Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Megint egész érdekes kis eszmecsere alakult ki, méghozzá témában... Én mondom, a fegyverek fórum simán ki tudná váltani a politikai vezetést (vö: HM) és mindenki jobban járna.
De néhány gondolat:
Ha jól tudom, akkor háború esetén (bár hogy ez pontosan hogy néz ki, nemtom) a közt elnök veszi át a hatalmat valami minisztertanáccsal vagy mivel karöltve. Szerintem ebben az esetben egész gyors lehetne a politika reagálása. Békeidőben viszont tényleg az egyszerű mezei lapostetű effekt jön be.
Mondjuk, inkább legyen békeidő csigatempoval...
(Bár a NATO-t tényleg le tudjuk bénítani, de hát megmonták itt páran, amikor beléptünk: vége a NATOnak.)
És az ország védelméről:
Amit én nagyon hiányolok minden konvepcióból, (pardon, az itteniekben bennevan) az a második lépcsős, tartalékos nagy létszámú könnyűgyalogság.
Szóba került ugye az Alföld védhetetlensége.
SZVSZ ez nem így van. Ne feledjük el, hogy kicsiny hazánk teülete jelenleg meglehetősen lakott, és nagyon kevés az olyan sík terület, ahol 10kmes körzetben nincs lakott település.
Gyakorlatilag az autópályák kivételével minden út átlag 10-15kmenként településen megy keresztül.
Vessetek egy pillantást egy térképre!
Legyenek a támadók az ukránok (csak hogy konkrét legyen a támadás).
Bármilyen klasszikus harckocsiékes támadás amíg megteszi a határtól Nyíregyházáig az utat, vagy egy idétlen, védhetetlen folyosóban halad (vö.: Market-Garden)és még így is lesz helységharc, vag ypedig eszeveszett tempóban elkezdi szélesíteniaz arcvonalat, és nyugati irányban mondjuk rögtön lesz akkor 2 folyóátkelése (Tisza, Bodrog), amikor is szembejön a Zemplén, keletre pedig a román határig sima az út éppen ,csak egy jól megszervezett rugamas védekezéssel napokig el lehet húzni azt, hogy egyáltalán Nyháza támadására gondoljanak.
És akkor ott áll Nyíregyháza alatt, amit mekkerülni nem illik, eltelt kb 2 -jóesetben 3 - nap, a baszárnya okésan támaszkodik a román határra, elvileg mehetne tovább debrecen felé, de minek, és ha egy nagyváros meg van rakva gyalogossal, elfoglalni macerás, a hegyek felé nem kéne menni, és eltelt az idő, addigra csak kisírunk valami NATO-légierőt, úgyhogy a kárpátok hágóin kerestüli utánpótlást el lehet felejteni...
Vitára bocsátom a scenariót, csak ne alázzatok meg nagyon esetleges tudatlanságom miat ... :)))
Robertson a minap megint elmarasztalta a magyarokat a lassú politikai döntéshozatali folyamat miatt. És nem ez az egyetlen ok, amiért letolást érdemelünk!
Teljesen mindegy, hogy melyik bazisan a NATO-nak milyen technikaja van.
Haboru eseten, ugyis oda telepitenek a dolgokat ahova kell. A lenyeg az ido. Ahhoz, hogy a NATO akar csak legi fedezetet, vagy segitseget nyujtson, ahhoz a segitsegnyujtasban akarmilyen szinten (technikaval, legterrel) reszt vevo allamoknak otthon ezt elobb egyeztetni kell.
Ezzel nincs is semmi baj, hiszen ezert kell tudnia minden tagnak onnaloan is vedenie magat, legalabb addig, amig a szovetseges segitsegnyujtas meg nem erkezik.
Bizonyos esetekben persze a NATO mobilabb eroi, peldaul a legiero reszt vehet, de ne feledjuk, egy dolog egy alapokmany szellemeben vedelmet szervezni, meg masokra varni, es egy masik a pillanatnyi valosag.
Mi van akkor, ha minket egy masik NATO-tag, vagy akar egy a szovetseggel szimpatizalo allam tamad meg? Nem elkepzelhetetlen peldaul egy Gorog-Torok haboru se, pedig azok is egy oldalon allanak.
Szoval szep dolog ez a tagsag, csakhogy igen is eloallhatnak bizonyos "bonyolult helyzetek".
Mindjart vissza az MH-hoz, de elobb meg had jegyezzem meg, hogy a mai, nyolcvanas evekben volt gyerek huligan cseppet sem volt jobban befegyelmezve, mint mondjuk a 60-as, 70-es evek korosztalya. Sot, ok meg jobban is. Megse lettek hulye kocsogok. Nem az iskolara kell egybol fogni azt ami a mi korosztalyunkkal tortent.
De legalabb is nem a fegyelemre.
A fegyelmezes elfogadasa inteligencia kerdese, nem pedig a behodolase.
Egyszeruen diplomatikusabb. En ugy fogtam fel, hogy az ilyen dolgok a kozossegnek szolnak, nem pedig ellenem valok.
Egyebkent-es erre kulon jo pelda a sereg- mindig azokkal van a baj, akik nem kepesek egy kozossegen belul annak sajatos jatekszabalyait elfogadni.
Meg kene mar ennek a tarsadalomnak vegre erteni, hogy ez a flegma lazadozas az iskolai fegyelem ellen,(ami szerintem nem eppen megerolteto) a leggyerekesebb, es a legnagyobb akadalya annak, hogy kilabaljunk ebbol a moralis valsagbol.
Ez a hivom apucit mert serultek a jogaim, meg a szemelyisegem! tanarvero faszfejeket el kene tuntetni magyarorszag jovojebol.
Es most a Honvedsegrol.
Valoban, az egesz vedelmi felulvizsgalodasbol kihagytak a NATO lehetseges valaszanak kovetkezmenyeit.
Corporal, corporal..... Nem tanultál történelmet? Az POROSZ rendszerű fegyelem! Ui. egész Európa (az angolokat kivéve....) a porosz oktatási/katonai stb modellt vette át.... Kivéve persze a franciák, de őnáluk amúgy is sztresszes volt az oktatás poroszok nélkül is... Ugyebár Napoleon találta ki az érettségit.....
Szerinted létezik olyan barom európai vezetés aki megtámad minket amíg a Nato segítséget nyújthat? Dehogy előbb megvárják, amikor máshol lesz elfoglalva, vagy szétesik a Nato...
Hmm én a 80 as években voltam gyerek, és volt osztály vigyázz, ennek ellenére nem érzem magam baltás gyolkosnak...
Szerintem az ilyen baltás gyilkosos dolgok gyökerét eléggé máshol kell kereseni. Szóval nem lehet minden probléma okát az éppen álltalunk tárgyalt dologra vissza vezetni... Ez épp olyan mintha azt mondtad volna hogy mivel a 80as években a gyerekek több fagyit ettek mint ma, biztosan több lesz közülük a kukás. ( ugyanis megfázott a torkuk nem lehettek énekesek..... )
Tanári téma: Attól még mert egy pszchiológus leírt valamit az nem feltétlen igaz. Másodszor, te férfi vagy, ahogy én is biztosan más szemmel ítélsz meg egy női tanárt mint egy férfit...
Hadsereg: Az egész védelmi koncepcióval ott a baj, hogy az Alföld védhetetlen megfelelő légi támogatás nélkül... Ehhez pedig repülők kellenek. És ne mondjátok hogy majd a Nato küld.. Csak akkor támad minket valaki meg úgyis ha a Nato már nem tud vagy nem akar küldeni, tehát az ilyen esetre kell készülni. Tehát ha nincsenek röpcsik az alföldi páncélos hadosztályok, csak nagy drága grillsütők lesznek...
Hirtelen ennyi.
Nagyon tetszik, hogy ennyire érdekel Benneteket a téma. Örülök, hogy Gyula nem adta el teljesen a lelkét. Persze nehéz elvárni, hogy szocialista képviselőként ellent merjen mondani a miniszternek, de nem ártana, ha nem csak ilyen fórumok alkalmával adna nagyobb hangot a valós véleményének! Ehhez persze függetlennek kéne lennie! A fiatalok honvédelmi előnevelése szerintem nagyon fontos lenne, különösen ebben a helyzetben, ahol most vagyunk. Ha jól szervezik, akkor hatásosabb, mint a leghangosabb toborzókampány. Köztudottan nincs elegendő szerződéses katonánk, hogy az önkéntes tartalékosokról ne is beszéljünk!
Más: Unguided elképzelése nagyon szimpatikus, de azt hiszem, hogy mindenki előtt világos, hogy ez csak álom. A németek (azért írok mindig róluk, mert róluk tudok felelősséggel nyilatkozni, mert az ő viszonyaikat egy kicsit jobban ismerem) elég közel állnak ehhez az elképzeléshez, de maguk persze elégedetlenek az eredményeikkel. De hát ők németek és nem magyarok! Amiket Unguided leírt, azok szakmai körökben eléggé evidens dolgoknak számítanak, mint elérendő cél. Ennek ellenére a megvalósítástól nagyon-nagyon messze vagyunk. Ennek fő akadályát két dologban látom: az egyik a még mindig hiányzó szemléletváltás, ami révén megvethetné a lábát nálunk is a küldetésorientált vezetés, ami az emlegetett gyors reagálás alapfeltétele lenne. A másik az a tény, hogy a politika (elismerve elsődlegességét!) olyan mélységben szól bele a szakmai dolgokba, hogy az rombolóan hat nem csak a szervezetre, de magára az országvédelem kérdésére is.
A fegyverzet és a szervezet nem minden! Én még két tényezőt sorolnék ebbe a kategóriába, amelyeket egymással összhangba kell hozni: a vezetés és az alkalmazási eljárások. Ha már békében megvan az összhang ezen tényezők között, akkor a tevékenység során van rá esély, hogy a helyzetnek megfelelően oldjuk meg a erő, tér, idő és információ problematikáját.
Néhány kérdésem azért volna. Az első rögtön Kavkazhoz: A szimuláció még nagyon sokáig sem fogja kiváltani a tervezést, de nagyon hasznos lehet annak segítőjeként. Az Általad elképzelt teljesen automatizált digitális harcmező egyrészt iszonyatosan messze van a magyar valóságtól, másrészt már az eddigi kísérletek is bizonyították, hogy hiba lenne kihagyni az emberi tényezőt a tervezésből, mert például a stratégiai játékok és a számítógépek sok mindennel számolnak, csak olyan apróságokkal nem, mint az emberi tényező és a váratlan, ami pedig sokszor éppen emberfüggő. Meghatározott paraméterek alapján számolnak és terveznek. Ha pedig az ember nem úgy tesz, mint ahogy a számítógép adattárában szerepelő alapadatok szerepel, akkor könnyen ugorhat a mutatvány. Az utolsó öbölháborút az amik többször is szimulálták, még sem úgy történtek a dolgok, mint várták. Ez a tény fokozottan érvényes az irreguláris erőkkel szembeni harcra! Az azonnali reagálás jelentőségét nem lebecsülve (sőt!) szeretném megjegyezni, hogy megfelelő tervezés nélkül nem lehet azonnal reagálni. Az előrelátás nélkülözhetetlen, az pedig tervezést jelent, természetesen megfelelő rugalmassággal.
Végül még egy kis szőrszálhasogatás Unguided felé: Igazából mind hadászati, mind harcászati szinten (közel) azonosnak tekintem a védelmet és a támadást. Legalábbis nem teszek éles különbséget köztük.
Szerintem néhány alapelvtől eltekintve azért jelentős eltérések vannak a katonai vezetés egyes szintjei között, főleg ha ezen két harctevékenységi fajtáról beszélünk. A kettő ötvözéseként fogható fel a halogató harc, amelyet egyesek külön kategóriaként kezelnek, míg régebben mi a védelem egyik formájaként értelmeztünk. Ettől függetlenül a katonai vezetés egyes szintjein alapvetően más és más tartalommal és feladatokkal bír mindegyik harctevékenységi fajta. Bizonyára tisztában vagy vele, hogy mi a különbség a harcászati (taktikai), hadműveleti (operatív), hadászati (katonastratégiai) és (össz-) stratégiai szintek között. Amit leírtál, az max. hadműveleti szintű elképzelés, de inkább csak harcászati. Minél feljebb mégy, annál összetettebb a dolog és az alacsonyabb szintű szabályok nem mindig állják meg a helyüket magasabb szinten. Ez érvényes fordítva is!
Egy igen jó példa az Iraki invázió. Gyors, mozgó hardviselést tervezett az Pentagon, de amikor merev szembenállást tapasztalt, napokba tellett mire a megváltozott helyzethez hozzáigazították a stratégiájukat. Vagyis hiába volt dinamikus a tervezett hadmûvelet, maga a terv merev volt. Szándékaim szerint a STRAM a helyzet folyamatos kiértékelésével hozzájárulna a tervek és esetleg a célok folyamatos újrafogalmazásához. Vagyis a tervek folyamatos és tervezett megváltoztatásához.
Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy szerinted mit változtattak meg az amik a hadművelet során stratégiai szinten? Arra rádöbbentettek, hogy a gyors áttörés mellett nem fordítottak kellő figyelmet a biztosításra a mögöttes területeken és lebecsülték az irakiak ellenálló-képességét, de ez harcászati probléma volt és nem stratégiai. (Kavkaz: eddig az amiknál a legelterjedtebb eddig a harcmező digitalizációja és a számítógépes szimuláció a tervezésben, mégis így jártak!)
Talán meglepő, de a STRAM-alapelve működik még a mi hadseregünkben is. A törzsekben úgy van megszervezve a munka, hogy van egy törzsrészleg, amely a folyamatban lévő műveletek irányítását végzi (azonnali reagálás!), míg egy másik részleg (ún. tervező) az elkövetkező műveleteket tervezi a legaktuálisabb információk folyamatos értékelése alapján, amely alapot (nem beton!)ad a folyamatban lévő műveleteket irányító törzsrészleg munkájához.
Az egyes feladatokat ellátó egységeket (hk., gép.gal., önj.tüz., stb.) maximum ezred vagy zalj. szintig szervezném 'megbonthatatlan' vezénylési egységekbe (VE). Az információs rendszer segítségével ezekbõl állítanék fel és vezetnék specifikus feladatok végrehajtására alkalmi harccsoportokat (HCs). A HCs-ok mérete az 1 VE-tõl bármeddig terjedhet.
Mi az a megbonthatatlan? Maga az alapelv szintén élő gyakorlat. A MH viszonylatában század- és zászlóalj-alapú harccsoportokat szoktak létrehozni ideiglenes harcrendi elemként a feladat függvényében történő át-alárendelésekkel. Komolyabb hadseregekben dandár-szintű harccsoportok is megjelennek hasonló alapelvek alapján.
Amikor ez a rés eléggé kinyílt, vagy ezt betömendõ máshonnan csoportosít át és így ott gyengül meg, akkor ebben a számára hátrányos ponton helyi fölényt létrehozva olyan mértékû változást (terület/információ uralása, mozgási/utánpótlási lehetõségek, stb.) kell létrehozni, ami a korábbi tervei feladását kényszerítik ki (visszavonulás, kitörés, beásás mozgásból, stb.) és a mi oldalunk számára elõnyös.
Ez jól hangzik és igaz is, de közel sem fedi le a teljes problematikát. A védő részéről erők átcsoportosítására csak akkor van szükség, ha nincs elegendő tartalék, amely egyik feladata éppen a kritikus helyzetek megoldása. A támadó helyi erőfölénye jól hangzik, de általánosságban elmondható, hogy csak rövid távon hatásos. Mélyen lépcsőzött, páncélelhárítással spékelt, kiépített védelemmel szemben hamar elolvad és jellemzője, hogy a támadónak sincs igazán jelentős tartaléka. Az áttörési terepszakaszon (betörési ponton) létrehozott erőfölény nem árt, ha az általános fölénnyel párosul ilyen helyzetben, hogy a támadó gyorsabban tudja változtatni a támadás súlypontját, mint a védő a védelemét és ki tudja fejleszteni a sikert az ellenség mélységében is. A többi stimmel (Pld: leggyengébb pont).
A fõ vezérlõ elv (és nem csak támadásban), hogy folyton meglepjük az elg.et, mozgásban tartsuk a helyzetet és uraljuk azt. Ebbõl következõen elképzelhetõ, hogy egy védelemre felkészült, beásott elg.et nem konkrét támadással kell (lehet) legyõzni.
Ez is stimmel. (Meglepetés elve, kezdeményezés megtartása, közvetett előrenyomulás) Már Clausewitz is beszélt közvetett és közvetlen előrenyomulásról, amelyekre a vezetés magasabb szintjein általában még több lehetőség nyílik, mint harcászati szinten.
Más: egy vagy két vezérkar? A haderőnemekről még nem is beszéltünk! Hét harcoló zászlóaljhoz? Jelenleg folyik a vita, hogy mekkora vezetőszervre is van szüksége a MH-nek. A jelenlegi vízfej igen nagy luxus. Sajnos az az érzésem, hogy a csökkentés során éppen azokat az elemeket fogják leépíteni (SZFP, LÉP), amelyek képesek a feladatok effektív megoldására, míg a jóval merevebb integrált minisztérium + vezérkar megmenekül és éli világát tovább elefántcsont-tornyában.
De az okoskodásomtól függetlenül, amit leírtatok, az minden magyar katona álma lenne. Mármint a koncepció és nem a scenárió! Ettől függetlenül továbbra is tartom, hogy ezt nem engedhetjük meg magunknak. A digitális harcmező megvalósításáról időlegesen még a németek is lemondanak és visszafogtak az ilyen irányú elképzeléseikből. A gazdaságunk nem bírná el ezt a minőségi fejlesztést. A nehéz elem pedig már önmagábn is problémás. A politikusok nehezen tudnák megmagyarázni, hogy terroristák ellen miért is kell ekkora nehéz elem a MH-be. Valóban ennyi lenne a jövőben a MH feladata?
De nem akarunk inkább a reális valóságnál maradni? Döntéshozóink szerint a hagyományos konfliktusok kora lejárt. Legalábbis Európában! Hét zászlóalj: egy hk, a többi BTR 80-asokkal és (előzetes elképzelések szerint!) négykerekű Dingókkal, valamint könnyű terepjárókkal felszerelve. Szerintetek ez mire elég? Ezzel az alapvetően könnyű sereggel nagyobb elismertséget fogunk tudni szerezni a nemzetközi közösségben? Figyeljétek a híreket! A legutóbbi USA-beli NATO-megbeszélésnek is lesznek következményei!
nem kell pusztan csak a retorika miatt egy hangzatos kijelentest tudomanyosan igazolt tenykent bemutatni.
termeszetesen soha sehol senkis sem igazolt ilyeneket,es nem is merult ez fel kerdeskent.
a nok eppen olyan jok tanaroknak, mint a ferfiak.
sot, nyelvatanar ferfit en eddig kettobol ketszer csak buzit lattam.
az osztaly vigyazz! felszolitas nem azt jelenti, hogy gyerekek vigyazzatok, mert most a tanora kovetkezik, es en vagyok a vezer, meg, hogy hehehe ugy se latja senki, hogy miket muvelek itt benn ti kis pondro gecik!
az osztaly azert all fel, mert igy koszontik egymast es a tanora kezdetet. ez nem egyeb, mint egy csoportos kezfogas. hogy miert vigyazz-ba?
azert mert ezt ki lehet adni vezenyszokent, tehat egy husz-harminc fos 6-14 eves gyereksereg szamara is egyertelmu jel, es nem art, ha a gyerek ehhez is hozzaszokik, hisz ez a csoportos fegyelmezes alapja. ettol meg nem fog remeket latni, behugyozni, de meg csak nem is lesz lodenkabatos apolatlan kulseju, a kabatja alatt puskaval ososno, lelkibeteg militarista-pszichopata.
nalunk a csaladban sok tanar van/volt, ezen felul apai agon minden felmenom katona, vagy volt katona. szoval ez otthon mar gyakran volt beszedtema, vagyis, hogy miert van szukseg fegyelemre az iskolaban, es vajon ez militarizmus-e?
par eve olvastam egy cikket arrol, hogy veget kene vetni a bortonok militarista jellegenek. konkretan arrol volt szo, hogy a sitten a raboknak van vigyazz! meg pihenj! vezenyszavak, meg jelenteni is kell.
szerintem, ez szukseges, hiszen a fegyelemnek mindenkeppen van alaki alapja, sot volt ezredparancsnokom szerint a fegyelem alapja az alaki!
az iskola nem borton, de nem is lehet egy fakultativ gyules, hiszen nem csak 18-25 eves fiatal felnottek jarnak oda, hanem egeszen kiskoru gyerekek is.
ha latjuk oket kopkodni az utcan, majd mindannyiunknak az jut az eszebe, hogy de jo lenne oket elverni, de ez nem megoldas. azok a gyerekek nem lennenek hulyek attol, ha 6-8 eves koruk ellenere, kettes sorban kozlekednenek az utcan, es csendben, de legalabb is nem ossze-vissza ordibalva.
a katoanas sportelet, olyan mint az MHSZ is volt szerintem nem feltetlen rossz. en Dunakeszin repultem meg a kilencvenes evek elejen. akkor meg volt, igaz mar csak rovid ideig repterparancsnok, es minden reggel es este eligazitas volt. meg vigyazz! vezenyszo is, holott nem katonak voltunk, es nem is a vaci cementmu elleni nagy haborura kellett keszulnunk. egyszeruen csak ez volt a szokas. persze ertheto, hiszen mindenki allva vett reszt, tehat kellett valami koszoneskent funkcionalo kulonbseg a testtartasban. az ilyen eligazitasokkal az egvilagon nem volt senkinek se baja, sot innen lehetett megtudni aznapra a legtobb dolgot, es ez a kis formaisag adta meg az eselyt arra, hogy ha valakinek mondandoja volt, azt mindenki hallhassa, hiszen, ez nem traccsparti volt, hanem eligazitas.
corporal!
a te koncepciod szerinetem erdekes, hiszen alapvetoen vedelmi jellegu, es teljes egeszeben a foldrajzi jellegre epul. annal a pontnal viszont, hogy az egyik fel is alkalomadtan segithet a masiknak (dunantul a keletieknek) mar kozeliti ahhoz amiben semmi uj sincsen.
ha megmaradna az eredeti, tisztan regiohadsereg-elv, akkor sem volna semmi baj.
alapvetoen mind a ket fel, ugy epiti fel a vedelmet, hogy ne kelljen a masikra hagyatkoznia. persze lenne egyuttmukodes, de ha keletrol jonne a tamadas, akkor a nyugat mo.-i hadero addig egy szot sem szol amig o nem kerul veszelybe. ha a reptereit kellene felhasznalnia a amasiknak, persze az menne. de az ujitas abban volna, hogy a vedelmet mind a ket fel teljes egeszeben a helyi sajatossagok figyelembevetelevel alakitana ki.
a hatranya viszont az volna, hogy ket kulon vezerkar, adminisztracio, logisztika, igeny lenne egy miniszterium alatt. amugy szerintem nem olyan nagy ez az orszag, hogy ket komplett hadsereg kelljen hozza.
e ket velemenybol pedig az szurheto le, hogy csak bizonyos specialis alakulatok lennenek foldrajz-fuggok.
"bakonyi hegyivadaszok" meg "alfoldi teruletlefogok" meg ilyenek.
Amit itt mondasz, anmak nincs értelme! A hülye, képzetlen tanárok, meg az ész nélkül a gyerekekre zúditott felesleges információdömping az oka, hogy megutálták az oktatást. (Amikor én általánosba jártam, a 6-os matekpéldát a szomszédunk, /okleveles villamosmérnök/ sem tudta megoldani!)
Az, hogy vki megtanul RENDBEN haladni, nem káros a személyiségére! Mennyivel jobb az, hogy 8-10 éves gyerekek mint egy csorda végigözönlenek az utcán, a tanárok hátul pofáznak (már bocs...) és közben a kis bunkók köpőversenyt rendeznek az elhaladó autókra?????!!!!!
Volt szerencsém látni egy sorakozót egy honi laktanyában.... Hát.... Ott se a régi... A szakasz szétzilált ruhában (egyszóval nem előirásos!) jelent meg. A tizedes kétségbeesetten próbált vmi katonai kinézetet kiverni belőlük, de a "srácok" (nem akarom a katonák szót erre koptatni....) röhögtek rajta, és azzal szórakoztak, ki tud nagyobbat az előtte álló hátára vágni, úgy, hogy az orra essen....
Ilyet nálunk tornaórán nem lehetett megcsinálni... De amióta már szinte minden pedagógus nő......
Az MHSZ-el nem a funkciója volt a bajom. Másnak meg nem volt baja vele.
A fegyelemnél már csak az a hasznosabb, ha felismered, hogy a szabadság nem azt jelenti, hogy megteheted, hogy nem teszel semmit, hanem azt, hogy bármekkora terhet is veszel a válladra, elbírod.
A szabad ember minden tévhittel ellentétben olyan, mint egy igavonó bika.
Érdekes, ebben az országban mindenkit a hideglelés kerülget, ha a haderőn kivüli katonai (jellegű) előképzésről van szó.
Amikor a Horthy-idején a Levente-mozgalom volt, az nem volt jó. A kommunizmusban az MHSz-t gyalázták.
Közben eljutunk oda, hogy "derék" M. Bálint miniszter "úrnak"??????? köszönhetően már az is a "gyermekek személyiségi jogainak súlyos korlátozása",hogy az óra elején vigyázzban, fél percig meg kell hallgatni a hetes jelentését.
Szép dolog a liberalizmus, de ennyire már nem kéne......
Az USÁ-ban is arra van a hadsereg, hogy a kevéssé megnevelt hobókat megismertesse a kultúrált egymás mellett élés elemeivel - a fegyelemmel....
Ehhez viszont a STRAM-nak nagyon komoly kommunikációs összehangolásra van szüksége. Ha jól értettem ez is lenne a célja.
Légi harcálláspontok, mozgó földi kommunikációs rajokkal kiegészítve minden lényeges adatot azonnal továbbítani a megfelelô helyre. És a vezérkaron egy nagyon komony számítógépes szimuláción (mint az idézett stratégiai játékok, csak a négyzeten) fut a valós helyzet percre pontosan.
Igen. Így lényegében nincs szükség külön tervekre a védekezésnél és a támadásnál, hanem sokkal inkább az azonnali reagálás, a rögtönzés kerül elôtérbe.
Komoly felderítôkapacitásra lenne szükség ehhez. Leginkább olcsó pilóta nélküli gépeket tudok elképzelni, hiszen ismerve a fejlett európai csapatlégvédelmeket (ugyen nem afganisztánban vagyunk ahol a kecskék nem lônek) a felderítôgép fogyóeszköz. Talán ezért is jó, hogy pilótanélküli.
kavkaz
"És hogy néz ki támadásban? Mert a védelmet felvázoltad:)"
Igazából mind hadászati, mind harcászati szinten (közel) azonosnak tekintem a védelmet és a támadást. Legalábbis nem teszek éles különbséget köztük. A helyzet folyamatosan hullámzik. Ami az előbb támadás volt, az egy ellenlökés idejére védekezéssé változik, hogy utána vagy visszavonulás, vagy további támadás, kitérés, vagy akármilyen más manőver következzen.
Az Én szemléletmódom szerint manőverezés van ami tűzzel kombinálható, a helyzetnek megfelelően. Nem tartom szerencsésnek, ha kőbe vésett szabályok szerint próbálunk meg egy helyzetet megoldani, inkább bízok az értelemben, ami nem sorrendeket, prioritásokat, hanem sokkal inkább hangsúlyokat, súlypontokat használ.
Szoktam játszogatni stratégiai játékokkal (A Close Combat az egyik kedvencem), és ott is ugyanezt tapasztaltam. Vagyis, hogy az előre elhatározott dolgok szinte sohase jönnek be 100%-osan, inkább vezet eredményre, ha képlékenyen tervezek, és a legelső ellentmondásra azonnal újraértékelem a helyzetet. Valami hasonlót várok el a STRAM-tól is. Ha felmerül egy új adat, ami jelentősen befolyásolhatja egy csata kimenetelét, akkor azonnal igazítani kell a csapatok céljain, utánpótlásán, támogatásán, akár szerveződésén is.
Nincsenek zászló- vagy kürtjelek, amelyek megmondják, hogy innentől kezdve mindenki támad, vagy mindenki védekezik.
Mondjuk van egy harckocsid és két rajod két oldalt, amikkel egy utcán nyomulsz előre. A szomszéd utcában egy elg.es hk.-t észlelnek. Az egységek kedvezőbb védekező pozícióba mennek át. A gyalogosok behúzódnak a házakba, ahonnan támadhatják az esetleg feltűnő elg.es hk. gyenge oldalait, míg a saját hk. visszahúzódik kissé, hogy védve legyen az elg.es gyalogoktól, amelyek esetleg kísérik a hk.-t. Ez a védelembe húzódás a gyalogok részéről egyben támadás is, hiszen be kell hatolniuk egy épületbe, azt megtisztítva. Ha itt harc tör ki az elg. megváltoztatja a manővereit, és esetleg a szomszédos utcáról támadja meg az épületet ellenőrzés alá vonó gyalogosokat, akik itt védekezésbe mennek át. Szintén a védekezés része lehet, hogy a saját hk-ddal megkerülve néhány épületet és befordulva a következő sarkon oldalba támadod az elg. hk.-ját, miközben - a környező, eddig nem ellenőrzött - épületekből oldalba vagy hátbalőhetik kézi pt. fegyverekkel az elg.es gyalogosok, ezért a másik szárnyon levő saját gyalogosokkal elterelő/lefogó támadást kell indítani ezen épületek ellen, úgy, hogy közben mozogva követik a páncélost.
Vagyis ami az egyik szempontból támadás, az másképp értelmezve védekezés is lehet és viszont. Valós időben olyan gyorsan változhat a helyzet, hogy mire kiértékeled, már rég nem az van. Dinamikus hozzáállás, értékelés és vezetés kell. Ennek hiánya igen súlyos következményekkel járhat.
Egy igen jó példa az Iraki invázió. Gyors, mozgó hardviselést tervezett az Pentagon, de amikor merev szembenállást tapasztalt, napokba tellett mire a megváltozott helyzethez hozzáigazították a stratégiájukat. Vagyis hiába volt dinamikus a tervezett hadművelet, maga a terv merev volt. Szándékaim szerint a STRAM a helyzet folyamatos kiértékelésével hozzájárulna a tervek és esetleg a célok folyamatos újrafogalmazásához. Vagyis a tervek folyamatos és tervezett megváltoztatásához.
A konkrét kérdésedre: A támadás értelemszerűen az ellenség leggyengébb/legváratlanabb pontján történne, és elsődleges célja a felállásának megbontása (kommunikáció,utánpótlás,mélység,mozgás,tűz,stb. értelmében). Amikor ez a rés eléggé kinyílt, vagy ezt betömendő máshonnan csoportosít át és így ott gyengül meg, akkor ebben a számára hátrányos ponton helyi fölényt létrehozva olyan mértékű változást (terület/információ uralása, mozgási/utánpótlási lehetőségek, stb.) kell létrehozni, ami a korábbi tervei feladását kényszerítik ki (visszavonulás, kitörés, beásás mozgásból, stb.) és a mi oldalunk számára előnyös. A fő vezérlő elv (és nem csak támadásban), hogy folyton meglepjük az elg.et, mozgásban tartsuk a helyzetet és uraljuk azt.
Ebből következően elképzelhető, hogy egy védelemre felkészült, beásott elg.et nem konkrét támadással kell (lehet) legyőzni.
Néhány mondat.Hmm.Nemigazán inkébb bizonyos állami pénzek alternatív felhasználási módjaként.
Drog elleni harcban minek a drogosnak tűt adni jellegű felfogásban.
Igaz, hogy egyetértek az MHSZ egykori felszámolásával, de az is biztos, hogy abban a szerepkörben szükség van egy szervezetre, ellnôrzött pénzfelhasználással.
Felszerelés vásárlásának támogatásával, fiatalok "kiképzésének" dotálásával, stb... amolyan félig polgári, félig hivatalos szervezetként.
Az MHSZ lényegét alapvetôen jónak és hasznosnak tartottam, de a szervezeti állományát nem.
Akkor ezek szerint csak néhány mondatban említette meg a témát. Nem baj, legalább beszélnek róla!
Nem ezen a néven futna,nem azonos szervezettel.
És eggyáltalán nem "Az MHSZ feltámasztása"-a cél.Erre ugrasz mi?
Ellenőrzött pénzfelhasználással.
Az általam leírt tevékenységeket támogatná.
Nos emberek!
Voltam ezen a fórumon.Sajnos nem volt túl sok érdeklődő.3 katona(a Zrinyi Miklós tüzérdandártól) 1 határőr +idős emberek(volt MHSZ kiképzők stb) +én meg egy másik srác.
Vári úr leginkább előadást tartott a magyar honvédség haderőreformjáról volt szó.Mindenesetre ő személy szerint (szerintem igen nagy lelki rokonságban Hamburgerrel) ellenzi bizonyos régivágású szakértők alkalmazását (fura de erre az idős közönség élénk bólogatásba kezdett),a Pécsi egység áthelyezését Tatára,stb (mindent én sem jegyzek ám meg).
Mint számomra kiderült a sorkötelezettség megszüntével,nem szűnik meg a kadkötelezettség.
Viszont volt egy érdekes gondolata:állami dotálással támogatni a lövészklubbokat,vitorlázórepülő,ejtőernyős,búvár,rádióamatőr stb klubbokat ,így készítve fel a fiatalságot a honvédelemre.Ahelyett hogy tűket szurkálna a karjába meg inna mint a gödény.
Egyfajta Svájci mintájú hadsereget is felvázolt de azt mondta ez még nagyon nagyon távlati cél.
Mindenesetre ő a terrorizmus elleni harcot nem tekinti a hadsereg feladatának akárhogyan is erőlteti a kékinges.Persze ő csak a honvédelmi bizottság alelnöke a kékinges meg a miniszter.
Na mindegy,ha esetleg valami kérdésetek van kérdezzetek hátha eszembe jut még valami.
kavkaz
"Egy mozgékony és ütöképes haderö, önjáró tüzérséggel, vagy mindkettövel, önjáró és vontatott tüzérséggel is. Azt hiszem egy mozgékony nem túl nagy, de ütöképes hadseregben az önjáró tüzérség szerepköre kerülne elötérbe.
Neked erröl mi a véleményed?"
Bár az elg. erőinek pusztításában sok eszköz szerepet kap, az utolsó lépés mindig az elg.es terület elfoglalása, annak átfésülésvel egybekötve. Erre kizárólag a szárazföldi csapatok képesek, azon belül is az egymást támogató 'gyalogság' (mint könnyű) és 'páncélosok' (mint nehéz). Itt a gyalogságba beleértem az azt szállító/támogató könnyű járműveket is, a páncélosok közé pedig odasorolok mindent, ami jelentős védettséggel, tűzerővel rendelkezik.
Ez a felosztás részemről önkényes, viszont Én erre a felosztásra alapoznám az általam felállítandó hadsereg felépítését, technikai ellátottságát.
Az egész hadsereget egy egységes stratégiai/taktikai műveleti rendszer (STRAM :)) köré szervezném, ami magába foglalná az utánpótlás beszerzésétől kezdve, annak célbajuttatásán, az ellenség eszközeinek, szándékainak felderítésén, elemzésén át, a saját csapat irányításáig a teljes irányítást és információmegosztást.
Az egyes feladatokat ellátó egységeket (hk., gép.gal., önj.tüz., stb.) maximum ezred vagy zalj. szintig szervezném 'megbonthatatlan' vezénylési egységekbe (VE). Az információs rendszer segítségével ezekből állítanék fel és vezetnék specifikus feladatok végrehajtására alkalmi harccsoportokat (HCs). A HCs-ok mérete az 1 VE-től bármeddig terjedhet.
A VE-ket pl. az alábbi kategóriákba sorolnám:
- Gyalogos könnyű (max könnyű APC-k, légideszantolható, úszóképes),
- Gyalogos nehéz (nehéz APC-k (pl. M2/M3), tűztámogató közepes járművek (pl. 90-105mm-es ágyúval)),
- Harckocsizó (Csak olyanok, amelyek állják az RPG-k, és egyéb könnyű/közepes pt. fegyverek többszörös találatát),
- Tüzérség könnyű (max 120mm-es aknavetők, HSN lövegek, a Gyalogos könnyű-vel együtt mozgó (és nem csak mozgatható!) ),
- Tüzérség nehéz (önjáró lövegek, rakétások),
- Légvédelmi könnyű (vállról, könnyű gk-ról indítható ir.légv.rak.-ák, könnyű gépágyúk, a többi könnyűvel együtt mozgó)
- Légvédelmi nehéz (minden más, a többi nehézzel együtt mozgó)
- egyéb egészségügyi, szállító, felderítő, stb. VE-ek.
A haci VE-ket alapvetően 2 fő csoportba osztanám:
- Könnyű VE-ek. Ezeknél a védettség-mozgékonyság-tűzerő hármasban a védettség erősen visszaszorulna főleg a mozgékonyság javára. Ezeknek az egységeknek képeseknek kell lennie nehéz, szgdelt (hegyi, városi) terepen gyorsan haladnia, képesnk kell lennie folyókon önállóan átkelni, alkalmasnak kell lennie deszantolásra (de minimum légi szállíthatónak kell lennie nehéz helikopterekkel/ közepes száll.rep.-ekkel (CH-53/C-130) ). Fő feladatuk ezeknek az VE-eknek a gyorsaságot igénylő feladatok megoldása (hídfő kialakítása, utak lezárása, bekerítés, zaklatás, üldözés, biztosítás, békefenntartás(!) ).
- Nehéz VE-ek. Ezeknél a védettség-mozgékonyság-tűzerő hármas a specifikus 'nehéz' feladatoknak megfelelően van kialakítva, de itt már a védettség és a tűzerő előtérbe lép. Fő feladatuk ezeknek a VE-eknek a elg-es főerőkkel történő megütközés.
Az egyes HCs-okban vegyesen is szerepelhetnek nehéz és könnyű VE-ek, amelyeket a feladatoknak megfelelően kombináltan, összehangoltan, egységes vezetéssel (STRAM), a HCs-ok adott céljaival összhangban kell használni. Pl. a könnyű gyalogságot a hegyekbe, aknavetőkkel, vállról inídtható légv. rakétákkal kiegészítve, a nehéz gyal.-ot a városokba, tűztámogató és nehéz APC-kel, a sík területekre pedig a hk-kat, önjáró tüzérséget, csapatlégvédelmet telepítve. Miközben a nehéz VE-ek megállítják a fő támadást a könnyűek a szárnyakat biztosítják. Könnyű VE-ek képezhetik a gyorsan bevethető tartalékot, de légimozgékonyságú erőként is használhatóak a(z ellen)támadásban.
Ebben a felállásban - konkrét kérdésedre válaszolva - a tüzérség leosztása szvsz a következő módon lenne ideális:
A könnyű gyalogság max 60mm-es gránátvetőket használna, de melléjük rendelhető könnyű tüzérségi VE, ami 80-120mm-es aknavetőket használna. Ez a VE képes lenne együtt mozogni a gyalogsággal, annak mozgékonyságát semmiképpen sem lerontva. könnyű/közepes terepen könnyű terepjárókkal szállítanák, szegdelt terepen pedig gyalog szállítható.
Egyébként gondolkodom még a könnyű egyesített témogató VE-en, ami magában foglalná a könnyű tüzérséget, pt-ket, légv. eszközöket is. Itt a pt-ők használhatóak közvetlen tűztámogatásra is.
A Tüzérség nehéz VE alapvetően a hk. és gyal. nehéz támogatását végezné, azokkal szintén együtt mozogva. Itt nagyrészt a 155mm-es csöves tüzérségre, és a 127+ mm-es rakétatüzérségre gondolok. Mivel ezek mérete a könnyű VE-ektől eltérően nem teszi lehetővé a megfelelő rejtést, így ezeknek mindenképpen önjárónak és (kb a hk-kal megegyezően) mozgékonynak kell lennie.
Tehát a tüzérségnek mindenképpen minimum(!) olyan mozgékonynak kell lennie, mint amilyen csapatokat támogat. A nehéz változatainak folyamatosan 'cikáznia' kell a nehéz egyégek mögött, a könnyűeknek pedig együtt kell tudnia manőverezni a gyalogosokkal akár szegdelt terepen is, ha máshogy nem, emberi erővel mozgatva, és gyorsan telepíthetően. Egy vegyes HCs-ban így a teljes spektruma megtalálható lenne a tüzérségi tűzerőnek, és biztosítva lenne a rugalmas vezetésük is a STRAM-nak köszönhetően, összhangban a többi erővel.
az eddigiekbol kitunik, hogy lenyegeben a legnagyobb tamogatasa az onjaro tuzersegnek van korunkben.
corporal szerint a vontatott tuzerseg a jobb. ami nem jobb, mert statisztikailag tobbszor kepes elonyosebb lehetosegeket felmutatni az onjaro, mint a vontatott. az sem igaz reszerol, hogy a fejlettebb hadseregeknel ez a fegyvernem hatterbe szorult volna.
itt szoba kerult, hogy egy harckocsi-szeru toronybol nehez lenne 50-60-70 fokos tuzelesi szoggel loni. ez igaz, bar a nyolcvanas evekben felmerult, hogy a jovo harckocsijan a loveg tuzeleskor egy hidraulika segitsegevel kiemelkedhetne. persze esetunkben ez csak azt tenne lehetove, hogy a loveg emelkedesi szoge elerje a kivant erteket. a masik ujitas, a menet kozbeni kozvetett celzassal tamadas ebbol meg nem kovetkezik. a kerdes az, hogy mikent lehetne menetbol eloallitani azt a tuzelesi modot, amire ma az onjaro tuzerseg allohelyzetben kepes?
mivel a celok tavolsaga ilyenkor meg eleg nagy, a sebesseg lehet kisebb is,de a megoldas ebben az esetben a celok minden eddiginel pontosabb ismerete. ugyanakkor egy tenyleges rohamnal kozvetlen celzas eseten a tuzelesi szog ugyis kisebb, es lenne ketsiku lovegstabilizator is a harckocsikhoz hasonloan.
emliettem azt is, hogy ennek a koncepcionak lenyeges eleme lenne a mai MLRS/Szmercs-hez hasonlo sorozatvetok, amelyek mar lenyegeben a harcaszati raketak utodainak tekinthetok.
a jovoben egy ilyen 230-300mm-es urmeretu raketa megtobb kepesseggel rendelkezne.
peldaul, torlosugarhajtomuves menethajtomuvevel a hatotavolsaga az eddigieknel nagyobb lehetne, ezen felul, akar pilotanelkui miniatur felderito-celmegjelolo robotrepulogep-resztoltetekkel nagymertekben novelne a talalat eselyet kozvetett celzas eseten, plane ha a kilott lovedek iranyitott. rovid ideju radioelektronikai zavaro toltete pedig a legieronek lenne nagy segitseg, hiszen a tamadas elott, a legvedelem felett elhalado eszkoz ha csak rovid idore is,a kritikus pillanatban vakitana meg azt.
ezenkivul ezek a raketak egyszer hasznalatos mikrohullamu felderitesukkel kepesek lennenek arra, hogy a mar levegoben levo csapasmero kotelekek elott radarjukkal mintegy "lefenykepezzek" a celteruletet, majd az informaciot muholdon keresztul a tamado helikopterek es repulok fedelzetere atjatszanak. azok sajat holletuket az ellenseg elott nem felfedve tudnanak igy tamadast inditani az eddigikehez kepest joval nagyobb tavolsagbol.raadasul ezek a raketak a legtobb csapatlegvedelmi ero szamara egyelore meg lekuzdhetetlenek.
mas.
a T-72 es a T-80 nem egy csalad, de a koztuk levo kulonbseg nem akkora, mintha nyugati harckocsikkal hasonlitanank ossze oket, vagy amikor azokat egymashoz.
Mivel a légierő és csapásmérő képességei még mindig korlátozottak (pld: időjárás), ezért a tüzérségnek még mindig van létjogosultsága. Az önjáró tüzérség lényege szerintem is a mozgékonyság (gyors tüzelőállásváltás!) és az, hogy ad némi páncélvédettséget a kezelőinek. Ezn kívül egy komplex rendszer, azaz a legmodernebb rendszerek esetén a tüzelőállás elfoglalása után másodpercek kérdése a tűzkiváltás (kezdőelemek meghatározása folyamatos), ami a vontatott tüzérsér esetén nem ilyen egyszerű, hiszen ott az egyes elemeket még össze is kell kötni. Az önjáró tüzérség hátránya, hogy nem igazán légiszállítható (kivéve, ahol van rá légi szállítási kapacitás!), ami azonban önmagában nem lehetne akadály nálunk sem, hiszen a nehéztechnikánkat most sem repülők vitték Irakba, hanem hajók. Klasszikus honvédelem esetén én mindenképpen az önjárókra szavaznék. A németeknek szinte már nincs is vontatott tüzérségük, pedig őket kevésbé veszélyezteti jelenleg külső támadás, mint minket. Még a korszerú FH-70-eseiket is teljesen kivonták, pedig annak van segédhajtóműves változata is, amellyel képes önállóan tüzelőállást váltani rövid távolságon. A gyorsreagálású erőiket (KSK) pedig kisebb hatótávolságú, de könnyű és légi szállítható önjáró 120mm-es aknvavetőkkel szerelik fel Wiesel 2 alvázon, amely békefenntartásra tökéletes, amíg hajókon, vagy vasúton be nem fut a tábori tüzérség önjáró része.
