Feltételezem, hogy ", akkor egy másik inerciális megfigyelő mérései szerint "
az "egy másik inerciális megfigyelő " -őt úgy érted, hogy egy másik olyan megfigyelő, amelyik v relatív sebességű inerciális mozgást végez az első megfigyelőhöz viszonyítva.
Ha így gondolod a kérdésedet, akkor a válaszom az, hogy: Természetesen!
Hiszen minden más értékű v sebesség komponenssel ugyanazon c sebesség
más és más nagyságú d sebesség komponenst képez, ezért minden v sebességhez tartozik egy adott d sebesség.
Csak azt nem értem, hogy miért kérdezed, hiszen Te ismered a trigonometriát, és fel tudsz bontani komponenseire minden derékszögű vektor háromszöget ?
Sajnos nem érted, hogy d/c arányon felüli hatás nincs. Ezért nem érted azt sem, hogy a tömeg kinetikai energiájának d/c arányú növekedése szintén a sebesség komponensek arányából következő jelenség, pontosan úgy és pontosan olyan mértékben mint a frekvencia változása, vagy éppen a detektált fény energiájának változása.
De keress tovább, hátha olyan hatást is találsz ahol nem d/c arányú a változás
az IR-ek közötti váltás során. Én türelmesen várom a d/c aránytól eltérő értékű mérési eredményedet.
Minden mérési eredmény azt mutatja, hogy a v sebességgel mozgó forrás frekvenciáját, minden mérésnél d/c aránnyal kisebb frekvenciának mérjük.
Ez közismert mérési tapasztalat. Kétlem, hogy igazolnom kellene külön nekem is.
A trigonometria szintén közismert. Ezért a triginometria szabályairól sem gondolom, hogy külön igazolnom kellene a helyességüket.
Olyan mérési eredményről nincs tudomásunk amelyben a d/c arányú változástól eltérő értéket regisztráltak volna.
Így nyílván, ha a c fénysebesség vektorának komponenseit a trigonometria szabályainak betartásával képeztük és kizárólag az így kapott d/c arány létezését igazoló mérési eredmények vannak,
akkor joggal kérhetem, hogy aki mást állít, az igazolja állítását mérési eredménnyel.
Különben sem vetem el a specrelt. Szuper jól szimulálja a d/c arány hatásait.
Az való igaz, hogy ezt a szimulációt a specrel sajátos magyarázattal teszi.
Na és? Miért ne tenné? Einstein 1905-ben 25 évesen így látta, az akkori
1905-ős évi tudásával.
Valószínűleg én sem láthattam volna másként, ha csak az Ő akkori ismereteire támaszkodhattam volna.
"Továbbra sem igazoltál a d/c értéken felüli méréssel dilatációt!"
Mivel az idődilatáció is éppen gamma, ezért akármit mondanék az éppen d/c lenne. Ezért inkább mondok egy következményt: tömegnövekedés. Például a részecskegyorsítókban (de még a hagyományos TV-kben is) számolni kell a mozgás miatt megnövekedett tömeggel, ami egyértelmű következménye a specrelnek, amit te itt elvetsz.
Mert eddig minden mérési adat kizárólag a sebesség komponensek d/c arányát igazolta, semmi többet sem.
Nos, szerintem ez az, amivel ok nem ertenek egyet. Illetve ez az, amirol beszeltem. Te gondolod valahogy es nem ketelkedsz benne, bizonyitottnak latod, ami eddig rendben is volna. Csakhogy minden mas elkepzeles bizonyitekat elveted (tudom, ez az a feltetelezes, ami sert teged, viszont megis ugy tunik teged olvasva, hogy igy van. Meg egyszer bocs.), toluk megis bizonyitast kersz, na ezt nem tartom en fairnek, erted?
Így joggal kérem, hogy aki más hatás létét el akarja fogadtatni, az igazolja mérési adattal.
Szerintem toled is pontosan ezt varjak el, ti. hogy igazold az elmeletedet, csak eppen amit eddig irtal, az szamukra nem bizonyitja. De nem biztos, hogy azert, mert ok tevednek... Tudsz linkelnimeresi adatot nekik a te elkepzeleseidet alatamasztando? Mondjuk az mas kerdes, hogy ok elfogadjak-e, bar ez ugye attol fugg, mit linkelsz...
Mellesleg a "hivo" sem fair, mert szinten azt tukrozi, hogy nem fogadod el a relativitaselmeletet...
Ha az én méréseim szerint két esemény távolsága térben pontosan 10 méter, időben pontosan 20 másodperc, akkor egy másik inerciális megfigyelő mérései szerint lehetnek-e ezek a különbségek ettől különbözőek?
Ha az a gond, hogy nincsenek képletek, ám legyen:
Szerintem az 'A' esemény koordinátái a (t_A,x_A), a 'B'-éi (t_B,x_B), és x_B - x_A = 10, t_B - t_A = 20.
Egy másik inerciális megfigyelő (aki hozzám képest v sebességgel mozog +X irányban) szerint ezek a koordináták (τ_A,ξ_A) és (τ_B,ξ_B), szükségszerű-e hogy ξ_B - ξ_A = 10, τ_B - τ_A = 20?
Segédkérdés: Ha az én méréseim szerint két esemény távolsága térben 10 méter, időben 20 másodperc, akkor egy másik inerciális megfigyelő mérései szerint lehetnek-e ezek a különbségek ettől különbözőek?
Nem gondolod, hogy nem fair olyan bizonyitekot kovetelni, amely bizonyitek letet alapbol tagadod? Vagyis barmi ilyet alapbol elutasitasz, minthogy nem tartod elfogadhatonak, mivel nem egyezik a te, altalad tutinak hitt elmeleteddel?
én a pithagorasz tételt elég gyorsan megértettem, a specrelt viszont elég lassan, és most se mondanám, hogy rutinból tudok válaszolni mindenre. ha tudtam volna, hogy ez ugyanaz, nem bajlódtam volna ennyit!
A d/c ott van az idődilatáció miatt. De szerinted miért van ott? Itt már nincs háromszög, mivel minden egy vonalban van! Szóval valóban ott van a d/c, de levezetnéd ezt a csoda módszereddel?
Lefordítom magyarra: szerinted adott az abszolút idő és az abszolút tér, ahogy azt Arisztotelesz óta mindenki tudja, de sajnos vannak zavarosfejű "specrelhívők", akik azt hiszik, hogy ők találták fel a Pithagorasz-tételt, de mivel azt hibásan alkalmazzák, mindenféle ellentmondásos következtetésre jutnak belőle.
Tudom, hogy sokszor az egyszerűt nehezebb megérteni mint a bonyolultat.
Félreérted, nem az abszolút álló, hanem éppen ellenkezően: az abszolút mozgó, azaz tisztán kizárólag relatív mozgásként értékelhető mozgású rendszerekre igaz.
A fény a forrásától a forrás rendszerében mindig c sebességgel távolodik a c vektor irányában.
A fény a detektorhoz mindig c sebességgel érkezik a c ventor irányában.
Az ne zavarjon meg senkit, hogy ha a forrás fénye a detektor rendszerében lévő dobozon két olyan lyukat üt, amelyeket összekötő egyenes merőleges a forrás v sebességvektorának irányára.
Mert ez az irány csupán a c sebességvektor v-re merőleges komponense.
"de ezt talán olyan társaságban lenne érdemes megtenni, amelyik fogékony a Lorentz-elvre"
de semmiképp sem olyanban, amelyik érti, hogy a lorentz elvből nem tudsz levezetni semmi olyasmit, amit a specrelből le lehetne. pusztán ki kell cserélni a fogalmakat:
önkényesen választott rendszer -> álló rendszer sebesség az ÖVR-ben -> abszolút sebesség sebesség más IR-ben -> IR-beli látszólagos sebesség
stb. ha neked ez kell ahhoz, hogy érdemben tudjál nyilatkozni, akkor ott valami nem stimmel. ha meg le tudsz belőle vezetni bármit, ami a specrellel ellentmond, akkor pláne nem stimmel valami.
lorentz elméletben van álló rendszer. mivel van éter, amihez képest a fény terjed. csak sajnos ez a rendszer nem különböztethető meg a többitől, legalábbis elektrodinamikai vagy mechanikai méréssel.
ne köss bele olyasmibe, ami nem hibás. marad belekötnivaló bőven úgy is :)
Még valamire felhívnám a figyelmedet. A megállapításaid az abszolút nyugvó rendszerben igazak. Ez nem baj, mert mindig az abszolút sebességek különbsegét mérjük, de a számításokat sebességkülönbségekre át kell számolni. Pl. ha az abszolút rendszerbe beteszünk egy inerciális koordinátarendszert, akkor ettől az inerciarendszertől már sebességkülönbségeket mérünk. Ez a sebességkülönbség felel meg a relatív sebességnek, nem pedig az abszolút sebességek.
Amiatt komplikáltabb a Lorentz-elv, mert sebességkülönbségekkel kell számolni, míg a specrellel egyből relatív sebességgel számolunk.
Izgalmas lenne ezt a témát kibontani a fényetalonokra támaszkodva, de ezt talán olyan társaságban lenne érdemes megtenni, amelyik fogékony a Lorentz-elvre.
"azt írtam, hogy mindkét rendszerben ugyanazon c sebességgel tarjed a fény, mindkét rendszerben ugyanazon c sebességvektort bontjuk fel v és d komponensekre. "
Nem. Azt mondtad, hogy a detektor rendszerében a (0,-0.6) koordinátától (0,0) koordinátáig haladó fény impulzus nem 0,6 hosszt tesz meg, ami marhaság. Ha két pont között 0.6 a távolság, akkor ha az egyik pontból a másikba halad bármi, akkor az 0.6 távolságot tesz meg. Ez sima koordináta geometria.
Ha pedig szerinted a fenti távolságot nem 0.6s alatt teszi meg a fény, akkor a sebessége nem 1. Ez meg egyszerű fizika.
"Vagy úgy véled, hogy a d/c arányon felül más is van a mérési eredményekben?"
Ha egyirányú Dopplert mérünk (márpedig a kísérletek többségében azt mérnek), akkor a te általad bevezetett d/c sehol nem jön elő mégis kijön a relativisztikus Doppler képlete által jósolt érték.
Ne humorizálj rosszul áll neked. Nagyon unom az értetlenkedésed.
Én nem humorizáltem, hanem leírtam, hogy hogyan érthető, amit mondtál.
Nem én vagyok értetlen, hanem Te érthetetlen.
És ez semmivel sem személyeskedőbb annál, mint amit Te írtál nekem.
Azért állsz értetlenül, mert a specrelben nincs olyan, hogy a mozgó sugárforrás frekvenciáját az állóból mérjük.
Miért ne lenne? Természetesen egy álló(nak tekintett) rendszerben bármilyen (a rendszerhez képest) mozgó fényforrás frekvenciáját meg lehet mérni a specrel szerint.
De ez már igazán nem neked való.
Te is hagyd a személyeskedést, ha mástól is ezt várod el.
A vitát nem kell lezárni, vita nincs is, csak egy kérdést tettem fel korábban meg egy másikat).
Leírtam egy konkrét példát, megkérdeztem két bejelölt távolság közötti hosszt.
Ha nem tudsz rá válaszolni, ne válaszolj, nem baj.
Különösen nem lehet példával cáfolni, ezért mondom, hogy nem érted.
Semmit nem cáfoltam, nem is akartam. Egy példa arra való, hogy megoldják.
Te ezt nem tudod, e helyett 4 koncepciót vázolsz fel, sokadjára, majd rátérsz ismét valamiféle objektivitásra, viszont amikor ezekre válaszoltam, azt mondtad nyelvészkedés.
Figyelem: személyeskedő megjegyzés következik, gyerekek, gyenge idegzetűek ne olvassák el:
Kíváncsi vagyok, hányféle kíbúvót találsz még, ha ténylegesen fizikáról van szó.
