Erdemes esetleg korulnezni a kornyezo telepulesek anyakonyveiben. Jo multkoriban ugyanis talaltam egy olyan keresztelest valami Nyir----- nevu faluban (mar nem emlekszem melyik volt), azt hiszem 1760-ban, ami arrol szamolt be hogy Apagyon keresztelt valakit a lelkesz. Ez amiatt is erdekes, hogy Apagyon csak 1764-tol kezdtek vezetni a feljegyzeseket - bar a keresztelesek egy reszet valaki kitepte 1780-ig - tehat ez lehet akar a legkorabbi szuletesi adat a telepulesrol. Egyik osom pl. Pecelen szuletett, de a rakospalotai akv-ban jegyeztek fel a szuleteset.
Az adatbázis szerint igen, de a valóságban megvan a mikrofilmen az 1714-es évtől. Sajnos, mint már írtam, hiányosan vezették. Pl: 1714-ben csak 1 bejegyzés van, van hogy évek maradnak ki. Erre gondolok: Szabolcs megyei Vaja község, Nyíregyháza és Vásárosnamény között félúton.
Az adatbazis szerint csak 1801-tol vannak adatok. (A2585-A2586) Biztos hogy egyre gondolunk?
A 18. szazadban kisebb telepuleseknel gyakran elofordult hogy evekig nem volt lelkesz vagy csak nem volt aki feljegyezze az esemenyeket (pl. Pecel, Satoraljaujhely), igy ez nem meglepo.
Ez a kötet elérhető a MOL-ban ( a2585-ös tekercs). Magam 2006-ban kértem róla másolatot. Bár a filmezés minősége nem mindenhol jó, de olvasható a nagy része. Csak egy gondom volt vele, hogy nem minden évben vezették az anyakönyvet. Voltak évek amik kimaradtak. Gyakorlatilag nem követhető folyamatosan.
Nyírbéltek, Piricse és Encsencs településekkel kapcsolatban. Meg kell nézni a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Schematismus-át. Minden egyházmegye adott ki, bizonyos években ilyen schematismust. Abból lehet megtudni, hogy ezen három település melyik római katolikus plébániához tartozott, vagy mely plébánia fíliája volt és ott kell megnézni az anyakönyveket (mikrofilmen). Kérdés, hol laksz. De szerintem a HBM Levéltárban (Debrecen), vagy a SzSzBM Levéltárban (Nyíregyháza) tudnak ebben segíteni. Vagy a Hozzád legközelebbi plébánián is érdemes érdeklődni a meglévő Schematismusokról.
Tisztelt fórumózok, azt szeretném megtudni, hogy nem tudja-e valamelyikőtök, hogy a piricsei és nyírbélteki római katolikus egyház anyakönyveit melyik mikrofilmen lehetne megnézni, mert én csak görög-katolikus anyakönyveket találtam mindkét településnél. Igazából az illetők akiket kutatok encsencsiek voltak, csak Encsencsen nem lévén római katolikus templom ezért a pap átjárt valamelyik településről. Így kénytelen vagyok mindkét településhez kapcsolódó anyakönyveket átnézni. Ha valaki esetleg megtudná mondani akkor írjon! Köszönöm előre is a segítséget.
Én is azt használom. A 'Family Tree Builder' van a gépemen. (lejebb 6965)
Ad.1. A névtelent is használom, de két élő testvére, egy fia, meg három unokája miatt persze hogy azonosítható. Az apa halála miatt meg nyilvánvaló a vallott születése éve. Azt hiszem ez a problémája. Ad.2. A második nej problémáját nem igazán értem. Egy retusált esküvői képen persze hogy sokkal szebbek vagyunk, mint negyven év után, nyugdijasan. Ad.3. Az unokatestvérem régi képproblémáját meg végképp.
Mai technikával, egy Photoshop-al sokmindent lehet csinálni. (tömegbehelyezés, arcfiatalítás, plasztikai sebészet, stb). Mindez olyan fokon működik, hogy már a bíróságon sem bizonyító erejű minden fotó.
Különben csak például szemeztem gondjaim között. Biztos néhányunknak vannak hasonlók.
Őt "ismerem". Kétszer is írtam már neki (emailben is és papíron is), hogy nekem is van egy csomó Zsembery nevű rokonom és hogy szívesen megnézném a családfát amit készített, hátha van valami kapcsolódás, de egyszer sem válaszolt a megkeresésre. Én Zsembery rokonom a a Sándor nevű egykori gödöllői egyetem rovartan professzora és a dorogi kórház volt főorvosa (Dezső).
Nem tudom milyen családfaépítő programot használsz, de például a MyHeritage-en lehetőség van az élő személyek névtelenül való közlésére. A képen való kitakarást pedig jó ötletnek tartom. Amúgy engem is érdekelne, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak erre.
Szerintem szerepeltesd nyugodtan őket névtelenül és csupa kisbetűvel (mint a nemecsekernőt), valamint a képeken takard ki őket, ahogyan a bűnügyi hirekben szokták :))
(magam nem is küzdenék, hogy ilyen rokonságnak családfája legyen)
Azt hiszem, itt sokan használnak olyan családfaépítő programot, amit ki lehet tenni az internetre. A személyiséghez kötődő 30/60/90 éves elévülés tudott dolog.
De mi van a többivel.
Hetvenvalahány éves sógornőm tiltakozik a megjelenése ellen. Ha törlöm, négy felmenő nemzedéke eltűnik. Hiába írom a neve helyett a Névtelen-t, szerinte akkor is lehet tudni ki Ő.
Hatvanvalahány éves sógornőm első, negyven éve elvált már tíz éve elhunyt férjének élő, második felesége tiltakozik az Úr jelenlétén, valamint az első esküvői fényképe ellen. Ő maga már Névtelen-nek szerepel.
Hatvanvalahány éves kuzinom tiltakozik a családi, sok képes fotóalbumban lévő gyerekkori (ötvenöt) éves fotójára. A mostanit már be sem mertem tenni.
Az adatbázisban nincs benne, de a MOL-ban már elvileg elérhető Alsóvárad anyakönyve. Az adatbázist már egy jó ideje nem frissítik. Az 53784. és 53785. tekercseken vannak a római kat. és a ref. anyakönyvek.
grandpaa! Abban az adatbázisban nem is találhatsz ilyet. A MOL anyakönyvi mikrofilmjei a mai Magyarországra vonatkozóan találhatóak. Tehát Tőre, ma Szlovákia, tehát a szlovák levéltárakban kell keresned az adott anyakönyvet. Sajna, ebben nem tudok segíteni.
Abban reménykedem, hogy találkozok egy ággal, ami előbbre vinné a kutatást. A saját Izsold ágamat visszavittem 1800-as évekig, ahol még Izsol néven voltak ismertek, de ezen a ponton elakadtam. Szolnok megyében meg nem sikerült még találnom Izsoldokat. Az említett Orosz Ernőt, hogy lehet elérni?
Tőre Az 1913. évi Helységnévtár alapján: Tőre kisközség. Bars vármegye. Lévai járás-hoz tartozott. Állami anyakönyvezése Alsóvárad -on történt.
Az 1943. évi Esztergom egyházmegyei schematizmus alapján. Tőre Alsóvárad fíliája volt. (A Barsi Főesperesség, Lévai esperesi kerületéhez tartozott). Ha jól olvastam, akkor Alsóváradnak 1761-től van rk. anyakönyve.
Tisztelt topictársak. Kérem adjatok tippet, hogy egy kisebb felvidéki település, konkrétan Tőre, esetében hol vezethették az anyakönyveket. Van erre elérhető forrás a neten?
Nem tudom végbe ment-e [z]-[zs] hangváltás az utóbbi 300 évben, mindenestre az Online telefonkönyvben 28 Izsold találat van, míg Izold egy sem. Ugyanakkor
Orosz Ernőnél van egy Izold család tiszaabádi ill. tiszalóki illetőséggel. Az 1715-ösben pedig megtalálod a nevezettek rokonait Garamszőlősön Isold alakban.
De én visszakérdeznék. Mit kívánsz a kérdéseddel elérni? Az viszonylag hamar megfogható, hogy merre érdemes 'visszanézni', ha van egy mai Izsold neved a megyéből. De mi a célod? Szembe akarasz menni, hogy hátha szembejön egy ág?(lerövidíteni a kutatást?) A Találkozási pontig úgyis vissza kell tekerni, magadnak, s akkor ott vannak az addig bejövő anyai ágak felmenői, azokat is ki kell kutatni, vszeg ugyanazon a vidéken...
Az lenne a kérdésem, hogy vannak itt olyanok, akik Veszprém megyében kutattak már és ismerős nekik a Szmulai és a Rusz vezeték név, továbbá Szolnok megyéből az Izsold név.
A 'Family Tree Builder' egy kissé bonyolult, de nagyon sokoldalú program.
Itt az index.hu fórumon is van topikhely, ahol van jótanács. Végig kell olvasni.
Fórum Technika és használata Internet Myheritage
Különben a 'Family Tree Builder' csak a saját gépen van, bármikor variálhatom, hozzáadhatok, törölhetek személyeket, dátumokat, stb.
A netten lévő 'Web'-oldalra meg minden kikapcsolásnál rákérdez a program a frissítésre. Ha nem látogatom, egy hónap után automatikusan törlődik (vagy ameddig tart az előfizetés).
Felső sor Közzététel Közzététel most. (Esetleg csak meglátogatom az oldalamat)
Lenne egy kérdésem a 'Family Tree Builder' program használatával kapcsolatban. Hogyan lehet törölni egy közzétett családfát? A helyzet az, hogy az édesapám készítgeti a családfáját, de egy tévedés folytán az én nevemben tette közzé a sajátja helyett ezt szeretném helyre hozni. Hogy lehet ezt helyre tenni?
Úgy tapasztaltam, hogy kisebb településeken, olykor nagyobbakon is "divat volt" folyamatos sorszámmal ellátni a portákat. A nagyobb helyiségeket (nagyközségek, városok) a mai fogalmunkhoz hasonló kerületekre, un. tizedekre tagolták, és ezeken belül házszámoztak.
Van olyan, a XIX. század elején készített település térképem (Hidegkút) amelyen a számozás mellett a porta tulajdonosának családi és keresztneve is szerepel.
(Amikor a hatvanas években Prágában laktam, ott még létezett a kerületen belüli folyamatos számozás, ilyen volt a posta címünk is)
Lehet, hogy erről is volt már 1000 szó. Akkor 1000 bocsánat...
A mikrofilmeken található a születési de a házasságkötési bejegyzésekben is a személyek nevei mellett egy helységnév és egy szám. (pld Vindornyaszőlős 36.)
A helységnév, a születési helyet vagy az akkori tartózkodási helyet takarja, és a szám a helység un. házszámát, az akkori helyrajziszámát vagy a helyi plébánia egy különleges adatbázisában szereplő hívők családjának a beazonosítható számát mutatja-e?
Egyáltalán ki lajstromozta ezeket?
Kérem segítsetek, a számok alapán hol és kinél lehet érdeklődni a mostani pontos beazonosítás végett ?
Ha még aktuális a Gasparecz név utáni kutatásod,akkor szívesen segítenék Neked nagyon szívesen,mert hát az én család nevem is az,hát ha tudnánk egymásnak segíteni!Ha még aktuális a kutatásod várom válaszod!
Az 1857-1880 közötti házasságok az A4649-es tekercs legvégén vannak. Az 1881-1895 közöttiek pedig az A4650-es tekercs elején.
Az 1857 előttiek pedig a kereszteltek és halottak anyakönyvével együtt az A4649-es tekercs elején. Valamint a legkorábbi részek az A4648-as végén találhatók.
Meg kellene nézni a mikrofilmjegyzékben, hogy a házasságoknál jelöli-e annak az időszaknak a hiányát. Van, hogy figyelmetlenségből felcserélték a kötetek sorrendjét és emiatt kicsit odébb került a tekercsen, vagy másik (szomszédos) tekercs tartalmazza.
A távoli jövőben várható az, hogy a MOL-ban minden mikrofilmes anyakönyvi anyag számítógépre lesz átvéve, és azon lehet majd kutatni, sőt, majd egyből nyomtatni is lehet őket.
(A fényképek lesznek digitalizálva, nem pedig az adatok begépelve, mielőtt valaki ebben reménykedne, ez túlságosan megkönnyítené a munkáját a kutatóknak, de nem is emiatt nem lesz, hanem mert nincs rá kapacitás/energia)
Ma voltam először mikrofilmezni a Bécsi úton, és bizony gyakorlati tanácsra lenne szükségem.
Nyíracsádi görög katolikusokat néztem, ott kerestem József Jánost (szül. 1878-ban), de csak a születési bejegyzést találtam meg. Vagy hiányzott 1854-1880-ig az összes házassági kivonat, vagy cirill betűk között kellett keresnem, amit olvasni tudok még hellyel-közzel, de sötét volt a film. Ilyenkor mit lehet tenni? Semmit, ugye? Amúgy jól kerestem a cirill szakaszban Ionnis Iosefit? Ugyanis az apja a magyar írásban még Jósef János volt, de a cirill betűkkel írt időkben születhetett valószínűleg.
Egyébként szerintetek várható az a közeljövőben, hogy nem csak a budapesti anyagokat lehessen elérni ilyen mikrofilmes formában? Erről nincs valami ütemterv, vagy csak úgy találomra készítették el eddig ezeket vagy volt erre valamilyen rendelet?
Kösz az érdeklődést, és a reagálást. További információk: A professzor nagyon ügyesen gyarapította vagyonát, Debrecenbe malmai, szőlői, házai voltak. Valóban Monostorpályiban először bérelt birtokot majd meg is vásárolta a bérleményt. Ezt örökölte Pál fia, de ő nem nősült meg soha. Ismert személyesen írt részletes végrendelete. A gazdatiszt Hatvany Imre ~1740-1799. aug. 29. (születés dátuma a halotti bejegyzés alapján), felesége: Török Borbála ~1758-1822. jún 2. gyermekeik: Imre ~1776-1786 ( Borbálanak első gyermeke lehetett) Júlia 1787.szept.24-1788. Márc.27. József 1793. márc27 Borbáláról csak házassági bejegyzését találtam Juhász Istvánnal 1795. jan.28. majd gyermekük Mihály születését 1795 végén., és lányuk Sára született 1797-ben.
József vitte továb a nevet az alábbiak szerint:
Hatvany József szül. 1793. márc. 27 Monostorpályi felesége Kiss Zsuzsa (Kis Mihály kurátor lánya) házasság: 1816.jan.28. Gyermekek: -István 1817.ápr..10.-1817.ápr.13. -Imre 1818. júl. 19. - 1856. márc.16. (Abrudbánya) -Lajos 1823. szept. 28. (haláláról nincs adat) -Mihály 1822.szept. 2. - 1822.szept. 15 -Rozália 1821. - 1825.febr.25. -József (házasági bejegyzés alapján) Hatvani Imre egyes források szerint eltünt, de Más források szerint viszont az általam közöltek történtek. Ez nem mond ellent egymásnak mert Imre vissza jövetele titokban történt és nagyon hamar letartóztatták. Egyébként Berettyóújfaluban születtem, de 35 éve már elkerültem onnan. Mostanában évente kétszer háromszor tudok lemenni Debrecenbe kutatni. Márciusba kszülök újra. István Ha érdekel a professzor élete ajánlok egy könyvet. Lósy-Shidht ede Hatvani István professzor élete és művei Üdvözlettel István
Hatvani István (1718-1786) a híres debreceni professzor, amikor nagy pere volt, féltett családját Monostorpályiba küldte. A mostani Petőfi téren laktak. A községben szőlőt, telket vásárolt a professzor és lányát egy itteni földbirtokoshoz adta feleségül. 1771-ben egy ónból való keresztelő tálat és kancsót ajándékozott a református egyháznak a község védelmet nyújtó segítségéért.
Bázelben sajátította el tudományát, debreceni tanár, lelkész, orvos és természetbúvár. Fizikai-kémiai kísérletei tették különlegessé, ilyesmihez nem szokott kortársai szemében s hozták kapcsolatba az ördöggel cimboráló vándordiákok, garabonciások s még inkább a bölcsek kövét kereső, aranycsinálással alkimisták, tudósok, doktorok reneszánsz kori típusával.
Hát fogalmam sincs, honnan lehetne beszerezni. Esetleg ha környékbeli vagy, akkor talán megoldható.
De kicsit elvesztettem a fonalat ott, hogy akiről én írtam Hatvani Imréről, ő született 1818-ban és halt meg 56-ban? Mert akkor valami nem stimmel vagy a könyvvel, vagy a többivel, mert a könyv szerint meghalt ahogy írtam, de közben az írtad, hogy Budán halt meg.
Akkor pedig a kérdésed a nagyapjára vonatkozik, ha jól értem, akit szintén Imrének hívtak.
Nagyon részletes Hatvany Imréről (Abrudbány) amit írtál. Kiegészítem még néhány adattal
Ő az unokája Hatvani Imre Jószágigazgatónak.
Hatvany Imre (1818.júl 19 Monostorpály- 1856. márc 16 Buda) szülei Hatvani József és Kiss Zsuzsa.. Debrecenben volt ügyvéd. 48 végén megszervezi az említett többszáz fős csapatot. Majd az Erdélyi hadműveletekben vesznek részt. Semmijen katonai képzettsége vagy tapasztalata nem volt, ezért folyamatos konfliktusai voltak a csapat hivatásos tisztjeivel. A többi amit írtál pontos.
A Szabadságharc leverése után külföldre menekül, majd 1852-ben Kossuth megbízásából visszatér . Megpróbálja felmérni egy újabb felkelés lehetőségét az országban. Hamarosan azonban elfogják és börtönbe zárják Budán. Vallatják de nem sikerül kisedni belőle kapcolatait. 1856 márc 16-án börtönben hal meg Budán.
Személyiségében sorsában jól érzékelhető a Kossuth- Görgey féle konfliktus azaz a Realitás és az érzelmek ütközése a Szabadságharc döntéseiben.
István.
Kérdésem továbbra is ugyanaz: a jószágigazgató Hatvani Imre honnan kerül Monostorpályiba?
A Paksy vagy Paxy András Felesége Hatvani Mária A professzor egyik lánya volt, és Monostorpályiban éltek. A Paksy család régi nemes család, tagjai ma is élnek Azt nem tudom hogy az említett kastély melyik családé volt előzőleg. A professzornak 10 gyereke született, de csak négy élte meg a felnőtt kort. Mária (Paksyné), Júlia (Milesz Józsefné), István aki teológus volt és áttért a katolikus hitre ő nem nősült meg, és Pál sem aki ről az előző üzenetben említést tettem.
Az említett forrást nem ismerem, utánna fogok nézni. Hol szerezhető meg?
Nagyon jó lenne valamit megtudni Hatvany Imre (Török borbála) szüleiről és születési adatairól. Valószínűleg nem Monostorpályiban született.
Hatvani Imréről ilyen utalást találtam az 1848-49-es forradalommal kapcsolatban, hogy az egyik szabad csapatnak volt a vezetője, Kokadon és Álmosdon szervezte szabad csapatát. Rangját tekintve lovas volt.
De önkényeskedései miatt a vármegye bizottmányi ülése azzal az utasítással küldte ki Csanádi Sándor főszolgabírót, hogy ellenszegülés esetén fogassa el és kísértesse be Hatvanit.
Azonban a szabad csapatokat az erdélyi határra utasították, hogy a nemzetőröket felváltsák. Hatvani Zarándba ment, ahol csapatvezetőként nevezték ki. Közben Drágos János fegyverszünetet akart kötni a románokkal és több helység letette a fegyvert. Ekkor érkezett a hír, hogy Hatvani Abrudbánya ellen vonul és fölmondta a fegyverszünetet. Hatvani még aznap este bevonult Abrudbányára és vége lett a békealkudozásnak és ismét harcok törtek ki.
2-3 napi csata után Hatvani csapata visszavonult Brád felé, de visszavonulás közben egy részüket lemészárolták. Ez lett a sorsa Drágosnak is. A vereséget szenvedett Hatvani május 16-án Abrudbányára támadt. Súlyos vereséget szenvedve Zalatna felé vonult vissza. Egy szűk völgyszorosban a menekülő sereg legnagyobb részét felkoncolták. Hatvani még megmenekült, de egy mocsárban maga is eltűnt. Csaknem ötezer ember pusztult el Hatvani Imre önkényeskedése miatt.
Viszont az érdekes, hogy a könyv azt említi, hogy eltűnt és valószínűleg meghalt, de a wikipeida mást tud. De hogy melyik lehet az igaz? A könyvnek kicsit jobban hiszek, mert a szerző sokat kutatott Erdélyben is a levéltárakban, de lehet azóta újabb dolgok derülhettek ki.
Elnézést kérek, de nem Hatvani kastély volt a neve, hanem az egyiknek Paksy, a másiknak Klobusiczky kastély. Nem tudom, hogy miért arra emlékeztem.
Viszont nem tudom találkoztál-e azzal a könyvvel, amit Dr Bodnár László írt a településről (aki a településen született) A 275 éve újjátelepült Monostorpályi címmel még a 80-as évek vége felé, mert lehet hogy talált olyan adatokat és le is írta, amikre esetleg kíváncsi lehetsz.
Kösz az infót a Monostorpályiban lévő Hatvani kastélyról. Erről semmit nem tudtam. A kastély Hatvany Pál földbirtokosé lehetett az 1700 as években élt ott. Agglegény volt Szülei Hatvani István és Csatári Mária. Hatvani István azonos a híres debreceni professzorral. A Hatvany birtok Jószágigazgatója Hatvany Imre volt , akinek leszármazottjai az 1800-as évek közepéig követhetőek az anyakönyvekben. Hatvani Imre valószínűleg első vagy másod unoka testvére lehetett Hatvany Istvánnak. Erről eddig nem találtam adatokat . Ez a feltételezett kapcsolat ami után már egy éve nyomozok Mihály unokája Hatvany Mihály 1848-as szabadcsapat vezér aki az Abrudbányányai akciójával akaratlanul meghiúsította a románokkal való szerződés kötést. A következmények ismertek. Minden információ nagyon érdekel. Párhónapja még Monostorpályi honlapján is próbáltam informálódni (senki nem olvasta az üzenetemet) Nagyon örülnék ha valaki a Helyszinről segíteni tudna a kutatásban. Üdvözlettel István
Csak egy gyors kérdésem lenne: véletlenül nem találkozott valaki Gasparecz (tz) nevűekkel? Előfordulási helyük: Fejér megye, Sárszentmihály, Úrhida, Ság és környéke. 1876-os esküvőt megtaláltam a katolikus AK.-ben, de sem a születésüket sem szülőket, testvéreket nem leltem. (egészen az 1850-es évekig visszanéztem, semmi)
A jövő héten szerzek még a Molban hozájuk adatokat aztán összerázom az egészet valami rendszerbe. Ha kész leszek megkldöm neked is. 1704-1790 között a 3 csanády sámuel követte egymást a Főkapitány poszton
Azt jól tudom, hogy ez a Hatvani család az, akiknek volt kastélya is a településen? Mert én itt lakom és nagymamám szerintem emlékezhet egy-két dologra.
A radixindex levelező listán halásztam: Tál család
Egy templom hirdetőtábláján a következő olvasható:
Tudjátok, hogy a Tál család hány tagja tartozik a gyülekezetünkhöz?
Először is az öreg Dik Tál, aki mindent irányítani akar, aztán ott van Protes Tál bácsi és fivére Szabo Tál, akik folyton ellenszegülnek és mindent meg akarnak változtatni.
A húguk, Irri Tál, nyughatatlan bajkeverő a két fiával, Inzul Tállal és Molesz Tállal együtt.
Valahányszor felmerül egy új kérdés, Hezi Tál és felesége, Vege Tál várni akar vele még egy évet.
Aztán ott van Imi Tál, aki folyton arra törekszik, hogy a mi gyülekezetünk hasonló legyen, mint az összes többi.
Affek Tál néni túl sokat képzel magáról. Iker öccsei, Garan Tál és Han Tál pedig hamis ígéretekkel próbál új tagokat csalogatni a gyülekezethez. De azért nem minden családtag rossz. Asszisz Tál testvér például kifejezetten segítőkészen intézi az egyházi ügyeket.
A dúsgazdag üzletember nagybácsi, Invesz Tál anyagihozzájárulására mindig lehet számítani. A remek politikai érzékkel megáldott Reprezen Tál kiválóan képviseli a közösség ügyeit diplomáciai körökben. Az elkötelezett Agi Tál nővér élen jár a térítésben. Medi Tálhoz bármikor fordulhat átgondolt és megnyugtató tanácsért, a szertartásokon az egyházi énekeket pedig Kán Tál dalolja, zenész fivére Trombi Tál (a kamasz Mu Tál átmenetileg nem énekel vele.)
Sajnos a múlt év során három családtaggal is kevesebben lettünk: két unokatestvér, Dezer Tál és Konver Tál áttértmás vallásra, a kilencven éves Exi Tál néni pedig végelgyengülésben elhunyt ..."
A Sälzer családnév nagy valószínűséggel német eredetű, de ettől még lehettek olyan zsidó vallású németek is, akiket így hívtak.
Nagy valószínűséggel fogsz Salzer felmenőket találni az anyakönyvekben.
Saját felmenőim között volt Bokor, Bukor, akiket korábban Staidl, Steidl-Bukor, Staude néven jegyeztek az anyakönyvekbe, majd a kilenszázas évek eleji hivatalos névváltoztatást követően más csak Bukorok voltak
A kérdésem a következő lenne: a Salzer név, amit később aztán Soósra magyarosítottak, német vagy zsidó eredetű lehet?
Nekem konkrétan Soós nevű felmenőim vannak (Darnózseli, Kisbodak, tehát a Szigetköz), de az anyakönyvekben láttam Salzer nevűeket is, akikkel eddig nem találtam kapcsolatot. A Szigetköz alapvetően magyar, de ezen a környéken több sváb fészek is volt, ma is rengeteg a németes hangzású név errefelé, de a háború előtt volt egy jelentős zsidó közösség is.
Szóval a Salzer zsidó vagy német, esetleg bármelyik lehet?
Szatmárcseke; A Kölcsey család 1889-ben lebontott kúriája helyén 1962-ben épült Művelődési Házban rendezték be a Kölcsey-emlékszobát, ahol a költő személyes tárgyai, levelei, a Himnusz tablója, rajzok, festmények, korabeli bútorok, a Kölcsey család családfája látható.
Most két kérdésem volna.: 1. Az ősfámon a távoli múltban, van két Kölcsey ős anya. szeretnék tovább lépni azon a vonalon is. Sajnos részletes, és használható Kölcsey családfával még nem találkoztam. Tudtok e valahol ? 2 . A különböző települések mikrofilmjeit átnézve Találkozott e valaki közületek nagyobb számban előforduló református felekezetű, Hatvani nevű személyekkel ? Nyírbátort, Monostorpályit, Debrecent , Szikszót már sikerrel átnéztem. Főleg a Felvidék és a Tiszántúl érdekel. Most az Érmelléket nem számítom mert nem hozzáférhető Magyarországon.
Már jeleztem Neked, hogy H.szoboszlót is kutatom. Csanády Sámuel csak tanúként szerepel nálam, de ha Szoboszlót újra"előveszem".... majd kiírom a Csanády és a Hodossy adatokat is.
A korábbi hozzászólásomban kérdeztem az alábbiakat, csak szerintem nem voltam elég világos (magyarán sötét vagyok :-) , így még egyszer:
ha a házassági bejegyzésben a vőlegény "saját plébánosától elbocsátót hozott" tipusú szöveg van bejegyezve, akkor van-e esély ezeket az "elbocsátókat" valahol megtalálni, van-e valamilyen regiszterük, vagy kötelező volt-e megtartani ezeket, esetleg valaki tudja, hogy semmi kötelezettség nem volt ilyenre, így nem valószínű, hogy fellelhetőek.
Azt, hogy mit jelent már tiborpapával kitárgyaltuk, csak a fellelhetőségének az esélye érdekel.
Konkrét érdeklődésre megküldöm a listát. Az Arcanum különben már többszáz CD-t adott ki, a kiadott DVD-k száma néhány tucat.Ennél is kevesebb a "blue ray". A Vatera nekem túl bonyolult, szerintem csak a pénzbeszedésre megy és elvésznek benne az ilyen kis tételek.
most egy konkrétabb kérdésem lenne. Kutatja e valaki a kereki Csanády családot? Közelebbről Csanády Sámuel Hajdú főkapitányok ( nagyapa, fiu, unoka egyaránt)1700-as évek, Hajdúszoboszló .Saját és házastársaik adatai érdekelnének. Az egyikőjükneknek Hodossy Klára volt a felesége.
Elsősorban betelepített svábokról van rengeteg adat, akik katolikusok voltak a néhány reformátust pedig áttelepítették Balatonudvariba. Hirtelen ennyi, írj valami közelebbi adatot hátha úgy sikerül, pl anyja neve, mikortól keresem kb év, melyik részen laktak stb. hátha többre jutunk az adatok ismeretében. irhatod magánban is ha nem akarod itt az oldalt terhelni. üdv pistur
Pistur megtudnád nézni, hogy volt e evangélikus egyházközség Városlődön, ill. Borbély családról nincs valami info a könyvbe. Családi legenda szerint volt valami kutyabőrös.
Érdemes megnézni a Magyar Országos Levéltárban található anyakönyvek közül a Vegyes anyakönyveket! A honlapon elérhető, mely időszakból van anyakönyv. Ugyanezen anyakönyv valószínűsíthetően megtalálható az adott megye Levéltárában! Itt Lövöld települést adja meg anyakönyvezés helyéül.
Másik lehetőség a Magyar Evandélikus Egyházmegye, és az Evangélikus Levéltár honlapjain is érdemes keresgélni.
Kell tudni, hogy Városlőd önálló egyházközség volt, vagy valamely másik település filiája (katolikusoknál fíliának mondjuk, ha nem önálló plébániával rendelkezik)!
Segítségeteket szeretném kérni. 6 éve kutatom a családom felmenőit. Eddig 120 város, község mikrofilmjeit néztem át. Több városban is személyesen kutattam.
Ha tud valaki segíteni az alábbi adatok hozzáférhetőségében azt hálásan köszönném. Városi és nemesi összeírásokat is átnéztem már, de nincs használható adat. Gavallér Ferenc, szül : ismeretlen. 1805 körül, de ez csak hozzávetőleges, elhunyt 1883. 06. 24. élt 78 évet. Felesége Ábrahám Rozália, az esküvő 1831.01.31. Szeged. Rozália szül. Szeged, 1812.03.19. A Gavallérok felmenőit keresném, de sajnos eddig nem találtam rá. A család katolikus, de hogy honnan származnak azt sem tudom.
Arcanum kiadványokban két adatot találtam 1715országos összeírás 1754-55 szatmár megyei nemesi összeírás, de ehhez a családhoz nincs köze.
...vannak erre szakosodott topikok itt az Index-en. 2 x már (4908 porcsalm és 741 iater) tettek fel olvtársak ilyen kérdést, ők ezeken a topikokon kaptak rá választ...
Sajnos biztosan nem Kisarról van szó: az anyakönyv egyértelműen Gömört említi, több esetben is. Ráadásul Kisart több más, jórészt településtörténeti szempont is kizárja. Persze egyáltálan nem biztos az sem, hogy a Kisaji/Kisai - Kochán névmegfelelésnek bármi köze lenne a származási helyhez. Viszont jobb tippem erre a névmegfelelésre egyelőre nincs. Azért persze köszönöm a tippet.
Az információk csak részben alapulnak szájhagyományon. Magam is láttam az illető keresztelési bejegyzését. ahol csak az anya neve szerepel, életkor illetve további adatok nélkül. Lakhelyként pedig csak Nyíregyháza van megjelölve.
Az anyakönyv minden rovatát átnéztem a születést megelőző és azt követő 5 évre. Az anya, illetve ilyen családnevű személy nem szerepel benne, így azt hiszem kézenfekvő a következtetés, hogy nem volt nyíregyházi. Feltételezve, hogy az anya 20 év körüli lehetett, átnéztem a 20 évvel korábbi és a környező éveket is, ahol szintén nem találtam semmit. Sajnos a keresztszülőknél is csak a név szerepel, és azokat semmilyen formában nem tudtam a családhoz kötni.
Dédnagyapám apjaként későbbi iratain Fortunyák János, tehát az anya férje szerepel, ami persze nem jelent semmit. Lehet, hogy tőle esett teherbe a lány, mint ahogy az az is lehet, hogy csak évekkel később találkoztak. Arról letettem, hogy valaha is megtudjam, ki volt a vér szerinti apa. Az viszont bizonyos, hogy Huszár Julianna rengeteg nyomott hagyott maga után, amiket "csak" meg kell keresni.
Viszont nagyon köszönöm az árvaszéki tippett. Ez azért is fontos lehet, mert mint időközben kiderült, a gyerek egy éves koráig árvaházban élt Nyíregyházán. Ennek biztosan van nyoma valahol.
Szeretném az (1) pontban vázolt családi kapcsolatot tényállásszerűen tisztázni.
Jól érzem, hogy családi elmesélés (esetleg nagyszülőtől nyert információkon alapszik) mindaz a mit leírtál?
Az 1888. dec. 30-i születés, az anyakönyvi adat?
Néhány 'kapaszkodót' érdemes volna abban keresni:
1. keresztszülők neve, azok anyakönyvi 'lenyomata', azaz azokról milyen adat van benne ugyanabból az időből, azaz +/- 5 évben nézve a születési adatoknál (ill. a házasságiakban? 'visszaköszön-e' ott azoknál keresztszülőként, vagy házassági tanuként Huszár J. ?)
2. A születésiben a születéskor a szülő lakhelye? Szintén ha a lakcím másnál előfordul, stb... azzal lehetne nyomot találni.
Esetleg érdemes elmenni Nyíregyházára és belenézni a levéltárban a városi Árvaszék irataiba. Fondjegyzék száma V.80 1873-1929 között az Árvaszék iratai, 53,0 fm. Nem lehetett már akkor sem csak úgy valakire bízni a "nevelőszülőséget".
A hatágú aranycsillagra általában kétféle magyarázatot szokott hozni a szakirodalom: 1. a dicsőség és szerencse jelképe 2. Szűz Mária jelképe
Természetesen ezeken kívül sok minden mást is jelenthet, de ehhez már az adott család története és/vagy a címeradomány szerzésének körülményeinek ismerete szükséges.
Nos, a házassági anyakönyvébe semmi katonaság-ra utaló bejegyzés nincsen. Illetve a dédnagyapám házassági anyakönyvezésébe is ő van beírva apának. A temetkezésit még nem néztem meg, mert azt már polgáriba kell keresnem (1945-ben hunyt el), és ahhoz még lekéne néznem a veszprém megyei levéltárba, ill. ugytudom a várpalotán is meg lehet tekinteni.
Az én egyik ősöm 1865 novemberében katona volt, és a hadsereg engedélyével nősült (forrás: anyakönyv). Közelebbit sajnos nem tudok (rangfokozat, alakulat, szolgálati idő), csak annyit, hogy ekkor 30 éves volt. Azt sem tudom, mennyit kellett várnia az engedélyre, illetve hogy pusztán formalitás volt-e az engedély megadása, vagy sokakat elutasítottak-e. Egyébként én inkább arra hajlanék, hogy nem a vérszerinti apa az illető - bár ez pusztán megérzés. Az ősöd halotti, illetve házassági bejegyzésében ki szerepel apaként?
Az alábbi három, évek óta fejtörést okozó problémában szeretném a segítségeteket kérni. Minden apró ötletet köszönettel fogadok.
(1) Dédnagyapám Fortunyák Károly 1888. december 30-án született Nyíregyházán, Huszár Julianna (rk.) cselédlány házasságon kívüli gyermekeként. Sajnos az anya vonalán teljesen elakadtam. Amit nem tudok róla: Születési helye (nem Nyíregyházán anyakönyvezték) és ideje, honnan és mikor került a városba és meddig élt ott. A római katolikus vallás fontos lehet, mivel Nyíregyháza akkor még erősen evangélikus többségű település volt, a környező falvak pedig jórészt reformátusok voltak. Amit tudok: a gyereket nevelőszülők nevelték fel Nyíregyházán. Az anya később (ismeretlen időpont, ismeretlen hely) férjhez ment egy Fortunyák János (néhol Károly) nevű katonatiszthez, aki a fiút a nevére vette, bár az sosem élt velük. Julianna és János Budapesten élt és halt meg (pontosabb információ nincs). János még élt 1943-ban; Julianna korábban meghalt. Van valakinek valami ötlete, hogy mindebből mit lehetne kihozni? Esetleg az örökbefogadással kapcsolatban maradhattak fenn kutatható iratok?
(2) Egyik ősöm (Sztankó János, Nyíregyháza) az első világháborúban orosz hadifogságba került, ahonnan sosem tért haza. A családi legendárium szerint a háborút túlélte, és egy orosz nőt vett feleségül, akitől több gyereke is született. Ez feltételezi, hogy első, magyar feleségétől elvált – mármint ha az orosz/szovjet hatóságok, illetve az ortodox egyház foglalkoztak ilyen formaságokkal.
(3) Őseim egy csoportja (az evangélikus vallású Mihalidesz, Kvetkó és Kochán családok) a 19. század legelején bukkannak fel a Szabolcs megyei Geszteréden. Az anyakönyv tanúsága szerint mindannyian gömöriek, ám a kibocsátó települést mindeddig nem sikerült azonosítanom. Az 1715-ös népszámlálás nem tartalmaz ilyen nevű családokat Gömörben. Támpont lehet talán, hogy az egyik Kochán az anyakönyvben egy helyen mint Kisai, egy másik helyen pedig mint Kisaji szerepel. Ezen a vonalon hogyan lehetne tovább haladni?
A címerben szereplő hatágú (Dávid-csillaghoz hasonlító) csillag egyáltalán nem utal a család zsidó eredetére vagy kötődésére. (Vegyük csak alapul az erdélyi címert) A család történetének kutatásával viszont kideríthető akár az eredet, akár a "beházasodás". Egyébként mi a családnév? Mert a Siebmacher féle címerkönyv(ek)ben címerkép alapján nem csak családnév alapján lehet tájékozódni. Ha privátban megírod a családnevet megnézem a címergyűjteményt, nekem megvan.
Helló, Mindenkinek! Az alábbi képen a családi címerünk látható, én eddig nem tudtam családunk zsidó kötődéséről, viszont a címer arról tanúskodik. Hogyan deríthetnék ki többet a címerről?
No persze mérget nem vennék rá, de két kiindulópontom volt. Az egyik, hogy szerintem a helyiségnév "Alsó" - val kezdődik (www.telepuleskereso.hu), a másik, hogy hol és milyen harci cselekmények voltak a fogságba esés dátuma környékén. Egyszóval: tipp.
Valószínű, hogy a fogságba esés helye: Alsónémedi. 1944. november elején nagyjából a mai auópálya-körgyűrű (délkeleti szektor) vonalában folytak a harcok.
Somogyi Katalin az üknagyanyám, az biztos hogy várpalotai volt. Borbély István az üknagyapám, a házassági anyakönyvük szerint Várpalotán lakott (24 évesen). De a születési helyét nem írták be, mint ahogy a szülőket sem. Igazából az egész lapon nemírták be senkiét, még a katolikusokét sem. (jó lusta pap lehetett) A pap beírta a nevét és hogy "jelen volt szenvedőleg". - Sok helyre ezt írta be :). De igazából az evangélikus anyakönyvekből remélem a megváltást. Csütörtökön megyek és átrágom őket. Az anya a bejegyzések szerint 20 éves volt amikor született a dédnagyapám. Az üknagyapám pedíg 21.
Elég valószínűnek az látszik, hogy valamelyik szülő állhatott az útjába az esküvőnek. De, hogy pontosabb képet kapjak még mélyebbre kell ásnom.
1. Arra tudok még gondolni, hogy esetleg a reverzális körül lehetett valami. A fiú az anyja vallásán van (RK), miközben az apa ágostai ev. Talán nem akarta az apa megadni, úgy meg nem adták a lányt, a gyerek mégis jött. Vagy az apa adta volna, de az ő apja nem egyezett bele (nem jogilag, mert a házasuló apa már nagykorúnak számított, hanem úgy a család belügyeiben, támogatás, örökség, stb. ) Két év alatt meg rendeződhettek a viszonyok, megenyhülhettek a szereplők. Ennek utána lehet járni, hogy az ágostaiak, a család többi tagja mind megtartotta-e a vallását, vagy vettek el mások is a családból más felekezetűt. (Mindketten várpalotaiak voltak eredetileg, vagy ez a lányos ház?)
2. Vagy még egy ötlet (ne ijedj meg, szokott olyan lenni), hogy az anya Somogyi Katalin esetleg fiatal volt még a házassághoz (jogi értelemben). Az ő születési adatai megvannak (meg a családi háttere?)
Az esetleges névrevétel talán a Veszprém megyei levéltár anyagában. V. 419 b. Iratok. Azt írja, hogy 3,3 fm a XIX sz. -tól 1953-ig, de nem gondolom erősnek a Kiegyezés előtti időszakot.
Csak az jutott eszembe, hogy a csengeri anyakönyvben pl. 1853. elején abbahagyták a nemes és adózó megjelölést és kizárólag foglalkozást írtak be állapotnak, onnantól kezdve az addigi nemes családok is földművesként lettek beírva, ha az volt a foglalkozásuk egyébként. A korábbi bejegyzések majd elárulják, nemes volt-e a család
A topicba nem találtam ezzel a témával kapcsolatos dolgokat és a sorkötelességnél is erre jutottam:1868. évi XLI. törvénycikk megalakította a magyar honvédséget, és 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása.
Bevezették a sorkötelezettséget, a 20. életévüket betöltő fiataloknak kellett számolniuk a bevonultatással, ám az országnak eleinte csak évente 40 ezer újoncot kellett kiállítania a közös hadseregbe, vagyis sokan megúszták a katonáskodást. Az évenként tartott sorozáson sorsot húztak, s a legnagyobb számokat húzóknak kellett két évre bevonulniuk, a szerencsésebbeket úgynevezett póttartalékba osztották be (eleve ebbe a körbe tartoztak például a tanítók, valamint az örökölt földbirtokok tulajdonosai is).
Ill a házassági anyakönyvükben (katolikusoknál) nincs semilyen katonaságra utaló bejegyzés. Bár családi legenda szerint valamikor volt kutyabőre a családnak(a kisnemesi származás talán adhat magyarázatot a katonáskodásra, de a házassági anyakönyvébe csak földmívesnek van beírva), persze senki sem tud semmi konkrétat a családban. Még azon is meglepődtek, hogy a dédnagyapámat törvénytelen gyereknek anyakönyvezték.
Úgyhogy igazából a katonáskodás v. szinüleg nem ad magyarázatot arra, hogy a dédnagyapám születése után miért vártak 2 évet arra, hogy összeházasodjanak, ha ezé a Borbély Istváné a gyerek. Viszont Borbély István helvét hitvallású volt, Somogyi Katalin pedíg római katolikus és én még eddíg csak a katolikus anyakönyveket néztem át. Átnézem jövő héten az evangélikusokat is hátha többet tudok meg. És ha esetleg a Borbély István édesapját is Gergelynek hívták volna akkor az is szolgálhatna talán némi bizonyítékkal, hogy miért is lett a dédnagyapám szintén Gergely. Az első szülött neve gyakran egyezett az apáéval vagy a nagyapáéval. A Gergely név nem azt mondom, hogy ritka név volt, de nem is túl gyakori. Mindenesetre még van mit kutatnom....:)
Nem dokumentálták régebben valahogy, amikor egy férfi nevére vette más embernek a gyerekét?
Ez az 1866 érdekes időpont. Magát a katonai/hadigazgatási engedélyezést a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. tc. mondta ki törvényi szinten, annak a 26.§-a szerint "Tilos a házasságkötés a véderőről szóló törvény értelmében szükséges nősülési engedély nélkül."
Ez a véderőről szóló tv. az 1868. évi XL tc,, aminek a 44. §-a fogalmazza meg, hogy kinek is kell "nősülési engedély".
Viszont mindez már a Kiegyezés után van, az 1866-os év pedig előtte.
A véderőről szóló tv. új volt, de a vele egyszerre elfogadott, új szövegezésű törvény, ami a honvédségről szólt (1868. évi XLI tc,), ami az 1847/48-as XXII. tc-ely alapszik, ami viszont nem ilyen mélységű.
Szóval nem tudom mi volt akkor a tényállás, volt-e egyéb, Kormányszintű rendelkezés életben, amit aztán később beépítettek a törvénybe, vagy mindez csak az osztrák közigazgatásban volt, s a Kiegyezés után jött át. S akkor más oka volna a házasság 1865/1866-os elmaradásának.
"egyrészt azt jelenti, hogy nem az adott településhez tartozott" Nem feltétlenül: inkább azt jelenti, hogy a menyasszony vallása szerint (ref vagy ev) esküdtek, és a vőlegényt a rk lelkész "elbocsátotta". De: előfordulhatott a Te értelmezésed is. No, ettől szép az őskutatás. :)
Kedves Idrisi! Már többször kaptam ilyen fedőnevűtől jótanácsot. Remélem most is így lesz. Próbálkozom, mert nincs más lehetőségem. Az infókat köszönöm, majd jelzek, mit tudtam elérni. Üdv Klára
Ha visszalapozol a keresőt használva, akkor találkozol azzal. hogy volt egy időben szó arról, hogy a hadköteles fiatal legényeknek (nem csak a már bevonultaknak, hanem az összeírtaknak, csak hadigazgatási engedéllyel lehetett házasodniuk. Ezek számát többnyire feltüntették a házassági anyakönyvekben (úgy, ahogy a 3-szori kihírdetést is akkurátusan felvezették).
Szerintem az a valószínű tényállás, hogy üknagyapád nem vehette el a dédnagyapád születésekor az ükanyádat, de mihelyst leszerelt, megtette. Ez egyébként gyakori. (ha nem lenne ilyen késő, jobban visszanéznék magam is, ha nem megy, nem találod, nappal segít bármelyikünk, csak kérdezz vissza)
Én is elkezdtem a családfámat felkutatni, de már is elakadtam. Megfelelő információkkal felszerelkezve, nekiindultam a levéltárnak. Dédnagyapám Borbély Gergely Várpalotai lakos, született 1866-ban, felesége Stellár Juliánna, mind a ketten római katolikusok. Elösször megtaláltam a házassági anyakönyveknél az egybekelésüket. Borbély Gergely szülei: Borbély István ágost. cu. földmíves és Somogyi Katakin római katolikus. A szülők biztos tudatában mondom visszakeresem a dédnagyapám születési bejegyzését, de ott jött a pofára esés. A dédnagyapám 1866-ban Somogyi Katalin törvénytelen gyermekeként látta meg a napvilágot, persze az apáról nincs említés. Somogyi Katalin csak 1868-ban ment hozzá Borbély Istvánhoz, de ekkor már a dédnagyapám 2 éves volt. Kérdésem tehát: szerintetek ez egyöntetűen azt jelenti, hogy Borbély István csak a nevére vette a dédnagyapámat és nem ő a vérszerinti apa? Vagy esetleg sorkatonaság szólt közbe a dologba (bár ekkor még nem igen volt). Nem hinném hogy ebbe a korszakba két éven kersztül együtt élhettek afféle vad házasságban. Vagy esetleg az esküvő azért késett mert nem egyforma a vallásuk. Szerintetek, hogy tudnék a dolog végére járni?
Előre is köszönöm válaszaitokat! További szép napot!
Örülök hogy a Bocskai hajdúkra vonatkozó kérdésem ilyen vszhangot váltott ki. Milyennincs okfejtését a nemesi kiváltságokra vonatkozóan mindenki figyelmé ajánlom. Tömör lényegre törő és érthető.
Én elsősorban a Hatvani, Micskei Miskolczy, piskárkosi Szilágyi, Magyar, Halmágyi, Sombori, Nadányi, Kazay Hlathky, csokaji Fényes, ippi és érkeserűi Fráter, ujabban Dobozy,Komáromi csipkés családokat kutatom. ezen családok egyes tagjai valamilyen szinten a rokonságomba tartoznak. Ezen családok mind Bihar, és a környező vm-ékben éltek.
Külön kutatom Hatvani István professzor őseit és rokoni kapcsolatait, Tudom hogy fiú ágon neki nem volt leszármazottja. csak .két lányának voltak utódai. A professzornak viszont volt fiú testvére Mihály akinek voltak gyermekei. Monostorpályiban tqaláltam oldalági rokonokat , és feltételezem a Szikszói népes Hatvani famíliák valahol rokonságban vannak velük.
A hajdú nemesekre pedig azért vagyok kiváncsi . Mert egy debreceni barátom aki szintén névrokonom úgy tudja hogy a család Bocskai tól kapott nemesi címet. Nekem erről más a véleményem, de szeretnék utánna járni ennek is.
Tehát tisztázni akarom vot e a Hajdú nemesek között Hatvani nevű személy.
Kiegészítésképpen annyit hagy fűzzek hozzá, hogy fontos, hogy ezeket a jogokat, jogszerzéseket, azok érvényesülését a maguk történelmi kereteiben tekintsük.
Egy-egy szerzett jog kizárólag a joghatósági területen érvényesült. Egy Bocskai által adományozott jog csak - és kizárólag - az általa birtokolt, s jogérvényesíthetősége alá tartozó területen érvényesült. Ahogy a Habsburgok (magyar király) által adományozottak sem érvényesültek Erdélyben.
Volt tehát egy erős területi korlátja e jogoknak. Maga a területi hatály. Ez ma is létezik, látványosan érvényesül az adózás szabályaiban, az itt élő külföldiek itteni, s a külföldön élő magyarok kinti adózásának államközi megállapodásokon alapuló, bevezetett gyakorlatában)
Egy hajdú, letelepítve Bocskai-birtokon széles jogokat élvezett, de mihelyst áttelepült volna akár csak a Dunántúlra, bagy Szeged környékére, már nem élvezhette volna ezeket (adómentesség, stb.). Nem is lehetett "csak úgy" átköltözni (de ez más téma).
Az viszont ide kapcsolódik, hogy ha egy armális nemes beköltözött egy városba, de nem lett annak polgára, akkor jogai érvényesültek ugyan, de új kötelezettségeket vett magára, amik mellé nem szerzett új (helyi) jogokat, s a király által adományozott jog a helyi kötelezettséggel együtt leginkább nem érte el egy helyi városi polgár lehetőségeit.
Azaz mentes volt mondjuk a kilenced alól (ha gazdálkodott jobbágytelken), de nem szerezhetett részt (lehetőséget) abból, amit a város nyújtott egy-egy polgárának (földbérlet, malomjog, italmérés joga, mészárszék állításának lehetősége, stb.) Ha kereskedett ugyanúgy vonatkoztak rá a kereskedés szabályai. (alább majd a nagybócsai Sárközyk kapcsán linkelt blog 2 részében kiderül, hogy az, hogy Kecskemétre beköltöztek, s polgárai lettek a városnak, milyen távlatokat nyitott előttük, épp a városi jogok miatt
A személyi jog a polgári állam óta gyakorlat. Az, hogy én magyar állampolgár vagyok, s ebből erednek bizonyos jogaim, ez a nemesítések időszakában nem érvényesült (voltak a kiegyezés után is persze nemesítések, de az már elsősorban rang volt, nem jog)
Ezek a jogaim ma sem érvényesülnek (vagy korlátozottan) külföldön, ahol pedig úgy érzem magam (EU) mintha itthon lennék, az azért van, mert egy nagyobb közösség joga alá tartozom ezzel. Itthon magyarként, kint magyarként, s ott ahol élek az ott élő helybeli is, helyi állampolgárként)
Volt emellett egy időbeni korlátja is. Nem kimondottan, de a gyakorlatban igen. (az adományozó elrendelte, hogy ő elrendeli, s azt aztán tartsa be mindenki, mindig onnantól kezdve)
De minden uralkodó szuverénnek tekintette magát, s ebben az is benne volt, hogy nem tekintette magára nézve kötelezőnek az elődje által adott jogokat, adományokat, kiváltságokat (egyedül a birtokadományok voltak 'békén' e tekintetben). Ezért az ilyen menleveleket, adományleveleket a 'jogalkotó' személyének megváltozásakor (új király) a jogban részesülők igyekeztek megerősíttetni (és újakat szerezni). Ezért van, hogy egy-egy város múzeumában sorra megtekinthetjük a különbözőbb megerősítéseket, új kiváltságleveleket. Amik koránt sem voltak egységesek (egy-egy város máskor tarthatott vásárt, más volt az adója, stb.) Emlékeztek a lőcsei bíró ügyére Görgei alispánnal. A bíró vére által szerzett föld nem arra vonatkozott, hogy körbecsurgatják a megkőtt bírót, mégis a megfogalmazás olyan volt (ahol vére hulluk, vagy valami iylesmi, ami elsősorban katonai erényeket feltételezett volna. (De kellett a föld borsóföldnek)
A köznemesítésről:
Kezdetben nem voltak külön nevezve ún. nemesi jogok. A királyi adománybirtokot szerzett személyek a birtok révén nyertek jogokat, amelyek később a gyakorlatban egységesültek. S azért volt joga a birtokkal, mert feladata is volt amihez jövedelem fedezetül kapta a birtokokat, az azon élők szolgálataival.
A XVI-XVII. században a nagy volumenű nemesítések során birtokot nem adományoztak, hanem csak nemesítő levelet (lényegében mentességlevelet, cserébe a múltbéli szolgálatokért, vagy előretekintően egy-egy feladathoz kapcsolódva, elvárva bizonyos - elsősorban - katonai szolgálatokat.)
Példádban a 9254-ed magában szerzett nemesség nem oszlott meg, hanem egy közösség kapott bizonyos jogokat (mentességeket, gazdasági előnyöket, kocsmatartás jogát st,.olyanokat, amik a fölf birtokosát illették), akinek tagjai élvezhették azokat a jogokat, akár merre változott is a közösség létszáma (9200-ra vagy 9400-ra). Nem úgy kell szemlélni, mint egy tagosított földbirtokot. A jog tehát nem volt megosztható. Az más kérdés, hogy településenként volt a Liber Fundi (amolyan telekkönyv féle), amely tartalmazza, hogy a településhez tartozó földeket miként osztották fel, s ki mit művelt. Annak anyagi előnyeiből is meghatározott szabályok szerint lehetett részesülni.
Ahogy a kötelezettségek is egyetemlegesen terhelték a közösséget. pl. katonaállítási kontingens. Nem az volt, hogy X-nek, meg Z-nek kell menni katonának, mindig, hanem az, hogy ennyi meg ennyi katonát kell kiállítania a közösségnek, ha "el kell menni katonának" S a város leosztotta, hogy milyen cenzushoz kötötte a családoknál a katonaállítási kötelezettséget. A kinek 'kellett', meg kinek 'lehetett' szabályait, s akinek 'lehetett', az mit kapott érte). A birtokot nem, de nemeslevelet kapott egyéneknek mind el kellett menni katonának, ha elrendelték.
Évekkel ezelőtt voltam a Prímási levéltárban Esztergomban. A levéltár költöztetését, akkor kezdték meg. Gondolom azóta végeztek vele. Az elérhetőségük: Phone: 00 36 33 510-124 Fax: 00 36 33 411-085 E-mail:info@primarch.hu
Nem tudom manapság, hogy megy, de javaslom a telefont, mert az e-mailre akkoriban elég lassan reagáltak.
Névhordozóim Debreceniek. Az első konkrét nevet 1568-ban találtam.
Keresgélés közben akadtam egy Ősömre akitől 1702-ben megvonták az 1605-ben kapott kiváltságot. Utánanéztem. 9254-ed magával, igen kilencezerkettőszázötvennegyed magával kapott nemességet 'kutyabőrrel', kis birtokkal, adómentességgel, pajzsos címerrel a hét Hajdúváros egyikében (Hajdúhatház). A most Debrecenhez tartozó föld még 1947-ben jegyezve volt mint bellegelő. Ez a köznemesítés elnyerése nem jelentett jobb életkörülményeket viszonylagos megbecsülés ellenére sem. Számtalan saját portán gazdálkodó nemes élt továbbra is ugyanabban a közösségben, gazdálkodni alig tudott - mondjuk nem fizetett adót-, de nagyon nem is tudott volna. Belőlük lett a nagyszámú úgynevezett 'hétszilvafás', vagy 'bocskoros' nemes. Némelyik gazdálkodó jobbágycsalád, az adózás ellenére is többszörösen jobban élt náluk, igaz 'röghözkötött' volt.
A kutatható hajdúknak igen gazdag az irodalma.
Kisebbségkutatás - 2004. 3. szám Orosz István Bocskai István és a hajdúk.
A cikk végén van sok jegyzet könyvekkel, forráshellyel. Küldtem volna, de valamiért visszautasít a kiszolgáló E-Mail cím. Üdv Bajdó.
Kedves Szentivany! Nagyon érdekelne a dunaszentmiklosi lista, ugyanis volt egy társunk (BONNIE fedőnévvel), aki a keresett vezetéknévvel éli világát. Sajnos a kérdésemre nem válaszolt. Stegmayer, Stegmaier, Stegmájer, Stigmar és hasonlók jelentkezzenek. Vagy azok a szerencsések, akik ilyen vezetéknévvel már találkoztak. Az anyakönyvekben szépen Stégmár - rá alakult. Úgyhogy ezt a nevet Szőgyén szülöttjének nevezhetjük. Van valakinek tippje, hogyan lehetne az Esztergomi érsekség gazdasági levéltárába bejutni? A megyeiben (Vörösmarty u.7) már próbálkoztam sajnos kevés sikerrel. Minden segítséget előre is megköszönök. Üdvözlettel Klára
Üdvözlök mindenkit! Közhirré tétetem, hogy Érsekújvárban is éltek Talliánok. Ha van akit érdekel a Szent Józsefben a sirokról leírhatom a neveket. Klára
Javaslom, hogy vagy a WinFamily-vel készíttess egy html oldalt, amit aztán ott publikálsz, ahol akarsz (ill. tudsz). Vagy egy másik ilyen képességekkel rendelkező és gedcom-ot kezelő programmal. Én a GenoPro-t javaslom. Olcsó és kiváló! Itt viszont sok ingyenes is van: http://csaladfa-szoftver.lap.hu/weblap_keszites_csaladfa_adatbazisbol/18797117
A kérdésem nem arra vonatkozott, hogy a Win-Family-t lecserélném-e? Azt gondolom nem mert hát, már benne van 600 fő ebből 300 teljes körű adataival. Nincs nagy kedvem átgépelni. :-)
Sajátban gondolkozom igen, fontos, hogy csak azok lássák egyelőre akiknek én adok meg jogosultságot, ha később a fennlévők nem csapnak balhét akár public is lehet.
Megnézem a javasoltakat.
A GED és a ge6 átmenetet még nem próbáltam mert nincs hol kipróbálni.
sajátban gondolkozom igen, fontos, hogy cska azok lássák egyelőre akiknek én adok med jogosultságot, ha később a fennlévők nem csapnak balhét akár public is lehet.
Megnézem a javasoltakat.
A GED és a ge6 átmenetet még nem próbáltam mert nicns hol kipróbálni.
első kérdés: passz. .ged-ben nem enged menteni? Esteleg update frissebb verzióra, és úgy?
második kérdés: szerintem a saját honlap :) - amúgy melyiket nézted ki magadnak? családfalu? myheritage? ittvoltam? egyéb? első kettőnél talán lehet, ha nem is direktben - felviszed, mintha kapcsolat lenne, aztán törlöd a kapcsolatot... ha lehet - ehhez mélyebben meg kéne nézni a progikat, de erre most nincs sajna időm.
Újra elővettem a családfa dolgait, két éven keresztül gyakorlatilag hanyagoltam a témát.
Kérdéseim vannak. Ha a Win-Family-ben dolgozom és rajzolom meg a családfát akkor az ő ge6 al végződő fájljai feltölthetőek-e a családfás web oldalakra?
Ti mit ajánlotok melyik oldal a leglátogatottabb, ha az ember dönt egy családfa oldal létrehozása kapcsán?
Lehet-e ilyen oldalakon több párhuzamos családfát futtatni mindaddig amíg nincs bizonyított kapcsolat az ágak között?
Ismered a mondást, "az apám is király volt, a fiam is király lesz, cska én vagyok lovászlegény" :)
Hol 'terem' a jó uradalmi vadász? Uradalmi vadász apja lehet, hogy uradalmi vadász volt? (nem lepődnél meg). Majd ha odaéesz, írd meg ide a megoldást (hogy az volt-e), rendben?
kérnéém a segítségeteket hogy a mellékelt képen a származása és a Hont vármegye között milyen település szerepel? vagyis hogy honnan származik az egyik ősöm. gondoltam vadkertre de az nem hont megye köszi ági
Azt szeretném megkérdezni, hogy a MOL adatait digitalizálják és a neten elérhetők lesznek az anyakönyvek? Az óbudai épület előtt láttam a táblát(nem most, már régebben, csak elfelejtettem megkérdezni).
Csehországban érdekeltek számára jelzem, hogy az Opavai Levéltárn (ZA Opava), és az alá tartozó Olmützi Levéltár (SOKA Olomouc) anyakönyvei elérhetővé váltak a neten.
<b>http://matriky.archives.cz</b>
az oldal csehül, németül és angolul érhető el, alapeset a cseh.
Lehet, nincs még minden fent, illetve ha valamit nem találsz, lehet, szomszédos településeket kell nézni, ahol akkoriban volt plébánia...
Sokat járok ezen az oldalon, de nagyon ritkán szólok hozzá, mert sajna nem igen érek rá!
Most a segítségeteket szeretném kérni.
Kutatom a nemes Ary családot. Elég sok adat megvan, de vannak szálak ahol elakadtam. Ha valaki kutatta már az Ary családot szívesem venném segítségét. A szálak egyenlőre Szinérváralja, Tivadar (szatmár vármegyei), Kölcse! A kölcsei anyakönyvet kutatta Valaki? Ebből kellene részletesebb adat, hogy tovább haladhassak!
Boldog Új Évet kívánok Mindenkinek!
Ebből a kiadványból vetted a következő beírást.
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjaiKún-Szabó. Szabolcsmegyéből származott Gyöngyöspatára, innen pedig Gergely Lőrinczibe ment lakni. Az 1754. évben szerepelt fia Ferencz diákkorában önkényesen felvette a Lőrinczy nevet. A megyében kihirdetve nem volt. (1754. év 119. sz. 259. jkl.)
tehát a kérdésed mit jelent: 1754. év 119. sz. 259. jkl., vagyis
a jkl. jelentése = vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv lapja
Tehát nem kell egyebet tenned, mint a levéltárban erre a fent nevezett kiadványra hivatkozni.
Boldog uj evet, es sok szerencset es nem csak a csaladkutatasban! Meg mindig a 2008.marcius 26.an irt leve alapjan irok par sort. A szőgyéni Stégmárok (mára igy "átváltozott" a név, ez nem magyarositas!) kutatásában odaig jutottam, hogy 1738-tol fel tudom vázolni a csaladfat. Két utalást talaltam a halálozási anyakönyvekben, honnan is jöttek a német települők. Sajnos egyik helység elnevezése sem visz előbbre. Az 1799 evi bejegyzés: Svécia - Svédország latin elnevezése, a másik pedig nem ad semilyen eredményt Az 1800-as Svevitis. Ami bizonyos az az, hogy a telepités első hulláma 1711-ben indult, akkor érkeztek a Rajna melléki németek. Szőgyén ugyanis a Rákóczi-féle felkelés idején is frontterület volt. Csak a harcok befejeztével indult meg a betelepités. Mennyire jutott a kutatással? Dunaszentmiklós anyakönyveiben nem talált utalást az eredeti szülőhelyükre? Ha eredményes volt, kérem ossza meg velem az infokat! Köszönöm válaszát: Klára
Domanics Lehota. Tót falu Trentsén Vármegy. földes Ura a’ Domaniczi Plébánia. lakosai katolikusok, határja középszerű, legelője, fája elegendő van.
2./ DOMAFÖLDE. Domanitz. Tót falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, Hodostól nem meszsze, ’s ennek filiája, a’ felső Lendvai Uradalomban, ambár minden javai vannak; de mivel határja néhol soványos, második Osztálybéli.
A Lehotai Lendvay család birtokai voltak mindkét helyütt feltehetőleg ők telepítették be a Pöstyén környéki birtokaikról a Vas megyei Domaföldere a tót lakosságot, innen eredhet pl. a család neve.
Keresem a nevem eredetét (Domonics) és találtam a Főrendházi naplókban egy hivatkozást (Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30. • 1892-101 (1892-VI-82), http://mpgy.ogyk.hu/) a nevemre, itt Zichy Nándor gróf megemlíti a Trencsén vármegyei (Vág-besztercei járás) Domonics községet, de máshol ezen a névem már nem találom, hanem csak. pl. Domanizs vagy Domanis néven.
A mai Szlovákia területén meg is találtam egy névre hasonló települést, valószínűsítem, hogy ez megegyeik a gróf által említettel, de nem vagyok benne biztos.
Én az alábbi vezetéknevű felmenőim származását, történetét keresem: Domonics, Gyuricza, Vedrédi.
Megjegyzés: kutatások szerint a Gyuricza nem az Endrődi ágból származik.
Ezek a családok Csongrád (vár)megye területén, Kistelek környékén találhatóak, 1780-as évekig kisebb kihagyásokkal tudom is követni, de az ez előtti időkben már nem.
Nem tartom valószínűnek, már csak azért sem, mert az egyházi anyakönyveket csak a népnyelv (és a családkutatók) nevezik születési és házassági anyakönyveknek, valójában azok keresztelési, esketési és halálozási anyakönyvek, amelyek a szentségek kiadását tartalmazzák, és azokkal együtt az események dátumait.
Az egyházi feloldozás (és szertartás) nélküli temetések általában nincsenek az egyházi halálozási anyakönyvekben.
Az I. (és majd a II.) világháború frontokon, hadikórházakban vagy hadifogságban elhunyt áldozatok egy részének halálozási adata bekerült az állami anyakönyvekbe, gondolom azoké, akik szerepeltek valamilyen hivatalosnak tekintett veszteséglistában.
I. világháború - az egyik ükapám maradt ott. A Kriegsarchivban is szeretném kerestetni, de egyelőre a születési dátumát sem tudom. Mindenesetre köszönöm az infót!
Melyik háborúban? Az egyházit nem tudom - már ha vezették még ezeket akkortájt, ugyanis sokhelyütt berekesztették az egyházi anyakönyveket és nem folytatták 1895. szep. 30 után - az állami anyakönyvekbe az első világháborúban elesett, eltűnt katonák sokszor akár évtizedekkel később vannak csak bejegyezve, de nem minden esetben szerepel a halálesetük (én sem találtam meg dédapámat Pécelen).
Amennyiben regisztrálsz az oldalon, onlány is kikérheted az anyakönyvi másolatok szükséges köteteit, és így nem kell kétszer elmenned a Teve utcába egy adat miatt.
Én a Szmulai, Okenka, Hornyák és Stefankó családokat keresem. A legtöbb adatom a Szmulaiakról van eddig. Ha tud valamit ezekről a családokról, nagyon örülnék, ha megosztaná velem :)
Ha valaki életében először jár ott, akkor nem muszáj előre kikérni a filmeket, hanem lehet akkor és ott helyben kérni (sőt még meg is tudja nézetni hogy ki van-e adva, megspórolva ezzel a felesleges köröket), mivel az újoncok számára felhozzák napközben is a raktárból. Második alkalommal már nincsen ez a lehetőség.
Aki netán a sárszentmihályi reformátusokat kutatná, annak rossz hírem van: az eredetileg 1739-től vezetett anyakönyvek állítólag egy tűzvész során elégtek.
(a valódi neveddel írd alá! arra a névre fogják a filmeket kikészíteni)
Az emilt követő második napon odamész a reggeli nyitásra, a kötelező ruhatár és csomagmegőrző igénybevételét (bejárat mellet jobbra) követően felmész a kutatóterembe (első emelet, jobbra) és pultnál beíratkozol (ingyenes, éves látogatói jegyet kapsz).
Ezt követően kéred a korábban igényelt filmeket és ha szerencséd van, megkapod, és ha mégnagyobb szerencséd van, lesz szabad mikrofilm olvasó.
Amennyiben biztosra akarsz menni:
az emilt követő napon (10.00 h után) telefonász, és megkérdezed, hogy vannek-e kikészítve filmek a nevedre.
A rutinosak először mikrofilm olvasót csekkolnak (dossziéval, kardigánnal, kinek mije van erre a célra) majd a pultnál bemondják a gép számát és megkapják a gép kartonját, cserébe a belépőjükért.
Amennyiben nem jutsz egy nap alatt a film, vagy filmek végére, kérhetsz egy fiókot (év végén esetleg nincsen) amibe elspejzolhatod a filmeket a következő alkalomra.
Ha nem kapsz meg egy kért filmet, annak két oka lehet: vagy helyben kutatónál van (költ rajta a fiókjában), vagy acta, ami azt jelenti, hogy elküldték vidékre, valamelyik megyei levéltárba.
A budapesti egyházi anyakönyvek másolat-filmjei állandóan a kutatóteremben vannak, azokat nem szükséges előre kérni, viszont a nap végén nem is lehet megtartani (befiokolni).
Megyei levéltárakban "le kell kérni" a filmeket Budapestről, értesítenek, ha megérkezik.
A 3631-es tekercset néztem, de a felénél abba hagytam, pont ezért mert nem találtam az évszámokat és nem néztem végig, de akkor legközelebb végig nézem. És akkor folytatódik a 3632-es tekercsen? Az pedig nincs is feltüntetve a katalógusban:(
Valaki tudja esetleg biztosan, hogy Rimaszombat rk. és ref. anyakönyvei mikortól vannak vezetve? Mert több forrás szerint is az rk. és a ref. is 1771-től. Ugyanakkor birtokomban van egy 1932-ben kiállított anyakönyvi kivonat, ami egy 1767-es születési bejegyzést tartalmaz. Csak nem semmisültek meg az anyakönyvek a II. VH alatt?
Velem is előfordult már, hogy nem az volt a dobozban, ami rá volt írva. S mint kiderült, az egy olyan film volt, amit még soha senki nem kért ki, tehát "gyárilag" rontották el.
A 3631- es filmen jobbára Iszkáz település van, csak a film végén kezdődnek a jásdi keresztelések 1828- tól, majd folytatódnak a 3632 sz. filmen.
Egyszer előfordult velünk, hogy a dobozban nem az a film volt, mint ami kívűl a dobozra volt írva. Az is igaz, hogy ez kb. 300 db kikért film során egyszer esett meg.
Azt szeretném megkérdezni, hogy az egyik rokonom, Amerikából küldött jásdi anyakönyveket, amit még a mormonok fényképeztek. Ezekben az anyakönyvekben megtaláltam bizonyos felmenőimet, de ma a MOL-ban megnéztem a jásdi anyakönyveket és egyetlen egy felmenőmet sem találtam meg azokon az évszámokon, amik meg voltak, de még csak a családhoz tartozó vezeték neveket sem, ez miért lehet ?
ÁLLAMI (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI
MAGYARORSZÁGON
Adattár, összeállította
FALLENBÜCHL ZOLTÁN
Zsarnoczay Martinus (Sarnoczay, aliter Szmrecsanyi)
MK(Magyar pozsonyi Kamara) szolgálatában, a király lovait
viszi Bécsbe, jutalmat kap 1623 V. 16
MK gyakornoka, besztercebányai Harmincados ellenõrré kinevezve 1625
besztercebányai harmincados 1626 VIII. 13–1656 hosszú szolgálata miatt 600 frt
jutalmat kap, állására fiát, Martinust elõjegyzik 1656 VI. 2
meghalt Besztercebányán 60 éves korban 1656 XII. 14 †
nejétõl Ochs von Sonnau MariaMagdalenától 7 gyermeke Született
Az anyakönyvekben őseim keresztszüleiként szerepel Szmrecsányi és Cernus,ebben a formában.Valószínűsítem hogy házastársak voltak,bár nem 100%. Az viszont biztos hogy élt a faluban Cernus nevű,mert keresztszülőért nem mentek volna másik faluba:)
Mai kutakodásaim szerint a Král család (Greul, Greil) írásmóddal Gesztesről származott át Somlóra 1768-ban. Ekkor egy Greil fiú feleségül vett egy Frombars (Drompasch, Drombasch, Trompasch, Franzpach, Tronspach néven is előfordul) lányt, míg egy Frombars fiú egy Greil fiút.
Szeretném megkérdezni, hogy ilyen névváltozatokkal találkoztál-e, vagy van-e rá anyagod, esetleg további ötleted? Gesztesre van-e német irodalom, történet?
Engem Szárral kapcsolatban a Ketz és a Schweininger családok érdekelnének - sajnos még nem volt időm belekukkantani az anyakönyvekbe. Ha neked megvan ez a telepes lista esetleg megnéznéd nekem, hogy szerepelnek-e benne ezek a nevek? Köszönöm!
Krall (néha Krail) János 1808-ban házasodott Söréden, akkor írták be szerencsémre a származási helyét (Semle), 1849-ben hunyt el ugyanott 67 évesen, vagyis olyan 1782 körül születhetett, ami azért bő fél évszázaddal a betelepítés után történt, szóval 1733/37-1782 között bőven érkezhettek Krall-ok máshonnan - viszont ha megtalálom az anyakönyvet (én is Környére tippelek), és kiderül az édesanya neve, akkor megint írnék Szentivány, hátha az anyai család már rajta lesz a telepítési listán. Köszönöm Tiborpapának is a javaslatát, én is Környét céloztam elsőre be, mert az van elég közel korai anyakönyvekkel, csak gondoltam, hátha van valakinek győri egyházmegyei sematizmusa kéznél:)
A családfám kutatásában eddig csak az anyakönyveket használtam, így eljutottam az 1700as évekig. Mivel több helyen írják, hogy érdemes megnézni az úrbéri táblákat, az egyházi tizedre vonatkozó dolgokat és az adott terület földerúrának levéltárát, így segítségeteket szeretném kérni, mivel ezeket még nem kutattam.
Fő kutatásom iránya Piliscsaba és Vaszar. Piliscsabáról tudom, hogy a krarissza rend tulajdonában volt, majd a Vallásalapéban, aztán 1808jól József Nádor uradalmához tartozott.
hogy induljak el? tulajdonképpen, a klarissza rend iratai között milyen anyagot keressek és hol?
Vértessomlót a török után az Esterházyak telepítették be, több más faluval együtt 1733-37 között(Szár, Agostyán, Alsó- és Felsőgalla, Vértestolna és részlegesen Dunaszentmiklós) . Ezt a betelepítési listát(a származási helyeket is feltüntették!), ami a MOL Esterházy anyagában található, Fatuska János és Kaptay György publikálta. Nekem azért érdekes mert innen is verbuváltak (Pilisszentiván, Pilisvörösvár) több családot, akik elmentek leginkább Szárra, többen egy idő után vissza is jöttek. A lényeg, hogy ebben a listában , nem szerepel a KRALL név, sajnos(mindegyik falunál megnéztem). Az viszont biztos, hogy az 1730-as évek végétől kellett hogy legyen valahol anyakönyv. Akkor még mint SEMLE szerepel.
Sajnálom, mert pl Szár több összeírása is megtalálható a Székesfehérvári Levéltár honlapján.
Kaptam egy választ eredeti, régi anyakönyvek kutatására.
Nem tudom, hogy volt e már ilyen jellegű tapasztalata a fórumon valakinek, ha volt és megosztotta elnézést.
Számomra tanulságos, de mindenki értékelje, ahogy akarja.
2009. november 13-án (pénteken) közel három hónap után választ kaptam a Dr. Márfi Gyula Érsek Úr (Veszprémi Főegyházmegye) részére megküldött levelemre a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltártól. Varga Tibor László levéltáros tájékoztatott, hogy a helyi plébániákon található anyakönyvek és az iratanyagok a plébánia tulajdonát képezik, és ezen kutatás engedélyezése a plébános jogkörébe tartozik. Az iratok magániratnak számítanak és a tulajdonos minden indok nélkül megtagadhatja a kutatást. A levéltárba az általam kért anyagok közül egy sem volt található, vagyis a helyi plébániákon találhatóak az anyakönyvek. (A magánirat és az ezzel kapcsolatos fogalmakat az 1995. évi LXVI. törvény határozza meg)
Sajnos még júliusban a zalaszántói illetve sümegcsehi plébános és segédplébános tévesen úgy tájékoztatott, hogy az adott megyéspüspök engedélye szükséges az anyakönyvek kutatásához. Az anyakönyvekről úgy tájékoztattak, hogy Veszprémbe lettek beszállítva.
Konklúzió: Az anyakönyvek kutatása és másolása a helyi plébános jóindulatán múlik, múlhat !!!(Különben megjegyzem én már nyáron kaptam ebből izelítőt:( Valamint a jelen esetben az anyakönyvek pedig a helyi plébániákon találhatóak és nem Veszprémben.
Nem értem miért kellett félre vezetni, szerintem úgy lett volna korekt, ha azt mondják a szemembe, hogy nem engedélyezik a kutatást, amelyet akkor sem értettem volna, de el kellet volna fogadnom.
Tereske és környéke, valamint a Csernyus családdal kapcsolatosan információkat találhat . A Csernyus család levezetve .... További kutatáshoz nagy segítséget jelent.
Nagy Iván: Magyarország családi czimerekkel és nemzékrendi táblákkal című könyvekben.
Üdv. mindenkinek. A fórumba most kapcsolódtam be. Őseim kutatásában, eljutottam 1800-s évek elejéig. Egyenlőre nem tudom tovább követni őket,mert egyszerre települtek a Szabolcs megyei Levelek községbe 1820 - 1830 körül a családból többen, vagy az egész család. Kérésem a következő: Tud - e valaki Csernyánszkiakról görög kat. vallásúak, és 1800 -as évek elején más településen? Előre is köszönöm a szívességet!
Az lehetséges, hogy használták a Csernus családnév Cernus változatát de gyakoribb volt a Csernyus családnév. Te tudsz Szmrecsányi és Csernus család közötti házassági kapcsolatot? Vajon éltek Tereske és környékén Csernusok, mert én nem tudok róla...
Köszönöm, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltár oldalán találtam is egy 1706-os ljstromot Esze Tamás ezredéről. Hátha valakit még érdekel, itt a link, PDF-ben letölthető.
Azt nem tudod,hogy a Csernus nevet írták-e az anyakönyvekben Cernusnak az 1800-as évek elején?És hogy házasodott- vki a Csernusok közül a tereskei Szmrecsányiakkal(tereskei nemes család szintén nógrád megyében)?
a gedcomot ismerem. régebben megcsináltam valamivel és meg is van, aztán más is megcsinálta a családban és nem tudunk vele mit kezdeni ...
gondom, h nehéz összekapcsolni, illetve azt gondolnám folyamatosan kell tudni dolgozni közösen egy közös családfán. ezért keresek megoldást, ami magyarul is megy. Jó magam nem vagyok kutató, csak gondoltam rakjuk össze amit lehet.
Gondoltam elkezdem a szülőfalum családfájának elkészítését is, aztán bevonom a többieket, de eszközt keresek.
Annak előre bocsájtásával, hogy magam nem szeretnék valós, azonos időben, sok emberrel közösen egyazon nagy családfán dolgozni, a kérdésed második mondatára a válasz: gedcom formátum.
ha egy csomó emberrel szeretnétek közösen (nyilván más is be akarta már vonni a családját) egy nagy családfát készíteni azonos időben, akkor mit használnátok?
valami webes felületet vagy egy szoftvert ami okosan dolgozik a webre és illeszthetőek a külön emberek által készített és karbantartott részek?
Kuruc katonai lajstromokat keresek, 1703-04 környékéről. A gróf Károlyi-család levéltárában található katonai összeíráson kívül (én csak erről tudok, a levéltárban mikrofilmen) létezik-e még ilyen valahol?
Új vagyok itt, és mint minden újoncnak kérdésem lenne: Amerikába kivándorolt ősömet segítségél megleltem a hajónapló alapján, de további infot ennyit sikerült összeszednem: Hadhazy Imre Hungary 1885 házasságot kötőt 40 évesen Detroit-ban Wayne megye Michigan államban 1925-11-16-án. Elvette Kovács Kish Máriát anyja neve Lévai Mária 54 évesen ment feleségül, aki 1871-ben született. Sajnos hogy ezt melyik oldalon találtam azt nem mentettem el így most már ezeket sem találom meg. Találtam olyan angol nyelvű oldalt amik az 1930-as Amerikai népszámlálási adatokat tették közzé de ott nem boldogultam. Nos a "menyasszonyt" tekintve nem valószínű, hogy túl sok gyerekkel áldotta meg a huncut dédapámat:-)) de mi van ha elírták a dátumot és nem 54 éve csak 24 évesen ment férjhez... Így hát most kereshettem a Másik kivándorló "rokont" de az lenne a legjobb ha sikerülne a halotti anyakönyvi kivonatokat megtalálni az nagyon sok kérdésre válasz lenne. A gond megint csak a nyelv ismeret hiánya. Aki tud angolul kérem valami infót csepegtessen.
Lehet, hogy a htp (magában állva) hadtestparancsnokságot (is) jelent, de ilyen megjelenésben: 101. htp. zlj. valószínűbbnek tartom a hadtáp megfejtést, bár azokat meg inkább század méretűvé szervezték.
Amennyiben "csak névrokonok" akkor nincsen mit bogozgatni.
Amennyiben viszont azonos családnevű rokonok (különböző fokozatú unokatestvérek, nagybácsik, nagynénik és hasonlók) akkor meg lehet keresni a legrégebbi közös őst. Ebből lesz a családfa.
Ilyen például a Pázmándi Tóth családfa amelyhez sokkal több "élő" ágat is kapcsolhatnánk, amennyiben szélesebb körben ismernénk a leszármazottakat.
Nagy szerencsédre a Morvaországi Brünni Levéltár már az interneten teszi elérhetővé anyagát. A munka jelenleg is folyik, így nincs minden település anyakönyve még digitalizálva, de Dalečín (németül: Daletschin) már megtalálható a honlapjukon. Ahhoz, hogy meg is tudd nézni csak egy regisztrációra van szükség. link A cseh nyelv ismerete vagy egy fordító program használta jól jöhet.
No, erre az actapublica-ra gondoltam én is, csak totál elfelejtettem a nevét, mindig a levéltár oldaláról indítottam az egyik hivatkozással. Amúgy az adatbázis teljes, jelenleg csak azok a könyvek kutathatóak online, melyek mellett a listánban egy nagyító ikonja szerepel. Nem tudod a dátumot hogy meddigre ígérték a teljes anyag elkészültét? Valahol volt róla szó, de már nem emlékszem rá.
Én is eljutottam az 1600-as évekig! Bár az anyakönyvezés 1725-ben kezdődött a faluban, van a levéltárban egy 1637-es összeírás a jobbágyokról, valamint az 1696-os és az 1715-ös is rendelkezésre áll, így tudtam tovább vezetni a családfámat.
Érdemes körülnézni, mindig éri az embert meglepetés.
amennyiben helyesen határoztad meg Dalečín-t, (okres Žďár nad Sázavou), akkor a területileg illetékes levéltárad szintén Žďár nad Sázavou-ban van (Státný okresný archív Žďár nad Sázavou)
A honlapjuk szerint - http://home.tiscali.cz/sokazr/ - van egy fióklevéltár (pobočka) is Velké Meziříči-ben, illetve az egész Brünnhöz tartozik. Így nem szudétanémet, hanem morva.
Brünn elkezdte feltolni az internetre az anyakönyvek digitalizált példányait - www.actapublica.cz. Az oldal regisztrációhoz kötött, de (egyelőre legalábbis) ingyenes. Az oldal fordításához használd a Google Translate-et, sima ügy.
Már csak azért is, mert Dalečín anyakönyvei rajta vannak, és nem csak simán a településlistában, hanem már lehet lapozgatni is őket (ellentétben még sok másik településsel). Tehát otthonról, szépen kényelmesen megkeresheted őseidet.
Ja, egyéb már elérhető és általam ismert, digitális anyakönyveket szolgáltató cseh levéltárak linkjeit összegyűjtöttem a weboldalam linkgyűjteményében.
Nem tudom az előbb miért az egyik allapot linkeltem, a főoldal ez:
http://www.nacr.cz/eindex.htm
De amúgy mindenhol ott vannak az elérhetőségek a lap alján.
A te esetedben nem tudom melyik intézmény lesz illetékes, az én esetemben annyi volt biztos, hogy a levéltár honlapján lehetett regisztrálni és az adatbázisban elméletileg megtekinthetőek hogy mely településről melyik időszakból vannak anyakönyvek (jó esetben 17. századig visszamenőleg). Azt hiszem egyes könyveknek már fenn van a scannelt változata online és 10 éven belül tervezik az összeset feltölteni (mégegyszer hangsúlyozom, az itt leírtak a brnoi Moravsky Zemsky Archivra érvényesek, máshol nem tudom van-e ilyen lehetőség.)
Köszönöm a gyors válaszokat. Sajnos ezeket a lehetőségeket már végigpróbáltam, de mivel ingatlanvisszaigénylésről van szó ( nem Mo ), a lakhelye szerinti önkormányzat „ nem talál ” bejegyzést a halálról. Különben okt. 4-én még élt, mert írt egy lapot az édesanyjának, amit egy sebesülttel küldött haza. Hogy milyen hangulat uralkodott Tordán, megosztom veletek a levél egy részletét. „ Sötéten látom a jövőt, ezért egy választásom van, győzni, vagy hősi halált halni.” A lap végén ceruzával, nagyon halványan még odaírta „ a fogság elkerülhetetlen.” Az utolsó csatában zászlósként elsőnek ugrott ki a lövészárokból és rögtön el is találták, nem akart fogságba esni, igy mesélték a bajtársai.
Ha a mormonoknál nincs: akkor nem feltétlenül Prága, úgy tudom CS.o-ban is vannak területileg illetékes levéltárak mint Magyarországon. Nekem Prossnitzból kellett adat, a Moravsky Zemsky Archivnak írtam Brno-ba csehül, kérésre utánanéztek az adatoknak, terítés ellenében (előre történő banki átutalás) megküldték azokat. Nem tudom pontosan hogyan számolják a munkadíjat - van erről egy táblázatuk - , úgy emlékszem hogy a keresésre munkaóránként x koronát számolnak, meg talán azt is külön jegyzik hogy ezen belül hány adatot ki kikeresniük. Én nyáron kaptam tőlük egy házassági adatot (1812), két-két ősöm születésének és összes testvéreinek születési adatait, valamint a házasult felmenőim születését is megpróbálták kikeresni (1776 körül), de az adott településen nem találták. Ezenfelül még egy már ismert házasságot (1838) és két születést (1815, 1817) leellenőriztek és pontosan kijegyzeteltek. Mindez kb. 35-40 Eurómba fájt.
A csehországi levéltáraknak szánt levelet célszerű angolul megírni, majd google translate-tel cseh-re lefordítani /magyarról lefordítva szerintem nagyobb a hibalehetőség/, ugyanis kb. 10 esetből 1-ben kapsz választ ha kapásból angolul írsz. Én a biztonság kedvéért a cseh után az angol szöveget is elküldtem egyazon mailben.
dézsma (a latin decima szótól) a. m. tized. Az urbéri tartozások azon részét jelentette, amelyet a jobbágy földesurának terményeinek tizedrésze fejében adott. (L. Urbér).
callurl("http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/026/pc002663.html");StartAdv();
Ipolyság evangélikus anyakönyvei Terényhez tartoztak:
TERÉNY, TERANY, ( Banská_Bystrica )
Kerület: Zvolen Ag. evangélikus lelkészi hivatal Egyházkerület: Terany; Dudince és Merovce (ma a következő helységhez tartozik:Dudince); Levice körzetében: Chorvatice és Tupá (ma a következő helységhez tartozik:Tupá), Šahy Anyakönyvek: születési: 1783-1913 házassági: 1784-1929 halotti: 1782-1929 http://csaladfakutato.uw.hu/kfelvid2.php?id=lev&lev=teh&teh=T&teht=TER%C9NY
és a Besztercebényai Állami Levéltárhoz tartozik, ők tudják merre van.
kedves sorstársak Lassan a kutatásaimban elértem az 1600-a éveket. Itt már az anyakönyvek nem segítenek. Elkezdtem , Abaúj vármegye dézsma jegyzékekeit kutatni.az 1670-80 .évekjből. Sajnos Latinul íródtak így az évszámokon a Településeken, neveken kívül nem sokat értettem belőle. Kérdéseim: A Dézsmát (Tizedet ) Csak a jobbágyoktól szedték, vagy a nemesektől is? Úgy tudom ez természetbeni juttatás volt az egyháznak, Technikailag hogyan működött ez az egész. Egyes nevek előtt RS ( talán Px)betűket írtak. Minek a rövidítése lehet. Azt hiszem másokat is érdekelhet erről egy rövid eligazítás. Előre is köszönöm az útba igazítást
Sziasztok! Csehországi anyakönyvekhez hogy lehet hozzájutni? Próbáltam itt a topikon keresgélni, hogy volt-e már erről szó valahol. Azt láttam, hogy kajra és idrisi volt érintett a témában, és annyit olvastam tőlük, hogy a mormonoktól lehet kérni a Szudéta vidéket. Én nem tudom pontosan, hogy az általam keresett település a Szudéta-vidékhez tartozik-e (nem ismerem a Szudéta-vidék pontos határait), de gondolom, nem, mert eléggé az ország közepén van. Wikipedia szerint Okres Žďár nad Sázavou. (A település Daletschin)
Ez azt jelenti, hogy csak személyesen, Prágában lehet kutatni? (Olyan 1850 körüli adat kellene.) Tud esetleg valaki pontosabbat, hogy hol és hogy? Levélben nem küldenek másolatot? (Tényleg: a MOL fordított esetben küld vajon?)
Egyébként a Szudéta-vidékről meddig vannak az adatok mikrofilmen? Melyik évig?
Nagy nehezen megnéztem az eredeti adatbázist, a pontos név Sinka István. (ezt az olvtársaknak írom, mert Te úgyis tudod :), aki 30 évesen a feleségével együtt ment akkor éppen ki 1914. március 26-án (11. sor), amúgy a Sinka last name keresésre ez a 40. találat. Az otthon maradt legközelebbi rokona Sinka János, a Nyírencsencs után pedig "Szat." szerepel, utalva Szatmár vármegyére.
Az alatta lévő sorban a felesége Sinka Mária (25 éves) háztartásbeliről van szó, és az van, amit grandpaa is, a honosítás, patrialisation okirat száma. 1918-ban, ők tehát nem is akartak vuisszajönni (szemben sok más társukkal). A feleségnél a 11. oszlopban jelölt a "i. l."-t továbbra sem tudom, feltételezem az i=item, de mivel férjes s az vele jött, ezért jogi értelemben nem hagyott otthon legközelebbi rokont (míg férje igen, vszeg az apját), s erre utalhat.
Az egyes oszlopok információtartalmáról egy kis segédletet mellékelek:
Végül kedves Kolibri, ne vedd fedésnek, de ez nem egy szemérmes műfaj, ha azt kérdezik a segítő szándékű olvtársak, hogy add meg a pontos helyét, akkor érdemes, mert anélkül, vagy nem, vagy csak nehezen tudnak segíteni.
Igen, az Ellis Islandból adatbázisból, azonbelül pedig a táblázat utolsó oszlopa (The name and complete adress of nearest relative or friend in country whence allen came). Bemásoltam újra, de most viszont az egész sort, mert arra se tudtam még rájönni, mit jelenthetnek azok a számok a 2. sor elején. Remélem mostmár olvashatóbb.
Nagyobban megvan, csak az már túl nagy (3.7 MB) és nem tudom beszúrni, lekicsinyítve meg hát ekkora lett. Ha rákattintasz nagyobb egy kicsivel, úgy talán ki lehet venni.
Mihez kell? Ahhoz, hogy tudd tényleg meghalt-e, akkor halt-e meg (az ún. halottvizsgálati bizonyítvány nélkül nem anyakönyvezik halálát) mi volt a halál oka? mely csapatnál szolgált? meg ilyenek, vagy tudsz róla mindent, azt is, hol van eltemetve, csak dokumentáláshoz, családi archívumba kellene?
Azért kérdezem, mert ha ebből akarsz családfakutatáshoz szükséges adatot, ill. múltban való visszalépéshez támpontot, akkor az téves is lehet. (Értem, Tordára nem tudsz átmenni kutatni)
Ő már a polgári anyakönyvezés bevezetése után született, nincs ott a születésiben bejegyezve a halál helye, időpontja (akkor már szokták)? Ahogy skoumi írja, ahogy most az akkor is 'hivatalból történt'. Persze a lakhelye szerinti önkormányzat kapta meg az értesítést, ha nem az volt egyben a születése helye, akkor nem tudni lépett-e abban az időben az önkormányzat, hogy továbbítsa (áttegye az ügyet) a születése szerint illetékes önk. -hoz.
Egyébként az 1944. október 7-e a Tordai csata utolsó napja. Élek a gyanúperrel, hogy nem biztos, hogy akkor, aznap esett el, lehet, hogy a csata lezártával a veszteségek felmérésekor találták meg a holttestét a csapata működési zónájában.
Szeretném a segítségeteket kérni abban, hogy mit jelenthet a képen látható feliratban a "father i. l." Várom a javaslatokat. Segítségeteket előre is köszönöm.
Tipp: amelyik településen lakott, elvileg annak az anyakönyvi hivatalnak is meg kellett volna küldeni, vagy a családtagoknak, akik megkapták, bejelenteni az illetékes anyakönyvi hivatalban e dokumentum alapján.
Ha ennek ott nyoma van, akkor onnan. Ha nincs, akkor lehet, hogy a kapott hivatalos értesítő alapján az illetékes anyakönyvi hivatal kiállítja a halotti anyakönyvet.
Csavar akkor van benne még, ha a lakhely a mai Mo. határain kívül esik...
de a fenti csak tipp, nem vagyok jogász, ill. ilyen esetem sem volt még.
Sziasztok!
Új levelezőként arra szeretnélek kérni, hogy adjatok tanácsot egy számomra fontos ügyben.
Egyik nagybátyám halotti bizonyítványára lenne szükségem, de csak egy hivatalos értesítésem van a Magyar Vöröskereszt Kutato es Tudósító irodájától 1947-ből, amelyben hivatalosan ( iktatószám, dátum, aláírás, pecsét ) értesítik a családot, hogy naybátyám 1944 október 7-én Tordánál hősi halált halt. A levél 1948 májusában érkezett meg.
Hol lehetne érdeklődni a halotti bizonyítványa felől.
Kérem segítsetek, ha tudtok!
Köszönöm
robagg
"A másik kérdésem, olyanokhoz, akik nézegették már a szolnoki Római Katolikus házassági könyveket. A van benne egy jó 7 éves intervallum, ahol a házasság kötő feleknél, csak a férfi nevet vagy csak a női nevet írták be. Ez miért van? Vagy csak én néztem el valamit?"
Nem lehet hogy egészen egyszerűen két oldalon vannak a bejegyzések? :)
Technikai kérdés: a mikrofilmolvasók milyen fénnyel működnek? ugye nincs benne UV-fény veszély? (bocs lehet, hogy technikailag teljesen őrült kérdés, de lássuk ezt be bölcsészi végzettségemnek, friss szemműtét miatt érdeklődöm)
"halotti anyakönyvben a halálozás kora nem egyezik meg a házassági anyakönyvben feljegyzett korral. Ilyenkor, hogy lehet megtudni, hogy akkor melyik a valós születési dátum?"
Meg kell keresni a keresztelési (születési) anyakönyvben a pontos adatot!
Olyan kérdésem lenne most, hogy a halotti anyakönyvben a halálozás kora nem egyezik meg a házassági anyakönyvben feljegyzett korral. Ilyenkor, hogy lehet megtudni, hogy akkor melyik a valós születési dátum?
A másik kérdésem, olyanokhoz, akik nézegették már a szolnoki Római Katolikus házassági könyveket. A van benne egy jó 7 éves intervallum, ahol a házasság kötő feleknél, csak a férfi nevet vagy csak a női nevet írták be. Ez miért van? Vagy csak én néztem el valamit?
Lehetséges, hogy van. Próbálkozz a Tihany téren, hátha több szerencséd lesz, mint nekem volt. Talán megéri a nyakukra járni, persze leghamarabb pár hónap múlva, mert náluk nagyon lassan nő a fű. Ha sürgös, inkább a területileg illetékes Levéltárat tudom javasolni.(Sajnos azt így kapásból nem tudom, hogy Szabadka vagy Újvidék.)
Bocsáss meg, lehet, hogy korodnál fogva téged nem irritál az egyik szófordulatod: ti. az, hogy "be kell szolgáltatni" de ez sokunkban nagyon nagyon szomorú rossz emlékeket ébreszt, egy olyan korszakét, amely ha tovább tart, nem lehetne családfakutatás. Tudománytalan, retrográd, reakciós dolognak tartották, s akadályozták ahol tudták. Az anyakönyveket egyébként nem kellett "beszolgáltatni", megtették azt Romániában, Jugoszláviában, aholis a kutatás sokkal kevesebb eredménnyel kecsegtet e miatt. "Félúton" vesztek el az anyakönyvek, s ma már pótolhatatlanok. A papság félelme pedig jórészt jogos volt, a 60-as éveket írták akkor!
Nem feladatuk hogy megnézzék, mikor szabadulnak fel a filmek (mivel ez dupla munka lenne számukra), nekik csak azt kell jelölni a kérőlapon, hogy nem áll rendelkezésre. Ezért kell erre külön rákérdezni.
A javaslatodra nem adtam fel a keresést és GYŐZTEM(tünk)!!!
Úgy volt, ahogy mondtad. Az anyakönyvek szép csöndben ott lapultak a megyei levéltár valamelyik eldugott polcán. Helyesebben a "másod-eredeti" könyvek. Hát sajnos reggel 9-től este 6-ig nem tudtam minden betűt kiolvasni belőlük, de fényképeztem. Aztán itthon majd bogarászok. Valamiért tényleg nem készült a szentistváni anyakönyvekről mikrofilm (talán féltek odaadni, vagy nem hallottak róla, hogy be kell szolgáltatni?!), de így sokkal izgalmasabb volt ezeket az eredeti több, mint 180 éves papírokat olvasgatni, kézbe fogni. Még az sem szomorított el, hogy csak a kötelező időszaktól, azaz 1828-tól vannak meg. Nagyon szépen köszönöm a segítséget,bíztatást még egyszer mindenkinek!
Aham, köszi... Akkor lehet, hogy a hölgynek épp nem volt "szabad kapacitása", hogy megnézze, szabadok lesznek-e a filmek. Na mindegy, előbb-utóbb csak kiderül.
Kikérés előtt célszerű esetleg odatelefonálni a kutatóteremnek, hogy a számítógépes nyilvántartásban meg tudják nézni hogy a kért film(ek) ki van(nak)-e adva kutatónak (nem vidékre, hanem ott helyben) és azt is hogy mikor jár le a kölcsönzési idejük, ami max. 30 nap, és egyszer lehet hosszabbítani. Vagyis két hónap után minden filmnek mindenképpen vissza kell kerülnie a raktárba.
Fontos: ha vidékre van kiadva (= "aktás") akkor azt a számítógéprendszer valamiért NEM jelzi, így azt hiheti az ember, hogy az a film szabad és esetleg potyára megy ki a semmiért.
Egyébként jó ha mindenki tudja: a Budapesten kutatóknak abból a szempontból mázlijuk van, hogy a MOL-ban asszem az 1950 előtti Budapest területéről mind vannak szabadpolcos másodpéldányok, ami helyben azonnal kérhető, csak az őrjegyre kell felírni a nevedet és viheted. Úgy emlékszem ezt még aznap vissza is kell szolgáltatni.
Nehezen fog ez menni. Jópár év után most voltam másodszor a levéltárban anyakönyveket keresni. A levéltáras hölgy egész meghökkent, hogy én már kikerestem az interneten, hogy melyik filmek is kellenének nekem - pedig nem egy a múlt század elejéről ottragadt jelenség volt, hanem egy egész fiatal (és nem mellesleg igen csinos :)) hölgy. Én meg azon hökkentem meg, hogy elmondása szerint nem tudja megmondani, hogy a kikért filmek valóban szabadok-e, vagy esetleg legközelebb megint feleslegesen töltenék el egy újabb fél napot. Pedig ez azért nem egy túl bonyolult és nehezen számítógépesíthető készletgazdálkodási probléma...
Talán csak annyit helyesbítenék ezen, hogy a "mormon" filmezés nem a levéltári másolatokról készült, (hiszen akkor csak kb. 1826-28-tól lenne mikrofilmen) hanem az eredetiekről. Más kérdés, hogy bizalmatlanság okán egyes lelkészek legtöbbnyire a legrégebbi anyakönyveket nem adták oda a fotozást végzőknek. (Akik egyébként magyarok voltak, - ez némelyik munkán meg is látszik, mert elfelejtettek élességet állítani) Saját személyes tapasztalatom a mormonokkal kapcsolatban, hogy nekem 2 éve ősszel előjegyeztek egy külföldi filmet, azóta egy kukk nem sok annyi választ sem kaptam tőlük. Csak nagyon ráérős kutatóknak valók. Azt már csak hallomásból tudom, hogy újabban már pénzt is kérnek a külföldről hozatott filmekért.
A mormonokkal - úgy emlékszem - nem levéltár, hanem a Magyar Állam szerződött, s nagyjából a '60-as évek elején voltak a fényképezések az egyes megyei levéltárban őrzött másodpéldányokról. A MOL Filmtárában van az anyag www.mol.gov.hu alatt olvashatsz róla tájékoztatót. Az egyes megyei levéltárakba akkor lehet levéltár-közi lekéréssel lekéretni és ott mikrofilmolvasón tanulmányozni, ha van jó (értsd: működőképes) filmolvasója az aott megyeinek. Olyan jó 8 cm átmérőjű és vagy 5 cm magas hengert képzelj el mikrofilmnek (azaz nem kicsi, korrekt film), be kell fűzni az olvasóteremben lévő filmolvasóba kutatási időban, s az kivetíti eléd a nagyított képet, amit vígan tudsz olvasni (sőt, papírt rátenni, és azt 'átírni' ha pl. a közelmúltben felmerült kézírás-olvasási probléma merülne fel.). Egyszerre 5-öt lehet kikérni és az (asszem 30 napig áll a rendelkezésedre az olvasóteremben).
A mormonoknak is van saját irodájuk Bp-en (ott még nem jártam, de ha balra beírod a keresőbe 'mormon' már olvashatod is, mit mondtak róla az olvtársak- és kutatótársak :) (asszem nem csak magyarországiak vannak, hanem 'magyarlakta' településekről is, de nem akarlak így keresetlenül felcsigázni, hátha rosszul emlékszem)
Sikerült beszélnem a pápai református (www.papacollege.hu) levéltárral. A falunak ebben a z időszakban (1880) saját anyakönyvezési joga volt, nem kell keresni semelyik másik településen az infokat. DE állítják, hogy a Megyei Levéltárban KELL lenni az eredeti a.könyveknek. (vagy az eredetiről készült másolatnak.) Állítólag nem mindegyikről kért a levéltár a mormonoktól mikrofilm másolatot, ezért azt ne is keressem. Most visszamegyek ismét a levéltárba.... Hú, de nagyon szeretném , ha így lenne.
Nincsenek begépelve az anyakönyvekben szereplő személyek nevei és adatai. Jó is lenne, ha így lenne, mivel a több hónapos kutatások így egy-két nap alatt elvégezhetőek lennének :) Egyébként valamit rebesgettek arról hogy majd idővel digitalizálni fogják az állományt, de hogy milyen formában - fényképfelvétel vagy begépelés, bár valószínűbbnek tűnik az előbbi -, azt nem tudom.
Köszönöm a segítséget! Remélem előrébb jutok dédnagyapám halálának körülményeihez.
A Hegedűs Andrásféle tanulmány sajnos csak 7-8 oldalas, de azért köszönöm még1szer.
A Katonai Nyílvántartási jegyzék pontos adatainak az elérése nekem meg magas mint kacsának az eperfa. Köszönöm ezt a tippet is meg a Széchenyi Könyvtárét is.
Nem tudjátok véletlenül, hogy a mikrofilmek online adatbázisán belül nem-e lehet esetleg névre rákeresni, mert örökkévalóságnak tűnik megtalálni a több ezer oldal és név között azt amit én éppen keresek ?
Én úgy tudom, hogy a VIII. kerület anyakönyveit 1898.01.01.előtt a IX. kerület vezette és nem a VII. Szóval érdemes lenne még megnézni a IX. kerület anyakönyveiben is. Akár neten keresztül is kutatható:
Hasonló cipöben járok én is. Nagybátyám 1895-1898 között született. Nagyapám Bátaapátiba való, ott 1895-ig nem találtam az egyházi anyakönyvekben a születési idöpontját. 1895-1899 között budapestreköltöztek a Mexikói út 11-ben laktak. Akkor ez a VIII. kerülethez tartozott a születési anyakönyvet a VII. kerület vezette. Ezeket a helyeket kutattam végig.A K.U.K II/Brücknerkompagnieben szolgált.1918 októberében tünt el.1915-ben hivták be katonának Bécsben volt.Minden kutatási tippet szívesen fogadok.
A Széchenyi könyvtárban megtalálod a korabeli szinte hetente kiadott veszteség listát mikrofilmen. Sajnos az 1918 októberi összeomlásban eltüntek nem szerepelnek benne.
Ellisisland nagyon hasznos, akinek "kitántorgott " valakije az Újvilágba. Megtaláltam nagyapám beutazását, innen pedig már csak türelem kérdése a dolog, az amerikai családtagok szinte mind megvannak.
Bár csak a Felvidéki rész is ilyen könnye menne. Több lehetőségem is van, utazom Nyitrára, vag a Mormon egyház mikrofilmjei, vagy a MOL. Most kicsit szünetelek, levelzgetek az USA-beli rokonokkal.
A vajai könyvek esetében is jeleztem a filmezés hiányát, de nekem azt mondta az illető, hogy szerinte nem foglalkoznak már ezeknek az utólagos lefilmezésével, legalábbis ilyen projektről nem tud. Fel kellene hívni a plébánost hogy tud-e valami fejleményt ezügyben. Ha nem lesz semmi előrelépés, akkor maradnak a lelkes kutatók, akik néhányan összeállnak és összedobják a pénzt a restaurálásra és később maguk lefilmezik önszorgalomból, az egyházkerület engedélyével. Az 1810 körüli részt már nem néztem, 1813 január-februárja még biztosan jó állapotúnak tűnt, de az 1813 febr.-1815 jan. közötti részt így is csak nagyon lassan, óvatosan mertük lapozni.....
Én már több, mint másfél éve jeleztem ezt az állapotot a MOL felé (Hermina fel is jegyezte és ígéretet tett az információ megfelelő helyre juttatására. De ezek szerint fél évvel ezelőttig nem történt változás :( Nekem konkrétan egy 1810 körüli születés kéne a továbblépéshez... Kihez kellene fordulni, hogy ami menthető még az meg is legyen mentve?
Lehet hogy én is érintve vagyok a Felsővízivárosi könyvekben (még nem tudom, kérdés, hogy az tartalmazzák-e a keresett adatot?) Márciusban voltam a plébánián ezügyben, csomagolópapírba vannak csomagolva. Az 1806-1820 közötti születéseket tartalmazó kötetet magam is láttam. A baj az, hogy sok oldalon szinte teljesen megfakult az írás (nem tudom hogy infralámpa fényénél esetleg kiolvasható-e), mivel a mikrofilmezés idején is már ilyen állapotban voltak, valószínűleg valamelyik korábbi árvíz során ázhattak el. Mivel pótolhatatlan adatokat tartalmaznak, nem értem miért nem restaurálták még őket. Az egykori irattárosnak telefonon említettem még fél éve, hogy sürgősen meg kellene őket menteni, de nem tudom hogy azóta történt-e valami előrelépés. Az általam megtekintett kötet egy része (1813-14-es éveknél) egészen jó állapotú, de érezni lehet hogy az évek során mintha még mindig száradt volna ki rendesen. Emlékeim szerint a vége felé meg szinte kinyitni sem lehet, mert mintha össze lennének kicsit ragadva a lapok és félő hogy esetleg apró darabokra hullanak. Mindenesetre, amíg profi restaurátor által fel nem lesz újítva, vagy legalább a menthető részek meg nem lesznek mentve, bolygatásukat nem ajánlom, mivel könnyen meglehet hogy visszafordíthatatlan adatvesztéssel járhat.
Még szerencse (legalábbis nekem), hogy ezek közül csak Buda-Felsővízivárosban vagyok érdekelt. A penészes, mállott lapok restaurálhatók, olvasható tehetők? Amikor a helyi plébánossal beszéltem, akkor azt mondta, hogy műanyag zsákokban őrzik őket... ez nem túl jó megoldás... inkább szakemberre kéne bízni a tárolást, felújítást.
1816-tól vannak mikrofilmek(a másolatokról) de néhány év hiányzik. Az 1717 előtti adatok meg a pilisvörösvári eltűnt anyakönyvekben lennének. Még jó hogy azok is megvannak mikrofilmen.
Nem mese.... A II. vh. esztelen dúlásai elől mindenki úgy próbálta menteni az értékeket, ahogy tudta. Több példát is tudok megbízható forrásból.
Utolsó utáni lehetőségként még mindig ott van a bolhapiac vagy a régiségkereskedők. Két általam megkérdezett antikvárius/kereskedő is mondta hogy került hozzá régebben egyszer (?) anyakönyv, azt is említették hogy nagyon ritka az ilyen eset (hogy mi lett velük, azt elfelejtettem megkérdezni, egyik állítólag valamely kis erdélyi településé volt)
Ez volt a legutolsó ötletem nekem is. Megpróbálni a családon belül bármiféle dokumenthez hozzájutni. Már 'kértem időpontot' általam nem ismert rokonoktól...csak remélni tudom, hogy előrébb jutunk a tőlük kapott információkkal. "Elásott anyaköny"- mint egy mese...
Idézek két levelet, amelyeket a hadtörténeti levéltár írt kutatói kérdésekre: 1.
"Sajnálattal értesítjük, hogy az 1850 és 1900 között született legénységi állományú katonák személyi adatgyűjtőit hadkötelezettségi koruk lejártával kiselejtítették. Az I. világháború idejéből csak a kitüntetési javaslatok maradtak fenn. Kérésére átnéztük az I. világháborúban kitüntetett katonáknak a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött névjegyzékét, de abban Bencsó Mihály (1884 Békéscsaba) és Benke János (1888 Cibakháza) nevét nem találtuk. Az Osztrák - Magyar Monarchia első világháborús veszteségi nyilvántartásait, köztük az elesettek és meghaltak jegyzékeit a bécsi Kriegsarchivban őrzik. Így Bencsó Mihály esetében kérését ottani kirendeltségünkhöz továbbítottuk. Cím: A-1030 Wien Nottendorfer Gasse 2. A választ közvetlenül tőlük fogjamegkapni."
(Megjött a válasz: nem találták az elesett ősömet ott Bécsben a veszteségi kartonokban, még megpróbálják alakulat szerint keresni az alakulat (csak K.U.K. alakulat van meg ott) halotti anyakönyveiben.)
2.
"A M. Kir. Honvédség katonai nyilvántartásai a II. világháború alatt megsemmisültek. Az 1947-től felvett új nyilvántatásokba már csak az akkor hadköteles férfiak kerültek be. A legénységi állomány személyi adatgyűjtőit azután, hogy elérték a hadkötelesor végét jó részt kiselejtezték. Az 1900 után született tisztekről a Hadtörténelmi Levélltár Irattári részlege őriz személyi anyagot. (Cím: Hadtörténelmi Levéltár és Irattár1027 Budapest Feketesas u. 4.)"
Adony róm. kath.: házasság 1758-1776 - kitépve, születés 1766-1776 - kitépve Apagy ref.: első két lapból nagyobb darab letépve Bia: 1811 előttiek megsemmisültek tűzvészben (osztrák dragonyosok felgyújtották a faalut) Tállya: 1810-ben leégett a parókia (ezért nincs meg Kossuth születési bejegyzése sem), ezt megelőzően így nincs adat Galgagyörk ev.: penészes, elrohadt az első kb. tucat oldal, 1886 és 1889 között az eredeti hiányos. Buda, Felsővíziváros róm. kath.: 5 vagy 6 kötet rongálódott árvíz során, ebből asszem egy házassági, a többi születési (részletes lista erről a MOL-ban). Ezek megvannak, csak penészesek, néhol már mállanak szét, részben megfakultak Pilisvörösvár 1693-1811: mikrofilmezték, később azonban nyomaveszett az eredetinek
Hiányos adatok:
Pécel ref.: 1731-1739 1741-1749 között nincsenek feljegyzések Sátoraljaújhely ref.: 1747-1749, 1752-1759 között nincsenek feljegyzések
MOL-ban nincs mikrofilmen:
Nyírvaja ref. 1714-el kezdődő, meglehetősen salátaszerű első kötet nem lett lefilmezve Réde valamelyik kötete szintén nem lett lefilmezve Gyömrő ref. ha jól emlékszem 1879 után nem lettek lefilmezve a halálozások Ócsa ref. 1794 és 1834 (?) között nem lett lefilmezve, az eredetivel nem tudom mi van Pánd ref. 1834 és 1838 közötti házasságokat nem emlékszem hogy láttam volna Sárszentmihály ref.: kb. 1750-től eredetiek hollétéről nincs információ Ostoros róm. kath. (eredetiekről nincs infóm) Ócsa róm. kath. (eredetiekről nincs infóm)
Az eredeti példányokat filmezték, de ezt már említettem. 1827/8 előtti, már meglévő adatokról visszamenőleg viszont nem készült másolat (és ez sajnos elég nagy probléma)
Ja, a másik meg hogy volt olyan lelkész, aki a pusztulástól megmentendő, sebtiben elásta az anyakönyveket. aztán az is lehet hogy a háborúban lelőtték az illetőt, rajta kívül meg más nem tudta a rejtekhelyet, így talán még ma is ott nyugszanak valahol a földben - ez persze csak feltételezés, de sohsem lehet tudni.
1895-1906 nem volt olyan régen. Ha biztosra vehető, hogy sem eredeti, sem másodpéldány nincs, akkor még mindig ott van néhány lehetőség
- ha a megsemmisülés ideje előtt az adott személyek születési/halálozási/házassági bejegyzéséről anyakönyvi kivonat készült (gyakran a származásigazolások idején). - talán éppen családi fotók hátuljára írták fel a születési dátumot vagy más információkat - esetleg a családi levelezést érdemes átnézni, hátha valamelyik fél említést tesz ezen adatokról
A kérdés mindössze az, hogy kinél lapulhatnak eme dokumentumok, ha egyáltalán léteznek....?
(Sárszentmihályon is hasonló volt a helyzet: ref. anyakönyvek (kb. 1750-1895) eredeti példányáról nem tud senki semmit, másodpéldány van csak a Fejér Megyei Levéltárban 1817-től, 1827-től mondható teljesnek.)
Dédnagyapám Adorján István (1884- ?) a nagykanizsai császári és királyi 48. gyalogezredből tünt el. 1923-ban holtnak nyílvánították.
A Zala Megyei Levéltár és a Zalaszántói Körjegyzőség mindezt megerősítette.
Adorján István első világháborús sorsával kapcsolatban sajnálattal közölte a bécsi Kriegsarchiv, hogy a több milliós, ennek ellenére igen hiányos és gyakran pontatlanul felvett veszteségi kartonsorozataiban sajnos nem sikerült dédapám nyomára bukkanniuk.
Kérdésem:- Hogyan és honnan lehet megtudnom dédnagyapám harcászati illetve elhalálozási körülményeit? Van- e valamilyen adatbázis erről ?
- Valamint az I. Világháborús nagykanizsai k.u.k. gyalogezredről annak történetéről, esetleges veszteségeiről készült-e valamilyenrészletes irodalmi mű vagy lexikális adat ???
Jó lenne egy lista a megsemmisült vagy nagyon károsodott anyakönyvekről is, mert az ilyen esetek nagyon sok időt elvesznek az embertől. Bár legalább van egy kis nyomozgatás. :)
Hát ez az! Mivel volt olyan időszak, mikor a falu Papkeszihez tartozott átnéztem azt is. Semmi. Olyan is volt, mikor Litérhez, átnéztem, semmi. Ha már úgyis levéltárban voltam, a kérdéses időszakot átnéztem a veszprémiben is. Sajnos itt sem találtam a keresett neveket. Most várom a pápai ref. levéltár válaszát.
Ha nincs a mormonoknál sem, akkor a levéltárban sincs királyszentkirályi református.
Ami változatok lehetnek:
1.Nem oda anyakönyveztek (ez mondjuk számomra azért problémás, mert ha át is kellett alakítani a templomot, attól az egy jelentős méretű egyházközség lehetett, és ha folymatosan nem is, de közel 60 évet állott fent, az 1906-os matricula megnyitása előtt.)
2.Oda anyakönyveztek, de a másodpéldányt nem adták le (vagy nem is készült), az eredeti pedig megsemmisült.
A 1827. évi országgyúlés rendelte el a kétpéldányos anyakönyvezést. 1827. évi XXIII.tc. (ez egyébként az MTA allapításának országgyűlése ! a Széchényi felajánlásosé)
Ugyanakkor 1848-ig csak a katólikusok számítottak 'igazán' vallásnak, s csak az 1848. évi XX. tc. óta azonos jogállásúak az egyes felekezetek. Ebből elképzelhető az is, hogy nem különösebben foglalkoztak a leadással (a leadatás oka az 1827. évi tv-ből jól kijön)
Ennek a verziónak az mond ellent, hogy akkor az 1908-as nyitású miért nem semmisült meg? Nem együtt őrizték (legalábbis egy épületben, annak egy helyiségében)
(azt kéne megkérdezni a levéltárban, hogy az 1908-osból sincs másolat náluk?, persze azt nem adják oda betekintésre, de van-e?)
A végkifejletről azért tájékoztassál itt minket, hogy tanuljunk az esetből.
A kulcsszó az 1880 (ezért mondom mindig, hogy minden részlet fontos lehet, és plusz köröktől kíméljhük meg egymást, ha bőbeszédűbb az ember)
A református templomot 1874-ban "részben átalakították" (okát nem tudom, feltételezek vagy egy népességnövekedést, vagy egy tűzesetet, ha előtte vagy '30 évvel épült eleve). Ez nagyon 1880 körül van.
Ezzel viszont felmerül egy harmadik lehetőség: alapesetben az 'átalkakítás' alatt nem volt lelkész (elvezényelték), ez időben máshová jártak a hívek. (lásd Besenyszög elhíresült esetét, amely pusztákból, majorokból 'állt egybe', s amelyet a környéken legalább 3 másik egyházközség könyveibe anyakönyveztek, attól függően, hogy melyik templom volt a közelebb (mind másik falué), melyikbe jártak a hívek.
Ellenben az is lehet, hogy az egyházközség átköltözött addig egy másikba, ahol folytatták az anyakönyvezést, folyamatosan.
Azaz, a 3. eset az, hogy meglesz ugyan az anyakönyv, de 1874-187? között nem jegyeztek be semmit, hanem azt a környékben kell 'összeszedegetni'.
Legközelebbi települések: - Vilonya 1,36 km - Sóly 2,45 km - Litér 3 km - Balatonfűzfő 3 km - Papkeszi 4,21 km - Hajmáskér 4,51 km - Öskü 6,34 km
A MOL "okoskönyve" (Kálniczky) Királyszentistvánról csak mint rk. fília tesz említést. A helyi reformátusokról nem ír semmit. Ami meglehetősen furcsa... A mormonok adatbázisában sem szerepel, tehát ha volt is anyakönyv ott, akkor az 1960-as években már biztos nem volt meg (vagy csak nem filmezték le) Ugyanakkor a Dvorzsák-féle (1877) helységnévtár szerint a reformátusoknak helyben volt anyaegyháza. Szentistván Veszprém megyei települések Ettől függetlnelül szerintem érdemes volna belepillantani Vilonya, Sóly és Litér ref. anyakönyveibe is. Hátha szerencséd lesz.
ÉN lennék a legboldogabb,ha így lenne. Én mindent elhiszek, nekem azt mondták a levéltárban: nincs. Annak, hogy mind a 2 megsemmisüljön, valóban kicsi az esélye. Akkor nem adom fel, még próbálkozom! Első feladatom kideríteni, hogy a kérdéses időszakban (1880 körül) hova is tartozott. köszönöm.
1828 óta kell elhelyezni a vármegyei levéltárakban a másolati példányt. Ezek nem későbbi másolatok, hanem egyidőben (ugyanabban az évben) készült kézzel vezettet 'korhű' példányok (ezekről készültek a mormonok filmfelvételei is)
Olyan nincs Veszprémben?
Akkor nincs/nem lehet pl. ha attól, hogy önálló temploma volt, nem volt önálló egyházközség. Az előző hsz-ben említett, most összetartozó településeket nézted? Várpalota (valamikor odatartozott)?
(ahhoz, hogy mindkettő megsemmisüljön, a faluban is, meg a veszprémi levéltár épületében, kettős veszteség kell. Ez csökkenti az 'adatvesztés' esélyét, ezért is határozott úgy 1828-ban az országgyűlés)
Utánanéztek a levéltárosok, azt állítják , hogy a falunak abban az időben saját anyakönyv-vezetési joga volt. De könyv nincs sehol, így másolatuk sincs. Információim szerint a templom 1939-ben épült. A lelkész csak annyit említett, hogy tudomása szerint a háború alatt vesztek el könyvek. Köszönöm az ötletet, erre nem gondoltam (ezért is kérdeztem itt :o))), megkeresem őket.
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat, véleményeket. Amikor azt a bejegyzést írtam, még minden 'kereknek tűnt'.
De azóta elakadtam, és itt kérnék újabb tanácsot a nálam sokkal tapasztaltabbaktól:
-A kutatásaimat (apai ágon) kezdtem az állami anyakönyvekkel.Amíg azok tartottak,nem is volt gond, azaz 1895-től átnéztem mindet. Szerencsémre pont ebben az intervallumban (1895-1906 ) a halottiban több bejegyzést is találtam. Szerettem volna a születési adataikat és és az oldalágakat is felkutatni. - Sajnos sem a megyei levéltárban, sem a MOL-ban nincs meg a kérdéses anyakönyv ( ill. mikrofilm). Gondoltunk arra is, hogy talán összevonták más kisebb településsel, ezért átnéztem a környező falvakét is. Semmi. - Kézenfekvő volt, hogy elmegyek a kutatott faluba és felkeresem a református lelkészt. Sikerült is vele egyeztetnem, nagyon készséges volt és utánanézett a könyveknek,de sajnos nincsenek már meg. (a legkorábbi nála 1910-től indul) A kérdéses falu Veszprém vármegyében, Szentistván (most Királyszentistván)
Most fogalmam sincs merre tovább? Van tovább vagy ennek a kutatásnak itt van vége?
Részletek Machalek Pál százados Békéscsabán, 1928- ban megjelent könyvéből.
(a 9. és 10. fotón azoknak a településeknek a felsorolása található, amelyek az ezred hadkiegészítő körlete voltak és amelyek legénységi áldozatai a könyvben szerepelnek.)
Szerintem ezt mindenki maga dönti el, hogy ő meddig kíváncsi az őseire, rokonaira. Nyilván a távoli rokon is rokon és az is érdekes lehet hogy melyik homo sapiens volt az ősapánk (az egy külön plusz lenne, ha még fényképpel is rendelkeznénk róla :-)) és tudnánk hogy élte életét; vagy akár XY Nobel-díjas tudós és WZ sorozatgyilkos ágai hány évszázaddal előtt válhattak szét, de ennek ugye a feljegyzések hiánya és a kutatás túlontúl időigényes mivolta szab határt.
Attól is függhet a dolog hogy mondjuk az ükszülők-szépszülőkön túli felmenőket ki mennyire érzi közel magához, vagy az illető számára ezek a személyek jelentenek-e többet puszta neveknél. Utóbbiban közrejátszhat az is, hogy kb. 200 évvel ezelőttről általában csupán a születést, halálozást, házasságot, esetleg foglalkozást és a lakhelyet tudjuk meg róla, mást csak kevés kivétellel. Családi fényképpel vagy ősök által írt dokumentumokkal, feljegyzésekkel sem sokan rendelkeznek az 1870-es, 1880-as éveket megelőző időszakból.
Nem tudom már melyik weboldalon találtam meg pl. George Bush családfáját kb. 15.-16. századig visszavezetve, saccperkábé a 20. generációs felmenőkig. Több (tíz?)ezer őse fel volt tüntetve, ameddig a források engedték, még azt is kiszámoltak hogy hány százalékban angol, hány százalékban német, holland, stb. Ha megtalálom, belinkelem. Nem rajz volt, hanem egy számozott lista.
De ha jobban belegondolunk, az egész ország is tele lehet tizen-huszonsokadik unokatestvérek tíz/százezreivel :-)
Pár száz év múlva már könnyebb dolguk lesz az embereknek e tekintetben a manapság már meglehetősen precízen vezetett feljegyzések miatt, ha "csupán" 5-600 évre visszamenőleg akarják majd visszavezetni a családfájukat. Bizonyára ők már teljesen másképp tekintenek majd erre az egészre, de ha eljutnak odáig, a 18.-19. század hanyagabb lelkészeit ők is átkozni fogják......
Erre azt mondanám, hogy kinek mi fontos. Van, aki csak az apai ágat (a családnevét) szeretné visszavezetni. Másrészről az anyai ág(ak)on lévők ugyanolyan mértékben rokonaink. Én egyébként annak idején egy csomó, a családnevemet hordozó személyt kiírtam az anyakönyvekből (nem igazán tervszerűen), és ezért ha valakinek megtalálom a helyét, azt felveszem a családfára, legyen bármennyire oldalági. Hogy az egyszer megtalált adat ne vesszen el..
Egy kis segítséget szeretnék kérni egy elvi kérdésben. Van-e a családfakutatásnak határa, meddig 'érdekel' bennünket ki kinek a rokona? Természetesen nem célom a honfoglalásig visszavezetni, de pl. az oldalágakat meddig vizsgáljuk? Ameddig adatokat tudunk találni, vagy van erre egy logikai határ? Akarom-e én tudni, hogy az egész falu hogyan rokona egymásnak, vagy inkább csak az egyik másik (pl. apai ág ) fontos? Lassan már végzek a fórum visszaolvasásával, egyik bejegyzésben jegyezte meg valaki: 'ez nem fácánvadászat'...
Köszönöm a válaszodat. A házassági anyakönyvet még nem néztem meg,mert nem jutottam el odáig még sajnos, de akkor amint megvan és úgy sem boldogulok jelentkezni fogok :)
Saját tapasztalatok alapján én +/- 5 évvel próbálkoznék minimum. Volt egy olyan személyes példám, hogyha jól emlékszem 1860-as évekbeli házasságnál 7 évnyi korkülönbséget jegyeztek fel a menyasszony és a vőlegény között - az életkort 26 ill. 33 évnek adták meg - holott a valóságban csak 2 és fél év volt közöttük. Nos, ezek után bármi lehetséges..... :-)
A betűrendes rendezés nem egyedi eset, Alcsútdobozon is így vezette a lelkész az 1760-as/'70-es évektől kb. 1818-ig.
Apropó, ha már itt tartunk, bizonyára mindenki sok tapasztalatot szerzett kutatásai során - lenne valakinek kedve segíteni kibővíteni a wikipédiás családfakutatás cikket? Renegeteg információ hiányzik még, szakirodalom alapján is lehetne bővíteni a tapasztalatok megírásán felül.
Abban az esetben tud bármelyikönk ötletet adni, ha vannak kapaszkodók.
Eddig annyit tudunk, mi, fórumolvasók, hogy 85 évesen meghalt, erről van bejegyzés egy adott település/egyházkerület halottijában, de ebből visszaszámolva nem találod a születési bejegyzését.
Sok kapaszkodó lehet.
Ezért kérdések (lehetnek):
- Megvan-e a házasságija, az hol volt? ugyanott-e, mint ahol a halotti bejegyzés?
- Abban a férj/vőlegény ugyanoda valósi volt-e, mint ahol a házasság helyszíne volt (a leány faluja)?
- Egy férje volt-e, azaz aki az utolsó férje volt, az első volt-e? (ezért fontos az ezzel a férfival kötött házasság időpontja)
- Elhalálozásakor élt-e a férje (úgy jelölték, hogy valaki férje, vagy azt írták, hogy özvegy), ha élt a férj, annak a későbbi halotti bejegyzése ugyanott van-e?
- élt-e rokonság a faluban? az ő rokonsága, vagy a férjéé? Gyerekek ott éltek-e? (85 év sok idő)
- stb. (írjál ide bátran amit erről a személyről tudsz, s akkor majd lesznek kérdések, több is)
Azt kell elsősorban kideríteni, hogy életét ott élte-e le ahol meghalt, ha nem, akkor az irány kiválasztásához elsősorban a saját (testvéri, gyermeki, más oldalági, de nem férji) rokononi kapcsolatai feltérképezése szükséges.
Vannak persze anyagok szép számmal Szlovákiából is. Ezek úgy tudom állománycsere útján kerültek 'át'. De alapállásban 'nem elvárható' a MOL adatbázisból ezeket feltárni. Ezért is van, hogy C jelzettel is (nem csak A jelzettel) vannak anyakönyvek a MOL-ban, de az nem az anyakönyvi adatbázisban, hanem néhány külföldi egyházmegye anyagában.
Ezért utalt tiborpapa 'egyből' a mormonokra (és nem foglalkozott a MOL-lal).
Kétellyel élek kedves grandpaa, szerintem ez a nagymihályi járású (kassai kerület), történelmi értelemben közép-zempléni Bés is lehet. Egy kérdést megér. (vedd igénybe a 'telefonos segítséget' :)
És ilyen esetben, van valami esély, hogy megtaláljam? Többször néztem már végig az anyakönyvekbe és kiírtam minden lehetséges változatát a Pélyinek, mert mind egy családból származik, de az anyakönyvvezetők megalkották a különböző ágakat :)
először a latinhoz. Debrecen református anyakönyveiben az 1700-as évek második felében születési bejegyzéseknél én is találkoztam valami hasonlóval. Én a megjegyzést Ajud ades nek olvastam Én sem jöttem rá mit jelenthet pedig szótárban is próbáltam Én a hasamra ütve arra tippeltem hogy a halva született, vagy születés után rögtön meghalt gyerekekre vonatkozik
Egy másik érdekességgel is találkoztam. Szendrő katolikus anyakönyvében a Molban , a bejegyzések nem dátum szerint követik egymást, hanem évente a nevek abc sorrendje szerint A plébános nagyon ráérhetett hogy ilyen másolatot készített az eredetiről. Kutatni viszont ha a vezeték név ismert nagyon gyorsan lehet.
Van egy általános kérdésem . Nagyváradi lakhelyű kutatót ismer e valaki? Szeretnék segítséget kérni tőle ottani kutatáshoz.
További kellemes és eredményes kutakodáast kivánok mindenkinek
Köszönöm a tippeket, így már világosabb pár dolog.
Azt szeretném megkérdezni még, hogy a halotti anyakönyvben ott egy név, hogy meghalt pl: 85 évesen, ezt kivonom az adott évből kijön egy évszám + - 1 év ugye a hónapok miatt, de az adott 3 évben nem találom azt a nevet. Ez miért van ? Vagy én nem látom, vagy nem az adott városban lett anyakönyvezve?
Vályi András (1796) "BESE. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Verebélytöl más fél mértföldnyire, az Esztergomi Érsekségben, termésbéli tulajdonságai ollyanok, mint Bellegnek, első Osztálybéli."
Fényes Elek (1851): "Besse, magyar-tót falu, Bars vgyében, 340 kath., 181 ref. lak. Kat. paroch., és ref. filial. templomok. Legelője, földje igen jó; bora, fája, gyümölcse elég. F. u. gr. Hunyady, sat. Ut. p. Verebély."
A tippem ez alapján Verebély.
Ezt is olvasom:
"1600 és 1800 között a Tajnay, Mór, Demeter, Lüley, Zavadszky, Kusztos, Pompos, Kálnay, Ágh, Szunyogh, Póka, Bercsényi, Hunyadi, Kelecsényi, Csányi, Varga és Dilles családok voltak birtokosok a faluban."
A Felvidéki Pompos család történtét bogozgatom, de elakadtam. Hol lehetne megtalálni, hogy egy kisebb település anyakönyvét melyik szomszédos (?)településen vezethették? Konkrétan Bese a falu neve, Bars megyében.
Ha filmtárban, akkor könnyebb dolgunk lehet, ha a kivetített képre teszel egy papírt, arra átírod, mint régen az alulról világított zsír- vagy selyempapírral gyerekkorodban tettél ilyeneket, majd lefotózod telefonnal, és ide berakod (én csináltam ilyen levetítés átírást, épp a későbbi értelmezhetőség érdekében)
amit Djurika mond a "seprium"-ra, hogy talán hét, abban lehet annyi, hogy - mivel a hét=septem - ha a t-t nem emeli meg, haname kis, kvázi nyomtatott szerű, mint némely nyomdai betűtipus, akkor 'olvasható' akként is.
Ezta az online latin-magyar szótárat tudom még ajánlani, próbálkozásokhoz:
A kitartásnak és a szerencsének meglett a gyümölcse.
Megtaláltam a hosszú ideje keresett Sabjanics Mári üknagyanyám adatait a Kisgörbői (Zala megye) anyakönyvben a Magyar Orszáos Levéltár Lángliliom utcai levéltárában. Több adatot a Zala Megyei Levéltár munkatársa is megerősített pont ezen a napon. Köszönet neki is. :)
Sabjanics Mária
Született.: Vindornyaszőlős 36., 1863. január 9.- (a síremléken nem volt adat)
Édesapja.: Sabjanics József
Édesanyja .: Süslecz Therézia (Trézsi)
Elhalálozott.: Zalaszántó, 1932. május 21., 68 éves korában. A síremléken "ÉLT 58 évet" "MEGH: 1932 " felirat található.
Házasságának helye, ideje.: Vindornyaszőlős-Kisgörbő, 1887. november 6.
Házastársa neve: Sári(y) József.
Köszönet a tippekért és a segítségért!
Jó és szerencsés kutatást és kitartást mindenkinek!
Egy kis latinba szeretném kérni a segítségeteket imént.
Azt mit jelenthet, ha a halotti anyakönyvben a kornál, az átt, hogy "9 fag", "8and", "1 hab" és "1 seprium" ? A születési anyakönyvben pedig az mit jelent, ha a születés napja helyett az van írva, hogy "eadem"?
Nem biztos, hogy jól vannak leírva, úgy írtam, ahogy olvasni tudtam.
Nagyon hálás lennék, ha valaki meg tudná mondani, hogy a "karácsony" családnév honnan származik. Már régóta érdekel, de eddig semmit nem találtam róla:(
Budapest Főváros Levéltára • Lakcímjegyzék 1. Csomortányi Károly Budapest lakcímjegyzéke, 1900 17403.
Bécsi Levéltári Delegáció • Bécsi segédletek 2. Minister Kolowrat Akten
História est… (Írások Kovács Béla köszöntésére) (Eger, 2002) 3. KOZMA György: Lövés júniusban. Szederkényi Nándor ifjúsága és politikai párbaja • 289 (294. oldal) ... tanulmányok során általuk felvett Bartakovics-, Csomortányi-, Kovács- és Rajner- féle alapítványoktól ... Adatok Szolnok megye történetéből I. kötet. (Szolnok, 1980) 4. 114. oldal ... a tanulók könyveinek ára a Csomortányi- féle alapítvány kamataiból került ki. ... Adatok Szolnok megye történetéből II. kötet. (Szolnok, 1989) 5. 198. oldal ... török- tatár pusztítások miatt. 34 Csomortányi alesperes 1712. évi jelentésében azt ... 6. 295. oldal ... ben faluközössége és egyháza nincs. Csomortányi esperes szerint a bői harang ... 7. 304. oldal ... től vezetik. 141 1710- ben Csomortányi esperes azt jelenti, hogy „... túl ... 8. 423. oldal ... korát, mert 1712- ben a Csomortányi- féle leírásban Gyenda kőből emelt, ... 9. 747. oldal ... defterében Mezőbala néven pusztaként szerepel. Csomortányi, a kerületi esperes 1711- 12- ... Zounuk 8. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1993) 10. TANULMÁNYOK • Zádor Béla: Jászkun nemzetőrség 1848-ban / 59. o. (70. oldal) ... Eduárd lett. A zászlóaljparancsnokok segédtisztjei: Csomortányi Lajos, Nodl Imre főhadnagyok, Medgyesy ... 11. ADATTÁR • NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ (Czégény Istvánné) / 403. o. (405. oldal) ... Péter 255 Csizmadia András 119 Csomortányi I^ ajos 70 Csongrád 102 ... Zounuk 14. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1999) 12. TANULMÁNYOK • Babucs Zoltán: Jászkun csapattestek 1848/49-ben / 121. o. (139. oldal) ... Lehel- huszárok 2. osztályába sorolták, Csomortányi Lajos őrnagy alá). 1849. október ... 13. ADATTÁR • NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ (Czégény Istvánné) / 412. o. (415. oldal) ... Cserőköz 270 Csetki György 276 Csomortányi Lajos 139 Csongrád 90,301 Csongrád ... Zounuk 17. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 2002) 14. ADATTÁR • Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1701-1800 / 221. o. (254. oldal) ... certas literas Certificatorias] a tisztelendő Csomortányi Imre apát úrnak, az egri ... ... édes testvérei kebeléből [ Germani], nemzetes Csomortányi István úrnak; a tisztelendő Czakó ... 15. ADATTÁR • NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ (Czégény Istvánné) / 372. o. (375. oldal) ... CsisztóMór 324 Csóka István 27 Csomortányi Imre 254 Csomortányi István 254 ... Zounuk 19. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 2004) 16. ADATTÁR • Cseh Géza: Kyau lovagrendi landkomtur 1714. évi jelentése a Jászkunságról / 263. o. (270. oldal) ... igazán derék plébánosa van, akit Csomortányi Andrásnak hívnak. Két lóvontatású szárazmalma ... 17. ADATTÁR • NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ (Czégény Istvánné) / 359. o. (362. oldal) ... Klára 225,226 Csirke Péter 225 Csomortányi András 270 Csongrád 15, 119
Csomortanyi Karoly 1900-ban, Lakhely: IX. Pava u. 8, foglalkozasara nezve könyvkötö s. (s= seged ?) /
Kerdesem a következö lenne: ki lehetett a Karoly apja ?
Tiborpapa jovoltabol tudunk egy Csomortanyi Karolyrol es felesegeröl Wimerl Lujzarol akinek 1910-ben hazasodik az 1887-ben szuletett Csomortanyi Janos fia ugyancsak 1887-ben szuletett Mojzes Juliannaval.
Thalatta szerint Besenyszögön (Szentivany) szuletett 1811-ben Csomortanyi Karoly aki 1857 utan Budapestre költözött az ottani rokonaihoz.
Van e kapcsolat a besenyszögi Karoly(sz.1811) es a budapesti Karoly ( Karolyok)(sz.1860 /1880) között ?
Letezik e a neten egy "szuper-link" ahol a IX. kereleti Csomortanyi Karolyrol többet megtudnek ?
Ugyanis kutakodásaim során rábukkantam a pápai fehérek templom kriptájára, ahol ha minden igaz egy ősöm van eltemetve.
Azt szeretném kérni az illetőtől mivel én nem tudok elutazni, hogy nézze meg a születési évszámot a síron, a halálozás 1778. Csak csendben jegyzem meg, hogy ha tudna egy fényképet készíteni az egyszerűen fantasztikus lenne.
Amennyiben lenne erre jelentkező kérem magánban küldjön levelet, ott tisztázni tudjuk a részleteket is.
Én is találkoztam olyannal, hogy a felmenőimnél a házasságkötésüknél megadott
éveik számából meghatározott születési évszám és a valós születési évszám között 3 év eltérés volt.
Talán a házasulandó személyek felfokozott hangulata is közre játszott ebben?
Szerencsétlenségemre még volt egy azonos nevü is, így kicsit hosszadalmasabb volt a valós személy kiválasztása. De talán ez az egyik szépsége a családtörténeti kutatásnak számomra.
Mostanság még az erőszakos névmagyarosítással találkozom sokat, visszautalva a
Sabjanics vezeték névre. Végig követve több Sabjanics nevet, több esetben már az
anyakönyvben lehúzzák vagy áthuzzák a vezeték név végét, kiegészítik egy ékezettel a megmaradt névcsonk utolsó magánhangzóját és így marad az "új" már magyarabb(?) Sabján név. A gyermekek már így viszik tovább a nevüket helytelenül. Lehet, hogy itt van az a bizonyos kutyus elásva az én rokonomnál is.
Gondolom más is találkozott ilyen jelenséggel.
És..... (Sabjanicsok tudomásom szerint a Sümegcsehin élő lakosok elmondása szerint Lendváról származnak)
Én igen, mivel minden más (szülők neve, házastárs neve, lakhely, stb.) stimmelt, ráadásul nem is született ugyanolyan nevű ember az adott településen abban az időszakban, így tényleg arra tudok következtetni hogy csupán az életkort írták el több személynél is ezzel a 2-3 évvel - tapasztalataim szerint ez Adonyban gyakran előfordult.
Volt ilyesmi nálam is: nem nagyon mertem egyenlőségjelet tenni "két" személy közé, mert a házassági anyakönyvi bejegyzésből visszaszámolható dátum és a születési bejegyzés dátuma között volt vagy 3 év.
A Zala megyei levéltár őrzi az állami anyakönyvek másolatait. Kukkants be személyesen, nekem a levéltárakkal kapcsolatban pozitív emlékeim vannak.
Lehetséges, hogy Sabjanics Mária nem Zalaszántón hunyt el (pl. a zalaegerszegi kórházban) és akkor Zalaegerszegen anyakönyvezték a halálozását. Ami a házasságkötését illeti, bizony az aprómunka: körkörösen (ahogyan a macska kerülgeti a forró kását) érdemes megvallatni a környező települések anyakönyveit, úgy szekérrel egynapi járóföldön (20-30 km) belül.
Ugyanabban a cipőben járunk, először én is ezt gondoltam, hogy nem végzett alapos munkát aki a bejegyzést kutatta, de amikor már sokadszorra tapasztaltam, hogy az x helyen y évben elhunyt illető nem szerepelt az adott anyakönyvekben, valószínűbbnek tartom, hogy máshol anyakönyvezhették, esetleg elmulasztották bejegyezni a halálesetet/születést. Utóbbival kapcsolatban kíváncsi lennék mások tapasztalataira is. (Egyébként pl. december végén elhunyt személyeknél lehet hogy a rákövetkező év első napjaiban anyakönyvezték)
Nem ritka ugyan a 14-15 éves életkor házasságnál, de jómagam kapásból legalább négy db konkrét példát tudok arra, amikor valami oknál fogva két-három évvel fiatalabb vagy éppen ugyanennyivel idősebb életkort tüntettek fel a síron vagy a halotti bejegyzésben, tehát lehet szimpla elírás is - vagy talán nem tudta a bejelentő a pontos életkort és/vagy nem volt lehetőség a születés visszakeresésére amikor a halálozást anyakönyvezték - ezeket is érdemes számításba venni.
A Zalaszántói halotti anyakönyvben nem találtam, pontosabban azt mondta kérdésemre a helyi önkormányzat tiszviselője hogy nem talált az 1932-es évben Sabjanics Mária nevezetü elhunytat.
Lehet, hogy nem kellő alapossággal néztek utánna ??
Már azon gondolkozom, hogy irásbeli kérelemmel fordulok a körjegyzőhöz, arra köteles válaszolni.
Tudomásom szerint az anyakönyvi kivonat kiadása irásbeli kérelem alapján kiadható hozzátartozó részére, de illetékköteles. Az illeték mértéke 2000,-Ft.
(De, hogyan határozzák meg ki a hozzátartozó ???)
És..... Az első gyermekük 1888-ban született, csak ezen év környékén lehetett a házasságkötésük.
Segítséged köszönöm
Meg kellene nézni a Zalaszántói halálozásokat az adott évben, ott mindeképpen szerepelnie kell a szülők nevének. Ritka eset hogy azt írják be hogy "[néhai] szüleinek neve ismeretlen". Tekintve hogy 1932 az év, születési dátum és hely nem lesz feltüntetve az anyakönyvben, mivel ilyen precízen csak 1953-tól keződően vezették a halálozásokat. A házassági bejegyzés kulcsfontosságú. Ha 1895. szept. 30 után kötötték, akkor fel lesz tüntetve a pontos születési dátum és hely. 1895. szep 30-ig csak az években megadott életkor és származási hely szerepel, hacsak nem volt olyan precíz a lelkész hogy a pontos dátumot írta oda helyette (néha előfordult).
Sajnos, mint írtam a könyv kölcsön volt. Már nincs nálam. Igazán a Hogyákat nézegettem benne. Ha jól emlékszem legtöbb adat a 1700-2000 között íródott. Az 1500-1600-as években a Nőket nem sokra értékelték. Nem is nagyon jegyezték, ezért nehéz utánajárni.
Megnéztem Hatvani István a debreceni Kollégium nagytekintélyű professzorának munkásságát. Nagyszerű pedagógus lehetett.
Családtörténeti kutatás során jutottam el ehez a topichoz.
A felmenőim között élt egy Sabjanics Mária nevezetü, aki tudomásom szerint Zalaszántón élt férjével Sári Józseffel. Sabjanics Mária üknagyanyám valószínű,hogy 1873-1874 körül született, de az biztos, hogy 1932-ben halálozott el Zalaszántón. Gyermekei: Sári Terézia(1888), Ilona és József (1893). Üknagyszüleim sírja a mai napig Zalaszántón található.
Azt sajnos eddig nem tudtam kideríteni sem a környező helységek levéltári anyagából sem máshonnan, hogy hol és pontosan mikor született, mikor volt a házasságuk pontos időpontja és, hogyan hívták és kik voltak a szüleik. Itt ezen a ponton megakadtam! (Pont amikor a kezem ügyébe került egy feltehetően őt és dédnagyanyámat ábrázoló kép).
Kérem, mindenki segítségét abban, hogy hogyan és milyen módszerrel léphetnék tovább. Várom még azok segítségét is akik, Sabjanics nevezetüeket találtak Zala megyében.
Várom mindenki segítő válaszát.Előre is köszönettel
ebben a családban eddig csak meglepetésekkel találkoztam, amit tényeket és a család elbeszéléseit illetik. Nagyon szépen köszönöm a segítséget. Ami biztos, hogy anyai nagyanyám (Gasparecz Júlianna ) innen származik, de a férje berhidai (állítólag, de még az anyakönyvekben nem találtam meg) és itt is éltek. Sárkeszin és a környékén élt a többi testvére is. A pontos szül.dátum 1918, ettől még lehettek az ősök 200 évvel korábban jóval északabbra.Egyszer megpróbálok ennek utánajárni a fehérvári levéltárban.
A Gasparecz nem egyedi név. A Gáspár személynévhez kapcsolódó (nyugat-)szlovák kicsinyítőképző. Lényegében apanévképző, az első e névvel rögzült családnevű egyén megnevezése az adott családban. ( összecseng azzal, hogy a radixindex is északra mutat 1891-ben)
Már az 1715-ös összeírás (www.arcanum.hu/mol) is 9 településen jelez Gasparecz nevű adózókat (4 Nyitra, 4 Trencsén és 1 Túrócz vm-i)
Ez az "1900 évek eleje" időben is "túl" van" (megelőzi)?
Mi utall arra, hogy Veszprém megyéből fejér megyébe 'nyúlik át'. Ott a konkrétum a lényeges, s abban van a megoldás.
Véletlenül valaki nem botlott bele Gasparec(z)ekbe, Fejér megye, Sárkeszi, 1900 évek eleje ?? Nemrég kezdtem el kutatni az ősöket, de ők a 'felségterületemen' (Veszprém megye) túl éltek. Előre is nagyon szépen köszönöm.
Köszönöm az információt feltétlen utánna nézek a könyvnek. De ha ez neked megvan, mint ahogy írod, akkor megnézhetnéd nekem az alábbiakat: -Hatvani György 1645 Szőlőske. -Hatvany János neje Bernátfalvi Bernáth Judit 1628 Miglész. -Hatvani György neje Pasa, vagy Pósa Zsófia 1599 Kisrozvágyon birtokos.
Ami meg Hatvani Professzor ismeretét illeti könnyen pótolható. A Neten számtalan link foglalkozik vele. Szerintem nagypályás játékos volt.
Sajnos Hatvany professzort nem ismerem, de nemrég egy Kisrozvágyon született ismerősömtől kaptam kölcsön egy 450 oldalas könyvet (2009), ami a Bodrogközi Kisrozvágy és környéke történetéről szól. Rengeteg név és adat van benne.
A gyűjteményt Hogya Viktor nyugdíjas Ricsei iskolaigazgató gyűjtötte. Elérhetőségét biztos meg lehet tudni a Kisrozvágyi, vagy a Ricsei Község Önkormányzatától (Ők is támogatták a megjelenést).
Jelenleg Hatvany István debreceni professzor családjáról, rokonairól gyűjtök adatokat. A szálak Nagyváradra vezetnek. Szeretném felvenni a kapcsolatot egy Nagyváradi személlyel aki a levéltárban Református anyakönyvekben 1800-tól számomra adatokat keresne. MOL-os kutatással viszontsegíthetek.
Egy másik ág Kárpátaljára Eszenybe vezet. Beregszászi segítséget is keresek. Kisrozvágy, Szőlőske
A profeszor testvérei közül többen Losoncon éltek. losonci kapcsolatot is keresek.
névetimológia megfejtés ügyében a Nevek, családnevek magyarul topikot ajánlom persze azért pár szóval írd le, hogy merre éltek e néven élő eleid jó száz évvel ezelőtt.
Amúgy pedig ne csak az apai neved vonalára koncentrálj, az 'csak' a dédszülők szintjén is 'csak' 1/8-részt jelent a 'vérvonaladból'. Hát még ha figyelembe vezsed azt a 8-10 emberöltőt, ami az apai neved rögzülése óta eltelt (1/2^n; ahol n a generációk száma)
Az ököritói anyakönyvekben az 1700-as évek utolsó harmadában és az 1800-as évek első felében a Szabó nevű nemesi család általában B. Szabóként került bejegyzésre, volt amikor Balla Szabóként írták az anyakönyvben. Az ököritói anyakönyvekben - tudomásom szerint - más nemesi Szabó család nem volt, ezért a B. betűnek megkülönböztetésként ebben a tekintetben nem lehetett jelentősége.
Érdeklődnék, hogy van -e információtok arról, hogy a Szabó család a Balla nevet - feltehetően megkülönböztetésként - miként vehette fel, hogyan kaphatta.
Segítségeteket kérném továbbá abban, hogy a z 1700-as évek közepén végzett nemesi összeírásokban szereplő latin kifejezések mit jelentenek, továbbá a nemesek nevei mellé beírt számok mit takarnak.
Nálunk szerepelt még a praktikum is.. Nagymamám öccse mire megszületett, addig két tesója is meghalt. A dédi meg gondolt egyet, és mivel az ükök sírkövén már szerepelt egy "és gyermekük Tamás" című sor is, gondolta, hogy akkor keresztapámat (az öccsöt) így nevezi el, részletkérdés, hogy nem az ükszülők gyereke, hanem az övé, ha meghal, legalább a vésést nem kell újra kifizetni.. Jó taktika volt, nem halt meg gyerekként, tavaly nyáron temettük.
Úgy látom, hogy ezen a fórumon még nem publikálta senki azt a hírt, amit a Családtörténeti Levelezőlistán (Radix) olvastam.
A mormonok publikáltak egy nagyon érdekes magyar forrást: Budapest Civil Registration (Budapesti állami anyakönyvek) 1895-1972 LINK
Ez egy ún. pilot site, azaz csak böngészhető, de nem kereshető. Egy-két érdekesség: az egy lakcímhez tartozó sok elhunyt általában a kórházak helyét jelzi. Ezen kívül az egyik anyakönyvben nagyon sok második világháborús elhunyt utólagos halotti bejegyzése szerepel. Néhány kerületnél pedig több, az 1956-os forradalomban elhunyt személy neve szerepel, általában utólagos bejegyzéssel (pl. okt. végén halt meg és nov. végén jegyezték be.) Jó böngészést!
Épp ma bogarásztam át újabb kivonatokat és bele is futottam egy újabb hasonló esetbe.Erzsébet szül 1762 és Erzsébet 1784 , de sajnos mindkettő gyerekként meghalt. Az édesanyjuk volt Erzsébet, talán ezért.... Még egyszer köszönöm, így már nyugodtabban alszom:o))
A "néprajzi" magyarázata a dolognak kettős: amennyiben egy csecsemő vagy korán elhunyt kisgyermek keresztnevét ismételték, vagy azért tették, mert így szinte eltörölték az elhalálozás rossz emlékeit, vagy azért, mert "kötelezően adandó" (valamely őshöz, nagyszülőhöz, nagybácsihoz, keresztszülőhöz kötődő) keresztnév volt.
Szeretném megkérdezni a hozzáértőktől, hogy létezhetett olyan, hogy egy gyermeket a születés után jó pár évvel kereszteltek meg?
Egy anyakönyvben találtam bejegyzést születésről 1775. aug-ról és ugyan ezekkel a nevekkel egy másik bejegyzést a keresztelésről, (a névazonosság miatt úgy tűnik ugyanarról a gyermekről) de 1782 májusról. Létezhetett ilyen?
Előfordulhat, nálam is volt ilyen nem egyszer, hogy az adott ős az egyik bejegyzésben más keresztnévvel szerepelt. Az ilyenekre két ésszerűnek tűnő verziót tudok elképzelni: 1. rosszul emlékezett a lelkész amikor a közlés után utólag, emlékezetből bevezette a könyvbe, vagy 2. becenevet diktáltak be neki, pl. Léna és így lett Helénából Magdaléna, stb. Ezekre viszont nem találtam logikus magyarázatot: Karolina -> Eulália, Gábor -> János. Olyan is akadt, hogy a vezetéknevet írta el valamelyik nagyeszű irodakukac, pl. May -> Nagy, Pollák -> Bolland, néha elképesztő baromságokat tudnak kreálni figyelmetlenségük következtében..... (Valószínűleg így alakultak ki az egyes családnevek alakváltozatai is, valamint ezáltal "magyarosodtak" az idegen nevek: hallás után leírta a lelkész a műveltségének - vagy jobb híján a kiejtésnek - megfelelően. Erre épp ma láttam példát: Uitz - Ujcz)
A segítségeteket szeretném kérni szépszülőkkel kapcsolatban, mert belegabalyodtam.
Ükapa születési anyakönyvéből: Frank Antal született 1833-ban, szülei: Frank Antal és Schneider Theresia,
Szépszülők állítólagos, 1830-as házassági anyakönyvét MOL-ban megkeresve Frank Antal és Schneiderin Catharina név szerepel ugyanazon a helyen, ahol az ükapa született. Elfogadható-e, hogy Catharina és Theresia ugyanaz a nő volt? Nem találtam más házassági anyakönyvet, csak ezt.
Ugyanígy van a másik szépmamával is, Kovács Erzsébetként halt meg, de a házasságiban a MOL-ban ismét Cathar Kovacs volt beírva és ezt sem tudom, hogy ő-e.
A segítségeteket szeretném kérni szépszülőkkel kapcsolatban, mert belegabalyodtam.
Ükapa születési anyakönyvéből: Frank Antal született 1833-ban, szülei: Frank Antal és Schneider Theresia,
Szépszülők állítólagos, 1830-as házassági anyakönyvét MOL-ban megkeresve Frank Antal és Schneiderin Catharina név szerepel ugyanazon a helyen, ahol az ükapa született. Elfogadható-e, hogy Catharina és Theresia ugyanaz a nő volt? Nem találtam más házassági anyakönyvet, csak ezt.
Ugyanígy van a másik szépmamával is, Kovács Erzsébetként halt meg, de a házasságiban a MOL-ban ismét Cathar Kovacs volt beírva és ezt sem tudom, hogy ő-e.
A Bakó családról a következőt találtam a Borovszkyban:
"Gömör vármegyéből származik, a honnan János 1755 előtt költözött Karancs vidékére. Mint újonnan letelepült, nemességét igazolta és az 1755. évi összeírásba felvették.
Czímer: kékben, zöld alapon, három keresztbe fektetett nyilat markoló arany-oroszlán, Sisakdísz:paizsbeli oroszlán."
Karancskeszinél ez a részlet található:
"...1826-ban földesura Horváth Antal és Bakó Gábor"
Sajnos több hivatkozást nem találtam, remélem segítettem vele.
A berceli és a gávai Bakó családdal kapcsolatban kérném a segítségeteket.
Egy 1712-es nemesi összeírás szerint a berceli Bakó családnak I Lipót császár adományozta a nemesi levelet 1688-ban.
Abban kérném a segítségeteket, hogy van -e olyan szakirodalom, amelyben a fenti nemesi levélről bővebb információt is megtudhatnék. Továbbá ezidáig még nem sikerült megfejtenem, hogy a berceli és a gávai Bakó család közös ősöktől származik -e.
"... már sok helyen próbálkoztam és azt mondták, hogy ilyen család nem is létezett Komjátiban, sőt a környékén sem"
Szia!
Ez a Komjáti mennyire biztos? A "róla annyit tudunk" megfogalmazásodat légy szíves fejtsd ki.
A felsoroltad 5 generáció az vagy 150 év, akkoriban laktak egy helyen, amit a családi hagyomány mára ekként hagyományozott. Mi az amit konkrétan tudsz? ifj. Urbán János után az a 4 generáció merre lakott? Ki volt az utolsó, akiről biztosan tudod, hogy hol lakott.
(Egyrészt van Komját nevű település másfele, másrészt az, hogy ma mit mondanak a Komjátiban élők, s hogy ma élnek e Urbán névvel arra, az több/két irányt is kijelöl. Magyarul még minden nyitott, de ha azt akarod, hogy 'ötleteljünk', akkor terítsd ki a lapjaidat.)
... ja, van még a subinquilinus, a házatlan (de az benne van a linkben), csak azért írom ki, hogy e kétféle kifejezést mindig külön megnevezésként találod az anyakönyvekben, valamikor az 1830-as évekig - ha nem tévedek - amikor áttértek a magyar nyelvű anyakönyvvezésre a magyar nyelvű közigazgatás fokozatos kiépülésével párhuzamosan, (több országgyűlésen kellett ezért 'küzdeni'), aztán zsellér, majd 1848 után többnyire béres (vagy éppen iparos).
... az inquilinus akar lenni. Házas zsellér, olyan, akinek nincs jobbágytelke (ez nem földterületet jelent magában, hanem olyan, úrbéri szerződéssel használt gazdasági egységet, ami lehet akár megművelendő föld, szántó, gyümölcsös. Ez a fizetendő adó alapja, s nem az, hogy mennyi jövedelme volt belőle). A házas zsellérnek van ugyan ún. belső telke, magyarul házhelye, de azon csak lakik, nem gazdálkodik, ahhoz kevés. Ezért többnyire eljár más, telkes jobbágyhoz besegíteni, vagy másból él. Az is lehet, hogy háziiparral foglalkozik, bár azt vszeg kiírnák külön, úgy, ahogy az opilio-t.
Az opilio így juhász (balra a keresőben ha beütöd ad fel olyan hozzászólást, ahol néhány ilyen kifejezést olvtársunk összegyűjtött, és közreadott)
A Joarmis = Johannes vagy Johannis, csak rondán lett írva.
Az lenne most a kérdésem, hogy ha valamit így írtak latinul a halotti anyakönyvbe, akkor az mit jelent ? (a latin szavakat úgy írtam le, ahogy eltudtam olvasni, valószínű műs szót takar, de ha valaki felismeri az eredeti szót kérem jelezze)
Pélyi Barba "ukor" Verebély József "opilio Pélyi Anna "vifia" (ez lehet filius?) Andreas Pap ingirilius
és ha egy halalozásnál az van kiírva, hogy 7 menifium az annyit tesz, hogy 7 évet élt?
Érdemes esetleg annak is utánanézni, hogy volt-e tűz az adott évben (a MOL-ban szereplő anyakönyvek kezdőéve) a településen vagy a parókián / templomban, mivel több helyen (Tállya, Bia) tűz következtében megsemmisültek az anyakönyvek, és emiatt nincs adat a MOL-ban sem.
Sajnos még nem. Nem volt lehetőségem. De azt tudom, hogy kutyabőr nemesi címerünk is volt, amit ifj. Urbán János a falu kidobolójaként sikeresen szétdobolt. Valamint eredeti anyakönyvi kivonatunk is volt, amit nagyanyám rejtett el és mind a mai napig nem találjuk. Ez ifj. Urbán Jánosé volt. Keresztapjaként egy Zilinyt neveznek meg, de nem tudom a keresztnevét. Viszont azt megtaláltam, hogy mikor születetett ifj. Urbán János: 1881. április 18-án.
A mellékelt képemen lévő névre senkinek nincs ötlete? Másik kérdésem, ha egy születési anyakönyvbe az apa nevét egyszer Albertus(Albert) nek másik szülött gyereknél pedig Adalbertus(Béla) ként jegyezték fel, akkor honnan lehet tudni, hogy melyik volt a valódi neve? Vagy ez már örök rejtély marad? Másik kérdésem, hogy sok név Joarmisnak van jegyezve latinul. Ennek mi lehet a magyar megfelelője? Ha van valakinek ötlete ezekre a kérdésekre kérem ossze meg velem.
A kérdésedre a biztos válasz a MOL Lángliliom utcai kutatótermében, az "okos könyvek"- ben található, ahol kikeresheted, hogy egy-egy település mely másik település filiája volt, míg nem lett önálló. Fülpösdaróc közelében Nagyecseden 1700- tól, Tunyogmatolcson 1732-től, Fehérgyarmaton 1740- től van református anyakönyv.
A Nagyecsed A 2091 sz. filmen vegyes anyakönyv van, 1700-1806- ig.
A Magyar Országos Levéltár adatbázisa szerint a Szatmár megyei Fülpösdarócon 1826-tól állnak a kutatók rendelkezésére anyakönyvi adatok.
Abban kérném a segítségeteket, hogy Fülpösdarócon az 1700-as években születetteket másik településen anyakönyvezhették -e, Fülpösdaróc melyik református egyházközséghez tartozott ebben az időben.
...... "Róla annyit tudunk, hogy valamikor az 1800-as években pénzt adományozott Komjátinak."
.....ha pénzt adományozott akkor azt gondolom, hogy ennek az egyháznál a "papi feljegyzések"-ben vagy jelentésekben van valami nyoma. Voltál már az illetékes parókián ?
Kérlek segítsetek, ha tudtok. Az én nevem Horváth Ádám Máté, édesanyámat Dóka Andreának, míg édesapámat Horváth Mihálynak hívták. Anyai nagyszüleim: Dóka József és Magócs Margit, anyai nagyanyám szüleit Magócs Istvánnak és Urbán Margit. Urbán Margit apját Urbán Jánosnak és anyját Tariszka Erzsébetnek hívták. Urbán János apját is Urbán Jánosnak hívták, aki egy vadászat során megismerkedett Deli Klárával Gödöllő mellett. Róla annyit tudunk, hogy valamikor az 1800-as években pénzt adományozott Komjátinak. Miután feleségül vette a nőt, a család kitagadta vagyonából. Ők eredetileg is Komjátiban laktak. Azóta az Urbán család azon ága valószínűleg kihalt.
Nem tudom, hogy elég-e az információ, de már sok helyen próbálkoztam és azt mondták, hogy ilyen család nem is létezett Komjátiban, sőt a környékén sem.
...én azt gondolom "holt" azaz halott gyermeket takar, bár lehet név ? Nagyon sok féleképpen írták be az anyakönyvbe a halva született gyermeket...., az is igaz, hogy általában melléírták a gyermek nemét is.
A 6655-ben említett Mormonoknál érdemes talán először próbálkozni, hátha van filmjük a keresett területről; végső esetben pedig mindig ott az adott ország levéltára:
Slovenský národný archív - http://www.civil.gov.sk/SNARCHIV/
Sok mindent megtudni, ha elolvasod. (filmlista is van)
Nagyon rendes hely. Ha szerencsés vagy sok segítséget találsz, mert az bizony elkél.
A nem egyháztagok egy hónapban egyszer mehetnek.(kevés a mikrofilmolvasójuk)
A rendesebbje csak a 1895 utáni, és a mostani határokon kívüli filmeket kéri. (mivel ezeket csak utazással lehet elérni) Az 1895 előtti anyakönyvek mind megvannak a MOL-ban (a honlapjukon a filmlista is meg van), és ott elég sok mikrofilmolvasó is van.
Megtudtam nézni a képet, ezek után magam részéről mind a két lehetőséget eltudom fogadni.
Az eddigi csekély tapasztalatom alapján amit anyakönyvek kutatásában végeztem megállapítottam, hogy a bejegyzések, az írás tartalma, külalakja nagyban fügött az anyakönyvet vezető paptól.
Próbálok ennek a családnak további tagjait is megkereseni, a jövő héten tervezek menni és azután jelentkezem, hogy mit találtam és mi lehetett az á. h.!
"az 1870-es éveket is kerestem aztán kiderült, hogy 1850-1884 között semmi sincs meg mikrofilmen"
A területileg illetékes levéltárban érdemes lenne megkérdezni, hogy a fenti időszakból vannak-e másodpéldányok. Ha jól tudom, 1827-től tették kötelezővé az anyakönyvek két példányban történő vezetését. Számos anyakönyv eredetije nem kerül[hetet]t mikrofilmezésre, mert eltűnt, megsemmisült, vagy esetleg lappang, így sok esetben márcsak - az egyébként gyakran hiányos - másodpéldányok őrzik az adatokat.
Vannak információim egy régi családi könyvből amit Szűcs János és Csicsó Sára unokája (az 1827-ben született János fia András) kezdett írni, a 1890-s években.
Melléklek egy képet a könyvből a témával kapcsolatban.
Már egy kicsit én is bele kavarodtam.
Tervezem ismét hogy felkeresem a levéltárat (mikrofilmek) Lángliliom utca!
Te mit javasolsz menjek inkább Nagykörösre, ott filmen vagy könyvben lehet kutatni?
Az evangélikus anyakönyv (mikrofilmen) nagyon szegényes, más vonatkozásban kutattam, gyakorlatilag semmit nem találtam, ráadásul én az 1870-es éveket is kerestem aztán kiderült, hogy 1850-1884 között semmi sincs meg mikrofilmen.
A református anyakönyvekben sok minden megtalálható, de a századfordulóról (18-19. sz.) azért nem tudok többet mert nem volt a film a levéltárban. Pont ez hiányzott a Ceglédi tíz tekercsből. Majd ha visszakerül megnézem. Ezek a filmek jól kutathatók.
Célom, hogy az 1715-ös ceglédi összeírásban szereplő Szűcsöt azonosítsam, valamint van egy Bivalyi is ebben akivel keresem a kapcsolatot. Ez már kevésbé gyakori név.
Van még egy érdekesség is a képen látható Bivalyi Gergely azt találtam, hogy Ő is és a testvére András is Varga lányt Zsuzsanna és Júlianna vette el. Tehát két fiú testvér elvett két lány testvért. Így van példa az általad írt példára a családomban is.
Az a helyzet, hogy még csak tanulom a levéltári kutatást, nem könnyű. Kétszer voltam eddig, először csak gyönyörködtem a régi írásban és egy-egy ősömről talált bejegyzésben. Második alkalommal már sokkal tudatosabb voltam. Úgy gondolom, hogy a következő alkalommal már célirányosabb leszek.
"Szűcs János (ifj) születési adatai nincsenek meg csak feltehető, hogy 1784 és 91 között született."
Ha jól értelmezem az apa 1766-os születéséhez 18 évet adva állítottad a kezdő időpontot, s a feleség születési időpontját a záró időpontnak, feltételezve, hogy idősebb volt arájánál.
Ezzel szemben a megadtad web oldalon fix 1810-1869 életszakasz szerepel. Az elhalálozás 1869-es événél nincs pontos dátum - a feleségnél van - ebből gondolom, hogy nem halotti anyakönyvből származik, hanem akkor sírkőről? Van tehát 1810-1869-es sírkő Szűcs Jánossal? Azon még Fekete Szűcs áll, vagy addigra elkopott? (fia 'már' csak Szűcs). Honnan 'vannak' az 1810 és 1869 időpontok?
A Fekete Szűcs kételemű vezetéknév megléte maga is azt mutatja, hogy sok Szűcs élt akkoriban Cegléden, vagy ott, ahol a kételemű családnév kialakult (más környező mezővárosokra, tkp. az egész Alföldre jellemző ez a kételemű vezetéknév, legalábbis gyakori.) Ez önmagában nagyon érdekes szituáció, amikor az első kopik el. Családomban Szentesen hasonló párhuzam, Dudás Szabó család. (már vagy itt, vagy a családnevesben említettem a sok Szabó megkülönböztetésére hány másik családnév társult, asszem 'olyan' 10 körül). Náluk, amellett, hogy végig ma is él a Dudás Szabó kételemű 'együttállás', az egyes generációknál volt, hogy tapasztaltam, hogy leánygyermek született és férjhez ment Dudás Szabóként, meghalni már Dudás Juliként halt meg (a férje volt a fogódzkodó a beazonosításhoz). Ott tehát végbement egy hasonló 'lekopás', de az első név maradt meg, amellett az eredeti Dudás Szabó ma is él. S lánynál kopott le - nem családnevet továbbvivő férfinél -, akinek csak a hétköznapi (nem hivatalos) szinten élt a lányneve, az eredeti. Cegléden élnek ma Fekete Szűcsök? (Hagyd, majd meg nézem az online telefonkönyvben, mert azt is akarom látni, hogy hol vannak még?)
Szóval én itt 'támadnék', ennél a legénynél, mert nála sok minden ki kéne még nyomozni. Az út nagykőrösre vezet, a pest megyei levéltár ottani osztályához, http://www.pestmegyeileveltar.adatpark.hu/cim/no.html de a fondjegyzék frissítés alatt.
Továbbra is alapfeltevésem, két Szűcs János, két Csicsó Sára. Utóbbiak akár rokonok is lehetnek.(szerintem mindannyiunk praxisában van hasonló eset, azonos keresztnévvel egy családból származó egyének). A Csicsóra írod gyenge az evangélikus 'feldolgozottság'. 1790-1849 vegyes anyakönyv. A reformátusok 1723-1799-ig tartó vegyes anyakönyvét nézted, egyáltalán ők akkoriban Ceglédiek? (vannak más személyek Csicsó névvel az anyakönyvekben?). Erre is rámennék.
Szóval ha lesz fondjegyzék Nagykőrösön, akkor katonaállítási lajstromok, adóügyi iratok, meg vagyoni összeírások, de ha ceglédi vagy sztem érdemes átnézni egy nap szabi terhére.
"Viszont találtam egy olyan bejegyzést is, hogy 1870-ben István nevű fia, megnősült"
Szűcs István, apja ugyanúgy Szűcs János, anyja 'Mégmindignemtudommilyen' Sára? s a gyerek házasságkötéséről szóló bejegyzést láttad a házassági anyakönyvben 1870-ből? Vagy valahova beírva? S az 1827-es születésű fiút hogy hívták?
Van a későbbiekben, hogy egymásnál a két gyerek keresztszülő, vagy tanu, vagy közösen azok egy másik rokonnál?
Szűcs János (ifj) fia János vette feleségűl Csicsó András lányát Sárát Cegléden
1824.02.03.-án
Az adatok megtalálhatók a Szucs Web site-on a myheritage oldalon.
Az a gondom, hogy a levéltárban az adatoknál a nevek egyeztek:
Tehát az 1870-es Szűcs Istvánnál a szülőknek néhai Szűcs János és néhai Csicsó Sára volt írva.
Csicsó Sára 1863-ban halt meg 72 évesen ez is egyértelműen meg van.
Szűcs János (idős) apja is meg van aki 1832-ben halt meg az is bizonyosan jó, mert a családi iratok alapján Szűcs János (idős) egyik neve Fekete volt (Feketeszűcs János), a levéltári adatoknál találtam egy olyan bejegyzést is, "az van neve is Fekete" a halott neve mellett. Szűcs János (ifj) születési adatai nincsenek meg csak feltehető, hogy 1784 és 91 között született.
Remélem a link beszúrása sikerült.
üdv
SZL (Aki László és nem Réka, de ez mindegy a Re(é)ka az más)
A nevezett bejegyzést a református anyakönyvek között találtam, mert a férj református volt. Sajnos az evangélikus anyakönyvek adataiban semmit nem találtam, elég szegényes a rögzített adatok mennyisége ebből az időből.
Ezzel az ősömmel elég sok egyéb bajom is van.
Tényleg 1791-ben született, ezt a halottianyakönyvi bejegyzésből tudom.
A házasság az biztosan 1824-ben volt mert az is megvan abból idéztem előszőr..
Született egy fia 1827-ben a sírja ma is megvan tehát ez is jó (1848-as katona volt).
Viszont találtam egy olyan bejegyzést is, hogy 1870-ben István nevű fia, megnősült 24 évesen. Tehát az szerint 1846-ban (55 évesen) még szűlt.
Az 1870-es bejegyzésnél ott a szülők neve.
Azt hiszem még többször el kell mennem a levéltárba, hogy tisztázzam a helyzetet.
Az egyértelműség kedvéért mellékelem az álatalam előszőr kérdezett bejegyzés képét.
A reformáció két ága, a német és a svájci ága nem párhuzamosan épült ki Magyarországon, nem egyidőben hozta létre sem egyházkerületeit, sem egyházügyi igazgatását (mégha a hitélet egy egy közösségben ezek kiépüléséig folyamatos is volt. De nem is volt folyamatos mindenhol).
Ez a link A magyarországi evangélikus egyház története jól mutatja az a bizonytalan helyzetet ami a XVIII. században még jellemezte az evangélikusak egyházszervezetét. Az anyakönyv pedig nem más, mint egyházügyi nyilvántartás.
A másik, írta SzLreka, hogy nevezett őse 33-évesen ment férjhez. Attól, hogy azt írják, hogy kinek a lánya, nem biztos, hogy hajadon (vagy oda van írva, csak nem írtad ide?) Az 1824-es házassági bejegyzés egy 33 évesnél 1791-es születést feltételez. Pláne, ha nem első gyermek, az apa, az András bővel születhetett 1760 körül, amikor még minden olyan változó volt, meg esetleges.
E két ok miatt - de általában is - javaslom, ha nincs valami helyben az evangélikusak anyakönyvében (pláne ha az a vegyes anyakönyvek 'időszaka'), akkor nézzünk szét a reformátusokéban.
Az anyakönyvekben a vallást rövidítették így: á.h. = ágostai hitvallású !!!
Az árván hagyott semmiképpen sem lehetett. Ott a szülő nevénél szoktak egy + jelet írni, ha már nem él a szülő!
A másik 33 évesen is férjhez mehetett! Nincs ebben semmi , csak megszoktuk az 1800-as években, hogy már tizen évesen mentek férjhez, vagy nősültek meg!
a legbiztosabb az, hogy megnézed a halálozási anyakönyveket is, aki meghalt, mielőtt házasodott volna, az kiesett a körből.
Másik lehetőség, a házassági anyakönyv - melyik kit vett el, és ez kapcsolódik-e a családfádban ismert adatokhoz. Arra is figyelj, hogy lehet, többször házasodott, ez előfordult akkoriban elég gyakran...
Megjártam a Szolnoki levéltárat és találtam elég sok adatot. Az lenne a kérdésem, vagy inkább tanácsot szeretnék kérni, hogy ükapám születési dátumát nem tudtam, de abból a korból, ahol feltehetőleg ő is született 3 név van, ami akár ő is lehet 3 különböző dátummal. Hogy tudnám meg hogy a három közül, melyik ő? Mert sajnos így az apját sem tudom.
Akár "árván hagyott" is lehet... de lehet "ágostai hitvallású" is. Ha katolikus vagy református anyakönyvben van ez a bizonyos beírás, akkor utóbbi sem kizárt.
Én is a családfámat kutatom, sok nyomozás után (Levéltár, Radix) beleütköztem egy megfejtendő kérdésbe, melynek megoldásához egy rövidítés ismerete szükséges.
A Házassági anyakönyv adatai szerint az alábbi bejegyzést találtam:
X János fia János vette (mármint feleségűl)
Y András á. h. Lányát Sárát
Mit jelenthet az á. h. ?
Gyakorlott kutatók biztos találkozhattak ilyennel már!!
Én arra gyanakszom, hogy árván hagyott, de nem vagyok biztos benne.
Illetve még annyi, hogy ez a Sára 33 évesen ment férjhez, ami ebben az időben 1824 nem volt gyakori, sokkal korábban házasodtak.
Még érdemes megnézni a szolnoki levéltár honlapját is: http://www.szolarchiv.hu/jnsz_megyei_leveltar.htm Továbbá lehet egy kicsit előre tájékozódni az iratok adatbázisában: http://www.szolarchiv.hu/adatbazis.htm Én néhány éve jártam ott 2-3 alkalommal, és jelentősen kedvesebbek, segítőkészebbek voltak velem (aki majdnem-analfabéta a levéltári kutatásokban), mint Bp-en a MOL-ban.
Nem tudom, nem emlékszem már. Viszont theow jelen van e topikon esetleg ő tud többet, vagy próbáltad már a www.radixindex.com -on, ott a kutatók aktívabbak (az egy élő ismeretcsere konkrétumokról, ez itt csak olyan beszélgetés)
Most jutottam el a családfakutatásomban arra a pontba, hogy kihagyhatatlan a levéltári munka. Szolnoki levéltárba visz az utam és az után érdeklődnék, hogy miként zajlik egy ilyen látogatás egy levéltárba? Megköszönném, ha valaki leírná nekem, hogy hogyan induljak neki.
Másik dolog pedig, hogy aki tud valamit "Irsai"-akről, "Szecskó" król és "Izsol" okról Jász-nagykun Szolnok megyéből kérem ossze meg velem az adatait.
Az én keresett, kutatott neveim: Kerekszegi, Keresztszegi, és Csengő. A XIX.sz elején, közepén jelentek meg Kolozsváron, aztán el is tüntek Már mint a Kerekszegik (a Csengők valószínű szép csendben kihaltak, néha néha találok kis morzsákat róluk).
Akinek tudomása van a fenti nevű élő személyekről és pláne tudomása van arról, hogy kapcsolódik -esetleg ősei folytán Kolozsvárhoz- , kérem jelezze!
...és bármilyen segítséget elfogadok! István altwien1@pannongsm.hu
Kedves Péter! Nekem kellene, mert van aradi Lukácsovits-om., de nem tudom mikor jutok el! Valószínű, hogy valamikor nyáron István altwien1@pannongsm.hu
Mivel az Orosz-féle adatbázis (Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai) a két vármegye szétválása, valamint az 1880-as évek közigazgatási reformjai után (azaz már Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalapítása és Heves vármegye önállósága idején) készült, az a félmondat Orosznál, hogy "A megyében kihirdetve nem volt" (mármint eme egyesült vármegyében) ellentmond Szluhának. Ugyhogy Orosz nem visz előbbre.
Korábban Geelong/melbourne olvtársunk jóvoltából (6337 hsz; 6339 hsz)
volt it szó a nemesmiliticsi közbirtokosságról, (a nemesmiliticsi keresőszóra jön elő, 4429 hsz) arról, hogy 1803-ban közbirtokos adományt kaptak (birtokot). Ennek alapján úgy gondolom, hogy azok a családok, akik beköltöztek Nemesmiliticsre, majd a napóleoni háborúk idején közbirtokosi adományt kaptak, armalisták (armális nemesek voltak/lehettek, akik nemességüket nem donatio, azaz birtokadomány útján, hanem pl. a nagybócsai Sárközykről szóló blogbejegyzésben részletezett módon (birtok nélküli nemesítő levéllel) nyerhették.
A Sárközy párhuzamot, mint tipikus esetet komolyan gondolom (ők is hadi helyzet - mégha nem is azonos okú - változásával 'mentek le' gazdálkodni az Alföldre /1660-ban/, valamint az armalista nemességszerzés esetleges hasonló kondícióit, vagy azt, hogy olyan telken ültek, amely birtokosa halálával a rajta élő jobbágy jogállású katonák többnyire hasonló nemeslevelekkel 'megnemesültek')
Végül:
1. A 4457 hsz-ben hozzászólt Militics nicknevű olvtársunkat is az általa említett helytörténeti mű kapcsán érdemes volna megkeresned.
2. Meg hát főleg azt megnézni, hogy Borovszky Szabolcs vármegyéje, vagy bármi történeti anyag mit ír Szabolcs vármegye 'vitézi dolgairól' a XVII. század közepéről.(szerintem ez a legfontosabb 'csapásirány')
"Kún-Szabó. Szabolcsmegyéből származott Gyöngyöspatára, innen pedig Gergely Lőrinczibe ment lakni. Az 1754. évben szerepelt fia Ferencz diákkorában önkényesen felvette a Lőrinczy nevet. A megyében kihirdetve nem volt. (1754. év 119. sz. 259. jkl.)"
Kép
