Az akarod mondani, hogy csak mert a fuzetlap 2D, ettol meg barmilyen rajta elvegzett szamitas is szuksegszeruen es automatikusan 2D-s lesz? :-D Mar bocs a szmajliert, de ez meg engem laikust is mosolyra kesztetett. Hiszen a monitor is 2D (most a regebbi monitorok gorbuletet ugye kihagyhatjuk, az ujak meg laposak), megis lehet rajta akarhany D-s szamitast vegezni...
Szomorúen látom, hogy a testek egymáshoz reltív 1D-s elhelyezkedését és a sebesség komponensek Pithagoras-i 2D-s módszerét nem tudod megkülönböztetni egymástól.
Na gy példa: eldobsz egy labdát az űrben, majd később villantasz a lámpáddal, ugyanazon pályán, ugyanazon irányban.
Azaz a rendszeredben egyetlen 1D-s egyenesen haladnak.
A sebességeik jellemzőit pedig a füzeted 2D-s lapján számolod ki.
Te azt állítanád, hogy a számításod is csak akkor helyes, ha a füzetlapod is 1D-s ?
"Nyílván tudod, hogy a rendszeredben álló és mozgó forrásokból kilépő fényt sem látod azonos szögűnek,"
Nyilván nem értünk ezzel egyet. Mindegy, hogy a mozgó vagy az álló tükör veri vissza a fényt. Nincs jelentősége. Ugyanúgy, ahogyan mindegy, hogy egy adott téridő pontban álló vagy mozgó forrás bocsát ki fényimpulzust: a fényimpulzus tulajdonságait ez nem befolyásolja.
"Látom te is kevered a testek egymáshoz relatív elhelyezkedését a sebességeik arányaival.."
most lebuktam!! sajnos gyerekkorom óta keverem a hely és a sebesség fogalmát. nem tehetek róla, nem megy a fejembe. fizikából úgy tudtam ötöst kapni, hogy direkt nem azt számoltam ki, amit úgy gondoltam, hogy kell. ők azt kérdezték, mennyi az elmozdulás, erre én ki akartam számolni helyette a sebességet, de mivel keverem a kettőt, pont az elmozdulást számoltam ki, és így jó lett. persze az is lehet, hogy pont fordítva. nem emlékszem, mert keverem a kettőt.
" Azaz mindegy, hogy az álló vagy a mozgó tükör veri-e vissza fényt. "
Nos mint említetted az egyik tüköra rendszeredben nyugvó forrásként veri vissza a fényt, a másik tükör a rendszeredben mozgó forrásként sugározza ki a fényt.
Nyílván tudod, hogy a rendszeredben álló és mozgó forrásokból kilépő fényt sem látod azonos szögűnek, még akkor sem, ha a mozgás irányára mindkettő merőlegesen állítja a lámpáját. Akkor pedig miért állítod az ellenkezőjét?
( Kértelek az előbb, hogy gumicsontokat tegyük félre ínségesebb időkre.)
A jelen vita arról szól, hogy a c sebességnek a v és d komponensekre bontásából származó d/c arányon kívűl más hatás létezését bizonygatni szeretnék vitapartnereim, ezért nem szeretnék mellékvágányokra elterelődő beszélgetésekbe most beleméllyedni.
Ezért ha a d/c arányon felüli és ezzel más okból fellépő hatásra írsz példát, örömmel olvasom, Ha pedig másról szeretnél vitatkozni, akkor megkérlek, hogy tegyük át máskorra.
Szóval szerinted az alábbi állítás igaz, a másik megfigyelő által mért értékek lehetnek különbözőek:
"Ha az én méréseim szerint két esemény távolsága térben 10 méter, időben 20 másodperc, akkor egy másik inerciális megfigyelő mérései szerint lehetnek-e ezek a különbségek ettől különbözőek?"
Ha ez így igaz, akkor esetleg ismersz olyan képletet, amellyel kiszámítható a ξ_B-ξ_A és a τ_B-τ_A?
Vegyük azt az esetet, hogy a forrással egy rendszerben és azonos helyen van egy detektor is, ugyanígy a detektor rendszerében a detektorral egy helyen egy forrás is.
Így két forrás és két detektor lesz a kísérletben. Mindkét forrás t=0 s-kor lézerrel
37 fokos szögben megcélozza a másik forrás-detektor v sebességvektora által mutatott irányt (x,0 -ról az x' és viszont x',0 -ról az x tengelyt.)
Nyílvánvaló, hogy a kisugárzások és a detektálások is a rendszerekre nézve invariáns eredményt adnak.
Azaz a relativitás elve, azaz a szimmetria elve nem sérül.
Mindkét rendszerben ugyanazon v sebességgel mozog a másik rendszer, ebből következően ugyanazon d/c érték határoz meg minden mérési eredményüket.
Nem véletlen, mert a példámban nincsenek sebességkomponensek, se d se c, de még gamma sincsen.
Van viszont egy egyszerű szituáció, és egy egyszerű kérdés. Azt látod?
Bár fel vagyok készülve rá, hogy, mint korábbi kérdésemről is kiderült, rossz a kérdésem. Persze ekkor NT kérdése is rossz (aminek az én kérdésem pusztán egy átfogalmazása), abban sincs d, c, gamma, meg sebességkomponensek sincsenek, bár ezt NT is mondta már.
Feltételezem, hogy ", akkor egy másik inerciális megfigyelő mérései szerint "
az "egy másik inerciális megfigyelő " -őt úgy érted, hogy egy másik olyan megfigyelő, amelyik v relatív sebességű inerciális mozgást végez az első megfigyelőhöz viszonyítva.
Ha így gondolod a kérdésedet, akkor a válaszom az, hogy: Természetesen!
"szóval: annak fényében, hogy egydimenziós esetről van szó, és nincs semmilyen derékszögű háromszög"
Látom a testek egymáshoz viszonyított elhelyezkedését összekötöd a sebességeik arányaival.
1D-s esetben a testek egymáshoz viszonyított mozgása az 1D-s.
A sebességeik között fennálló összefüggés a c sebesség vektori felbontása v és a rá merőleges irányú d komponenre 2D-s.
Ezért a sebességkomponensek számítását még akkor is 2D-ben Pithagoras képlete alapján kell végezni, ha maguk a testek egyetlen pontban vannak, vagy akár egyetlen egyenesen mozognak egymáshoz viszonyítva.
( Feltételezem, hogy ezt Te is tudod, és csupán beugratós kérdésnek szántad.)
"A fény a forrásától a forrás rendszerében mindig c sebességgel távolodik a c vektor irányában.
A fény a detektorhoz mindig c sebességgel érkezik a c ventor irányában."
Ez így van, csak az f(*)=f(1-v2/c2)1/2 képletet oda-vissza kell tudni alkalmazni, vagyis érvényesnek kell lenni az inerciarendszerek egyenértékűségének. A d/c-re alapuló számolásod megegyezik a Lorentz-elv módszerével, mert a Lorentz-elvben csak abszolút nyugvó rendszer van, és nem köti a koordinátákat sohasem a mozgó testhez. Viszont az inerciarendszerek egyenértékűségét a te d/c számításod nem tartalmazza, erről külön gondoskodni kell. A specrelben nem kell erről gondoskodni, mert K' és K rendszereket egyenértékűek. De nálad és a Lorentz-elvben nincs K' rendszer! A probléma megoldható, Jánossy könyvében benne van.
Melyik mérési eredmény ad a vektori bontásból származó d/c értéken felüli mérési értéket? Sajnos nem tudtam kihámozni a leírásodból. :-(
A másik, hogy igazán nem akarlak elkedvetleníteni, de a leírásodban szereplő tökör mozog a hajók rendszereiben.
És köztudott, hogy a tükör úgy veri vissza a fényt, hogy a tükör rendszerében lévő elektron elnyeli a fotont, majd kisugározza, ezzel a tükör válik fényforrássá.
Így azt állítod a példáddal, hogy a hajókhoz relatívan v=0,85c sebességgel mozgó források állnak a hajókhoz viszonyítva?
Vagy a tüör együtt mozog a hajókkal, azaz áll a hajók rendszerében? Akkor pedig hogyan veri vissza a tükör a következő hajó szemszögéből merőlegesen a fényt?
Kedves NT, tegyük érthetőbben fel a kérdést Gézoonak.
Gézoo, a kérdés:
Egy futópályán elfutok a startponttól a célig.
A tornatanárom méri (saját inerciarendszerében):
indulás: A esemény: tA=0, xA=0
érkezés: B esemény: tB=10 sec, xB=100 m
A megtett út a tanár szerint tehát dt=10 sec idő alatt dx=100 m utat tettem meg, ez a két esemény (indulás, A, érkezés, B) térbeli és időbeli koordinátáinak a különbsége.
Van egy másik inerciarendszer (pl. az enyém), ami v= 10 m/s sebességgel halad a pályához képest előre.
Ehhez a rendszerhez képest is ugyanekkora az indulás (A esemény) és érkezés (B esemény) koordinátáinak a különbsége? Azaz az én rendszeremhez képest is ugyanekkora távot futottam ugyanekkora idő alatt?
Hagytam időt, hogy átgondold a kérdést, szóval: annak fényében, hogy egydimenziós esetről van szó, és nincs semmilyen derékszögű háromszög, mi az egyszavas válaszod erre a kérdésre:
Ha az én méréseim szerint két esemény távolsága térben 10 méter, időben 20 másodperc, akkor egy másik inerciális megfigyelő mérései szerint lehetnek-e ezek a különbségek ettől különbözőek?
