nyilván hazabeszél mindenki! nemtudja a kőmüves hogy milyen lesz a házad, nemtudja a szerelő hogy jó lesz e a kocsid,és az orvos is találomra irja fel neked a pirulát. de szerencsére itt mindent megtanulhatsz a hozzászólásokból.
az épités során vagy végén nemigen lehet kiprobálni a kemencét,csak a kiszáritás után. addigra az épitő már messze jár. az égetés az relativ,bármiből is legyen épitve a kemence ha felfütik és olyasmit raknak bele aminek kissebb hőfok kell akkor égetni fogja. szerintem. irt már ide dicsérő szavakat samottoskemence tulajdonos.
Hagyd a francba azt a minimális fekete holmit a belsején, semmi jelentősége nincs...én már 3 éve fűtök egy szuper vízteressel.Első alkalomkor megfeketedett azóta sincs annyi rajta hogy érdemes lenne vele foglalkozni...........de ha jól bedurrantassz, leég rendesen róla......
Szerintem tudhatja, ha az építető vendégül látja. Adódhat olyan eset, ahol véletlenül a kétkezit is meghívják.
Az előzőekben volt aki áradozva hálálkodott a felépített kemencéjéért. Pl. ő is mondhatna véleményt.
FELHÍVOK MINDEN SAMOTT KEMENCE TULAJT, HOGY ÍRJON TAPASZTALATAIRÓL! - Bár ez kétségbeesettnek hangzik vállalom.
Nem mindenáron a samott mindenekfelettiségét akarom igazolni.
Mindössze nem tudom eldönteni, hogy a kétrétegű kemencém leendő építésénél a sütőteret (alj és harang) téglából vagy samottból építsem-e? Sütni - mindent - szeretnék benne, de fűteni is egy kb. 90m3-es helyiséget. A sütőtér átmérője 90 cm, a külső burkolat téglából, búbos formára építve. A fűtéshez a két réteg közül a meleg levegőt kiszellőztetni a térbe.
Az előbbiekben feldobták a labdát a samott kemence égető mivoltát illetően. Cassul! Örülnék, ha véleményt nyilvánítanál, és leírnád tapasztalataidat a sütögetésekről. Az építesek során csak van módod kipróbálni is a kemiket?
Az általam eddig látott kemencéket valóban kb 3 óráig kellett fölfűteni ahoz hogy hust is meg lehessen sütni de a fölfűtési idő nem attol függ hogy miből van a kemence. Egy teljessen samotból épített kemencét is láttam amit a sütést megelőző nap este már egyszer befütöttek hogy a másnap reggeli újboli begyujtásra már egy kicsit meleg legyen a kemence. Ennek ellenére nem tudták megsütni a husokat, egy gázos disznóperzselővel kellett melegíteni sütés közben.
Szerintem a kemence elkészítésében és annak a hőszigetelésén múlik menyi ideig lehet sütni egy kemencében.
Nézd meg az én kemencémet a kemence használatánál pontossan leírtam a fölfütési időket és a hőfokokat.
Egy kevésbé jó hőszigetelő anyagot gyorsabban tudsz teljes tömegében átmelegíteni és azt egyenletesebben adja vissza. A samottal könnyen úgy jársz, hogy a belső felülete túl forró, a tömege meg még át sem melegedett. Viszont, amikor a túlhevült réteg hűl, a hőt nehezebben pótolja belülről.
Tudom, hogy régi vita a samot használata. Az "éget" nem attól függ, hogy mennyire fűtöm fel? Én arra merek gondolni, hogy egy kisebb terű - pl., mint amit cassul feltett - rövidebb idejű fűtésével is elérhetjük a sütéshez szükséges hőfokot és akkumlált hőt. Ha egy tégla kemence 3 órás fűtés után tudja megsütni a belé helyezett húst, akkor egy samottos ennél rövidebb idejű fűtésével is elérhetjük a kívánt célt. Vagy nem?
".. ilyen szürke színű téglából épültek jellemzően."
Ez ha jól néztem "mészhomok" tégla. Kemence építésre nem--de a kéményt építheted belőle../magam is ebből csináltam--kemencét csak jól kiégetett téglából../ha bubos akkor sár, cserép...vagy akár tégla..!
Errefelé ilyen szürke színű téglából épültek jellemzően a régi (80-100 éves) házak. A kérdésem az lenne, hogy ebből a téglából lehet kemencét építeni? Mármint megfelelő a célra, vagy inkább kutassak a tipikus piros színű után? Igazából az elég ritka errefelé, szürkét meg minden bokorban találni :) Köszi a választ előre is.
".. Ezek a szénporos téglák nem alkalmasak kemence építésre..."
Mejegyezném, a szénpot a jobb kiégetés miatt keverték az agyagba. /kevesebb idő alatt, gyorsabban kiégett a tégla/ Ha jól ráfűtöttek--akkor "medvét" fogtak--megolvadt, üvegesre égett az agyag--no ez már kemény mint a gránit. Végülis, lehet ebből is "építkezni" ha megfelelően van kiégetve...! (Bázis információm: Makó Rákosi-uti téglagyár, ujjá-épült 1958.) Nem tudom, müködik-e még!
Ez a szénpor bekeverése az agyagba az 50-es évek környékén jött divatba . Ezek a szénporos téglák nem alkalmasak kemence építésre. A világháború előtt gyártott nagyméretü téglák a jók pont azért mert ezekbe nem volt szénpor.
Mi nemrég építettünk kemencét. Elméletileg vízteresre terveztük, de még a bekötésig nem jutottunk el. Ez egy külső helyiségben van, onnan tervezzük a fűtési rendszerbe való bekötését.
Most bontottuk el a nappaliból a cserépkályhát, és építünk a helyére egy kis melegítő kemencét.
Fenderazigazi! Te hogyan építetted a vízteres kandallót? Mi van alatta, ami a vízteret adja? Nincs véletlenül képed róla? Saját kezűleg csináltad?
Nos, ennyit tudtam meg a tégla szénnel történő égetéséről, egy kerámiában jártas embertől kaptam. Bemásolom egy az egyben:
Téglaügyben nem vagyok túl jártas. Ami a szenet illeti,széntörmeléket kevertek régen a téglákhoz több ok miatt is. Hulladékként olcsó soványítóanyagnak számított. ( A túl plasztikus agyag nehezen szárítható,nagy a zsugorodása,könnyen reped és deformálódik száradás közben) Mivel elég ,csökkenti az értékesebb tüzelőanyag mennyiségét ( ami lehetett szintén szén,csak nem por formáju ) A kiégő téglában az elégő szén könnyen helyi redúkciót okozhatott mert nehezen jutott oxigénhez. Az agyag vörös vasoxidjából elvonva az oxigént 2 vegyértékű fekete vasoxid képződhet amelyik ellentétben a vörössel olvasztó hatásu és emiatt ugyanazon a hőm-leten tömörebbre éghetett ki a tégla mint akkor ha nem kevertek hozzá szenet ( vagy pelyvát,fűrészport,..) Az ilyen tégla inkább szürke volt mint vöröses, különösen a belseje- a felületen könnyebben jutott oxigénhez ezért ott nem redukálódott Mivel tömörebbre égett mint a vörös ezért szebb lehetett a hangja is. Pár hátránya is van az ilyen cserépnek, viszonylag rideg, könnyebben törik( salakszerű üveges olvadék képződik ), nehezen szívja el a vizet a malterből, szürke foltos-nem szép piros színű.
Viszont jobban jártál volna, ha kockákra formázott (ezáltal az álagát formázhatóra gyúrtan hagyva, és nem sárként kiégetve) tömbökkel próbálkozol. Azokon jobban látszik a kiégetés után, hogy reped-e, porlik-e.
Ja, és égetés előtt ki is kellett volna szárítani, mint ahogy a kemencét is szárítod, és először csak szárítófűtéseket csinálsz benne.
Nehogy olyan problémád legyen, hogy a hősokktól az agyagban lévő víz felforr és hirtelen nem tud távozni ezért repeszt, és nem azért, mert rossz a minősége.
Más az, ha hosszú távra jó tapaszt akarsz készíteni, és más, ha olyat, ami bírja az egyszeri nagy felfűtést.
Korábban írtam ,hogy a készülő kemencémnél megrepedt az agyag, csináljak agyagpróbát.Az agyagommal semmi gond ,viszont a téglát nem áztattam be ez lehetett a hibám.
Íme az agyaagpróba képekben:
AZ agyagot a Mályi téglagyárból vásároltam 1000ft/zsák áron.
arány 2:1
arány 1:3
egy kis töltelék próbaként
arány 1:3 +só
agyag homok széna-szalma
Égetés előtt:
irány a sütő
és 1 óra magas hőfokon a sütőben
Nekem a 2:1 arányú keverés bizonyult a legjobbnak, a keverési minőséget a felhasznált anyagok fajtája és minősége nagyban befolyásolhatja.
Köszönöm, érdekes amit írtál...de ha ezzel a szenes eljárással készítették, akkor inkább féligazságot látok. Az agyagot mindenképp csont szárazra kell kiszárítani, csak úgy lehet kiégetni, szóval én nem a nedvesség elszívására gondolok. Inkább abban látom a szenezés lényegét, hogy néhányszor edzettem kést, meg csavarokat és ott légmentesen lezárt faszénbe tettem a cumót, mivel a faszénből szenet vesz fel az edzeni kívánt anyag. Beletettem még egy félig átvágott csavart is és miután megedzettem, eltörtem a csavart és az eltört keresztmetszeten gyönyörűen lehetett látni, hogy milyen mélységben edződött át az anyag. Ami nem edződött át az durva szemcsézetű volt, ami átedződöt(tizedmilliméterek), az pedig egészen finom, selymes felületet adott. Lehet, hogy az agyag is képes felvenni szenet a környezetéből és attól lesz "acélos" hangja? Ez most nagyon feldobott, majd utánajárok és mindenképp beszámolok róla.
Miért nem vágsz egy jóminőségü téglából vágókorongal apró pici téglákat? Mint lehetőség tényleg jó ötletnek tűnik, csak tudod az alkotás öröme:). Valahogy úgy vagyok vele mint az a makettező, aki kiesztergáltathatná a hajóra az ágyúcsövet, de ehelyett homokformát csinál és kiönti. Jó lenne elejétől a végéig saját erőből megcsinálni.
Le merem fogadni, hogy a belső ajtó magassága egyezik a külsö ajtóéval. (a külső ajtót illik alacsonyabbra méretezni....hogy a kiáramló füst ütközzön a kémény falával!. A kemencéről is:
Csinálj egy nagy erős nagy kast gyürücéből, fúzfából vagy más jól hajlitható fából. Ha ez kész burkold hullámpapirral--és mehet rá a törekkel kevert anyag /sár. Majd összetört hódfarkú cserépból élére rakhatsz az anyagba vagy 5 sort./közöttük vékony anyag-réteg és a cserépdarabok lehetőleg kötésre kerüljenek. Ez a héj ne legyen túl vastag 17-20 cm.
Ahogy emelkedik a búbos illő időt hagyni a szárradásra--különben a saját sulyától összeomlik--.
vagy samottból.
az elkészült alap, és a belsőajtó 
.
arány 2:1
arány 1:3
egy kis töltelék próbaként
arány 1:3 +só
irány a sütő 
