Sajnos törvényt nem tudok idézni, így a szubjektív információkkal tudok reagálni, amik rendelkezésre állnak. Ha tévedek, megköszönöm, ha korrigálsz:
1941 júniusa-júliusa körül hoztak egy olyan zsidótörvényt, amely 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta az izraelita-keresztény házasságok résztvevőit (a pár és az anyakönyvvezető). A nagymamám keresztényként "született", ez biztos, mert sok közös ismerős szörnyülködött, hogy kész öngyilkosság volt 1942-ben felvenni a zsidó vallást a házasság miatt (rámutatva, hogy miért nem nagyapám keresztelkedett ki). Ennek pontos okát én sem tudom, mert a nagymamám gyerekkoromban elhunyt, akkor pedig még nem foglalkoztattak a család történetével kapcsolatos dolgok, így rá se kérdeztem.
A Yad Vashem adatbázisában talált adatok szerint nagyapám mégsem O..akármi...burgban hunyt el hivatalosan. Bár valószínű, hogy menetelés közben végezhettek vele, majd a hatóságok beírtak "valamit" a halotti anyakönyvbe, ez akkoriban elő szokott fordulni. Szerintem, ha lett volna kapacitás egy oknyomozásra, akkor "ismeretlen helyen és időben hunyt el" került volna be.
Édesanyám eredeti anyakönyvi kivonatán az édesapja izraelitaként, az édesanyja római katolikusként szerepel.
Az akkori rendelkezésekkel nem vagyok teljesen tisztában. Ha valahol rábukkanok a polgári házassági anyakönyvükre, azon a vallásuk szerepelni fog? Tudtommal akkoriban minden hivatalos papíron szerepelt, csak "mostanában" (nem tudom a pontos évszámot) tiltják a vallás feltüntetését a személyes iratokon.
További adalék, ha néhány évvel később a nagymamám hozzáment a néhai férje testvéréhez, tőle született a második gyereke (nagybátyám) és édesanyámat is ő nevelte fel. A második férj elkerülte az elhurcolást, ő betegségben halt meg jóval később. Esetleg ezen a vonalon érdemes elindulni (és bizonyítani, hogy a két "nagyapám" testvér volt)?
Bocsánat, hogy ilyen kusza a történet, de leginkább régi elmondásokra (amik nem tudni, mennyire torzultak már) tudok csak támaszkodni, hiszen én a világháború után jó negyven évvel születtem, anyai ágon csak a nagymamám volt akkor már életben, majd ő is elhunyt tíz éves korom körül.
Hangsúlyozottan meg kell különböztetni a polgári házasságot az egyházjogi értelemben kötött házasságnál.
Amit Te írsz, hogy nem engedélyezték, az csak az egyházira vonatkozott akkor már. 1895-től az az XLII tv. által az izraelita vallás bevett vallásnak minősült, ezért az egy évvel korábban hozott 1894. évi XXXI. tc. (mely 1985. október 1-től volt hatályos talán?) szerinti polgári házasságok izraelita és keresztények között köttethettek.
Egyházjogi értelemben ez a 'nem köthet amásikkal házasságot' mindkét fél részéről megvolt, ahohy a keresztények tiltották, úgy az izraeliták is. Ezért vszeg áttért. de polgári értelemben nem volt jelentősége 1942-ben, a házasság polgári értelemben megköttetett (s ezek szerint az egyházi szertartás is megvolt, az izraelita hitközség szabályai szerint). Ugyanakkor a második zsidótörvény szerint a gyermek (édesanyád) is és az áttéréssel a feleség is (nagymamád) izraelitának minősült onnantól, hiába tért vissza később a keresztény felekezethez. Nagypapát elhurcolták, s egészen 1945-ig (azaz egy nem túl hosszú. s a kutatá szempontjából irreleváns ideig) nagymama is izraelitának maradt minősítve a polgári törvénykezés szempontjából. Az, hogy polgári értelemben a szülők miben állapodtak meg, s édesanyád milyen 'elbírálás' alá esett, az az az 1894. évi XXXII. tc. rendelkezései szerinti szülői egyezség határozta meg.
Két egymás mellett futó párhutzamos eseménysor, s annak következményei.
Kutatás szempontjábol a polgári anyakönyveket kell nézni, mert mind 1913, mind 1918 már a polgári anyakönyvezés időszakára esett. (1894. évi XXXIII. tc.)
Még ideteszek egy jó összefoglalót e a polgári házasság témájában....
Ezt érdemes alaposan körüljárni, valami nem pontos ebben a megfogalmazásban (azaz a tényállás szerintem eltér az itt elmondottaktól).
A második zsidó törvény (1939. évi IV.tc.) értelmében ha visszakeresztelkedett sem lett keresztény, sem ő, sem a gyermeke. Nem volt hát értelme "kitérni".
A halotti anyakönyvétől érdemes elindulnod. Menj el abba akerületi polgármesteri hivatalba, ahol lakott, mikor meghalt. A magad, valamint édesanyád anyakönyvi kivonatával igazolod, hogy a nagymamád volt. Így az ő halotti anyakönyvi bejegyzéséből kiderül, hol született. S akkor oda kell átmenni szintén a Te és édesanyád anyakönyvi kivonatával, s ott az 1913-as bejegyzésből megmondják melyik felekeztehez tartozott ( anyai dédszüleidet is megmondják kik voltak.) Még az is lehet, hogy a házasságának időpontjára és helyére vonatkozóan van visszamenően bejegyzés. S akkor megint a 2 anyakönyvi kivonat+séta.
(Orenburg az Urálban van, földgázvezetékéről ismert, ott koncentrációs tábor nem volt, valószínűleg Oldenburgról (Bréma mellett), pontosabban az Esterwegeni táborról lehet szó.)
Wow, nagyon köszönöm! Az a furcsa, hogy két hónapja néztem át ezt az adatbázist, akkor még nem szerepelt benne. Ezek szerint azóta bővítették. Ha nem említed, még jó ideig nem néztem volna rá, elkönyveltem, hogy nem került fel.
...családnevek etimológiája ügyében nem kell a 'szomszédba' menni, itt az Indexen van e témában a leghasznáélhatóbb adatbázis, a Nevek, Családnevek magyarul topik. Ebben a magyarázat...
Sziasztok! Új vagyok a fórumon, én is szeretném nyáron felkutatni a családfámat. Szeretnék felkészülni és érdeklődni előtte, mire érdemes figyelni, hogyan is kezdjem. Ajánlották ezt a fórumot, hallottam hogy itt hozzáértő emberek is segítenek a kérdezőnek. Valaki tud segíteni abban, hogy a Gyurkó, mint családnév, vajon milyen eredetű lehet?
Továbbá, ha megkeresed a pesterzsébeti Anyakönyvi Hivatalt és igazolod a rokonságot 2000 Ft-os okmánybélyeg ellenében kiadják a házassági a.k. másolatát is. Nagyapád halotti a.k. is a budapesti halotti anyakönyvekben lesz, -valószínű az V.kerületiben- de kb. a halála után 5 évvel, mivel azt hiszem 5 év kellett a hivatalos halottá nyilvánításhoz...
A nagyszüleim 1942-ben kötöttek házasságot - állítólag Pesterzsébeten. Mivel akkoriban nem engedélyezték a vegyesházasságot, a római katolikus vallású nagymamám felvette a zsidó vallást és eszerint esküdtek meg nagyapámmal. Őt sajnos két évvel később deportálták, ugyanebben az évben született (néhány hónappal később) édesanyám, a szülés előtt, tekintettel az akkori állapotokra, nagymamám visszakeresztelkedett.
A házasság részleteiről csak a néhai nagymamám elmondása alapján tudunk. Nagypapám halotti anyakönyve nincs meg, szintén elmondás alapján Orenburgba vitték és ott halt meg, viszont egy szökött és hazatért társa szerint Kőszegen látták utoljára élve...
A zsidó levéltárat már felkerestem, ott azt mondták, hogy nem találtak semmit, biztosan eltűntek az iratok a háborúban.
Van bármilyen olyan adatbank (esetleg polgári?), ahol a nyilvántartásban találhatok információt a házasságkötésről és a halotti bizonyítványról?
Nagyapám: Mezei Lajos (szül: Mikó, 1918. január - talán 18., de a napot nem tudjuk biztosra)
Nagymamám: Nagy Stefánia Klára (Szül: Budapest, 1913. október 13.)
A házasságkötésnek csak az évét tudom, nagyapám pedig 1944 májusa után halt meg, de az akkori körülmények miatt erről sincs ennél pontosabb infó.
A keresést nehezíti, hogy aránylag gyakori mindkettejük vezetékneve :(
A Bessenyeői Szabó család ból sokan külföldre kerültek,de itthon is az ország minden tájára elköltöztek.Besenyötelek lakosainak fele ebből a Szabó családból valók,házasodtak az Úry,Mlinkó,Veress,Tuza stb.nemesekkel,de nemnemesek is kerültek bőven a családba.1971-ben az akkori egri levéltáros elmondása szerint az 1848-49-es szabadságharcban való részvételük miatt történt bvagyonelkobzás,birtokelvétel,amit később visszakaptak.Voltak olyanok akik jobbágysorba jutottak.A 19 század végén a család dunántúli ága ujabb nemesi előnevet és grófi címet kapott ,ami a család jobbágysorban lévő tagjaira is érvényes volt.Ebből a családból való az a Bessenyői Szabó Mihály,akitől a legismertebb magyar mű származikl:"Csonka- Magyarország nem ország,Nagy -Magyarország mennyország."A családfa kb. az 1880-as évek elejéig van levezetve.Én anyai ágon tartozom ebbe a családba.A Szabók anyai ágon is továbbvihetik a nemesi és grófi rangot.Üdv.Tibor
Budapesti házassági anyakönyvekben pl. rendre fel vannak a névváltozások, örökbefogadások jegyezve, de évszám csak a házasságkötésre vonatkozóan szerepel.
Nevvaltoztatassal kapcsolatban van otletetek, hogy merre induljak? janos csaladneve a hazzasagi bejegyzeseben meg Praskovics (apja neve Pratkovics), a fia hazassagi bejegyzeseben kb. 20 evvel kesobb pedig mar Dikovics (es a mai napig ezt hasznalja a csalad). Szerintem elirasnak ez azert eros lenne, ezert gyanakszom hivatalos nevvaltoztatasra. Vannak ilyenekrol hivatalos feljegyzesek?
köszönöm szépen,majd próbálkozom,szünidőben.Gondolom,akkor ott is a szokásos ügymenet,beíratkozás,stb...aztán lehet kutakodni.Remélem,találok valamit:) Köszönöm!
Igen, az egyházmegyei levéltárban lehet ilyeneket találni.
Én Sükösd és Érsekcsanád községeket kutatom. A Kalocsai Érseki Levéltárban, a sükösdi plébánia iratanyagában találtam két csanádi lelekösszeírást (Status animarum), mert 1839 előtt Sükösd filiája volt.
Azt javaslom, hogy ha katolikus lakosokról van szó, akkor az egyházmegyei levéltárban az adott plébánia iratai között kellene megnézni. HA a fondjegyzékben nincs említve a lélekösszeírás, akkor is lehet, hogy van valamelyik iratanyagban.
Én pl. a sükösdi plébánia iratai között a "vegyes iratok" nevű anyagban találtam meg véletlen, tehát nem volt említve.
Tehát: szerintem először az adott plébánia iratanyagát nézd át.
Robi
Ui.: Itt nálunk ilyet láttam a református egyház iratai között is. Ott a református családokat írták össze hasonló módszerrel.
Magyarországról nincsenek még házassági adatok csak keresztelésiek vannak fent. Azok közül is csak a római katolikusok vannak fent, nincs minden helység feldolgozva, és a feldolgozott helységeg sem teljesek.
bar nem neztem a te adataidat, de az nekem feltunt, hogy a gyakori nevekbol azonos evszamban is sok talalat van - en igy nem tudtam azonositani ost, mert a 3 kiadott nev kozul hogyan valasszak (sot ha hozzaadom, hogy az osszes anyakonyv kevesebb mint fele van feldolgozva akkor van meg 3 masik is valahol...
Most, hogy már működik a mormonok oldalán a helységre és időpontra való keresén, könnyen megtalálhatod mindkettőjük születési adatát. Én megtaláltam. Nagypapád Szabó József, 1885 október 7-én született Kőtelken, dédnagymamád Szabó Klára, pedig 1846 október 14-én született szintén Kőtelken, szülei Szabó József és Gall Zsuzsanna. Nekik egyébként több gyerekük is született, de őket most nem sorolom itt fel, ezt te is meg tudod nézni. Ennél többet nem találtam, de lehet, hogy ha még egy kicsit keresgélsz találsz mást is.
Tisztelt Szakértők! Egy olyan ember segítségére van szükségem, aki le tudna nekem fordítani latinról magyarra egy első világháborúban íródott dokumentumot, melyet a dédapám kapott anno. A segítségeteket előre is köszönöm.
