még kiegészíteném, hogy nem páncélosokra mondom ezt, hanem harckocsikra. Az önjáró lövegeket nem igazán néztem meg, bár azoknál jellemzően nem voltak nagy veszteségek, ugyanis ők csak a gyalogságot támogatták általában, kivéve a Konradok idején azt hiszem a 1. gárda gépesített hadtest (vagy a18.hk.hdt??) kapott egy csomó önjáró löveget harckocsi helyett, tehát lényegében harckocsi szerepkörben vetették be, de ez nagyon nem volt jellemző...
általános választ nem tudok adni neked, viszont véletlenszerűen kiválasztottam a 27. önálló gárda harckocsi dandár 44 októberi jelentéseit, és ez látható benne (dátum nélkül közlöm, és egyébként nem mindig harcolt a dandár a hónap folyamán):
tudni kell, hogy két megnevezés van a szovjet harckocsi jelentéseknél a kilövésre, az egyik a kilőve, a másik a kiégve. Gondolom az utóbbi azt jelenti kiég, esetleg el is száll a torony. Ezt a tipusú kilövést főleg német harckocsikkal való harcoknál látni, mert azok általában addig lövik, amíg ki nem ég (ha ráérnek), itt a jelentésben többségében tüzérségi tűz miatti kilövések találhatók, ahol nem mindig ég ki a harckocsi. Egyébként ugye a szovjet hk taktikában (ekkor) nem szerettek német harckocsival találkozni (ez persze érthető :))), amikor lehet kerülték őket, így nem mondható hogy hk-hk harc jellemző általában, hanem vegyesen...
na de az adatok:
----------
1db T-34 kiég, 1 sebesült, 3 eltűnt
----------
2db T-34 kilőve (tüzérség), 1 halott 1 sebesült (és egy fő olvashatatlan, de nem eltűntnek tűnik)
----------
kiégve: 3db T-34, 1db Szu-76, kilőve: 1db T-34, bennégett a hkban: 1+3 (az egy a tiszt), sebesült 2+4
----------
2db T-34 technikai okok miatt leírva, 0 veszteség a létszámban
----------
1db T-34, 2 halott
----------
1db T-34 kilőve, 2 sebesült
------------------------------------------
tehát én azt látom, ha kiég akkor 1-2 ember biztosan meghal, ha kilőve, akkor sűrűbben megússzak csak sebesüléssel
Norbert csinált a Konrádoknál valami összesítést a kilőttek és a kiégettek arányáról most nem emlékszem rá, de belenéztem a 18. harckocsi hadtest anyagaiba, ott az arány 2/3 3/4 között volt a kiégettek aránya.
(egyébként a kilőttek nagyjából javíthatóak voltak, a kiégett valszeg nem. A németeknél ez az arány 1/2 környéként volt, vagy még kicsit jobb is).
Meg tudná mondani vki, hogy a 44-45 hadműveleteiben közölt orosz páncélos veszteségeknél arányaiban kb. mekkora veszteséget szenvedhetett a kezelőszemélyzet? Másképp fogalmazva: ha mondjuk 2000 páncélosveszteséget jelentettek a frontok, akkor ez megközelítőleg hány főnyi veszteséget takarhat ez az adat a kezelőállományt tekintetében?
Forrast ne kerj, ez nem tortenelmi dokumentum, csak egy takekoztato jellegu iras. Arra akartam utalni, hogy nem az ujjunkbol szoptuk a szamot, hanem ez igy koztudott. Hogy mi van mogotte arra en is kivancsi vagyok ezert is varom azt a konyvet amit ha jol tudom most csinalnak.
Azt hittem legalább a frontvonal változása... szerintem arra az inkriminált mondatra utaltál: "V tychto bojoch poloz'ilo... ezekben a harcokban a szovjet hadsereg több, mint 20 ezer katonája tette kockára életét "( mondjuk halt hősihalált).
Forrást viszont nem látok hozzá megadva. N.L. erre azt mondaná, hogy annyit ér, mint a tornavidéki földművesek visszaemlékezései :) Sőt :))
Egyébként anno nem 25 ezret emlegettetek egy éve?:)
ha van valakinek készlete, khmm, szívesen ajánlanék rá fotózandó területet, és egyébként vonatkozik rá a repülési szabályok, mert pont a százhalombattai finomító környékén tilos repülni a térképek alapján...
Kedves tőled, köszi. Azt hittem az íróasztal szakemberekhez közelebb áll, de majd, ha ráérek megpróbálom megkeresni a szlovákoknál:) Végül is nekik tudni kellene mikor "szabadították" fel őket a szovjet testvérek (helyenként meg a románok).
Egyébként egy elméleti kérdés, ismerjük a front helyzetét január 1-jén, aztán azt, hogy jan.12-én indított támadást a 27. szovjet hadsereg, meg a szomszédos románok és jan.20-én érték el Jolsvát (tehát végleg elhagyták Torna térségét). A kérdés csupán az, hogy a két időpont közt merre járt a front és január 12-án honnan is indították a támadást?
10408. sz hozzászólásomat érdemes tanulmányozni, tudom kicsit régen volt... (a többi hozzászólásomban sem zártam ki kislétszámú szovjet katonát (viszont egy többszörösen régi visszaemlékezés nekem kevés, hogy el is fogadjam)
Ez a diplomacia. Mindenki azt hiszi, hogy neki adtam igazat ( pedig kozben magamnak adtam igazat :))) ). El kellenne gondolkodnom a politikusi palyan. :))))
Kösz a beismerést, hogy szovjetek is lehettek ott, nehéz szülés volt :)
Egyébként sosem állítottam, hogy a Plijev lovas-gépesített csoportosítás dübörgött átt a falun, annak feltartóztatására egy villámgéppuska igen kevésnek tűnik. Egy felderítő szakasz szétveréséhez, megfutamításához viszont elég lehet, ha sikerül meglepni. Aztán mikor visszatértek kicsit nagyobb létszámban, óvatosabban a németek nyoma már rég kihűlt... Ennyi volt a történet kozák része a románok sávjában:)
de tovább nincs kedvem győzködni showtimest, hogy ott románok voltak max kis létszámban voltak ott szovjet katonák is.
Ugyanis eltörpül ez a dolog ahhoz képest mit kellene még feldolgozni:
a 2. magyar hadsereg doni eseményeiről kb 15-30.000 oldal anyag van becsléseim szerint. Ezek nagy része a januári áttörésről szól. Hihetelen anyagot kellene valakinek feldolgoznia. Lassan belátom, hogy az én életembe részleteiben ez már nem fér bele, eltemet a többi téma (Ercsi, Margit-állás), még Varsó is kérdéses...
Tehát fiatal hadtörténészek, ha 2vh témát kerestek ott a 2.m.hds. messze nincs feldolgozva. A szovjet oldalról vagy 150-200 oldalam van (csak január), de ha kell ezt fel lehet tornászni akár pár ezerre. Szóval szépen lehet kutatni! Vágjatok bele, mert valakinek meg kellene tennie, az ott harcolókért is...
