Persze 576 év 20 emberrel, szép is lenne. Az arányosság ennyire egyszerűen nem áll fenn.
Szerinted konkrétan mi az a probléma, ami fellép az igazin, bár nem lépett fel itt?
Én tudok egy párat, de azok egyike sem abszolút akadály, mindössze olyan jellegűek, hogy a 10-szer magasabb piramishoz 1000*szer annyi kő kell, aminek a helyrerakása több, mint 1000-szeres munka (max 10 000-szeres)
A másik nagy "csoda" a logisztika. Japánban állítólag építettek úgy felhőkarcolót, hogy az elemeket szállító teherautók megálltak a piros lámpánál, és amikor zöldre váltott, akkor továbbmentek. Azaz volt kb 40-80 másodperc a teher leemelésére! Egyesek ugyanakkor képtelenek elhinni, hogy az egyiptomiak is modern emberek, a szükséges pontosságú szervezésre szellemileg ők is képesek voltak, a tapasztalatok rendelkezésükre álltak (sokkal jobban, mint a mai kísérleteknél!) fegyelmet tartani is jobban lehetett, mint ma...
Abuszirben találtak olyan diorittömböket, amelyekben olyan szabályos alakú fúrt lyukak vannak, amelyeket ma csak magfúrással lehet előáll0tani. Ilyen szabályos alakú és sima falú lyukat mi a jó istennel fúrtak 4500 évvel ezelőtt?
Egyébként a helikoptert ábrázoló hieroglifára nem reagált még senki sem.
Kiran mentegetőzéseit nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, írásának érdemi része megáll azok nélkül is. A helyszínt látva megállapíthatta azt, amit a képek alapján is valószínűsíteni lehetett, hogy a piramis "mérnöki" alkotás, azaz pontossága, egyéb tulajdonságai a cél által megkívántak és nem "hihetetlenek" és "elképzelhetetlenek". Ami a technológia bizonyos pontjain hiányzik neki, azt majd összeszedjük.
Ilyen pl a csiszolás:
Én nyugodtan nekiállnék a gránit csiszolásának akár mészkővel. Hogy a mészkőből tízszer vagy ötvenszer több fogy, mint a lecsiszolt gránit, az nem érdekes! A szorosan vett csiszolást megelőzően viszont a felület ütésekkel munkálható meg, arra jobb egy kézbeillő gránitdarab. (A repesztés nem mindig tökéletes, a hulladékból lehet ilyeneket válogatni.) Nagyot ütni a vége felé már persze nem szabad.
A módszer tudott-nem tudott:
Mivel a CNN nem tudósított az építkezésről, nem tudjuk, hogy folyt. Ám ha rekonstruálni sikerül a használt módszereket, akkor mégis tudjuk. Nagyon sok nyom maradt, ezeket persze értelmezni kell, és nem árt az értelmezéseket gyakorlatilag ellenőrizni. Az ellenőrzésnél nyilván nem tapasztalunk olyan hatékony munkavégzést, mint ami az akkori szűk határidőhöz kell, de ez természetes.
Ha van elképzelés a módszerekről, akkor tudjuk, hogy mit keresünk, nagyobb valószínűséggel találjuk is meg: ez a hipotézisalkotás - ellenőrzés normál menete. Ha a nem tetsző dolgokat elhallgatnánk, az persze más lenne.
A szfinx gödre nyilván mesterséges (ezért derékszögű, nem "ki tudja miért"), ám harántolhat természetes képződményt, pl víznyelőt. Mindenesetre ez a feltevés alternatívája lehet a West és Schoch által felkaroltnak.
Ezzel együtt sem kívánom tovább rágni ezt a csontot, gondolom egyetértesz.
Két amerikai szakember kb 20 egyiptomi kőfaragó segítségével próbált felépíteni egy kis 250 db-ól álló 9 méter magas minta piramist, 3 hét alatt,hagyományos ókori technológiával. A kövek súlya 2,5 tonna volt.
Ezt minden evben valaki "sikerrel" megprobalja, es utana dongetik a melluket, hogy "lam lam, semmi problema nincs itt kerem". A 250 kotomb a 2.5 milliohoz ugy viszonyul, mintha en furnek egy egymeteres lyukat a foldbe, es utana azt allitanam: mivel tudtam egy egymeteres lyukat furni, semmi problema nem lehet azzal, hogy furjak egy 10 kilometeres lyukat. A kijelentes abszurd lenne, nem kevesbe mint aki egy 250 tombos probalkozasbol probal vonatkoztatni a 2.5 millio tombosre.
Szinten, ha 3 het alatt csinaltak, akkor annak a tizezerszerese (250 viszonyitva a 2.5 milliohoz) az 30000 het, vagyik 576 ev!
Egy ideje figyelemmel kiserem eroteljes probalkozasodat, azt hogy "bebizonyitsd", hogy "lehetett" (a nagy piramist kulso beavatkozas nelkul). A problema az egesz gondolatmeneteddel az, hogy akarhol ahol egy "hezag" van a logikaban, azt azonnal kitoltod azzal, hogy "ott van, tehat lehetett". Ez egy tobb szempontbol is elfogadhatatlan logika, de leginkabb azert, hiszen PONT AZT kivanod bizonyitani. Nekem ez ugy hangzik, mintha azt mondtad volna, hogy "ott van, tehat lehetett, es mivel ott van, ez bizonyitek arra hogy....".
Szinten, a gondolatmeneted legelejen felkered az olvasot, hogy ne torodjon ezzel, azzal es amazzal. Eppen a project gigantikus es SOKRETU mivolta, ami sokak szemeben megkerdojelezi az egeszet. Tehat semmit nem lehet "kihagyni" es "automatikusan elfogadni".
Annak ellenere, hogy tisztelem a probalkozasodat, ne felejtsd el, hogy sokan megprobaltak, es megsem sikerult semmit BIZONYITANI. Meg ma is, ha megnezel egy szinvonalas enciklopediat, vagy amugy semleges irast errol a kerdesrol, ott meg mindig az szerepel hogy a nagy piramis(ok) konstrukcios metodusa NEM TUDOTT. Le vannak irva a kulonbozo feltetelezesek, teoriak, de egyikre sincs rabelyegezve, hogy EZ AZ.
Ahogy Kiran hozzászólásait olvasom, nyugodtan írhatna egy könyvet és/vagy készíthetne egy filmet a témáról, a filmben gyakran visszaköszöntek meglátásai.
Tegnap volt a Discoveryn egy a piramisépítésről szóló film.
Két amerikai szakember kb 20 egyiptomi kőfaragó segítségével próbált felépíteni egy kis 250 db-ól álló 9 méter magas minta piramist, 3 hét alatt,hagyományos ókori technológiával.
A kövek súlya 2,5 tonna volt.
Több módszerrel is próbálkoztak, de a legegyszerűbbel sikerült.
Agyagutat építettek a szintekhez, 90-os szerpentinekkel, az utba beleágyazva farönkök voltak, a köveket szánokon csúsztatták.(Ilyen agyagutakat feltártak piramisok mellett)
BÁr nem sikerült időre befejezniük, egyértelmű , hogy kellő türelemmel megy a dolog.
A bevezetőben elhangzott, hogy a gízai piramisok előtt 3 piramis épült, az első még lépcsős volt, kb 100 év alatt dolgozták ki a piramisépítés technikáját az egyiptomiak.
Akit érdekel nézze meg a filmet, biztos lesz még ismétlés.
Egy kicsit off leszek, szeretnék a figyelmetekbe ajánlani egy topic-ot, gondolom akik ebbe a topic-ba írnak kedvelik a science fiction-t, és remélem, hogy szeretik annak humorosabb formáját is és nem fogják tolakodónak tartani, ha arra buzdítom őket, hogy olvassanak bele egy kicsit a most készülgető folytatásos regényembe, aminek, hogy úgymondjam ősbemutatója ebben a topicban zajlik.
A közlés apropója, hogy a következő részekben egy kevés az egyiptomi kultúrkörbe illő "utazás" leírását is tervezem.
Kedves kiran!
Csak segíteni akartam, ezért adtam a jó megoldást.
"""Képzeld el úgy a hasított gránitlapot, mint egy reszelőt! """"
Ez ugyanis a legegyszerűbb megoldás.
Vagyis cca 1 m. hosszú, 10, 20 cm. széles, és mindössze néhány centiméter vastag gránitlap, önmagában egy tőkéletes szerszám a csiszoláshoz, és ráadásul nem is túl nehéz, valamit pofon egyszerű!!!!
A csiszolás minőségének fokozatai is így döbbenetesen leegyszerűsödnek.
Ha durva felület kell, akkor csak maga a gránitlap kell, ha finom mészkőfelületre van szükség, akkor mehet közé némi síma egyszerű homok. Ha polírozni is akarod, akor csak víz.
A gizai homok is jó, mert annak is legalább a 10%-a valamilyen kvarc módosulat.
Amit felhoztál, az ne használd, tedd be helyette ezt.
egyébként most jutott eszembe, hogy mivel az egyes kövek nagysága nem ugyanakkora és az egyes szintek sem egyenletesek, ezért ezeket a külső köveket mindenképpen helyben kelett hogy megcsiszolják. Mivel ezek nagyjából egységes felületet adtak, nem?
lehet hogy csak találgatok...
ezt a követ a szakirodalom úgy hívja, hogy "püspöksapka", csak azért, hogy pontosan tudjuk miről van szó:
ugye van a piramismag oldala ami lépcsős, erre kell egy olyan kő, aminek az egyik oldala lépcső, a másik oldal pedig 45 vagy megfelelő szögben dőlt. ígí lesz a piramis palástja egyenes és nem lépcsős
megfogalmazásom egy kicsit pongyolának tűnhet, de senkit nem akarok itt untatni a szakkifejezésekkel, inkább e lényegre szeretnék koncentrálni a rizsa helyett. :))
"""a homok az elvileg jó lenne csiszolóanyagnak, csak ezzel a dörgölős módszerrel általában a gránit végső un. finiselését végzik, sziliciumkarbiddal, ami nem teljesen ua., mint az egyiptomi homok."""
Pont erről írtam, miszerint a példa megoldás inkább a szerszám (Kiran példájánál a gránit) csiszolásához megfelelő, ugyanis puhább anyag fogja, (rögziti) a csiszoló szemcséket, és így bármíly furcsa is a dolog, de a keményebb felület fog kopni.
egykét megjegyzés, sajnos most nem nagyon van idő, és ha nekiállok, akkor itt ragadok egész estére...
azért egykét megjegyzés a továbbgondolkodáshoz:
csekk:
a homok az elvileg jó lenne csiszolóanyagnak, csak ezzel a dörgölős módszerrel általában a gránit végső un. finiselését végzik, sziliciumkarbiddal, ami nem teljesen ua., mint az egyiptomi homok.
kiran:
gránit és réz: a ma letező legkeményebb réz ötvözet, az a berilliummal ötvözött réz, de sajnos ez sem elég kemény a gránit megmunkálásához, tehát két lehetőség marad:
1. abrazív technológia: csiszolgatás homokkal
2. repesztés, de ehhez ugye először fúrni kell valahogy
Manapság egyébként széles körben elterjedt gránitbányászatnál az un. "drótfűrész" használata, ennek az a lényege, hogy a fűrészszerszám gyakorlatilag egyfajta lánc, amin gyémántszemcsék vannak. dolgozók kinézik a megfelelő kőtömböt, fúrnak egy függőleges és egy vizszintes lyukat, úgy, hogy a sarkukban találkozzanak, ezen átfűzik ezt a láncot és utána végtelentik, meghajtják és a módszer segítségével akár hegyeket fűrészelnek ketté. Természetesen mindezt nagynyomású víz vagy egyéb anyag segítségével hűtik, kenik, illetve e lemunkált kőanyagot eltávolítják.
Amit a mészkőmegmunkálásról írtál (kemény kőzetekből faragott vésőkkel / fakalapáccsal) azt nem igazán tudom elképzelni, inkább hajlanék mészkő esetében a hagyományos faék+víz-re/ rézszerszámokkal vájt hotnyokra.
Most nem tudok sajnos többet írni, ezek csak megjegyzések voltak, de igérem, holnap érdemben reagálok a felemrülő kérdésekre.
üdv
ks
Igen. Ezt az oldalt is ismerem, de én bevallom férfiasan, hogy lövésem sincsen a dologról, úgyhogy marad a választás lehetősége.
Én Kálló Róbert verzióját fogadom el jelen pillanatban. Ennek pedig az az oka, hogy ugye pont itt található meg az Osireion is.
A hieroglifákkal meg csak most tervezem a barátkozást, de az is félő, hogy ez az én angolommal, csak unaloműzés lesz:)))
Találtam egy problematikus részt a dolgozatodban:
"""A végső simítás nagyon egyszerű: fog a munkás egy lapos, előzőleg lesimított gránitlapot, ..."""
Nos ez szerintem így nem jó!
Gránit nem lehet csiszolt, mert az a keményebb kőzet, és így az "nem mozgatja" át a szemcséket.
A csiszolt a gránit ugyan igaz, hogy könnyebben csúszik, de ekkor nincs ami mozgassa a homokot.
Én már csiszoltam a távcsövembe tükröt, úgyhogy vannak tapasztalataim:))
A szemcsék beleállnak, a lágyabb felületbe, és így a keményebb csiszolódik, akkor is ha vizes.
Azt inkább eltudnám fogadni, hogy a hasított, de durva felületű gránittal közvetlenül csiszolták a mészköveket, és ehhez még víz sem, s talán homok sem kell, legfeljebb csak onnantól, amikor már az egybecsiszolás során egy bizonyosnál nagyobb a felületek találkozási pontja.
Vagyis minnél csiszoltabb, annál nagyob a surlódási erő amit le kell győzni.
Ekkor jöhet a víz s a homok. De a gránit akkor sem lehet csiszolt szerintem.
Képzeld el úgy a hasított gránitlapot, mint egy reszelőt!
Elnézést, hogy késve válaszolok, de néhány napig nem tudtam a gép közelébe jönni.
""Végiggondolva a dolgot, kishíján besétáltunk egy logikai csapdába:
Ha viszont a vízeróziós nyom már akkor ott volt, amikor a szfinxet körülárkolták, akkor az nem datálja a szfinxet."""
Huuu.. valamit nagyon kezdek nem érteni.
Itt valaha (ki tudja mikor) egy természetes sziklaformáció, egy ősdomb volt, ami néhány méterrel még ki is magasodott a térszínből.
Ebbe a dombba méllyítettek valamikor egy üreget, mégpedig úgy, hogy közepén meghagyták a szfinxet, (vagyis kifaragták, körbefaragták) és így a szoborkodás közben méllyített üregből kitermelt kőzetből, mellesleg felépítették a "völgytemplomot" is.
Amíg ki nem ásták, faragták, addig hogyan lehetett volna erodáció???
Tehát ha ugyanarról az erodációs nyomról beszélünk, akkor azt azért megkell említeni, hogy ez az "árok" ki dudja miért, de valamiért derékszögű.
Vagyis nemigen alakíthatta ki a természet. (a szfinx üregét)
Viszont az tudjuk, hogy a szfinx mellől hiányzó kőzetből, "meddőből" (majd mindegyik több mint 200 tonna) felépült a völgytemplom.
Logikailag tehát nem jogos kettéválasztani a szfinx gödrének kifaragását, és a völgytemplom megépítésének aktusát, valamint csak eme aktustól kezdődő erodációs időhosszt.
"""Ha csak az elsivatagosodáskor ment tönkre, az a kevés víz, amit átengedett, már nem okozhatott ilyen látványos eróziót."""
A feltalaj, vagy fedőréteg pusztulása nincs okozati összefüggésben a kőzet erodációjával, mert az erodációs mintázat keletkezése ezerévekkel megkellett hogy előzte azt.
A feltalajra vonatkozó jogos felvetésem, mindössze símít a felszíni vizek "elfolyási" problémáin.
Tehát amíg volt, hasonlóan mint azt a talajoknál megfigyelhetjük, az esők nagyobbik fele egyenletesen beszivárogva, egyenletesen került levezetésre a természetes talajvízekbe. Miután az eltünt, lekopott, problémát sem okoz a hiánya, hiszen esők azóta jelentősen megritkultak. (Igaz azóta, ha lenne, minden víz ide befolyhatna)
Vagyis én itt nem igen látok semmilyen logikai csapdát.
Inkább úgy veszem észre, mintha te egy eleve extrém nagyságú vízadagokat feltételeznél az erodáció okaként.
Én meg nem. Én azt mondom, hogy itt sem esett sokkal több eső "akkoriban", mint amit példának felhoztam, viszont nagyon hosszú volt az idő, amíg ez a térszín szabadon ki volt téve az időjárás viszontagságainak. (A gödör fala)
(A mostani, vagyis az 5000 év óta leesőhöz képest tényleg extrém nagy volt a mennyiség, de ez "extrém" nemigen volt éves viszonylatban több, mint ami most a földközi tengeri medence északi felén esik)
Számomra teljesen érdektelen, illetve abszolút negyedrangú kérdés, hogy védekeztek e a "meddő" kitermelésénél az egyszerű esővízfolyások ellen.
Lehet, hogy védekeztek, lehet, hogy nem.
Ennek azért sincsen már jelentősége, hiszen az itt bizonyított jelentős környezetátalakító tevékenység bármit képes volt eltüntetni.
A térszín egyébként keletre lejt, a nílus felé. (mint egy völgy)
Azt sajnos ma már ugyan nem jelenthetjük ki, hogy a sphyx gödre keleti irányban teljesen nyitott is volt, (szabad kifolyással) de ez teljesen valószínűnek tűnik. A sphynx templom ugyanis ami most elzárja a keleti rányban a kifolyást, az később épült. (Ez nem a "völgytemplom")
Vagyis amikor a szfinx es vele párhuzamosan a völgytemplom elkészült, akkor az előtte lévő térszín továbbra is egyenletesen, és akadály nélkül lejtett a Nílusig. A most pontosan elötte lévő "szfinx templom" még nem épült meg csak sokkal de sokkal későbben.
A "Hafre völgytemplom", ami egyidős a szfinxel, az nem az ami pont az oroszlán elött van, hanem annál egy kicsit délebbre, pontosan az un. "töltésút" végénél.
Ami tehát útban van az esetleges csapadék kifolyásnak, az csak később épült.
"""Ha a nyomok alapján becsült mennyiségű víz mégis a szfinx köré folyt, akkor a sárban tocsogás mellett még egy kellemetlenséggel számolni kellett:"""
Mivel a becsült vízmennyiség nem sokkal több, mint ami ma itt esik Magyarországon, azthiszem, illetve úgy vélem, hogy itt a víz mennyisége túl van dimenzionálva.
Nem a vízet kell szorozni extrém mennyiségre, hanem az eltelt évek számait kell addig növelni, amíg azok a fránya (sima egyszerű) esők, ekkora sebet marnak a sziklákba.
Hogy itt most mekkora időszakokban gondolkodhatunk, ahhoz érdemes figyelembevenni "Diodoros" valamint "Hérodotos" jegyzeteit is, ami alapján bizony akár ie. 39.000 évben is gondolkodhatunk.
"""" Ez pedig úgy lehetséges, ha a szfinx mellett egy víznyelő volt, aminek a széle maradt meg, a nagyobb része a kitermelt árokba esett, a térszín alá nyúló része eltömődött, illetve kővel-homokkal eltömték. Ez lehetett az egyik nyílása a földalatti üregeknek.""""
Lásd fent! Meg aztán a közel derékszögű víznyelők előfordulása igen furcsa lenne.
"Ez persze csak hipotézis, meggyőződni úgy lehetne az érvényéről, ha az érintett helyen az alapkőzetig feltakarítanának mindent. Ha (a térburkolat eltávolítása és) a homok felporszívózása, valamint a kézzel felemelhető kövek félredobálása után egy tölcsérszerű lyuk maradna a placcon, az igazolná ezt a hipotézist. Ebben semmi meglepő nem lenne, a mészkő mindenhol ilyen a világon."
A szfinx alapja, természetes sziklaképződmény. Az is bizonyított jópár fúrás kapcsán, hogy elég jelentősen karsztosodott is, vagyis az un. "felszíni vizek" igen jelentős nagyságú üregeket vágtak az eltelt néhánymillió év alatt ebbe a könnyen karsztosodó kőzetbe.
Ha én a szfinx alatti, (Hancock, Bauval páros által előrejelzett) mesterséges üreg bejáratát keresném, akkor pont a fentiek miatt is a "Hafré völgytemplom" -nál kezdeném a kutatkodást, (ott mintha lenne feltöltés is) majd folytatnám egy kissé délebre, egy ma még teljesen érdektelen terület megkutatásával, amely terület, vagy pont "kitüntetett" jellege ma még nem került előtérbe.
"""Valaki tudtoddal vizsgálta ezt a lehetőséget? (Ha nem, akkor kezd igazán rossz véleményem lenni Schochról : - ))"""
Nézd. Nem Schoch volt aki a vízeróziós dologgal előjött, hanem "West".
De még csak nem is West volt, aki kitalálta, hanem már ő is olvasta egy archeológus elődje valamelyik munkájában, könyvében a felvetést, miszerint: Sarkítva, mert most nincs kedvem kikeresni:))
- - Jé! Ez úgy néz ki, mintha erodáció lenne! S akkor bizony lehet ez régebbi is.- -
Westnek a felvetés megmozgatta a fantáziáját, és utánament.
Schoch itt lépett a képbe, hogy ő volt az a geológus, aki az egészet (West felkérésére) a saját tudományos területének megfelelően dokumentálta is.
Nem tudom, hogy pontosan mire tért ki a disszertációjában, de az tény, hogy megvédte azt, ugy a szakmai közönsége elött, mint a meghívott egyiptológusok elött is.
De mellesleg szerintem egy "értő" geológusnak a bizonyítás beszél.
Az erodációs megfigyelés, tökéletesen egybevág jelen geológiai tudásunkkal. A többinek meg nem a geológiához van köze, hanem az egyiptológusokhoz, akiknek meg persze eszük ágában sincs beleépíteni egy sokkal régebbi építőmesteri lehetőséget Giza kronológiájába.
Maradnak továbbra is az outsiderek:)))
Vagy ahogy én szoktam volt mondani:
Ameddig ezt a tényt a "hivatalos egyiptológia" nem reagálja le kompromisszum készséggel, addig bármely feltételezést jogosnak tartok.
Még a kedvencemet is, miszerint ezt "szándékkal" teszi.
Hiszen az oktalan tagadás csak egy dolgot erősít.
Azt, hogy oka van! (mármint a tagadásnak)
S, hogy az mi lehet?
- Döntse mindenki a saját tudása, vérmérséklete szerint.
Remek dolog, hogy szakmabeli is felbukkant!
Feltételezem, hogy nem csak a mai technikát ismered, hanem a szakma történetét is. És akkor bizonyára tudod a választ a következő kérdésekre is:
Mit használtak a gránit megmunkálására mondjuk száz éve?
Mennyivel volt így kevésbé termelékeny a munka, mint a mai szerszámokkal?
Tudnak-e a mai eszközök a sebességen és az esetleges automatizáláson túl is valami többletet?
Van-e módod egyszerűbb kísérleteket is elvégezni megmunkálásra váró vagy hulladék kövekkel? (Kertes házban sem sok embernek van elfekvő gránitja, panelban meg...)
ebben a topicban régebben már hozzászóltam, most lenne néhány kérdésem Kiranhoz. Elöljáróban megjegyzem, hogy szerszámokkal foglalkozom,szakmabeli vagyok, ezért is érdekelne a téma technológiai oldala, mert nem elhanyagolható tényező, tehát kérdéseim Kiranhoz:
- Szerinted milyen technológiát használtak a kövek kitermeléséhez és darabolásához?
- Milyen technológiát használtak a kövek egalizálásához (ez az a folyamat, mikor síkra csiszolják a lapokat)
- Hogyan illesztették a helyükre a köveket, hogyan végezték ott helyben az illesztést-összecsiszolást?
Voltam Kairóban márciusban, engem is nagyon érdekel a téma, de nem a "logisztikai" része, hanem a kőmegmunkálás. Mint szakember, meg voltam lepődve a belső sírkamrákban található illesztéseken, mert ezeket a mai gyémánttárcsa+vízhűtés technológián kívül mással nem nagyon lehet megmunkálni ilyen pontosan. A repesztéses-kézzel csiszolgatásos technika eleve kiesik, mert egyrészt nehezen lenne kivitelezhető, másrész rettentő sokáig tartana a pontos munka.
Másik felmerülő probléma, hogy elvileg minden kőnek közel azonos nagyságúnak kell lennie, mert különben nem lesz sík az adott éppen felrakott szint, ami a piramis torzulásához vezethet.
- Hogyan végezték a szintezést? Elég nagy a piramis oldalélével áthidal távolság, ezt optikai segédeszköz nélkül nem nagyon tudom elképzelni.
Mára ennyi
üdv
ks
Nincs semmi problema. Egy ilyen komplex temaban konnyu felreerteni valamit.
Egyebkent eszembe sem jutott a te programmodat ketsegbevonni, hiszen a "ha komolyan vennek" nem arra vonatkozott, hanem a kepzeletbeli programmra ami nekem jutott eszembe. Itt vannak az eredeti sorok:
"A felhasznalonak lenne egy kobanya adva, sok homok, emberek, a fizika torvenyei es kesz.
Vajon mi jonne ki egy ilyenbol, ha tenyleg komolyan vennek a program irasat."
Tehat ha komolyan vennek maganak egy ilyen programnak a megirasat (nem jatekszinten, hanem tudomanyos szinten).
A kerdes egyebkent meg mindig all. Lehetne teszerinted egy ilyen programot tudomanyos szinten megirni?
Eddig stimmel.
Kérdések ( megválaszolásuk nem sürgős, a publikálást nem akarom megzavarni)
- a bányászat technikája,
- a bányászással foglalkozók létszáma
- elég nagy-e a bányaterület ennyi embernek
Valószínűleg nem ugyanazt értjük hiten. Én igyekszem bizonyítékoknak hinni, akkor is, ha a bizonyítható magyarázat nem pofon egyszerű. Annyira nem vagyok nagyvonalú, hogy elfogadjam, az időjárás "véletlenül" harapott dupla adagot a rézsüből. Főleg azért, mert ez a datáláson kereszül elégge messze vezető kérdés. Ha meg csak úgy hinni akarok (bizonyíték nélkül), akkor hihetem azt is, hogy az egyiptomiak a mi átverésünkre faragták ilyenre. Az sem túl bonyolult.
A helikopter-téma az (1013)-ban gyönyörűen megvan. Annál többet lehet róla írni, de sokkal okosabbat biztos nem. Angol ugyan, de bíztam benne, hogy az erre járók nem akadnak fel ezen. Csekknek ajánlgattam ugyan, de attól más is megnézheti ; - ) Hogy pontosan milyen jelentésű jelek azok, azt meg én sem tudom. Ja nye ponyimaju po egyiptszki.
