Viszont nézd meg az 1905-ös cikkében az egyidejűség definícióját. Tényleg nézd meg. Miért a fénysugarak időpontját definiálja a fénysugarak időintervallumja helyett? Úgy nézd meg, hogy nálam okosabb emberekben is felmerült ez. Nem lett volna jobb, ha mégis meghagyta volna az időintervallumokat? Mélyebb a dolog, mint amilyen hülyének néz ki a kérdés.
Amúgy Einstein nagy ívben leszarta az óraszinkronizálást
Olyannyira nem szarta le, hogy explicite beszél a szinkronizálás definíciójáról. Idézek az eredeti 1905-ös cikkből: Wir nehmen an, dass diese Definition des Synchronismus in widerspruchsfreier Weise möglich sei, und zwar für beliebig viele Punkte, dass also allgemein die Beziehungen gelten stb. Fordítsam vagy érted?
Amúgy az egyidejűséget nem időintervallumokkal definiálja Einstein, hanem szinkronizált órasereggel. Ha tudsz más definíciót az egyidejűségre, akkor oszd meg velünk.
Én [t1,t2] időintervallumon a t1<=t<=t2 pillanatok összességét értem. Te valami mást? Einstein amúgy nemigen tévedett, mert a téziseit sorra igazolják a kísérletek.
Vannak objektív dolgok, amiket nem lehet elkenni filozofálással. Pl: Készítünk egy légi felvételt az alagút felett lebegő léggömről. Kilóg a vonat az alagútból vagy nem lóg ki a fényképen?
Amúgy definiálnod kellene, mit értesz valóságos hosszon. Általában hosszon a rúd két végének a távolságát szokás érteni, és semmi se mondja azt, hogy ez csak a rúdtól függjön. Ha a fénysebesség minden IR-ben c, akkor nem csak a rúdtól függ a két végének a távolsága, hanem a rúd sebességétől is. Ez van, még akkor is, ha ezt nem tudod elképzelni.
Nem azt mondom. Azt mondom, hogy egy mozgó merev rúd két végének távolsága nem egyezik meg a rúd sajáthosszával, hanem annak csupán (1-(v/c)2)1/2-szerese, ahol v a rúd sebessége és c a fénysebesség. Más a rúd két végének a távolsága, mint a rúd saját hossza. Az előbbi függ a sebességtől, az utóbbi nem.
Én tudom, hogy a hossz relatív, ezért hülye lennék abban megállapítani az aranyrúd értékét. A sajáthossz azonban csak a rúdtól függ, abban állapítanám meg az aranyrúd értékét, valójában ezt teszik a jelenlegi aranyárusok is (odamennek a rúdhoz, megállnak mellette és lemérik).
Te nem érted, nem hiszed, hogy a hossz relatív mennyiség, ezért ostoba vicceket csinálsz belőle, mint egy óvodás. Lehet azon is viccelődni, hogy a Föld csak úgy kering a Nap körül, mintha madzag kötné össze vele, meg azon is hogy sokmillió spermiumból csak egy jut be a petesejtbe, meg azon is, hogy voltak dinoszauruszok, meg azon is, hogy evolúció létezik az élővilágban és a csimpánz génállománya 99%-ban azonos az emberével. Aki ezeken viccelődik, az csak magából csinál bohócot, mert nyilvánvalóan nem érti, mit beszél.
Amúgy helyesebb lenne nem egyszerűen hosszról beszélni, hanem mindig hozzátenni, hogy "a hossz ezen vagy azon megfigyelőhöz képest", ahogy a sebességhez vagy távolsághoz is mindig odaértjük, hogy "mihez képest". Sajnos a köznyelv a mindennapos megfigyelésekre épül, ahol mérési hibán belül bármely két megfigyelőhöz képest vett hossz megegyezik, magyarán a köznyelvben úgy rögzült, hogy a hossz csak a tárgynak a tulajdonsága, röviden a hossz nem relatív. De ez nem azt jelenti, hogy nem az, csak nem így rögzült a nyelvben és a gondolkodásunkban. Ez a baja többek között Astrojannak és másoknak, akik nem tudnak absztraktan gondolkodni, a nyelvtől, és a berögzült fogalmaktól elszakadni.
Astrojannak személyre szabva: Ha az aranyárusok ténylegesen kereskednének nagyon gyorsan közlekedő aranyrudakkal, akkor rögtön nem azok hossza szerint állapítanák meg a rudak árát, egyszerűen mert tudnák, megtapasztalnák, hogy a hossz nem csak a rúdtól függ, hanem a megfigyelő és a rúd relatív sebességétől is. Ugyanígy senkinek nem jut eszébe egy autó árát attól függővé tenni, hogy milyen gyorsan halad valakihez képest vagy milyen távol van tőle, egyszerűen mert tudjuk, megtapasztaljuk, hogy ezek a mennyiségek relatívak, nem csak az autótól függnek.
Te úgy gondold, hogy összemegy. Nem rossz verzió. De csak egy verzió. Marhaság kardoskodni mellette, mert ugyanolyan jó a másik esély. A tudomány pedig azt mondja, hogy lehetetlen dönteni a kettő között. Úgy látom, hogy a tudomány felett állsz, de ez nem meglepő számomra.
Összemegy alatt mi azt szoktuk érteni, hogy a két végének távolsága megrövidül, nem azt, hogy a test szerkezetével bármi történne. A testtel gyakran nem is történhet semmi, mert a hosszrövidülés akkor is fellép, ha pusztán a megfigyelő kapcsol gyorsabb sebességre, mert csak megfigyelt tárgy és a megfigyelő relatív sebessége számít.
De a mozgó vonat elejének és végének távolsága ténylegesen lehet akár csak egyszázada az álló hossznak. Ez nem valami látszat vagy érzékcsalódás, hanem ami van. Ezt mondja a Lorentz-trafó.
Pedig világos állást foglal. Összemennek, mint a gatya, ez a Lorentz-trafó azonnali következménye. Tisztázhatnánk is végre, ha egyetértenél a koordináta definíciójával vagy elmondanád, te mit értesz koordinátán. Addig amíg nem tisztázod, azt gondolsz, amit akarsz. De utána már nem.
Mégegyszer. Szerintem a specrel nem foglal állást abban, hogy a mozgó testek összemennek, mint a mosásban a gyapjúgatya. Mondom: nem foglal állást, figyelsz?
