Ma bekötötték a gépészek a hőszivattyút (új építésű ház), Panasonic All in One 1p 7kW. Eddig minden rendben volt, új az elektromos hálózat. A hőszivattyú 1p25A biztosítón van, 6mm² vezeték. A probléma, amint bekapcsol a kültéri, a Fi relé elkezd sípolni. Vettem egy másik relét (új/régi is Resi9 40A 30mA), az új is, bár halkabban. A gép 68Hz-t ír a kompresszorra, de ha megy, frekvenciától függetlenül sípol. 1,5kW a fogyasztás (gép szerint). Hol keressem a hibát? Kötések első átnézésre rendben vannak.
Amit mondasz az elfogadható lenne mondjuk ha az EU-n belül az egyik legalacsonyabb lenne az adó..
de mivel kb az egyik legmagasabb az adóelvonás mérték - a 27% áfával - így szvsz kimondható lenne, hogy ilyen jellegű dolog erősen önkori/állami feladat lenne..
érdekes, hogy amikor az önkori eladja a területet, és elrakja a zsét, akkor annak egy részéből nem lehet infrastruktúrát biztosítani?
"Még egy lehetőség: vagy nincs még utca se a telek előtt :)"
Ez itt mellettünk egy puccos részen úgy néz ki, hogy kivágtak egy korábbi almást, 2-3 év alatt felparcellázás, + 50-100 millás házak építése, majd most bazi nagy plakátokon kitéve, hogy az utcák kiépítése (feltételezem, hogy itt a burkolásra gondolt a költő) az itt lakók feladata... (ezért fizetsz adót, hányinger)
"A régebbi típus ahol az oldáshoz egy pecket kellett benyomni"
A trükkök gyártónként eltérőek lehetnek, bele kell nézni a lyukakba erős nagyítóval (pl mobiletelefon kamera + nagyító szoftver),
pl sok esetben a pici csavarhúzó számára kihagyott résbe a csavarhúzót nem betolni kell tíz méter mélyre (nem ér sennit), hanem csak 4-5 milliméterre, majd elbillenteni oldalt, ekkor nyílik ki a vezetéket szorító rugó.
Másik lehetséges hiba: amikor egy szerelvény ugyanazon pontjába kettő vezetéket lehet bekötni és ezeket külön-külön rugók szrítja, velem is előfordult, hogy nem azt a rugót nyomkodtam, amelyik a vezetéket fogta, hanem a két milliméterrel mellette lévőt :)
Tesómék meg laknak a felújított házunkban, mellé örököltek még két Kádárkockát falun, annak fel is ment az értéke és még ingatlannal jól el lehetett adni.
"A 10 millaért megkapható valamire való telek az vagy nagyon vidék, vagy nem felkapott hely."
Még egy lehetőség: vagy nincs még utca se a telek előtt :)
Tavaly valaki panaszkodott nekem, hogy egy kisváros szélén egy nagy termőföldet átminősítettek belterületté, kijelölték a majdani utcák helyét, felparcellázták, eladták és ezzel leállt a dolog. Kb tíz éve ott van egy bazinagy terület Budapesttől 10 kilométerre, a földmérők által levert karókkal a derékig érő gazban, 100 darab "boldog" telektulajdonossal, akik tíz éve sem építkezni nem tudnak, sem eladni, pedig 5 millióért többen is megszabadulnának (700 m2-es telkek) de állítólag olyan is van közöttük, aki már 3 millióért is odaadná, mert "ehhez a tetves országhoz túl rövid az élet" :)
Valamennyi rugalmasság a csavaros kengyelben is van, minden csavar egyfajta nyúlás során létrejövő rugalmas nyomókötéssel működik.
Csak éppen évek alatt az alu lassan alattomosan összelapul a kötés gyengül, az érintkezési felület csökken, ráadásul egy fürdőszobában a párás meleg nedves levegőkben mindennél erősebb a galvanikus korrózió.
Egyébként meg a beépített vezeték is különféle minőségű, a szoc. ipar anno nem remekelt tonnaszám évtizedeken át megfelelő minőségű anyagot előállítani.
Láttam olyan kemény és rideg sötétszürke alu vezetéket, szinte üvegszerűen törik, már pár fokban hajlítva is repedezik.
És van a puha eres teljesen fehér szintű trágya is, amire a kupolfixet sem lehetett normálisan feltekerni, és csavaros szerelvénybe vagy sorkapocsba kötve ha meghúztad a csavart, teljesen ellapult egy közepes erőre is a vezeték.
Attól függ milyen az a bizonyos kötőelem. Mert ami "kengyeles" és körbefogja öleli a vezetéket, és nem maga a csavar vagy az általa lenyomott lemezke mászik bele a vezető anyagba, az tök jó lehet.
Egy regisztrált villanyszerű ismerősöm pl azt csinálja mostanában, hogy valamelyik sorkapocsból kiszedi ezt a kengyeles kötő szerelvényt, és azzal told alu réz között. A sorkapocs anyaga maga olyan, ami mindkettővel kompatibilis, és nincs galvanikus érintkezés sem a két vezető között.
Szerelvényekről volt szó... azok mögé sorkapcsot rakni hogy átalakítsuk rézre nos nem mindig van hely. Panelházban a fürdőszoba blokk szerelvénydobozainak aljára a tapéta megy ill a csempe. Már ha van alja egyáltalán... Lakásomban nem tapasztaltam hogy lazulnának a kötések, 10A amivel biztosítva vannak nincsen kihasználva. A mosógép aljzatainak 2.5mm2 alut húztak anno.
> – kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót,
hogy mik vannak... :)
Egyébként teljesen lényegtelen a kérdés, elek unokái majd örökölnek egy függönyökkel sűrűn díszített, szigeteletlen, értéktelen fos ingatlant, bezzeg a ostoba emberek gyerekei/unokái egy, az eredeti értékének 10-20-50x-esét érő, piacon jól értékesíthető ingatlant. De a lényeg, hogy mindenki hülye, aki függöny helyett szigetelést vesz. Ott tartunk, mint annó a rack szekrénynél.
Ok, de egyrészt van karos wago is, amiből egyszerűen kirázod az alut, másrészt ha attól eltörik, hogy belenyomod a mezei wagoba, akkor kuka az egész kábelezés. Nem hiszem, hogy itt bármi egyéb kérdés felmerülne, pontosan ez a baj az alu kábelekkel.
A csavarosból egy idő után kifolyik az alu, még akkor is ha a múlt héten gördült le a MAL gyártosorról, de a rugós legalább leköveti a természetes folyást.
Egyetértek! Majdnem elsírtam magam, amikor a Schneider alternatív kapcsolóba felcseréltem a vezetékeket, és nem tudtam kivenni, hiába nyomtam mint állat.
Én még csak szívtam vele. Ha beletörik akár vége is a dalnak. Volt hogy kiszedni nem bírtam. A régebbi típus ahol az oldáshoz egy pecket kellett benyomni, hát volt hogy legszívesebben kitéptem volna az MMfal-t, vagy ott hagyni a p....ába az egészet. Levágni nem lehet mert rövid lesz az új szerelvényhez.
A legjobb amikor akkor törik el mikor betolod a dobozba.
A hátsó bekötésű (csavaros) szerelvények sem nyerők. Előlapon oké, de dobozba....
Az utca ahol lakom 70-es évek közepén lett kiosztva, egy-két év alatt tele lett kádárkockával, fiatalokkal, akik mára megöregedtek, elhunytak.
A megüresedett házakba fiatal családok kerültek, akik szépen helyrepofozták a házakat. Egyet se döntöttek össze.
Sok helyen az egyedül maradt 1 szülőhöz költöztek a gyerekek vissza családostól, jellemzően van melléképület, oda lement az öregasszony, a fiatalok kisgyerekkel a főépületben.
Szóval annyira én sem tapasztalom ezt a ledúrósdit, pedig felkapott a környék, 10MFt felett van egy üres telek.
Az én házamban is a harmadik generáció nő éppen fel, és mégis modern, kevés rezsijű mert karban van tartva.
- olyan házat hagy a gyerekére, amely ház a temetés másnapján magától összedől"
A szülők azért rendszerint párban élnek és nem előírás hogy egyszerre kell hogy távozzanak a másvilágra. A felújító halála esetén (aki nem élvezi hosszú távon hogy a lakása/háza szép és komfortos lett) a másik akár évtizedekig élvezheti azt. Ráadásul egy jövedelemből sem akkora a teher a fenntartási költségek szempontjából. Ha mégis, hát eladhatja jobb áron mintha korszerűtlen lenne a ház/lakás.
Nos hogy éljünk mester! Mint a nemzetiségiek, akik addig lakják az ingatlant míg rájuk nem dől és akkor tovább állnak.
Az albérltesdi kultúrája Magyarországon nem igazán működik.
Általában csavarhúzóval... Azokba a szerelvényekbe nem ajánlott alumíniumot kötni, amelyek csavar nélküliek.
"Külföldi oldalakon láttam olyan sarut aminek a gyűrüs fele réz, a másik fele aluminium"
Szemes saru neked nem is kell, ha beütöd a gugliba hogy alu réz saru azért van itthon is forgalomban olyan. Nincs ebben semmi extra.
Hasonló idejű panelban lakásomban sem probléma az alumínium. A szobákban ki lett cserélve MT kábelre mert az eredeti aljzatok helye mindig változik az átrendezés függvényében. A szegő alatt, vagy annak rekeszében vezetve.
Ha a meleg motornál határozottan megáll, majd idővel újra indítható, akkor igencsak feltételezhetjük hogy van benne ilyen. (lásd a nemrégen tárgyalt ventilátorban is így oldhatták meg)
Egyfázisú aszinkron villanymotornál létezik olyan, hogy magában a tekercselésben van elhelyezve hőkioldó? Egy elektromos csörlő motorról lenne szó. A motor kötődobozában nincs hőkioldó, biztosíték semmi. Egy ismerősöm mondta, hogy a tekercselésen lesz valahol hőkioldó, valós lehet ez a feltételezés?
Ha nem írja oda, akkor vagy igen, vagy nem. Mint Arenarock lejjebb írja, szerinte a szerelvények, készülékek képesek mindkettőt fogadni (alighanem igaza van, csak kérdés, ez hol mennyit ér). Annak ellenére, hogy már majdnem 25 éve tudjuk, hogy a nyugati szabvány átlag épületben nem enged meg 16-os alatt alumíniumot, az meg elvileg egészen értelmetlen, hogy egy 10 A-es kismegszakítót arra képezzenek ki, hogy 16-os alumíniumot fogadjon, mikor azt 60 A-re lehet biztosítani. Bár az átlag kismegszakítóba tán még 35-ös rezet is bele lehet kötni, arról meg már kohó is mehetne, ha nem lenne 10 vagy 16 A-es a kismegszakító.
"ha aluminium vezetékek vannak (1984 panellakás), akkor azokat mivel lehet bekötni a ma kapható kapcsolókba, dugaljakba, lakáselosztóba és kismegszakítóba?"
Nem tudok olyan ma kapható, korszerű (és magyarországi lakásokban általánosan előforduló) elektromos szerelvényről, amibe ne szabadna alumínium vezetéket közvetlenül bekötni.
Kivétel a lakáselosztókban lévő réz föld/nulla sínek, de azokon jól látható, hogy rézből vannak, ezért utálják egymást az alumíniummal.
Külföldi oldalakon láttam olyan sarut aminek a gyűrüs fele réz, a másik fele aluminium. Magyarban nem, illetve másik gond, hogy ezek nem 1.5mm2-hez vannak, hanem 6mm2 feletti vezetékekhez. Dugaljnál szintén külföldi oldalon láttam olyat aminek az érintkezője AlCu ötvözet, nem európai dugalj... Nem világos, hogy az adatlapokon miért nem tüntetik fel az anyagokat! Kismegszakítónál feltételezem lehet aluminium, hiszen a bejövők manapság is lehetnek azok, ugye?
...elfelejtettem írni a legalapvetőbb megoldást, ami a háború után az alumíniumvezetékek elterjedésével nyilván egyedüli módszerként fogalmazódott meg a vasfüggöny mindegyik oldalán: hát a rendszeres karbantartás során úgyis utánahúzzák a csavarokat. És volt még egy ide tartozó gondolat: mire kilazul, úgyis átépítik, mert a villamosenergia igény 10 évente megkétszereződik (lazuláshoz persze elég 5 év...).
Mivel a legtöbb esetben bevonatos anyagokkal van megoldva, ezért nem szükséges semmilyen külön eljárás. Bizonytalanság esetén lehet használni a wagó+paszta és utána réz toldást, (szabványos eljárásként) és vannak egyéb megoldások is. (érvéghüvely)
Ez még Amerikában is probléma. Ott a szövetségi kormány illetékes szerve egy módszert ajánl, egy bizonyos sajtolásos technológiás rövid vezetéket, melynek a vége réz, és azt kell eztán bekötni a szerelvénybe. Tehát meg kell venni hozzá a specvi szerszámot, meg ezeket a maksznikat. És még ekkor is kell egy kis plusz hely a dobozban vagy a lámpatestben, akármiben.
Idehaza a barkácsmegoldás az, hogy az alura húznak érvéghüvelyt. Ha ebből probléma akad, nincs kihez fordulni, mert ezt hivatalos helyen nem írta le senki. Kérdés, lesz-e ebből probléma, mert miért lenne? Én nem tudok állást foglalni se jobbra, se balra.
Természetesen, ha hely van elég hozzá, akkor bármilyen szabványos, alura is meg rézre is jó kötőelemmel meg lehet hosszabbítani a tyúkbelet egy darabka rézzel. Ilyenje van a wagónak is.
Üdv! Érdeklődni szeretnék, hogy ha aluminium vezetékek vannak (1984 panellakás), akkor azokat mivel lehet bekötni a ma kapható kapcsolókba, dugaljakba, lakáselosztóba és kismegszakítóba? Sajnos mintha az adatlapokon nem tüntetnék fel az érintkezők anyagát. Köszönöm.
Az még belefér, ha cserébe nem kell a villanyórához ugrálni. Arról nem is beszélve, amit nem kell a kamasz lányaimtól, meg a nejemtől hallgatnom hajszárítás kapcsán. :-)
Mekk Elek, Yamahari, és mindenki másnak is köszi szépen a segítséget. Akkor az első, hogy keresek egy regisztrált szerelőt, annak kifizetem a felmérést, és onnantól már nagyságrendben be lehet majd lőni a költséget.
"Ez gondolatkísérletnek jó, de van pár bökkenő. Nagyon hülyén nézne ki egy szoba minden fala szőnyeggel takarva."
Az a gonndolatkísérlet lényege, hogy megértsük a dolgok működését.
A valóságban senkinek sem kell függönyöket lógatni a falak elé, hiszen a szokásos tartózkodó helyéről (kedvenc TV fotel) nézve a falakat amúgy is eltakarják a szekrények, könyvespolcok és Pikasszó festmények.
"A 2-3 fokkal való hőmérséklet emeléssel pár év alatt kifizetnéd a hőszigetelés árát"
Az a 2-3 fok az kb 15 százaléknyi fűtésszámla különbséget jelent. Ami gyengén hőszigeteld háznál gázfűtés esetén évente durván 30 ezer forint különbség, klímás fűtés esetén évente kb 10 ezer forint. Ekkora összegekből a hőszigetelés másfél milliós ára NEM "párt év" alatt jön össze.
"A szőnyeg mögött a fal ugyanúgy hideg marad, ami a páralecsapódás és ezzel a penész melegágya."
Azért írtam a távolságot a "függöny" (=pl.szekrény) és a fal között, hogy valamennyi meleg szobalevegő jusson a falra is, annyi, hogy a fal ne hűljön harmatponti hőmérséklet alá.
~5000 Ft/Amper a hálózatfejlesztési díj (a 32 Amper fölöttire)
A regszerelő 3 dolgot csinál regszerelőként eljárva.
1. Felméri a feldatot és eldönti, hogy - a méglévő cucc alkalmas-e bővítésre vagy - itt-ott alakítani kell rajta, se úgy jó lesz vagy - az egészet naprakészre át kell építni >> szabványosítás
2. Kitölti az íratokat és benyújtja illetve intézi amit kell.
3. HA kellett változtatni akkor, átnézi-készrejelenti.
A munkadíja ennek pestországban 20-40 eFt manapság.
-----
Mindenféle szerelés, átépítés mehet a sima szerelő által. (kivéve a mért fövezeték csere, mert annak az egyik vége plomba alatt van) Nem kell, hozzá a regszerelői jog.
------
HA NEM kell átvariálni semmit, akkor kell - egy 3F "A" típusú FI relé ~10 eFt-tól indul - egy 3F kismegszakító ~4 Ft-tól indul - némi vezeték, apróanyag - esetleg ezeknek egy szerelő doboz ~5 eFt-tól indul (ha nem fér el meglévő elosztóban vagy nem oda célszerű!!!)
Plusz némi munkadíja sima villanyszerelódnek... 25-30 eFt az alja pestországban.
A mérő-utca közötti csatlaközó kábel csere az ELMÚ feladata és költsége alapban. Kivéve, ha nagyon hosszú kell. Akkor bizonyos hossz fölött lehet egy része fizetős.
------
Ha KELL variálni mást is, akkor több anyag, több munkadíj... Pláne, ha szabványosítás is kell :-(
*****
Alighanem 1x25 vagy 1x32Amper és 2x16Amper a jó továbblépés. A 25 vagy 32 Amper elviszi konyha és környéke egyidejű cucc használatát. (a 25 és 32 között a meglévő vezetékezés elosztóbani átrendezhetősége segít dönteni)
A 2x16Amper elviszi a többi cuccot, ügyesen kiosztva.
A 32+16+16=64-30= 34 fizetős Amper 34x5=170 eFt hálózatfejlesztés.
Nagyon hülyén nézne ki egy szoba minden fala szőnyeggel takarva. Az ablakon se látnál ki és fény se jönne be olyan vastag függönnyel, ami érezhető különbséget jelenthet. A 2-3 fokkal való hőmérséklet emeléssel pár év alatt kifizetnéd a hőszigetelés árát, főleg hogy hőszigeteléssel az eredeti a hőfokot is sokkal olcsóbban tudod tartani.
A szőnyeg mögött a fal ugyanúgy hideg marad, ami a páralecsapódás és ezzel a penész melegágya.
"Éreztem a 3 m2-es üvegtábla és a többi ablak, bejárati ajtó "hideghúzását", a hideg falak "sugárzását" akkor is, ha meleg volt bent,"
A negatív hősugárzás ("hideghúzás") valóban kellemetlen érzését nem csak úgy lehet csökkenteni, hogy a bőrödnél (sugárzásos hőleadó felület) sokkal hidegebb környező hő"elszívó" felületek (ablaküveg, fal, külvilágra nyíló ajtó) hőmérsékletét megemeled (pl hőszigeteléssel),
de úgy is csökkentheted a hidegérzetet, hogy a bőröd elől eltakarod ezeket a felületeket egy olyan anyaggal, aminek a felülte lényegesen melegebb.
Tehát:
Vegyünk egy üres szobát, amelynek a falai+padlója 12 fokosak ha rossz a hőszigetelés és 19 fokosak, ha jó a hőszigetelés. A szoba közepén állva a kb 30 fokos bőröd sokkal több hőenergiát veszít 12 fokos falak esetében, ha az egyik falhoz közel mész, akkor a bőröd megérzi a ezt, ez a "hideghúzás". Ha ugyanez a szoba hőszigetelt, akkor a falak 7 fokkal melegebbek, ami lényegesen kisebb hőátadást jelent. Persze ez sem nulla hőveszteség a 30 fokos bőrödhöz képest, de majdnem feleannyi, ezért ezt könnyebben megszokja a szervezeted.
Következik egy kísérlet: a hideg falú szobát nem hőszigeteled kívülről 7000 Ft/m2 költséggel, hanempl.
- a padlóra vastag szőnyeget/parkettát teszel
- a falak/ablakok elé 10 centivel vastag függönyüket lógatsz
- a födémre felülről rádobsz 20 centi filléres üveggyapotot
- a szobalevegő hőmérsékletét feljebb tekered 2-3 fokal
Ezek után a szoba belső "látszólagos" felületinek hőmérséklete jelentősen magasabb lesz, szerencsés esetben a kellemetlen hideghúzás érzés akár teljesen meg szuűnhet.
Persze ettől még a padlónál hidegebb lesz a levegő a mennyezrthez képest, tehát komfort tekintetében ez még közelében sincs egy normálisan hőszigetelt háznak, deviszont nem is került másfél millióba :)
Egész pontosan miben "komfortosabb" egy jól hőszigetelt házban egy 21 fokos szobába, mint egy gyengén hőszigetelt házban egy 25 fokos szoba?
Ha meg tudod fogalmazni a tényleges különbséget (fizika), akkor a következő pillanatban látni fogod, hogy milyen könnyű védekezni ellene."
Ég és föld, egyszer próbáld ki!
Nálam ráadásul még padló és falfűtés is van, azaz tényleg nem hideg semmi felület, hanem 25 fokos kb. Aki eljön hozzánk mindig megjegyzi hogy de jó érzés, hány fok van? Pedig nincs sok, csak semmi sem hideg.
Szerinted ezek befektetések, szerintem meg mindenki magának eldönti mi a saját befektetése, és mit tekint annak.
Nálam a felsoroltak jelentős része nem minősült annak. Nem azért költöttem rá, hogy számoljam a megtérülését feltétlenül, vagy nem csak ezért költöttem rá, max megvizsgáltam ezt az oldalát is..
És lehet valakinek befektetés jellegű a ház akkor is ha magának építi. Merthogy az életben van pár variáció a jövőre tervezésben.
És tök jó ha ezt mindenki eldöntheti magának mi a jó, még a legnagyobb balekok is, akihez nem jutnak el agyilag a dolgok.
"befektetés az, aminek szabad szemmel jól látható hasznot/nyereséget kell felmutatnia,"
Befejtetés a részvény, a kötvény, a hőszigetelés, az ablakcsere, a napelem, az átállás költséghatékonyabb fűtésrendszerre, az olcsó benzinautó - drága villanyautó árkülönbsége, stb stb Azért költünk rájuk pénzt, mert hasznot remélünk belőle.
Viszont NEM befektetés a ház (ha magadnak építed), a márványpadló, a TV, a konyhaszekrény és a mozijegy.
Tehát aki azt kérdezi, hogy mikorra térül meg (és mennyi hasznoz hoz majd) a ház vagy a a TV, az nem érti a dolgok lényegét :)
Képzeld el egyik sem, se nem hobbi se nem eladás - hanem saját magának építi a hátralévő időkre.Azaz pusztán egy balek, akinek nem jutnak el agyáig a dolgok (vagy valahogy így fogalmaztál).
Szerintem te kevered a dolgokat. egyszer sem hagyta el a számat/ujjamat az a szó hogy befektetés, ellenben te magyarázd bele. És még ráadásul totál hibás és valótlan adatokkal....
(nem mellesleg a valóságban ha mint befektetésként tekintünk rájuk nagyobb eséllyel lesz nyereséges mint nem. Mint ahogy mindenben van ebben is kockázat, a jövőt nem ismerve. Az eredeti kérdésnél maradva te pl. tudod, hogy 10 év múlva, vagy pontosabban a következő időszakban milyen terhek rakódnak a fosszilis alapú autókra? Vagy éppen mennyi lesz a benzinár? Azaz felhoztál egy dolgot, teljesen egyoldalúan kezelve, mindezt totálisan rossz és valótlan adatokkal, és ezzel próbáltál magyarázkodni. Miután leírja valaki, hogy nem teljesen így van, akkor meg jössz valami teljesen mással....
Ha rövid távon el akarja adni haszonnal, akkor is sok sikert kívánok hozzá.
"ha albérletbe menne élete végig, "
Kiadó a szomszéd ház, ami teljesen jó lenne neki? Mert akkor lehet, hogy elmeorvoshoz kéne mennie... Ha viszont csak száz kilométerre van megfelelő kiadó ház, akkor érthető lehet, ha valaki ragaszkodik egy környékhez.
Az a baj, hogy te összeekevered a befektetést a beruházással (a passzívházas fórumban valaki mindenáron azt akarta, hogy vezessem le, hogy mennyi nyeresége van egy mozijegynek :))). A befektetés az, aminek szabad szemmel jól látható hasznot/nyereséget kell felmutatnia, előre. Ha egy befektetés erre nem képes, akkor vagy te csapod be saját magad, vagy téged csapott be valaki.
Mivel laktam mindkettőben (bár 25 fokban soha, mert az elviselhetetlen számomra és számunkra) éreztem a bőrömön. Éreztem a 3 m2-es üvegtábla és a többi ablak, bejárati ajtó "hideghúzását", a hideg falak "sugárzását" akkor is, ha meleg volt bent, és a többi. Miután ezek orvosolva lettek megszűntek eme jelenségek, lényegesen komfortosabb lett (arról nem beszélve, hogy jóval alacsonyabb fűtésszámla mellett).
Kb mintha összehasonlítanánk, hogy van egy padlófűtésünk teljes felületen, vagy van egy radiátoros fűtésünk - azonos hőmérséklet mellett teljesen más a hőérzet és a komfortosság.
De részemről abbahagyom, ez villanyszerelés topik, elnézést mindenkitől (a korábbiakért is).
Elolvastam 3x a hozzászólásodat, nehogy félreértsek valamit.
Felvetettél valamit korábban (aminek jelentős része tévedés, nem kicsit, ezzel semmi baj nincs, én is tévedek meg mindenki időnként) majd amikor leírják /szembesítenek többször is hogy nagyon nem valós a felvetésed, elmondod és felhozod, hogy aki 40 évesen ablakot cserél az balek, aki 50 évesen szigeteli a házát az másik balek, és az emberek 99%-a nem lát tovább a saját orránál.
Csak én érzem azt, hogy semmilyen érdembeli reakció nem történt?
(De tudod mit, hozok egy harmadik példát:
Rokonom 59 éves, és nekiállt építkezni. Ő hülye barom, ha albérletbe menne élete végig, akkor sem térülne meg sose a háza nem igaz? Főleg hogy még szigeteli is, képzeld el. Meg 3 rétegű ablakot tesz be, pedig egy gerébtokost is betehetne kibontva valahonnan ingyen. Hát nem egy barom,? Hisz gazdaságilag soha nem jön már neki vissza az épületbe ölt pénz, és még lehet jobban meg is őszül meg kap egy stroke-ot. Meg a fasza ablak sem térül meg sose. Majd megmondom neki, hogy menjen albérletbe, sokkal jobban jár. Ő is egy balek, akinek nem jutnak el az agyáig a dolgok biztosan....)
"A felsorolásból kimaradt pl. ez az aspektus: Ingatlant nem csak magának fejleszt az előre látó ember, hanem a gyerekének, sőt az unokájának is."
Az emberek többségének egyáltalán nem teszik az a ház, amit örökölt, legszívesebben bulldózert hívatna már a temetés másnapján. És ahogy közeledsz a századik évedhez, a gyereked nem fogja elárulni neked, hogy már gyűjti a környékbeli bulldózeresek telefonszámait :) szóval aki úgy fektet be, hogy előre tudja, hogy abból a befektetésből neki nem lesz szabad szemmel jól látható haszna, az szerintem
- vagy unatkozó milliomos (akinek ezen kívül már minden más vágya teljesült az életben),
- vagy nem normális :)
Szerintem az az ideális szülő, aki
- olyan házat hagy a gyerekére, amely ház a temetés másnapján magától összedől (kíméljük meg a gyereket a bontási költségektől is)
- DE annyi pénzt is hagy rá, amiből a gyerek a házad helyére felépíthet egy olyan házat, ami őneki tetszik (és nem neked).
A felsorolásból kimaradt pl. ez az aspektus: Ingatlant nem csak magának fejleszt az előre látó ember, hanem a gyerekének, sőt az unokájának is. Ha előbb hal meg, mint hogy megtérülne a beruházás, az örökösei akkor is egy jobb, értékesebb ingatlannak örülhetnek.
Mivel összesen 32 amperig ingyen van, ezért az a +2 amper semennyire sem fog fájni.
Viszont nagyon sok dolog nagyon fájhat:
- lehet, hogy az utcáról villanyórádig menő vezetékek nem bírnak sokkal több ampert 10-10-nél (új tetőtartó + új csövezés a villanyóráig?)
- lehet, hogy a lakásod belső vezetékezése nem bír sokkal több ampert (részben vagy teljesen új villanyszerelés?)
- lehet, hogy kitalálják azt, hogy ilyen módosításnál kötelező szabványosíttatni (= villanyórát teljesen új típusra cseréltetni, sőt akár át is helyeztetni) a teljes villanyóra szekrényedet (csak ez önmagában kb 200 ezer ft-tól kezdődik)
- és lehet, hogy most nem is jutott minden eszembe...
Hívj oda egy regisztrált szerelőt fél órára, hogy mi a véleménye a lehetőségekről és a várható forintokról. Mondd azt neki, hogy 1x 32 amper az álmod, de már annai is örülnél, ha a jelenlegi 10+10+10 amper minél inkább aszimmetrikus lenne (ez a kulcsszó), mondjuk 20+6+6 amper (ha van egy kis pénzed, akkor 25+6+6). Ha mázlid van a reg.szerelővel, akkor talán megúszod kötelező szabványosítás nélkül.
"ugyanez hőszigetelés esetén 50 éves balek: másfél milliós befektetés nulla haszonnal :)"
Egyáltalán nem balek aki másképpen gondolkozik mint te.
50 évesen miért ne szigeteljen?
- Nem csak az anyagi megtérülés a lényeg, sokkal biztonságosabb lesz nyugdíjas korában az élete, kevesebb számlája lesz.
- Most van keresete, később nem biztos hogy lesz.
- A bankban nem bízik.
- Az elszálló energiáraktól tart.
- Értékesebb lesz a háza.
Sorolhatnám.
Szóval attól hogy nem a legolcsóbb tesco parízert eszi valaki attól nem balek, hanem éppen a fillérbaszástól távolabb látó ember. Mint az emberek jelentős része, mondhatnám normálisan gondolkodóknak is. Ezen kívül vannak a fillérbaszók és a herdálók.
"Az emberek 99%-a jellemzően azért telepít napelemet, hogy a jelenlegi rendszerben"
Ez igaz: az emberek 99 százaléka nem lát tovább az orránál és a jelenlegi gazdasági rendszert (árakt/támogatások/stb) képzeli el változatlanul az idők végezetéig :)
"a saját fogyasztását próbálja meg valamilyen okból kicsit ellensúlyozni/kompenzáln."
A legbutábbakat sima nyelvű üzletkötők mégy olyan befektetésekre is rábeszélik, amelyek még a jelenlegi gazdasági rendszerben sem tudnak hasznot hozni nekik. Agyilag nem jutnak el odáig, hogy hiába látja azt a szerencsétlen, hogy sokkal alacsonyabb lett a villany/gáz/üzemanyag/akármi költsége, ha ennek elérése olyan sokba került neki, mint amennyit halála napjáig összesen kifizetett volna ugyanerre :))))
Két példa:
- 40 éves balekot rábeszélik ablakcserére, ami az alacsonyabb fűtésszámlában kb 30 év alatt fog megtérülni, tehát halála napján már lesz 1 (azaz:egy) forint nyeresége azon az "üzleten", amire sok százezret kiénekeltek a zsebéből :)
- ugyanez hőszigetelés esetén 50 éves balek: másfél milliós befektetés nulla haszonnal :)
Szia, köszi a választ! Elsőre én is ebben gondolkodtam, mint legegyszerűbb megoldásban, ezzel már simán együtt tudnánk élni, elvégre ez három nagyobb fogyasztó egyidejű használatát is megengedné. Csak az a kérdés, mire számítsak itt költségként? (Nyilván nem a +2 A fog fájni.)
Kell kérnem egy új órát a Művektől. Ez pl. mennyi?
Kell egy regisztrál szerelő, aki a három 10 A-re méretezett csirkebelet kicseréli egy, már 32 A-re méretezett vezetékre az óra és a biztosíték tábla közt. Itt milyen árra számítsak nagyságrendileg?
És az igazi "buktató": van-e olyan kötelezettségem, hogy az egész lakás elektromos rendszerét fel kell méretnem, és be kell vizsgáltatnom mielőtt rákötik az új órára? Mert ha igen, na, attól már tartok, hogy nem lesz olcsó.
"an 3x10 A-ünk a lakásban. ... néha bosszantó pizsamában kirohanni a lakásból a kismegszakítót felnyomni. :-)"
További adatok hiányában: szinte biztos, hogy a problémáid 99 százaléka egy csapásra megszűnne csupán attól, ha ez a jelenlegi 30 amper nem három alig valamire használható vékonyka torta-szeletre szétvágva, hanem egyetlen nagy darabban állna rendelkezésedre. Tehát a 3x10 ampert cseréld le 1x32 amperre. És akkor fizetni sem kell hozzájárulást.
Az általános "Építkezés-felújítás" topikban nem kaptam választ, de hátha itt... Van 3x10 A-ünk a lakásban. Baromi kevés, de már egész jól megtanultunk vele élni. Azért néha bosszantó pizsamában kirohanni a lakásból a kismegszakítót felnyomni. :-) Szóval ha ebből 3x16-ot szeretnék csináltatni, akkor milyen költségekre számítsak?
Gondolom fizetem a 3x10 (illetve az ingyenes 32 A) és a 3x16 közti alapdíjat, de mi kell még ahhoz, hogy a meglevő hálózatomat összekössék az "új" órával? Kell-e valamit terveztetni, felméretni, akármiztetni?
Ami megvan, és nem is nagyon szeretnék hozzányúlni: a lakás belső vezetékezésénél csináltak 10 db 10 A-es kört, tehát ott minden nagy fogyasztónak (sütő, mosógép, mosogatógép, hajszárító konnektora, stb.) saját köre van. Azzal nem is szokott bajunk lenni.
Ami mehet a lecsóba: a lakás előtti lépcsőházi előtérben vannak a saját kismegszakítóim is, az óra is. Tehát ha a kettő közti vezetékeket fel kell bővíteni, az nem gond, úgyis ráfér az előtérre egy festés, a szomszéd még örülne is, hogy a mi kontónkra csináljuk, és nem kell beszállnia. :-) Csak mi ennek a költsége nagyságrendileg?
A másik, hogy ha ezzel egyidőben a külön helyrajzi számon levő garázsunkba szeretnék saját órát 1x32 A-rel (most a lakásból megy le 10 A, ami elég karcsú, ha flexelni, vagy hegeszteni szeretnék, villanyautóról meg nyilván ne is álmodjak), ott nagyságrendileg mi lehet a költség? Mit kér ma egy regisztrált szerelő a tervezés + kivitelezésért Budapesten? (3-4 konnektor egy körön és annyi, csak barkácsolok, nem kívánok komplett lakatos, vagy asztalos műhelyt üzemeltetni.)
Nem akarlak meggyőzni. Én maradok EV-nél. Nekem csak ennyi az igényem.
De maradjunk az előbbi példánál.
Nyilván nem éri meg a háromfázisú motorokat egy fázisúra alakítani frekvenciaváltóval az olcsó kondik helyett . De mégis jó érezni, hogy ez sokkal jobb mint a kondikkal vacakolni.
"Egyre több olyan dolgot írsz, ami szerintem igen távol van a valóságtól."
A valóság az, hogy nem írt hülyeséget, sőt igazából te vagy távol a valóságtól a + 4 milliós kijelentéseddel.
Az emberek 99%-a jellemzően azért telepít napelemet, hogy a jelenlegi rendszerben a saját fogyasztását próbálja meg valamilyen okból kicsit ellensúlyozni/kompenzáln. Az ok lehet több is, gazdasági, szemléleti, vagy mert balek (szerinted), akármi.
Nem igazán van olyan eset, amikor valaki "csak" azért telepít napelemet, hogy az elektromos járműve fogyasztását próbálja meg ellensúlyozni. A helyzet fordított. Felteszi az adott méretű napelemet a tetőre ami nagyságrendileg fedezi az éves fogyasztását, és ha előrelátóan gondolkodik, és a feltételek is adottak, akkor próbál a jövőre tekinteni. Azaz átgondolja, lesz-e még plusz fogyasztó majd valamikor - ilyen esetleg az ecar is, de ilyen lehet pl a klíma sütő stb is. És megnézi a lehetőségeit, mind gazdaságilag (beruházás) mind fizikailag (pl van-e elég hely a tetőn vagy bárhol). Ez nem úgy szokott lenni, hogy van egy villanyautóm, akkor rakok fel napelemet, az ingatlan fogyasztása meg em számít nem is érdekel. sorrend pont fordított.
Így viszont tök igaz amit írt. Ha akarsz mondjuk egy 3kW-os napelemes rendszert telepíteni (mert a te fogyasztásodnak ez felelne meg, de mondhatnék 5kW-ot is), akkor ahhoz képest egy +1.5kW -os rendszer (évi 10ezer km futásteljesítmény esetén) már nem olyan nagy felár, mintha 0 telepítés lenne. A kettő között kb 4-500ezer ft árkülönbség van beruházásilag ahogy írta. Ha mondjuk évi 20ezer km a futásteljesítmény akkor kell egy 3-4kW körüli plusz rendszerméret, azaz duplája a tervezettnek, ami kb +800ezer-1millió körül van műszaki tartalomtól függően. A "szűz" rendszer telepítésének verzióit már korábban leírtam, nem ismétlem magam.
"Maradjunk tisztán annál, hogy egy villanyautó hogyan lehet nyereséges befektetés egy benzineshez képest."
Ma más simán az, csak máshol vannak a súlypontok. Sajnos a villanyautó beruházásilag drágább, mint egy benzines, ellenben a fenntartási költsége töredéke a benzinesnek. Azaz érdemes megvizsgálni ezen költségeket mondjuk 10 éves élettartamra, vagy pl 200ezer km futás tartalmára. 200ezer km alatt az üzemanyag költsége a mostani áron napelem nélkül is kb. 5-6 millió forintos különbséget ad a 4 milliós felárral szemben. És nagyon sok fenntartási költség nem jelenik meg ami benzinesnél igen, ami számszerűsíthető akár ft/km alapon is.
Azaz hosszabb távon ma már mindenképpen kisebb maga a fajlagos km költség, cserébe nagyobb beruházást igényel, és bizonyos szinten korlátozottabb használatot (ez utóbbi már egyre inkább nem igaz, és a jövőbe még inkább nem lesz igaz).
"elterjedésével növekszik az energiaigény, amit majd nem lehet kiszolgálni. És akkor dönteni kell hogy autózok, vagy világitok e?"
Minden problémára létezik kész megoldás, csak amíg van olcsóbb módszer, addig senkit sem érdekel a drágább.
Csak két példa a százból:
- technikailag nem probléma energiatárolókat létesíteni (akár sok ezret is az országban), amelyek tolerálható központi/erőművi energiafelvétel mellett képesek áthidalni a környéken a napsütés-mentes óráat és kisimítják az energiafogyasztási csúcsokat
- már létezik olyan rendszer, amikor a családi ház akkumulátorról működik és ebbe a ház-aksiba a töltő energia nem csak az utcáról jöhet, hanem akár a villanyautód aksijából is, amit a szomszéd városban tankoltál (vagy Pakson, mert ott olcsóbb :)
Arról volt szó, hogy valaki azért csináltat napelemet, hogy ingyen tankolhassa a villanyautóját.
Szerintem azt most ne erőszakoljuk ide mellé, hogy aki a villanyszámla lenullázás céljából költ napelemre, az befekteteő zseni, szerencsejátékos, vagy balek, aki csak másokat hizlal. Maradjunk tisztán annál, hogy egy villanyautó hogyan lehet nyereséges befektetés egy benzineshez képest.
"Nekem úgy tűnik, hogy ez a része 1-2 év alatt megtérül."
"az autó beszerzés felára.... nem igazán magasabb az e-autó esetén."
"A "H" tarifa bekötése 300-400 eFt költség."
Egyre több olyan dolgot írsz, ami szerintem igen távol van a valóságtól.
Ez az áram már közel van a névlegeshez üresen.(valamelyik kondival) Persze hogy melegszik, olyan mintha már terhelve járna. A kisebb kondival lehetnek indítási nehézségek de a fordulat nem csökkenhet. Jó az a motor?
A kötés delta űres járatban mutatja az ampert és egy fél ora működés után a kéz álja de az biztos ,hogy nem űzemi meleg inkább forro. Most rákötöttem egy 12,5 mikros kondit igy nem melegedik annyira de kissebb a fordulat és nincs olyan erő benne.
Az e-autó üzemanyag előnye jelenleg 25-40-50 Ft/km Ami 10000 km/év esetén 250-400-500 eFt/év
Nekem úgy tűnik, hogy ez a része 1-2 év alatt megtérül.
---
Marad az autó beszerzés felára. Ami viszont AZONOS kategóriájú új/fiatal autókat feltételezve nem igazán magasabb az e-autó esetén. Az olcsó öreg autók kora pedig még nem jött el az e-autók piacán...
Viszont az egyéb költség csökkentésekkel együtt azért az évi 400-700 eFt extra. Már 5 év alatt is számotetvő... és az 5 év azért belátható időtáv.
Egy apró műszaki kérdést szeretnék feltenni, hogy az órától mondjuk KPE 50-es cső kéne védőcsőnek 3 fázisnál, 5*10mm2 vezetéknél? A kertbe is 50-es KPE menjen, világításhoz, kapumotorhoz, esetleges jövőbeli autótöltőhöz? Tehát az volna egy kb univerzális méret?
Egyáltalán nem nagy. Az oszlopos fúró 3~ 350W-ra is ekkora kellett hogy eltudjon indulni. A 10mf 90-100W os motorra kell egyfázison.
Ahogyan más is írta a megoldás frekvenciaváltó. (mellesleg nem írt részleteket hogy üresen ennyi az áram és így melegszik ami mit jelent hogy nem állja a kéz vagy mi Y vagy D kötés és egyéb.)
A 370W-ból nem sok marad egyfázison! Mit is várunk ettől a motortól?
Sziasztok. 3 fázisú fémdaraboló mágneskapcsolójára pluszba bekötöttem az egyik fázis és nulla közé egy 200w os kenő szivattyút. A fő daraboló motor 400v +földről megy. A kis 230v OS szivattyú miatt veheti le a 30mA 3 fázisú relét?
Szerintem elég kevés személy van, aki csak ezért csináltat napelemet 4 millióért. Max a méreténél figyelembe veszi ezt az igényt is pluszba a meglévőek mellett.
Illetve olyanról progronsztizálsz, amiről jelenleg fogalmunk sincs. Az egész villamosenergia árazási rendszer nagy valószínűséggel a "közeljövőben" totálisan t fog alakulni.
És kb nem tudjuk azt se a benzinár euro stb hol köt ki hazánkban, látjuk mi van most pl. Minden oldala ingatag ilyen szempontból.
(Tisztán szaldónál évi 20ezres km futás mellett kb 3-4000kWh villamos energiára van szükséged - egy 3-4 kW-os kiserőmű költsége kb 1.5 -1.8 milla a 4 helyett. Évi 20ezer km futás mellett évente spórolsz 6-700ezer ft-ot magán az üzemanyagon (mást most ne nézzünk)az üzemanyag költségek különbsége okán benzinnel, gázolajjal összehasonlítva. Azaz a megtérülés ilyen értelemben kb 3 év a jelenlegi viszonyok között, nem 10 év - ez az energiaárakra vonatkozott, a drágább autó nincs benne. Ha hozzáadjuk a 4 milla plusz árat az autóárban is, akkor se, 15 év a megtérülés. Eleve az üzemeltetési költség különbség 10 év alatt bőven felemészti ezt az árkülönbséget. Ha nem megy ennyit az autód, csak mondjuk 10ezret, akkor nyilván fele akkora napelem telep is elég lesz, a megtérülési arány kb ugyanaz annyi eltéréssel, hogy kisebb napelemtelep fajlagosa drágább. Ha a vezetékes áramhoz képest nézed a megtérülést, ott rosszabb az arány, Úgy kb a 10 éves megtérüléssel lehet számítani a napelem kontra vezetékes áram kérdésben jelenlegi viszonyok között.)
"ettől én még teljesen nyugodtan használom arra a párezer km.-re az autót,"
Ez önmagában még nem baj.
A baj ott lesz, ha
- valaki csak azért vett a benzinesnél négy millióval drágább elektromos autót plusz azért csináltatott négy millióért napelemet, mert kiszámolta, hogy ez a nyolc millió extra forint majd be fog jönni 15 év alatt a filléres tankoláson és attól kezdve évente évente fél millió hasznot hoz
- de az autó-áram pl 10 évvel később annyira megdrágul, hogy nemhogy soha egy fillér haszna nem lesz ezen a befektetésen, de még a befektetett extra 8 millió is csak halála napján fog kifutni nullára.
Én nem a szokásos drágulásra céloztam, hanem arra, hogy előbb-utóbb ki fog jönni egy olyan törvény, miszerint
- az autóba betöltött áram ugyanolyan jövedéki termék, mint a többi üzemanyag,
- ezért arra is rárakódnak ugyanazok a jövedéki és egyéb adók
- ezért mindenki törvényt sért, aki nem az emelt tarifájú árammal tölti a kocsiját (pl otthon külön "autótöltő" villanyóráról)
Ez nem "valamilyen szintű", hanem (akár) több száz százalékos áram-drágulás lesz a villanyautó tulajdonosok számára.
Ilyen tervek meglétének már több jele tapasztalható, de amíg magyarországon az autóknak még egy százaléka sem elektromos, addig valószínűleg nem akarják elijeszteni a balekokat :) a tervezet marad a fiókban, amíg sokan nem lesznek.
"Avagy: ha még nincs meg a napelem akkor a "H" tarifa jelenleg komoly versenyző."
Ezért írtam azt, hogy csak akkor éri meg extra pénzt költenie a H tarifára, ha előtte leszereli a napelemeket.
"A "H" tarifa bekötése 300-400 eFt költség."
Ez az összeg hogyan jött ki?
""H" tarifával most ~7 Ft/kWh a meleg."
Ez az információ önmagában nem sokat mond egy laikusnak.
Inkább valami ilyesmire gondolnék:
Egy hőszivattyú/fűtő klíma az általa felvett elektromos teljesítmény 3-4-szeresét adja le a lakásnak hő formájában (COP hatásfok).
- ha ez a fűtés normál tarifájú villanyóráról dolgozik, akkor 1 kWh hőmennyiség kb 10-11 forintba kerül
- ha ez a fűtés H tarifás villanyóráról dolgozik, akkor 1 kWh hőmennyiség kb 7 forintba kerül
Tehát ha a fűtő klímáját (hőszivattyúját) valaki normál tarifás helett H tarifás óráról működteti, azzal hő-kilowattóránként kb 3 forintot spórol.
Aki tudja, hogy a fűtésének mennyi az éves hőmennyiség-igénye (kilowattban kifejezve), abból kiszámolhatja, hogy egy H tarifás órával mennyivel lenne alacsonyabb az éves fűtésköltsége.
Ha a normál tarifa helyett H tarifával fűtve évente pl mindössze 10-20 ezer forint lenne a megtakarítás, akkor erősen meggondolandó, hogy hogy meglévő villanyóránkat (olykor igen durva összegért) kiegészítsük egy H tarifás órával is.
Fogalmam sincs mi lesz a jövőben, max sejthető, hogy valamilyen szinten drágulni fog. Ezen felesleges most rágódni mi lesz ha. Kb 4-5 éve használok elektromos autót (egyéb elektromos járműveket meg régebb óta), már rég túl vagyok azon mi térül meg meg mi nem.
A második napelemes rendszer is egy tök jó kis játék lesz arra, hogy mint direkt töltő sziget üzem hogy fog üzemelni, mennyire szolgálja ki az igényeinket. Használt napelemek, kb gombokért sikerült venni (4kw került 150ezerft-ba).
Én pont asztali fúrógépre használom a frekiváltót. Korábban nem tudtam 18mm-es furatot fúrni, mert nagy volt a fordulat és lefulladt a kondival átalakított 3 fázisú motor. Most a lépcsős fúróval alacsony fordulattal simán ment!
"elektromos autók töltése esetén mennyi legyen az annyi."
Valószínűleg már kész van a tervezet, ami az elektromos autók otthon-töltését csak extra magas áram-tarifával (pl emelt díjas villanyóráról) engedélyezi. Tehát akik amiatt költenek extra milliókat napelemre meg extra villanyóra-amperekre, hogy ez a plusz befektetés percek alatt meg fog térülni az olcsó otthoni tankoláson, azok lehet, hogy nagyon meg fognak lepődni egy napon.
Mondjuk ennek bekövetkeztére még évekig nem számítanék (előbb nagy mennyiségben elterjedté kell válnia az elektromos autóknak a ravaszkodó balekok között), ezért most még szabad a vásár.
16-os alura a szabvány szerint 50A-es biztosítót lehet rakni
Nem különösebben lényeges, meg ha nem kell több teljesítményt átvinni, akkor pláne nem lényeges, de az 50 A az nem a szabványból származik, hanem egy műszaki baki. Az a szabvány ennyi oszlopból állt:
...és amúgy már 23 éve visszavonták. Földkábelre (gondolom, arról beszélünk) mindig is más szabványok vonatkoztak. De végülis az 50 A-es betéttel bajt nem okozol, ha elég annyi.
Ami lemaradt és érdekes H tarifa szempontjából, hogy a jelenlegi napelemes rendszerünk 3kW inverter 4,5kW napelememmel. Illetve készülőben egy második napelem telep de az nem hálózatra visszatáplálási céllal hanem elsősorban ecar töltésre használva "direktben". Ez a fogyasztási szokások (és hálózati terhelés) miatt érdekes. Persze nyilván lesz olyan is, amikor a hálózatról lesz töltve a jármű.
Nem szükséges 12kW-os hőszipka, elég jó a szigetelés és az energetikája a háznak (22 cm a falakon, 25 cm a tetőben, három rétegű ablakok), de pár helyen kell még javítani ez tény. Ez amúgy is meglesz persze, függetlenül a hőszipkától.
Jelenleg 5-7kW-os egységben gondolkodunk ez alapján. Ami jellemzően 1F-u hőszipka sok esetben, így lehet 1 fázisra kell majd bővítés kérni.
A konfiguráció ha jól tudom, a villanyóráig kb 5m 4x16-os alu van behúzva, de már nem emlékszem rá pontosan, lehet hogy 25-ös passz. Erről a szolgáltató tudna nyilatkozni, vagy ha kibontanám alul és megnézném. Az órától a házig jelenleg kb 20m 5x10-es réz jön be. Ha 16-os is az alu, annak bőven elégnek kellene lennie műszaki szempontból számításaim szerint mind feszesés, mind túláram szempontjából. 16-os alura a szabvány szerint 50A-es biztosítót lehet rakni, annyi meg bőven nem kell. Az persze más kérdés a szolgáltató mit ír elő, és ő mit követel meg adott áramerősségnél az óráig biztonsági stb okok miatt - ezt nem tudom, de utánakérdezek. De végülis kiváltani sem olyan vészesen nagy dolog, mert 5 m van az utcai elosztótól a villanyóráig.
A következő hozzászólásodra is reagálva:
"Más kérdés, hogy érdemes-e a (még) jól működő gázfűtést kiváltani."
Ugyebár pont ez a dilemma már elég hosszú ideje. A gázkazán csere egyre aktuálisabb évről évre, modulációs nyílt égésterű kazán a jelenlegi, de van belőle egy második (használt, bontott) példány is eltéve a sarokban. A csere nagyságrendileg 1.2-1.5milla körül lenne, ez az ami fáj, nem kicsit, ebből a kiszemelt új kazán kicsit 400ezer alatt van. És ezért téma napi szinten a hőszivattyú, főleg a mostani pályázati lehetőségek mellett.
A betápbővítés annyiból lehet érdekes, hogy elektromos autók töltése esetén mennyi legyen az annyi. Ha már bővíteném, akkor valszeg nem mennék 3x32A alá a jövőre gondolvam, azzal kb minden meglenne 1000%-on túl is. .
Az épület külső falára sem lenne olyan vészes átrakni az órát, mert vissza kell húzni kb 2 métert és ott felállni mind a házhoz menővel mind a méretlennel. Persze ez is energia idő pénz szabványosított kialakítás regisztrált szerelővel, de nem ezen múlik és lesz a nehézség, ha belevágunk.
Nem illegális megoldásra értettem a H tartifás egyéb fogyasztó bekötést, de pl a HMV tartály fűtőszálának bekötése vajon bele férhet-e (3kW). Nem az van persze alapból használva, de lehet van amikor ez jól jöhetne.
Földgáz melege most 12-14 Ft/kWh Áremelés után lesz mondjuk 20 Ft/kWh ...
"H" tarifával most ~7 Ft/kWh a meleg. Áremelés után lesz mondjuk 12 Ft/kWh ...
A "H" tarifa bekötése 300-400 eFt költség. A megtérülés ~50000 kWh meleg. Ami 3-6 év a mostani fűtési költségtől függően.
A napáram melege most 4-5 Ft/kWh A napelem mennyiség pluszban (3 kWp alsóhangon >> ~1,2 millaFt A megtérülés ~120000 kWh meleg. Ami 7-9 év a mostani fűtési költségtől függően. ...ÉS HA marad a kWh szaldó.
Avagy: ha még nincs meg a napelem akkor a "H" tarifa jelenleg komoly versenyző. Szerintem.
Más kérdés, hogy érdemes-e a (még) jól működő gázfűtést kiváltani. Azt gondolom, hogy nem. Kivéve ha jelentős közpénz is kerül a beruházási kasszába.
Jó pár kondit én is megvettem a próbákra. Eredmény már majdnem jó volt. Egy állandó és egy indító kondi volt elfogadható. De mind kidobott pénz volt. Frekiváltó! Soha többet kisérletezés a kondikkal.
A meglévő 3x16 alighanem kevés lesz a fűtésnek. Vélhetően kell plusz Amper is a 8-12 kW hőszipkának ami pluszban jelenik meg. Ráadásul hidegben gyakran és tartósan (akár órákig) üzemel!
12 kW hőszipka esetén ~ 5 kW betáp kell Ami 3x7Amper (vagy 1x22Amper) pluszban.
Alsóhangon a plusz igény (ha a 3x16Amper kivan kb. használva most is).
Vagy a "H" tarifa vélhetően 3x10 Amper >> +30Amper >> 150 eFt
Vagy az "A" tarifa3x25 Amper esetleg csak 25+20+20 Amper (netán 32+20+20 32+25+25 át kell gondolni az egyidejűségeket, különös tekinttel a hőszipka tartós üzemére)
----
Napelem esetén érdékes kérdések adódnak a tarifa, jövőbeni áramár, beruházási költség témakörben.
----
Csak illegálisan köthető a "H" tarifára más cucc... A hőszivattyúkhoz és a megújuló energiforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható tarifa. A keringető szivattyúk, kompresszorok vagy hőszivattyúk (a gépbe beépytett fútőpatron is) üzemeltetésére. Idény jelleggel érhető el a kedvezményes tarifa október 15. és április 15. között napi 24 órában, megszakítás nélkül. Idényen kívül a normál nappali tarifa érvényes >> a nyári hútésre pl.
----
A mérő befalazás nem volt jó ötlet... Kísérletezhetsz a regszerelővel és az ELMŰ-vel :-( Az elzárt térbeni új mérés esélye tart a nullához, de látni néha csodákat.
A képeken látható motor 35mikros kondenzátorral 20 perc működés után fel melegedett majd egy 25 mikrossal probáltam de azzal is meleg volt a mérőműszeren a amper nem sokat változik ahogy melegedik a motor még inkább csökken az áramfelvétel . Hány mikros kondit tegyek rá ?
A hűtőgép belsejében bal oldalt alul szokott feltüntetve lenni a típus (Zanussiban 99%).
Azt megnézném, és utána felhívnám az Orczy téren lévő szaküzletet - ha megvannak még - hogy ehhez a típushoz keresek egy ilyen kapcsolót, tudnak-e segíteni.
Esélyes hogy beleugrunk hőszivattyúba, és lenne egy fontos kérdés.
De előbb röviden a rendszerről - 3x16A betáp, nagyrészt felületfűtéssel rendelkezik a ház.
A kérdésem a betáp részéhez vonatkozna.
Jelenleg a kertben van egy Hensel szekrény, abban van egy oda vissza mérős Itron óránk a napelem miatt. Viszont úgy alakult, hogy eme szabadon álló Hensel óraszekrény be lett építve - idén került köré egy zsalukő falazatú kerti tároló tetővel.
A hőszivattyúhoz érdemes megkérni talán a H tartifát, bár kérdéses még számomra, hogy napelem esetén ezt mennyire érdemes.
Viszont ha jól tudom, H tarifa esetén a szekrény előtt leágaznak a méretlenen (emlékeim szerint 4x16A alu) és mellé kell rakni egy másik óraszekrényt a H tarifának külön órával, és külön kábelt behúzni a hőszipkának. Az még kérdéses kell-e bővítenünk betápot, és ha igen mennyivel és mit, bár az óra előtti rész szerintem korrekt most is, és a kertünk előtt van pont az elosztó szekrény ahonnan leágazik.
1. Mennyire igaz, hogy csak akkor teszik mellé a másik órát a mostaninak, ha az szabadban van szabadon látható módon, és így beépítve belül nem fogadják el? Azaz feltétlen ki kell hoznom az órát az épület belsejéből, pl annak falára feltéve? ÉNY Pest megye, ELMŰ-ÉMÁSZ terület, legalábbis idáig így volt.
2. Ilyen esetben pontosan mi a helyzet a napelemes szaldo kontra H tarifa elszámolással? Vagy a normál vagy az H mehet szaldóban? Vagy mindkettő? Vagy egyik sem?
Csak szétvered a koronafúrót is meg a szonda fejet is! Nem véletlen van célgép, nem kevés áron. Ilyen hobbi kalapácsok semmit nem érnek, de még a Hilti, Makita fúrókalapácsok sem! Legalább bontókalapács kell, ami tud 15-20J-t ütni. Sok videóban bohóckodnak ilyen 1-1,5m-es szondák leütésével, ráadásul puha látszólag nem túl kemény földbe.
A vízcsöves passzus az 2014. április 28-én 00:00-tól nem érvényes. De az utód szabványt, ami tiltja, azt 2012. decemberében közzétették, csak volt némi átfedés.
Egy obis sima bontókalapács, amihez esztergáltattak egy leütő fejet.
Bohóckodtam Hiltivel, mármint úgy, hogy egy 100 (?) cm-s fúrószárral megpróbálok lefúrni, de esélytelen volt. 30-40 cm már úgy megfogta a fúrószárat, hogy ki kellett ásnom, ki sem akart jönni.
"Hogy néz ki egy ilyen szalag fektetése a gyakorlatban?"
1: szükséges mélységű árkot kiásod
2: földelőszalagot az árok aljába lefekteted
3: árkot betemeted
A sorrendet nem szabad összekeverni! :)
"az előkertben napi szinten megy az öntöző."
Nem hinném, hogy télen is megy és olyankor is szükség lehet a földelésre.
"Mekkora, miből van"
google keresőbe: födelőszalag
"milyen mélyre kell tenni?"
Úgy emlékszem, hogy az ajánlott minimális mélység talaj-típusonként változó, nem tudom, hogy hol lehet utánanézni. Én leásnék legalább 50 centivel azon szint alá, ameddig kiszárad a talaj amikor legszárazabb. Ez nálam kb 60 centi, de pl ha a Saharában építkezel, ott lehet akár 6000 centi is.
A 0,7 méternél mélyebb része játszik és kell belőle.
vízszintesen legalább 8 méter köracél/betonvas >=78 mm2 (>=10 mm átmérő) laposvas >=90 mm2 és >=3 mm vastagság (30x3,5 mm-es kapható)
és/vagy
függőlegesen legalább 4 méter lehet pl. 2x2 méter azaz >> 2x~3 méteres szonda is egymástól mimimum 2 méterre ez esetben
köracél/betonvas szonda >=150 mm2 (>14 mm, 20 mm-es kapható) csö szonda >= 25 mm átmérő és >= 2 mm falvastagság profil földelő >= 3 mm falvastagság és >=290 mm2
Ez különben valami komoly okkal megy most, vagy mi a para tárgya egy működő, létező földeléssel rendelkező lakóépületnél?
Az életvédelmi funkciót ellátja a földelés így is, a szolgáltató áramköre meg remélhetőleg még egészen részlegesen sem a te földeléseden át záródik.
Vagyis alaphelyzetben minimális az a veszteség, ami ott a földelési ellenálláson keresztül a talajt fűti. (és az már nem szerepel a villanyszámlában sem)
"lyasmi nincs hogy mondjuk minőségibb a földelőrúd (nem 5-10e Ft, hanem mondjuk 50e)"
Köves talajnál pl olyan van, hogy a földelőrudat nem levered, hanem fúrógép által készített vastagabb lyukba leengedni. Persze a fúrógép igen drágán dolgozik.
No meg olyan is van, hogy vízszintesen árkot ásol olyan mélységben, ahol egész biztosan egész évben nedves a talaj és földelőszalagot fektetsz bele. Persze köves talajban az árok kis drágán ásódik.
És van olyan fajta köves talaj is, ahol a gatyádat is földelő szondára/szalagra költheted, talán soha nem lesz normális földelési ellenállás értéked (kérdezd meg a szomszédok villanyszerelőit, hogy nekik hogy sikerült és figyeld a sok mellébeszélést :)
Nem szokott az sikerülni. Régen sok ideiglenest csináltam, és akkor mindig beleszőttem búcsúbeszédembe azt, hogy majd gondoskodjon a betonalapföldelésről, mert annál én mindenképpen drágább leszek, ha utólag kell jó földelést készíteni. Aztán többüket megismervén később valahol, muriból rákérdeztem. A válaszok sejthetők voltak: utólag jutott eszembe... gyorsan jött a beton... hűűűű, izé...
Megnyugodhatsz, így nem fogják a korrupt államhivatalnokok az éj leple alatt ellopni a belső hálózatodról a dugi szabványaidat hogy aztán pénzért adhassák a csóró villanyszerelőknek :-)
elek, olyasmi nincs hogy mondjuk minőségibb a földelőrúd (nem 5-10e Ft, hanem mondjuk 50e), vagy mintha olyasmit olvastam volna, hogy földelést ki lehet valahogy réz (?) lappal, csíkkal, felülettel 1,5-2 -m mélyen, a földdel párhuzamosan (? erre a módszerre már nem annyira emlékszem, csak mintha lett volna hasonló a földelőszonda helyett).
itt nem szedtél volna ki semmit sem :(, egy 10-12 -s betonvasat próbáltam lekalapálni első körben, már 10-15 cm mélységnél olyan erősen fogta a sok kavics, hogy alig bírtam kiszedni.
"Egy hete szedtem ki 4 db földelőszondát, amit 2 éve telepítettem, csúnyán rozsdásak voltak a föld alatti részek"
Sok földelő szondán csak addig összefüggő a horgany réteg, amíg el nem kezded leütni a talajba, mert némelyik talajba durva smirgli van beépítve, ami leverés közben megszünteti a horganyréteg összefüggőségét. Ezzel egyidőben ugyanott némelyik 50 éves horganyzott kutakon és vízvezeték csöveken rozsda pötty sem látható. Igaz, hogy azokat a csöveket nem beleverték a talajba, hanem szépen betették egy nagy lyukba/árokba, majd betemették.
Hasonló horgany kímélő eredményt lehet elérni úgy is, ha a földelő szonda egy függőleges horganyzott cső, amiből alul víz jön ki, ez a víz fúrja a lyukat a cső előtt, tehát a csövet nem leütöd, csupán bele-ereszted az víz által fúrt lyukba (ez a módszer se báncsa a horgany réteget). Persze sziklás talajban sajnos nem működik ez a "víz kihordja a földet a lyukból" módszer, ott vagy vastagabbra "előfúrt" lyukba engedném le óvatosan a horganyzott talajszondát, vagy vízszintes földelőben gondolkodnék (szalagföldelő talaj-nedves árokban).
Egy hete szedtem ki 4 db földelőszondát, amit 2 éve telepítettem, csúnyán rozsdásak voltak a föld alatti részek. A föld feletti 20 centin szépen megmaradt a horgany.
Nézegettem az áramot az új - pince szintről induló - földelőszondán keresztül, és ez alapján azt számolgattam, hogy olyan 90-100 ohm körül lehet (2m-s rúd) a földelési ellenállás.
Kavicsos, darabos a talaj.
Hogyan lehetne ezt az értéket javítani?
Tudom, hogy 10 ohm alatt kellene, hogy legyen, viszont nem tudom, hogy a gyakorlatban mennyire lehet ezt megközelíteni.
Arra gondoltam, hogy leverek egy 3m-s másikat is az előkertbe, ott elvileg egy 2-2,5 vastag feltöltött és rendszeresen öntözött föld van.
Ha van valakinek ötlete még, megköszönöm.
A talaj szerkezet errefelé ilyen, kb 2,5 m-re lapáttal le lehet menni odáig laza, homokos mindenhol, és utána kezdődik ez a kavicsos akármi, amit csákánnyal vagy feszítővassal kell lazítani, hogy utána érdemben ki lehessen szedni.
(van egy 15e Ft-s emag utalványom - nem is emlékeztem rá - szóval maxel lesz :), a peaktechre úgyis azt mondták, hogy valahol, hogy maxel koppincs :) )
Nálam a 0-4-20mA mérése az általános. Jellemzően 24VDC rendszerben. Egy sorkapoccsal odébb mérek és már ráküldtem a 24VDC-t. Erre elég a kis olvadó betét.
Az A méréshatár használata nagyon ritka. Vagy a lakatfogótól pontosabb érték miatt, (vagy az egyenáram miatt) vagy ahol az áramkör megbontása csatlakoztatása nem jelent problémát. Így az épület villamosságban szinte kizárt hogy használjam.
"Valószínűleg A mérésben volt az, mA méreshatárban van biztosítékja."
Szerintem A mérésben a tapintó olvadt volna meg, vagy lett volna kormos. Az tovább él egy másik műszerben. Kapcsoló szekrény előtt rendszerint 4-20mA mérek DC-ben. A betét sem hiszem hogy túl lett volna biztosítva magam cserélem ha szükséges.
Az elemet a műszerből megtartottam emlékbe. Ettől kormosabb volt...
Évtizedekkel ezelőtt egy Ganzunivot én is elpukkasztottam hasonlóképp. Gyanús volt a villanytargoncában egy mágneskapcsoló főérintkezője. Gondoltam ha meghúzott és fesz. van a sarkain akkor nem ad át.
Hát nem adott. A hiba meglett,(érintkezők cseréje) a műszer szervizbe került.
Árammérésről feszültség mérésre átálláskor a mérőzsinór át-dugdosásra lehet odafigyelni egyszer, tízszer, százszor, de akinek még soha nem olvadt ki a biztosíték a műszerében, az szerintem vagy hazudik, vagy csak öt évente mér áramot vele :)
"Hozta is mindjárt fekete kijelzővel kormos eresztékkel. Olyan gyorsan kapta fel hogy nem tudtam szólni neki hogy mA mértem vele utoljára. "
Milliamper állásban nem lesz baja, mert van bennük biztosíték.
Az amper bemeneten nincs biztosíték, de ott meg a műszerek többsége valószínűleg simán kibír akár 30-50 ampert addig a pár másodpercig, amíg a szerencsétlen rájön, hogy túl sok ampert akar mérni.
Az általad leírt műszer-tönkremenést zárlati áram okozhatja, tehát amikor amper bemenetre dugott vezetékkel próbál feszültséget mérni.
Effajta hiba ellen talán úgy lehetne védekezni, hogy
- olyan multimétert alkalmazni, amelyeknek nincs biztosítatlan amper bemenete (akár egyáltalán nem képes ampert mérni)
- és külön műszert, ha áramot kell mérni (pl lakatfogót, hogy messziről látszódjon a különbség a két műszer között :)
"áda alján a koszba piszokban hordva persze hogy tele lesz kosszal homokkal aztán csodálkoznak hogy kontakthibás"
Koszos környezet / túl gyakori (tárcsás kapcsoló) tekergetés ellen:
- automatikus méréshatár-váló műszerek mespórolják a tekergetés egy részét
- sok műszerben a kapcsolásokat valójában elektronika csinálja, a műszer kapcsolóin nem az éppen mért áram/feszültség/stb van jelen, hanem a kapcsolóval csupán a tényleges kapcsolást végző elektronikának adunk utasítást
- nem csak tekergetős műszerek léteznek, a nyomó kapcsolók kevésbé érzékenyek a koszra, a soft click kapcsolók még kevésbé, a soft click panel (membrán kapcsoló) az érintő felületek és az okostelefonos/tabletes távvezérlés meg egyáltalán nem érzékeny a koszra/porra.
"Olyan gyorsan kapta fel hogy nem tudtam szólni neki hogy mA mértem vele utoljára. "
Valószínűleg A mérésben volt az, mA méreshatárban van biztosítékja. Mondjuk A méréshez is miért spórolnak azon a 10-20A-es biztin, az rejtély.
Nálunk régóta céges policy hogy nem lehet lerakni műszert A mérésben, ha végeztél a méréssel akkor vissza kell dugni. Sok szikráztatás volt előtte emiatt.
Bármelyik, mindegyik! Házibarkács célból egy 3000ft-os barkácsáruházas is megteszi.
Megfelelően használva nem megy az tönkre. Sajnos vannak akik a mostohán bánnak velük, kitépik a csatlakozót, megpatkolják az A betétet, láda alján a koszba piszokban hordva persze hogy tele lesz kosszal homokkal aztán csodálkoznak hogy kontakthibás. De szaladott már el kolléga a műszeremmel hogy mindjárt hozza. Hozta is mindjárt fekete kijelzővel kormos eresztékkel. Olyan gyorsan kapta fel hogy nem tudtam szólni neki hogy mA mértem vele utoljára.
Sziasztok, melléképületben vezetnék áramot, szigorúan falon kívül. Van egy csomó megmaradt merev réz egyeres vezetékem, ezeket használnám. Szabad ezt kábelcsatornában vezetni, vagy csak védőcsőben?
Felmerült bennem, hogy lehet hogy kábelcsatornában csak duplaszigetelt vezeték mehet, a sima egyeres fali vezeték nem, de majd ti megmondjátok.
Digi mulitméterben kinek melyik vált be? (otthoni házibarkács)
Egy régi metexem van (M3650), és úgy tűnik egyre több (kontakt) hibával is rendelkezik.. valamelyik video alatt olvastam peaktech márkát, nem tudom ezt használja-e valaki ?
(10-20e között már elég kulturáltnak kinéző db-k is vannak)
meg más is ---A telepes csöves rádiók korszakában sok vidéki ház ereszcsatornája alatt volt beásva ,
"földtelep" .Szén/grafit--Zn , vagy Szén/grafit --Al , esetleg Cu--Pachton lemez .
Néha dobtak rá egy kis marhasót + oda vizeltek !
Ezek üresjárásban adtak 1,2-1,5V-t terhelve 1V körül.Ezzel már lehetett fűteni a csöveket és ment róla a "vibrátoros"tápegység !Ez adta az anódfeszültséget. kb 70--110V.
De ne feledjük, hogy ez Magyarország, finoman szólva nem a jogbiztonság hazája, tehát pl a a nagy szolgáltaóknak nem kell nyilvánosságra hozni a munkájukkal kapcsolatos összes szabályt
Annyit sem tudsz a szolgáltatókról, mint a hajdú a harangöntésről. Egyébként bármikor lehet panaszt emelni az energiahivatalnál.
- a telken lévő két ház ugyanaz az ingatlan, azonos tulajdonossal
- a két villanyórának is ugyanaz a személy a tulajdonosa
...akkor talán meg lehet próbálkozni a két villanyóra ampereinek "összevonásával".
De ne feledjük, hogy ez Magyarország, finoman szólva nem a jogbiztonság hazája, tehát pl a a nagy szolgáltaóknak nem kell nyilvánosságra hozni a munkájukkal kapcsolatos összes szabályt, ezért pl teljesen hasonló esetekben is dönthetnek teljesen eltérő eredménnyel.
vásároltunk egy telket, amin 2 ház van, külön villanyórával. Mind a kettő főmérő, külön szerződésszámmal az MVM nextel. Az egyiknél 3 fázis van, 16A-es kismegszakítókkal, a másiknál 1 fázis 25A-es kismegszakítóval. Ahol az 1 fázis van, az az épület bontásra kerül, és a másik házat bővíteni fogjuk. Mivel minden elektromos lesz, azt tanácsolta egy ismerős villanyszerelő, hogy már most érdemes lenne 3x32A-t kérni, ezzel nem lesz később sem gondunk. Ezért kihívtunk egy regisztrált szerelőt, akivel megcsináltatnánk az új villanyóra szekrényt. Arra a kérdésre viszont nem tudott válaszolni, hogy mennyit kell majd fizetni a szolgáltatónak ilyen esetben. Ugye a 3x16A-nyi bővítés lenne, ez durván 240 000ft. Ebbe vajon bele lehet "számíttatni" az 25A-t, ami a másik házon volt, mert akkor csak a felét kellene fizetni.
"viszont az alu vezeték felületén megjelenő oxidréteg bár nagyon alacsony vezetőképességű, ugyanakkor nagyon vékony is, ezért átjut rajta az elektromos áram"
Gyakorlatilag MINDEN anyagon át tud jutni néhány kósza elektron (még a tömör üvegen is). De ha valaki erre hivatkozva azt mondja hogy pl a porcelánon "átjut az elektromos áram", azt csúnyán kinevetik a szakemberek.
Na az alumínium vezeték felületén megjelenő vékony oxid réteg anyaga elektromosan kb olyan, mint a porcelán.
Tehát ahányszor egy feltehetően oxidált felületű alumínium vezeték-véget készülsz bedugni be pl egy csokiba, mindig képzeld azt, hogy a felületét egy leheletvékony világos szürke porcelán réteg borítja. És csiszold/kapard le róla, mielőtt bekötöd a vezetéket.
A csodálatos alupaszta nem kaparja le helyetted, ő csupán arra képes, hogy a megtisztított fém felületet elzárja a levegőtől/víztől, így megakadályozza az új oxidréteg kialakulását.
"....a hőkioldó másik vége nem lehet a motor csillagpontján."
Mivel te utána néztél, én nem, nos akkor 400V esetén másképpen képzelném el a kapcsolását.
A védelem feltételezhető hogy benne van, hiszen hiányában a kapcsolón belül is leköthették volna az öntartást.
"Amúgy sem lenne bölcs 230 voltos tekerccsel gyártani, mert a potenciális vevők köréből ezzel kizárnák a deltába kötött motorok gazdáit."
Feltételezem hogy amely motorok deltába járnak elég nagyok effajta kapcsolóknak.
Kompakt valamik ezek a kapcsolók én nem szeretem őket. Kis helyre betuszkolják, sokszor a kötések préselve bonthatatlanok toldhatatlanok. Sokszor célspecifikusan használják,(mint jelen esetben) ezáltal alig lehet kiváltani mással vagy módosítani rajtuk.
legjobb tudomásom szerint ez nem így működik, gyakorlatilag nincs olyan hogy 'szigetelő' anyag, hanem nagyon alacsony vezetőképesség van
viszont az alu vezeték felületén megjelenő oxidréteg bár nagyon alacsony vezetőképességű, ugyanakkor nagyon vékony is, ezért átjut rajta az elektromos áram
viszont nagy az ellenállása, és ez hőt fejleszt, és az a probléma az alu vezetékkel, hogy az ilyen csatlakozások nagyobb terhelésen felmelegszenek, ami még tovább vastagítja az oxidot, illetve egyéb szennyezőket is rávihet a felületre müanyag szigetelőanyagból, tehát a vezetőképesség-csökkenése egy önmagát erősítő folyamattá válik, és x idő múlva ki is ég, vagy olyan szakadozásokat csinál hogy kénytelenek cserélni
Nincs jelentős szerepe. Egyszer valaki leszerelte a ventilátort mert az beleért a behorpasztott ventilátor házba. Le is égett.... igaz az folyamatosan ment egy műszakban. (az sem vett fel sok Ampert vagy többet mint kellett volna)
"Mi a legrosszabb eset..."
Csapágyhibánál leéghet a motor. Poros környezetben ez várható. Ha üzemszerűen fojtás van a szívó oldalon,és az megszűnik (szakadás,fals levegő) nagyobb áramfelvétel miatt szintén tekercselés hiba....
Jaja, ez működőképesnek tűnik, de a nullát kapcsolgatni...
Valami motorvédő elektronika ?
Illetve megfordítom a kérdést. Mi a legrosszabb eset, ha kiiktatom ezt a védelmet ?
Ha egyátalán van benne, nem lennék meglepve, ha nem, kínai cucc. Durván 2A folyik fázisonként (1,5kW-os motor), pár óránál többet nem fog üzemelni egyhuzamban, azt is ritkán (hetente). Nem mellesleg egy forgácselszívó, ami cirka 3000 köb levegőt mozgat át óránként, felteszem ez hűti is a motort.
- UGYANERRE a tekercsvégre ad egy fázist egy időrelé nyitó érintkezője is (ez UGYANAZ a fázis legyen, ami az A1-ről is odajön!)
- a sonoff a A NULLÁT kapcsolja rá a mágneskapcsoló tekercs másik végére
működés:
- alapból a tekercs egyik végén ott a fázis (az időrelé érintkezőin át), a másik vége a levegőben lóg
- a sonoff bekapcsolásakor rajta keresztül a tekercs megkapja a nullát is, a tekercs behúz
- az időrelé néhány másodperc múlva (motor felpörgési ideje) elveszi a fázist a tekercsről, de ekkor már megy a motor, ezért az A1-es vezeték továbbra is biztosítja a fázist a mágneskapcsoló tekercsének (ha nincs túlmelegedés)
- kikapcsoláskor a sonoff egyszerűen elveszi a nullát a mágneskapcsolótól, motor leáll és minden visszaáll alaphelyzetbe.
Remélem érthető volt a megfogalmazás.
Persze léteznek elegánsabb megoldások is, ez csupán a a leg-költséghatékonyabb.
Ez a nyomógomb típus terjedt el ezeken a "barkács" gépeken. Tulajdonképpen nincs be gomb, a mágneskapcsolót nyomod a gombbal ami öntartásba kerül. így közvetlen távvezéreltre nem lehet átalakítani.
Sonoff kapcsolgatja a másik relét, viszont a fene tudja, hogy ezt rá lehet-e beszélni hogy csak impulzust adjon, de még ha rá is lehet, akkor viszont a kikapcsolás lesz problémás, mert csak a hővédő fogja lekapcsolni.
"Van valami alternatíva ? Mindenképpen távvezérelni kellene a cuccot.."
Ha ott valóban van agy hőérzékelő, akkor ezen az az A1-es vezetéken egy fázis (230V) jön ki a motorból akkor, amikor a motor éppen működik ÉS nem veszélyesen forró. Ezt a vezetéket elviheted az új vezérlő szekrénybe, ott ráköthetsz egy 230 voltos relét, aminek a nyitó érintkezőjét beillesztheted a vezérlésbe, hogy leállítsa, ha szükséges (vigyázat: ott csak akkor van feszültség, amikor már megy a motor, tehát ezt a relét ne a vezérlés "KI" gombjával kösd sorba :)
Erről a reléről csinálhatsz egy plusz (villogó) jelzőfényt is "motor túlmelegedés" felirattal, hogy ne rugdossák feleslegesen a vezérlést, amíg le nem hűl a motor.
"Nem a 0 sín égett meg, az egy korábbi rossz kötés volt, hanem a Wago,"
Leírom másképpen, mert nem értettél meg:
Az alumínium felületén idővel alumínium oxid réteg jelenik meg.
Ez az oxid réteg NEM vezeti az áramot, hanem szigetelő.
Tehát ha nem csiszolod meg meg az alumínium felületét, mielőtt bedugod a WGO-ba, akkor lehet, hogy tulajdonképpen egy szigetelt vezetéket dugtál be a wago-ba (a látszólag nagy felületű fém-fém érintkezési felület valójában csak optikai csalódás :) az ott ténylegesen létrejövő áramvezetés talán valójában csak 0,00000001 négyzetmillimétertes VALÓBAN érintkező felületen történik, ez az icipici árambezető pont persze rohadtul melegedni fog azon a szűkületen átpréselt nagy áramtól. Tehát a hiba NEM a wagóban volt, hanem az ember fejében :)
Nem melegedett túl, csak még a menet és a sín is megolvadt. Aha.
"alu maga pedig nyilván nem romlik el az áramtól"
Kétlem ,hogy nem láttál még olyan alu vezetéket, szinte meg sem lehet kötni, mert annyira ridegre van keményedve, hogy a legkisebb terhelésre szinte szétreped. Mintha nem is fémet, hanem valami homokot vagy üveget akarna az ember szerelni.
Lehet, hogy itt ép szerencsésen MÉG a lakáselosztóban ennyire nem égtek le a kötések, de az illető nem tudhatja, a különböző egyéb kötések is nem ehhez hasonló állapotban vannak-e.
Az az igazság, a PVC szigetelés élettartama véges. Mai szakirodalomban azt olvasni, hogy 20 év az élettartama. Kisfeszültségen ez persze egy ideig nem probléma, mert maga a távolság a vezetők között elég (tiszta, száraz helyen, ami általában egy normális lakás jó része). Na de ha a bomlástermék mondjuk vezet, mint a grafit? Ismerve a szocializmus belehányom a tököm mentalitású gyártástechnológiáját, mire lehet támaszkodni? Semmire. Én sem gondoltam bele ezekbe a dolgokba addig, míg hozzá nem kellett nyúlnom a 40 éve elvermelt vezetékekhez. Mint írtam pár hete, majdnem eltörte a Stripaxot a másfeles PVC-je, olyan kemény lett.
Az alu vezetékezés a mai terhelésekre alkalmatlan, mai szemléletmódra, fogyasztásra korlátozottan használható.
Világítási áramkörben éppen maradhat, ha a másik oldalon elfogadhatatlan a költség és rombolás, DE akkor is illik megfelelően kötni, és lehetőség szerint korszerű, kis áramfelvételű fényforrásokat használni.
A balatonra sem kispolszkival vagy 2ütemű trabanttal indultál nyáron, amikor ezek a vezetékek beépítésre kerültek, ez volt a gazdasági-műszaki-szellemi színvonal a tömegek számára országban.
Igen, az autóállományt lecserélni más, mint több millió épületben újrahúzni a villamos hálózatot, ez világos, de ettől még ne beszéljünk már hülyeséget , hogy akkor ez így jó.
Nem jó, együtt kell élni vele, de hosszú távon mindenképp a kiváltás a célszerű.
Sokszor előjön ,hogy a panelos épületetek élettartama ennyi meg annyi, de a kirívó eseteket leszámítva nem összedőlnek a panelházak, nem maga az épületszerkezet megy tönkre, hanem minden más.
Egyszerűen a vizet, a szellőzést, a burkolatokat, a nyílászárókat, a bútorokat, lifteket, stb arra a pár évtizedes élettartamra állította elő és építette be rohammunkába a szocialista ipar, aminek a "szavatossága" sorban lejár.
Korszakok, technológiák és helyi sajátosságok döntik el, melyik épületben mi az ami még 40év után is oké, vagy könnyen cserélhető, és mi az amivel nagy a baj, vagy hatalmas munka, de muszáj nekifogni.
Az azbeszt szigetelések pl már országosan nem lehetnének bent sehol, és ott is komplett lépcsőházakat vertek szét betonig néhol, hogy megszabaduljanak tőle.
Nem a 0 sín égett meg, az egy korábbi rossz kötés volt, hanem a Wago, az abból kimenő rézvezeték volt talán kevés a kettős nagyterhelésnek, vagy a Wago, a sínbe szorult csavarok meg a vadonatúj Tracon dobozban voltak, használat elött, gyári állapotban. Rendes dolog tőletek, hogy ennyit foglalkoztok (-tatok) az esetemmel, köszönöm is, most ezügyben abbahagyom a fürkészést, mindenkinek jó egészséget, üdvözlettel - Bicajos
" alu vezetékek maradtak, azokkal eddig se volt semmi baj, "
Ember, rommá van égve az alu vezetéked. Szénné. Ez az oldala, és milyenek lehetnek a dobozokban a kötéseid, meg a fogyasztó oldali vége ugyan ennek a házgyári szemétnek?
Ha ez "nem baj", akkor nemtudom mi lesz baj...,
...talán, ha majd egy nap hazaérve látod, hogy tele az utca rohamkocsival, tűzoltó locsolja az ablakod, és még nem lehet bemenni, így nem tudják megmondani, volt-e bent családtagod....
Néha nem ártana gondolkodni, ezek nem játékok.
Ez nem a szerelvény, hanem pontosan a "nem baj" alu vezetékeid hibája.
Van a szerelésére elfogadható technológia, de legjobb kidobni a francba.
"figyelve lesznek, rendszeresen utánhúzom az elérhető kötéseket"
Ez az, ami soha nem valósul meg, egy olyan fals fogadkozás, amivel meg akarja úszni a gányolását az ember, teljesen feleslegesen, mert van megnyugtatóbb technológia az alu kötésére, ha már annyira nem képes valaki, legalább a nagyobb áramú körökön kiváltani, és egy fokkal nyugodtabban aludni.
"és az A1 jelű csúszósarut csak le kellene szigetelni."
Ha az A1-re menő vezeték a motor belsejéből jön, akkor elképzelhető, hogy egy hőkapcsoló (túlmelegedés-érzékelő) van rajta benn a motorban. Ha így van, akkor ezt a funkciót is kiiktatni tervezed.
Elek teljesen jól elmagyarázta, a hőtől megolvadtak a menetek, idő kérdése lesz, hogy az újjal mikor történik uez.
Nem tudom mi a jó megoldás - vannak azért az ide írogatók között igazi villanyszerelők is - hátha beírja valamelyik a javaslatát.
Nálam érvég hüvelyeztek le alut uilyen összekötőbe való bekötés előtt, illetve saját magam is azt gondolom, hogy ha az enyém lenne, lesaruznám.
A sütő - vagy ami megolvasztotta régi összekötőket - miatt meg sűrűn nézegesd ezeket a síneket, az nem biztos, hogy hülyeség lenne, hogy ha azok a fogyasztók kapnának ténylegesen új, külön kört vagy köröket.
"az áram nagy része (talán kizárólag) az acél csavarokon át (a kicsike alumínium-acél érintkezési felületeken) folyik"
Ezen a képen is látszik, hogy az átfolyó nagy áram hője csúnyán megolvasztotta azokat a pontokat, ahol az alu az acél csavarral érintkezett. Ha a lyuk másik oldalán a (látszólag) nagy felületű réz-alu elektromos érintkezés nem csak látszólagos lett volna, akkor a csavarokra alig jutott volna egy picike áram.
Ha bekötés előtt az alu felület nem lett marhajól lecsiszolva, akkor ezeken a pontokon az áram nagy része (talán kizárólag) az acél csavarokon át (a kicsike alumínium-acél érintkezési felületeken) folyik.
Szerintem valószínűleg az előző szétégett sínnél is a vas csavarok voltak összeolvadva a rézzel (a csavarok nem túlságosan meghúzva voltak, hanem a felületek összeolvadva :) tulajdonképpen a menetes részen folyt át (szinte?) az összes áram, amiről azt gondolná az ember, hogy a lyuk alsó oldalán fog átfolyni, ahol LÁTSZÓLAG szép nagy felületen érintkezik az alu a rézzel (holott valójában a szigetelő alumínium-OXID érintkzett a rézzel).
Igen, miért is? Ki kell tépni a falra-falba ragasztott alu MM fal vezetékekeket, ez kb 40 szerelvényhez , 10 helyiségben történne, aztán újra ragasztani, vakolni, teljes festés, kb 1,5 millió forint és nem is szólva az iszonytató felfordulásról, a szerelés közbeni életkörülmények ellehetetlenüléséről (bútorok szét és összeszerelése, pihenés, táplálkozás, tisztálkodás, szükségletek elvégzése, stb, stb). szóval, miért is kellene nekilátni, mi történhet a falban lévő vezetékekkel. Nem bántó szándékkal idéznék egy magyar közmondást, ami ugye, a kibicről szól: akkor ezekszerint ennek a nyolcemeletes háznak - gyors számolás - 50 lakásában is cserélni kell az összes vezetéket , a lépcsőház, előterek, folyosók vezetékeit is? hogy is gondolod az átvezetékezést? hogy ne nézzen ki hülyén a lakás a kábelcsatornáktól
Az A1 jelű csatlakozás a motorból van visszahúzva, talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy ez tartja a mágnest, amíg működik a cucc, és ez nem engedi újraindulni, ha elmegy az áram. Egyébként teljesen mezei 3 fázisos bekötésnek nézem.
A feladat az lenne, hogy direktben kellene kötni a cuccot, mert távvezérelve lesz. Hasonló megoldású visszakapcsolás védelem adott, a távirányítás megvan, csak ki kellene iktatni a kapcsolót a buliból, viszont valami nem destruktív módszert keresnék. Ha jól sejtem, akkor a 3 bemenő fázis 1-1-ben az elmenő vezetékekre kötve pontosan azt adná, amit szeretnék, és az A1 jelű csúszósarut csak le kellene szigetelni.
A bekötés csúszósarukkal van megoldva, a kérdés, hogy egyrészt jól gondolom-e a fentebb leírtakat, illetve van-e valami kultúrált megoldás az anya-anya csúszósaru csatlakozásra. (nem vagdalnám a vezetékeket, garis a gép).
A hülyeségeidet visszakeresve - ha már egyszer megpróbáltad letagadni - rábukkantam egypár villanyszerelési balfaszságodra az elmúlt pár hónapból.
Például ez:
vagy "lustább" kismegszakatót kell beszerezned: ha a jelelegi "B" helyett "C" karakterisztikájú kismegszakító bimetálja egy kompreszzor-inditás alatt 50 helyett csak 25 százaléknyit görbül, tehát valószínűleg melegen újraindítva sem fog lecsapódni.
Mert a C valóban lustább, de, hát ez meglepő ugyan neked, nem a bimetallnál, hanem a gyorskioldónál.
Mint ahogy abban sincs igazad, amit utána látok, hogy:
" VALÓBAN szükségesnél eggyel több kismegszakítót "
és
" extra (valójában felesleges) FI relét"
Ez meg ugyebár teljesen szakmaiatlan:
" az elosztó tábla és kazán között egy valójában szükségtelen extra áramkört vezetékeznek végig a házon (ami ugye szintén plusz forint)"
...Mivel az fontos berendezésekhez külön áramkör kiépítése az üzembiztonságot növeli (több szempontból is, de ezeket már mind megtárgyaltuk, csak nem értetted)
Aztán meg megkérdőjelezted, hogy áramkörönként kell egy kismegszakító.
"Szétszedte" az ifjú a kismegszakítók kötéseit, minden alu lakásfelé menő vezetéket megfelelő méretű külön kismegszakítóra kötött, figyelembe véve a körökön lévő fogyasztók teljesítményét - most minden fogyasztó jól választott kismegszakítón van, képeket majd próbálok a telefonról áttölteni! A lakás falában (falán?) az alu vezetékek maradtak, azokkal eddig se volt semmi baj, figyelve lesznek, rendszeresen utánhúzom az elérhető kötéseket - plafontól lejjebbieket - mindjárt áttöltöm a képeket, kösz az eddigi segítségedet! A szerelés előtti képek korábban fel lettek téve, ezek a szerlés közbeni és az eredmény!Ja, még annyit a dologhoz, hogy a Tracon doboz föld és 0 sinében a csavarok úgy meg voltak húzva, hogy csak nagyáttételes fogóval tudtam kilazítani - egy kivételével a két kötősínen, szerencsére arra nem volt szükség - szóval ez a saját fogóm nélkül talán csak melegítéssel lett volna oldható.
Bravó Tracon!!! A lekapcsolt kismegszakítók tartaléknak vannak. Üdvözlettel - Bic.
Tehát van HELYBEN egy megbízható ember és ő mégis úgy érzi, hogy KÉNYTELEN ő nyitni a kaput a világ végéről? Egész biztosan nincsenek súlyos IQ problémái a szomszédodnak?
Huhhhh...
Te aztán tudsz következtetéseket levonni.
MÁSIK cég, semmi közünk nincs egymáshoz, van munka kapcsolat meg szimpátia.
Ettől még nincs kulcsa a műhelyünkhöz és nekem sincs hozzá.
Teljesen igazad van Elek, (néha) olyan megközelítést alkalmazok, ahol a másik oldalnak 0-24-ben kell mennie, mondjuk éves leállásban max 2 óra és az tervezett időablakban történik.
"MEGENGEDETT a hálózati zavar/kiesés....Nem tudjátok ráverni a szolgáltatóra a kárt"
Ezzel pontosan tisztában vagyunk, fel se merült kártérítési igény a szolgáltató felé. Hiba okának a behatárolása érdekében gyűjtjük az info-t. Az ELMÜ hálózati Kft-től kaptam e-mail címet ahol ahova írtam is válasz még nincs de elvileg naplózzák és adnak tájékoztatást az adott fogyasztási helyet érintő hálózati eseményekről.
Ami a nem jól végeztem a munkámat megjegyzésedet illeti szerencsére többen is megírták, hogy a gép beépített fázis figyelő védelmének kell lekapcsolni a gépet fázis kimaradás esetén, nem nekem mint üzemeltetőnek. A gép kezelőjére ugyanez vonatkozik, aki ráadásul olykor 4 gépet is visz egyszerre, folyamatosan tölti fel a rúdadagolókat a azokkal az acél rudakkal amiből a CNC gépek a készítik azokat az alkatrészeket melyeket összeszerellve jön létre a megrendelt áru.
TESCOrol beszélünk, ahol minden beruházásnál 20 filléren is megy a matekozás. Bár lehet egyes államiaknál is el vagy tévedve, de erről már nehezebben lehetne meggyőzni.
"egy olyan nagyvállalattal / állami szervvel, ahol a döntéshozók nem a saját, hanem mások (cégtulajdonosok/adófizetők) pénzét költik, ezért a biztonsági rendszer kialakításánál sem a költséghatékonyság a fő szempont, hanem a minél több kifizetés után zsebbe beérkező kenőpénzek maximalizálása :)"
A CNC be kellene lenni fázisfigyelő relének. A gép betáp szekrényébe is kellene lennie. És akkor még a motorba lévő PTC termisztor relének is működnie kellene. Ha ezek megvoltak, akkor más hiba miatt égett le a motor.
- egy lakást/családi házat, ahol fontos a költséghatékonyság, ezért szinte minden automatikusan működik
- egy olyan nagyvállalattal / állami szervvel, ahol a döntéshozók nem a saját, hanem mások (cégtulajdonosok/adófizetők) pénzét költik, ezért a biztonsági rendszer kialakításánál sem a költséghatékonyság a fő szempont, hanem a minél több kifizetés után zsebbe beérkező kenőpénzek maximalizálása :)
Csak egy példa, az udvarral rendelkező nagytesco kamionbejáratát a központból nyitják, nem Pista bácsi nyakában lóg a kulcs. A kisebbeknél, ahova csak beseggel a kamion ott nem tudom hogy van, de ott is elképzelhetőnek tartom, hogy központból nyitják fel a redőnyt.
Urak, a rengeteg segítségetekkel meg lett oldva a problémám, semmihez nem nyúltam, Jószakival találtam azonnal rendelkezésre álló szerelőt, aki többórás munkával rendbehozta a lakás szakaszolását is, meg az ÁVK bekötését és megtalálta a relé állandó lekapcsolásának okát is, az egyik, több éve üzemelő dugaljban a 0 volt a földre kötve és fordítva, most egy korrekt, Schneider szerelvényekkel szerelt dobozom van, a lakás hálózatához nem nyúlok, a vezetékek a falban nem okozhatnak bajt, a kötéseket meg rendszeresen ellenőrizni fogom. Több hsz.-ben is ezt javasolták, hagyjam úgy, ahogy van, azt teszem. Nem tudom illik-e beírnom a szerelő nevét, ő beleegyezését adta, csak azt nem tudom, a Fórum tagsága nem tiltakozik-e? Mindenesetre tisztelettel köszönöm a segítségeteket, további jó munkát és jó egészséget kívánok mindenkinek-Bicajos
"Nekem az a furi, hogy ilyen érzékeny infrastruktúrát miért nem védenek jobban?"
Egy 50 milliós berendezés árának 0,000000001 százaléka egy olyan megoldás, ami folyamatosan figyeli hogy megvan-e mind a három fázis, tehát valószínűleg nincs a világon olyan CNC gép, amibe ez nincs gyárilag beleépítve.
"A műhely szomszédunk rendszeresen használja, ha nincs ott és anyagot hoznak neki, akkor megkér, h segítsek a fuvarosnak az áru elhelyezésében nála.Szóval van valós igény a távnyitásra."
Tehát van HELYBEN egy megbízható ember és ő mégis úgy érzi, hogy KÉNYTELEN ő nyitni a kaput a világ végéről? Egész biztosan nincsenek súlyos IQ problémái a szomszédodnak?
És ő úgy gondolja, hogy ezt a távoli kapunyitást KIZÁRÓLAG az internet segítségével lehet megvalósítani, egyszerű telefonhívással lehetetlen? Vagy csak senki nem mondta neki, hogy a kapu internetre csatlakoztatának biztonsági kockázatai vanak, viszont létezik a távoli kapunyitásnak internet nélküli módja is.
"azt feszegeted, hogy nem kell minden áramkörre kismegszakító, meg ilyeneket. Ezek a 15 ezer forintok a másfél millióból"
Azt írtam, hogy egy lakásba pénzpazarlás 30 áramkör, ha oda 6 is elég. Te ebből tényleg azt olvastad ki, hogy építsünk ki 30 áramkört, de azt kössük 6 kismegszakítóra?
A jelentős árkülönbség (ami szerinted csupán 15 ezer forint) legnagyobb részét nem a 24 plusz kismegszakító ára adja, még csak nem is a nagyobb méretű (vagy több darab) lakáselosztó szekrény ára, sőt még csak nem is a kilométernyi szükségtelen plusz vezeték ára, hanem azon plusz munkaórák ára, amit ki kell fizetni a felesleges bonyolítás miatt.
Ha mindezt összeadod, akkor szerintem ki fog derülni, hogy az általad számolt 15000 forintos összeg végére jön még egy nulla, de talán az elején az egyest is le kell cseréni egy nagyobb számra.
Azért ha iparban csak úgy elmegy egy fázis, akkor a legtöbb cucc kibírja, de sötét lesz pár budiban, fél gyártósor megáll és nyilván a nem éppen három fázisú cuccok egy részét is érinti csarnokvilágítást, KVfőzőt, miazmás. Lehet emlékeznének rá, ha így becsuklik valami.
A helyzet egészen nagyon más. Ha a kisfeszültségű hálózatról van ellátva, akkor a hibacímekből kiderül, hogy volt-e ilyen esemény, s mivel magától általában nem gyógyulnak a betétek van az elhárításnak nyoma. Hibacímkezelő szoftver már vagy 15 éve mindenütt van (ELMŰnél 20+), a hibacímek nyilvántartása már régóta az Energiahivatal követelménye. ha meg nem volt bejelentés, akkor még most se lenne 3 fázis. Középfeszültségű üzemzavar olyan nemigen van, hogy a kisfeszültségen két fázis hiányzik, de olyan viszont igen, hogy két fázisban a feszültség lecsökken úgy 150 V körülre, ami k* veszélyes a motorokra, ettől leégnek, mint a sicc. Ez viszont, mivel oka a középfeszültségen egy fázisban áramkötés hiba, esetleg magától meg is javulhat (átmenetileg). És ha olyan időszakban volt, akkor nem is jött bejelentés. Alállomási észlelésekből, ha van elég input, a telemechanikai naplóból kiderül akkor is - ennek esélyét én kb 25 %-ra becsülöm, mert a telemechanika itt ilyen, ott olyan.
És például, ha a kisfeszültségű közcélú hálózatról kapna ellátást a csarnok (ilyen információk azért nem kéne, hogy titkosítva legyenek általad :D ), akkor természetesen előfordulhat valami más munka miatt is fáziskimaradás, véletlenül vesznek ki betétet másik helyett, csinálnak egx zárlatot, de pótolják a betétet pár perc alatt, és ezekkel nem dicsekednek.
50 milliós gépnél, ha nincs normális motorvédelem (definíciót lásd alább), akkor úgy is kell nekik. Ezt üzenem így a távolból. :D Az említett középfeszültségű egy fázis valami miatt megszakad jelenség, ilyen bizony okozott keserűséget az évtizedek során hőközpontok szivattyúmotorainak, 10 emeletes panel szellőzőmotoroknak, amely helyeken nem volt fázisaszimmetria védelem. A motorvédelemnek közkeletűen hívott bimetáll az ezt nem érzékeli.
Aztán ez csak az óvoda volt, lehet, hogy belépett valami inverteres-tirisztoros berendezés, és a tőle származó negatív sorrendű feszültségrendszer égette le a motort, stb
Az ármszolgáltató csak olyan ügyben nyilatkozhatna, hogy a megadott időszakban azon a környéken valóban fáziskiesés volt, de szerintem felesleges őket kérdezgetni, mert ha egy egész üzem energiaellátásának egy harmada (a háromból az egyik fázis) kiesik, annak az üzemben ezer helyen lesz látványos jele, számos gép leáll, számos világítás elsötétül, stb stb. magyarul ere a fázis-kiesésre az akkor éppen az üzemben tartózkodók egész biztosan emlékezni fognak. Ha senki sem emlékszik semmi rendellenességre az adott időszakból, akkor az a fázisiskiesés vagy csupán az üzemnek csak egy pici részét érintette, esetleg csak azt az egy gépet, de én megkockáztatnám, hogy egyáltalán nem is volt fáziskiesés, mert nem tudom elképzelni, hogy egy 50 milliós gépet nem olyanra terveznek, hogy ne álljon le azonnal, ha valami nincs rendben az energiaellátásával. Tehát ha egy ilyen gépnél a három fázusból az egyik eltűnik, akkor a gépnek azonnal le kell állnia automatikusan. Ha egy fáziskimaradástól egy CNC gép nem áll le azonnal, akkor az a gép nem 50 milliós, hanem a szomszéd alkoholista Józsi bácsi barkácsolta a hátsó udvarában szovjet mosógép és használt Csepel bicikli alkatrészekből.
Erről jut eszembe, úgy 10 éve egy ismerős vállalkozó kérdezett hogy tudom-e hol érdemes sok 10 kW-os 400V/400V leválasztótrafót venni. Kiderült hogy lézervágót akart telepíteni, és a telepítő cég ajánlotta neki hogy érdemes berakni elé feszültségingadozás csökkentése miatt, mert stabilizálja a feszültséget a trafó. Csak lestem hova fejlődik a technika...
Hát nem tudom, elég profi frekiváltók szoktak lenni ezekben a CNC cuccokban, nem nagyon hiszem hogy egy bemenő fázis kimaradása bármit is okozna a kimenő oldalon.
A 3 fázisból DC-t csinál, majd abból újra 3 fázist, nincs direkt kapcsolat benne.
Ipari gyártócsarnokban az egyik CNC eszterga főorsót meghajtó (direkt hajtás) 3 fázisú motorjában 3 tekercs közül kettő zárlatos lett. Én nem értek a CNC gépekhez, nem is láttam ezt a motort. Akik értenek a CNC-khez azok szerint fázis kimaradás is okozhat ilyen hibát. Én az üzemeltetésért vagyok felelős így engem találtak meg hogy derítsem ki volt-e egy hete a reggeli órákban fázis kimaradás. Amúgy a a 4 éves gép kb 50 millió Ft-ba került, főorsó pótlás kb. 15 millió lenne. Sok ember nagyon ideges most.
Áramszolgáltatótól lehet-e kérni valami diagnosztikát vagy naplózást, hogy egy adott napon 2-3 órás intervallumon belül volt-e akárcsak másodpercekig tartó áram vagy fázis kimaradás? Ha igen, hogy induljunk-el?
"haver projektje: erősen rugalmas munkaidő, feleslegesen nem akarta fűteni sem,"
Ez azon kevés ok egyike, amikor VALÓBAN szükség lehet a távolból utasítást adni a fűtésnek, ehhez viszont nem kell az internet.
1: Jól hőszigetelt ÉS magas hőtárolású házban ha reggel teljesen leállítod a fűtést, a szobahőmérséklet akkor is csupán 0,1-0,2 fokot esik óránként, tehát ha úgy jött ki az a nap, hogy délben már újra otthon lehet, akkor gyakorlatilag semmivel sem hidegebb a lakás, mint amikor elindult. Ha pedig este a szokásos időpontban érkezik haza, akkor már a termosztát automatikusan a felfűtési periódusban van, tehát ilyen házban hülyeség egy-két fokokat tekergetni a termosztáton az interneten keresztül, tehát ezen "okos" szolgáltatás csak a butákat érdekelheti :)
2: Léteznek olyan házak, ahol a fűtés nem csupán pár óráig fog szünetelni, hanem napokig vagy akár hónapokig, pl ilyenek a pl nyaralók. Ezeknél a legegyszerűbb módszer: két db termosztát (az egyik 5 fokos fagyvédelemre, a másik 22 fokosra állítva) és a két termosztát közötti átváltást egy GSM távkapcsoló intézi.
3: Jól hőszigetelt de alacsony hőtárolású (pl könnyűszerkezetes) ház sokkal gyorsabban hűl óránként, de ezeket ugyanennyivel gyorsabban is lehet felfűteni, tehát itt is kiválóan működik a "telefonon megcsörgetem a termosztátot" trükk, ha a szokásosnál előbbi időpontra fogunk hazaérni.
"de azért mire hazaér legyen pont kellemes langyos a szoba télen, nyáron meg hűvös."
Energiatakarékossági okok miatt a fűtési szezonban valóban alacsonyabb szobahőmérsékletet szokás beállítani (mondjuk 22 fok), hűtési szezonban pedig magasabbat (mondjuk 25 fok). DE ez az átállás évente csupán kétszer történik, és ehhez sem szükséges az internet :)
valóban okos ház esetén pedig még erre az évente kettő átállításra sincs szükség, mert az okosház magától tudja (internet nélkül is), hogy hány fokot szeret a gazdi télen és mit nyáron (mondjuk egy igazán okos vezérlés akár óránként is módosíthatja ezeket a jellemzőket)
Minden túláramvédelmi készüléknél létezik zárlati szelektivitási sorba rakás, beállítható megszakítónál, diazednél, nki-nél, csak a kismegszakítónál nem, annál azért mondtak le róla, mert ez az leghülyebiztosabb készülék.
És mindenhol alkalmazzák is a szelektivitás elvét, melynek természetesen Mari néninél is lenne értelme, az egyfázisú 6 A-es villanyóránál.
Jobb lett ez és komplexebb, de egyszer már írtam róla (:-
Otthoni cucc meg ne kérdezgessen percenként egy paramétert, ami nem változik, mert majd a webszerver DDOS védelme fogja letiltani, hogy mit hülyéskedik és ez gyanús.
Elég, ha egy kinti helyen módosítja a kért paramétert valamilyen módon. Az otthoni cucc meg pollingozza időnként, hogy mi az aktuális érték. (pl. a módszer lehet email lekérés, weboldal lekérés, sms fogadás )
"Úgy érted, hogy a lakás ajtaját 50 kilométerről szeretnéd kinyitni? Minek, ha egyszer 50 kilométerre vagy?"
Akkor haver projektje: erősen rugalmas munkaidő, feleslegesen nem akarta fűteni sem, de azért mire hazaér legyen pont kellemes langyos a szoba télen, nyáron meg hűvös.
A kamera pedig nem része az okosház vezérlésnek, ezért akár arra a routerre is csatlakozhat, aminek van internet kapcsolata. Persze ha nem ragaszkodsz ahhoz, hogy az internetről is lásd a kamerádat, akkor a kamera csatlakozhat a szeparált biztonsági hálózatra is.
Vagy ha pl az interneten is szeretnéd látni az otthoni eseményeket, de nem rqagaszkodsz az élő képhez is, akkor használj olyan kamerát, ami a rögzített videókat mindig automatikusan kiteszi valahova az internetre, ahol te megnézheted. Ekkor a kamera tűzfal mögötti kliensként működik, tehát biztonságosabb,. mint amikor egy idegen tulajdonban lévő felhő szolgáltatást használsz, vagy pl a routeren egy bejáratot kell nyitva tartanod ahhoz, hogy az internet felől is beléphess a kamerádba.
"volt egy munkahelyem, ahol tiltották a helyi hálózat fizikai (jelentsen ez bármit) összekötését az internettel."
Profi területen világszerte alkalmazott megoldás. A legismertebb terület talán az erőművek és az energiaelosztó rendszerek belső vezérlő hálózatai, de millió egyéb helyen is így működik a dolog.
Egyszer volt egy munkahelyem, ahol tiltották a helyi hálózat fizikai (jelentsen ez bármit) összekötését az internettel. Dugdosni kellett a kábelt..had ne mondjam mit ért ez, mennyire volt nehéz kijátszani, vagy ahol be is tartották ,egy esetleges támadást mennyire akadályozott volna.
Pont ennyit érnek az összes elmeszüleményeid erről, konkrétan semmit.
Úgy próbálod kivédeni a defektet ,hogy akkor ne is szereljünk az autóra kereket.
Ja, hogy nincs értelme az autónak akkor?
Miért, be lehet ülni és beindítani a motort, na kb ezen a szinten vannak az érveléseid.
Látom sikerült pár wanabe önjelölt ITsec szakembert is idevonzanod, tudnám miért nem találtok magatoknak egy topikot erre, esküszöm odajárnék röhögni, de azt nem értem egyáltalán, miért a villanyszerelőst kell megpróbálni végleg szétverni
Iparban és otthon is csak a 3db fázis segítségével működik ez, meglehetősen jól egyébként.
Ipari célra létezik valóban speciális több lépcsős túláram védelem, de azt nem kimondott hiba esetén történő lekapcsolásra alkalmazzák.
Ezenfelül az iparban nem holmi lépcsőkben bíznak, hogy majd hátha nem kapcsol le és jó lesz, hanem megfelelő szünetmentes táplálást KELL kiépíteni a kritikus infrastruktúra alá.
A kollega valamit félreérthetett, a lépcsőzetesség elve nem a zárlattal, hanem a terheléssel és fogyasztással van összhangban, nyilván nem akar senki olyan fogyasztót, hogy csókolom ezt be tetszik kapcsolni, akkor már a mittudomén, hajszárító sem mehet, mert le fogja verni.
Ezért a fogyasztót alacsonyabb áramfelvételre illene tervezni és biztosítani, ettől még ha zárlat van, az összes lépcső lekapcsol, és ez jól is van így.
Az elkülönített áramköröknek nagyon is van értelme, a fázisok és a lekapcsolhatóság, biztonság tekintetében, de még a zárlat esetében sem hátrány, ha egy pillantás ,megállapítani, melyik körön volt a "bűnös" ami azután levert "maga előtt" mindent.
A guest wifi is egy külön vlan nálam, saját címtartománnyal, saját tűzfalszabályokkal, AP-izolációval (azaz két arra kapcsolódó eszköz nem tud egymással beszélgetni), miegyébbel. A nagyvilág felé kilátnak a kapcsolók/érzékelők, a kamerák viszont nem - ha azokat meg akarom nézni, akkor a mobilról vpn "haza" (dinamikus dns-t ad a router gyártója), és a VPN felől már látom a kamerákat, illetve mindent, amit még kell. Oké, ez nem egy plug'n'play móka, meg kell tervezni az egészet, utána meg _jól_ beállítani.
De ez itt már kezd offtopicba átmenni, hogy ontopicok legyünk, megkérdezem, hogy a szakiknak mi a véleményük a sonoff kapcsolókról, mennyire megbízható/biztonságos eszközök villamossági szempontból?
Illetve kíváncsiságból vettem egy Sinotimer márkával bíró sínre pattintható fogyasztásmérőt, nem tudom, ki találkozott ilyennel, de arról is érdekelnének a villanyász :) oldali vélemények.
"Nem hiszem, hogy jár a fórumra olyan személy, akinek a belső hálózatán lévő IoT eszközök olyan nemzetbiztonsági adatokat tudnának összeszedni, amikért érdemes lenne egyáltalán próbálkozni egy töréssel."
Mondjuk itt a csoportból szerintem hármat legalább tudok mondani, meg akad gyanúm is, csak Ők ezt még kocsmában is lelkesen titkolják, oszt nem is érdemes tippelgetni.
Meg nem ez a lényege, hanem amit fent írtam. Szépen megnyomják a cuccod, csinálnak pár webbankos utalást lopott adatokkal, vagy feltöltik a hálózatodon át a gyerekpornót, feltörnek egy IPtelefont, amit kinyitnak a világba és továbbértékesítik a voip csatornákat Ázsiába, vagy csak kinyomnak egy csomó emelt díjas hívást míg fel nem tűnik senkinek. És bingó, hova mutat a nyomozás? A végpontodra. És ilyen felelőtlen kijelentések miatt nyomják azt a sok spamot a világba és nem elég a lukas PHP-s kotvadékokkal szívni, még mindenféle gyagya otthoni júzerek is a szemét emailforgalom nagy részéért felelősek.
"hogy nem fognak egy átlagembert célzottan támadni."
Vayg éppen ott keresik az átlag bugokat, ahogy azt látni szoktam, meg netre kirakott kamerában is úgy cserélnek FW-t vagy használják ugródeszkás web/ssh proxynak, hogy csak pislogok. Nekem meg mindegy, hogy Sanyikát támadják-e célzottan a világban, vagy valaki véletlenszerű 20ezer végpontot ha Sanyika is közte van.
"valószínűleg senki sem akar kimondottan pont hozzád bejutni" és "távolból BÁRKI enyhíteni képes"
Most akkor tudnak enyhíteni és ez valós aggályod volt, vagy csak ebbe lehetett belekötni?
"-az ajtód az internet oldalon van csukva"
Értő olvasás: elégtelen. Ez a mondat van felette kettővel, végén kettőspont, utána felsorolás: "Rossz feltételezések:" A VLAN-al belül zárod el az internettől, nem kívülről...
"Távolról utasítások küldése az etetek túlnyomó többségében marhaság"
Távoli nyitás/zárás, kamerák, fűtés/hűtés
A GSM tuti jobb, mint az internet, főleg az IoT eszközöknél (Internet of Things).
A drága routert példának hoztam, hogy abból vegyen kettő az, akinek két... (Már sima családi házakban sem ritkák a nagyobb switch-ek, ap-k, drága routerek)
Arra még mindig kíváncsi vagyok, hogy mit kezdesz a külön szeparált routerre kötött cuccokal
Teljesen egyetértek. Nem azt mondtam, hogy nem kell védeni,hanem azt, hogyha megfelelő a védelem, akkor nem éri meg célzottan támadni. Én sem engedem a kínai cuccokat kifele kommunikálni. Egy rendes router nem fog beengedni random támadást, de még mindig tartom magam ahhoz, hogy nem fognak egy átlagembert célzottan támadni. A guest wifi erre nemigazán jó, mert az szeparált hálózat, ami az esetek többségében internet irányban nyitott. A VLAN pont erre jó, hogy az iot cuccok csak bizonyos "gyűjtőn" (hub, nas, stb, ami több VLAN-ban is szerepel) keresztül érnék el a netet, de a "gyűjtő" csak a vezérlési műveleteket adja ki, az egyéb kéréssel nem foglakozik
"-valaki ("bárki") akarna egy címeres senki routerén ajtót nyitni"
Ez a naivitás himnusza :) valószínűleg senki sem akar kimondottan pont hozzád bejutni, viszont erre a célra programozott robot szoftverek ezrei próbálgatnak naponta milliónyi IP címet. És ahol gyenge pontot talál, azt feljegyzi egy listába, hátha jó lesz a gazdinak egyszer valamire, de olyan is van, hogy a robot automatikusan belép és onnan gyűjti össze a gazdi számára fontos adatokat, vagy vírust/hátsó kaput telepít, stb stb. Nézd meg egyszer a routered logjában, naponta több szát (automatikus) bejutási próbálkozás teljesen mregszokott, pedig te nem vagy sem miniszter, sem vállalat igazgatója.
"-az ajtód az internet oldalon van csukva"
Naivitás 2: azt te csak hiszed, hogy minden csukva van. Számtalan esetben derült fény olyan gyenge pontra, ami vagy véletlenül sikerült olyan gyengére a gyártó részéről, vagy nem véletlenül. És ha kiderül egy ilyen, arról te nem fogsz tudni, de a szkennelő robotok kezelői azonnal.
"Az otthoni IoT eszközök lényege, hogy mindig mindent tudsz vezérelni, akár mobileszközről figyelni,"
Távolról utasítások küldése az etetek túlnyomó többségében marhaság.
A valóban értelmes okosház funkciók 99 százalékának semmi köze az internethez és a távolról vezérelhetőséghez, az a maradék egy százalék pedig az esetek többségében valójában szükségtelen hülyeség. Nagyon kevés olyan dolog van, amikor a távolból valóban szükség lehet utasítást adni valaminek, azt viszont többnyire meg lehet oldani internet nélkül is (pl GSM).
"Akinek az otthoni routere 100000Ft-nál többe kerül, nem fog venni még egyet (alapból baromság)"
Na itt ástad el magad teljesen :)))))) Mért kellene 5 ezer forintos helyett egy 100.000 forintos router az okosház funkciókhoz?
OFF "Nem hiszem, hogy jár a fórumra olyan személy, akinek a belső hálózatán lévő IoT eszközök olyan nemzetbiztonsági adatokat tudnának összeszedni, amikért érdemes lenne egyáltalán próbálkozni egy töréssel."
Sajnos elsősorban nem az információszerzés a cél a legtöbb esetben (bár kameraképek pl. kompromittálóak is lehetnek), hanem a belső hálózaton elérhető egyéb erőforrások támadása és zombivá alakítása, úgyhogy nagyon el kéne már felejteni a "nincs is értékes adatom itthon,amit el lehetne lopni" hozzáállást. Ilyenkor egyébként meg szoktam kérdezni, hogyha a netre kapcsolt összes otthoni eszközének az adatkordozóit kicserélném egy ugyanolyan méretű üresre, akkor az mennyire lenne számára problémás? - Ilyenkor azért látszik, hogy elkezdenek csikorogni a fogaskerekek az illető agyában, hogy de tényleg...
"Akinek az otthoni routere 100000Ft-nál többe kerül, nem fog venni még egyet (alapból baromság), hogy ne tudjanak netre menni az IoT eszközei."
Normális routernél lehet guest wifi-t csinálni (másik SSID), ami egy, a belső hálózattól szeparált vezeték nélküli hálózat, és az IoT eszközöket arra felcuppantani. Ezt követően csak azt kell beállítani, hogy ezen eszközök kifelé csak a tényleg szükséges irányokba tudjanak kommunikálni. ON
Sonoff cuccaim nekem is vannak, és tökéletesen elvannak a nem túl drága routeren next-next-finish módon beállítható másodlagos SSID-jű wifin.
Rossz feltételezések: -valaki ("bárki") akarna egy címeres senki routerén ajtót nyitni
-az ajtód az internet oldalon van csukva
12 egy tucat ember esetén senkinek eszébe sem jut routert hackelni. Ez paranoia, vagy valamilyen komplexus. Nem hiszem, hogy jár a fórumra olyan személy, akinek a belső hálózatán lévő IoT eszközök olyan nemzetbiztonsági adatokat tudnának összeszedni, amikért érdemes lenne egyáltalán próbálkozni egy töréssel.
Mivel a fórumtárs VLAN-t említett, ami azt jelenti, hogy a te belső hálózatod oldaláról van bezárva az eszköz. Kívülről még csak nem is látszik, hogy létezne (jó router esetén nagyon kevés dolog látszik kívülről). Neki belülről kellene képesnek lennie kihackelni magát, amire egy ilyen vacak az életben nem képes.
Az otthoni IoT eszközök lényege, hogy mindig mindent tudsz vezérelni, akár mobileszközről figyelni, távolról. Ha erre egy net nélküli külön wifit csinálsz, akkor tulajdonképpen miért csinálod a wifit? Hogy ha hazajössz arra lépj fel, amin még net sincs? Butaság.
És a külön router akkor jöhetne szóba, ha az ember tplink meg csingcsung routerekben gondolkodik, a 15000Ft-os kategóriában. Akinek az otthoni routere 100000Ft-nál többe kerül, nem fog venni még egyet (alapból baromság), hogy ne tudjanak netre menni az IoT eszközei.
(Ez a BÁRKI enyhíteni képes gondolat pedig egy komoly routernél igancsak az emberiség 0,00000001%. Valószínűleg nem egy hétköznapi ember lesz a célpontja, ha a routere védelme hasonló, mint egy kis/középvállalkozásé, de az adatai éppen 0$ érnek)
Vállalati környezetben teljesen indokolt lehet az okosan megtervezett több szintű biztosítás és a magas szelektivitás mert jelentős forint-veszteséget okozhat, ha egy berendeés hibája miatt sok berendezés áll le. De aki ugyanezt a vállalati elvet megpróbálja magánlakásokra ráerőltetni (pl három vagy még több szintű biztosítás, elkülönített világítási áramkörök, számtalan elkülönített dugalj-kör, stb), az szerintem
- vagy szakmailag gyenge, mert nem érti a dolog lényegét, hogy mikor van valóban értelme a dolognak és mikor egyszerű pénzpazarlás
- vagy pofátlanul sok pénzt akar keresni a szerencsétlen balek megrendelőn.
"A szerelő, akivel beszéltem ELMŰ területen dolgozik.
/A többi szolgáltatói területen, hogy mi a helyzet, azt nem tudom./
Kollégám földije, így hiszek neki."
Ha nyakkendőt visel, akkor biztosan igazat mond? Te vagy az ideális választópolgár :)
Ebben az országban rohadt sokan keresnek rohadt nagy pénzeket abból, hogy az emberek bizonytalanságban és félelemben vannak tartva. A lakosság minél nagyobb százaléka retteg a Hatalomtól, ezek egyre többen és egyre pofátlanabbak lesznek.
Ha a hivatalos indoklást félsz írásban kérni (mivel az interneten ez "véletlenül" sehol nincs egyértelműen leírva), akkor fizess kétszáz ezret egy húsz ezer forintos munkáért.
"Bejön egy panellakásba 1x16A, és csinálunk 3 kört 16A-rre biztosítva. Az életben nem fog leverődni egyik albiztosító sem, mindig mehetsz ki az órához."
Ha effajta esemény 20 évente fordul elő, akkor nem fog elkopni a cipőnk amiatt, mert a kismegszakítók terén nem vettük figyelembe a lépcsőzetesség elvét.
"Nálunk a cégnél ha bedugsz egy zárlatos készüléket akkor legalább 10 helyen kell megnézni különböző elosztókban hol verődött le."
Létezik olyan zárlat, ami akárhány amperes kismegszakítót képes leverni, ilyenkor a zárlati áram hatására a sorban lévő valamennyi kismegszakító EGYSZERRE megkezdi a lecsapódási műveletet, az a "győztes", amelyik akkor éppen 0,00000001 másodperccel gyorsabb volt a többinél, a többi visszaáll alaphelyzetbe. De olyan is előfordul, hogy nem csak egy csapódik le: pl ebben a lecsapódási versenyben második helyen versenyző kismegszakítón habár akció közben már megszűnt a zárlati áram, de a mechanikája már túlságosan "lendületben van" így az is lecsapódik.
Tehetsz te a 16-os elé 20-ast de még 25-öst is, nem lesz soha szelektív! Családi háznál gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Nem kapcsolóként, hanem szakaszolóként fognak működni.
"Bejön egy panellakásba 1x16A, és csinálunk 3 kört 16A-rre biztosítva. Az életben nem fog leverődni egyik albiztosító sem, mindig mehetsz ki az órához."
Nálam uez van, 10-st tettek, meg 16-st 13-st véletlen sem (rosszmájúan olyat nem tudott lopni bentről) így teljesen lutri, ha időnként sikerül "alkotni", akkor bent, kint esetleg mindkét helyen megy le a kismegszakító.
Amit kérdeznék: ezek az eszközök - kismegszakítók - élettartamilag meddig bírják? Van olyan ajánlás, hogy x idő múlva illik cserélni?
Azt gondolom, hogy a bejövő átadási pontokra (víz, gáz, áram) normálisabb minőségű elzáró, lezáró akármik kerülnek (a közműcég által), te pedig utána azt raksz be a házba, amit akarsz.
Ott van pl a kémény: az elmúlt 30 (?) évben kb volt 2 számítás is (gerinc + x cm és mondjuk 45 fokos érintő erre a pontra), aminek az a lényege, hogy nem volt muszáj elérni a gerincet egyik esetben sem, majd hirtelen leesett a tantusz, és azt mondták, hogy gerinc + 20 (?) cm a teteje, bárhová építed a tetősíkon.
Illetve hát innentől kezdve főleg 2 gyártó kéményeit preferáljuk, a többit meg nehezítjük min.
Ez biztos véletlen, és a technika tervezők valahogy kimérték hogyan változott meg a szél nyomása + sebessége az elmúlt 30 év alatt többször is.
Jóapám kőműves, megvolt az ökölszabály(a) ahogy a kémény magasságát tette, ami kb uaz volt mint az érvényes tervezés.
Németben is dolgozott a 90-s években (alpesi tetők pl) ott sem volt jellemző, hogy 5m-s kéményeket építünk a gerinctől 3 méterre.
Bejön egy panellakásba 1x16A, és csinálunk 3 kört 16A-rre biztosítva. Az életben nem fog leverődni egyik albiztosító sem, mindig mehetsz ki az órához.
Mégis így készül a nagy részük.
Nálunk a cégnél ha bedugsz egy zárlatos készüléket akkor legalább 10 helyen kell megnézni különböző elosztókban hol verődött le. Minden kismegszakító egyforma, és sorba vannak kötve elosztóról elosztóra. Papíron biztosan logikusnak tűnt :-)
Na de visszatérve, ha bebizonyítja valaki hogy tűzveszélyesebb 1.5-es körre, 13A-rre biztosítva fűzni a dugaljakat mint 2.5-ösre, 16A-rre biztosítva akkor megemelem a kalapom.
Ha egy biztonsági intézkedés szigorúságán (pl szoftveres beállításon) a távolból BÁRKI enyhíteni képes (pl ki tuja kapcsolni), azt nem tatom túl komoly biztonságnak. És ez a "bárki" valóban bárki, tehát nem csak a router gazdája, de pl a router gyártója, a router szoftverének készítői közül bárki, vagy azok, akik őket utasíthatják/zsarolhatják.
A komoly biztonság szerintem nem az, ha valaki mindig a világ legerősebb kapuját alkalmazza a legmodernebb zárakkal, amit a világ legbecsületesebb szakemberei szereltek fel neki. A komoly biztonság szerintem ott kezdődik, HA NINCS KAPU.
"Fél világ így működik"
Így van. És a fél világ valószínűleg hekkelhető is, csak még nem tudunk róla.
"amit mondott a szerelő: Plombabontás esetén kötelező a szabványosítás!)"
Ebben a kérdésben a másik fél NEM a szerelő, hanem az áramszolgáltató. A szerelő itt csupán egy köztes szolgáltató, aki vagy az áramszolgálató hivatalos utasításait közvetíti feléd, vagy megpróbál jól átverni téged, hogy hizlalja a zsebét. Hogy a kettő közül melyik, azt igen könnyű megtudni: kérj erről ÍRÁSOS (aláírt) szakvéleményt/nyilatkozatot tőle, de még jobb közvetlenül az áramszolgáltatótól. Meg fogsz lepődni. Ha a szerelőtől kérsz ilyen írást, akkor azon fogsz meglepődni, hogy milyen hamar eltűnik, ha pedig a szolgáltatótól, ő meg el sem fogja ismerni, hogy valaha is kértél tőle ilyesmit. Ennyit a jogállamról :)
Akkor, gondolom én, ha valaki megkérdezi tőled egy sportkocsi csúcssebességét, akkor az a válaszod rá, hogy a Bikás park mellett a házak között csak harminccal lehet menni...
Ez sok emberbe valóban bele lett verve, de azért értelme az lenne, hogy a legtöbb aljzat 16 A névleges áramerősségű, tehát azzal lehet biztosítani, viszont a másfeles meg ugye 13,5 A-re terhelhető csak, így, ha ki akarnánk használni a lehetőségeket, akkor kétésfeles vezeték 16 A-es kismegszakítóval.
A baj ezek után az, hogy aki ezt az egészet nem ismeri, az kereszteshadjáratot folytat azok ellen, akik másfelessel huzalozzák az aljzatok áramkörét, természetesen 13 A-es túláramvédelemmel. Ilyen viták sűrűn olvashatóak.
Nem (csak) a szolgáltató plombál(hat), hanem a regszerelő (is). (Egész pontosan az ajánlott szerelő, mezei regszerelő csak új mérőhely kiépítésére jogosult.).
Plombabontáshoz (és plombázáshoz) külön FAM vizsga (feszültség alatti munkavégzés) és persze FAM készlet kell.
Egy szolgáltatói kismexakítóhiba miatti plombabontás után tuti, hogy nem kell szabványosítani. Ha meg már le van szedve a plomba, akkor mindegy, hogy mit kötnek vissza az órába...
Voltak kint nálam regisztráltak felmérni, az órához k-ra nem akartak nyúlni, és nem nagyon értettem, hogy miért.
A kérdés a következő: megteheti-e a szolgáltató, hogy nem zárja vissza a plombát, ha nem szabványos a mérőhely?
Azt még valahol elfogadom, hogy kitalálja: ha bővíteni akarok - és a jelenlegi nem bírja (?) el - akkor legyen szabványos bár a józan paraszti ész ennek ellentmond: normális esetben egy szolgáltató örül, ha többet vásárolnak tőle, uannyiért.
Nem kell sodrott vezeték, sokkal könnyebb a tömörrel dolgozni. A szerelvényekbe is könnyebb bekötni.
A kötésekhez wago-t használj.
MMfal alu vezetékeket ki kell hagyni a buliból. Ha már nekiállsz, akkor legyen teljeskörű a felújítás, mindent cserélj ki.
Elosztódoboz kuka, oszd szét a köröket, vegyél egy akkora dobozt, amibe minden kényelmesen elfér. (nagyobb lesz) Érdemes kisorkapcsozni az elosztószekrényt, így asztalon össze tudod szerelni a dobozt, és csak kötni kell a helyszínen. Nem árt, ha a vezetékek a dobozban tudnak szellőzni.
Mindenképpen legyen FI relé. Bónusz, ha a vizes helyiségek / kert külön FI-t kapnak (itt nem fog ártani a 10mA-es verzió sem).
Ökölszabály, hogy világítási köröket 1,5-es, konnektor köröket 2,5-es vezetékkel húzunk.
Nagyfogyasztókat (mosógép, szárítógép, mosogatógép, mikró, sütő, ...) érdemes külön körre rakni, főzőlapot lehet vezetékezni 4-essel is, főleg ha nagyobb a távolság az elosztótól.
Minden fogyasztóhoz 3 eret kell odavinni (fázis, nulla, védővezető)
Kerüld a gyanúsan olcsó szerelvényeket, kismegszakítókat. Személyes véleményem hogy a legrand/schneider alá nem szabad menni, sem árban, sem minőségben. (pl az a FI relének csúfolt mentavill-es cucc ami most a dobozban van, az kb arra jó, hogy ne billegjen az asztal)
Nem lesz olcsó, még akkor sem, ha te csinálod a nagy részét, viszont legalább nyugodtan fogsz aludni.
lerajzolod mit akarsz, megkérsz egy tervezőt, hogy csináljon olyan rajzot, amiben leírja, hova milyen színű, mekkora vezeték kell (Pénzbe fog kerülni, de a tervező az nem szakmuki).
az alapján megcsinálod magad, majd hívsz egy szerelőt aki egy nap alatt beköt mindent.
Oké, elkezdtem a felmérést, a vezetékhálózat -fogyasztók elosztását, hát nem egy egyszerű móka és mivel tekeregni kell ezerfelé, csak sodrott réz jöhet számításba, vagy az alapáramköröket lehet tömörre is szerelni és az elosztódobozoknál folytatni sodrottal, hogy a kapcsolók, dugaljakba kötés könnyebb legyen? Jó megoldás az érvégkábelezés, vagy cinnel grundolás s jobb? Végigjártuk a tervezett nyomvonalakat, hát csatornázva lesz a lakás, az egyszer biztos. Nem igazán szabadna meghagyni az MM fal bekötéseket a dobozoktól? a jelenlegi kötődobozokba (pl. csillárok, mennyezeti lámpák), nem elég bevinni a rézvezetékeket pasztás csokikkal? Szóval, nagyon fel van adva a lecke, nem akarok százezreket költeni egy bizonytalan kivitelezőre - honnan tudhatom, hogy valaki korrekt-e, vagy csaK összecsapja, mint tót az ólajtót? lásd, előző szerelések.... de az biztos, hogy most ki kell javítanom a doboz kötéseit, akár tetszik-akár nem! De köszönöm a javaslatokat, külön köszönöm a saját kábelcsatornázásra vonatkozót, utánanézek a vezetékek terhelhetőségének, meg a csatornák árainak. Szeretem magam csinálni a dolgokat, arra még nem nagyon fáztam rá!!
A lakásom elosztóját én cseréltem - 1 szoba, kb uennyi körrel - + be kellett tennem egy AVK-t a kondenzációs kazán miatt.
+ szétszedtem az összes ismert kötődobozomat és újrakötöttem mindet (talán forrasztva voltak wago helyett, de már nem emlékszem).
Viszont az kb 2000-ben épült, 1,5-s réz van volt mindenhol, színekkel nem játszottak, stb, stb.
Nálad annyival rosszabb a helyzet, hogy ez 20 évvel még az enyémnél is korábban épült (sacc), és kb bármi lehet szó szerint a falakban, tényleg bármi.
Szigorúan a magánvéleményemet mondom: azt gondolom, hogy egy AVK-t problémamentesen fel lehet tenni - és beüzemelni - ott alapból nincsenek olyan dolgok, mint egy családi háznál
(kültéri, több méter hosszú vezetékek a földben mindenfelé vagy felújítás közben telefurkálják a falat a hőszig miatt, és az vagy eltalál egy kábel csatornát a benne futó vezetékekkel, vagy nem)
A két szerelő konkrétan mit csinált? csak érdekességképpen kérdem, hogy lássam a színvonalat.
Pl odavitt egy fí relét, bekötötte, és miután nem ment, azt mondta, hogy akkor kér 30-t a kiszállásért meg 10-t az AVK-ért és elment?
Egyik sem akart azzal kezdeni, hogy ténylegesen kicseréli ezt az elosztó táblát?
Miért is? Ez mennyire szoftver? Fél világ így működik, belemehetünk. Ha én egy rendes eszközön letiltom, akkor fizikailag nem lesz köze, csak ne net felől kelljen konfigurálni, mint az átlag vackokat :-)
Optikát akkor tudod egyszerűen és olcsón behúzni, ha te szereled rá a csatlakozót. Nomostan a linkelt dobozból kell kettő, kell két SFP-modul, amit beledugsz, és amibe majd az optikát dugod (árban alsó hangon is a linkelt médiakonverterhez hasonló), utána az SFP-modulnak megfelelő csatlakozóval kell szerelni a behúzott optikai kábelt, és máris megoldva a dolog. Persze ha végig van akkora hely a behúzáshoz, hogy a szerelt optikát végig lehet szuszakolni, akkor az is megoldás, hogy alaposan és pontosan megméred, milyen hosszú kábel kell, ráhagsz kb. 2 métert(!!!), és ezzel foglalkozó céggel megcsináltatod a kábelt.
Nálam ezek az okosotthonos cuccok külön SSID-n vannak, szűkített (van, aminek semmilyen) internetes eléréssel, és ennyi.
Ja, a tetszőleges okostelefonod, vagy épp a böngésződ, amiben a fórumot használod is mehetnek a szemétbe azon az alapon, hogy túl sok adatot gyűjtenek...
"Aki ismeri a sonoff cuccokat, ehhez muszáj app-ot/wifi-t használni ? ... A cél az lenne, hogy veszek pár RF távirányítót, és nem engedem fel a wifi hálóra."
"30-40 éve mért fővezetéknek a 10 mm2-es alumínium volt a divat"
Thanks én ezt nem tudtam (98-s házunkban csak 6-st használtak), attól voltam rosszul, amikor azt láttam, hogy lakáson belül is alu körök mennek az összekötőbe (+ az elégésük milyen szépen láccik).
Akkor a 0-ik feladat, hogy meg kell nézni az óra kismegszakító teljesítményt + bejövő átmérőt (is).
Sajnos az van, hogy ez így nem jó. Ideális esetben az egészet ki kell dobni (elosztót, a kínai FI relét, az alu vezetékeket, mindent). Jelen állapotában tűzveszélyes ez a szerelés, egy kis alupaszta nem fogja megoldani a problémákat sajnos. Szakember kell neked és egy komoly felújítás, hacsak nem akarsz egyszer arra eszmélni, hogy ég a kecó.
Ha jól emlékszem azt írtad, hogy csatornában lehet csak vezetékezni, ez viszont pontosan az a része a sztorinak, amit te is meg tudsz oldani. Venni kell pár tekercs rézkábelt meg öntapadós csatornát és végig kell vezetékezni a lakást. Villanyszerelőt 2x kell hívni: első körben amikor megbeszélitek ezt a vezetékelést, utána pedig amikor beköt mindent. (a lényeg, hogy a lassabb, unalmasabb munkát megcsinálod, neki csak kötni kell) Mégegy tanács: Schneider-nél olcsóbb kismegszakítót / FI relét ne tegyél fel. Ami most van a dobozban az kuka.
Van egy olyan érzésem, hogy rettenetesen elbeszélünk egymás mellett.
Nincs sonoff cuccom, semmilyen. Viszont most kellene egy. De nem kell WiFi, csak a rádiós része érdekel. Egyetlen 230-as áramkört kellene kapcsolnom távirányítóval, ennyi a feladat. A sonoff viszonylag kiterjedt rendszer, többféle távirányítóval, van kalapsín adapter hozzá, stb. A kérdésem csak és kizárólag arra vonatkozott, hogy WiFi/app nélkül lehet-e installálni és használni (kaptam rá választ másik topicban, lehet)
Köszönöm, két villanyszerelő után kissé szkeptikus vagyok.Az egyik esetben fí felét szerettem volna szeretetük, az meg is történt, de a próba során alapból leváltott, így beszerelve maradt bekötetlenül, azzal, hogy valamelyik körnél szivárgás van. Gondolom, annyit azért lehetett volna tenni, hogy a kismegszakítók kapcsolgatásával a kérdéses fogyasztói kör megtalálható lett volna - most nincs fí relé és nem volt olcsó a kiszállás - na, hát ezért kókányolok én kínomban. Mást meg nem ismerek!
Ja és a kérdésre még mindig az van, ami a sztori elején. A Digi oda húzza, ahova kéred, mellékesen toldható és szerelhető Digin kívül is, ha úgy adja. Jól érezheted magad, persze ha korlátozva érzed magad, akkor nem biztos, hogy műszaki probléma.
"Lehetne olyan router is ami eleve optikai úton osztja szanaszét,"
Akad ilyen, ráadásul már ezer éve megalkották a marketingesek a fogalmat, hogy FTTD azaz Fiber To Teh Desk. Akkor is röhögtem, most meg már csak határeset. Mondjuk egy etherneten milyen jelveszteség lenne? Vagy GPON után a digitális TVvel (de még előtte is). Másrészt olyanba már futottunk bele, hogy GPONból túl erős a jel és azt nem szereti a tuner....
Igazából mindegyiket meg lehet oldani, aztán valamit majd használnak. De nagy teremben miért nem jó szintén az UTP? Nehezebben töri össze a júzer?
Magyarul ez a fajta optikai szétmókolás nem működik otthon, nehogy jól érezzük magunkat és maradjon csak meg a jelveszteség, fizikai korlátozás?
Tv jelre nem is gondoltam de miért ne mehetne az is. Lehetne olyan router is ami eleve optikai úton osztja szanaszét, majd a szobában van 1 falidugasz amiből gigabites utp és wifi esik ki. Vagy nagy teremben akár több is. Vannak helyek ahol ohne wifi ugyebár.
"teljesen felesleges odahívnod valakit, aki átkábelezi a lakásodat, ha nem azzal kezdi a műveletet, hogy megpróbálja az alanyi jogon járó 32 A-t új gerincvezetéken behozni neked egy új elosztó táblába"
30-40 éve mért fővezetéknek a 10 mm2-es alumínium volt a divat, az nagyon sokat kibír (akkori szabvány szerint 63 A!). Jobb a réz, az biztos, de az alu azért ezt a teljesen felesleges jelzőt egyáltalán nem érdemli ki.
Ez egy media konverter, de amint látom, nincs benne az optikát fogadó SFP modul. Az újabb 5eFt még. Ráadásul rendszerint párban kellenek ezek az eszközök :) Aztán:
Nem tudom, ki a szolgáltató, aki behozza az optikát, de pl. a Digi az optika végére SC/APC típusú optikai fejet tesz. Az SFP modul rendszerint LC/PC fejet fogad, tehát átalakító is kell. Aztán:
A Digi 1310nm-es hullámhosszon küldi az internet jelet az optikán, a tv jelet pedig 1550nm-en. Az SFP modul rendszerint ebből az egyiket tudja, most hirtelen nem tudom, létezik e ezekből egyszálas ilyen tudással.
Jelen. Amúgy de, kb. két fillért, mert nagyobb távra kb. olcsóbb, mint a réz. Csak a két végére még modul is kellene, meg itt is akadnak ilyen-olyan szabványok, szóval mégsem lesz olyan olcsó. Sok helyen gyártanak méretre, vagy akadnak 5-10-20-X méterek készre gyártva. Ha kell 87 méter, akkor több helyen is megoldják.
Van ebből több portos is meg mindenféle, de egyelőre családi háznál nem jellemző.
Ati! Múltkor kérdezted, talán ezen a topicon, hogy a kábelt miképp vezetem át. A koaxra nincs tippem, ahogy sikerül.
Viszont most leltem meg ezt a cuccot. Személyesen még nem ismerem, de az optikai drótot ugye plafonsarokban, falsarokban simán át lehet vinni szobából szobába.
Esetleg valaki ismeri ezeket jobban, talán működnek úgy, hogy minden szobában (vagy pl. messzeb levő garázsban, vagy akárhol) van egy ilyen és az adot helyiségben-emeleten erről osztódik szét. Kb mint a minden szobában Firelé és kismegszak esete, akár melléjük behúzva is el tudom képzelni, a csatornában behúzva, hisz optikai madzag nem fém, nem vezet, nem ráz, nem földhurkozik. Viszont a routernél is kellene egy sokcsatlakozós "hub" na arra nincs ötletem és router után még ilyenből is többet feltenni háááááát.... Ha valaki nem akar mindent lewifizni, vagy nem működik ott, vagy a nagyobb távolság esetleg sok zöld növény árnyékolná a wifit. Vagy bármiért is.
Valaki másnak esetleg van ezekkel esetleg tapasztalata?
Az optikai madzagot kábeltv szerelőkkel lehet talán méretre lemaszekoltatni, nyilván ez se 2 fillér.
(70-ért valszeg egy - 1-2 órás meló keretében - bejövő óracsere és első elosztó tábla között cserélnék a gerinc vezetéket, ha nincs más extra probléma (pl van elég kapacitás a bejövőn is az óráig).
A szolgáltató esetleges kekeckedése "új kör" lesz.
Nálad is hasonló a probléma:
- van egy 30-40 évvel ezelőtt(re) tervezett rendszered, ami valszeg megfelelt az akkori kor átlag műszaki színvonalának (mondjuk mosógép, hűtő, mint nagyfogyasztók és nem szobánként 1 db villanyradiátor)
- ez a hálózatod - az új, nagy áramfelvételű fogyasztók megjelenésével - mára már teljesen elavultnak tekinthető és a képek alapján olvad is lefelé (kb szó szerint)
- teljesen felesleges odahívnod valakit, aki átkábelezi a lakásodat, ha nem azzal kezdi a műveletet, hogy megpróbálja az alanyi jogon járó 32 A-t új gerincvezetéken behozni neked egy új elosztó táblába.
- ennek kellene lennie az első lépésnek, és utána jöhetne az, hogy vagy full vezetékcsere, vagy kiépítteted a megfelelő terhelhetőségű köröket az új nagyfogyasztók felé.
(- Az órás részhez regisztrált szerelő kell, az órától befelé már jó a sima is, de ezt szerintem írták az elmúlt 500 (?) hsz-ban)
Én ebbe az irányba indulnék el, illetve nem macerálnék olyat, amit nem tanultam vagy nem volt szakirányban sem.
Nagyon sok, sok mindenre alkalmas eszközöm van, de eszembe sem jut, hogy egy kazánt, gázbojlert vagy akár a csőhálózatot elkezdjem fabrikálni velük.
Ha most sikeresen kicseréled az összekötőket, akkor csak egy picit időt nyersz, végleges megoldást nem.
Ha meg komplett elmegy az áram a lakásban, akkor azonnal fogsz hívni valakit és az biztosan jobban lehúz, mert az sos dolog mindig feláras.
Ha család van elvileg kérhetsz 50%-s családtámogatást is, de ne várj nagy rajongást, amikor feldobod nekik az ötletet.)
Köszi. Megvárom még, hátha van valakinek friss tapasztalata vele :)
(garázsban kellene egy elszívót indítani, finoman szólva sem megbízható ott a WiFi, szóval nem csak arról van szó, hogy nem akarok a nagyfalnak adatokat küldeni :)
Őszinte leszek, nem most volt már hogy telepítettem és 100%-ig nem vagyok biztos benne, de úgy rémlik hogy az RF beállításhoz nem kellett wifi. Nekem mondjuk lóg a neten, hadd lopják a kínaiak az adataimat :-)
Ami biztos hogy wifi nélkül megy konfig után, legrosszabb esetben egy telós Wifi AP-ről belövöd, aztán lekapcsolod az AP-t és kész.
Te vagy a röhögőgörcs generátor az Index fórumain. Amikor a másfél milliós villanyszerelésnél a szelektivitás szükségtelenségét hirdeted azzal, hogy akkor megspórol 15 ezer forintot.
Az érintezők tananyagában meg benne van, hogy a felülettől elég kevéssé függ a jósága. Persze, aki nem olvas szakmai anyagokat...
Ezt a "kolléga 70 ezerért cserélné" kitételt nem értem, mire van vonatkoztatva, a lakásra kértem rézre cserét, a teljes rendberakással (és csak kábelcstornázva oldható amúgyis meg - sokfelé vb fal, már teljes beépített bútorok) tett árajánlat többszázezres volt és bevallom, a lakásban már csak lakni szeretnénk, egy ilyen felújításszerű - volumenű munkálat sok nekünk, mégha anyagilag meg is tudnánk oldani. Végszóként: síncsere hogy történik? Mert e!megyek holnap egy elektromos szaküzletbe megnézni egy dobozt, pasztát venni, de a ti tanácsaitok sokat segíítettek, köszönöm!
Az a réz sín is csak azért nem olvadt el mert magasabb az olvadáspontja mint a műanyag wagonak.
Meggyőződésem hogy nem a wago a hibás a rendszerben, hanem a szakszerűtlen szerelés és a nagy terhelés. Oda szakember kell aki rendberakja szépen az egészet.
Hát hogy ebből a szarkupacból miért a wago lett bűnösnek kikiáltva az rejtély. Ideiglenesen megpróbálhatod a síncserét, de leginkább hívj szakembert mert ez úgy ahogy van egy rémálom, ebből nagyobb baj lesz.
Érdekes lenne tudni, hogy a felső réz sínen látható égésnek nincs-e köze a mostani balhéhoz (vagy az egy régebbi ügy), de ezt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni ;)
A képen látható szakmai hibák:
- alumínium vezetékek vannak kötve réz bekötési pontokba (amibe kizárólag réz vezetékek mehetnének) ez nem maradhat így, ezt a képet előre küldd el a kihívott villanyszerelőnek, ő tudni fogja, hogy milyen anyagokat hozzon magával (talán elég lesz egy marék WAGO és egy liter alu paszta :)
- ugyanabba a bekötési pontba nem mehet tömör és flexibilis vezeték. A tömör eret át kellene költöztetni egy másik tömör mellé (de réz aluval sehol nem érintkezhet!). Persze az lenne a legjobb, ha valamennyi vezetéknek külön salyát juk jutna.
"nem vállalhatok szakérteélem nélkül egy dobozcserét!"
Ezért is kérdeztem Bicajostól, hogy a hiba megjelenése előtt nem lett-e üzembe helyezve valami új nagy áramfogyasztású készülék. Mert ha egy kötés két évig hibátlanul működik, majd hirtelen megolvad, akkor annak többnyire valami külső oka van.
Köszönöm Urak a gyors és alapos válaszokat, amikre emlékszem, reagálok: Mindkét alu vezeték részben olvadtnak tűnt, a wago volt lecsepegősen olvadt (lefelé volt cseppalakú, persze, le nem csepegett), a rézvezeték kb. 5 cm hosszú, az alupasztáról sose hallottam, a korábban itt szerelő villanyász biztosan nem használta, semmi nyomát nem látom -igen, a fotót utólag nem tudom megcsinálni, akkor nem is gondoltam rá, százzal vert a szívem, izzadtam, nem szeretek a villannyal játszani, különösen mióta egy originál kinai kiskompresszor főkapcsolója fordítva volt bekötve és a volt (vélt) betápot kivéve, vigan megrázott- na, mostmár mindig lecsapom a villanyórát (nem szószerint kell érteni :-) ), szóval, óvatos vagyok, de Wago helyett mostmár inkább külön csokikat fogok fasználni, de a nagyobb problémám, hogy csak egy szabad hely van a wagóból kivezetett kábelnek, azért akarnék többhelyes 0 sínt felrakni. A szétolvadt wago kb 2-3 éves volt és mindhárom csatlakozója meg volt feketedve, oxidálódva, szét kellett tördelni a vezetékek kiszabadításához,egymás mellett ment be a két alu és a szélsőből ki a réz. Használ az, ha két szélen a két alu és középen a megnövelt réz?De továbbra is a 0 sín csere izgat! Itt van néhány kép, a 0 sínen az üres hely régebbi, akkor szerelt "sercegő zaj" miatt egy szerelő.Ki lehet azt a szerencsétlen sínt cserélni?Nagyobbra? bocsánat, ha nem minden kérdésetekre válaszoltam, oda-vissza ugráltam a fórum és a válaszoldal között, lehet, kimaradt valami, remélem a képek még most is mutatnak nektek valamit. Hoppá, előszedtem a kismegszakítókon található fogyasztók táblázatát - párom javasolta, hogy csináljunk!! - és ott látom, hogy a két kismegszakító, amelyik a Konyha és a Konyha-tűzhely fogyasztókat látja el, valszeg a két érintett alu kivezetése bocs ez hülyeség, akkor rövidzár lenne, ha a kismegszakítőkból kijövő vezetékek lennének a wagóba kötve - de akkor is annak vélem. Majd, ha párom harcképes lesz, lekapcsolgatom felváltv a két kismegszakítót és meglátjuk, mi mire reagál a táblázatban - elég prcíznek vélem a táblázatot.Itt vannak a képek és nagyon köszönöm a válaszokat, síncsere azért csak csak izgat, nem vállalhatok szakérteélem nélkül egy dobozcserét! Véleményetek szerint, a szükségjavítás elvégzése után várjak szerelőre, hogy "szétossza" a fogyasztókat, vagy hagyjam nyugodtan? Most arra jutottunk a párommal, hogy a sütő és a felmérés után berakott indukciós főző együttes használata terhelte túl, azokat biztosan külöbkötöm, ha a síncserét meg tudom oldani! Üdvözlettel - bicajos
úgy, hogy ezt az összeszorított fém-fém érintkező felületet sem levegő, sem pára, sem nedvesség soha többé nem képes megközelíteni"
Jól megfogalmaztad mi a pasztázás célja.
Bár elméleti világodban működik a tökéletes elzárás, a gyakorlatban azért csak közékúszik az a rohadék. Láttál-é már UTÓLAG eloxidálódott elektromos kötést? Szemes saru, rugalmas rögzítés ellenére is van szép számmal. Annak mi az oka?
De hagyjuk a picsába egyébként, megint fingfűrészelünk egy olyan szaron hogy betartsuk-e az olcsó és egyszerű technológiát, hihetetlen energiád van erre.
Csak érdekességképp: ismerős nemrég szólt, hogy valami serceg az elosztóban. 2008-ban csináltam a belső hálózatot, a mért fővezeték (2,5 mm2 alu) cseréje hamarosanra be volt tervezve. Mostanáig nem sikerült, a 2,5 mm2 alut akkor pasztával összewagóztam, mostanra a wago elolvadta magát. Pasztástól. Ja, közben klímát is rakatott fel az ösmerős...
"Nem attól ég szarrá hogy egy hétvégéig nem volt rajta paszta, hanem attól hogy évekig."
Ezt részletezhetnéd egy picit, mielőtt arra gondolnék, hogy fizikából fel voltál mentve már az óvodában is: én elkezdek egy mondatot, te pedig befejezed.
Tehát:
A megcsiszolt alumínium vezezték bedugásakor a WAGO rugóereje az áramvezetéshez elég nagy felülten egymáshoz szorítja a fémtiszta alumíniumot a WAGO rozsdamentes acéljával, úgy, hogy ezt az összeszorított fém-fém érintkező felületet sem levegő, sem pára, sem nedvesség soha többé nem képes megközelíteni. Ezen a részen az alumínium a későbbiek során úgy képes oxidálódni, hogy....
... és ezt a mondatot fejezd légy szíves be értelmes, logikus szavakkal úgy, hogy hogy ne kapjak röhőgőgörcsöt.
"Aki azon lamentál hogy ki lehet-e cigánykodni egy kis spórolás okán az ne szereljen inkább villanyt szerintem."
Egyetértek.
"A technológiát betarta örök élet a wago az aluval."
Egyetértek.
Tehát ha valakinek van otthon wagója, de nincs alu pasztája és ott áll a családja a tök sötétben az egyre hidegebb házban, annak te azt javaslod, hogy várjon a sötétben vacogó családjával, amíg holnap (vagy pl egy karácsonyi hosszú hétvége után) újra kinyitnak a műszaki boltok és beszerezheti az alu pasztát? Rólad el is hinném, hogy azzzal riogatnád szerencsétlent, hogy ha paszta nélkül teszi fel az új wagót, akkor egészen biztos, hogy le fog égni a háza... fogalmad sincs a való világról csak játszod az agyad a kérdező kárára.
Az alu paszta a technológia része. Filléres dolog ráadásul. Aki azon lamentál hogy ki lehet-e cigánykodni egy kis spórolás okán az ne szereljen inkább villanyt szerintem. A technológiát betarta örök élet a wago az aluval.
"egy tömör, talán másfeles rézvezeték a doboz felső részén található, csokiszerű csatlakozó sínbe csavarozva"
Ezen csokiszerű izé és a wago között kb milyen hosszú a vékony réz vezeték szakasz? Úgy értem két centi vagy húsz centi?
Ez a wago két napja lett oda betéve, vagy húsz éve?
Ezen a wgo-n sok éve nagy áram folyik, vagy tegnap dugtad be először az új hősugárzódat?
Utólag már hiába mondom, hogy mielőtt bármit megváltoztatnál, fényképezd le a helyszínt minél több szögből, mert aki már látott sok meghibásodást, az nagyon sok dolgot meg tud állapítani egy képről, a te elmondásodból meg többnyire csak találgatni lehet. Amúgy talán még most is segítség lehet egy pár kép.
"nem akarok vakon nekiugrani, nehogy áram nélkül maradjon a lakás, villanyszerelő meg több hétre vállal"
Ha az alumínium vezeték felületéről lekapartad/lecsiszoltad a (kb tized milliliméter vastag és láthatalan) oxid réteget a bedugás előtt, akkor az új WAGO valószínleg kb száz évig jól fog működni (szerintem akkor is, ha nincs benne alu paszta). Ha nem kapartad meg, akkor csak a Jóisten tudja, hogy mennyire megbízható az érintkezés az alu vezeték és a wago között.
Tehát szerintem:
- régen megblankolt alu vezetékvég, ha úgy dugod be a wgóba, hogy nincs megcsiszolva = kb 75 % hogy soha nem lesz baj, 25 %, hogy egyszer baj lesz az oxidált vezeték miatt
- ha alu vezetéket úgy dugsz be a wgóba, hogy előtte megcsiszolod, de nincs kéznél alu paszta = 99% hogy soha nem lesz baj (ha a kötés nem mozog/rezeg)
- ha alu vezetéket úgy dugsz be a wgóba, hogy előtte megcsiszolod és még alu pasztát is nyomsz bele = 99,9 % hogy soha nem lesz baj
Először is kéne tudni, hogy a wagó melyik része volt megégve, és esetleg melyik vezetéken olvadt el a szigetelés. Ha a sinre menő réznél, akkor vastagabb réz, és rendesen visszahúzott wagó a megoldás. Ha valamelyik vagy mindkét alunál, akkor az alut megtisztítani, (esetleg lecsípni az égett részt ha van még vezeték) és a továbbiakban wagópasztával szerelni.
Üdv, a lakásomban kellemetlen, égett szagot éreztem - nem főzés, nem dohányzás - és aránylag rövid idő alatt a kismegszakítók (bejövő vezetékek) dobozára terelődött a gyanú, létra elő, doboz körbetapogatva, meleg a jobboldalon a felső oldal. Lecsavarozva a doboz burkolatot, azonnal szemetszúrt egy megpörkölődött Wago hármas, alaposan meg is olvadva, amibe két MM alu fal volt bevezetve, és kifelé egy tömör, talán másfeles rézvezeték a doboz felső részén található, csokiszerű csatlakozó sínbe csavarozva. Persze az óránál azonnal lekapcsoltam a bejövő feszültséget, kerestem egy 3-as Wagot, lecsapós rögzítéssel volt csak , beszereltem és most kérdezek. Mi a fenétől olvadt el a Wago, elég-e, ha vastagabb rézvezetéket használok, persze, gondolom, ki kellene cserélni a már hiányos csokiszerű csatlakozót is. Na, itt vagyok megfogva, mit kell vennem és a nullavezető sínre
könnyen fel tudom-e csvarozni, mert azért nem akarok vakon nekiugrani, nehogy áram nélkül maradjon a lakás, villanyszerelő meg több hétre vállal.
Nem nézi le és sok mást sem. Tök jó arc, csak a burkolók sokat pofáztak bele a dolgába, holott elég jól értelmezhető magyarázatok adott mindenfélére.
Amúgy össze is vesztek a posztja alatt, hogy a gép az nem megSZÁRAD hanem KÖT (:-
Tanulmány meg szerintem legyen fordítva, hozzunk valamit, de már csak analógia mentén is valószínű tünetmentes fertőzöttek 100millió kaptak oltást és mégsem nézett ki gyilkosságnak. Meg ezt célzottan pár ezres csoportokon is csinálták elég rendes követéssel, különböző fázisokban. Idehaza tavasszal a Semmelweis csapata írt róla egy tájékoztató csikket, akkor még emlegették, hogy egyelőre nehéz utókövetni. Na, azóta már bőven lehet, mert minta az van.
Miért érzem azt, hogy ez a kedves úr, lenézi a burkoló szakmát? Úgy nyilatkozik, mintha a burkoláshoz ennyit kéne mindössze érteni. Pedig az UV fényes megkötés forszírozását a tájékoztató tartalmazza, azaz felhasználói, "háziasszonyi" szintű kérdést feszeget.
De ha lesz időd, túrjál olyat is, ami ennek az ellenkezőjét állítja, (nem a burkolásra gondolok) mert abból is van bőven. Nem véletlenül nem egyeznek az álláspontok szakmai körökben sem.
Ebben a témában itt a napi megmondás, de túrhatok leírást a Boston Memorial csapatától vagy Pasteurtől is, csak az kicsit nehezebb anyag, nekem is nehéz mindig előkapni mert nem kedvenceltem el, viszont általában tökre nem érdekel senkit:
"Ha a meglévő UTP mellé behúzol egy 2x0,75-öt a zárnak, akkor az vélhetően bármire meg fog felelni"
Tipp: ha utólag már nincs lehetőség ilyesmire és kevés az energia az UTP érpár túlsó végén, akkor lehet csinálni ezeket is:
- a mágneszár érpárára annyival magasabb feszültséget teszünk, hogy üzemelés közben a drót túlsó végin pont meglegyen a kb 12 volt (pl a leggyakrabban használt riasztóberendezés tápegység transzformátorok kb 16 voltosak)
- az UTP érpárra bent a lakásban 15-50V egyenfeszültséget teszünk, amit a kapuban egy DC-DC konverterrel visszaalakítunk a kívánt feszültségre (de egyenfeszültség esetén a mágnes-zár nem fog zúgni, csak halkan kattanni, nagyon sokan viszont a zúgásra várnak és addig nem is próbálnak ajtót nyitni)
"bár vannak olyan kaputelefonok, amik kimondottan ellenjavallják a csavart érpárt a videohoz."
Tudnál erre példát mondani? Mert a csavart/sodort érpár aszimmetrikus video jel esetén semmivel sem nem rosszabb, szimmetrikus jel esetén meg éppenhogy százszor jobb, mint a csavaratlan párhuzamos érpár.
Ha a meglévő UTP mellé behúzol egy 2x0,75-öt a zárnak, akkor az vélhetően bármire meg fog felelni, bár vannak olyan kaputelefonok, amik kimondottan ellenjavallják a csavart érpárt a videohoz.
Szóval összességében nehéz ezt így megmondani, mindenképpen a kívánt kaputelefonból kell kiindulni.
Nem reklámozom a Futurát, csak azzal molyolok mostanában, az összesen egy kéteres busszal csatlakozik a központhoz és a monitorok is ugyanígy, kéteres busszal vannak bekötve, ha nagyon gondos akarsz lenni, akkor megduplázod (nyilván a távolság is játszik, a szükséges adatok az install manualban mindig meg vannak adva) és akkor az UTP-ből 4 eret használsz el, tehát ha a 250mA nem elég a zárnak, még akkor is marad 4 ered a bármire.
"mit érdemes behúzni a kapuhoz, hogy mindennel is kompatibilis legyenn?"
- létezik olyan rendszer, ahol a beltéri egységeket (részben) külön-külön kell rákötni a kültérire, itt lehet, hogy kevés lenne az UTP kábel 8 ere.
- létezik annyira nagy lakás/kapu távolság, ahol az UTP kábel ere túl vékony a mágnes-zár energiaellátásához
- létezik olyan rendszer, ahol a gyár a video jel számára koaxiális kábelt ír elő bizonyos távolság felett (két beltéri esetén akár két koax kábel is kellhet)
- talán létezik olyan is, aminél a kapuba muszáj kivimnni a 230 voltot is
...tehát ne akarj olyan kábelezést csinálni, ami mindenre IS jó :)
inkább vezess ki a kapuhoz egy jó vastag csövet, kellemesen lágy ívű kanyarokkal, hogy akár utólag is könnyű legyen akármit is behúzni oda.
Bármily furcsának hangzik, az egyszerűbb rendszert bonyolultabb felszerelni, ami egy magának barkácsoló laikusnál nem mindegy. A wifis-okostelefonos kaputelefon rendszereknél kevesebb az elcseszési lehetőség :)
Tehát neked egy ilyen megoldás kell:
- egylakásos VIDEO kaputelefon rendszer
- két beltéri egységgel
- vezetékes
- kapunyitási lehetőséggel
Megjegyzések:
- nagyon sok "egy beltéri egységes" rendszerhez tud adni a bolt második (sőt, olykor harmadik/negyedik) beltérit is, csak kérni kell
- sok rendszernél a beltéri egységek egymást is tudják hívni (intercom), ezt egyes családok rendszeresen használják is
- léteznek olyan kaputelefon rendszerek is, ahol a kinti kamera vieo jelét "el lehet csípni" és rátenni egy tévére is, vagy akár az egész lakás antenna hálózatára, mint egy plusz TV adót
- én nem vennék gagyi minőségű kaputelefont, mert ezeknél túlnyomó részben két évenként újat kell felszerelni, ami nem öt perc munka (tipp laikusnak: pl. ennél a cégnél valószínűleg nem tartanak gyanús megbízhatóságú terméket, persze sok más megbízható kerekedő is van)
Egy kisebb motorral sokat játszottam mire valamennyire jó lett. Több kondit megvettem próbára...
Aztán tanácsolták a frekvencia átalakítót. Egy fázisról három fázisra alakít és alacsony fordulaton is nagy nyomatékot ad. A motor szinte az eredeti teljesítményét adja le.
Már bánom, hogy nem így kezdtem, kár volt tökölni a kondikkal.
Arra is fel kell készülni lelkiekben, hogy talán extra motorindító kondenzátorra (és a hozzá szükséges automatikára) is szükség lehet.
És ha ez megvan, akkor meg talán a kismegszakítót fogja lecsapkodni a motor induló árama.
"terhelés nélkűl 6,5 ampert mutat a lakatfogó"
Ezt úgy kell érteni, hogy a papíron 2,2 kilowatt max teljesítményű villanymotorod 1,5 kilowattot fogyaszt olyankor is, amikor csak magában/üresjáratban forog? Én attól félnék, hogy túlmelegszik és leég a motor valamelyik tekercse, ezért hosszasan nem járatnám így.
10 mikrofarad/100 W. Szerintem nem a legkisebb áramra kell menni, hanem arra, hogy a kondenzátoron át táplált két tekercs (delta Steinmetz kapcsolásról beszélve), is ugyanakkora áramot vegyen fel és ugyanakkora feszültség alatt legyen, mint a harmadik, amit közvetlenül a 230-ra kapcsolsz. Elvégre ez 3 egyforma tekercs, nem pedig egy főfázis meg egy segédfázis. Bizonyos tekercselési paraméterek esetén egy konkrét üzemállapotban - áramnál (például a névleges terhelésnél) a motor annyit adna le, mint szimmetrikus három fázisra kapcsolva, ugyanakkor az indítónyomatéka elmarad a három fázissal táplálttól.
Deltában persze általában körülményes tekercsáramot mérni.
- a kamera képét az okostelefonokon szeretnéd látni, vagy elég a saját monitorja a falon?
- azért lesz két beltéri, mert két lakásos a ház (a kapunál is két csengőgomb lesz)?
Egyébként sok kaputelefon a mágnes-zár energiáját nem maga szolgáltatja (üzembiztonsági okokból: pl ha a mágnes-zár zárlatos lesz, attól még a telefon rész továbbra is üzemképes maradjon), ezeknél a zár számára külön tápegység kell.
Felszereltem egy 45 mikros kondenzátort és jol működik most ujbol van egy háromfázisos motor át kell kötni monosra 2,2kW-2800 fordulat 100 mikros kondival probáltam de nem veszi fel a fordulatot majd rá raktam még egy 25 mikrost igy működik terhelés nélkűl 6,5 ampert mutat a lakatfogó . Jó lessz igy néztem már több táblázatot is de nem tudom melyik lenne a jó ahány annyi féle értéket ad a 2,2 kilowatnak. Hogy kell ki számolni hogy jó is legyen?
Rengetegféle kaputelefon-rendszer létezik, én most éppen egy Futurával szórakozom, ahhoz nem kell külön ajtónyitó táp, 12V/250mA-t ki tud adni a kültéri.
Miután rá szerelték a motorra a husdarálot nem indult rá kötöttem egy 25mikros kondit de akkor is csak néha indult most szétszedtem és a 18 mikros kondival működik miután a fék rendszert leszereltem.
- jelenleg bejön a házba a három méretlen fázisvezetőn 32+16+16 amper
- ami jelenleg a következőképen oszlok meg: van 48 "nappali" amper (16+16+16) és 16 amper "éjszakai" áram
a tervezett módosítás után:
- bejön a házba a három fázisvezetőn TOVÁBBRA IS 32+16+16 amper
- ebből lenne TOVÁBBRA IS 48 nappali amper (32+16) és 16 amper éjszakai áram
Az össz amperszám nem változik, tehát hálózatfejlesztési díj: nulla.
Másképpen mondva: a jelenlegi éjszakai 16 amper egybeolvadna/hozzáadódna saját nappali fázisához, ugyanekkor a másik két 16 amperből az egyik megszűnne nappali lenni és ő lenne az éjszakai áram. Tehát a mostani három fázis + ékszakai helyett lenne két fázis + éjszakai.
- a mért fővezetékek (40-40 centi) természetesen újra lesznek cserélve.
Kérdés:
Az áramszolgáltató (ELMŰ) ilyesmit simán engedélyezni szokott, vagy onnan is lehet számítani okoskodásra? (tételezzük fel, hogy a reg. szerelő haver és a villanyóra is bírja a 32 ampert is)
1. Mindenből új kell, csak a mérőt csinálná meg, majd keressek valaki mást a mérő és a lakáselosztó közötti szakaszra, 10mm2-es vezetéket használna.
2. Új tetőtartó kell, jó lehet a régi földelés, de ki kell mérni. Gyakorlatilag kiépítene mindent, és akkor kötné rá az új hálózatot a lakáselosztóra, amikor jön a szolgáltató. 16mm2-es vezetékkel dolgozna.
3. Jó a mostani tetőtartó, csak a csövezést kell cserélni az új óráig, jó lehet a régi földelés, de ki kell mérni. Kiépítené a mért fővezetéket, meg az órához a dolgokat, majd a méretlen vezetéket átforgatná az új órába és mindent készre szerelne. Majd a szolgáltató emberei kicserélnék a méretlen vezetékeket, mikor jönnek plombálni. 16mm2-es vezetékkel dolgozna, de mondta, hogy megfontolandó a 25mm2-es a 30 méteres távolság miatt.
Nem szeretnék külön villanyszerelőt keresgélni. Mind a 3 azt mondta, hogy 1 max 1,5 napos munka az egész.
Nálunk most a mérő és az elosztó 30 centire van egymástól, ebből lenne az, hogy a mérő kikerül a lakásból és nagyjából 30 méternyi kábellel kell összekötni a mérőt a lakáselosztóval.
Nem egyszerűbb úgy megoldani a dolgot, hogy az órától közvetlenül menne a lakáselosztóig a mért vezeték? Miért van szükség a képen látható "első mért főelosztóra"? Csak azért, hogy addig dolgozzon a regisztrált szerelő, utána meg egy másik? Mert ha igen, akkor én szeretném egy szerelővel megoldatni a dolgot, így nem kellene külön emberekkel egyeztetgetni, meg a nagyjából 1-1,5 napos munkára két külön embert összeszedni.
A földelés nekem is eszembe jutott, hogy jobb lenne az új, mert most nem messze van a lakáselosztótól, így gondolom el kellene vezetni az óráig, majd vissza az elosztóba. Ez egy plusz vezeték, vastagabb cső, ami nem biztos, hogy olcsóbb mint egy új szonda közvetlenül az óra alatt.
Ajánlatot még csak az küldött, aki a mért fővezetéket nem vezeti el az elosztó és az óra között, ő tuti kiesett, mert nem szeretnék keresni egy másik szerelőt, aki megcsinálja külön, majd menne az egymásra mutogatás, hogy mi miért nem jó.
Nyilván annak szeretnék fizetni, aki ár érték arányban normálisan megcsinálja, és nem kell egy esetleges kókányolás miatt új szerelőt keresni aki rendbe teszi az előző elcseszett munkáját. Plusz ha nem szükséges értelem szerűen nem bontatnám meg, majd állíttatnám helyre az új tetőt egy tetőssel.
Nem írtad le elkülönítve, hogy melyik szerelő miket mondott, ezek szerint téged nem érdekel, hogy szerintünk melyiket válaszd.
"Az egyik csak a méretlen oldalt csinálná meg ... Az új óra és a lakáselosztó között, nagyjából 30 méter kábel lesz."
A villanyóra utáni főelosztóig a reg.szerelőnek kell elvezetni a vezetéket ("mért fővezeték"), hiszen annak a vezetéknek az egyik vége leplombált területen van. Ha ez a főelosztó marhatávol van a villanyórától, akkor egy marhadrágán dolgozó szakemberrel csináltatsz marhasok munkát margasokpénzért. Ha viszont közvetlenül a villanyóra mellé teszel egy dobozt (ráírod, hogy "főelosztó"), akkor ez a "mért fővezeték" csupán harminc centi hosszú lesz, amit a reg. szerelő fillérekért csinál neked, és az ettől a doboztól továbbmenő hosszú vezetéket már csinálhatja egyszerű (a reg.szerelőnél olcsóbban dolgozó) villanyszerelő is.
"szerinte 10mm2-es réz kábel kellene, a másik kettő szerint 16 vagy 25mm2-es."
A villanyóra és a "főelosztó" nevű doboz közötti vezeték keresztmetszetét a reg. szerelő határozza meg, ami vezeték viszont a főelosztótól tovább megy, azt viszont a te haver villanyszerelőd.
Azt gondolom, hogy az is egy képesség, hogy ha belátom: valamit inkább megpróbálok megcsináltatni szabályosan (?), ahelyett, hogy én összegányolnám (?).
A feladat itt most az, hogy azt találjam meg, aki ezt minőségileg is szépen oldja meg. A pénz - egy bizonyos határig - itt még másodlagos.
Majd cserélik a mérőt, ha akarják mit érdekel az téged?
3. A napelem miatt semmit nem kell piszkálni! Ami jó vételezésre az jó a betáplálsásra is!!!!
Csak nem kell mindenféle regszerelőt és más vészmadarat odahívogatni. Mert abból csak gond lesz, addig okoskodik... hisz pénzt akar. A joga pedig megvan rá regszerelőként, hogy kényszerbe hozzon. Ergo nem kell neki lehetséget adni, ráadásul >> önként.
Már beraktam párszor a mimimum követelményeket, azok továbbra is érvényesek. Rákötheted a napelemet bármilyen régi cuccra, ha megvan a minimum 6 mm2 első mért fővezeték.
Voltak kint nálam reg szerelők: "úgy értettem" hogy ha az elosztótól megy a barkács - tábla csere + új föld, szétválasztás az első elosztón - akkor az "semmi extra".
Ha mondjuk le akarom velük szedetni a fedlapot - nézzék meg ott is a kötéseket + fedlap csere - akkor lehet, hogy az elmü kijárója nem zárja vissza az órát, hanem azt mondja szabványosítsam a mérőhelyet (okt 1-től van valami új előírás), és/vagy húzassam át a vezetéket az elosztó tábláig 10-sre (a 25-s gégecsőben ez kb az impossible feladat lenne).
(Több mint 22 éves az óra, nem tudom mikor akarják cserélni, mert B verziónak felmerült bennem az, hogy a kötéseket + fedlapot az elmüsökkel nézetem meg ekkor)
Egy esetleges hőszigetelés barmolás elkerülése végett kérdem, hogy ez igaz is lehet akár?
(ha olyan kedve van, nem fog visszaplombálni az elmü, pl a 6-s alu kábelekre hivatkozva)
Másik megerősítést meg a napelemmel kapcsolatban kérnék: azt mondták hogy ha ezt szeretném, akkor biztos (?), hogy "szívatni" fog az elmü, új mérőhely a régi mellé - mostani egy terasz felett van - új bejövő vezetékek.
Fali kampó nem szabványos + nincs valami előírt könyök sem a fali csatlakozásnál, és ha az óra a jelenlegi mellé megy - és nincs kedvük az átfűzéshez, rossz a régi nyomvonal, stb - akkor vagy falon kívüli, vagy hőszig végigvágás. (kb az amit beraktál képeket).
Ez is igaz?
Napelem telepítésnél szintén mérőhely átalakítás is ha olyan kedvük van?
Azon is agyalok, hogy megcsináltatom most az egészet (mérőhely), és nyomjanak be mindent a hőszig alá.
Ha nagyon randa, akkor újraszíneztetem az utcafronti síkot, ha van még ilyen szín.
(Ha földkábelt szeretnék a telek sarkába, akkor az időben kb 1 év.)
Nem vagyok regisztrált szerelő + nem ismerem az aktuális előírásokat, azért próbálok infokat gyűjteni.
Lehet alkalmas a méglévő tetőtartó (és csövezés) is, HA belehúzható az ÚJ vezeték. Azaz kellően vastag és átjárható.
A meglévő földelés is lehet, jó de egyszerűbb egy új kiépítése.
---
Egy példa a megmaradó tetőtartó, új mérőhely+elsőmértelosztó+földelésre. A régi fadobozos mérőhelyre+házvezetékezésre egy rövid vezeték köt át ... az új mérőhelyről.
Szóval, kb. minden megoldható, ha ügyesen tárgyalsz.
Célszerű, követni a mintát. - új levezetés a tetőről (ha a régi nem okés) - új mérőhely - fölötte az új első mért főelsztóval (csak egy FI relé plusz egy kismegszakító és kész) - új földelés (ha a régi nem okés)
Így a regisztrált szerelőnek CSAK az új ELSŐ MÉRT FŐELOSZTÓIG van feladata!!! Onnantől minden mást csinálhat a saját mezei villanyos embered...
2x18 modulos, gipszkarton falhoz való (süllyesztett) lakaselosztóból milyet érdemes venni? Eddig a Legrand 137177 volt az egyetlen, amit találtam. Tudtok esteleg mást is ajánlani ebben az árkategóriában ?
Szeretnék tanácsot kérni mérőhely szabványosítással kapcsolatban, mert teljesen összezavartak a szakemberek. 3 regisztrált szerelőt hívtam ki, hogy adjon ajánlatot mérőhely szabványosításra, akiket a közelben ajánlott az alábbi oldal:
Ez azzal járna, hogy az óra kikerülne a lakásból a külső homlokzatra. Eddig mindegyik szerelővel egyetértettünk.
Ezek után jöttek az egymásnak teljesen ellentmondó megoldások.
2 szerelő szerint új tetőtartó kell, 1 szerint jó a mostani is, mert nincs rossz állapotban, csak át kell csövezni az új mérőhöz. Az új tetőtartó miatt meg kellene bontatni a tetőt, majd mikor megtörténik az átállás az új tartóra, akkor a régit elbontatni, és cserepet cserélni, valamint javítani a fóliát.
1 szerint nem jó a pár éve levert földelőszonda, hanem a mérő alá kell egy teljesen új, 2 szerint ki kell mérni, és ha rendben van az ellenállása akkor jó a meglévő is.
Az egyik csak a méretlen oldalt csinálná meg, a mért vezeték kiépítéséhez keressek egy másik szerelőt, mert olyannal nem foglalkozik, a másik kettő mindent megcsinálna.
Aki szerint jó a tetőtartó azt mondta, hogy a meglévő méretlen vezetéket beköti az új helyen a mérőbe, és mikor jönnek plombálni az órát, akkor a szolgáltató emberei cserélik ki. A másik azt mondta, hogy mikor a szolgáltató jön behúzni az új vezetéket és bekötni, akkor neki is ott kell lennie, mert akkor kötné be az elosztóba az új mért vezetéket. A harmadik, aki nem vállalja a mért vezetéket azt mondta, ezt majd egyeztessem azzal aki csinálja a mértet, hogy miként oldja meg.
A vezeték keresztmetszetekben sincs egyetértés. Az új óra és a lakáselosztó között, nagyjából 30 méter kábel lesz. Aki nem építené ki a mért oldalt, szerinte 10mm2-es réz kábel kellene, a másik kettő szerint 16 vagy 25mm2-es.
Tudnátok tanácsot adni, hogy miért mondanak teljesen egymásnak ellentmondó infókat, az elméletileg ugyan azok alapján az előírások alapján dolgozó szerelők?
Bakker, hogy itt még mennyi vén lókötő van! Rég nem jártam erre, gondoltam megnézem már, hogy elhalálozott-e ez a topic, és most látom, hogy éppen csak a Kékkember hibádzik.
Más lesz a véleményed a halálod előtt a gépen, amikor megérted, hogy elkéstél a kurvanagy okosságoddal. Pont ahogy sok-sok hozzád hasonló okostojás faszkalapé is más lett.... de már későn.
Nem értem miért nevezed ezeket és a múltkorit oktató filmnek (videónak). Egy valamire való oktatófilm csapat munka, mint az előbb linkelt fekete fehér film. Lásd a stáblistát az elején...
Ez még rosszabb, mint a pár hónapja tárgyalt videos oktató. Nem szakmailag, hanem kibírhatásilag. Ez is egyszer elhalkul, aztán belebeszél a mikrofonba, parasztos szavakat használ (áramszivárgás), mond egy fél mondatot, majd csavaroz meg feszeget kettőt, és befejezi... Oktatófilmet nem így kell készíteni. Ez a negatív értelmileg minősített amatőrség.