A 2. ker erdőszélén vannak termő naspolyák, kb 10 éve onnan van egy. Dió nagyságú finom termés minden évben. Ami még jó benne hogy a héj erős így mint egy tubust szakadás nélkül ki lehet nyomni, könnyű enni. Pl a holland az össze-vissza szakadt.
a 200-asnál nagyobb azért nem kicsi. lehet veszek egy szentesi rózsát, egyúttal megpróbálok oltani birsre. vagy ha jó a galagonya alany, akkor szedek ki az erdőszélről egyet, és akkor már csak oltani kell, nem kell birset gyökereztetni alanynak.
Nálam van többféle. A magról kelt jóval kisebb termésű, de nagyobb mint egy 200 Ft-os, finomabb mint a nemes. Próbáltam lehúzva szaporítani, sajnos nem állt kötélnek, ezért talán a bujtás sem nyer. A szomszédomban van egy fa galagonyára oltva, hatalmas fa /kb. 90-100 éves/. Finom közepes termése van. Én is oltottam is szemeztem is galagonyára - sikerült, de talán a tavaszi oltás a jobb. Tévedésből oltottam körtére is - tavasszal, tévedésből körtével összekevertem az oltóágat - igen virulensre sikeredtek.
Nem annyira tövises, csak kb mint a kökény. De azért így sem kellemes a vesszők között ténykedni. Főleg mert csak fél galambtojás méretű a termés nagyja, a magok meg akkorák benne, hogy alig van némi gyümölcshús, így leginkább a rigók eszik le a fáról.
Évek óta tervezem az átoltását de mindig elmaradt, pedig az egyik kedvenc gyümölcsöm...
Gyakorlatilag két fajta volt elérhető a faiskolai kínálatban, így, ha nem Holland óriás, akkor Szentesi rózsa. A Holland óriás nagyon szép növény, ellenálló, bőtermő (de minek...). Termése nagy, lapos, gyakran egyenetlenül érik és aromája nagyon gyenge.
muteromnak van ez a holland fajta, de ő sincs megelégedve vele. lehet megpróbálok birset gyökereztetni alanynak, aztán ráoltom a kiválasztott fajtát. de az is lehet, hogy pont szentesi rózsa az bokor, amiről oltanék...gondolom, hogy akkoriban, amikor ez a növény ültetve lett, nem volt még olyan nagy naspolyaválaszték magyarországon.
hát igen, ezért csodálkoztam, hogy a magról vetés is felmerült a botanikalandon, mint lehetséges módszer. ha dugványozással életerős növényt lehet létrehozni, aminek a termése ugyanolyan, mint az anyanövényé, akkor megpróbálnám azt. a birsre oltást szintén, csak nem tudom, hogy a birsfám, ami egyébként nagyon sarjadzik, szóval gondolom, hogy az is oltott, jó alanyt ad-e. amúgy a birs és a naspolya is a rózsafélék közé tartozik, úgyhogy állítólag egész jól lehet őket dugványozással szaporítani.
persze faiskolában is vehetnék naspolyát, csak az a baj, hogy ugyanolyat szeretnék, mint amit ismerek itt a környéken, de a fajtáját sajnos nem tudom. kb. 40-50 éves növény, nagy, szétterülő koronával. növényként is gyönyörű, főleg amikor virágzik, plusz a a termése is nagyon finom. van egy másik fajta is a környéken, annak talán nagyobbak a levelei és a termése is, később érik, de szerintem nem olyan finom a termése, mint az előbbié.
Egyedül az oltást próbáltam naspolyánál. A Holland óriás fajtám egy részét átoltottam Szentesi rózsával. Érdekességként írom, hogy a naspolya több ágába oltottam vagy 5 féle körtét, és köszönik szépen, jól érzik magukat rajta. A naspolyám birsre van oltva (faiskolai), de körtére is lehet.
Magról szaporítva nekem apró termésű, tövises naspolyáim lettek. Dugványozni nem próbáltam (almaféléknél tudtommal nem is igazán jó), így marad az oltás...
Azt nem tudom ültetvényeken ellenőrizték-e de azt tudom, hogy az én meszelt törzsű kajszifám minden tavasszal kb 10 nappal később hajt ki mint a szomszédé. Ráadásul az enyém a ház déli oldalánál van ahol megszorul a meleg. Régen ezért ez pár nappal előbb virágzott mint a másik. (Mindkét fa ugyanazzal az oltóvesszővel lett beoltva 2009-ben, tehát "ikertestvérek".)
Gondolom nagyüzemileg nincs rá munkaerő és ezért nem meszelnek. Újabban gyümölcsszedésre is alig találnak már melóst...
Szerintem a törzs és a vastag ágak színe jobban befolyásolja tavasszal a fa nedvkeringését mint a környező talajhő. A fa gyökerei ugyanis lenyúlnak az egyre magasabb fagyhatár alá és emiatt bármikor képesek lennének vizet és tápanyagot továbbítani ha fent a törzsben van "szívóerő". Ezt a szívóerőt - mivel még nincs párologtató lomb - a melegben kitáguló törzs adja. De a fehér törzs nem tágul annyira, ezért nem, vagy lassabban indul meg az "éltető nedű" felfelé és később hajt ki a fa...
2 hét nem, de 3-4 nap igen, akár 1 hét is, attól függően mennyire napütéses a korai tavasz,
és attól függően hogy a környező dolgok mennyire árnyékolják a törzset, vagy az mennyire van napfénynek kitéve.
A fehér visszaveri a hőt, a szürke/barna stb elnyeli.
2-3-4 nap alatt, ha nem visszatérő hanem egyszeri fagy van, előfordulhat hogy ez a 3-4 nap miatt egyik ugyanazon tipusú fádon van termés, a másikon meg semmi.
Régen meszelték a törzset.
A meszelést csak vékonyan szabad elvégezni, híg vizes ecseteléssel, hogy fehérítsen, úgy késleltei kicsit a kihajtást is, és fertőtlenít is.
Több mm vastagon kenve már ártalmas, mert a mész nagyon lúgos, megmarja a fát és
a vastag mészréteg alá betelepülhetnek a rovarok is.
Ne légy ennyire szeptikus. Bár a 2 hét biztosan túlzás.
Esetleg ha bemeszelnéd körülötte tányérban a földet is, és az is visszaverné a hőt.
De 3-4 nap szerintem eléggé hihető.
Jó, ha két hetente -6 fok van, akkor nem sokat ér.
1-2 hetet simán lehet vele késleltetni a fák kihajtását, virágzását...
És ezt valaki ellenőrizte is? Mondjuk ültetvényen, minden második soron... Szerintem, ha működne, akkor használnák a nagy termelők. Szerintem a talaj hőmérséklete fontosabb.
Régen "feltalálták" már a fatörzsek fehérre meszelését. Ennek pont az a fő célja, hogy a fehér törzs visszaveri a tavaszi napsugarakat és így nem melegszik fel idő előtt a fatörzs és nem indul meg benne korán a nedvkeringés. 1-2 hetet simán lehet vele késleltetni a fák kihajtását, virágzását...
Bocs, ha beleszólok... Nálam is sok éve megfagy a kajszi.Nem oltom át--érzékeny is a metszésre
csonkitásr-- hanem szőlőt ültetek a tövébe, s ráfuttatom, ha mégis lenne egy év amikor teremnem fagy meg- akkor örülök, egyébként pedig olcsóbb és jobb az oszlopoknál, és a szőlő mindig terem (persze nem mindegyik fajta jó, de számos nemes bevált)
Tisztelt "Alibá!" Olyan kérdésem lenne még a barack-szilva oltással kapcsolatban, hogy az alanyt /a több éves kajszi fát/ a szokásos időben--nedvkeringés indulása--vágjam el? Nem megy tönkre a hirtelen nagytömegű keringés-nedv indulása miatt? Természetesen az elvágott törzset fasebkezekővel bekenném....
Hasonló módon jártam el, csak éppen fordítva, ilyen méretű szilvába oltottam kajszit. Én 8 csapot tettem bele, 7 megfakadt, hamar termett is. Semmi gond nem volt vele.
Üdv! Olyan gondolatom támadt, hogy a kb. 7 éves /de MINDiG ELFAGYÓ/ kajszi fámat oltási időben /március közepe-vége/ 80 cm-es magasságban elfűrészelném, és 4-5 darab nyugalomban lévő /hűtőben eltett/ 3 rügyes szilva ágat tennék bele. Kérdésem: a kb 10-12 cm átmérőjű törzs a teljes koronától megfosztva megfelelő-e erre a célra? /Nem fogja túzott "erővel megnyomni" az oltóvesszőket?/
