1. Mr Spock-nak (964) válaszoltam. Hogy itt is látom, az jó. Téged viszont nem keverlek vele össze, az biztos. Az meg csupán véletlen, hogy a válaszom a hozzászólásod tetejére került.
2. Szakszerűen "piramisnak látszó tárgy" ; - )
A dolog érdemi részéről meg az előző hozzászólásomban...
Persze hogy leharapjuk. Ha ezt kibírod, itt a helyed.
a. Az általad idézett "tudományos" kijelentések, legfeljebb újságíróktól származhattak, azokat meg nem érdemes összekeverni a tudósokkal, a két faj még a fejlődés meglehetősen alacsony fokán vált el egymástól.
Az égetésről: selejtes példányt kaphattál, mert az én könyvemben nem az volt, hogy Giordano Bruno megégette az inkvizítorokat, a fordított eset viszont az egyház és nem a tudomány számláját terheli!
b. Hol van Newton fizikája? Szinte mindenhol, mert a relativisztikus hatásokat a fénysebesség 1 % alatt kimutatni sem könnyű, gyakorlati jelentősége meg végképp nincs. És a tudomány most nem azt mondja, hogy Newton egy hülye volt, attól érdeme semmit nem csökkent, hogy elméletére jött újabb.
c. Látatlanban a világért sem szólnám le a forrásodat, mert gőzöm sincs, hogy milyen szintű lehetett az antropológia szakkör. A Discoveryt sem kell teljesen elvetni, csak óvatosan kell vele bánni, legalábbis láttam én rajta normális műsort is.
d. Azon elgondolkodtál-e már, hogy ha valaki építeni akar valami irdatlan nagyot és impozánsat, a technikai színvonal meg kb az egyiptomiaké, akkor az milyen lesz? Nem állítom, hogy kizárólag piramis jöhet ki belőle, de rájöhetsz, hogy csak valami hasonló.
A piramisok közötti különbség a funkciójukban meglevő különbséggel összevág, a megfigyelés pontatlanságával magyarázni kevésbé meggyőző. (Nem hiszem, hogy feltételezett modell tök sima lett volna belül szűk járatokkal, vagy korlát nélküi külső lépcső vezetett volna a tetejére)
Ráadásul ha ugyanígy végiggondolod, hogy egy feltételezett jármű milyen lehetett, az aligha volt piramisszerű, mert az a légkörön belül és kívül egyaránt célszerűtlen.
1 , jó vagy rossz?
2 , bármi de jelen esetben a piramisok , vagy az arra hasonlító valamik ( amik szerintem még mindíg piramisok , de előbb jól megkaptam...)
Emberek
1x hozzászólok és máris leharapjátok a fejem ?
a, a tudományról lehet elnagyoltan fogalmazok , de azért elégszer találkoztam olyan Tudományos kijelentésekkel , hogy mit miért nem lehet.. ( a dongó nem tud repülni .., az ember nem tud vonaton utazni mert nem bírja majd ki a 30 km/h sebességet , a fénynél nem lehet gyorsabban mozogni , a levegőnél nehezebb tárgy nem tud repülni...) azt hiszem ti is találkoztatok ezekkel. Aztán kevésbé civilizált időkben akik ellentmondtak megégették. Nem szaroztak hipotézisekkel , meg ellenpróbákkal. Elsüllyedt a vízben-boszorkány . Bocs ez csak kicsúszott.
b , tudomány nekem 1 + dolgot mutat - és ez az ahol egyetértünk - hogy folyamatosan megcáfolja és meghaladja magát. ( hol van ma már a newton-i mindenható fizika ??)
c , a cargo kultuszról én nem filmek , hanem közgázegyetemi antropológia szakköri emlékképeim alapján beszélek . Dereng valami 200 oldalas fénymásolt segédanyag ebben a témában. No Discovery "csanel"
d ,"A fenét ugyanaz, a piramisok óriási mértékben különböznek egymástól. "
Amennyire kell annyira azért hasonlítanak ugye...Főleg ha az építők sem mindíg ugyanazt látták az eredetiből . ( ld az őserdőből pislogva 1x 2x meglesni 1 repülőt , aztán modellezni...)
Egyébként Te is különbözől tőlem, azt ha megengeded mindketten emberek vagyunk.
Asszem itt valamit összekevertél, vagy az én felfogóképességemmel nem tudlak követni.
"Nem , de ez most + vagy - ? :-)) "
Mr Spock csak egy van, de ha több lenne, stílusa alapján akkor is rájönnék, melyik az igazi.
Ő előfordul az Internettó fórumán is, ott találkozom vele a nyár óta. Nem tudtam, hogy korábban itt is járt, míg a topicon át nem rágtam magam. Ő most vett észre, erre válaszoltam.
Viszont, hogy mi ugyanaz a világ különféle helyein, azt nem tudtam kitalálni.
Hallani ugyan hallottunk a cargo kultuszról, de nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy csak a filmesek kedvéért csinálták az egész cécót, akik első osztályú jabloneci üveggyöngyökkel fizettek érted. (Ezzel csak a valószínűségét becsültem, ha alkalmam lesz utánajárni, lehet, hogy komolyabban veszem a dolgot)
A tudomány - szerintem - az egyetlen alkalmas a megismerésre. Ha valaki mást is alkalmasnak vél, azt hitbéli kérdésnek tekintem, nem vitatom. A tudomány alkalmassága viszont nem keverendő össze azzal, ahogy a tudományt egyesek bemutatják. Az "egyesek" pontosításra szorul:
- szakbarbárok, akik csak kinyilatkoztatnak, és képtelenek hatékonyan ismeretet közölni, a "vaskalaposságuk" nem azonos a tudomány vaskalaposságával.
- hozzá nem értők, akik a tudományos megállapításokat "interpretálják". A tudományos megállapítás leegyszerűsítve, a konklúzió a premisszáktól megfosztva, már nyilván nem igaz. De ez nem is a tudomány, csak a torzképe.
- az "alternatív tudományok" képviselői érvként hoznak fel a tudomány területéről meghaladott állításokat, azokat nagy zajjal megtámadják, és bejelentik a diadalt. Az ilyen esetekből leszűrhető tudománykép is elég torz.
A tudományban a módszer a lényeges, a konkrét állítások múlandóbbak.
- Hipotézist állítunk. Ez sem lehet bármi, más hipotézisektől különböznie illik, és logikai értékkel bíró állítás legyen, továbbá támaszkodjon az ismert fogalmakra, stb.
- A hipotézist ellenőrizzük. Összevetjük elvégzett kísérletek eredményeivel, új kísérleteket tervezünk és végzünk. Ha valamelyik lépésben a hipotézissel ellentétes eredményre jutunk, akkor a hipotézis téves: a falszifikáció sikerült. (Nem feltétlen kell eldobni, de módosítani mindenképp)
- Ha elég sokoldalú ellenőrzést kiáll a hipotézis (ez egy szubjektív elem, de nem baj) akkor lehet rá újabb hipotéziseket építeni. Ha száz év múlva derül ki, hogy egy hipotézisnek ellentmond a tapasztalat, akkor bizony mindent, ami ráépül felül kell vizsgálni!!!
Azzal a kijelentéseddel, miszerint "a fejlődés éppen az aktuális tudomány elfogadott tételeinek felrúgásából következett" csak azért vitatkozom, mert félreérthető. Azt sugallja, mintha lenne egyfelől a tudomány (tartalma leszűkítve az aktuális tételek összességére, mintegy dogmatizálva) másfelől a fejlődés (amely kívülről rugdossa a tudományt) Remélem, nem ez a szándékod szerinti olvasat.
Valójában a kettő együtt a tudomány: az aktuális tételek, amire építeni lehet, és az állandó vizsgálat, mely az aktuális tételeket változtatja, pontosítja, vagy ha kell, kidobja. Tehát a Föld pontosan a tudomány miatt nem lapos (de már nem is gömbölyű, mert megintcsak a tudomány már azt is kimutatta, hogy a forgási ellipszoidhoz képest milyen torzulása van - és itt nem a hegyekre gondolok)
A piramisok feltételezett célját érdemes hipotézisként megfogalmazni, aztán megnézhetjük, hogy mit válaszol meg, amit a vallási, temetkezési feltételezés nem, illetve milyen kérdéseket hagy nyitva, amik más elméletek esetén megmagyarázhatók. Igazából ezt a témát kaparásszuk, csak jó nagy "demokratikus" vargabetűkkel.
Nem , de ez most + vagy - ? :-))
Én még ott tartok, ahol kezdett elmaradozni úgy a 600-700-adik hozzászólásnál.
Ja és ez megmagyarázná , hogy miért van a világ elszórt egymásról nem igazán tudó helyein ugyanaz. Az ,hogy mindenhol másra használták csak azt mutatja , gőzük sem volt mi az valójában csak találgatták.
Járt errefelé egy Mr Spock, valamikor régen, talán a 200-as sorszámok idejében. Mintha hasonlítanál is rá... Vagy az is te voltál, és most visszataláltál?!
Sziasztok ,
Még küzdök az elmúlt 971 hozzászólással és kb a közepén tartok de felvetnék egy gondolatot. Bocs ha már felmerült de nem rémlik.
Biztos hallottatok már a Cargo-kultuszról. Mi van ha ez a piramisok "célja". Az építők minden erejüket összeszedve építettek egyre nagyobbakat , majd ahogy ráment az összes erőforrásuk egyre kisebbeket,rosszabbakat ,ezek nem is sikerültek.
Lehet , hogy egy erre járt magasabb civilizáció ( ezek akár ufók , akár egy kvázi-atlantida stb lehettek )és valamilyen szerkezete ilyen alakú-szerepű-szerkezetű stb volt. ( ld a pápuák "leszállópályája és repülőgép-modelljei anno).
A tudomány mint magyarázóerő szerintem igen visszafogottan alkalmas csak az "igazság" kiderítésére. Elég csak végigszörnyülködni mi mindent állított vagy tagadott a Hivatalos Tudomány az elmúlt mondjuk 200 évben . A fejlődés éppen az aktuális tudomány elfogadott tételeinek felrúgásából következett . Ha betartották volna ma még lapos lenne a Föld.
Amit Elisabeth Haich-ról hallottam, annak alapján én a könyvet kerülni javaslom.
Ezek után a topic minden rendszeres olvasója el tudja dönteni, hogy vegye-e vagy sem.
(Tisztában vagyok vele, hogy ellenjavallatom is hoz egypár olvasót a műnek ; - )
A "piramis" itt valószínűleg félreértés, mert a piramis rendesen kiáll a földből, ezek meg aknasírok. Hatalmas gödör mélyén van a szarkofág, az építményt a szarkofág köré/fölé építették, végül a gödröt betemették. Hogy a felszínen volt-e eredetileg valami jel, azt nem tudom, mára ezek szerint nem maradt semmi.
A piramidion utalhat arra, hogy a piramishagyományt az olcsóbb temetkezési mód mellett jelképesen folytatták. (Hacsak nem a vésők élezésére használták... ; )))
Egy hasonló objektum feltárásáról pár hete volt film a Discoveryn.
A piramisok megépítésének módjáról folyó vitábantermészetesen nem kötelező mindenkinek beleszólni, de valakiknek ezt is végig kell gondolni, különben megállunk azon a szinten, hogy az egyik szerint "elképzelhetetlen", a másik szerint nem az. A kérdés pedig igen lényeges, mert ha tényleg képtelenség lenne az ie.2600 körüli tudással és erőforrásokkal megépíteni, akkor nem tetszés kérdése lenne, hogy alternatív magyarázatot keresünk-e. Azt egyébként jól látod, hogy a tudománynak nem arra kell választ adni, hogy ma felépíthető e puszta kézzel, hanem hogy az akkori emberek az akkori technikával felépíthették-e (és hogyan)? A link tetszett, bár némelyik megoldása kissé ügyetlen.
A különféle eszközábrázolások, és leírások értékelésénél a is kritikát hiányolom. Egy tetszetős megoldást felkapva elhanyagolják az alternatívák végiggondolását. Mély hallgatás van arról, hogy mi lehet még az ok vagy a magyarázat, és így elmarad annak az elemzése is, hogy milyen tényezők hogyan torzíthatták az ábrázolást. Magam a dogmatikus megközelítést elvetem, ha valamely kijelentésem dogmatikusra sikerül, azt felülvizsgálom. Kiran - amennyire tapasztaltam - hasonlóan tesz. Tehát a dogmatikusok általános kritizálása rólunk lepereg.
Az, hogy Józsi bácsi számára is nyújtania kell a tudománynak valamit, kétségtelen. Ám az, hogy mit, sokkal kevésbé mindegy, mint az szavaidból kitűnik. Egy tudós meg tudja védeni magát egy másik tudós téveszméitől (ellenőrzi, átgondolja, megérti, attól tudós) Józsi bácsi nem. Tehát a közvetítőnek kell őt megvédenie! Az lehet kérdés, hogy a valóság mely szeletét, milyen módon, milyen részletességgel érdemes Józsi bácsinak feltálalni, de "kész" tudomány gyanánt bizonytalan elméleteket sem illik adni, nem csak kitalációt, babonát, nyilvánvaló téveszmét. A fikció menjen játékfilmekben.
Az "ökológiai katasztrófa" kifejezéssel célszerű takarékosan bánni. Szubjektív értékítéletet tartalmaz, ennyiben tudománytalan. Egyébként nem mond többet, mint a "nagy változás" vagy "gyökeres változás".
Gyökeres változás volt pl. amikor bizonyos tengeri egysejtűek rákaptak a fotoszintézisre, és miközben meszet választottak ki, a széndioxidot felélték a vízben, (ezáltal a légkörben is) és telenyomták a világot oxigénnel. Ez néhány faj számára végzetes volt, a mai növények is jobban éreznék magukat több széndioxidban, de katasztrófának (eléggé önkényesen) mégsem tartjuk.
Az egyiptomiakat rizsre állítani nem bűn, csak nem célszerű. A rizshez nem elég, ha nagyjából vízszintes a terep, ahhoz pontosan vízszintes kell. A teraszrendszert a rendszeres áradás rendszeresen tönkretenné: Ráadásul áradáskor annyi vizet nem engedhetnek a földekre, hogy az a következő áradásig kitartson (mert a paraszt is elmerül benne, nem csak a rizs), az utánpótlás pedig csak a folyóból lehetséges, vízkiemeléssel. Akkor meg valami kevésbé vízigényes növénnyel jobban járnak. A rizs hozama sem elégolyan magas, csak ha az évenkénti több aratást is figyelembe vesszük, ahhoz meg az éghajlat nem a legjobb.
Kedves Csekk!
Előszöris: örülök, hogy több, mint egy hét után előkerültél.
A vízerózió természetének leírásában egyetértünk, a gödör oldalán látható nyomokat láttam (fényképen), de a völgytemplom szobraival kapcsolatos információ nekem új. Azt viszont még mindig nem tudom, hogy az az irdatlan víztömeg hova folyt el viszonylag nyom nélkül?
A múmiák szállítás és tárolás során bekövetkező szennyeződésével viszont (kokain, dohány) én csak akkor viccelnék, ha elég alaposan kizárható a lehetősége.
Mindez persze megintcsak nem érinti az összes rejtélyt, ám újabb csapás arra, hogy a Piramist "lehetetlen" és "képtelenség" emberi erővel megépíteni.
Nem hiszem hogy teljes gozzel beszallok, hiszen a Netton nemreg fejeztunk be egy hosszu Daniken topikot, de meg szeretnem jegyezni:
A Piramis (es sok hasonlo) rejtelye eppen abban rejlik, hogy egy csomo (tobb, sok, valaszd ki a neked tetszo mennyisegjelzot) olyan tetelt/reszletet tartalmaz, amit csak valamifele jelentos feltetelezessel lehet "megmagyarazni". Hiszen ha csak EGY valami igazan rejtelyes tenyezo lenne a Piramissal kapcsolatban, talan en is megvonnam a vallamat es azt mondanam, hogy "ugyan ezt nem ertjuk, na dehat valahogy megcsinaltak/elertek/vegrehajtottak". Az igazi rejtely a "al-rejtelyek" nagy mennyisegeben van. Ezaltal/emiatt/ezert minel tobb al-rejtely letezik, annal kisebb a valoszinusege annak, hogy "hat.....valahogy megoldottak a sajat erejukbol" es annal inkabb no a valoszinusege annak, hogy valamifele "kulso segitsegrol" lehetett szo. Tehat egy egy reszlet kimagyarazasa ugyan lehet erdekes, de nem lehet egy "ujabb csapas arra, hogy..."
Eltűnt sírok labirintusa rejtőzhet a Nílus nyugati partja mentén – állítják japán kutatók műholdas felvételekre hivatkozva. A Tokai Egyetem kutatói harmincnyolc olyan pontot jelöltek meg, ahol három óbirodalmi fáraó – Neferirkare, Menkauhor és Ity – elveszett piramisainak maradványai rejtőzhetnek. Az Ó- és Középbirodalom fáraói, akik Kr. e. 2800 és Kr. e. 1780 között uralkodtak, a Nílus mentén temetkeztek piramisokba, nyughelyüket azonban sohasem találták meg. Masahíro Etaya, a kutatócsoport vezetője szerint lehetetlen volt mind a harmincnyolc helyet ellenőrizni, mivel többségük katonai vagy más régészeti kutatócsoport koncessziójába eső területen fekszik. Választásuk ezért végül is egyetlen pontra, Dahsúrra esett.
Az ásatás helyszínének kijelölését a JERS-1 (Japanese Earth Resources Satellite) és az ERS-1 (European Union’s Eurepean Remote Sensing Satellite) űrfelvételeire alapozták. A két műhold mikrohullámokkal tapogatja le a felszínt és bizonyos mélységig az alatta fekvő rétegeket is: különféle frekvenciájú mikrohullámú impulzusokat (másodpercenként 1700-at) bocsátanak ki, majd felfogják a visszavert jeleket. Mivel ezek erőssége a közvetlenül a föld felszíne alatt rejlő tárgyak sűrűségétől függ, a visszavert jelek intenzitáseloszlásából meghatározható a felső talajrétegek sűrűségtérképe: az erős visszavert jel az átlagosnál nagyobb sűrűséget jelez. A francia SPOT és az amerikai Landsat műholddal kiélesíthetők és megtisztíthatók a képek. Ezekkel lehet azonosítani a formákat. Az orosz KVR-1000-rel pedig 2 méteres pontossággal megállapíthatók a talált formációk – például a betemetett vagy lepusztult sírépítmények – méretei.
Az egyik kijelölt ponton, Kairótól délre, Dahsúr északi részén a kutatók a KVR-1000 nagy felbontású képein érdekes dolgot vettek észre: három kör alakú bemélyedés ugyanolyan alakzatban helyezkedett el, mint a gízai piramisok.
A helyszínen egyiptológusok segítségével egy Újbirodalom kori, 47 méter hosszú sírt tártak fel. A dolog érdekessége volt, hogy eddig úgy vélték, az Újbirodalom idején Dahsúr környékén nem temetkeztek. A nyughely felső része mára eltűnt, de megtalálták a padlószintet, az udvart és a kápolnát. Noha a lelőhelyen nem egy nagy piramisépítmény állt, előkerült egy 60 centiméter magas mészkő piramidion, egy mini piramis is, amelyet általában a nagy piramisépítmény csúcsára helyeztek. A padlószint alatt 13 méter mélyre lenyúló hét földalatti termet is találtak.
Három év alatt feltehetően a késői XVIII. és a korai XIX. dinasztia legnagyobb temetőjét tárták fel, benne négyezer tárggyal, amelyek némelyikén Tutankhamon és II. Ramszesz neve olvasható. A legjelentősebb felfedezés Mesz, királyi írnok gránit szarkofágjának előkerülése volt, aki a királyi hercegek lovagló- és íjászoktatásáért felelt.
A három fáraó nyughelyét azonban nem találták meg. Hagyományos ásatással feltehetően a homokban rejtőzködő tárgyaknak csak mintegy 30 százalékát tudják napvilágra hozni. Az égből lepillantva azonban sokkal több látszik. A jövő feltárási módszere feltehetően a nagy távolságban érzékelő mikrohullám lesz. Az ásatásnak ez volt a fő tanulsága – állítják a japán kutatók.
Kedves Kiran!
Remélem nincs harag, hogy az északkal foglakozó dolgozatodat nem reagáltam le, de én ezzel kapcsolatban már elmondtam a véleményemet, és igazán nem akarom uralni a topicot.
Shock geológiai bizonyításával kapcsolatban:
Nekem a témában Shock tézise határvonal volt.
Addig az egész témával úgy voltam, hogy "csak" érdekelt, mert nem egészen értettem, illetve nem tudtam a 70-es években felszedett (Nemere István Daniken, stb) izgalmas felvetéseket maradéktalanul a sarokba vágni. (lásd "Rejtélyes elődök")
Persze sokmindent igen, de néhány dolgot nem. És ilyen pld a piramiskomplexum.
Vajon miért épült? A hogyan nem igazán érdekel, már csak azért sem, mert ha én nekiállnák, nemsokáig tartana kitalálnom, hogy MIKÉPPEN LEHET megépíteni puszta kézzel. Na de ez nem ugyanaz, mintha ie 2700-ban tenném.
Pld: Hát így azért nem:)))) Ezért neki sem állok. Meg aztán azért sem ez érdekel, mert az archeo érdekességnek ez csak egy eleme.
Hiszen gondoljunk csak bele, hogy nemcsak Abydosban vannak eszközrajzok, hanem a Védákban is megtalálható pld a "Vimana" rajza, és még nagyon sok minden más is. (pld "mitum" fegyver, ami igencsak hasonlithatott a ma atomfegyverként ismert dologhoz)
Éveken át foglakoztam pld a különféle vallásokkal, és ahogy másoknak is nekem is feltünt hogy a többség mintha egytőről fakadna.
Szóval ez az én kiváncsiságomnak egy állandó keresztrejtvény volt. Jó volt vele foglakozni, élveztem, hogy olyan dolog köt le, ami állandóan újabb és újabb tudományok felszedésére ösztönöz.
Szóval visszatérve Scock-ra, sok sok hix vita majd 2 éve, egy a hix tudományon folyó vita után határoztam el, hogy komolyabban kell venni ezeket a dolgokat.
Legalábbis olyan esetben, amikor szinte "egzakt" bizonyíték van.
Komolyabban. - Mégpedig azért, mert azok akik oly sokszor a tudomány nevében fellépnek, és olykor még az egyházat is meghazudtoló dogmatikusan "kinyilatkoztatnak" nem veszik észre, hogy az a "közeg" akiket pedig a tudománynak szolgálnia kell, megváltozott.
Megváltozott, mert ma már nemcsak a "kékvérüeknek" az iskolázottaknak kell számotadniuk, illetve informálniuk, ha kérdez, hanem mindenkit, mindenkor, és mindenhogyan!
Még Józsibácsi szántóvetőt is figyelembe venniük, hiszen ma már ő is nézhet TV-t, (informálódik) sőt ha mondjuk a gyereke veszi a fáradságot és helyet ad neki a gépe mellett, akkor még internetezhet is.
Vagyis röviden az a véleményen, hogy prostituálódnia kell a tudománynak, vagy egyház lesz belőle is.
Én magamnak azt a szerepet vettem ki, hogy ha találok valamit amit kérdésként sokan megfogalmaznak, de a válaszlehetőségek "szelektálva" vannak akkor bizony kiteszem a netre. (had gerjesszen vitát, attól még senkinek nem lett gyereke)
Igy kezdődött el az anomália honlap, Scock bizonyításával. és aztán folyt köv.....
A piarmisoknál tehát nálam alaptézis, hogy amíg Scock bizonyítását valami nem űbereli, ez nekem alap.
Vagyis arra nemigen szánok időt egy végiggondolásra sem, ami nem veszi figyelembe. (meg időm sincs annyi:))
A magas civilizációról:
Valhol már leírtam régebben, hogy szerintem szó sem lehet "Földi" civilizációról!
Nem mert nincs értékelhető nyoma, pld az ásványkincseknél, márpedig ezt egy technológiailag magasra jutott civilizációnál fontosnak tartok. Ráadásul szerintem technikailag magas civilizációt még kontinens mértekben sem jöhet létre, hanem inkább bolygó, vagy inkább naprendszer méretet igényel. (Tehát a földi nálam kilőve)
Igen!
Én ezért publikálom Kálló Róbert munkáját, mert ő azt tárja fel a könyvelőzetesében a honlapomon, amit én is találtam. De ő mint történész, szakmai hitelességgel, és igencsak felkészülten. (leszámítva hogy ő vallásfilozófiával nem foglakozik)
Most ha továbblépünk a kulturnövények vonatkozásában, akkor temészetesen én is vallom amit te, mármint hogy a kultúrnövények kinemesítése, minden civilizáció alapjai között kell, hogy legyen.
De az esetemben nem ez a vita tárgya, hanem az, hogy ha az isteneink fizikailag is valóságosak voltak. akkor mondjuk felmerült e bennük, hogy a kontinenseken meglévő növényekkel kártyázzanak?
tehát én egy egy olyan fejlett gondolatrendszert feltételezek ez esetben a háttérben, ami a gyakorlatba sem engedte átmenni a növények áthordását, hiszen az hosszútávon nemfeltétlenül előnyös, akkor sem, ha az elején az. Hiszen a kiszorított faj, ki is halhat, mindörökre el is veszhet. Szóval drasztikusan is beavatkozhattak volna az evolúciós folyamatokba, de ezt a viselkedést egy csillagközivé vált faj esetében én alapból kizárom.
A kokain és a dohány dologra pedig figyelek. Lehet, hogy ez is valamikor nagyon fontos lesz, ma még sajnos nem az, hiszen elég kemény viták vannak a körül, hogyan került bele a konzerváló anyagba.
Egyébként már ebben a témában is olvastam olyanokat, hogy kokainraktárban tartották sokáig a múmiát, meg nagy dohányos is volt a hajóskapitány, meg ilyenek:)))))
Kedves outdownS!
Először is elnézést kérek a minapi bakiért, amikor is rosszul írtam neved....
Másodszor pedig igazad van a rizzsel kapcsolatban, de majd ha a most megírandó Kirannak írt válaszom is elolvasod akkor talán jobban megérted, hogy mire is gondoltam, amikor felvetettem, hogy hogy talán oka volt annak, hogy miért nem utaztatták a növényeket össze vissza azok akik esetleg tényleg megtehették volna.
(Mármint ha voltak ilyenek)
Bizony hibáztam, legfontosabb kultúrnövényeink között nem gondoltam a dohányra, a koakinra, meg a parlagfűre (ezek szerintem ott maradhattak volna, ahol voltak, a krumplibogárral, meg a filoxérával egyetemben).
Te pedig légyszíves azt vedd figyelembe, hogy az emberiség fennállása óta folyamatosan okozza az ökológiai katasztrófákat. Feltehetőleg már a hiányzó láncszemet is megettük, szegény kardfogú tigrist elzavartuk a zsákmányától, úgyhogy éhen halt, erdőket irtottunk stb. Ehhez képest nem tartanám olyan nagy bűnnek, hogy pl. az egyiptomiakat megtanítsam a rizs termesztésére is. Víz van hozzá.
Kedves Outdown!
Irod:
"""Ha én egy jóságos világjáró tanító volnék (akármivel is járnám a világot), bizony a legfontosabb kultúrnövényeket MINDENHOL elterjeszteném."""
Biztos ez???
JAJ kérlek ne tedd!!!!
Vajon nem ezt hívnánk "egy feltételes esetben" ÖKOLÓGIAI katasztrófa esetleges előidézésének:))????
Hogy megértsd mit okoznál, mondjuk próbálj ma bevinni egy idegen növényt, vagy egy icipici állatkát (pld. cserepesvirágot szülinapra) Ausztráliába!!!
(A parlagfüvet már megsem említem)
De ne tévesszük szem elől, hogy nem valószínű itt az élelmiszer hiány! (A Nílus és környéke akkor még egy komplex ökoszisztéma volt, tele halakkal)
Ráadásul itt termett a térség legkíválóbb árpája. A gabona nemesítését már jóval a bronzkorszak elött megkezdték, és amennyire jók voltak a technikai lehetőségeik, annyira feltétlenül jó volt a termés is. Vannak antropológusok, akik pont ennek köszönhetően tudják be, hogy a homo sapiens testméretei, közel a jelenlegire növekedtek. (A magasság vagy 20 cm-el is, cca ie 10.000 elött nemsokkal)
Az ezt megelőző korokban nemcsak alacsonyabbak voltak, (a csontvázak tanusága szerint) hanem nagyobb volt az arány, satnya gyenge példányokban is.
S mivel a Nílus termékeny völgyében pld a fajunk populációja ie. 3000 körül nem lehetett több mint 2, -3 millió példány, (Elötte mégkevesebb) nem is tudtak volna annyi földet megművelni, mint amennyi a rendelkezésre állt.
A közvetlen, egy szűk vizpati sávban öntözni sem kellett, csak elszórni a magot amikor az áradás visszahúzódott, és ha nem csináltak semmit sem, akkor is néhány hónap múlva arathattak!
ie. 10.000, vagy az körül volt egy bizonyított ugrás a fajfejlődésben, és oka a megváltozott táplálékban lelhető fel. Ez a "gabonanemesítésnek" volt köszönhető.
Persze itt ne gondoljunk valami nagy dologra, hanem inkább a népsűrűség növekedéssel párhuzamosan jelentkező olyan praktikumra, hogy módjuk volt a termés minőségi külömbségei kapcsán a válogatásra.
Vagyis egy szelekciós tevékenységet gyakoroltak. Mindig a szebb, vagy valamilyen szempontból jobb termést tették el vetőmagnak.
Teljesen mindegy lett volna, hogy mondjuk az árpa termesztés helyett kukoricát termeltek volna, vagy krumplit. Akkor sem lett volna több élelmiszerük, mint amennyiért megtudtak dolgozni. Vagyis az idő és adott kor technológiai színvonala az igény tükrében. A termés jellege mindegy.
Viszont a felvetéseddel pont ellenkező előjellel, tudunk anomáliáról e területen, de viszont az nem élelmiszer jellegű!
A tény, amivel itt szembetalálták magukat a tudósok, hogy nagy valószínűséggel ismerték a DOHÁNY-t, valamint a KOKAIN-t! Gondolom ti is hallottatok róla, miszerint több múmiában "óriási" mennyiségben megállapították a jelenlétét.
A tudományos vita folyik körülötte....
Üdv:
Csekk
Kedves paul2
A vízeróziós magyarázathoz feltétlenül hozzáfűzném, hogy a csapadékeróziós bizonyíték nem a vízszintes padozat megléte a oldalfalakon, hanem inkább az a függőleges lefutású "erezetrendszer" ami fentről fut lefelé a gödör alja felé.
Amerre folyt a víz, és ahol jobban, ott marta ki és annyira amennyire. Néhány ponton ez a függőleges bemaródás közel másfél méter mély.
(A gravitációs tehetetlenség által felgyorsult, szilárd hordalékot is magával sodró víz, lefelé tartó útján egyre mélyűlő és egyre szélesebb függőleges erezetet, egyre mélyülő vájatot vés, csiszol a kőzetbe.)
A vizszintes erodáció csak az üledékes kőzetrétegek keménységi külömbségeit tárja fel.
De ha már szó van róla:)) Ugyanezek a függőleges lefutások, erezetek megfigyelhetőek a "Hafré" völgytemplom óriási (némelyik 200 tonna) kőtömbjein is, aminek külön érdekessége, hogy ezeket valamikor Ku-Fu kora körül még ma is láthatóan beburkolták gránittal. Igen ám, de itt pld a burkólóköveket úgy faragták ki, ahogy az erezet megkívánta. (hogy stabilan álljon, hűen hozzáfaragták az erodációs mintához a burkólókő hátulját)
Schock bizonyításának ez is a része, vagyis hogy azokon már akkor is ott voltak a csapadékvíz által kiváltott erezetek, amikor a burkolat készült. (a függőlegesek is)
Megjegyzem a völgytemplom kövei a Szfinx mellől származnak, vagyis annak faragása közben lett kitermelve.
Már több helyen olvastam, hogy vajon mennyit lehetett "homok" alatt a térség az elmúlt cca 4600 évből. Még a legóvatosabb becslés is legalább az időszak 50%-át adja. Ámbár olyant is, hogy az írásos emlékeket is figyelembevéve legalább 3000 évet tett ki, amikor a térséget ellepte a homok.
Én inkább ez utóbbit hiszem el, mert lásd már "Thotmes" -nek is ki kellett ásnia.
"""Az elmúlt napokban összegyűlt hozzászólásaid (927?934) több ponton (viszont)válaszra indítottak. A választ megírtam, de technikai problémák miatt csak most tudom közzé tenni.""
Nem gond. Nekem is eltart egy ideig amíg megtudom válaszolni. :))
Akultúrnövények kinemesítése valóban nem megy máról holnapra, de ne felejtsük el, hogy a változatosság adva volt, a válogatás meg elég jól ment őseinknek, pár száz esetleg ezer év alatt igen szép eredményeket érhettek el, hiszen "csak" a hozamot akarták növelni, a klímatűrésen és más - a mai nemesítésnél fontos tulajdonságokon - nem nagyon kellett változtatniuk. És éppen ez szól az egységes tápláléknövény ellen, aminek az elterjesztése, meghonosítása óriási munka. (még akkor is, ha van jóságos tanító.)
Érdekes, hogy mindenki a növénytermesztéshez köti a civilizáció kezdetét. Állati eredetű táplálékból is lehet akkora bőség, ami lehetővé teszi a spekuláláshoz szükséges tele bendőt. A hét végén a Discoveryn volt szó egy tengerjáró népcsoportról, mely 7000-7500 éve fordult elő az Atlanti-óceán mindkét partján, az Ibériai félszigettől Skandinávián át egész Labradorig, vagy tovább. Szépen megmunkált tárgyaik, príma hajóik voltak. Piramist nem építettek, de temetkezési helyeik megválasztása lenyűgöző. Nem tudnám Egyiptommal objektíven összemérni őket, de kétségtelenül nem "ősemberek" voltak a szokott bunkós, hordábanjárós értelemben.
Bizony, bizony. Meglehetős elzártság, és meglehetősen hosszú idő, amíg a kultúrnövényeket kinemesítették. Akár több tízezer év is! Ezért a magaskultúrák nem a semmiből (vagy a barlangból vagy az égből) bukkantak elő, hanem a saját helyükön fejlődtek ki. Hogy akkor miért nem látjuk az előzményeket? Tessék arra gondolni, hány réteget talált Schliemann Trójában! Ha az emberek egy helyet alkalmasnak tartottak a megtelepedésre, ott megmaradtak, amíg a környezeti feltételek engedték, ellenség nem irtotta ki őket. A majáknak pl. odébb kellett állniuk új dzsungeleket felégetendő, Angkor népét elpusztították, de Egyiptomban nyugodtan meg lehetett maradni évezredekig. És ne felejtsük el, hogy csak az öröklakásokat építették kőből. A halottak és az istenek lakhelyeit. A többi vályogtégla volt.
Eddig csak olvasó voltam - és néha nehezen értelek utol benneteket - de most kénytelen vagyok gratulálni az eljárásodhoz. Biztatni is szerettelek volna, ne csüggedj, hogy nem reagálnak rá érdemben, de látom, mire az Index szóhoz hagyott jutni, már más is szólt.
Más: abban is igazad van, elvont dolgokkal jobb jóllakottan foglalkozni. Éppen ezért nem értettem soha, hogy a földönkívüli- és atlantisz-hívők hogy nem vettek észre egy csekélységet.
Mit ettek a piramisépítők? Tudjuk, hogy az egyiptomiak kenyeret, sört, fokhagymát (főépítőmester kacsasültet is!), de a mezo-amerikaiak kukoricát, paprikát, paradicsomot, ittak rá kakaót, a dél-amerikaiak viszont nemtudomhányféle krumplifajtát nemesítettek - a kínaiak főleg rizst. Ha én egy jóságos világjáró tanító volnék (akármivel is járnám a világot), bizony a legfontosabb kultúrnövényeket MINDENHOL elterjeszteném.
Az állítólagos vízerózió tudtommal nem a szfinx oldalán látszik, hanem a szfinxet tartalmazó gödör oldalán. (Nem szó szerint gödör, mert a lejtős térszín miatt az eleje nyitott, a szfinx hátulja keletkezett körülbányászással)
A vízszintes barázdákat két tényező együtt okozhatta: az üledék (mészkő) különböző rétegeinek különböző keménysége és a szélerózió, amely nagyjából egyenletesen homokkal szórja be, viszont a lágyabb részeket erősebben erodálja a szobrot.
A homok csak akkor temeti be a szfinxet, ha nem gondozzák a környéket. Amikor üzemel, akár eredeti funkciójában, akár túristalátványosságként, akkor rendszeresen takarítják, ezzel közvetve pusztítják.
A homok a mélyére temetett dolgokat megőrzi, de a felszínén levőket meglepő intenzitással pusztítja.
Remek!
Technikailag is működik, és tényleg nem érzékeny a kisebb hibákra, a nem pontosan kelet-nyugati, vagy nem pontosan vízszintes látóhatárra. Ráadásul a tereprendezést a végleges kitűzés előtt feltehetően megcsinálták, tehát a vízszintesség biztosítható volt.
A földmérés gyakorlatában általános kitűzési feladataik között a merőleges állítása is szerepelt, tehát sem ezzel, sem a következő lépésekkel nem támadhattak problémáik.
- Az "ostorozottak" szaktekintélyekre való hivatkozásával különféle problémák szoktak lenni.
a. nem is szaktekintélyek (pl Schoch tanársegéd úr)
b. szaktekintélyek, de tévesen értelmezik őket
c. a fenti alesete, tisztességtelen ferdítés (mint a Piri Reis térkép esetében a szakvélemény helyett a kísérőlevél idézgetése)
- Gantenbrinck meg elfűrészelte magát, attól hogy ő is hozzád hasonlóan gondolkodott, még nincs igaza. Attól, hogy felfedezett valamit (jelentőset akár), még a szabályokat be kellene tartania, nem távozhat fizetés nélkül az étteremből és a piros lámpánál is meg kell állnia. Ugyanígy Egyiptomot (illetve a nevében tevékenykedő Hawasst) sem foszthatja meg attól a jogától, hogy annak adja el a felfedeznivalót, akinek akarja. Ezt Gantenbrinck már nyilván belátta, rajtad a sor: ; - )
Ha jól tudom, a járatok egy része nem éri el a piramis felszínét. A szarkofág fedele meg hiányzik. Lehet, hogy SELEJTES A PIRAMIS !!!!? Ha a piramis építése során a fedél szállításkor eltört, illetve tévedésből nem hagyták ki a nyílást, ez pl lézeres kőfaragás esetén nem nagy probléma. Ellenben a hagyományos elképzelés szerint a kijavítása irdatlan munka lenne, és hatalmas késlekedés. Szerintem egyszerűen lapítottak az építésvezetők, aztán mikor kiderült, lehet, hogy megbüntették őket, de a piramison az nem segített. Akár ezek a hibák is okozhatták, hogy nem lett a piramis használatba véve.
A rézfogantyú viszont nem árt a kronológiának, ha vas lenne, akkor esetleg... Az ajtó mögött meg nagy valószínűséggel folytatódik a járat, de szerintem is jó lenne látni. Vaslemezről viszont nem tudok.
Azt meg ne csodáld, hogy a történetírók a világképükbe beilleszkedő dolgokat könnyebben elhiszik. Mindenki így van vele, elég ha ezt a topicot elolvasod
Kedves Csekk!
Az elmúlt napokban összegyűlt hozzászólásaid (927…934) több ponton (viszont)válaszra indítottak. A választ megírtam, de technikai problémák miatt csak most tudom közzé tenni.
Az a mondatom, mely az Internettóban a "káros" jelzőt tartalmazta, így szólt:
"Az a fajta kreativitás azonban káros, amely tömegével gyárt hipotéziseket és tisztességes ellenőrzés nélkül terjeszti azokat."
(Daniken téma részletekben (384))
Ha ezzel ott megbántottalak, sajnálom, nem volt célom, elnézésedet kérem.
Feltételezed, hogy az általunk kritizált szerzők műveinek olvasása sok embert a "poros" tudományos könyvek olvasására ösztönöz. Ha ez igaz, akkor egyértelműen neked van igazad, a "káros" jelzőt vissza kell vonnom. Sajnos nem ez a helyzet. Az általad feltételezett ösztönzés csak olyan erős, amennyire a szappanoperák klasszikus irodalom iránti igényt támasztanak, vagy amennyire a krimik nyomán visszaesik a bűnözés.
Figyelmen kívül hagyod, hogy a tudományosan megalapozott ismeretekről is lehet másképpen írni, nem csak szárazon. Lehet belőlük regényt írni, mint Szentiványi Jenő, vagy egyszerű, közérthető ismeretterjesztő munkát, mint Öveges József, Almár Iván, de Simonyi Károlyt is ide sorolhatom, a Fizika kultúrtörténete szerzőjeként. Utóbbiak egyébként aktív tudósok is voltak, Öveges teljes találékonyságát a tanításra, a tudomány népszerűsítésére fordította. Ha példaképet keresünk, közülük válasszunk. Stílust, feldolgozásmódot is tanulhatunk tőlük.
Úgy szeretnélek erről legalább részben meggyőzni. Töméntelen tudást szedtél össze, ne spórolj hát a kritikával, rostálj kemény kézzel, amit a mennyiségből veszítesz, legalább annyit nyersz a minőségben. Tonnányi kőzetben grammnyi arany van, ami a kőzettel keverve szinte semmit nem ér, kimosva belőle viszont maga a kincs. Attól még sóder a sóder, hogy a tudatlanok arany helyett is megveszik. A tudás ugyanígy van hipotézisek, féligazságok, sima hazugságok közé keverve.
És nem is reménytelen a helyzetem, mert éppen te írtad kirannak (930) "…Nem, mert az a tudós, aki nem képes az anyanyelvén megfogalmazni annak a köznépnek is az esetleges kérdések esetén a válaszokat, akiknek pedig a pénzén kiművelhette a fejét, azt én nem tartom tudósnak…." Én sem, és a stílus mellett a tartalomra is ügyelni kell.
A tudomány az egészben ott van érintve, hogy olyanok is tudósnak adják ki magukat, akik nem azok, hogy az alapos kutatások elől vonnak el erőforrásokat, továbbá - lehet, hogy szerinted erős a kifejezés, de finomítani csak az érthetőség rovására tudnám - butítják azt az emberiséget, akit a tudománynak okosítania kellene.
Szerinted van mentség arra, ha valaki tudományosan megalapozott tényt elferdítve, hamisan közöl? Ha bíróság előtt tenné ezt, hamis tanúzás a minősítése. Előtted és előttem büntetlenül teheti, de helyeselnünk azért nem kell!
Nekem a precesszión alapuló kormeghatározással kapcsolatban is van kételyem. Te erre megtoldod ezt a hipotézist (Bauval nyomán) azzal, hogy 13 000 éve ismerték is a precessziót. Erre ugyan közvetlen bizonyítékot Bauval sem mutatott, hiszen a korábbi építmények helyén épült újabbakban felfedezett (vagy beléjük magyarázott) erre utaló jelek nem bizonyítják, hogy ugyanezek a jelek az előző építményben is megvoltak.
A feliratok értelmezése hozhat akár jelentős új ismeretet is, de ezt megelőlegezni, és további elméleteket építeni rájuk nem kellene. A technikai adatok hiányára konkrétan - és szövegekből hiányzó adatokra általában - több magyarázat is lehetséges. A közlő számára is ismeretlen, vagy a címzett számára ismert, vagy a tárgyhoz nem tartozó információk egyaránt kimaradnak a közleményből. Hogy mi a konkrét ok, az maga tudományos kutatás tárgya lehet.
Ha Enoch könyvét elküldöd, köszönettel veszem.
A talaj megfúrásával kapcsolatban technikai problémákat sejtek. Egy feltáró fúrás nagyobb rumli, mintha a falat akarnám Hiltivel átbökni. A rázkódás is rongálhatja szfinxet. Elég hitvány kőből lehet, ahogy az oldalán a vízszintes barázdákat nézem (holott az a rész elég hosszú időn át a homok alatt volt, eróziónak nem volt kitéve) Ettől persze lehet a valódi ok az elégtelen baksis is. Viszont ezzel a mondatoddal és a hasonlókkal nem tudok mit kezdeni:
"Kezembe került a közelmúltban egy régi (fekete fehér) fénykép a szfinxről, és hát az is tartalmaz érdekességeket…"
Most akkor érvelünk, vagy a honlapodon történő látogatásunkhoz neked érdeked fűződik, (szóljál, akár ezt a vitát is áttehetjük oda, felőlem legalábbis) vagy mi van?
Mit jelent az első istenek tudása? Szerintem nem sokat, mert nincs ilyen. Viszont meggyőzhető vagyok, és lelki problémáim sem lesznek a régi-új tudástól, ha mégis előkerül. És ezzel nem vagyok egyedül.
Azt nem értem, miért akar mindenki lapos rámpát építeni. Meredek éppolyan jó (több emberből áll egy vontatóbrigád, de rövidebb a táv, kevesebb brigád elég)
Marcel Griaule életrajzát megkerestem, itt található a teljes: http://www.u-paris10.fr/bibethno/marcelg.html
Az alábbi bekezdések érintik a dogonokat:
1931-1933 Mission Dakar Djibouti menée a travers quinze pays différents avec une équipe de collaborateurs. La mission rapporte de nombreux documents (manuscrits, éthiopiens, peintures abyssines & pres de 3000 objets ethnographiques) pour le Musée du Trocadéro.
Marcel Griaule fait une premiere expédition chez les Dogon de la Boucle du Niger.
1938 Doctorat d'Etat, Université de Paris (Masques dogons & Jeux dogons)
1946 Il retourne chez les Dogon et rencontre un vieux chasseur aveugle Ogotomeli. De leurs entretiens, il tirera un ouvrage : Dieu d'eau
1950-1956 Marcel Griaule est chargé d'une mission quasi permanente dans la Boucle du Niger. Le Centre National de la Recherche Scientifique construit pour lui, sur ses plans, un bateau-laboratoire, le Mannogo.
1956 Il décede a Paris d'un infarctus a l'âge de cinquante-sept ans. Les Dogon célebrent ses funérailles selon leurs rites.
Azaz (kissé töredékesen, mert a francia nem a legerősebb oldalam)
1931-1933 15 országot átszelő expedíció, a gyűjtemény számos kézírásos jegyzet, festmények, 3000 néprajzi tárgy a Trocadéro Múzeum számára.
MG első expediciója a dogonokhoz a Niger kanyarulatához.
1938 Nagydoktori a Párizsi Egyetemen: Dogon maszkok és dogon játékok
1946 Visszatér a dogonokhoz, egy Ogotomeli nevű öreg vadásszal találkozik, erről a Víz istene c. könyvet írja.
1950-1956 Szinte állandóan a dogonok közt tartózkodik, egy hajón, melyet tervei alapján a Nemzeti Tudományos Kutatóközpont készíttetett számára.
1956 Meghal szívinfarktusban
Griaule először 1928-ban jár Afrikában, (Etiópiában) A dogon kozmológiával 1946-ban találkozik, tehát a "dogonológiát" a 20-as évektől nem eredeztethetjük.
Griaule munkássága kissé részletesebben, és főleg angolul: http://www.u-paris10.fr/bibethno/marcelja.html
Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy komoly tudományos érdemei voltak, a Dieu d'eau-ban egy kevésbé száraz, olvasmányos stílussal kísérletezett, kevéssé tehet róla, hogy ez sült ki belőle. A tudományos tévedése sem akkora szégyen, próbáljon meg bárki kozmológiáról értekezni valakivel, de nem a saját anyanyelvén!
Még egy "apróság": a Dieu d'eau 1948-ban jelent meg francia nyelven, és 1965-ben angolul Conversations with Ogotemmeli címmel. Talán erre vezethető vissza, hogy ezt követően újra "felfedezték" a dogon kozmológiát.
