Segítséget, tanácsot kérnék. Április közepén kaptam dugványt, melyet ca. 1 hónapig vízben gyökereztettem, majd átlátszó cserépbe tettem. Vagy másfél hónapig semmi, már lemondtam róla, de majd hirtelen elkezdett növekedni és egyre jobban. Próbálok képet csatolni, az első az lenne, ahogyan most néz ki, úgy 35-40 cm magasságú és folyamatosan növekszik. A második képen a gyökérzete látszik, kissé vékonyak szerintem.
Mit tegyek a továbbiakban? Szabad földbe, konténerbe egy évig?
Aki adta, áttételesen, mert ő is adta az ismerősömnek, azt mondta róla, hogy lila színű, nagy körte alakú és mézédes, évente kétszer hoz termést.
Én azért inkább maradok a légbujtásnál, még a sarjak esetén is.
Ma választottam le egyet, amit nem egészen egy hónapja csináltam.
Ez már egy erős jól begyökeresedett növény, és már vannak rajta termések is!
Néhány nap árnyékban, és akár lehet a helyére ültetni. Valószínű még a termését is beérleli, ha kap elég vizet addig amíg nagyobb talajtömeget átsző a gyökérzete.
Az én településemen késésben van a fügeérés. Azon a bokron amin máskor mindig látok elsején érett szemeket, a mai napon csak 2-3 félérett szem van. Egyébként sok termést mutat, ott nem volt elfagyás tavasszal.
Mint írtam is itt, valamikor márc. elején indítottam 6 db fás gyökereztetést. Bíztatóak voltak mind, aztán sajnos csak kettő maradt mostanra. Kérdésem, hogyan kezeljem ezeket innentől? Most bent vannak egy levegős és fél napig ablakon keresztül napos előtérben. Naponta kis vizet kapnak. Mindkettőnek van nagy levélhajtása, és alul meg kisebb kezdemények, de ezek a kicsik nem tűnnek életképesnek, egy ma le is pottyant az egyikről (képen jobbra a földön). Esetleg kezdjem el őket kiszoktatni, napi pár óra kint árnyékban? Kiszedni nem merném őket az edényükből, mert nem látom mennyire gyökeresedhettek, biztos megsínylenék.
Hát rosszul írtam, elírtam, mert az ecetet én tálkákba öntöttem és úgy pakoltam ki. Még kb. 3 méterről is is érzem azt a szúrós ecet szagot. Majd meglátom, mennyi eredménye lesz. Gondolkoztam, hogy ecettel átitatott szalagot tegyek-e ki.
Nálam bejött a jó durva szalma mulcs. Ugyanis szúrós a sok száraz gabonaszár, nem szeretnek benne kaparni. Esetleg próbáld ki, ha nem zavar, hogy a gondozott kert látszatát bizony elveszíted (de a mulcsozás viszont nagyon jó hatású a talajra).
Ecetet semmiképp ne használj, kiöli a növényeket! (Én a járdaközben így irtom a gazt: tömény ecet rá, aztán végük).
Vagy vedd rá a macskatulajokat, hogy ők is létesítsenek veteményest. A hazai jó puha föld vonzani fogja a macskáikat. :)
Az ecettel elsavasítod a talajt. Lehet kapni macska riasztó spray-t kis állat kereskedésben. Száraz időben heti 1 vagy 2 alkalommal fújjál a veszélyeztetett helyre. Mire kifogy a flakon, máshová szoknak. Ha látod őket lehet siccelni, tapsolni is pluszban.
Nekem ilyen gondom sajnos nincs. A szomszédok macskái idejárnak üríteni, a kiskertbe, mert azt kapálom, rendben tartom. Ők nem. Ha kimegyek a kiskertbe, úgy megüt az a bűz, de nagyon-nagyon büdös. Kinyitom a déli szoba ablakát szellőztetni, de ott is az a bűz. Most ecettel próbálom őket távoltartani, hátha sikerül. Ezek a macsekok miért nem a gazdájuknál űrítenek? Rá lehet venni valahogyan, hogy így tegyék?
Sokan panaszkodnak, hogy a rigók lezabálják az érett fügét... erre az jutott eszembe, hogy megoldás lehetne ha a helyi macsekot odaszoktatnák a fához :) mondjuk lehetne neki ott egy szupi párnázott pihenő...
sok sarjat hoz. ezekre húzok egy olyan műanyag cserepet, amelyiknek nagy a lyukja alul (csinálni is lehetne, de akkor elrepedhet a konténer akkor vagy idővel...).
van nagy lyukú, amin a ceruzavastagság átfér. ráhúzom a dobozt, kicsit megsértem a sarjat alul, gyökereztető por, kavicsos virágföld, beöntözés. esetleg még zacskó is reá. a konténer alá beteszek 2 botot, hogy ne teljesen a földön legyen.
ez lenne a terv / receptötlet. kicsit légbujtás, lég nélkül... :)
anyósom mondta, ne a tősarjakat szedjem dugványnak, hanem a fáról.
mondtam, próbáljuk ki azt is, nem is voltak barnák (fásak), zöld-zöldesbarnák.
a legjobban ezek eredtek, volt egy cserép, 5-ből 4. azok már szépek, nagy levelesek, alig férnek a cserépbe. kicsi helyre kerületek, mondván, úgysem erednek meg...
(persze ott azért más körülmények is játszhattak.)
Köszönjük hogy megosztottad velünk a tapasztalatod. Sajnos nem mindegyik fajta hajlamos a gyökérsarj képzésre, de ha már hozott sarjat, akkor szerintem érdemes az anyanövényen meggyökereztetni.
Igen, az elkötéses módszer a fügénél is működik, csak az szükséges, hogy kellő ütemben vastagodjon. Én ezért inkább a kéreg lehántását (2cm hosszan) szoktam használni, úgy mint a légbujtásnál.
Mi a véleményed az működhet, hogy kikaparod kicsit a zöld hajtást és egy dróttal szorosan átkötöd, majd visszatakarod rá a földet de nem választod le csak kb 2 hónap múlva. gyümölcsfa alanyoknál ez szokott gyökeresedni.
Egy érdekes kísérletet csináltam. Legalábbis nekem az... :-)
A gyökérről hajtó kisfügéket kitépkedtem.. Nem voltak nagyobbak 25-30 cm-nél, még a száruk sem fásodott meg, gyökerük pláne nem volt, egy az egyben az anyanövény részét képezték még.
Kidobás helyett, amit először terveztem, betettem nedves földbe őket.
3 db-ból kettőn lemetszettem az összes levelet, csak a szára maradt. Egynél egy azaz egy darab levelet rajta hagytam. A metszési felületeket Fagéllel kezeltem.
Ez történt két hete.
A két levéltelenből az egyik a lemetszett levelek tövében elkezdett hajtani, új levelet hozni. A csúcsa a felső 5-10 cm-el leszáradt.
A másik levéltelen felső 15-20 cm-re leszáradt, nem mutat életjeleket, de még nincs vége a meccsnek, mert ami ez alatt van az élénkzöld.
A harmadik a legérdekesebb, amin a levelet hagytam. A levél először teljesen lehervadt, már a levágásán gondolkoztam. Egy hét után viszont helyreállt és a csúcshajtás szépen és intenzíven beindult, hozza az új levelet.
Ha a mind a három életben marad, akkor valószínűleg ez lesz az egyik legkönnyebb és leggyorsabb módja a szaporításnak. A füge anyanövény mindig hajlamos gyökérről fia-hajtásokat hozni, de ezt lehet segíteni is azzal, hogy a szétágazó gyökérzetének egy kis darabjáról lesöpröd a földet, esetleg meg is karcolod. Alaposan meglocsolva szinte biztosan indít innen hajtást rövid időn belül.
Ha a növendékek ilyen gyorsan beindulnak és gyökeresednek, akkor már jövőre kiültethető növények lesznek belőlük.
Gyökeres hajtást már szedtem korábban is és szaporítottam róla. Fás részről is hajtattam sikeresen. Zöld részről még soha.
(bár nekem van egy "szentesi barna" fügém, ami ujjas is meg óriás, tehát velszeg az a fajtakör, kásőn érik a másodtemés.
VISZONT! mivel az utóbbi évek kedvezőek voltak ahogy dav32g is írta,
idén már szép elsőtermése is lesz!!! sőt, tavaly, amikor már sehol nem volt füge,
ez akkor érett! választékbővítésnek, szezonnyújtőnak kiváló! persze, ha adott helyen soha nem érik be, akkor NEM... olyan kicsit ez a fajta, mint a kajszik között a Farclo, ami szeptemberben érik, tehát extra késői, bár akkor megdöbbenést azért nem okoz, mert csak pár hét különbség van a fügeszeon és az ujjas óriás között. szóval, a lényeg, minden fajtának lehetNEK olyan "rejtett" jó tulajdonságai, amit ki lehet aknázni, igaz, nagy mennyiségben ezekre az extremitásokra nem biztos, h a piac vevő...
pl. házi berkenye. igazi unikum a karamellás-naspolya ízével, kiváló a pálinkája, de a piacon csak az elszánt rajongói keresik, ismerik... (meg ugye van sok "hátránya is" 10 évre terem, és kb. 30-50 éves korában fordul igazán bőtermőre...
Várom a képeket, de azért azt tudni kell, hogy a termesztési körülményektől függően nagymértékben változhat a termés kinézete, színe, és az íze is, sőt egyazon bokor két különböző évi termése is nagymértékben eltérhet egymástól.
Ezért ha dicsérnek egy fügét, azt elhiszem, mert tudom, hogy azt valaki ki tudta hozni abból a fajtából, és ha jól csinálom, akkor jó esélyjel én is meg tudom csinálni. Ha viszont lehúznak egy fajtát, az csak annyit jelent, hogy az illető ennél többet nem tudott kihozni belőle. Főleg akkor ha egy népszerű fajtáról van szó!
Jó példa erre a Györöki lapos is. Sokan szidják, de legalább annyian dicsérik is. nekem a személyes tapasztalatom: Ettem már belőle jót, és rosszat is, azt meg majd látjuk, hogy én mire vagyok képes ezzel a fajtával.
Hasonlít-e a te apró lilád az enyémhez? A következő képeket a nagy elfagyás előtti nyáron készítettem, mikor dugig volt a bokor terméssel, és ennyire aprók voltak. Ha kevesebb van rajta, megvannak 3-4 dekásak is:
Van-e valakinek Firoma fügéje? (Tavaly és tavalyelőtt árulta a dmkert.hu)Termett-e már, és hogy ízlett?
Én tavaly kaptam egy kis hajtást, télen bent pátyolgattam, a nem várt késői fagyok előtt kiültettem, és az éretlen ágvége kb. 20 centi le is fagyott. Új hajtásán 4 szem másodtermés növekszik.
A Michurinska10-et Sándortól kaptam, és ha jól emlékszem ő Bulgáriából rendelte.
Ha viszont az én apró lilám a valódi Michurinska10, akkor van egy rossz hírem vele kapcsolatban is.
Balatonvilágoson az igen vastag ágakkal rendelkező anyanövény ahonnan szaporítottam, 3 éve részlegesen visszafagyott. A 3-4m-es vastag ágait olyan 2m-ig vissza kellett vágni. Ezt követően hatalmasat nőtt, de az új hajtásokon nem termett. Utána évben volt rajta kevés, de úgy emlékszem nem érett be. Tavaly is kevés érett volt rajta, mert még mindig az elveszett magasságot pótolgatta. Idén tűnik úgy, hogy megközelítőleg hasonlóan terem mint visszafagyás előtt, de szerintem ámulatba ejtő mennyiséget most sem produkál mint régen. Talán a másodtermés. Ezt a bokrot Szlamka Józsival együtt figyeljük.
