".. ilyen szürke színű téglából épültek jellemzően."
Ez ha jól néztem "mészhomok" tégla. Kemence építésre nem--de a kéményt építheted belőle../magam is ebből csináltam--kemencét csak jól kiégetett téglából../ha bubos akkor sár, cserép...vagy akár tégla..!
Errefelé ilyen szürke színű téglából épültek jellemzően a régi (80-100 éves) házak. A kérdésem az lenne, hogy ebből a téglából lehet kemencét építeni? Mármint megfelelő a célra, vagy inkább kutassak a tipikus piros színű után? Igazából az elég ritka errefelé, szürkét meg minden bokorban találni :) Köszi a választ előre is.
".. Ezek a szénporos téglák nem alkalmasak kemence építésre..."
Mejegyezném, a szénpot a jobb kiégetés miatt keverték az agyagba. /kevesebb idő alatt, gyorsabban kiégett a tégla/ Ha jól ráfűtöttek--akkor "medvét" fogtak--megolvadt, üvegesre égett az agyag--no ez már kemény mint a gránit. Végülis, lehet ebből is "építkezni" ha megfelelően van kiégetve...! (Bázis információm: Makó Rákosi-uti téglagyár, ujjá-épült 1958.) Nem tudom, müködik-e még!
Ez a szénpor bekeverése az agyagba az 50-es évek környékén jött divatba . Ezek a szénporos téglák nem alkalmasak kemence építésre. A világháború előtt gyártott nagyméretü téglák a jók pont azért mert ezekbe nem volt szénpor.
Mi nemrég építettünk kemencét. Elméletileg vízteresre terveztük, de még a bekötésig nem jutottunk el. Ez egy külső helyiségben van, onnan tervezzük a fűtési rendszerbe való bekötését.
Most bontottuk el a nappaliból a cserépkályhát, és építünk a helyére egy kis melegítő kemencét.
Fenderazigazi! Te hogyan építetted a vízteres kandallót? Mi van alatta, ami a vízteret adja? Nincs véletlenül képed róla? Saját kezűleg csináltad?
Nos, ennyit tudtam meg a tégla szénnel történő égetéséről, egy kerámiában jártas embertől kaptam. Bemásolom egy az egyben:
Téglaügyben nem vagyok túl jártas. Ami a szenet illeti,széntörmeléket kevertek régen a téglákhoz több ok miatt is. Hulladékként olcsó soványítóanyagnak számított. ( A túl plasztikus agyag nehezen szárítható,nagy a zsugorodása,könnyen reped és deformálódik száradás közben) Mivel elég ,csökkenti az értékesebb tüzelőanyag mennyiségét ( ami lehetett szintén szén,csak nem por formáju ) A kiégő téglában az elégő szén könnyen helyi redúkciót okozhatott mert nehezen jutott oxigénhez. Az agyag vörös vasoxidjából elvonva az oxigént 2 vegyértékű fekete vasoxid képződhet amelyik ellentétben a vörössel olvasztó hatásu és emiatt ugyanazon a hőm-leten tömörebbre éghetett ki a tégla mint akkor ha nem kevertek hozzá szenet ( vagy pelyvát,fűrészport,..) Az ilyen tégla inkább szürke volt mint vöröses, különösen a belseje- a felületen könnyebben jutott oxigénhez ezért ott nem redukálódott Mivel tömörebbre égett mint a vörös ezért szebb lehetett a hangja is. Pár hátránya is van az ilyen cserépnek, viszonylag rideg, könnyebben törik( salakszerű üveges olvadék képződik ), nehezen szívja el a vizet a malterből, szürke foltos-nem szép piros színű.
Viszont jobban jártál volna, ha kockákra formázott (ezáltal az álagát formázhatóra gyúrtan hagyva, és nem sárként kiégetve) tömbökkel próbálkozol. Azokon jobban látszik a kiégetés után, hogy reped-e, porlik-e.
Ja, és égetés előtt ki is kellett volna szárítani, mint ahogy a kemencét is szárítod, és először csak szárítófűtéseket csinálsz benne.
Nehogy olyan problémád legyen, hogy a hősokktól az agyagban lévő víz felforr és hirtelen nem tud távozni ezért repeszt, és nem azért, mert rossz a minősége.
Más az, ha hosszú távra jó tapaszt akarsz készíteni, és más, ha olyat, ami bírja az egyszeri nagy felfűtést.
Korábban írtam ,hogy a készülő kemencémnél megrepedt az agyag, csináljak agyagpróbát.Az agyagommal semmi gond ,viszont a téglát nem áztattam be ez lehetett a hibám.
Íme az agyaagpróba képekben:
AZ agyagot a Mályi téglagyárból vásároltam 1000ft/zsák áron.
arány 2:1
arány 1:3
egy kis töltelék próbaként
arány 1:3 +só
agyag homok széna-szalma
Égetés előtt:
irány a sütő
és 1 óra magas hőfokon a sütőben
Nekem a 2:1 arányú keverés bizonyult a legjobbnak, a keverési minőséget a felhasznált anyagok fajtája és minősége nagyban befolyásolhatja.
Köszönöm, érdekes amit írtál...de ha ezzel a szenes eljárással készítették, akkor inkább féligazságot látok. Az agyagot mindenképp csont szárazra kell kiszárítani, csak úgy lehet kiégetni, szóval én nem a nedvesség elszívására gondolok. Inkább abban látom a szenezés lényegét, hogy néhányszor edzettem kést, meg csavarokat és ott légmentesen lezárt faszénbe tettem a cumót, mivel a faszénből szenet vesz fel az edzeni kívánt anyag. Beletettem még egy félig átvágott csavart is és miután megedzettem, eltörtem a csavart és az eltört keresztmetszeten gyönyörűen lehetett látni, hogy milyen mélységben edződött át az anyag. Ami nem edződött át az durva szemcsézetű volt, ami átedződöt(tizedmilliméterek), az pedig egészen finom, selymes felületet adott. Lehet, hogy az agyag is képes felvenni szenet a környezetéből és attól lesz "acélos" hangja? Ez most nagyon feldobott, majd utánajárok és mindenképp beszámolok róla.
Miért nem vágsz egy jóminőségü téglából vágókorongal apró pici téglákat? Mint lehetőség tényleg jó ötletnek tűnik, csak tudod az alkotás öröme:). Valahogy úgy vagyok vele mint az a makettező, aki kiesztergáltathatná a hajóra az ágyúcsövet, de ehelyett homokformát csinál és kiönti. Jó lenne elejétől a végéig saját erőből megcsinálni.
Le merem fogadni, hogy a belső ajtó magassága egyezik a külsö ajtóéval. (a külső ajtót illik alacsonyabbra méretezni....hogy a kiáramló füst ütközzön a kémény falával!. A kemencéről is:
Csinálj egy nagy erős nagy kast gyürücéből, fúzfából vagy más jól hajlitható fából. Ha ez kész burkold hullámpapirral--és mehet rá a törekkel kevert anyag /sár. Majd összetört hódfarkú cserépból élére rakhatsz az anyagba vagy 5 sort./közöttük vékony anyag-réteg és a cserépdarabok lehetőleg kötésre kerüljenek. Ez a héj ne legyen túl vastag 17-20 cm.
Ahogy emelkedik a búbos illő időt hagyni a szárradásra--különben a saját sulyától összeomlik--.
Pontossan nem tudom mitöl lettek ezek a téglák üvegesre kiégetve. De egy idős téglaégetőtöl hallotam hogy a régi téglákat mikor az agyagból elkészítették nagyon sokáig szárították mire az égető kemencébe kerültek és az égetéshez jóminőségü fekete szenet használtak de ő hallott kokszról is hogy azzal is égetek téglát. A koksz az égése rorán a környezetéből kivonja a párát. Hogy mi igaz ebböl azt már pontossan nem tudom mert már nem él az illető.
Miért nem vágsz egy jóminőségü téglából vágókorongal apró pici téglákat?
Én is szeretnék egy "kemencét" építeni, de csak egy miniatűrt, amit rezsóra ültetnék rá.
20x20x40-es belméretűre gondoltam, akkorára, amekkorába egy kilos kenyér befér. Méretarányosan levenném az összes méretet, a téglát is én csinálnám, mivel lehetőségem van agyagozásra és kiégetésére. Rendesen üvegtörmelékkel a hőntartás miat, szóval úgy, ahogy itt a nagyok csinálják.
A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnám "üveges" hangúra csinálni a téglákat, mert ahogy visszaolvasgatom ennek nagy jelentősége van. Mitől lesz üveges hangú egy tégla? Egyéb tipp?
A kemencém fantasztikusan jól működik, közben már a tető is elkészült.
Egy másik témával kapcsolatban szeretnélek kérdezni benneteket. Építtettem egy vízteres kandallót és mondhatom a legcsodálatosabb és egyik leghattékonyabb fűtésem lett...:)
Viszont tudjátok-e, hogy mitől lett az első pár begyújtás után kátrányos a fala belülről (azt hiszem, hogy korán elzártam a kéményt), ez azóta már nem jelentkezik, de a kérdésem, hogy leég-e róla szép lassan, vagy álljak neki kandallópucoló folyadékokkal és kefével...
Annyira nem friss gyártmány ez a tégla, de sejtem melyiket mondod, találtam a nagyból 2 db :) azt hiszem mennyiségileg kevés lesz ez a kettő. Télen úgy se fogom megépíteni a kemencét, gondolom a fagypont alatt nem jó ilyet csinálni.
A mostanában gyártott kisméretű tégla nem alkalmas kemence építésre. Csak a régi nagyméretű tégla alkalmas abból is azok a legjobbak amelyiket ha megütöd egy kalapáccsak akkor üveges csengése van. Habarcsnak agyag és homok megfelelő arányú keverékét kell használni, vagy Rath BR1000-es tüzálló habarcsot.
Jajj habarcs persze hogy lenne, azt mondjuk elfelejtettem odaírni, csak összeraktam hogy kb hogy nézne ki, a "bejárat" méretét onnan vettem, hogy van egy akkora tepsink ami épp befér oda. Igen úgy gondoltam hogy a fűtő és sütőtér egy helyen legyen, és alatta valami fatároló rész. Jobban járnék ilyen méretekkel, hogyha inkább alulról jönne a fűtés? aztán oda valami rács, és azon sülne a pizza és egyéb? A fontos kérdés viszont az, hogy kibírja-e a habarcs-falazótégla kombináció azt hogyha sütök, nem szeretném ha összedőlne 1-2 éven belül az egész.
vagy samottból.
az elkészült alap, és a belsőajtó 
.
arány 2:1
arány 1:3
egy kis töltelék próbaként
arány 1:3 +só
irány a sütő 
