Egy hónapja kaptam pár darab ún. Lunel muskotály vesszőt (feltételezem, hogy a Sárgamuskotályról, azaz Muscat lunelről van szó.) Ez a fajta ugyebár borszőlő hivatalosan, de alkalmas csemegének is?
Rendkívül igéretes fajta. Csemege szőlő volt, de átsorolták borszőlőnek. Szeptember elején nálam már szüretelni kell, mert érett. Nagyon erős vesszőket nevel, a fürtje nagy. A tavalyi év kivételével, jól bírja a szélsőségeket. 18-25 (!) cukorfok között szüretelhető. Az erjesztést elég 2 napig csinálni, így is sötét a bor színe. A bor íze nagyon fűszeres, tömény. Olyan, mint a vermut.
Csemegeszőlőkben nem igazán vagyok otthon, így nem is tudok nyilatkozni róla. Jobban szeretem azokat a fajtákat, amik finom bort adnak!
Mindenkinek a saját gyermeke a legszebb, persze, hogy ők is azt dícsérik. A szőlős könyvek nagyrészét az 1900-as években főleg azok írták, akik akkor az új fajtákat készítették.
A Jubileum 75 és az Ezerfürtű fajtát is nagyon dícsérték, akkoriban azt hiszem még Miklóstelepi akárhányas szám volt a nevük. Nálam nem váltak be.
Az erdeti fajtákat többre becsülöm(piros tramini x ezerjó).
És amúgy mennyire jó fajta ez? A könyvben (88 színes oldal a szőlőfajtákról) nagyon dícsérik. Viszont megfigyeltem, hogy a szocializmusban előállított fajtákat agyon dícsérik, a régebbieket meg porig alázzák. Nyilván elfogultak voltak kicsit:)
Egy régebbi könyvben jó dolgokat olvastam a CS. É. 35 nevezetű csemegeszőlőről. A könyv írása idején még új fajta volt, elnevezés nélkül. Nem tudjátok mi a rendes neve?
Kozma Pál állította elő az Itália és az Irsai Olivér keresztezéséből 1953-ban.
Ha van olyan vessződ amit le tudsz kötözni vízszintesre az alsó dróthoz akkor át tudsz állni idén, de ezt nem tartom valószínűnek mert a legyezőművelésnél általában alacsonyan van a termővessző, ezt lemetszetted 4 szemre, túl rövid. A guyotnál magasabbra kell tenni az alsó drótot mert a fürtök lelógnak a drót alá és nem jó az ha a földre lóg és kapálni is tudni kell alatta. Nekem 75-80 cm az alsó drót (a középső 100-105, a felső 160) így állva tudom a metszést és a zöldmunkát végezni és a kapálógép is elfér alatta.
Nem feltétlen ragaszkodok hozzá érdekelnek a modernebb művelésmódok de sajna már megmetszettem hosszúcsapra 4-5 szemre termőcsaponként+ 2 rügyes ugarcsapra át lehet még állni a Guyot művelésre? vagy már nem?
Megmetszetted már a szőlőt? Ha még nem metszetted meg, állj át Guyot művelésre! Mivel 70 cm a tőtávolságod kb 4-5 szemre tudod elhúzni ami pont megfelelő.
a terhelését nem tudom hogy lenne jó mert a könyvek a termőcsapra 3-5 világos rügyet írnak és azért nem mindegy hogy 3 vagy 5 de arról nem találok információt hogy otelló szőlőnél milyen a rügyek termékenysége mert ugyebár hiába hogyok 5 rügyet úgyis max a felső három hajt ki és ha az alsók is elég termékenyek akkor elég a 3 is és nem kopaszodik fel hamar azért nem egyszerű ez a szőlőmetszés
A szőlőnek teljesen felesleges a gyökereztető hormon. A gyökerek általában a nóduszoknál törnek ki a dugványból, bár előjöhetnek az internódiuszokból is.
Én elkövettem azt a hibát,hogy dugványozás előtt nem tettem vizbe a szőlővesszőket,hanem metszés után gyökereztető hormonba mártottam a tövüket,és ledugtam őket.
Mivel én keveset értek a szőlődugványozéshoz, ezért tőletek várok tanácsot.
Építettem egy fa pergolát , amire szőlőt szeretnék futtatni.
Egy barátomtól kaptam szőlővesszőket ( állítólagos neve: ausztrál vasszőlő, de az aleglényegesebb tulajdonsága, hogy nagyon gyorsan nő és nem kell permetezni ! ).
A vesszők kb 60 cm hosszúak, kb 5 rügykezfeménynel.
1 hete állnak vízben , 2 rügy mélységgel.
Kérdéseim:
- meddig tartsam vízben őket? ( a nem vízben lévő rügyek szépen dagadnak)
- kell-e a vízbe tennem valamit?
- nem hosszú-e a kb 50 cm?
- kell-e iskoláztatni a vesszőket, vagy közvetlen mehet a végleges helyére?
( nyilván többet raknék egy helyre a biztos eredmény miatt)
- ha iskoláztatni kell , csak 1 rügy maradjon a föld felett?
- amikor erakom a végleges helyére , a lyuknak a vessző körüli részét ki kell " iszapolni" ?
A talajlakó gyökértetű vagy filoxéra csak a kötött talajokon fordul elő itt a talajban járatokon közlekedik és a gyökereket sebzi és táplálkozik, az Alföldön is csak a kötött talajokon jelenik meg a nagy szilicium azaz homok talajokon járatai beomlanak és ott nem fordul elő ezek immunis talajok, de a levélfiloxéra talán előfordulhat.
Lassan kihajt a szőlő és véget ér a metszési szezon, de nekem még szükségem lenne (lehetőleg nem kihajtott) vesszőkre a következő csemegeszőlő fajtákból:
Hamburgi muskotály, Esther, Japán Izabella (rózsaszínű), Attila, Afuz Ali, Rizomat, Helikon Szépe, Kósa, Bírókék, Kossuth szőlő, Vaniliai muskotály, Melinda, Guzal kara, Muscat adda + bármelyik magnélküli fajta.
Fajtánként néhány vessző elég lenne. Cserébe sok mindent tudok küldeni. Köszi előre is!
This is from the October issue of Martha Stewart Living (which is pretty all around amazing). I know, I know, I went a little overboard with the photos. I've been sick all week so my productivity happens in spurts and thus it took me two days to make this dessertplenty of buffer photo time. Not quite sure what I was doing there with the star placements, kinda reminds me of the Alaskan state flag??? I was watching the VP debates last night....hmmmm! I swear it was not intentional!
1 1/2 pounds Concord grapes, stems removed ( I used about 2 pints)
3 tablespoons fresh lemon juice
1 cup granulated sugar
salt
1 large egg, lightly beaten
Coarse sanding sugar, for sprinkling
Cr?me Fraîche, for serving
1-Make the dough: Pulse flour, sugar, and salt in a food processor to combine. Add butter, and process until mixture resembles coarse meal, about 10 seconds. With machine running, add ice water in a slow, steady stream until mixture just begins to hold together. Shape dough into 2 disks, wrap each in plastic and refrigerate 1 hour (or up to 2 days).
2-Make the jam: Combine grapes and lemon juice in a medium non-reactive saucepan over high heat. Cook, stirring frequently, until grapes release their juice, about 7 minutes. Strain through a fine sieve, pressing the grapes to release all the juice. There should be about 1 1/2 to 2 cups of juice (discard solids). Return juice to a saucepan over high heat, stir in sugar and a pinch of salt, and bring to a boil. Reduce heat to medium and simmer until the temperature registers 220 degrees F on a candy thermometer. (I didn't have a candy thermometer at first and my jam was too liquid, so later I put it back on and simmered it forever and I think it got way too thick and gooey-oh well). Let mixture cool, stirring occasionally.
3-On a lightly floured work surface, roll out each disk of dough to 1/8" thickness. Transfer 1 round to a baking sheet lined with parchment, and fit the other into a 9 1/2" tart pan with a removable bottom. Trim edges flush with tart pan. Freeze both until firm, about 15 minutes.
4-Using the wide base of two pastry tips (one 3/4" in diameter and one 1") cut clusters of holes in the dough on baking sheet to create a bunch of grapes. Using a paring knife, cut a stem at the top. Freeze until firm. (I modified the cutout design to create my Alaska tribute, haha)
5-Preheat oven to 375?. Spread 1 cup jam over the dough in tart pan. Brush top edge of dough with egg. Slide remaining dough round one top, centering the design. Press edges to seal, and trim excess dough. Brush top with egg, then sprinkle with sanding sugar. Refrigerate 30 minutes.
6-Bake tart for 15 minutes, then gently tap pan on counter to release air bubbles. Return to oven, and until golden brown and bubbling, 15 to 20 minutes. Transfer to a wire rack, and let cool. Unmold, and transfer to platter. Serve with a dollop of cr?me fraîche!
tidbits that tantalizeThey've Got the Good Stuff...
Are you a Teetotaler? If so, you may already experience many health benefits from your daily brew. Tea has been shown to calm the nerves, lower cholesterol, and promote digestion. It's also simply a great way to relax and let your mind wander a bit.
But, what about the well-known health benefits of red wine. Are you missing out?
If you avoid all alcohol you may indeed be missing out on the significant benefits of red wine. The key component in red wine that promotes health is resveratrol. Grapes produce resveratrol to fight against bacteria and fungi, and it's found in heavy concentration in the skin of grapes.
Resveratrol has been shown to protect against cardiovascular disease, promote flexibility of the arteries, fight against cancer, and possibly extend our lifespan. But, there is that Teetotaler thing...
Great news - Concord grape juice works too.
Several studies indicate red and purple grape juices may have the same health benefits as red wine, without the alcohol. This is terrific news. Teetotalers can now be every bit as healthy as red wine drinkers. The same resveratrol that enhances the health properties of red wine is found in grape juice. Now, just add a little dark chocolate and you'll be both healthy and content.
This morning, after bounding out of bed and doing my daily chores, I decided to use some of the grapes I picked up yesterday. Concord Grapes are one of my favorites!
I love the purply-blue skins on the Concords. I also have a lot of fantastic memories of going to Lake Erie vineyards and orchards as a youngster .My parents would take us to pick bunches of the sugary treats fresh from the vines. If I close my eyes and breathe in deeply, I can smell the luscious seasonal bunches! We usually picked a bushel or two of Cortland Apples first, then we would head to the vineyards. We were handed sharp clippers to make short work of snipping bunches into our waiting baskets. We would fill the baskets as full as possible, then set them on a huge scale to be weighed .Oh, what memories!
So, in honor of my childhood memories, I created four quart-sized jars of grape pie filling .. And baked a fresh crumb-topped grape pie. I cannot wait to taste the pie as I added a few litle extras into both the pie as well as the topping.
Memories .the stuff we are made of Memories are so fabulous so long as they dont trip us up!
Reggel megjelentek a tegnap koraeste küldött leveleid, hajnali 1 és hajnali 1:05 perces idővel:) Gyanítom, hogy a Magyar Posta a levelező szerverén mennek át az e-mailok, ezért ilyen lassan kapom meg:D Nagyából kihámoztam mire lenne szükséged, amim van abból küldök, délután megyek a birtokra. Belgrádi magvatlan sajna elfogyott, egy évet várnod kell, a Hamburgi ma derül ki van-e még. Pölöskei Muskotályt asszem még tudok hozni, de nem 100%.
Először március 21-én írtam az agazdag@freemail.hu-ra, de nem válaszoltál. Aztán ma este küldtem 2 e-mailt az agazdag@gylcomp.hu-ra, az egyiket 18:26-kor, a másikat 18:49-kor. Ezek szerint egyiket se kaptad meg? Nekem nem küldte vissza egyiket se, szóval elvileg elmentek.
gergerg csak a legismertebbeket neveztem meg. Legalább is felénk ezek mindenhol voltak, sőt vannak is. Ha valakinek Noah vessző kell, tudok küldeni egy kamionnal is a szomszédomtól:) Bár manapság inkább írtópapával művelik a noaht.
Azért ne kenődj el, nálam is vannak sima dugványok a sorban és jól bírják, ez tényleg a filoxéra meglétének mértéktől függ, ami a 90-es évekre szinte teljesen eltünt az országból. Tehát nem kell egyből a legroszabbra gondolni.
Igen valóban, a Bianka rezisztens fajta nem direkttermő, rossz példa volt. Viszont fajhibrid. Az igazi direkttermő, a Noah, az Othello meg az Izabella.
Hetek óta dugványozom a különböző csemegeszőlő vesszőket, erre most derül ki, hogy talán hiába volt az egész. Remek :/ Az oltásaim se sikerültek, a borsót se tudtam elvetni. Nem jól indult ez a tavasz.
A homokos talaj filoxéra rezisztens, ott biztonsággal dugványozhatók a szőlővesszők, nálunk az agyagos Zalában már nem biztonságos. Ha jó termést akarsz, akkor mindenképp jobb az oltás egy igénytelen rezisztens direktermő fajtába. Megmaradni megmarad a dugványozott tő, de a víz és tápanyag ellátása a jó gyökeresedő fajtáknak sokkal jobb. Ez fajtafüggő.
A hazai szőlészetek filoxéra utáni megújításában jelentős szerepet játszottak olyan világhírű mezőgazdasági tudósaink mint például Mathiász János, akinek egy régelfeledett nemesítésére fáj a fogam a Mathiász Jánosné muskotályra! A gyökeres alanyaim már várva várják a nemes csapokat.
A válasz egyszerű! Minden szőlő dugványozható, viszont nem mindegyik alkalmas megfelelő gyökérzet kialakítására. Erre az úgynevezett direkttermők alkalmasak. (Pl. Bianka) A gyökérképződés nem is lenne akkora baj, mint az, hogy a XIX. század elején Amerikából a korabeli gyűjtők erős növekedésük és tetszetős lombozatuk miatt számos direkttermőt hoztak be Európába. E szállítmányokkal érkezhetett a kontinensre a lisztharmat, a peronoszpóra és a gyökér ellensége a FILOXÉRA! Gyakorlatilag pusztulásnak indult az egész Európai értékes szőlőállomány! Ekkor jött kényszerűen "divatba" a filoxéra által nem fenyegetett alanyokba történő oltás. Az oltványok alanya, jó gyökérképző ellenálló fajta.
Ja, ja. A káliumhidrogénkarbonátot csak kis mennyiségű sav csökkentésre használjuk. Maximum egy g-ig. Mondják, hogy ez a finom beállítás. A kettős sós savtompítás lényege, hogy a kálcium-malát-tartarát kettős só a magasabb pH tartományban válik ki. Ha csak simán belekeverem a szénsavas meszet a borba, jórészt a kálcium-tartarát válik ki. Ezért az előre kiszámított mész mennyiséget a bor kb. tíz százalékához kell keverni, amivel meglúgosítom a bort, azaz előállítom a magas pH-jú közeget. Elválasztom az üledéket(szűrés, szeparálás), hogy ne tudjon visszaoldódni. Majd ehhez a borhoz fejtem hozzá a bor kezeletlen részét. Azután a csapadékot ismét elválasztom.
Ha olvasod, kérdezni szeretnék a kettős sós savtompításról; ugye ezt CaCO3-val javasolja a tudomány, de nekem a helyi borászboltban KHCO3-at adtak, mondván hogy az is jó. Utánanéztem a Borászok zsebkönyvében és a Kállay Borászsatban is, de nekem nem áll össze az a "kettős só" a kémiai folymatban ha a CaCO3-at KHCO3-val helyettesítem. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a Kalinát és társai (Kálium - hidrogénkarbonátok) csak szimplán borkősav bontására alkalmasak de az alma/borkősav kettősre nem.
A másik pedig a pH-val kapcsolatos lenne, szintén a fenti irodalom mondja, hogy több borkősavval és kevesebb almasavval bíró borok az átlagosnál kisebb pHval bírnak; a több almasavat tartalmazók pedig nagyobb (gondolom 3,4 feletti) pH-val. Ehhez képest nálam extrém alacsony a pH (2,7) mégi alig van borkősav (1,1) de alma meg bőven (5,1) és további, a részletes analitika által nem meghatározható savak 3,3 egységben. Szóval hogyan jön ki ez a pH érték ilyen savösszetétel ismeretében?
Hú, nagyon kedves vagy és nagyon szépen köszönöm előre is! De mindenképp szeretnék valamit küldeni cserébe, kérlek válassz valamit a listámról:
Szőlővesszők dugványozni (Mathiász Jánosné Muskotály, Othello, Concord, Bianka, Turán, Medina stb.), egyéb dugványozni/oltásra való vesszők (feketeribizli, pirosribizli, Szentesi Rózsa naspolya, körték, vérszilva, ringlók, meggyek, cseresznyék, szilvák, kajszik, vad őszibarack, óriás sárgászöld alma, nagyon finom nyári alma, mogyorók, aranyeső, bodza, magnolia, kaktuszok, lila és fehér orgona, csipkebogyó, lila akác, borostyán, piros virágú leander, telt virágú díszgránátalma, Ukrán óriásdió és egyéb dió oltóvesszők stb.), zöldségmagok és denevérlevelű passiógyümölcs magok, Japánbirs, Mahonia és Tiszafa palánták, narancssárga virágú liliom gumók, lila és bordó virágú Írisz gumók, kaukázusi kefírgomba és még sok minden más.
Köszönöm szépen,de én vesszőket keresek. Tudom, hogy az oltványok se olyan drágák, de nekem most minden fillér számít. Vesszőknél meg csak a p.k. kerül pénzbe, mert amiket küldök cserébe, azok a kertemből vannak, szóval nem kerülnek semmibe. De azért még egyszer köszönöm.
Lassan kihajt a szőlő és véget ér a metszési szezon, de nekem még szükségem lenne (lehetőleg nem kihajtott) vesszőkre a következő csemegeszőlő fajtákból:
Hamburgi muskotály, Szőlőskertek királynője muskotály, Esther, Japán Izabella (rózsaszínű), Attila, Afuz Ali, Rizomat, Helikon Szépe, Kósa, Bírókék, Kossuth szőlő, Horthy Miklósné, Vaniliai muskotály, Melinda, Guzal kara, Muscat adda + bármelyik magnélküli fajta.
Fajtánként néhány vessző elég lenne. Cserébe sok mindent tudok küldeni.
Tudod mi bírja még jól a vizet? A kerti zsázsa (lepidium sativum). Tavaly nyáron ültettem hátra. Végig kapta azt a rengeteg esőt, állt a vízben hetekig, de bírta a sarat. Egészen október végéig szedtem rendszeresen. Aztán jött a fagy és el is feledkeztem róla. Majd a tél közepén egy enyhébb időszakban, amikor elolvadt a hó, előbukkant a zsázsa. Meglepődtem, hogy mit keres ez itt. Azt hittem már rég kifagyott. Csináltam is belőle salátát. Az íze nem volt olyan jó, mint nyáron, a levelek kicsit vastagabbak voltak, de ehető volt.
Most meg elkezdett új leveleket hozni és ismét gyönyörű zsázsaerdőm van. Pedig most is áll a vízben.
Imádom, mert sokkal finomabb és ízesebb, mint a fejes saláta. Olyan enyhén csípős, tormás ízű.
SZŐLŐ: Kaptam olyan vesszőket, amiken sok apró fekete pont van. Ez betegség jele?
A szőlő nem igazán szereti a vizenyős területeket. Ilyen helyen sokkal, fogékonyabb a gombabetegségekre és a téli fagyokra is. Szárazabb területeket jobban szereti, itt a termés minősége is jobb lesz.
A szőlő eredetileg kúszónövény, tehát fákra felfutva hozta a termését.
Húsos somot legfőképp dombos területeken találtam ott díszlett a legjobban. Nekem is van a kertben, de az én kertem inkább száraz területnek számít. Itt locsolás nélkül képtelenség gyümölcsféléken kívül mást termeszteni.
A kökényt eddig csak erdőszéleken találtam, azt is inkább száraz területeken. Tavaly ősszel ültettem is a homoki szőlőmbe két csemetét, hogy megpróbáljam termesztésbe vonni.
Igazán ez nem sok jóval kecsegtet. A dió talán ami még jobban megél a területeden.
Édesanyámék telke ilyen vizenyős területen fekszik. Szinte csak a dió, mogyoró, málna, ribiszke, néhány szilvafa és a meggy bírja csak az ottani klímát.
Szőlőből a Piros szlankamenka fejlődött és termett rendesen, de az nem sok mindenre való.
Értem. Sajnálattal hallom, de jobban belegondolva igazad van. Kár lenne ilyen betegségeket behurcolni a kertembe, főleg, hogy eddig egészséges volt az a pár tőkém, ami van. Nagyon kedves tőled, Jani71, de azt hiszem inkább akkor nem kérem őket.
Még valami: a szőlő, kökény és húsos som mennyire bírják az időnként belvizes területeket? Szeretnék a kert végi mélyebb területekre is ültetni valamit. Itt gyakran vannak több napos-hetes belvizek. Van már pár ringló és szilva is, azok jól bírják. Szőlő, kökény és som mehetne oda? A kökény a szilva rokona, szóval elvileg ez is bírja a vizet. A som vadnövény, az se hiszem, hogy annyira válogatna. A szőlő meg... Passz.
Ezek ellen a betegségek (kórokozók) ellen zöldleveles állapotban kell védekezni! Ha tavaly ezek megtámadták és súlyosan károsították a vesszőt akkor valószínűleg ki sem fog hajtani. A vesszőket azért szokták gombaölőszeres vízbe áztatni, hogy tárolás során ne penészedjenek be.
A lisztharmat jellegzetes foltosodást okoz a vesszőn, az ilyen vesszők csökkent értékűek. Telepítésre, ha lehet ne használjuk!
A peronoszpóra csak fiatal zöld növényi felületeken tud támadni és a sejtek belsejébe jutni.
Az eliskolázott vesszőket kihajtás után ugyanolyan növényvédelemben célszrű részesíteni, mint a termő szőlőt!
Én is remélem, hogy egy hozzáértő tud tanácsot adni:) Van itthon Dithane és Othocid, azokból készült oldatokba be tudnám áztatni a vesszőket dugványozás előtt.
Lehet, hogy most engem itt megköveznek, de az az igazság, hogy jómagam egy ilyen fertőzöttségű vesszőt nyugodtan el mernék iskolázni. Előtte max. gombaölős vízbe áztatnám egy-két napig, a kihajtás után pedig tisztességes növényvédelemmel látnám el.
Természetesen az a legjobb, ha egészséges az ültetési alapanyag, ehhez nem fér kétség!
De mindenképpen javaslom a tudorok meghallgatását, mert Náluk van a valódi ismeret! Remélem, hozzászólnak a témához!
Az eső miatt gombás nyavalyákkal (már nem emlékszem pontosan, de szerintem zömmel peronoszpórával, és azt hiszem, volt némi lisztharmat is; szóval ilyenre gondolj!).
Köszönöm, semmit nem kérek cserébe, tele van a kert/udvar, már nem tudnám hová tenni!
Azért leírhatnád, hogy kb. merre laksz, hátha személyesen is át tudnám adni! Persze szívesen el is küldöm, ha úgy alakul. Amit adni tudnék (de ezek tavaly többé-kevésbé megfertőződtek, ezt jó, ha tudod!!!): Hamburgi muskotály, Helikon szépe, Kósa, Melinda, plusz még talán Attila, Afuz Ali, Eszter, Horthy M.-né. Van még néhány értékes, nagyon jó fajta, ha érdekel, szívesen adok azokból is.
Én a következőképpen járnék el a helyedben: Levágott tetejű PET palackba ültetném a fiatal oltványokat, amíg nem tudod kiültetni. Természetesen az alján lyukakat kell fúrni, hogy az esetleges túlzott öntözővíz ki tudjon alul folyni. Kiültetésnél elég, ha a PET palack alját levágod és így ülteted ki a végleges helyére.
Így a gyökerek már nem sérülnek az újabb kültetéskor, tehát jobban fog fejlődni a tőke. A gyökerek pedíg vígan terjeszkedhetnek majd lefelé.
Lassan kihajt a szőlő és véget ér a metszési szezon, de nekem még szükségem lenne (lehetőleg nem kihajtott) vesszőkre a következő csemegeszőlő fajtákból:
Hamburgi muskotály, Szőlőskertek királynője muskotály, Esther, Japán Izabella (rózsaszínű), Attila, Afuz Ali, Rizomat, Helikon Szépe, Kósa, Bírókék, Kossuth szőlő, Horthy Miklósné, Vaniliai muskotály, Melinda, Guzal kara, Muscat adda + bármelyik magnélküli fajta.
Fajtánként néhány vessző elég lenne. Cserébe sok mindent tudok küldeni.
Nem vagyok szakember és lehet, hogy hülyeséget írok, de mi lenne, ha ideiglenesen nagy cserépbe ültetnéd őket? Aztán pár hét múlva, ha lecsökken a talajvíz, akkor mehetnének a végleges helyükre.
Sziasztok! A szakembereket kérem, segítsenek. Vettünk a kertészetben három csemegeszőlőt, gyökeres, szép. Próbáltuk elültetni a kertben, de sajnos nálunk most még magasan van a talajvíz, effektiv vízben lenne a gyökere, ha elültetnénk. Tudnátok hasznos tanáccsal szolgálni, mit lehet ilyenkor tenni? Előre is köszönöm.
Nálunk sajnos kiveszett ez a fajta az egész hegytetőn mire át akartam menteni a Zalai-dombság egy másik szegletébe. Ha valaki rendelkezik ezzel a fajtával kérem jelentkezzen! Előre is köszönöm! Üdv. Gazdag Attila (30) 305-0794
Hát ilyen pocsék évem még nem volt illetve a környéken mindenkinek pocsék volt. Vannak akik már fel is adták az erőlködést, de én már kitartok, hiszen nem ebből élünk szerencsére, de nagyon jó kertészkedni!
Sajnos a tavalyi évet még a rezisztensnek mondott fajták sem bírták ki. A jövő titka, hogy egyáltalán melyik marad meg egyáltalán?!
Ugyanis ami most metszéskor élőnek tűnik még nem biztos, hogy kihajt.
A szőlő nem túl válogatós, a szikes talajok és a lápvidékek és a sivatagok kivételével szinte mindenhol eredményesen termeszthető. A fagyzugos Északi lejtős területeket azért ajánlott kerülni.
Ha a szomszédoknál jól díszlik akkor valamit nem stimmel.
A szomszédok szőlői már mind öregebb ültetések biztos vannak már 30 évesek vagy idősebbek.
A szőlőskertek királynőjét is tőlük kértem ez biztos valamivel fiatalabb ültetés, de ez csak egy pár tő és ezek is lehetnek vagy 15 évesek. Oké, hogy direkt termőket ültetek, de hogy oltom be őket utánna, valami leírásotok nincsen.
Az 1800-as éveg végén került át amerikából európába és az összes szőlőültetvényt kiirtotta az immunis homoktalajok kivételével. Ezután kezdték elkezdeni az európai fajtákat amerikai alanyokra oltani, mert a filoxéra az amerikai szőlőfajták gyökerét nem tudja elpusztítani. Az amerikai szőlőfajták levelét károsítja kis göbök formájában. Alanytőkék levelein megtalálható. A peronoszpóra szintén amerikából származik az amerikai fajták immunisak vele szemben.
Ez okozta a 19. század első felében az ún direkttermők elterjedését, mert azok permetezés nélkül is teremnek. Minőségük viszont meg sem közelíti az európai szőlőfajtákét. (bár olyan is van aki ezt vitatja és szereti a direkttermők borát)
Szerintem nem ártana a kertedben egy jó alapos földforgatás 50-60cm mélyen és egy alapos készlettrágyázás.
A szomszédok kertjében milyen szőlőfajták teremnek?
Az is megoldás lehet, hogy a tőlük kért szőlővesszőkkel vagy direkttermőkkel telepíted be a kertedet és utána oltod át őket az általad kívánt fajtákra.
Ami nem hajtott ki tavasszal, az valszeg kifagyott a télen. Takartad őket? Mert az ilyen zsenge kis csemeték valszeg érzékenyebbek a fagyra, mint az idősebb tőkék.
Köszönöm a jó tanácsokat. Amit leírtam az mind igaz. Ezért is kérek Tőletek kicsit kétségbe- esve tanácsot. A kertünk homokos, de minden szomszédomnak van szőlő a kertjében. Ebben a kertben még sohasem volt szőlő ültetve a talaj nem lehet kiélt.
Kb az évek alatt olyan ( az elmúlt 2-3 év) 200-250 dugvánnyal próbálkoztam, volt amit beiskoláztam, volt amit egyenesen a helyére ültettem. Szinte minden egyes tanácsot megfogadtam beleértve az olyanokat is, hogy hosszab részt ültettem le és megtörtem vagy krumplit tettem a végére a jobb gyökerezés érdekében. Sajnos minden egyes dugványra ugyan az a sors vát. ( fajta szőlőskertek királynője ) Volt ami tönkrement nem hajtott ki, ami kihajtott és szépen fejlődött az első évben, az a következő évben már tavasszal nem hajtott ki. Permetezve is volt perenoszpora és lisztharmat ellen is. De sajnos a konténeres és a gyökeres szőlőkkel is igy jártam.
Kb 20 tő csemege szőlőt szeretnék, de eddig csak 2 tő van az is direkt termő.
Azért nem nevezném dudvának a mirabolánt. Én pl. sokkal jobban szeretem, mint az egrest vagy a piros ribizlit. Vannak nagyon finom fajták, és ha még azt is figyelembe veszed, hogy gyakorlatilag biogyümölcsről van szó (nem kell permetezni), ráadásul nagyon bőven terem, akkor mindenképp egy figyelemre méltó gyümölcsről van szó. Egyszerűen csak ki kell szelektálni a jobb ízű fajtákat.
A Cserhát-alján dettó... voltak olyan szőlőtőkéim, amelyekről le sem szedtem a szőlőt (életben olyan savanyú szőlőt még nem kóstoltam, pedig érettek voltak), a fagyos januári szél ott fütyült közöttük. Viszont az összes madárka ott rugózott rajta fagymentes napokon.
Van néhány csemegeszőlőm, de ugyanígy vagyok, mint te. Rengeteg kitikkadt és még nem tudom mi maradt meg. Ha kifakadnak és megmaradnak majd jekzek, mert van pár mazsola fajtám is.
Nem tudom merre laksz, én a Mátra és a Bükk között és borzasztó volt a tavalyi év. Közel ezer tő szőlőm van, de nem tudom mi lesz belőle az idén?! Majdnem tövéig vissza kellett vágni több, mint a felét, köztük 8-10 éveseket is!! Nekem is sok mindenfélém van.
A cserét jó lenne személyesen intézni, ha nem laksz túl messze.
A tavalyi év volt az első, amikor szinte teljesen tönkrement a szőlőtermésem. Még a direkttermők fürtjei is lerohadtak. De fosóka szilva az volt pár mázsa. Pedig azokon a részeken állt a legtöbb víz. Ez a jó a fosóka szilvában, ha minden kötél szakad, akkor is ehet az ember saját friss gyümölcsöt. Mindent túlélnek. Szárazságot, özönvizet, jégesőt, fagyot, mindent.
Sajna itt. Az esővizet hordókban fogom fel, meg vödrökben is kínomban, de már minden betelt, folyik ki a víz és kezdi elárasztani a kertet. A néhány napja eldugványozott szőlővesszőimen már áll a víz. Árthat nekik? Hétfőtől már jobb időt mondanak, csak addig húzzák ki...
Szeretnék kérni fajtánként 5 db vesszőt a következő csemegeszőlőkből: Hamburgi muskotály, Szőlőskertek királynője muskotály, Esther, Japán Izabella (rószaszínű), Attila, Itália, Afuz Ali, Téli muskotály, Suvenir, Rizomat, Helikon Szépe, Kósa, Bírókék, Horthy Miklósné, Vaniliai muskotály, Melinda, Guzal kara, Muscat adda + bármelyik magnélküli fajta.
Cserére a következő dolgaim vannak:
Szőlővesszők dugványozni (Mathiász Jánosné Muskotály, Othello, Concord, Bianka, Turán, Medina stb.), egyéb dugványozni/oltásra való vesszők (feketeribizli, pirosribizli, Szentesi Rózsa naspolya, körték, vérszilva, ringlók, meggyek, cseresznyék, szilvák, kajszik, vad őszibarack, óriás sárgászöld alma, nagyon finom nyári alma, mogyorók, aranyeső, bodza, magnolia, kaktuszok, lila és fehér orgona, csipkebogyó, lila akác, borostyán, piros virágú leander, telt virágú díszgránátalma, Ukrán óriásdió és egyéb dió oltóvesszők stb.), zöldségmagok és denevérlevelű passiógyümölcs magok, Japánbirs, Mahonia és Tiszafa palánták, narancssárga virágú liliom gumók, lila és bordó virágú Írisz gumók, kaukázusi kefírgomba és még sok minden más.
Természetesen nem végleges helyükön vannak. Jó sűrűn raktam őket a helytakarékosság miatt, kb. 3-4 centire egymástól. Remélem ez nem nagyon sűrű. De úgy voltam vele, hogy úgyse gyökeresedik meg minden egyes vessző, és ha az elhalálozottakat kiszedem, akkor úgyis ritkul a sor.
Iskoláztál, feltéve, hogy az így eldugványozott szőlők nem a végleges helyükön vannak
Miként az iskolában a nebulókat összegyűjtve nevelik az életre, a szőlőt (és egyéb gyümölcsöket, facsemetéket is) iskolázzuk, ha gyökereztetés, erősítés, nevelés céljából sűrűn, koncentráltan sorba ültetjük, ahol intenzíven trágyázva, öntözve, permetezve, megvédve minden károsítástól neveljük az életre, és a végén a legerősebb, legsikeresebben gyökeresedett (az iskolában legjobb bizonyítványt szerzett) egyedeket ültetjük ki a végleges helyükre.
Szép a mi nyelvünk, annak összes jelentésárnyalatával együtt. Csak a jókedv kedvéért írom, hogy a szőlő szónak magának is legalább ötféle jelentése van:
-Szőlő maga a növény, amit elültettél és remélhetőleg szépen fejlődik.
- Szőlő a szőlővel telepített, szőlő művelési ágú terület.
- Szőlő a szőlőnövény gyümölcse.
- Szőlő lehet a jellemzően szőlő termesztése céljából fenntartott birtok, ingatlan összessége. (Nem csak a szigorúan szőlővel fedett rész. Ha valaki azt mondja, hogy kimentem a szőlőbe bort inni, az dicséretes tevékenységét nem feltétlenül a szőlősorok között ülve teszi.)
- Szőlőként nevezhetjük a szőlőhegyet, az ilyen birtokok összességét is. (Ha azt hallod, hogy Villány szőlejét elverte a jég, ne gondold, hogy maga a városka szenvedett kárt.)
Tehát ha például azt akarom elmondani, hogy kimentem a szőlőhegyen lévő birtokomra, annak a szőlő termesztésére fenntartott részén elültettem egy gyökeres vesszőt annak érdekében, hogy szép termést hozzon, azt mondhatnám így is:
Kimentem a szőlőben lévő szőlőm szőlősébe szőlőt ültetni, hogy legyen szőlőm .,
Ez egy értelmes magyar mondat, ahol a szőlő mindig mást jelent. Bár, ha ezt a mondatot kimondanám, joggal vélhetnéd, hogy jó pár pohárral fogyasztottam a szőlő nemes terméséből :-)))
Évtizedek óta saját magam szaporítom, oltom, szemezem a szőlőimet, gyümölcseimet, de két éve nem bírok a Husos sommal!?
Próbáltam veresgyűrű som alanyba oltani, szemezni és egyik sem eredt meg. Próbáljam meg a vesszőjét meghajtatni, más alannyal próbálkozni, vagy mit javasoltok?
Van egyébként egy már termő fám, arról akarnék másik fákat, de eddig kudarcba fulladt a dolog.
Szerintem mindkettőtök rossz szótárt lapozott. A telepítés nem az egyetlen növényegyedre vonatkozó fogalom, hanem egy területen valamely évelő, teljes növénykultúra létrehozásának folyamata. Ráadásul olyan területen, ahol az addig legalább időlegesen nem élt.
Szőlő esetén takarja a tereprendezés, talajelőkészítés, támrendszer létrehozás folyamatát is. És persze ezen belül az egyes növényegyedek adott helyre történő odajuttatását is, ami történhet dugvaányozással is, gyökeres vessző ültetésével is, és (persze elméletileg) magvetéssel is. Az ültetés, dugványozás nem csak a telepítéshez, hanem pótláshoz, felújításhoz is tartozhatnak.
-Nem akarok kukacoskodni. A sima vesszővel -melyeknek, joggal örülhetsz- történő szaporítás, valóban a fás dugványozási módok közé sorolható, de a szőlőt inkább telepítjük, ültetjük.
Szóval nincs vele semmi gond, még a fülem sem hasogassa, csak a szemem báncsa. (hihi)
Gyökeres szőlőt én ősszel szoktam ültetni 100% eredménnyel, de van aki tavasszal ültet.
Ültetés előtt tehetsz a gödörbe érett istállótrágyát, de akkor annyival mélyebbre kell ásni és a trágyát lefedni egy réteg földdel és ledöngölni.
Ültetésnél fontos, hogy a gyökereknél jól be legyen döngölve a talaj, aztán beborítasz egy veder vizet, amikor elitta a föld betemeted a szárát is, itt már nem kell annyira döngölni. Visszavágod 2 szemre és amikor a hajtások 5-6 centisek lesznek az egyiket kikötöd karóhoz a másikat meg kitöröd. Locsolni szerintem nem kell minden nap, de ha locsolod ne hideg kútvízzel locsold hanem napon melegedett állott vízzel.
Én a dugványokat nem szoktam bekenni semmivel, csak felkupacolom, viszont oltványok kezeléséhez egyértelműen legjobbnak találtam a Fagélt. Ez vizes alapú, nem károsítja a rügyeket, mint az alkoholos sebkezelők, és egy gumiszerű filmréteget képez a bevont felületen. Szükség esetén dupla mennyiségű vízzel hígítható, nagyon sokra elég egy 120 ml-es kis dobozka is.
Ha haladósra akarjuk venni, akkor egy kiselejtezett fogkefével elég gyorsan végig lehet kenni az oltványokat, vagy nagy mennyiségnél egy collos ecsettel.
Pár napja néztem a Eurosporton francia országúti biciglizést, amerre csak elhaladtak, mindenfelé ilyen 1 méter magas kordonos valami volt, mint itt a linkeden. Csak tippeltem, hogy szőlő lehet, még soha nem láttam ilyen művelésmódot.
Ha igaz amit írtál és öntözted rendszeresen, akkor nem száradhatott ki.
Amennyiben előtte is szőlő volt a területen, lehet, hogy talajuntság lépett fel. Ilyenkor 2-3 évet várni kell az új telepítéssel és mást kell termeszteni a területen.
A gondozáshoz a rendszeres permetezés is hozzátartozik, nem csak a termő szőlőt kell védeni. A leírásod alapján akár a peronoszpóra is elvihette a szőlődet. Lehet, hogy nem immunis homokon van a terület és a filoxéra is közrejátszik.
Az a tény, hogy csak direkttermők maradtak meg a területen ezekre a dolgokra utalnak.
Egy hozzászólásban olvastam kb én is ugyan így csináltam, kivéve a bakhátat és a viaszozást. Ennek ellenére a szőlő szépen kihajtott, de sajnos nyár középén a nagy melegben tönkre ment, ha ezt kibirta már a következő évben nem hajtott ki.
Próbálkoztam már konténeres, gyökeres és dugványozásos ültetéssel is.
A kertünk homokos, rendszeresen ( minden nap ) öntöztem korán reggel.
Mit csináljak, hogy az első évet túl élje a telepítés. 3 éve rengeteg szőlőt elültettem 2 db direkt termő fogta meg. A válasz sürgős lenne mivel gyökeres szőlőt vettem és szeretném elültetni.
Szerintem a gyertyaviasz a legegyszerűbb. Magas vagdalthúsos doboz a gáztűzhelyre (akinek nincs hordozható gázlámpája) halottak napi összeszedett mécsesekből maradvány bele, vesszők a kézbe, és ha olvadt a viasz, belemárt. Semmi baja nem lesz a vesszőnek tőle, viszont tökéletesen zár. Én a rózsát is meg szoktam csurgatni metszés után, egy centit sem szárad vissza a vessző.
Megkaptam a fantasztikus csemegeszőlő vesszőket, nagyon szépen köszönöm! Hihetetlenül profin csomagoltál és szép erősek a vesszők! Nagy örömet szereztél nekem. Még ma eldugványozom őket és remélem, hogy nagy százalékuk meggyökerezik majd. Hétfőn küldök Csókaszőlő vesszőket, remélem örömed telik majd bennük.
Az olaj és a zsírszerű anyagok nem jók rá, mert beszivárognak a rügyekbe és tönkreteszik. Keményebb anyagok alacsony olvadásponttal a jók pl, paraffin és viasz. Bitumen szintén nem jó.
Igen, ez az elhalt szölőtőke élő gyökérzetéből kihajtott vesszők, több méter hosszúak, csak el kell őket darabolni. Ha érdekel írd meg az email címemre hová küldjem!
Ha az alanyvessző alatt jelen esetben a vadszőlőt érti/érted, akkor szerintem tökéletes lenne jelen pillanatban az is, legalább 10 helyre telefonáltam a mai napon és minimum ugyanennyi e-mail-t is írtam a héten, de mindenhol eladták már. (kell nekem későn "kapcsolni").
nincs véletlenül valakinek fölösleges 200 db szőlő alanyvesszője? Cserébe nem tudok sok mindent felajánlani, esetleg kékoportó és chardonnay vesszőket, ugyanakkor hajlandó vagyok megvásárolni a vesszőket.
Viasz sem kell hozzá csak egy félbevágott pet palack.
Egy 4 - 5 szemes alvó szőlővesszőt ledugsz a földbe, csak egy szem maradjon kint a föld felett kb 5 cm-re. Meglocsolod és lefeded a félbevágott pet palackkal.
Az egész kiálló részt. Vigyázni kell, hogy ne legyen túl forró a paraffin, mert károsíthatja a rügyet. A kihajtó rügy azután minden további nélkül áttöri a paraffinréteget.
Én nem raktam vízbe őket, de belocsoltam a talajt. Majd megszívják magukat ott. Bakhátot se csináltam, paraffint/viaszt/gyökereztetőhormont se haszáltam. Lusta vagyok én az ilyenekhez. Ha a dugványozott vesszőknek csak a fele megmarad, az már jó. Úgyse férne el mind a kertben.
Köszönöm a segítségeteket,de még azt szeretném kérdezni,hogy csak a levágott rész tetejét,vagy az egész kiálló részt be kell mártani olvadt parafinnba?
A vágás helye valóban ott van, 4 rügyes vessző már vígan jó, max 2 szem föld felett, bakhátozni nem fontos, inkább a kilátszó részt olvasztott gyernyaviaszba mártani, az alját meg egy kis gyökereztető hormonba ( mezőgazdaségi boltokban kapható, és nem is drága) mártani. Ezzel a technikával nekem 99% eredési arányom volt amíg csináltam ilyet.
A szőlő dugványozás módja a következő: a vesszőket kb 40 cm-es darabokra kell vágni olyan módon, hogy az alsó vágás a nódusz alatt 3-5mm-re legyen a felső pedig az utolsó rügytől 3-4 cm-re.
Dugványozás előtt a vesszőket két napra vízbe kell helyezni, hogy feltöltődjenek vízzel. Az így előkészített vesszőket laza talajba helyezzük, úgy, hogy a felső 10 cm kiálljon a talajszintből. Ezt a részt a kihajtásig bakháttal takarjuk, melyet porhanyós földből alakítunk ki és kihajtásig vigyázunk, hogy ne tömörödjön össze a talaj. A szőlő kihajtása után a bakhátat fokozatosan eltávolítjuk és a hajtásokat védjük peronoszpóra és lisztharmat ellen.
A dugványok talaját folyamatosan nedvesen kell tartani, de augusztustól meg kell szüntetni az öntözést, hogy az új vesszők beérjenek.
Bakhát nélkül is lehet iskolázni, ilyenkor a vesszők föld feletti részét olvadt parafinnba kell mártani, hogy ne száradjanak ki.
Az így iskolázott vesszők ősszel már telepítésre alkalmas szaporítóanyagot adhatnak.
Lenne egy kérdésem,most kaptam egy pár sima vesszőt néhány szőlő fajtából és le szeretném dugványozni azt szeretném kérdezni,hogy nem-e tudnátok segíteni,hogy hogyan kellene ezt pontosan csinálni,hogy legalább 50%-a befoganjon,mert múlt éven nem igen sikerült.
Én ilyet nem írtam a Mathiásznéról. Nálunk permetezés és trágyázás nélkül, kontár metszéssel is elfogadhatóan terem és sosem beteg. A Csaba Gyöngye úgyszintén. Csak a darazsak és madarak károsítják. Tudják mi a jó:)
Hát azért a Csabagyöngye eléggé lisztharmat érzékeny, mint ahogy a Mathiász J-né muskotály sem ellenálló mint ahogy korábban írtad. Persze lehet bizonyos mikroklímákban jobban bírják.
Esca - vki kérdezte mit teszek ellene; egyrészt kíméletesen terhelem a tőkéket, próbálok "stresszmentes életet" biztosítani nekik, és Rambótól kaptam egy érdekes cikket, ahol egy termesztő különféle hagymafajtákkal ülteli körül a betegség nyomait mutató tőkéket - én is megpróbáltam: http://www.wineterroirs.com/2009/07/esca_cure.html
" Milyen csemegszőlőket tudnátok még javsolni? Szempontok: finom legyen, már nyáron teremjen, és ne legyen túl kényes, mert a gazdája nem egy profi szőlősgazda :-)"
A Csaba Gyöngye a legkorábbi, már július végén/aug. elején érik és nagyon finom muskotályos ízű. Sajnos a darazsak is imádják. Nem kényes, mert az egyik szomszédom teljesen elhanyagolt kertjében is terem a gaztengerben, pedig se nem metszik, se nem permetezik, se nem kötözik.
Sziasztok! Totál új vagyok a témában, ezért a segítségeteket kérném. Kertünk két méter magas kerítését szeretném befuttatni szőlővel. Néhány hete ettem egy nagyon jó fajtát, piacon vettük, gondolom import cucc volt. Azóta azt keresem. Szó szerint fekete, igazán ízletes, és nem magnélküli volt.
Vajon mi lehetett ez? Alkalmas lehet a fenti célra? Milyen csemegszőlőket tudnátok még javsolni? Szempontok: finom legyen, már nyáron teremjen, és ne legyen túl kényes, mert a gazdája nem egy profi szőlősgazda :-)
Van egy jó kis szőlős-könyvem: "88 színes oldal a szőlőfajtákról". Ebben sok szőlőfajtára azt írják, hogy "bogyói peregnek". Mit jelent ez? Sose tudtam.
Jajj, ez nagyon kedves tőled, de mindenképp szeretnék küldeni valamit. Nincs szükséged valamilyen csemegeszőlő vesszőre? Vagy gyümölcsfa oltóvesszőkre? Esetleg kaukázusi kefírgombára vagy zöldségmagokra?
Dupla annyi oltást kell csinálni, mint amennyit szeretnél, és akkor pont jó lesz:) Én mindenből dupla-tripla mennyiséget vetek/dugványozok és ha csak a fele/harmada megmarad, az már oké.
Ahogy gondolod. Nekem is szét kell néznem a szomszédokban, ma metszettem a tavalyi telepítésű oltványokat, nem túl rózsás a helyzet, talán 50 %. Az is lehet hogy szurkálok zalagyöngye vesszőket oszt csók. Az még mindig bejött. Ez meg jól el vette a kedvem.
Szerintem elcserélem őket csemegékre. Biztos nem rosszak ezek se, de az is biztos, hogy sokkal jobb ízű fajták is vannak.
Van Csókaszőlő (imádom!), Othello és Mathiász Jánosné Muskotály. Ezek nagyon finomak, muskotályosak és a metszésen kívül más gond nincs velük. Nem kell őket trágyázni, permetezni stb. Pont nekem való fajták.
A saszlát utálom, nem tudom miért. Rajtam kívül mindenki szereti.
Ha dugványozni akarod tedd azt, iskolázva, ősszel meg menj át a szomszédhoz megkóstolni. Ha ízlik akkor jövőre mehet a helyére, ha nem, nem. A bizonság kedvéért szerezz be más fajtákat. Van most valamilyen szőlőd? Ha nincs, és nem akarsz túl igényeset, és szomszédokból szeretnéd beszerezni a vesszőt, javasolom a Zalagyöngyét, Saszlát, Irsait, Othellót.
Kaptam ma Medina, Turán és Bianka vesszőket a szomszédtól. Ezek ugyebár borszőlők hivatalosan, de vajon csemegeszőlőnek is alkalmasak? Ha nem, akkor inkább elcserélem őket csemege fajtákra.
Üdvözletem! Hadd mutassak egy témába vágó vadonatúj internetes játékot: http://preshaz.com. Igaz, csak a borkészítéshez kapcsolódó legalapvetőbb szőlészeti munkák foglaltatnak benne (ráadásul azok is csak egy kattintást jelentenek), de hátha érdekel valakit.
Most jutott eszembe valami, rákérdezek hozzáértőktől:
anyósomnak (isten nyugosztolja) a szőlőjében láttam az udvarán, hogy fahamuval be volt szórva a tőkék alja. Direkt csinálta a lelkem, hogy valamitől megóvja a szőlőt, netán káliumot így juttatott ki, vagy csak egyszerűen odaöntötte a kályha hamuját?
Nekem sok szép gyerekkori emlékem kapcsolódik a direkt termőkhöz, mert a nagyszüleimnél nagyrészt ilyen fajták voltak. De az Izabellát és az Otellót nem a szép emlékek miatt imádom, hanem az ízük miatt.
Tényleg ízlések és pofonok kérdése. Én pl. "nem tudom" megenni a direkttermő szőlőket, mert nem ízlik. Némelyik nyálkás húsától meg egyenesen undorodom.
Állítólag pálinkának nagyon finom, de inkább nem kísérletezek vele, mert lehet, hogy az sem ízlene.
Az ilyen íző szőlő üdítőitalokat sem szeretem és a bora sem jó.
Ezért nem preferálják őket a bortermelők sem. Borászati céllal nem is lehet ilyet telepíteni. Azonban, ha valakinek ízlik semmi akadálya, hogy ültessen a kertjébe és csemegézzen belőle. :-)
Isteni mustja van és lefagyasztva akármeddig must marad. Jobb, mint a bolti levek, ráadásul komoly mennyiségű rezveratolt tartalmaz.
/*A rezveratrol antioxidáns hatásánál fogva hozzájárul a káros oxidatív folyamatok, így a sejtek öregedésének gátlásához, emellett pozitív hatással lehet a szénhidrát-zsíranyagcserére is. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, a rezveratrolrákellenes és érrendszerre gyakorolt kedvező hatásait.*/
Kollégám (debrői) rendszeresen jár borversenyekre a boraival, ő mondta, hogy feléjük az Oportóba titokban mindig tesznek némi Othellót, mert megfigyelték, hogy szinte kizárólag csak azok az Oportók kapnak aranyérmet, amik tartalmaznak Othellót. :)
A szomszédomnál van. Direkt termő. Szeptemberben érik, sokat terem. Édes, zamatos ízű, olvadó héjú. Bort csinál belőle, de enni is jó. Azt mondta valami amerikai fajta. Talán Glenora vagy Concord? Habár ez utóbbi állítólag magnélküli, a szomszédomé pedig magos.
Direkttermő: Tavaly jártam a Halápon. Hiába van lefejtve, mégiscsak bazalt tanúhegy, na, annyi Otellót meg Izabellát, mint ott, ritkán láttam. Csak hülledeztem.
Hát, tényleg ízlések és pofonok, mert ízt tekintve nálam az Izabella a number one, utána jön az Otelló, azután pedig a csemegeszőlők. Anyámnak szintén ez a kettő a kedvence. A nagyszüleimnek fehér Delaware volt lugasra futtatva, ők csak Delevárénak hívták. Gyenge minőségű bort csináltak belőle, de én szerettem enni. Októberre szép aranysárgák és mézédesek lettek a ropogós szemek, nagyon fincsi volt.
Borkészítésre lehet, hogy nem a legjobbak, de mivel nem iszom alkoholt, ezért csak a friss fogyasztás szempontjából tudom értékelni őket.
A klasszikus direkt termők, Otello, noah, deleware, stb sajnos nem valami jók szinte semmire. Mellékízesek így bornak hát éppen használható, csak soha sem lesz minőségi bor. Az otellót egyébként használják festő szőlőnek, a deleware meg ha jól emlékszem egy-két fejtés után elveszíti ezt a "labruska " mellékízt. Csemege szőlő gyanánt megint csak jónéhány nagyobb szemű, jobb ízű fajta létezik. Bár ízlések közt van különbség, az otellót én is szeretem zsíros kenyérrel. Leginkább kedveletlenséget úgy lehetne hasonlítani hogy a selyem almát sem árulják a zöldségesben. Az is finom, de értéke messze elmarad szinte minden tekintetben az elterjedt fajtáktól. A direkt termő szőlőknek nálunk nincs komoly múltja, a filoxéria által kipusztított területek pótlására hozták be őket 1-2 száz éve. Nem ezek az őszi magyar fajták. Régen igénytelenségük miatt örültek neki de azóta sok.minden változott.
Lehet,hogy naivnak tűnik a kérdésem, de szerintetek Magyarországon miért nincs becsülete a direkt termő fajtáknak? Úgy veszem észre, hogy ezeket a fajtákat sokan lebecsülik és nem telepítik. Pedig hihetetlenül ellenállóak, némelyiket permetezni se kell (vagy csak keveset) és bőven teremnek. Az Otelló és az Izabella pedig véleményem szerint a legfinomabb csemegeszőlők között van.
Új vagyok a szőlészet területein. Pár napja ház tulajdonossá váltam kis családommal és a házhoz tartozik 9 tőke csemege szőlő is kordonos nevelésben. Jelenleg információkat gyüjtök ebben nagy segítségemre lesz majd a Kertészet és szőlészet 1979-1984 könyvbe kötött köteteti ill. Horváth Sándor: Szőlő a házikertben cimű munkája. Ismerős már ajánlott korábban Néró fajtából vesszőket, ezeket most örömmel veszem. Minden észrevételt szivesen veszek igyekszem majd képeket is feltölteni és kérni a későbbi beazonosítást.
Teljesen elfeledkeztem március 15.-éről, csak tegnap tudatosult bennem, hogy jövő héten lesz. Mindegy, nincs elkésve semmi, még időben van az oltás, dugványozás és magvetés is.
Tök mindegy hogy csere vagy ajándék, nem használhatatlan amit küldött csak te hiszed azt! Hiába olvasom pontosabban, a lényeg ugyan az. Az ilyen cseréknek vannak hátrányai az nyilvánvaló, de az ilyen jellegű háborgás után ne csodálkozz ha más nem akar cserélni. Ilyenkor jobb tanulni a dologból és többet nem cserélni az illetővel, vagy jelezni neki hogy te hosszabbra gondoltál, ha lehet küldjön újra. Az itt lévők nagyrésze becsületesen kér, ad cserél, legtöbbször önzetlenül. Nem tudom hogy itteni-e akiről szó van de ...Mindegy mást gondolunk, én maximum nyeltem volna egyet csendben.
2 rügy a földbe, 1 a föld fölé. A végét viaszba mártva. Mármint a felső végét. Ha valakitől kérsz valamit, és az veszi a fáradtságot hogy összeszedje, borítékolja, postára vigye, fizessen a bélyegre, az akkor is becsülendő ha egyébként használhatatlan dolgot küld (ami itt nem áll fönn). A jó szándékot kell nézni, azt is mondhatta volna hogy nincs. Úgyhogy ne háborogj, hanem köszönd meg neki a fáradozását és legközelebb tisztázd le mit kérsz és hány centiset. Ha ilyentől besokalsz akkor sok jóból fogsz kimaradni. Nekem is küldtek olyan oltóvessző csomagot amiben egy darabka valamire való vessző volt, mégsem háborogtam, hanem szépen megköszöntem és örültem annak az egynek is, mert az nélkül egy sem lett volna. Nekem az illető is megmondta hogy nem is ért hozzá, és nem is talált jobbat. Ez van, van ilyen de nem szabad egyből megsértődni!
A szőlőből egy és kétrügyes dugványokkal is lehet jó eredményeket elérni. Igaz azok csak kétéves korukban érik el a telepítéshez szükséges erősséget. Oltáshoz meg nem is kell hosszabb.
Egyébként meg miért nem beszéltétek meg előre, hogy mekkorát kérsz. Lehet, hogy ő nem is ért a szőlőhöz.
Ha ezt Csizmazia Darab József, Bakonyi Károly, Kozma Pál és a többi neves nemesítőnk olvasná...
Ha ezeréves történelmi távlatokban a hazánkban előfordult fajtákat tekintjük, talán igaz az állítás. Ha a ma használt fajtákat nézzük, különösen a csemegeszőlők terén, valószínűleg nem. Talán fejből is fel tudnék sorolni vagy ötvan jól ismert szőlőfajtát, ami az utóbbi negyven éven belül kapott fajtaoltalmat, de ma is évente tucatnyi új fajtát, vagy klónt jegyeznek be.
A szőlő dugványozásával kapcsolatban annyit, hogy akár nyáron is lehet csinálni. Gyerekkoromban megcsináltam egyszer. Mindenki mondta, hogy azt csak tavasszal lehet, nem nyár közepén a 30 fokban, de én csak azért is elduggattam vagy 10 vesszőt. És érdekes módon a fele részük megfogta. Először leszáradtak róluk a levelek, majd újrahajtottak.
Akár a vessző is segíthet. pl. a Furmintot száz közül is felismerem. :-)
Tény, hogy a csemegeszőlőkkel nem vagyok olyan jó viszonyban, mint a borszőlőkkel.
Augusztusban érik pl a Palatina, vagy a Szőlőskertek királynője muskotály.
Másrészt ha muskotálybort akarunk készíteni a muskotályos fajták nagy részét teljes érés előtt szüreteljük, mert a túlérett szőlőben csökken a muskotályos zamat.
Ja, tegnap hozott nagyanyám 3 vesszőt belőle, még nem dugványoztam el. Ha lefényképezem őket és felteszem ide, az segít valamit a beazonosításban? De teljesen kopasz vesszők, levél nélkül... Szóval nem hiszem.
Tévedsz, csak tavaly olyan dilema előtt álltam ami sok olvasásra késztetett. Az meg hogy azt mondtam a szőlődre hogy Irsai...... Az általam ismert fajták közül erre illik leginkább amit mondtál és 30 éve is közkedvelt volt már. Az itteni " öregek" (Rambo, Jacsoj, Lálá, stb még biztos emlékszenek rá mikor tavaly ilyenkor itt nyitogattam a szemem. :-) Na azóta sem lettem sokkal okosabb....:-) Ha lenne valóságalapja annak amit mondasz akkor nagyon jól esne, de így csak mosolygok magamba:-)
Majd augusztusban küldök neked és nyulicának 1-1 fürtöt és talán kiderül milyen fajta. Ti nagyon profik vagytok ebben. Nem mintha annyira fontos lenne a neve, csak hát furdalja az oldalam a kíváncsiság... Jó lenne tudni, hogy milyen fajta.
Én is hétfőn adom fel! Még folyik a vesszők beszerzése, kunyerálgatok a szomszédoktól. Közben metszem a kertemben levőket és teszem félre a vesszőket.
Kiderült a kékszőlőm neve: Csókaszőlő. Ősrégi magyar fajta. Nem fogsz csalódni benne, mert nagyon finom. És állítólag a bora is jó, habár én nem iszok alkoholt, így csak frissen fogyasztom.
Cserszegi biztos nem, több okból se, de az Irsai könnyen elképzelhető. Majdnem minden stimmel. Kivéve egy valami: a leírások szerint az Irsainak kis bogyói van. A nagyanyám szőlőjének viszont nagyok. Még csak nem is közepesek, hanem nagyok. Ez az egy különbség van, viszont ez elég jelentős...
Kerek szemű. Nagyanyám minden évben csinál belőle befőttet, szerintem már elfogyott, de ha találok a spájzban, akkor lefényképezem. Augusztusban érik, tehát viszonylag korai. A friss ízét elfelejtettem, de a belőle készült befőtt az muskotályos, fűszeres ízű. Elég nagy magjai vannak, ami kicsit zavaró.
A segítségeteket szeretném kérni egy csemegeszőlő beazonosításához. Sajnos nincs képem róla, mert a nagymamám kertjében van, aki másik városban lakik. Nagyszemű, nagyfürtű fehér csemegeszőlő. A fürtök nem tömöttek, hanem inkább szellősek, ritkásak. Lugasra van felfuttatva. Igen érzékeny, sokat kell permetezni és még úgy is gyakran megbetegszik. Finom ízű, de nagyon kényes. A nagyapám a '70-es évek elején hozta Badacsonyból, a hegyről. Ő valószínűleg tudta milyen fajta, de már meghalt, így nem tudom megkérdezni.
Tudom, hogy ez így nagyon kevés infó, de legalább tippeitek vannak? Mivel minimum 40 - 50 éves fajta, ezért az újabb fajták kizárhatók. Ja, és nem Pannónia kincse.
Azért a nagyobb területeken is lehet "játszani" hogy a fagyérzékenyebb vagy korán fakadó fajtákat hagyják a végére, ill. utoljára kerül sor a terület legfagyérzékenyebb részének metszésére. (Ez lehet bajosabb az Alföldön, Dombvidéken pl. itt a pécsi kutatóban fentől haladnak a "laposabb" felé.)
Más, ki hogy készül az idei növényvédelemre; szerek, technológiák, "preparátumok"? :) Ehhez kapcsolódik, hogy ez egyik legnagyobb presztízsű birtok a Királyudvar is átállt a teljes biotermesztésre sőt dinamikus is. http://vinoport.hu/?node=3212 A múltkor a Gere honlapján egy 2009es bejegyzést olvastam, hogy ők is az egész területükön organikusak... de ezt nem követte újabb bejegyzés, hogy hogyan odották meg a tavalyi viszontagságos évet.
Nálam az ESCA -a korai tőkeelhalás- a legnagyobb gond, és ennek próbálom idén is a legnagyobb figyelmet fordítani.
Biztos rossz helyen laksz, mármint a szőlőművelés szempontjából. Nálunk a -15 fokot nem érte el az éjszakai hőmérséklet, igaz nappal is -10 fok volt sokáig. De ennyi kell is, hátha kevesebbet kell permetezni.
Épp ma hozta a postásautó az oltóvesszőket:) Illetve kértem nagyanyámtól meg a szomszédoktól is. Szóval hétvégére már lesz vagy 10 fajtám dugványozni és oltani.
És mi köze van a metszés idejének a rügytermékenységi mutatóhoz? A téli fagyok károkozását (már ha voltak) sem lehet a metszés idejével befolyásolni, a késő tavaszit némiképp igen, ha a metszés kitolásával némileg késleltetem a fakadást. (metszetlen vessző végálló rügyei hajtanak ki előbb, az alaphoz közel levők nem és egy késői fagy még "alvóbb" állapotban találhatja)
Egyébként én is ezt hallottam ma kutató metszési bemutatóján, kevesebb fürtkezdemény található szinte minden fajta rügyében; de ez a tavalyi időjárás egyenes következménye. Aki a mennyiségre is érzékeny annak mindenképp érdemes 20-30 %-al több rügyet hagyni, aki erősen minőségorientált az a fürtválogatásnál érezhet majd némi könnyebbséget.
Sok még a természtesen elhalt (tehát nem fagy következtében) rügy; a Shirazt emeltékpéldaként ki, hogy az elhalt és terméketlen rügyek miatt 50%al is kevesebb most a fürtkezdemény mint tavaly.
Általában 3-4 év múlva. Előbb nem is szabad rajta termést hagyni még, ha virágozna is a kis tőke. Ezért érdemesebb az esetleges megunt fajtát átoltani, mint kiszedni és újat telepíteni helyette. Másrészt új telepítés előtt meg kell szüntetni a talajuntságot. Az oltás pedig már a következő évben terem.
Ilyenkor esélyes, hogy megmarad. Mindenesetre minél nagyobb gyökérzettel és, ha lehet földlabdával érdemes átültetni.
Nem tudom milyen idősek a tőkék, de érdemes a vesszőket nagyon rövidre vágni és csak kevés hajtást meghagyni rajtuk, termést pedig ne várj tőlük az első évben. Sőt nem is szabad meghagyni rajta, amíg meg nem erősödik kellőképpen a gyökérzet.
A szomszédom ki akarja vetetni a nagyszemű fehér csemegeszőlő tőkéit, mert nincs ideje foglalkozni velük. Gondolkodom rajta,hogy elkérem a tőkék egy részét. Szerintetek megmaradnának? Kaptam már ilyen felszámolt, kivett tőkéket (Otellót) és mind megmaradtak. De az direkttermő volt, ez meg csemege, ami alapból érzékenyebb mindenre.
"A szőlőültetvények harmadán végeztek a metszéssel - közölte Horváth Csaba. Az eddigi tapasztalatok alapján az ültetvények jól átvészelték a kemény fagyok nélküli telet. Ugyanakkor a rügyvizsgálatok nem sok jót ígérnek: az átlagos évjáratokban megszokott rügyenként kettő-három fürt helyett mindössze 1,3 várható."
Még új vagyok itt és nagyon tetszik a fórum, én is szőlészkedem egy kisebb területen.
A segítségüket szeretném kérni, ha valaki tudna csókaszőlő esetleg bakator, kossuthszőlő vesszőket az kérem jelentkezzen vagy írjon az e-mail címemre ami viti23@vipmail.hu.
Én úgy szoktam, hogy ha sürgősen kell jelölni (pl. oltásnál), akkor tejfeles dobozból vágott csíkokra alkoholos filccel írom a neveket, és dróttal felkötöm, aztán ha ráérek, kis alumíniumlemez táblácskákra karcolom rajztűvel vagy szöggel a nevet, és ezt kötöm oda.
Amit a piacon veszel, az túlterhelt tőkék be nem érett termése. Ha van sajátod, akkor annak azért más az íze. A saszla egyik előnye egyébként, hogy sokáig a tőkén tartható, és a tőkén aszalódott szemek nagyon finomak. Az persze tény, hogy nem olyan karakteres, mint egy muskotályos fajta, de én szeretem a változatosságot.
A saszla az a Chasselas magyarosított neve? Én nem szeretem a saszlát. A wikipedia szerint ez a "legjobb ízű csemegeszőlő-fajta". Hát,szerintem meg a legrosszabb. Persze ízlések és pofonok.
Tud itt valaki szőlőt keresztezni? Annyira szeretném kipróbálni és új fajtákat alkotni, de totál laikusként ez nem fog menni. Ezt találtam a neten:
"A szőlő keresztezése az nem egyszerű dolog. Virágport kell gyűjteni az apának kijelökt fajtától, majd az anyának kijelölt fajta virágait egyenként kasztrálni kell, vagyis a portokokat egyenként le kell szedni még a virágzás előtt. Ezután a bibéket egyenként meg kell porozni. Majd a beérett szőlőszemekből kiszedni magot, jarovizálni és tavasszal elvetni. Kb. ezerből lesz egy értékelhető szőlőfajta. Ez a szőlőnemesítői tevékenység. Aztán jön a fajta elismertetés. Húsz év, mire egy megfelelő magból új fajta lesz."
Cserére a következő dolgaim vannak: szőlővesszők dugványozni (Mathiász Jánosné Muskotály, Otelló, Fehér Kecskecsöcsű stb., kb. 10 fajta), egyéb dugványozni/oltásra való vesszők (feketeribizli, pirosribizli, Szentesi Rózsa naspolya, Kieffer körte és egyéb körték, vérszilva, ringlók, meggyek, cseresznyék, szilvák, kajszik, vad őszibarack, óriás sárgászöld alma, mogyorók, aranyeső, bodza, magnolia, lila és fehér orgona, csipkebogyó, borostyán, piros virágú leander, dupla narancssárga virágú gránátalma, Ukrán óriásdió és egyéb dió oltóvesszők stb.), zöldségmagok és denevérlevelű passiógyümölcs magok, Japán Birs és Tiszafa palánták, liliomhagymák, lila virágú Írisz hagymák, kaukázusi kefírgomba és még sok minden más.
Valószínűleg lerágott csont, amit kérdezek, de nem találom a könyveimben, hogy milyen hőmérsékleti viszonyok mellett kell metszeni a szőlőt? Feltételezem, hogy ez részben a fajta fagyérzékenységétől is függ. Én, a szüleimnél a jövő hét végére terveztem a műveletet. Náluk zömében "saszla" van. (Tavaly április elején metszettünk, és sajnos már jó néhány vesszőből folyt a nedv.)
Vagyis kb. mi az a minimális éjszakai hőmérséklet, amit szerintetek a metszett szőlő el tud viselni?
Nincs kizárva, hogy egy közismert régi fajta, csak azóta már valami divatosabb nevet adtak neki, mondjuk, Lévai Anikó néven szerepel a fajtajegyzékben. :)
A felfelé menőket én úgy gondoltam, hogy csak a függőleges lenne első évben a felsőig, és második évben annak a végéről lefektetni egyet. Így a kelleténél jobban túlterhelődik a tőke, ha másfelé is így néz ki.
A második kép: a szálvessző esetén nem kell ilyen sok rövid csap, csak 1 jó állású 2-3 szemes a szálvessző közelében, amiből a jövő évi szálvessző lesz.
Nem igazán látom, hogy milyen rendszerben szeretnéd metszeni a szőlőt!
Kordonkarokat akarsz kialakítani vagy szálvesszős váltómetszést akarsz alkalmazni?
A kordonkarokat több lépcsőben szoktuk kialakítani a szálvesszőt, pedig ívesen szoktuk lekötözni. Mindkettőt a szőlő sarkossága miatt kell így csinálni.
Ez azt jelenti a szőlő kúszónövény mivoltából eredendően, hogy mindig a vesszők végén levő rügyek hajtanak ki erősebben.
Kordonkarok esetében ezért ajánlott a többlépcsős (egyszerre csak rövidebb karokkal történő)kialakítás, mert ellenkező esetben könnyen felkopaszodnak a kordonkarok.
Szálvesszőzésnél, pedig a vessző íves lehajtása segíti az összes rügy kihajtását.
A múlt szombatra javuló időt mondott, így megmetszettem a lugasom egy részét. Remélem nem fagy el!
Nézzétek meg, mondjátok el a véleményeteket, még a fele meg van, mit "változtassak, az eljáráson"?REmélem nagyon nem rontottam el. (Nehéz volt fényképezni a naplemente miatt)
Itt nézelődhetsz. Tavaly én is ebben a cipőben jártam, és javaslom hogy rezisztens fajtákat válassz csak. Ha a kertben saját fogyasztásra szeretnél több fajtát, Pl.: Fajtánként 2 tő, akkor az érési idő igen elnyúlik, ami ha nem rezisztens szőlőket telepítesz akkor komoly gondot jelenthet a permetezés miatt. Egyiket már ennéd, de a mellette lévőt még javában permetezni kell.Nem túl idilli....
Nem telik most sajnos ilyenre. De amúgy sincsenek jó tapasztalataim az oltványokkal. Ahányat vettem,mind kipusztult. Majd kérek vesszőket a szomszédoktól,de nekik nincs túl sok fajtájuk.
Nekem friss telepítésem van arról még nem tudok vesszőt szedni. Direkttermőket tudnék de azt meg minek. Szerintem rendelj Abasárról oltványt, hidd el hogy érdemesebb.
Szeretnék különféle csemegeszőlő fajtákat beszerezni. Nagyon sok fajta érdekel. Aki tudna dugványozni való vesszőket küldeni,az kérem írjon az e-mail címemre. Sok mindenem van cserére,szőlővesszők dugványozni (Mathiász Jánosné Muskotály stb.), egyéb dugványozni való vesszők (feketeribizli, Kieffer körte, dupla virágú gránátalma, Ukrán óriásdió oltóvessző stb.) ill. zöldségmagok és denevérlevelű passióvirág magok. A cserét preferálom,de ha kell,fizetnék is értük. Köszönöm.
Bocs,hogy megint betettem,de eddig még nem jelentkezett senki :/
Kössz a linket sok ujat és hasznosat találtam. Ha jól gondolom akkor végül is ha dugványról szaporitok mondjuk kadarkát akkor ha ebbe oltok valamien nemest az már ha megfogan persze életképes lessz. Azért kérdezem mert ugy hallotam hogy ugymond ha szelid szőlőbe oltunk az nem lessz jótermő és hosszúéletü ezért kell vadalanyba oltani. Igaz ez?
Üdv, köszönöm a kedvességet, de sajnos nem értek annyira a szőlőkhöz, hogy oltani tudjak. Akkor megpróbálom a zöldszilvánit itt a Somló környékén. Majd ha Pécs környékén járok megkóstolom a cirfandlit is :)
Igen, nekem is fontos lenne az árnyékolás, mert amit fényképeztem az a ház mellett van, de van egy asztalkás lugashelyem is.eddig csak rossz időben tudtunk kiülni, mert kisül a szemünk, viszont 4-5 éves a szőlő körbe( lassan kéne árnyékolni). Igaz, mint írtam nem a legjobb a talajom.
Úgy június táján látni fogod, ha esetleg túlterhelted a fiatal tőkéket, akkor még utólag is lehet leszedni hajtásokat.
Én is évekig próbákoztam normál metszéssel árnyékoló lugast készíteni, aztán rájöttem, hogy kénytelen leszek túlterheléssel, sűrűn, sok gyengébb vesszővel árnyékolni, tavaly elemlámpával tudtam csak alámenni. :)
Én nem tudok szölő veszőket küldeni,viszont ha tudnal küldeni kaukázusi kefir gombát azt megköszöném.Ha rendben van neked akkor it az email cimem: ricsicske@freemail.hu
Szeretnék különféle csemegeszőlő fajtákat telepíteni a kertembe. Sok fajta érdekel. Aki tudna dugványozni való vesszőket küldeni,az kérem írjon az e-mail címemre. Sok mindenem van cserére,szőlődugványok (Mathiász Jánosné Muskotály stb.), egyéb dugványok (feketeribizli, Kieffer körte, gránátalma stb.),gumós növények, zöldségmagok és passiógyümölcs magok, valamint kaukázusi kefírgomba. A csere lenne legjobb nekem,de ha kell fizetnék is értük. Köszönöm!
Szerintem nincs ezzel semmi gond, csak még nincs kifejlesztve lugasnak.
Ha az árnyékolás egy fő szempont, akkor semmiképpen nem elég 1 szint, 2 vagy inkább 3 szinten is kell karokat kialakítani, mert csak akkor árnyékol rendesen, ha elég sűrű, és nem csak őszre lesz elegendő lombfelület.
Ez persze egy bizonyos túlterhelést jelent, nem lesz olyan minőségű a termés, mint lehetne, és ha érzékeny fajták, akkor többet is kell permetezni. De azért ki lehet alakítani egy egyensúlyt, hogy a kecske is jóllakjon, a szőlő is megmaradjon. Mióta átvettem apámtól a lugasa metszését, azóta nálam ez működik.
Lehet, hogy a hozzáértők leszólják (csak nyugodtan, nem sértődöm meg :), én azt csinálnám, hogy a kar fölötti 2. madzagra (később, ha erősödik a növény, a kettő közöttire is akár) nevelnék egy kart.
Nekem az a módszerem, hogy a karon szűk méterenként alakítok ki egy pontot, ahonnan lefektetek egy szálvesszőt, meg hagyok egy csapot. A kart a következő évben levágom, és a csapból növő vesszőt fektetem le, és így tovább. (Váltócsapos metszés.)
Jelenleg úgy fognék neki a felső résznek, hogy méterenként függőlegesen meghagynék egy vesszőt, ezek alsó kihajtásait (amikor már nem könnyezik) kivakítanám, csak felül maradna 3 szem. Ezekből lenne egy olyan, amit jövőre felülre le tudnék fektetni, így összefüggő lenne a felső sor is. Később a tőke fölötti függőlegest nevelném tovább, a többi kart levágnám, ha már elér odáig a tőke fölötti.
A mostani karon pedig mehetne tovább a váltócsapos dolog.
-Ha a színe nem változott sárgás-barnássá, akkor nem barnatörés. Ha fehéres, akkor lehet vasas vagy fehérje törés. (a bor felmelegedésének hatására indulhattak be a reakciók) Titrálható savat és a ként meg kellene vizsgáltatni. Utánna derítés. Szűrés csak utánna.( A távdiagnózis elég bizonytalan.)
Hosszúcsapos metszésell próbálkozz. A fürtök általában csak a harmadik rügy fölött képződnek ezért a rövidcsapos metszéssel nagyon gyengén terem. Ezt bizton állíthatom mert én is igy metszettem eleinte de csak a levelek jöttek.
Próbáld meg a hosszúcsapos metszést. A kordonon kb 20-25 cm-enként alakíts ki termőrészeket. Amelyik vessző alul van a kordonon azt lehetőleg vágd ki. Leht hogy az idén még nem lessz sok termés de ha elkezded kialakítani akkor jövőre szépen fog teremni.
Nem emlékszem,de lehet hogy kérdeztem: a Hamburgi muskotályt hogyan kell metszeni,hogy teremjen is ? Vhogy ez a fajtám igen gyengén produkál ...mondjuk nem vok nagy szőlész inkább egyéb gyümikben utazom...
Valószínüleg meg fogsz lepődni azon, amit írok. A bor egy olyan "kémiai közeg" ami minden körülmények között stabilitásra törekszik, állapotát három tényező határozza meg; a nyomás (~légnyomás), a hőmérséklet és az összetétel.
Ha ezek közül valamelyik megváltozik arra a bor is valamilyen módon reagálni fog. A 8 C-fokos pincében még stabil (világos, tiszta, jóízű) a borod, de amikor beviszed a lakásba megváltozik a hőmérséklete (18-22 C-fok), erre a bor, mint kémiai közeg regálni fog, persze csak akkor, ha tud (pl. újból elkezd forrni, ha sok a maradékcukor , vagy más kémiai reakció játszódik le benne).
Természetesen ez fordítva is igaz, ha magasabb hőmérsékletről hideg helyre viszed, kiválhatnak belőle olyan komponensek, amiket a csökkenő hőmérséklet miatt már nem tud oldatban tartani.
A nyomásnak ebben a folyamatban elhanyagolható szerepe van, hiszen majdnem állandónak tekinthető.
A bor összetétele (cukortartalma, savtartalma, alkoholtartalma, egyéb összetevői) ellenben fontos tényező(k) a bor stabilitását illetően.
Tehát én azt gondolom, hogy a borod 20-22 C-fokon, összetétele okán nem stabil állapotú.
Sziasztok borosok! Segítségeteket kérném. Már régóta foglalkozom szőlőtermesztéssel, de ilyen problémám még nem volt.
A saválló tartályban tárolt borból ha leengedek pohárba, üvegbe, tökéletesen tiszta és finom a lé. Ha az üvegben pár napig tárolom, nem lehet ráismerni, az íze változatlannak tűnik de a kristálytiszta állapota homályosra változik. Mindegy hogy 20-22 C'-on vagy 8 C'-on tárolom. Mi lehet az oka és meg lehet-e szüntetni a problémát? Előre is köszi a válaszokat.
-Nem lehet elrontani a metszést, ha betartod, hogy az alsót rövidre (akár sárszemre) a felső vesszőt hosszúra (rövid-, hosszúcsap, félszálvessző, szálvessző).
Édesapám hozott néhány vesszőt,kb4 éve. elmondta, hogy 2 méter mély gödröt ássak, trágya, föld, víz vessző, iszapolás, és otthagyott.(meglepetések embere).
Saját belátásom szerint kezeltem eddig. Azt mondta, lugasnak is jó, így próbáltam ennek nevelni. A fajtákat nem tudom csak a nérora emlékszem .
Ha esélyem van rá, szeretnék jól árnyékoló ( alá kiülős) lugast, és persze az se lenne egy utolsó szempont, hogy teremjen.Viszont dunsztom sincs hogyan metszem.Én a dunántúlon élek, talajom mészkövön agyagos, nem túl jó. Eddig felengedtem, volt temés is, de nem túl szép és árnyékoló.szrintem nem jól metszettem. Néztem Bálint gazda videóit a szőlőlugasról, de metszésről vagy egyébről nem ir. Tudnátok segíteni?Üdv
Én is úgy gondolom, hogy a megszakadás a túl sok meghagyott rügy miatt van.
Különben még életemben nem láttam egy szemre metszett szőlőt, amit hozzáértés miatt metszettek egy szemre.
(Olyat persze már láttam, mint a szomszédom, aki a házzal együtt vett pár tőke szőlőt is, és mivel fogalma sem volt, hogy is kellene nekifogni a metszésnek, minden egyes meglévő vesszőt visszametszett 2 szemre.)
Errefelé a Mátraalján kizárólag még csak szálvesszőzést láttam, persze sokféle művelésmódban.
A hajtogatáson kívül én azért sem mindig az extrém erős vesszőket hagyom meg (csemegéknél), mert azon a rügyek gyakrabban szenvednek fagykárt. Talán mert ősszel sokáig nem állnak le.
Nem a szálvesszőzéstől szakad meg, hanem attól, hogy túl sok rügyet hagysz rajta. Szálvesszőzéssel ugyanúgy be lehet állítani a rügyterhelést, mint rövidcsapos metszéssel.
A sárfehérnél pl. alkalmazzák a szálvesszős fejművelést.
Borecetet a következőképpen készíthetsz: 2 rész víz+1 rész bor hozzá öntesz egy kevés ecetet a meglevőből nyitott letakart üvegben meleg helyre teszed. Nemsokára penésszerű hártya jelenik meg a tetején az ecetbaktériumoknak köszönhetően. Be is fog zavarosodni.
1 liter erjedt musttal (nem bor! dunsztolt, és mégis megerjedt must) mit lehet kezdeni? Érdemes próbálkozni ecetkészítéssel, vagy inkább öntsem a seprőhöz és főzessem ki pálinkának, vagy egyszerűen borítsam ki? Vagy van egyéb ötlet?
Nem tudok olyan fajtáról, amit nem szabad szálvesszőzni, csak olyanról, amit nehéz.
A merev felfelé álló vesszejű fajtákat pl. azért nehéz szálvesszőzni, mert lekötésnél könnyen pattannak, törnek.
A Kékfrankosnál pl. lekötés előtt (ernyőművelés) mindig több szálvesszőt hagyok meg metszésnél és csak lekötés után távolítom el a felesleges vesszőket.
Hiába a gondos "ropogtatás" még így is van vessző, ami eltörik, ezért inkább a vékonyabb ceruzavastagságú vesszőket kell kiválogatni szálvesszőzésnél, mint a vastag erős vesszőket.
A pontuszi szőlőfajtákra jellemző csak, hogy az alsó rügyek is termékenyek pl. Alanttermő, Kadarka. Ezek jellemzőbbek az alföldi gyalogműveléses szőlőterületeken, mint a hegyvidékeken.
A nyugati, fajták jobban teremnek szálvesszőn. Egyébként a szőlő kúszónövény jellegéből fakad, hogy a felső rügyek termékenyebbek, mivel a szőlő őse a fákra felfutva hozta a termését.
Nekem csak pár fajta szőlőm van,szeretnék új csemegeszőlő fajtákat beszerezni. Nagyon sok fajta érdekel. Aki tudna dugványozni való vesszőket küldeni,az lécci írjon az emilemre. Sok mindenem van cserére,szőlődugványok (Mathiász Jánosné Muskotály stb.), egyéb dugványok (feketeribizli, Kieffer körte, gránátalma stb.) ill. zöldségmagok és passiógyümölcs magok. A csere lenne legjobb nekem,de ha kell fizetnék is értük. Lécci olyan jelentkezzen,akinek legalább 10 fajtája van cserére. Köszi!
Üdv, "fehér" cirfandli nincs, hacsak nem a belőle készült bor színére gondolsz. A szőlő gyümölcse pirosasra szineződő tömött fürtű, az én régebbi hozzászólásaim között találsz. Ha ezt keresed, ennek oltványa valóban ritka és csak itt Pécs környékén árulják, és nem sok helyen (én is keresek most;de oltóvesszőt tudok adni).
Jól mondták a többiek, az általad emlegetett név inkább a zöldszilvánira volt használatos.
Magelválasztás tekintetében nekem pálinkafőzés során lett némi tapasztalatom (som, sajmeggy, csipke, galagonya, stb., sőt, még némi Izabella is). Bogyózd le, tedd egy vödörbe, majd fúrógépbe fogj be egy festékkeverőszárat. Nyomd le a vödör aljára, és ott indítsd be, majd törd össze alaposan a szemeket. Hagyd egy napot ülepedni -esetleg lehet rázogatni is -, a magok nagy része a vödör fenekére ül le. Egy nagyobb műanyag tésztaszűrőn szűrd le, kisebb, liter körüli adagokban. A héj egy része is át fog menni a szűrőn, a visszamaradt magon is lesz még értékes anyag. Itt jön a különbség a pálinka/lekvárfőzés, és a borkészítés közt, itt ugyanis ezt a maradék anyagot nyugodtan föliszapolhatod egy kis vízzel, és újra leszűrheted, és esetleg harmadszor is. Ekkor már héj, értékes gyümölcshús alig marad a mag közt, lehet főzni.
nem próbáltam, félek hogy a héját is kiszűrné, pedig attól van olyan jó "mazsolás" íze. delaváriból is nagyon finom szőlődzsem lett, hasonló, egyenként magozásos technikával ... ha valaki tud egy jó módszert a magok (és csak a magok) elválasztására, az szóljon! próbáltunk szőlőt (mustot) és fügét összefőzni többen is, minden próbálkozás sikertelen lett, úgy tűnik hogy ez a két gyümölcs nem jó együtt. viszont a mustkrém (must + alma-körte) és a füge + meggy (zselés) keverék nagyon jók lettek, a füge isteni kis pálinkával hagyományos módon is, valamint a zselés füge + narancs is bejött.
peronoszpóra
tavaly mindenütt volt, a szőlőskertek királynőjét és a hamburgi muskotályt is elvitte a peronoszpóra, viszont a delavárinak "csak" a 2/3-a ment el, igazolva hogy ellenállóbb fajta.
fügebor
tavaly előtt próbálkoztam ezzel is, dupla hibát vétettem: sörrel indítottam az erjedést, valamint tűző napra tettem a pet-palackokban a masszát. eredmény: ecetesedés, hordóval együtt kellett kidobni :-(
metszés
körkérdés: ki mikor metsz? én úgy 2 héten belül gondoltam (dél-alföld, kevés tőke), amikor már "szőrösödnek" a rügyek.
Megoldjuk valamikor, szereném látni én is, hogy sikerült a fiatalítás, mert ez elég komoly és lassú munka volt, de remélem meg lesz az eredménye. A nejemnek meg nem mondjuk el, hogy titkon szőlőt járok metszeni :DDDDDDDDD
Szia RAMBO, érdeklödnék, hogy lesz-e az idén is szölömetszés. Remélem nem veszed arcátlanságnak.
A tavalyi nagyon jól sikerült....volna, ha el nem viszi az egészet a peronospora, -amiröl persze nem a metszés tehet:-(
Telepítettem megint négy új tövet, de ezek nagyon-nagyon lassan indulnak meg. De nem baj, bizakodó vagyok; az elözöeknek is 3-4 év kellett, mire igazán magukhoz tértek, de mostanra az utolsó is eröre kapott. Azokat akkor ültettem, amikor megismerkedtünk.
Ha héjjon erjeszted nem fog fehérbort adni. A muskotályíz kinyeréséhez pedig nem árt, ledarálás után legalább 24 órán át héjjon áztatni. Ez idő alatt oldódnak ki színanyagok a héjjból. A muskotályos borok ezért sárgábbak is a szokásosnál.
Lekvárkészítésnél nem próbáltad a passzírozót? Szőlőlekvárt ugyan még nem csináltunk (remélem, hogy azért fogunk majd), de csipkebogyót csak azzal lehet kimagozni.
kösz a kimerítő választ. tokajban azt mondják a muskotályokról (sárga, ottonel), amit te is ezekről a muskotályos ízű csemegeszőlőkről (hamburgi, szőlőskertek királynője): akkor kell leszedni, amikor még nem érett be teljesen, de már nagyon zamatos, tehát nem a cukorfokra, hanem az ízanyagokra "kell menni". a fenti két csemegeszőlő annyira finom, hogy meg sem fordult a fejemben hogy bort lehetne belőle csinálni, de biztosan finom lenne az is... lekvárt csináltam már a hamburgiból, az isteni lett. hanem a kimagozás az buddhista szerzeteseknek való munka (-: aszongyákhogy' a hamburgi fehér bort ad egyébként. metszésre majd visszatérek még.
Igen a zöldszilváni is egy lehetőség volt (interneten amennyire utána tudtam nézni), de azt mondta nagyim, hogy az egy ritka fajta szőlő volt és a környéken nem volt senkinek. Pápateszérről van szó. A Somló pedig nincs messze. Talán egy tő zöldszilvánit is ültethetnék a "biztonság kedvéért". Valójában csak egy kb. 50 m-es szakaszon van szőlőnk ami nagyon elöregedett. Némelyikből szaporítok vesszőlehúzással, de ez csak 2 fajta amit meg akarok tartani és ezek mellé szeretnék még nem túl kényes másik 3 tövet.
Segítséget szeretnék kérni ezúton, hogy hol tudnék beszerezni 2-3 tő fehér cirfandli szőlőt.
Sikerült kinyomoznom, hogy ez a nagymamám által emlegetett cilifáni ami a régi ház udvarában volt. Nagyon szeretnék ilyet ültetni, de nem találom sehol az árudákban.
Ha valaki tudna ebben segíteni nagyon megköszönném.
Egyetlen egy gondom van ezekkel a fajmeghatározásokkal.
Állattenyésztésben a faj fogalma az egymás közt szaporodó és szaporodóképes utódokat létrehozó egyedeket egy fajba tartozónak soroljuk. pl Anas plathyrincos+Cairina moschata= Mulard kacsa. A Mulard kacsa már nem szaporodóképes, bár a tojó rak tojásokat azok terméketlenek. Tehát a házi kacsa és a néma kacsa külön fajba tartozik.
A szőlőknél külön fajba sorolt egyedek viszont szaporodóképes utódokat hoznak létre, tehát szerintem egy fajhoz tartoznak és csak alfajként vagy változatként azonosíthatóak.
Kis kiegészítés: ezeknek a fajtáknak a nemesítésénél már nem csak az ellenállóság volt a fő cél, hanem a belőlük készült borok jobb minősége is. Ugyanis az amerikai és az eurázsiai fajták hibridjeinek* a bora nem a legjobb, ezért szükség volt ezeknek a hibrideknek újabb eurázsiai fajtákkal való keresztezésére
*a legismertebb ilyen hibrid a Seyve-villard, közismertebb nevén Eger2, ez volt az egyik alanyfajtája az alföldön a két legnépszerűbb új fajtának: Bianka(Eger2-Bouvier), Aletta(Eger2-Ottonel muskotály)
A korábban érő szőlőfajtáknál fordul elő gyakrabban az, hogy a bor lágy lesz, mert a meleg "kiégeti" belőle a savakat.
A csemegeszőlők nem azért tűnnek édesebbnek, mert magasabb a cukorfokuk, hanem mert alacsonyabb a savtartalmuk. A muskotályos szőlők is ritkán érnek 16 cukorfokosnál magasabbra. Az Ottonel ugyan borszőlőként van nyilvántartva, de nála is ez a helyzet.
A Hamburgi muskotály viszonylag kései érésű, így több savat tartalmaz.
A Muscat ottonelre jellemző, hogy forró nyár után a bor lelágyul, és szappanos íze lesz. A Sárga Muskotályra ez nem jellemző. Tudod esetleg, hogy a Hamburgi Muskotály hogyan reagál erre a dologra?
A direkttermőket elég könnyű megkülönböztetni a viniferáktól.
Levél, vessző és termés képek kellenének a biztos meghatározáshoz.
Legjobb metszési mód a szálvesszőzés.
Permetezni teljesen felesleges.
A Szőlőskertek királynője nagyon jó csemegeszőlő, bornak kevésbé alkalmas.
Egy bizonyos érettség után viszont már az enni sem igazán jó kb. augusztus véén a legfinomabb. Szintén szálvesszőzni érdemes.
A Hamburgi muskotály az egyik legfinomabb kék csemegeszőlő és a bora is finom. Egyedüli baja, hogy a vörösboroknál nem megszokott a muskotályos íz.
Ez a szőlő tényleg igényli a szálvesszőzést, mert csak a 3-4. rügy fölött tartalmaznak a rügyei virágkezdeményeket.Ezt a két szőlőfajtát permetezni időjárástól függően 7-10 naponta érdemes peronoszpóra és lisztharmat ellen. Érés előtt minimum 30 nappal legyen az utolsó permetezés.
amatőr szőlészkedőként én metszem a haverom szőlőjét, ami 4 tőke, kétkarnyi vastagságú, 50-60 éves, lugasművelésű, valószínűleg (fehér) delavári a dél-alföldön
* van-e valakinek tapasztalata ezzel a fajtával?
* honnan lehetne megbizonyosodni 100%-osan arról, hogy tényleg ez a fajta? (kép vagy vessző / levél alapján)
Úgy gondolom a régi szakkönyveket hozzáértő emberek írták: Prohászka Ferenc, Kriszten György, Horváth Sándor, stb.
Ők mind nagy nevek a szakmában, szerintem mindannyian tőlük tanultunk.
A szakkönyveket el kell olvasni és a nekünk megfelelő dolgokat alkalmazni belőle (pl. többféle metszésmód is le van írva bennük, mégsem mindet alkalmazzuk egy tőkén).
A technológiák, persze változhatnak. Ettől még működik a bakművelés és a GDC függöny is csak mindegyiket a helyén kell kezelni.
"Ha nem "termőképes" az alanyod, a ráoltott nemes is úgy érzi magát, mint a szűzlány a kuplerájban!
Szépen fejlődik, csak termést nem akar hozni!!!"
Az alany termése nem határozza meg a nemes termését. Annak növekedését és tápanyagellátását biztosítja.
Néhány csetelő, offoló írástól eltekintve erről szólnak a kertészkedő topicok.
Vegyél benne te is tevékenyen részt! Mutasd be, hogy Te mivel foglalkozol, adj ötleteket s kérdezz, ha úgy gondolod! :)
Ami a szakkönyveket illeti: belépőnek jók, de semmit sem kell szentírásnak venni ha a gyakorlatban más válik be. Az ember végülis magának átírhatja. Saját tapasztalatait megoszthatja, vitára bocsájthatja.
"nyulica(8942.hozzászólás) most írtad le az évezredek tapasztalatát, alanyt szedni így kell!
Ha megtapasztalod, látod, kerülgeted, figyelgeted - és nem fagy meg, nem betegszik meg a "permetezetlenség" is fennáll, alanyt szedni így érdemes! De, ho-hó! Ez még nem elég!!!
Nézd meg terem-e az alanyod!?! Hídd el ez a legfontosabb! Ezt nem írja meg egy "valamirevaló" szakkönyv sem! Ha nem "termőképes" az alanyod, a ráoltott nemes is úgy érzi magát, mint a szűzlány a kuplerájban!
Szépen fejlődik, csak termést nem akar hozni!!!
Ez 45 év tapasztalata!!!
A "régi" szakkönyvek olyanok, mint a mélytengeri kagylók. Vannak benne igazgyöngyök, talán 5 évente 1. A többi silány "OLLÓVÁGTA"!!! " Egy-más" könyvéből ollózták ki!
Ha valamelyikőtök írt már szakdolgozatot, érti, miről írok!
Szerintem nincs 10-nél több NORMÁLIS SZAKKÖNYV! Létre kellene hozni egy TÉNYLEG TERMELŐKBŐL álló csapatot, a régi "szakkönyveket át kellene "frissíteni"!!!
Olvasom a fórumokat, elkeserít, hogy milyen tudatlanok vagyunk!!!
Jó lenne egymáson segíteni!!! De TÉNYLEG!
(Jópár éve gombatermesztésbe fogtunk a családi ház alatti pincében, csiperke!
Megtapasztaltam, hogy a "gombaszakkönyvek" egy kalap szamócát sem értek!
A "TÉSZ" meg a "felépített-agyondícsért-falugazdász" szervezet is csak egy papíron létező álom, nem létezik, csak a pénzt vették fel rá!!!)
No, de ne mérgelődjünk azon, amin nem tudunk változtatni!
"Minden hosszú út lépések sokasága."
Tegyük meg mi az első lépéseket, segítsük egymást!
A szegény "Lugánói tanulmány" kiötlői essenek hasra, ne jöjjenek be a jóslataik!
Ha valaki tényleg termelő, van tapasztalata, és szívesen megossza velünk, jelezze.
Ne legyünk "permetlézabálók", ne ültessünk génmanipulált növényt, stb.
Köszi a Csabát ismerem . Nekem van félhektár ebből a E CS BÖL ,de ebből van három fajta a 28, 30 és32 es azegyikfajta az rothad hamar érésnél .de amásik az nem majdnem hasonlít csemegeszőlőhöz. A bora az elégjó
A rothados az potláskor kerültbele de nemvészes.
Tavaly 3 szor permeteztem és egésséges volt .
Jobban arravoltam kívácsi hogy milyen fajtábol szaporították de így akkor megvanazis mégegyszer köszi.
Elég jól ismerem, (forint) Csaba komámnak még meg van az ürgésben, úgy tudom nem kapta meg az engedélyt a kivágásra. Rothadásra érzékeny, én nem ültetnék.
Mirevagy kiváncsi a kékfrankos kissé tőmött fütű perenoszra kissé érzékeny szárasságtűrő valamentire tűri a fagyot . Ki tud valamit a ZÖLDFÜRTŰ rezistens szőlőfajtárol előre isköszi.
Mirevagy kiváncsi a kékfrankos kissé tőmött fütű perenoszra kissé érzékeny szárasságtűrő valamentire tűri a fagyot . Ki tud valamit a ZÖLDFÜRTŰ rezistens szőlőfajtárol előre isköszi.
-Ez Kiskőrös határában van, a feketehalmi részen. Nem az enyém, ez csak illusztráció. Nekem elég a tíz tőke a ház előtt. Vacakoltam elég sokat. Most máson a sor.
Én Delaware-ra és Othello-ra nem próbálnék oltani. Állítólag a V. labrusca-nak (direkttermő fajtáknak) nagyon rossz az affinitásuk az európai nemeshez. Szerintem próbálj inkább rendes alanyfajtát szerezni valahol.
Nézd végig a képeket, láthatod a folyamatot. Itt angol nyelvessel csinálják de szerintem a legtöbb helyen már nem hogy az omega ollót hanem annak gpesített változatát használják.
Kézbenoltásnak hívják ezt a módszert, elég macerás, ládákba kel hajtatni, megvan hogy milyn közegben, hány fokon stb. Engem is érdekelt tavaly, még egy omega ollót is vettem de feladtam mert csak 20 tőre volt szükségem. Majd megkeresem amit találtam akkor rólla és beteszem ide, elég kevés találatot ad ki a gugli. Szerezz egy abasári csajt magadnak az biztos tudja minden csínnyát a dolognak:-)
Én ha dugványozok (de már nem) a vessző felső végét bemártom olvasztott viaszba.100-ból 100 hajt ki és ered meg. Egyébként másoknál láttam hogy egyből helyre dugványoznak, csak 3-4 vesszőt is beszúrnak, egy csak megered logikával. Én nem iskoláznám.
Először inkább iskolázd le és csak azt ültesd el a végleges helyére amelyik kellőképpen meggyökeresedett. Akármilyen gondosan jársz el mindig van olyan vessző, ami nem hajt ki vagy nem gyökeresedik meg kellően, ha egyből állandó helyükre rakod a vesszőket nem győzöd majd pótolni a hiányzó töveket. Arról nem is szólva, hogy az egyhelyen iskolázott vesszők gondozása egyszerűbb.
A kövidinka,kadarka,ezerjó,bianka,kékfrankos nagyon szépen megfogja ha csak sima vesszőt dugsz le.De attól függ hogy is van a területed,Tavaszra rendbe tudod-e vágni.Tavasszal mi azelött legombáztattuk.(forditva betemettük a vesszőt,és ez locsolva volt,nedvesen tartottuk a földet.2006-ban a biankánknál a sima vessző is szinte 100% eredés volt.
Amit leírtál: alanyvesszőre nemest oltani és úgy dugványozni ezt hívják oltványkészítésnek.
Természetesen működik. Sok gyakorlás és a technológia pontos betartása mellett. Az oltványkészítést a szőlészeti szakkönyvek, mind tárgyalják. A Szőlő oltása című topicban volt már erről szó.
Találtam itt egy leírást a körzetemről! Ezt figyelembe veszem...
Az ország legnagyobb területű borvidéke. Klíma szélsőséges. Nagy nyári szárazság, napperzselés és nagy téli, tavaszi fagyok jellemzőek. Jelentősek a fagykárok. A talajvízszint általában magas / 2-5 m / bár az elmúlt időben csökken. Ezek a tényezők és a gazdasági körülmények miatt területe jelentősen csökkent. A talaj:a déli részen lösszel kever, tápanyagban, humuszban gazdag homok. A Tisza mentén savanyú homok. A Duna mentén mezőségi és réti talajokat fedő lepelhomk. Gyakoriak a sülevényes, humuszban szegény homokbuckák. Fajták: gyakorlatilag az összes engedélyezett fajtát termesztik. Fő fajtái Arany sárfehér, Kövidinka, Ezerjó, Chardonnay, Kékfrankos, Kadarka, Kunleány. Bácskában fehérbort adó fajták, a Duna mentén tömegbortermelés folyik, a Tiszamentén asztali és minőségi bort termelnek. Borai a hegyvidéki fajtákéhoz képest kevésbé testesek. Gyakori a magas cukor és alkoholtartalom. Fehérbora kellemes ízűek, lágyak.
Akkor gyakorlatilag az alább említett variációkban(amelyeket ajánlottatok)szereplő fajtákból vesszőt szerzek most metszési szezonba és dugványozással készíthetek magamnak gyökeres vesszőket?
Kadarka és kövidinka marad gyalogba meg ha találok erre biankát akkor kipróbálom azt is...ezeket gyalogba művelhetném és vesszőket gyökereztetve telepíthetőek.Asztali verzió ez lehetne...
A minőséginek akkor szentelnék kordont talán...kékfrankos,Zweigelt, olaszrizling,Rajnai rizling,Chardonnai a vidéken talán működnek(hajós,halas,kiskunmajsa)...ezekből kellene talán szereznem...
Vadszolot azt hoztam le a hegybol meg oszel, 8 darabot remelem beall es akkor zoldbe fas oltasal megprobalom.A nagymamam meg ano vagy 30 evel ezelot dugott le othello veszoket meg most is egesegesek rendszeresen es boven teremnek ,az igaz hogy nem alakit ki vastag torzset ezek se olyan vastagok 30 ev es kb csuklo vastagsag. Deleware veszoket be tudok szerezni hejbeli gazdaktol azt meg fogom probalni. Szerinted ugy menyi eseje lenne ha tavaszal raoltanam a deleware veszokre a nemeset es ugy dugvanyoznam el?
Szőlőművelő területeken az elhagyatott részeken dűlőutak mellett fákra felfutva gyakran lehet találni vadszőlőt. Vegetációs időszakban ezek könnyen megkülönböztethetőek a nemes fajtáktól. Ilyenkor is lehet azonban következtetni a vesszők színéből és a farész-bélrekesz arányból, valamint a rügyekből, hogy melyik fajjal van dolgunk Ezek vesszeje tökéletesen alkalmas alanynak az oltványok létrehozásához.
A nyugati fajták jobbak kordonon ezek nagy része rövidcsapos metszéssel nem terem kielégítően, ezért szálvesszőzni érdemes.
Kordonos művelés esetén ezeknél a fajtáknál leginkább az ernyőművelés ajánlható. Ennek a metszése is egyszerű.
Azokból a fajtákból, amiket írtál legegyszerűbben úgy juthatsz szaporítóanyaghoz, ha a környékbeli gazdáktól kérsz vesszőt és eliskolázod. Őszre megfelelő gyökeres szaporítóanyagod lehet. Homokra a gyökeres európai vessző tökéletesen megfelel.
A keleti fajták közül nem mindegyik jó kordonra, erős könnyen pattanó vesszőik vannak, melyeket nehéz lekötözni. Kordonon nem biztos, hogy ugyanazt a minőséget tudják, mint gyalogművelésben. Ezeknél használható a szálvesszős fejművelés, ami a gyalogművelés jó alternatívája lehet és télre is takarható, így nincs akkora fagyásveszély.
A Furmint az alföldön nem biztos, hogy jó választás, mert alacsony a fagytűrése.
Szolo oltasahoz amerikai veszot alany celjabol hol lehet beszerezni? Vagy valaki elmagyarazhatna nekem, hogy ez hogy mukodik Azt irjak Amerikai szolo veszoje alanynak Europai meg nemesnek ra ,ezt most en ugy ertelmezem hogyha beszerzek egy amerikai fajtat akkor annak a veszojet fel fogom tudni hasznalni Europai elenyanak.
Talán mégis kordonba kellene gondolkoznom...de igazábol megosztható a terület....van olyan,hogy egyik a kordonon jobb,másik fajta a gyalogművelésben?
Ti tudnátok majd valahol kadarkát,kövidinkát,biankát? Én gyökeres töveket szeretnék inkább. Az talán biztosabban megfogja...
Telepíteni majd őszre akarok...
Én egyébként a száraz tokaji furmintokat és cserszegit szeretem(bár mostanában vettem hajósi és halasi,keceli fehérborokat is és nekem ízlettek) a borok közül...
Azon érdemes elgondolkozni, hogy a parasztromantika vagy a könnyebb művelhetőség a szempont, amikor haszonnövényt telepítesz.
Mert a gyalogszőlő metszése borzalom a deréknak. A kötözés is sokkal macerásabb. Permetezéskor is integethetsz a háti pumpás permetezővel. Szüretelni is rosszabb.
Szóval. ha önellátó farmban gondolkozol, akkor inkább a hatékonyságot tartsd szem előtt, ne az emlékeket.
A múlt szombatra javuló időt mondott, így megmetszettem a lugasom egy részét. Remélem nem fagy el!
