő református családok nemesi cimszerzését is megmagyarázná vagy legalábbis tudnánk merre keresgélni.
Még egyszer köszi, hogy szakitottál rám időt.Üdvözöllek.
Az én családomban is volt presbiter..csak 900 körül,így akkor már nem nagyon lehetett így nemességhez jutni..Nem gondolom 200 évvel azelőtt csak ezért járt volna cím..Valamit tett az az ős.amiért felkenték.
családom egyik ága ún. praedialista nemes volt, erre levéltári bizonyitékom van (erről a nemességi fajtáról azt irják a lexikonok": "A nemesség nem teljes mértékével felruházott szabad egyének voltak hazánkban, kiket a nemesi szabadságok csak bizonyos feltételek alatt és bizonyos területen illettek meg, eltérően az országos nemesektől... ... katonai szolgálatok fejében néhány magyarországi főpap adományával bírtak" stb. Az világos, hogy az esztergomi érsek, a győri püspök, a pannonhalmi főapát stb. saját katonaság megszervezése céljából és fegyveres szolgálat fejében földbirtokot és nemesi cimet adományozott, amely idővel örökletes jellegűvé vált, de azt nem tudom, hogy mindez összefüggött-e a vallással. Azaz a kérdésem lenne: református család is lehetett praedialista nemes? Pl. Kollonits Lipót esztergomi érsek adományozhatott református vallásúnak földbirtokot, s praedialistává tehette? Vagy ez nem függött össze az illető vallásával? Illetve: a református egyháznak is voltak ilyen jellegű adományozásai?
Ebben kérem a segítségeteket. Nem vagyok történész, s itt megakadtam. Egyházi dokumentáció szerint családom néhány tagja már az 1779-es évben presbiter volt a református egyházközségben. Lehetett az apjuk, nagyapjuk Kollonits Lipót szolgálatában praediális nemes?
Az én 1855. évi "családi találatom" a Kalivodákkal kapcsolatban Lengyel-Tótiban (Somogy m.): - vőlegény: Joannes Zbinyovszky(Verőcze in Slovakia)
- menyasszony: Teresia Ullrich
- eskető pap: Eugénius Benyovszky(T.koppan) - (ez somogyi település)
(A Benyovszkiaknak Somogy és Tolnában voltak birtokaik. A Benyovszkiak Pöstyény környékiek - ha a Kalivodák Trencsén-környékiek, ezen a tájon is lehetett a "találkozási pont".)
Inkább bélpanasz, de vszeg nem egy betegség, hanem egy tünet. A
Betegségek régi nevei topikban van arról szó, hogy ezeknek a nyavalyáknak nem egy-egyértelmű megfelelőjét kell a mai betegségek, kórok közt keresni. :)
"Vegyen fel az ember egy természetbéli dologban tanulatlan parasztot; betegségbe esik, és hogy a dolgot világosabban megértsük, tehát egy bizonyos nyavalyát tészek fel: a szegezés [nyilalló, szúró fájás] bántja. Egy értelmes barátja jön, és az esméretes okokbul az érvágást javasolja néki. A beteg nem veszi fel a jó és értelmes tanácsot, gondolkodván, így mond: miért vagdaltassam és marcangoltassam az én ép testemet! Hiszem az Isten mindenható, aki az érvágás nélkül is megsegít engemet. A beteg érzi, hogy fájdalmi nagyobbulnak; hevül s nyomorodik; kifekszik a hűvös szellőre; vagy pedig az ő jó baráti kivezetik őtet oda, hogy nyavalyája megenyhüljön; iszik egymás után hol bort, hol pálinkát gyömbérrel és törökborssal keverve, majd pedig jeges vizet. Hideg vizes ruhával békötteti a fejét, felső és alsó testét; több ilyetén balgatagságokkal él, melyekre őtet az ő jó baráti segítik, és ilyenképpen saját gyilkossá lészen; emellett azzal dicsekedik, hogy az Istenben bízik, ki őtet el nem hagyja, és segítségét ismét megadja; az Isten szavaiban és ígéreteiben hiszen, ki az efféle nyavalyákbul sokakat kisegített, s őtet is kisegíti, reménységében szégyent nem vall. Azalatt a beteg halálos fájdalomba esik és meghal." :)) Forrás
keresek egy családkutatót, akinek tévesen rögzítettem az e-mailcímét, s így nem tudom elérni: mizso300@tvnetwork.hu címre hasonlít, de nem mizso, vizso, vizo, mizo... Kérlek, segíts, ha ismersz ilyet. Köszönöm.
Természetesen tudtam, hogy Polgárra jött a család, ezért ajánlottam a helytörténeti könyvet, mert ott meg szokták említeni, hogy honnan települtek be az emberek, de úgy tűnik itt ez a nyom se járható. (Azt nem tudtam, hogy még mindig ott vagytok.) A pécsváradi birtokok összeírását megnézheted a MOL-ban (UC 34:43), de jó eséllyel félre fog vinni.
Nekem az az érzésem, hogy az anyakönyvekkel nem jutottál el az 1700-as évek elejéig, közepéig (persze lehet, hogy tévedek), ezért leginkább ezt a vonalat vinném tovább, ha a család eredetét akarom keresni. Megnézném továbbá az 1773-as úrbéri tabellákat is a MOL-ban (Polgár esetében: 4238-as film), illetve az 1828-as országos összeírást is hogy benne van-e az, akit az anyakönyvben megtaláltál. Az 1828-as országos összeírással is összevetném(Polgár: B 159-es film). A nyíregyházi levéltárban van néhány jóval régebbi összeírás is, néhány fenn is van közülük az interneten egészében itt: http://www.szabarchiv.hu/lt/ de ez inkább csak érdekesség, mert ha találsz is itt valakit (akár Polgárnál), nem tudod ezekre az emberekre visszavezetni a családot.
További összeírások a MOL-ban: Conscriptiones portarum (Dica) E 158 (1530-1707) Szabolcs vm. filmszámok: 1649-1651, 1672-1673, 1676, 1680 Regesta decimarum E 159 (1501-1800) Szabolcs vm. filmszámok: 9779-9811 1720. évi összeírás: Szabolcs vm. filmszámok: 3134, 3497 1728. évi összeírás: Szabolcs vm. 8382-es film Ezek közül valószínűleg csak az utolsó kettőt tudod összevetni az anyakönyvekkel.
Nem tudom, vannak-e más névvariációk az anyakönyvekben, ha van, akkor azokat is érdemes az elektronikus adatbázisokban keresni.
Stefán! A Czaga család nem Polgárról, hanem Polgárra jött! Csak azt nem tudom, hogy honnan és mikor. A Bencsik féle Polgár története nekem is megvan, de csak a 74-es kiadás. Tavaly beszéltem az öreggel, akkor írta a kibővített kötetet, csak azóta sem tudom elérni. Az első kötetben nincs szó az 1715-ös összeírásról. A MOL-ban végigkutattam az összes 1715-ös összeírást, de se Dovákot, se Czagát nem találtam. Helyesebben kidobott nekem egy Czagát az úrbéri összeírásoknál, de olyan hülye vagyok már, hogy sejtelmem sincs, hogy mit takarhat ez. "Pécsváradi apátság javainak összeírásai: két kanonoki javadalom birtokai. Zagán / Czaga/ jobbágyok névvel." Hol a francba keressem őket?
Itt írnak egy 1974-es kiadású Polgár története [szerk.: Bencsik János] c. könyvről , ami 543 oldalas és ezekben a könyvtárakban található meg:
Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Országos Széchényi Könyvtár Somogyi-könyvtár, Szeged Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár http://webpac.mokka.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb
Nekem úgy tűnik, hogy nem a török után települt be, hanem hamarabb és nem szervezett módon, szóval ez elég nehéz útnak tűnik a további kutatásra.
Érdekes, hogy az 1715-ös összeírásban sem Polgáron, sem máshol sincs ilyen név Magyarországon.
Az érdekes, hogy a Dovákoknál 248 ember mindegyikét (!) 4 emberre vissza tudtad vezetni úgy, hogy a XIX. század közepénél tovább nem jutottál az időben vissza... Itt megvan, hogy kell továbbmenni és remélem az anyakönyvek is előkerülnek.
A másik ágon, ha tényleg eljutottál az anyakönyvezés legelejéig, úgy hogy megvan folyamatosan a családfa, akkor a helytörténetet és az összeírásokat érdemes megnézni. A helytörténetbe benne szokott lenni, hogy a török után melyik földesúr honnan és kiket telepített be, de ha meg is van a kapcsolat, innen már nehéz bármit is bizonyítani vagy nagy szerencse kell hozzá. Ha a keresőbe beírod a <település> nevét vagy a <település> története kulcsszavakkal próbálkozol, már egy rövid történet előkerülhet vagy egy könyvcím, ami részletesen foglalkozik a kérdéssel.
Ha nemesek lennének, könnyebb lenne forrást találni a XVIII. századot megelőző időszakra.
A családfa ezen részének a kutatásán már túl vagyok. Természetesen ott kezdtem, máshol kezdeni értelmetlen dolog lett volna. A Dovák családfában 248 ember van, ezzel össze is állt a fa. Itt már csak az eredetet keresem. A Czaga családban 567 ember adataiból kezd összeállni a fa. Itt még ezeken kívül sok a lógó ember, akiket még nem tudok beilleszteni a fába. Ennél a fánál is az eredetet, gyökereket keresem. Mariann
Szívesen! Természetesen a másik ághoz is van ötletem (amit minden ág kutatásához ajánlatos megfogadni). Itt az első meglévő adat, a férjed születési anyakönyve (nem pedig 1702-ből való), innen kell visszafelé haladni a szülők házasságához, majd az ő születésükhöz és a nagyszülők házasságához, és így tovább.
A meglévő adatokból haladj az ismeretlen felé, azaz szigorúan időben visszafelé az anyakönyvek segítségével, különben nem fog menni. Ráérsz mesével pótolni a tények hiányát, akkor ha már teljesen elakadtál ezzel a módszerrel. Ráadásul a tények alaposabb ismeretével a feltételezések is hihetőbbnek tűnnek.
A Fővárosi Levéltárban csak 1895-ig visszafelé tudsz kutani, az annál régebbi adatokat a MOL-ban találod meg. Feltehetően a főlevéltárosnak sem volt sok ideje munkaidőben átmenni Óbudára magánügyben kutatni (ha egyáltalán rokonról van szó...).
Köszi a tájékoztatást, majd próbálkozom vele még egyszer, hátha csak átsiklottam az adatok felett. És a Czaga ághoz nem tudsz valami tippet? Képzeld el, hogy a Fővárosi Levéltárban van egy Czaga főlevéltáros, már egy éve felvettem vele a kapcsolatot, meg is igérte, hogy segít, de még azóta sem küldött semmilyen adatot. Mintha süket füleknek beszélnék. Azért ha valamelyikre netán tudsz megoldást írj! Köszi: Mariann
Ha biztos vagy benne, hogy római katolikus vallású ősökről van szó, akkor továbbra is a szerencsi anyakönyvben kell keresni az 1866 előtti időket. Időben visszafelé kell nézni, nem az anyakönyvek legeléjétől, mert az 1700-as évek közepén lehet, hogy tényleg nem volt egy darab taktaszadai sem anyakönyvezve, de lehet, hogy az 1800-as évek közepén is csak évente csak néhány bejegyzés lesz, mert a falu nem volt túl nagy és a lakosság majdnem négyötöde református volt.
Tehát simán elképzelhető, hogy oldalakon át egy darab bejegyzést sem találsz, de ha néhány évet átlapozol az 1800-as évek közepén, akkor biztos találni fogsz szadait is.
A MOL anyakönyvi mikrofilm-katalógusában 40 évente jegyezték le, melyik helységet hol anyakönyvezték és Szerencsnél (rkat.) azt is írják egyebek között, hogy Szada (1760-1840). Mindent összevetve valószínű, hogy a kezdetek kezdetén 1742-ben még nem anyakönyvezték Szadát sehol (mert akkor úgy írták volna), de 1760-ban már Szerencsen, 1840-ben pedig még mindig, egészen 1866-ig, amikor helybe került át az anyakönyvezés.
Kedves Stefán! A szerencsi anyakönyvek valóban nagyon régről meg vannak, de sajnos abban sem láttam egy darab szadait sem. Ott is személyesen jártam a papnál, az összes anyakönyvet kirakta elibem. Akkor most szerinted merre induljak? Üdv! Czagáné Mariann
Taktaszadát (rkat.) 1866 előtt nem helyben és nem is Szikszón, hanem Szerencsen anyakönyvezték. Az 1800-as évek elejét nyilvánvalóan nem találhatod Taktaszadán, csak Szerencsen. (Szikszó akkoriban Abaúj vármegyéhez tartozott, Szada pedig Zemplénhez, így ha amúgy nem tudnánk biztosan, akkor is valószínűtlen, hogy akkoriban is Szikszóról járt volna ki a pap.)
Ha megnézted a szerencsi anyakönyveket és tényleg nem találtad benne az 1800-as éveket, akkor elhiszem hogy nincsenek meg az anyakönyvek, de úgy tűnik még nem nézted meg, másrészt a mormonok részletesebb filmleírása se ír hiányosságról, úgyhogy szerintem 90%, hogy megvannak.
Itt a mormonok filmleírása:
Title Anyakönyvek, 1742-1895 Authors Római Katólikus Egyház, Szerencs (Main Author) Kereszteltek, házasultak, halottak 1742-1826 FHL INTL Film 623455 Kereszteltek 1825-1895 FHL INTL Film 623456 Házasultak, halottak 1826-1895 FHL INTL Film 623457
A MOL-ban ezek az anyakönyvek az 'A 1010' és az 'A 1011' számozású mikrofilmeken található, nézd meg őket.
szerintem Budapest Főváros Levéltárát (http://www.bparchiv.hu) próbáld meg megkérdezni az ügyben - mind a fellelhetőséget, mind a kutathatóságot illetően.
Kedves Stefán! Nagyon köszönöm a gyors válaszodat, de sajnos a szadai pappal személyesen beszélten és saját szememmel láttam az anyakönyveket. Sajnos valóban nincs meg az 1800-as évek eleje. A mostani pap szintén Szikszóról jár ki. Sőt már a szikszói anyakönyveken is túl vagyok. Akkor most hova tovább?
Szerintetek hol lehet utánanézni egy válási per ügyanyagának? Ami ismert: a felek neve és van egy békéltetésre szóló idézés (Budapesti Királyi Törvényszék, 2.P.38144 sz., ill a dátum: 1945. december 6.)
Ez a templom a XIII. kerületben van az Újpest rakpart és a Pozsonyi út között az ÁPV Rt. kék székháza (volt Hungalu) mellett. 1929-ben csak az V. kerületben lehetett.
A XIII. kerület 1930-ban alakult meg az V. és VI. kerületek (mai Dráva utcától és Dózsa György úttól) északra fekvő részeiből és ezt a részt (Újlipótvárost) csak Nagy-Budapest megalakításakor (1950) csatolták a XIII. kerülethez, addig az V. kerülethez tartozott.
Megtudjátok nekem mondani, hogy anno 1929-ben vajon hol, melyik kerületben lehetett református templom a "Pozsonyi úton ? Pozsonyi út ma azért elég sok kerületben van (II.III.IV. XVI. XIII. XXI.) , de lehet régen még nem így hívták mindet.
Én csak azt tudom tanácsolni, hogy mindig a meglévő adatokból haladj az ismeretlen felé, azaz szigorúan időben visszafelé az anyakönyvek segítségével.
Ez ügyben egy jó hírem is van. Taktaszada (rkat.) anyakönyvei nem égtek el, hanem ekkor még a község a szerencsi egyházközséghez tartozott, így az 1866 előtti anyakönyvezéseket ott kell keresni.
Kedves curlie! a nata = született a condamot pontosan nem tudom, de minden esetben "házasodott" formában értelmezhető ilyen kontextusban. Az általam ismert anyakönyv valamennyi bejegyzése ebben a formában íródott. A neten Finály Henrik latin szótárából kerestem ki. A szöveg ehát: "Hasko Anna, született Varga, Hasko János felesége (házastársa), Fót-i lakos" Szerintem, természetesen, de majd jön egy jó latinos... Üdv
Fórumozó családfakutatók! Segítségeteket szeretném kérni, ugyanis teljesen tanácsatalan vagyok, hogy merre induljak tovább a kutatásban. Már egy éve kezdtem el a családfa kutatást. Belecsaptam a közepébe, egyből kettővel kezdtem. Nem gondoltam, hogy ekkora fába vágom a fejszémet! A sajátomat és a férjemét is kutatom. A férjem Czaga, én pedig Dovák vagyok. A Czagáknál az első meglévő adatom az 1702-es polgári összeírás. Abban szerepel két Czaga / Miklós és István /, mindketten jövevényként, szabadosként szerepelnek. A jövevény újonnan megtelepedő jobbágy. Országos szokás szerint, bármilyen előzményekkel került az új jövevény a földesúr joghatósága alá, a megtelepedés első éveiben adózási, szolgáltatási kedvezményeket kapott. A jövevény elnevezés - megkülönböztetésül a falu törzslakosságától - rendszerint a mentesség éveire szól. Tehát akkor 1700 körül jöhettek. 1705-ben ez a két ember Polgáron esküt tett a Széchenyi Konföderációra. Az 1707-es polgári összeírásban nem szerepelnek. 1723-ban Miklós Palkonyán, István pedig Kisújszálláson lett összeírva. Én úgy tudom, hogy a korabeli személyneveket akár lakóhelyükből való eredeztetésből is kaphatták. Namár most. Romániában, Kolozsvártól 60 km-re Dés irányában van egy falu, aminek most románul Taga, magyarul Cege a neve. Ennek a falunak az 1800-as években többször is volt Czaga a neve. / lehet, hogy korábban is, de erről nem ír senki és semmi / ez csak az én feltételezésem. Családon belül az a verzió is él, hogy Lengyelországból jöhettek. Mind a két jövevény református volt, ezért úgy gondolom, arról nemigen jöhettek.
A másik gondom a Dovák családfa. Itt sem könnyebb és egyszerűbb a helyzet. Ugyan ott már kezd összeállni a fa, de a család eredetét nem tudom honnan nyomozzam ki. A meglévő adataim egyelőre az anyakönyveken alapszanak, összeírást még nem néztem. A meglévő legelső emberek Taktaszadáról valók, valószínű testvérek. Ők voltak 4-en. Sajnos a szadai anyakönyvek ezen korai kötetei elégtek / az 1800-as évek első fele /, így a születéseket is csak a halottiból lehetett kiszámítani. A meglévő családfa ebből a négy emberből az egyiktől ered. De ki jött ide, honnan és mikor? A Dovák - vdova szlovákul özvegyet jelent. Talán lekopott a magyarban a v, mert a magyarnak elég kimondhatatlan? A családi mende-monda szerint Lengyelországból jött az ősünk. Van aki Torun-ra esküszik, van aki Sziléziára. Most segítsetek! Merre tovább?
Nagyon köszönöm, hogy elolvastátok ezt a hosszúra sikeredett értekezést és előre is köszönöm segítségeteket!
Kalivoda József, pozsonyi könyvkiadó ur, Matics Imre tanárnak Alkalmazott magyar nyelvtan czim alatt, a tisztelt kiadónak költségén megjelent, munkájából 25 példányt azon czéllal sziveskedett az iparegyesület igazgató választmányának rendelkezése alá megküldeni, hogy azok a magyar nyelv tanulásában kitünő ipar-növendékek között, további ösztönzésül kiosztassanak.
Én is elkezdtem a családfakutátast, de nagyon kezdő vagyok. Ráadsául apukám családja után nézelődők. Azt hittem könnyű dolgom lesz, mert ritka nevem van, de éppen ezért nehezebb. Ha valaki tud valamit a Schmikli családról, vagy találkozott a névvel, az segítsen. Köszönöm
Tudom, hogy nem ezen a topikon kéne megkérdeznem, de sajna a "Nevek, családnevek magyarul" kissé leült, valószínű, mindenki szabadságon van. Ha tudnátok segíteni, nagyon megköszönném.
Mit tudtok mondani a Bronger családnévről? Várom válaszaitokat.
Polgárba Jászapátiból is költöztek át ezidőtájt, pl. a Makó (nemes kerekgedei Makó) család egyes tagjai, amennyiben ők érdekelnek akkor róluk van adatom.
Köszönöm az elismerő szavakat! :) Semmi extra honlapkészítőt nem használtam csak a Dreamweaver-t ill. a GenoPro családfás program által generált weboldalakat.
Nekem sajna csak Jász-Nagykun-Szolnok megye betelepüléséről vannak adataim...( Mármint részletesebben.) Egy olyan adatot találtam, hogy 1710-30 között 7 család költözött a megyébe Külső-Szolnokból. A www.antikvarium.hu oldalon találtam egy könyvet(Polgár ragadványnevei) aminek a tartalomjegyzékében van utalás a betelepítésre. Szóval egyelőre ennyi...
Ők teljesen függetlenek voltak egymástól,mégis összevissza keveredtek a nevek! :)
Csak egy Baumgartner család volt,és csak egy Pintér! Tudtommal a pintér németül nem ugyanaz a Baumgartnerrel. Érdekes kis történet,az öreg szerint Nobel-díjat érdemek aki kitalálja :)
Amikor az öreg Pintér József meghalt 1926-ban,őt Baumgartnernak írták be. Mikor az öreg Baumgartner György meghalt 1917-ben,ő meg mint Pintér szerepelt. Elég érdekes egy helyzet.
Van valami tippetek,hogy lett Pintér névből Baumgartner?
Nálunk a faluban van egy idős ember,ő Baumgartner. Azonban az ő nagyapja és az ő szülei is mind Pintérek voltak. Fogalma sincs neki sem,hogy lett P.ből B. Élt a faluban régen Pintér nevű család is, és egy Baumgartner család is. De a két család tagjai nem házasodtak. Szomszédok voltak. A nagyszülők még Pintérek voltak,a nagyszülők testvérei közül viszont némelyiket Pintérnek,másikat Baumgartnernak írták az anyakönyvben. Valakinek van elképzelése? :)
Nézegettem a honlapodat... gratulálok!!! Igényes, szép munka és hatalmas munka van mögötte.
Én most jutottam el a kutatásaimban oda, hogy már elgondolkodhatok azon, hogy hogyan tegyem elérhetővé a családom, rokonaim, kutatótársaim számára elérhetővé. Több családi honlapot is megnéztem már ötletekért, a Tied van a legközelebb az elképzeléseimhez.
Szeretném megkérdezni Tőled, hogy valami spéci honlapkészítő programmal készítetted-e az oldaladat? Nagyon profi...
Köszi az infót, de Budapesten lakom, így nekem a MOL a kézenfekvő helyszín a kutatáshoz.
Kalocsára is szívesen mennék, ha ott egyszerűbb lenne keresni, de kocsi nélkül azért az elég macerás. igazodni kell a vonat induláshoz, így kevesebb idő marad a kutatásra. Ezért döntöttem a MOL mellett.
Ezt az Indexet csak ott a Kalocsán az Érseki Levéltárban lehet megtalálni, vagy ez is megvan mikrofilmen a MOL-ban?
Azt nem írtad, hogy merre laksz, de ha esetleg közelebb van, akkor az anyakönyvek mikrofilmjeit kutathatod Kalocsán is, az Érseki Levéltárban: http://archivum.asztrik.hu
Itt megvan az összes anyakönyvi film a Kalocsai Főegyházmegye plébániáiról. Mielőtt mennél, érdeklődj telefonon.
Az anyakönyvekkel kapcsolatban: előfordulhat, hogy a plébános(ok) rendszeresen vezették az indexet. Ez egy jegyzék, amelyben név szerint (abc-sorrenben) sorolták fel a személyeket az anyakönyv alapján. Könnyebb benne keresni.
Megtaláltam köszönöm. Eszerint mikrofilmen 1805-től vannak meg a Hajósi anyakönyvek. Az 1723 és 1805 közötti időszak eredeti anyakönyvei vagy annak másolatai vannak meg a MOL-ban vagy megvan mikrofilmen is, csak én vagyok béna és nem találom?
1. Amennyiben a hajósi ükapa feleségének a neve ismert, akkor a házassági anyakönyvet érdemes először megkeresned.
Fontos: az ükapa milyen vallású volt?
Pl.: ha római katolikus, akkor Hajósról 1723-tól vannak anyakönyvezések a MOL-ban. A fórumon megtalálod, hogyan lehet keresni a MOL "Anyakönyvi keresés" című adatbázisában.
2. A házassági a. után a keresztelési anyakönyvekben meg tudod nézni, hogy hány gyerekük született.
A segítségeteket szeretném kérni. Elkezdtem az apai családfánk kutatását de mivel kezdő vagyok e téren elkelne néhány jó tanács.
Nagyanyámnál találtam egy A3-as méretű lapot "származási táblázat" felirattal ami a Nagyapámé volt. Ezen elég jól el lehet indulni, mivel nagyanyám szerint ezt a II. világháborúban kellett kitölteni a nagyapámnak a származása bizonyítására.
Eszerint a nagyapám nagyapja vagyis az én ükapám Hajóson született 1847-ben.
Gondolom ezt talán megtalálom a MOL mikrofilmjei között, de honnan tudhatom meg, hogy pl. voltak e testvérei, ha igen hányan, és hogy az ükszüleim hol haltak meg és mikor? Ehhez sajnos semmilyen információm nincsen, tehát nem tudom merre is induljak. A dédapám testvéreiről sem tudok semmit kivéve, hogy Ernőnek hívták és a dédapámnál fiatalabb volt. (de ez sem tuti info)
A család szerint az őseinket Mária Terézia idején telepítették be valahová Vác környékére, vagy Rehgbergből vagy Arenbergből. Az illető állítólag valami vizimolnár volt. Ebből az információból ki lehet e valami hasznos információt nyerni? Sajnos több infóm nincs ezzel kapcsolatban.
A Család állítólag nemesi származású és címer is volt. Ennek hol lehet utánanézni?
A nemesi rangot gondolom a betelepítéskor kaphatták, vagy egy vizimolnár már eredetileg is lehetett nemes?
Ha valaki esetleg a Hajósi anyakönyvek között kutat és talál bármilyen keresztnévvel Gruber-t kérem, hogy legyen olyan kedves, és ossza meg velem az információt.
Egyébként hol érdemesebb elkezdeni a kutatást a MOL-ban vagy a Mormonoknál?Melyik a komplexebb?
Jó sok hülye kérdést tettem fel, de kérlek nézzétek el nekem, kezdő vagyok és tudatlan...
Minden jótanácsot és segítséget is szívesen fogadok.
Egy kis update a múltkori gyűjtéshez és még így sem teljes: A Google Books 10 évet jött előre, de a dualizmus korára egyelőre "csak" keresni lehet; átnézni, letölteni a könyveket nem. A KlimoTheca pedig hétvégén nem szokott működni.
Adva van a Bp.-i Budavári, valószinüleg katolikus egyházközség 1895 februárban Kereszteltek Anyakönyvének egy oldala összessen 9 névvel, mind budavári cimekkel.
Az apák foglalkozása kilencbõl 3-an magassabb pozicióban, 4 hivatal szolga, 1 cipész és 1 festõ.
Keressük a cipész apának ill. anyának a születési helyét, õk a Bécsi kapu téren laktak és egy biztos adat szerint 1903-ban már más városban. Nem tudunk más gyerekük születésérõl, vagy a házasság helyérõl ill. dátumáról.
A kérdés, jó e az a következtetés, hogy mind a 9 apa a királyi udvar vagy állami hivatal szolgálatában állhattak, és errõl létezik kutatható lista, amibõl talán megtudhatnánk a sz.helyeket.
Az 1895 elötti Házassági Anyakönyvet még nem kutattuk.
Az I. VH-ban résztvevő ősöm egyszerű asztalos családból származott és mégis ezredes volt, aztán a háború után pedig nyugalmazott tábornok lett. Gondolom a II.VH alatt is volt ilyenre példa...
Na ez lenne az vagy valami hasonló, de ez alapján nem szereplek benne..A II.világháború alatt nem nemesi családoknak mennyi esélye volt, hogy magas rangú katonatiszt és követ legyen? E témával foglalkozott valaki? (Lengyelország)
Ez ugyan nem nagy segítség lesz, de hátha... A google-ban a "poland genealogy" kifejezésre ad egy csomó hasznosnak tűnő találatot, ahonnan talán el lehet indulni (közöttük szakfórumokat, levlistákat is), pl: http://www.polishroots.org/genpoland/ http://www.pgsnys.org/Links/polwwwlinks.html
a pokolba kívántam a fórumot akkor, mert 2x nem tudtam válaszolni, kezemben a linkkel, harmadszori kísérletre totál lefagyott, és elegem lett... és persze örülök, ha heti egyszer eljutok ide, így jól elfelejtettem, milyen kulcsszavak alapján találtam a linket a google-ban...
A Pentz-féle 1699-es összeírást kellene megnézned abban a nevek mellett föltüntették azt is, hogy őslakos vagy bevándorló az illető.( A származási helyet is jelölik.) Még találtam egy ilyet is:
Jászfényszaru pont nincs... Külső-Szolnok a fő téma, Jászladány az oda menekültek miatt van benne. A Jászságban nár 1700-ra befejeződött a visszatelepülés első üteme, a későbbiekben innen települtek sokan a megye központi részeire. ( Elnagyoltan idéztem.) Oh! Belenéztem a másikba is, ott ilyenek vannak:
Volt már szó Benedek Gyula írásairól Szolnok megye újjátelepülése kapcsán. Most hozzájutottam az 1971-es Jászkunság-ban megjelent írásához is. Rövid, de tele van nevekkel...( pl.: Jászladány, Kőtelek, Tiszaszeg) Hátha érdekel még valakit.
meg lehet taláni őket, de ehhez jó, ha tudsz lengyelül... :)
én küzdöttem angolul egy konkrét ügyben, 2003-ban, ezt a linket küldték:
http://www.genealogia.pl/sea.htm - ami azóta sajnos eltűnt... de teljesen lengyel volt...
Aztán van ilyen kiadvány, aminek az angol leírása: the gratest Polish armiores by Kasper Niesiecki and Adam Boniecki. Ez pl. megvan a krakkói Jagelló Egyetem könyvtárában.
A lengyel bárók linkjével is adós vagyok még, valamiért akkor nem sikerült feltöltenem - és maradok is, mert már nem találom :(
Viszont a google rengeteg oldalt ad a polish nobility keresésre...
(hát, ez elég gyenge hozzászólás a sok döglött "link" miatt)
Segítséget kérnék. Az Újszászi plébánián kutatva csak 1788-ig lehet visszamenni, régebbi anyakönyvek nincsenek (elvesztek elégtek, megsemmisültek legalábbis a plébános szereint). A kérdés az lenne, hogy országos szintű nyilvántartás van e esetleg a helyi anyakönyvekből vagy ezek az adatok csak helyben vannak meg és ha elvesztek akkor ennyi? Vagy ha itt nincs régebbi akkor ha van országos nyilvántartás akkor ott sincs régebbi? Az ottani bejegyzések közt az egyik felmenőm neve előtt egy D. betű van. Ez rövidítés vagy jelezhet valamit? Mert nem a névhez tartozik az biztos. Előre is köszönök mindent és ha valakinek kell valami mostanában Makóról akkor szívesen segítek. Köszi!
A második betelepülési hullám 1738-tól 1749-ig tartott, a nagyobb csoport talán az 1749-es évben érkezett. A faluban élőknek több mint a fele német nyelvű család volt. 227 évvel ezelőtt a német lakosság száma körülbelül 400 volt Csolnokon.
A bizonyításhoz lásd a függelék első közlését, a Putz család leszármazási tábláját.
Ismét segítséget kérnék: valaki aki tud németül le tudná fordítani nekem, hogy ez a szöveg pontosan mit jelent, sejtésem nekem is van, de az kevés. :)
"Diese zweite Ansiedlungswelle dauerte von 1738 bis 1749, die größte Gruppe traf vielleicht im Jahre 1749 ein, das heißt also: mehr als die Hälfte der gegenwärtigen im Dorf lebenden deutschsprachigen Familien. Vor 227 Jahren betrug die Einwohnerzahl der Deutschen in Csolnok ungefähr 400. Zur Beweisführung siehe die erste Mitteilung des Anhangs, die Abstammungstafel der Familie Putz!"
Szóval a Putz családon lenne a lényeg! :) Előre is kösz!
Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára Szentivány
Szentivány, magyar és horvát falu, Győr vmegyében, Győrtől 1 mfdnyire, 1578 kath., 1 ref., 7 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyház. Nagy kiterjedésü határa homokos. Legelője sok. F. u. a szentmártoni főapát
Magyarország vármegyéi és városai
GYŐR VÁRMEGYE
Győr vármegye községei.
Irta Vende Aladár, a monografia szerkesztője, adatokkal bővítette Kiss István dr. győrvármegyei főlevéltáros
Győrszentiván, a Duna közelében fekvő magyar nagyközség, 344 házzal és 3393, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Van postája, távírója és vasúti állomása. Hajdan Urukang, Urigan, vagy Urugang volt a neve. 1216-ban Urunkang villa és 1221-ben possessio Urugang néven említik az egykorú oklevelekben. Később már Urugang aliter Zent Iwan alakban szerepel. 1254-ben Opour Sándor fiai Urukang felét a szentmártoni apátságnak adták el. Úgy látszik, hogy e falu még a tatárjárás alatt pusztult el. 1594-ben a török tábor nagy része, Győr ostroma alatt, a szentiváni határban táborozott. A likócsoknak, vagyis lyukaknak nevezett s itt látható gödröket és halmokat is, e tábor maradványainak tartják. 1609-ben a behódolt községek közé tartozik, melyet lakosai elhagytak, mert a törökök zaklatásait tovább tűrni nem tudták. 1699-ben már egyszerűen Szentiván néven szerepel. Ekkor telepített ide a szentmártoni apátság horvátokat, akik az idők folyamán teljesen megmagyarosodtak. Mindvégig a főapátság maradt az ura s a kismegyeri és hecsei uradalom most is ezé, míg Guoth István és neje Likócs pusztát birtokolják. A községbeli róm. kath. templom 1722-ben épült.
Sajnos, valószínű, hogy csak ez az egy ilyen megrajzolt település-térkép van a DVD-n a kamarai térképek között. Ha legközelebb bogarászom, rákeresek Szabásra és Ladra is. A dupla DVD-n többnyre a volt kamarai birtokok birtok -és egyéb térképei vannak, valamint vízrendezési, folyószabályozási térképek és községi határviták földrendezéseinek térképei.
