A d/c ott van az idődilatáció miatt. De szerinted miért van ott? Itt már nincs háromszög, mivel minden egy vonalban van! Szóval valóban ott van a d/c, de levezetnéd ezt a csoda módszereddel?
Lefordítom magyarra: szerinted adott az abszolút idő és az abszolút tér, ahogy azt Arisztotelesz óta mindenki tudja, de sajnos vannak zavarosfejű "specrelhívők", akik azt hiszik, hogy ők találták fel a Pithagorasz-tételt, de mivel azt hibásan alkalmazzák, mindenféle ellentmondásos következtetésre jutnak belőle.
Tudom, hogy sokszor az egyszerűt nehezebb megérteni mint a bonyolultat.
Félreérted, nem az abszolút álló, hanem éppen ellenkezően: az abszolút mozgó, azaz tisztán kizárólag relatív mozgásként értékelhető mozgású rendszerekre igaz.
A fény a forrásától a forrás rendszerében mindig c sebességgel távolodik a c vektor irányában.
A fény a detektorhoz mindig c sebességgel érkezik a c ventor irányában.
Az ne zavarjon meg senkit, hogy ha a forrás fénye a detektor rendszerében lévő dobozon két olyan lyukat üt, amelyeket összekötő egyenes merőleges a forrás v sebességvektorának irányára.
Mert ez az irány csupán a c sebességvektor v-re merőleges komponense.
"de ezt talán olyan társaságban lenne érdemes megtenni, amelyik fogékony a Lorentz-elvre"
de semmiképp sem olyanban, amelyik érti, hogy a lorentz elvből nem tudsz levezetni semmi olyasmit, amit a specrelből le lehetne. pusztán ki kell cserélni a fogalmakat:
önkényesen választott rendszer -> álló rendszer sebesség az ÖVR-ben -> abszolút sebesség sebesség más IR-ben -> IR-beli látszólagos sebesség
stb. ha neked ez kell ahhoz, hogy érdemben tudjál nyilatkozni, akkor ott valami nem stimmel. ha meg le tudsz belőle vezetni bármit, ami a specrellel ellentmond, akkor pláne nem stimmel valami.
lorentz elméletben van álló rendszer. mivel van éter, amihez képest a fény terjed. csak sajnos ez a rendszer nem különböztethető meg a többitől, legalábbis elektrodinamikai vagy mechanikai méréssel.
ne köss bele olyasmibe, ami nem hibás. marad belekötnivaló bőven úgy is :)
Még valamire felhívnám a figyelmedet. A megállapításaid az abszolút nyugvó rendszerben igazak. Ez nem baj, mert mindig az abszolút sebességek különbsegét mérjük, de a számításokat sebességkülönbségekre át kell számolni. Pl. ha az abszolút rendszerbe beteszünk egy inerciális koordinátarendszert, akkor ettől az inerciarendszertől már sebességkülönbségeket mérünk. Ez a sebességkülönbség felel meg a relatív sebességnek, nem pedig az abszolút sebességek.
Amiatt komplikáltabb a Lorentz-elv, mert sebességkülönbségekkel kell számolni, míg a specrellel egyből relatív sebességgel számolunk.
Izgalmas lenne ezt a témát kibontani a fényetalonokra támaszkodva, de ezt talán olyan társaságban lenne érdemes megtenni, amelyik fogékony a Lorentz-elvre.
"azt írtam, hogy mindkét rendszerben ugyanazon c sebességgel tarjed a fény, mindkét rendszerben ugyanazon c sebességvektort bontjuk fel v és d komponensekre. "
Nem. Azt mondtad, hogy a detektor rendszerében a (0,-0.6) koordinátától (0,0) koordinátáig haladó fény impulzus nem 0,6 hosszt tesz meg, ami marhaság. Ha két pont között 0.6 a távolság, akkor ha az egyik pontból a másikba halad bármi, akkor az 0.6 távolságot tesz meg. Ez sima koordináta geometria.
Ha pedig szerinted a fenti távolságot nem 0.6s alatt teszi meg a fény, akkor a sebessége nem 1. Ez meg egyszerű fizika.
"Vagy úgy véled, hogy a d/c arányon felül más is van a mérési eredményekben?"
Ha egyirányú Dopplert mérünk (márpedig a kísérletek többségében azt mérnek), akkor a te általad bevezetett d/c sehol nem jön elő mégis kijön a relativisztikus Doppler képlete által jósolt érték.
Ne humorizálj rosszul áll neked. Nagyon unom az értetlenkedésed.
Én nem humorizáltem, hanem leírtam, hogy hogyan érthető, amit mondtál.
Nem én vagyok értetlen, hanem Te érthetetlen.
És ez semmivel sem személyeskedőbb annál, mint amit Te írtál nekem.
Azért állsz értetlenül, mert a specrelben nincs olyan, hogy a mozgó sugárforrás frekvenciáját az állóból mérjük.
Miért ne lenne? Természetesen egy álló(nak tekintett) rendszerben bármilyen (a rendszerhez képest) mozgó fényforrás frekvenciáját meg lehet mérni a specrel szerint.
De ez már igazán nem neked való.
Te is hagyd a személyeskedést, ha mástól is ezt várod el.
A vitát nem kell lezárni, vita nincs is, csak egy kérdést tettem fel korábban meg egy másikat).
Leírtam egy konkrét példát, megkérdeztem két bejelölt távolság közötti hosszt.
Ha nem tudsz rá válaszolni, ne válaszolj, nem baj.
Különösen nem lehet példával cáfolni, ezért mondom, hogy nem érted.
Semmit nem cáfoltam, nem is akartam. Egy példa arra való, hogy megoldják.
Te ezt nem tudod, e helyett 4 koncepciót vázolsz fel, sokadjára, majd rátérsz ismét valamiféle objektivitásra, viszont amikor ezekre válaszoltam, azt mondtad nyelvészkedés.
Figyelem: személyeskedő megjegyzés következik, gyerekek, gyenge idegzetűek ne olvassák el:
Kíváncsi vagyok, hányféle kíbúvót találsz még, ha ténylegesen fizikáról van szó.
Hagyd az egészet, egyszerűen nem akarják érteni. Új nekik a Lorentz-elv, amely csak az álló rendszerből mér, sohasem mérünk a mozgóról. Azt hiszik ez hülyeség.
Ne humorizálj rosszul áll neked. Nagyon unom az értetlenkedésed. f az álló forrás frekvenciája, f(*) pedig a mozgó sugárforrás frekvenciája, az álló rendszerből nézve.
Azért állsz értetlenül, mert a specrelben nincs olyan, hogy a mozgó sugárforrás frekvenciáját az állóból mérjük. Próbáld felfogni.
Hogy még inkább összekeveredj, a mozgó sugárforrás f(*) frekvenciára minden irányba rárakódik a Gézoo által bevezetett d/c, csak a merőlegesétől eltérő irányokba rárakódik a newtoni Doppler is. De ez már igazán nem neked való.
Azt azért próbáld felfogni, hogy nem specrelben vagyunk, tévedés a specrelt előhúzni. Ez most Lorentz-elv, azért nem érted.
Nagyon szépen kérlek ne hamisíts! És ne állíts alátámasztatlan feltételezést se!
Mindkét rendszerben c sebességgel terjed a fény. Ezt szó szerint így értem.
A detektor rendszerébeni "találati pontba", ahová a fény beérkezik v=0,8c relatív sebességű forrás esetében ß=36,869897645844021296855612559093 fokos szögben, a c sebességventor irányában c=3e8 m/s a fény sebessége.
Azaz a detektor rendszerében is c=3e8 m/s a c vektor irányú fénysebesség!
A c sebességű fénynek a forrás v=0,8c sebességű mozgására merőleges irányú d komponense d=0,6c .
Köszönöm, hogy ezezntúl nem magyarázod félre a szavaimat!
Ha időm lenne, akkor sem mennék bele egy újra egy felesleges vitába veled. Lezártam a vitát, és legalább te ne személyeskedj.
Rossz a kérdésed, látom megint félreértetted az egészet. Nem olvastad vissza, vagy nem érted. Négy konvencióról beszéltem, amelyek egyenrangú posztulátumok.
Vedd észre, hogy te is posztulálod a négy közül az egyiket (ráadásul szerintem a legrosszabbat: a hosszkontrakció objektív, az idődilatációnak nincs objektív alapja).
Én egy másikat posztuláltam (a frekvenciaváltozás objektív, a hoszzkontrakciónak nincs objektív alapja) Nem lehet egyiket a másikkal cáfolni, mert mindkettő egyenrangú előfeltételezés. Különösen nem lehet példával cáfolni, ezért mondom, hogy nem érted.
Ráadásul szerintem mindkettőnk előfeltételezése nem felel meg a specrelnek sem, ami egy harmadik konvenció mentén megy (az idődilatáció és hosszkontrakció lehet látszólagos és objektív is egyúttal).
Sajnálom, de időm sincs rá. Ha esetleg Aurora11 visszatér, akkor esetleg időt szakítok rá.
Örülök, hogy a látszat ellenére felismerted a derékszögű háromszögek azonosságát.
Annak viszon nem örülök, hogy valótlanságot allítasz:
"Már megint oda térünk vissza, hogy a specrel egyik posztulátumát, a fény állandó és minden megfigyelő szerinti c sebességét nem fogadod el. "
Ez nem igaz. 1. azt írtam, hogy mindkét rendszerben ugyanazon c sebességgel tarjed a fény, mindkét rendszerben ugyanazon c sebességvektort bontjuk fel v és d komponensekre. Tartózkodj a hamisítástól!
" Hát például a Doppler effektus nagy pontosságú mérése rögtön ott van."
Mármint hol? Nincs benne d/c arány? Vagy úgy véled, hogy a d/c arányon felül más is van a mérési eredményekben?
"De ellentmond állításodnak az is, hogy a fényt idáig minden esetben c sebességűnek mértük, soha nem mértünk még d sebességet..."
Már bocs, hogy kérdezem, de miből gondolod, hogy a trigonometriának ellentmond
az amit "mértetek" ?
Különben sem lehet ez a kérdés!
Egyetlen válaszod lehet: Van-e d/c aránytól eltérő mérési adat vagy nincs ?
Ha nincs, akkor nekem van igazam, ha van, akkor idézd! ( Linkeld, vagy add meg a hivatkozásod forrását!)
Addig amíg nem igazolod, hogy a d/c arányon felüli mérési eredménnyel rendelkezel, addig nagyon szépen kérlek ne fárassz mellébeszéléssel! Köszönöm!
Felismertem a derékszögű háromszöget, csak nem értettem, hogy mit igazolna az, ha kétszer lerajzolod a c sebességösszetevőit... Azt hittem valami mélyebb tartalma van a dolognak, de ezek szerint nincs.
Már megint oda térünk vissza, hogy a specrel egyik posztulátumát, a fény állandó és minden megfigyelő szerinti c sebességét nem fogadod el. Ezen lehet vitatkozni, de akkor erről beszéljünk, ne a csodálatos sebességvektorok felbontásáról...
"Ha pedig minden mérés csupán a sebességek d/c arányát igazolja, akkor kérlek ne hangoztassátok, hogy van a d/c arányon felül még dilatáció és kontrakció is."
Hát például a Doppler effektus nagy pontosságú mérése rögtön ott van. De ellentmond állításodnak az is, hogy a fényt idáig minden esetben c sebességűnek mértük, soha nem mértünk még d sebességet...
Az egyes ábrán a c sebesség felbontása látható v és d komponenseire,
a 2. ábrán ugyanezen derékszögű vektorháromszög, csupán átrendezve a trigonometria szabályai szerint olyan alakra, hogy még azok is láthassák, hogy milyen derékszögű háromszögről van szó, akik mint pl. Te is, nem ismerték fel az 1. ábrán.
A detektor rendszerében a forrás mozgására merőlegesen a detektor felé haladva, a fény c sebességének d nagyságú sebesség komponense van. ( Ezen d és c aránya
gamma=ß=c/d )
Ha ezen d/c arányon felüli hatás létezéséről van tudomásod, akkor kérlek oszd meg velünk.
Ha pedig minden mérés csupán a sebességek d/c arányát igazolja, akkor kérlek
ne hangoztassátok, hogy van a d/c arányon felül még dilatáció és kontrakció is.
Szerintem? Szerintem a specrel egy szuper jó modell.
De az mellékes, hogy szerintem milyen, amikor a tények azt bizonyítják, hogy
a specrel alapjául szolgáló gamma az nem a dilatáció ill. nem a kontrakció mértéke, hanem csupán egy vektorok arányából szimpla Pithagoras-i összefüggéssel kapott
arány.
Így ez a szimpla sebességarány nem okoz és nem is okozhat dilatáló időt és kontraháló hosszot.
Azzal együtt, hogy ezen gamma arány egyértelműen megmutatja, hogy a valósághű mérések végzésénél eljárhatunk úgy is, hogy a detektor rendszerében
ugyanazon hosszakat és ugyanazon c sebességet kapjunk a fényutakra és a fény sebességére, és igen
eljárhatunk úgy is, hogy tévesen használjuk fel a mérések eredményeit és abban a hitben élünk, hogy amit mértünk az bizony a dilatált idő és kontrahált hossz.
És mint ahogyan Einstein erre egy egész elméletet épített fel, úgy mi magunk is
építgethetjük Einstein elméletének vadhajtásait tovább és tovább.
