kérnéém a segítségeteket hogy a mellékelt képen a származása és a Hont vármegye között milyen település szerepel? vagyis hogy honnan származik az egyik ősöm. gondoltam vadkertre de az nem hont megye köszi ági
Azt szeretném megkérdezni, hogy a MOL adatait digitalizálják és a neten elérhetők lesznek az anyakönyvek? Az óbudai épület előtt láttam a táblát(nem most, már régebben, csak elfelejtettem megkérdezni).
Csehországban érdekeltek számára jelzem, hogy az Opavai Levéltárn (ZA Opava), és az alá tartozó Olmützi Levéltár (SOKA Olomouc) anyakönyvei elérhetővé váltak a neten.
<b>http://matriky.archives.cz</b>
az oldal csehül, németül és angolul érhető el, alapeset a cseh.
Lehet, nincs még minden fent, illetve ha valamit nem találsz, lehet, szomszédos településeket kell nézni, ahol akkoriban volt plébánia...
Sokat járok ezen az oldalon, de nagyon ritkán szólok hozzá, mert sajna nem igen érek rá!
Most a segítségeteket szeretném kérni.
Kutatom a nemes Ary családot. Elég sok adat megvan, de vannak szálak ahol elakadtam. Ha valaki kutatta már az Ary családot szívesem venném segítségét. A szálak egyenlőre Szinérváralja, Tivadar (szatmár vármegyei), Kölcse! A kölcsei anyakönyvet kutatta Valaki? Ebből kellene részletesebb adat, hogy tovább haladhassak!
Boldog Új Évet kívánok Mindenkinek!
Ebből a kiadványból vetted a következő beírást.
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjaiKún-Szabó. Szabolcsmegyéből származott Gyöngyöspatára, innen pedig Gergely Lőrinczibe ment lakni. Az 1754. évben szerepelt fia Ferencz diákkorában önkényesen felvette a Lőrinczy nevet. A megyében kihirdetve nem volt. (1754. év 119. sz. 259. jkl.)
tehát a kérdésed mit jelent: 1754. év 119. sz. 259. jkl., vagyis
a jkl. jelentése = vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv lapja
Tehát nem kell egyebet tenned, mint a levéltárban erre a fent nevezett kiadványra hivatkozni.
Boldog uj evet, es sok szerencset es nem csak a csaladkutatasban! Meg mindig a 2008.marcius 26.an irt leve alapjan irok par sort. A szőgyéni Stégmárok (mára igy "átváltozott" a név, ez nem magyarositas!) kutatásában odaig jutottam, hogy 1738-tol fel tudom vázolni a csaladfat. Két utalást talaltam a halálozási anyakönyvekben, honnan is jöttek a német települők. Sajnos egyik helység elnevezése sem visz előbbre. Az 1799 evi bejegyzés: Svécia - Svédország latin elnevezése, a másik pedig nem ad semilyen eredményt Az 1800-as Svevitis. Ami bizonyos az az, hogy a telepités első hulláma 1711-ben indult, akkor érkeztek a Rajna melléki németek. Szőgyén ugyanis a Rákóczi-féle felkelés idején is frontterület volt. Csak a harcok befejeztével indult meg a betelepités. Mennyire jutott a kutatással? Dunaszentmiklós anyakönyveiben nem talált utalást az eredeti szülőhelyükre? Ha eredményes volt, kérem ossza meg velem az infokat! Köszönöm válaszát: Klára
Domanics Lehota. Tót falu Trentsén Vármegy. földes Ura a’ Domaniczi Plébánia. lakosai katolikusok, határja középszerű, legelője, fája elegendő van.
2./ DOMAFÖLDE. Domanitz. Tót falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, Hodostól nem meszsze, ’s ennek filiája, a’ felső Lendvai Uradalomban, ambár minden javai vannak; de mivel határja néhol soványos, második Osztálybéli.
A Lehotai Lendvay család birtokai voltak mindkét helyütt feltehetőleg ők telepítették be a Pöstyén környéki birtokaikról a Vas megyei Domaföldere a tót lakosságot, innen eredhet pl. a család neve.
Keresem a nevem eredetét (Domonics) és találtam a Főrendházi naplókban egy hivatkozást (Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30. • 1892-101 (1892-VI-82), http://mpgy.ogyk.hu/) a nevemre, itt Zichy Nándor gróf megemlíti a Trencsén vármegyei (Vág-besztercei járás) Domonics községet, de máshol ezen a névem már nem találom, hanem csak. pl. Domanizs vagy Domanis néven.
A mai Szlovákia területén meg is találtam egy névre hasonló települést, valószínűsítem, hogy ez megegyeik a gróf által említettel, de nem vagyok benne biztos.
Én az alábbi vezetéknevű felmenőim származását, történetét keresem: Domonics, Gyuricza, Vedrédi.
Megjegyzés: kutatások szerint a Gyuricza nem az Endrődi ágból származik.
Ezek a családok Csongrád (vár)megye területén, Kistelek környékén találhatóak, 1780-as évekig kisebb kihagyásokkal tudom is követni, de az ez előtti időkben már nem.
Nem tartom valószínűnek, már csak azért sem, mert az egyházi anyakönyveket csak a népnyelv (és a családkutatók) nevezik születési és házassági anyakönyveknek, valójában azok keresztelési, esketési és halálozási anyakönyvek, amelyek a szentségek kiadását tartalmazzák, és azokkal együtt az események dátumait.
Az egyházi feloldozás (és szertartás) nélküli temetések általában nincsenek az egyházi halálozási anyakönyvekben.
Az I. (és majd a II.) világháború frontokon, hadikórházakban vagy hadifogságban elhunyt áldozatok egy részének halálozási adata bekerült az állami anyakönyvekbe, gondolom azoké, akik szerepeltek valamilyen hivatalosnak tekintett veszteséglistában.
I. világháború - az egyik ükapám maradt ott. A Kriegsarchivban is szeretném kerestetni, de egyelőre a születési dátumát sem tudom. Mindenesetre köszönöm az infót!
Melyik háborúban? Az egyházit nem tudom - már ha vezették még ezeket akkortájt, ugyanis sokhelyütt berekesztették az egyházi anyakönyveket és nem folytatták 1895. szep. 30 után - az állami anyakönyvekbe az első világháborúban elesett, eltűnt katonák sokszor akár évtizedekkel később vannak csak bejegyezve, de nem minden esetben szerepel a halálesetük (én sem találtam meg dédapámat Pécelen).
